<\/em><\/p>\nAbsztrakt<\/h3>\n
R\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st adunk a lelki eg\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s annak eg\u00e9szs\u00e9gmeg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 magatart\u00e1studom\u00e1nyi kutat\u00e1sok legfrissebb eredm\u00e9nyeir\u0151l. A Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9g Panel (2002-2006) k\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1lat az \u00f6nk\u00e1ros\u00edt\u00f3 illetve eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9d\u0151 magatart\u00e1sform\u00e1k, valamint a legnagyobb n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 megbeteged\u00e9sek \u00e9s az id\u0151 el\u0151tti hal\u00e1loz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek \u00faj aspektusait t\u00e1rja fel. Alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1lataink arra utalnak, hogy a korai k\u00f6t\u0151d\u00e9s nem csak a feln\u0151ttkori t\u00e1rsas kapcsolatok min\u0151s\u00e9g\u00e9t, de az alv\u00e1s min\u0151s\u00e9g\u00e9t is befoly\u00e1solja. Mindennapi \u00c9let Biol\u00f3gi\u00e1ja c. nemzetk\u00f6zi kutat\u00e1s el\u0151zetes eredm\u00e9nyei szerint a kortizol-szint \u00e9s az aktu\u00e1lis pozit\u00edv, illetve negat\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotok k\u00f6z\u00f6tt szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van. Az es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9st c\u00e9lz\u00f3 intervenci\u00f3s \u00e9s prevenci\u00f3s programok kidolgoz\u00e1s\u00e1ban egyre nagyobb hangs\u00falyt kap a pozit\u00edv pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s, mely alapvet\u0151en az egy\u00e9n er\u0151ss\u00e9geire, pozit\u00edv tulajdons\u00e1gaira \u00f6sszpontos\u00edt. Vizsg\u00e1lataink igazolj\u00e1k a haz\u00e1nkban alkalmazott magatart\u00e1sorvosl\u00e1si modellprogramok hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t, al\u00e1t\u00e1masztva azok sz\u00e9lesebb k\u00f6r\u0171 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak el\u0151nyeit.<\/p>\n
Abstract<\/h3>\n
We give a short overview of the latest results of behavioural science research on mental health and mental health promotion. The Hungarostudy Epidemiological Panel (2002-2006) follow up research reveals new aspects of the relationship between self-destructive or healthy behaviours and diseases of great public health importance as well as premature mortality. Our sleep laboratory research indicates that early attachment might have an influence not only on the quality of adult life social relationships, but also on the quality of sleep. According to the preliminary results of the international study \u201eBiology of Everyday Life\u201d there is a significant correlation between cortisol level and actual positive or negative emotional states. In the development of intervention and health promotion programs for empowerment, the positive psychology approach that focuses on the individuals strengths and abilities is gathering ground. Our investigations confirm the effectiveness of behavioural medicine model programs tested in Hungary, encouraging their wider range implementation.<\/p>\n
Bevezet\u00e9s<\/h3>\n
A \u201eMagyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6tet magatart\u00e1studom\u00e1nyi alap\u00fa es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9si modellt mutat be a legut\u00f3bbi Hungarostudy felm\u00e9r\u00e9sek eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n [1]. Ok-okozati \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek bemutat\u00e1s\u00e1ra ny\u00edlt lehet\u0151s\u00e9g a 2002-es, 12.600 f\u0151re kiterjed\u0151 orsz\u00e1gos reprezentat\u00edv felm\u00e9r\u00e9s, valamint a 2006-os 4.849 f\u0151t mag\u00e1ba foglal\u00f3 k\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1lat adatai alapj\u00e1n. Vizsg\u00e1ltuk az es\u00e9lyteremt\u00e9s egy\u00e9ni, k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi \u00e9s popul\u00e1ci\u00f3s szintjeinek jellemz\u0151it, valamint az es\u00e9lyteremt\u00e9s sz\u00edntereit: az egyes \u00e9letszakaszokkal, a t\u00e1rsas kapcsolatok min\u0151s\u00e9g\u00e9vel, a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi viszonyokkal, a munk\u00e1val, a kult\u00far\u00e1val, vall\u00e1ssal, az elektronikus inform\u00e1ci\u00f3\u00e1raml\u00e1ssal (telev\u00edzi\u00f3, Internet), valamint a negat\u00edv \u00e9letesem\u00e9nyekkel val\u00f3 megbirk\u00f3z\u00e1ssal kapcsolatos es\u00e9lyteremt\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket, a cig\u00e1ny\/roma n\u00e9pess\u00e9g es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9seit [2,3].<\/p>\n
A vizsg\u00e1latok kiemelt ter\u00fclete volt az \u00f6nk\u00e1ros\u00edt\u00f3 \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9d\u0151 magatart\u00e1sform\u00e1k, attit\u0171d\u00f6k, valamint a kr\u00f3nikus betegek, fogyat\u00e9kkal \u00e9l\u0151k es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s\u00e9nek elemz\u00e9se. Elemezt\u00fck az id\u0151 el\u0151tti hal\u00e1loz\u00e1s pszichoszoci\u00e1lis bej\u00f3sl\u00f3it, ezek nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit [4-9]. A vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n a doh\u00e1nyz\u00e1s fontos pszichoszoci\u00e1lis h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151ivel kapcsolatos eredm\u00e9nyeket k\u00f6z\u00f6lt\u00fcnk [10-12]. Kiemelt t\u00e9ma volt a sz\u00edv-\u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek, a stroke, valamint az ezen megbeteged\u00e9sekkel kapcsolatos hal\u00e1loz\u00e1s h\u00e1tt\u00e9rt\u00e9nyez\u0151inek vizsg\u00e1lata. Meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy m\u00e1r az enyhe depresszi\u00f3s t\u00fcnetek is kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k mind a sz\u00edv-\u00e9rrendszeri megbeteged\u00e9sek, mind a stroke vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g szempontj\u00e1b\u00f3l [13]. A vit\u00e1lis kimer\u00fclts\u00e9g \u00e9s a depresszi\u00f3s t\u00fcnetegy\u00fcttes nemcsak a hagyom\u00e1nyos rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151kt\u0151l, de egym\u00e1st\u00f3l is f\u00fcggetlen sz\u00edv-\u00e9rrendszeri kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k. A pszichoszoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k \u00e9s els\u0151sorban a nyitott sz\u00edvm\u0171t\u00e9t el\u0151tt m\u00e9rt szorong\u00e1soss\u00e1g (von\u00e1s-szorong\u00e1s) szorosan \u00f6sszef\u00fcgg a m\u0171t\u00e9tet k\u00f6vet\u0151 eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal, az \u00fajabb sz\u00edvesem\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1val, valamint a hal\u00e1loz\u00e1si adatokkal [14]. A vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n a kr\u00f3nikus stressz k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 form\u00e1inak n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t mutattuk be, els\u0151sorban az id\u0151 el\u0151tti hal\u00e1loz\u00e1s, valamint a legnagyobb n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 megbeteged\u00e9sek kialakul\u00e1sa \u00e9s lefoly\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l [15-19].<\/p>\n
A korai k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s az alv\u00e1s, \u00e1lom jellemz\u0151inek \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sei [20-28]<\/h3>\n
Kor\u00e1bbi kutat\u00e1sok r\u00e1mutattak a korai anya-gyerek kapcsolat \u00e9s a k\u00f6t\u0151d\u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9nek l\u00e9lektani egyens\u00falyban \u00e9s testi-lelki eg\u00e9szs\u00e9gben j\u00e1tszott kiemelked\u0151 szerep\u00e9re. Vizsg\u00e1lataink sor\u00e1n kiemelt szerepet tulajdon\u00edtunk a t\u00e1rsas kapcsolatok eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9d\u0151 \u00e9s betegs\u00e9geket megel\u0151z\u0151 hat\u00e1sainak. Ennek a t\u00e9mak\u00f6rnek pszichofiziol\u00f3giai vizsg\u00e1latok keret\u00e9ben is fontos szerep jut, amennyiben a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9st becsl\u0151 Kapcsolati K\u00e9rd\u0151\u00edv sk\u00e1l\u00e1i illetve a szem\u00e9lyis\u00e9gk\u00e9rd\u0151\u00edvek k\u00f6z\u00fcl a Zuckerman-Kuhlman K\u00e9rd\u0151\u00edv Szociabilit\u00e1s sk\u00e1l\u00e1ja az \u00e9lettani-anat\u00f3miai korrel\u00e1tumok felt\u00e1r\u00e1sa \u00e9rdekes \u00faj eredm\u00e9nyeket hozott. Az alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latok tan\u00fas\u00e1ga szerint a Kapcsolati K\u00e9rd\u0151\u00edv Aggodalmaskod\u00e1s (k\u00f6t\u0151d\u00e9si szorong\u00e1s) sk\u00e1l\u00e1ja negat\u00edvan korrel\u00e1l a REM alv\u00e1s ideje alatt m\u00e9rt front\u00e1lis theta tev\u00e9kenys\u00e9ggel. A felismer\u00e9s potenci\u00e1lis jelent\u0151s\u00e9ge, abban rejlik, hogy kapcsolatot k\u00e9pezhet a negat\u00edv \u00e1lombeli emocionalit\u00e1s \u00e9s a korai szepar\u00e1ci\u00f3s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek \u00e9rtelmez\u00e9se ir\u00e1ny\u00e1ba, illetve kieg\u00e9sz\u00edti a front\u00e1lis k\u00f6z\u00e9pvonali theta \u00e9s a szorong\u00e1s kapcsolat\u00e1nak eddig d\u00f6nt\u0151en \u00e9brenl\u00e9tre vonatkoz\u00f3 szakirodalm\u00e1t.<\/p>\n
A m\u00e1sik fontos eredm\u00e9ny a szociabilit\u00e1s dimenzi\u00f3 neuroanat\u00f3miai korrel\u00e1tumainak vizsg\u00e1lata, ami eleddig csak a kor\u00e1bbi \u00e9s m\u00e1ra meghaladott\u00e1 v\u00e1lt szem\u00e9lyis\u00e9gl\u00e9lektani koncepci\u00f3knak megfelel\u0151 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben az impulzivit\u00e1ssal egybek\u00f6tve (a nem revide\u00e1lt extraverzi\u00f3 fogalma alapj\u00e1n) t\u00f6rt\u00e9nt meg. Az a negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3, ami a szakirodalmi adatok szerint az extraverzi\u00f3 \u00e9s az agy egyes ter\u00fcleteinek m\u00e9rete k\u00f6z\u00f6tti negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ra vonatkozik, a saj\u00e1t eredm\u00e9nyeink f\u00e9ny\u00e9ben ink\u00e1bb az impulzivit\u00e1s \u00e9s az agym\u00e9ret negat\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3j\u00e1t fedi. A hagyom\u00e1nyos extraverzi\u00f3 koncepci\u00f3j\u00e1nak szociabilit\u00e1s komponense szignifik\u00e1ns pozit\u00edv korrel\u00e1ci\u00f3ban \u00e1ll a teljes nagyagy m\u00e9ret\u00e9vel illet
\nve azon bel\u00fcl is els\u0151sorban a hal\u00e1nt\u00e9klebenyek t\u00e9rfogat\u00e1val. Amennyiben azt k\u00e9s\u0151bbi vizsg\u00e1latok is meger\u0151s\u00edtik, mindez arra enged k\u00f6vetkeztetni, hogy a kiterjedt szoci\u00e1lis kapcsolatoknak pozit\u00edv hat\u00e1sa van az agyi funkci\u00f3kra, illetve hogy az agy kiterjedts\u00e9ge megel\u0151legezi a szociabilit\u00e1s pozit\u00edv ir\u00e1nyba val\u00f3 fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t. Mindk\u00e9t lehet\u0151s\u00e9g fontos gyakorlati implik\u00e1ci\u00f3kat rejt mag\u00e1ban, ez\u00e9rt a k\u00e9rd\u00e9s tov\u00e1bbi tiszt\u00e1z\u00e1sa \u00e9rdek\u00e9ben folytat\u00f3dik az ebben az ir\u00e1nyban kifejtett kutat\u00e1si tev\u00e9kenys\u00e9g.<\/p>\n
A Mindennapi \u00c9let Biol\u00f3gi\u00e1ja c. kutat\u00e1s el\u0151zetes eredm\u00e9nyei<\/h3>\n
A \u201eBiology of Everyday Life\u201d c\u00edm\u0171 Eur\u00f3pai Uni\u00f3s program keret\u00e9ben a biol\u00f3giai mutat\u00f3k \u00e9s az \u00e9rzelmi j\u00f3ll\u00e9t \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit vizsg\u00e1ljuk. A kutat\u00e1s c\u00e9lja az \u00e9rzelmi j\u00f3ll\u00e9t (szubjekt\u00edv boldogs\u00e1g) \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapottal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 biol\u00f3giai mutat\u00f3k kapcsolat\u00e1nak elemz\u00e9se. A vizsg\u00e1lat azonos m\u00f3dszerrel t\u00f6rt\u00e9nt Angli\u00e1ban, Hollandi\u00e1ban \u00e9s Magyarorsz\u00e1gon. A magyar vizsg\u00e1lat r\u00e9sztvev\u0151i a Semmelweis Egyetem 200 teljes \u00e1ll\u00e1s\u00fa, eg\u00e9szs\u00e9ges, n\u0151i dolgoz\u00f3ja volt, akiket egy pihen\u0151 \u00e9s egy munkanapon vizsg\u00e1ltak.<\/p>\n
Sz\u00edvritmus variabilit\u00e1s, illetve ny\u00e1lmint\u00e1b\u00f3l vett kortizol szerepelt a vizsg\u00e1latban biol\u00f3giai mutat\u00f3k\u00e9nt. Mindk\u00e9t vizsg\u00e1lati napon a sz\u00edvritmus variabilit\u00e1st 24 \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl, a ny\u00e1l kortizol szintj\u00e9t 7 alkalommal m\u00e9rt\u00e9k. A sz\u00edvritmust mellkasi elektr\u00f3d\u00e1k, un. Actiheart (Cambridge Neurotechnology) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rt\u00e9k 24 \u00f3r\u00e1n kereszt\u00fcl. A kortizolt ny\u00e1lmint\u00e1b\u00f3l vett\u00e9k, amely k\u00e9nyelmes \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 m\u00f3dja a stresszhormon m\u00e9r\u00e9s\u00e9nek. A mintav\u00e9teli elj\u00e1r\u00e1s lehet\u0151s\u00e9get ny\u00fajtott a reggeli, \u00e9bred\u00e9skori kortizol m\u00e9r\u00e9s\u00e9re, amely a pszichofiziol\u00f3giai aktiv\u00e1ci\u00f3 \u00e9rz\u00e9keny mutat\u00f3ja. Kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latok bizony\u00edtott\u00e1k, hogy munkanapokon, illetve pihen\u0151napokon az \u00e9rzelmi j\u00f3ll\u00e9t \u00e1llapotai, illetve a kortizol szab\u00e1lyoz\u00e1s szintjei is elt\u00e9rnek.<\/p>\n
A r\u00e9sztvev\u0151k egy k\u00e9rd\u0151\u00edvcsomagot is kit\u00f6lt\u00f6ttek, amely az \u00e1ltal\u00e1nos eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e9s \u00e9rzelmi \u00e1llapotra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvek mellett tov\u00e1bbi pszichoszoci\u00e1lis jellemz\u0151kre is r\u00e1k\u00e9rdezett, amelyek befoly\u00e1solhatj\u00e1k mind a kortizol, mind a sz\u00edvritmus variabilit\u00e1s szintj\u00e9t (pl. munkahelyi stressz, t\u00e1rsas t\u00e1mogat\u00e1s stb.). A j\u00f3ll\u00e9tet a mindennapi \u00e9letben egy online k\u00e9rd\u0151\u00edv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az un. Nap Rekonstrukci\u00f3s M\u00f3dszer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel m\u00e9rt\u00e9k (Day Reconstruction Method, DRM), tov\u00e1bb\u00e1 az aktu\u00e1lis \u00e9rzelmi \u00e1llapotokat (stressz \u00e9s boldogs\u00e1g szintet) EMA-m\u00f3dszerrel (ecological momentary assessment) m\u00e9rt\u00e9k fel a vizsg\u00e1lt munkanapon \u00e9s szabadnapon.<\/p>\n
Az el\u0151zetes eredm\u00e9nyek szerint a nemzetk\u00f6zi szakirodalomban le\u00edrtakkal ellent\u00e9tben nem mutatkozott \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9rzelmi \u00e1llapotok \u00e9s az \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1ni kortizol-szint k\u00f6z\u00f6tt, ellenben az aktu\u00e1lis pozit\u00edv, illetve negat\u00edv \u00e9rzelmi \u00e1llapotokkal szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1ltak. Az eg\u00e9szs\u00e9ges n\u0151i mint\u00e1ban h\u00e9tv\u00e9g\u00e9n m\u00e9rtek magasabb kortizol-szintet, ami pozit\u00edvan f\u00fcgg\u00f6tt \u00f6ssze a napi boldogs\u00e1g szinttel. Tekintve hogy az eddigi vizsg\u00e1latok nyugat-eur\u00f3pai orsz\u00e1gokban zajlottak, a szakirodalomt\u00f3l elt\u00e9r\u0151 vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek a kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekb\u0151l is k\u00f6vetkezhetnek, ezek h\u00e1tter\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latokat ig\u00e9nyel.<\/p>\n
A teljes mint\u00e1n v\u00e9gzett elemz\u00e9sek sor\u00e1n (N=200), illetve a sz\u00edvritmus variabilit\u00e1s adatainak feldolgoz\u00e1sa ut\u00e1n fontos \u00faj eredm\u00e9nyek v\u00e1rhat\u00f3ak, amelyek hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak a biol\u00f3giai faktorok \u00e9s az \u00e9rzelmi j\u00f3ll\u00e9t kapcsolat\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n
A lelki eg\u00e9szs\u00e9g kutat\u00e1s\u00e1nak pozit\u00edv pszichol\u00f3giai fordulata<\/h3>\n
A viszonylag \u00faj, \u00fagynevezett pozit\u00edv pszichol\u00f3giai megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s az ember er\u0151ss\u00e9geit, pozit\u00edv tulajdons\u00e1gait kutatja tudom\u00e1nyos m\u00f3dszerekkel [29]. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ba nem azt \u00e1ll\u00edtja, hogy a ment\u00e1lis betegs\u00e9gek milyen vesz\u00e9lyeztet\u0151 t\u00e9nyez\u0151k mellett alakulnak ki nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel, hanem hogy e rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151k jelenl\u00e9te eset\u00e9n mik azok a v\u00e9d\u0151faktorok, melyek megg\u00e1tolj\u00e1k a kedvez\u0151tlen kimenetelt [30]. A pozit\u00edv pszichol\u00f3gia saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy azt is kutatja, hogy a pszichol\u00f3gia \/ pszichi\u00e1tria \u00e1ltal eg\u00e9szs\u00e9gesnek, \u201enorm\u00e1lisnak\u201d, j\u00f3l funkcion\u00e1l\u00f3nak mondhat\u00f3 ember hogyan \u00e9s mi fel\u00e9 k\u00e9pes tov\u00e1bb fejl\u0151dni, \u00e9letmin\u0151s\u00e9g\u00e9t folyamatosan tov\u00e1bbfejleszteni. Ennek megfelel\u0151en a pozit\u00edv pszichol\u00f3gia ir\u00e1nyzata olyan konstruktumok defini\u00e1l\u00e1sa, m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 t\u00e9tele, empirikus vizsg\u00e1lata \u00e9s fejleszt\u00e9se ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151dik, mint amilyen a megbocs\u00e1t\u00e1s, az \u00e9let \u00e9rtelmess\u00e9ge, a kreativit\u00e1s, a b\u00f6lcsess\u00e9g, a j\u00f3 \u00f6nbecs\u00fcl\u00e9s, a rem\u00e9ny \u00e9s optimizmus, az \u00e9letc\u00e9lok jellege vagy \u00e9pp a spiritualit\u00e1s [31]. Az ir\u00e1nyzat k\u00f6vet\u0151i ma m\u00e1r mind a fizikai, mind a ment\u00e1lis eg\u00e9szs\u00e9gmeg\u0151rz\u00e9s \u00e9s -fejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n dolgoznak ki intervenci\u00f3s \u00e9s prevenci\u00f3s programokat, melyek v\u00e9gs\u0151 c\u00e9lja nemcsak az emberi \u00e9let meghosszabb\u00edt\u00e1sa \u00e9s a ment\u00e1lis betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9se\/gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sa, hanem az \u00e9letmin\u0151s\u00e9g \u00e1tlagosn\u00e1l, \u201enorm\u00e1lisn\u00e1l\u201d magasabb szintre emel\u00e9se, \u00e1lland\u00f3 fejleszt\u00e9se [30,32].<\/p>\n
Magatart\u00e1sorvosl\u00e1si modellprogram<\/h3>\n
A Williams \u00c9letk\u00e9szs\u00e9gek Program c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se a kr\u00f3nikus stresszel val\u00f3 megk\u00fczd\u0151 k\u00e9pess\u00e9g fejleszt\u00e9se a mindennapokban alkalmazhat\u00f3, egyszer\u0171 stresszkezel\u0151 strat\u00e9gi\u00e1k \u00e9s kommunik\u00e1ci\u00f3s technik\u00e1k megismer\u00e9se, elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n. A r\u00f6vid, struktur\u00e1lt program tematik\u00e1j\u00e1t \u00e9s m\u00f3dszertan\u00e1t a Duke Egyetem (Durham, NC, USA) vezet\u0151 szakemberei dolgozt\u00e1k ki, t\u00f6bb \u00e9vtizedes csoportter\u00e1pi\u00e1s tapasztalatok \u00e9s a stresszkutat\u00e1s legfrissebb eredm\u00e9nyeinek felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A hazai adapt\u00e1ci\u00f3 2004-ben kezd\u0151d\u00f6tt. A programot folyamatosan fejlesztj\u00fck: elk\u00e9sz\u00fclt \u00f6nseg\u00edt\u0151 v\u00e1ltozata, a kamaszoknak sz\u00f3l\u00f3 verzi\u00f3 elk\u00e9sz\u00edt\u00e9se folyamatban van. A program hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t k\u00e9rd\u0151\u00edvvel vizsg\u00e1lj\u00e1k a tr\u00e9ning el\u0151tt, ut\u00e1n \u00e9s 6 h\u00f3nap m\u00falva. Az eddigi r\u00e9sztvev\u0151k adatai alapj\u00e1n a program szignifik\u00e1nsan jav\u00edtotta az \u00e9szlelt stressz szintet, a depresszi\u00f3s \u00e9s szorong\u00e1sos t\u00fcneteket, a szubjekt\u00edv testi t\u00fcneteket, az alv\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1kat, \u00e9s az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9letmin\u0151s\u00e9get a tr\u00e9ning ut\u00e1n. A pozit\u00edv v\u00e1ltoz\u00e1sok legt\u00f6bbje 6 h\u00f3nap ut\u00e1n is fennmaradt [33-35]. 2009-ben a program sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 bevezet\u00e9s\u00e9t ind\u00edtottuk el a munkahelyi elbocs\u00e1t\u00e1sok negat\u00edv hat\u00e1sainak cs\u00f6kkent\u00e9se, illetve a munkahelyi stressz megel\u0151z\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l. A program honlapja: www.selye.hu.<\/p>\n
OSPI-Europe (2009-2011) Optimizing suicide prevention programs and their implementation in Europe EU-7 2009-2011 \u00e9s a kor\u00e1bbi EAAD (European Alliance Against Depression) program keret\u00e9ben k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa depresszi\u00f3 \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1gi magatart\u00e1s megel\u0151z\u0151 programot szervez\u00fcnk [36,37].<\/p>\n
Irodalom<\/h3>\n
1. Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 2008<\/p>\n
2. Kopp, M.: Az es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s magatart\u00e1studom\u00e1nyi modellje. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 3-9, 2008<\/p>\n
3. Kopp, M., Skrabski, \u00c1., & R\u00f3zsa, S.: A Hungarostudy 2002 \u00e9s a Hungarostudy 2006 k\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1lat k\u00e9rd\u0151\u00edvei. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 34-46, 2008<\/p>\n
4. Kopp, M., & Skrabski, \u00c1.: Kik boldogok a mai magyar t\u00e1rsadalomban? In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 34-46, 2008<\/p>\n
5. Kopp, M., Sz\u00e9kely, A., & Skrabski, \u00c1.: Mi magyar\u00e1zhatja a magyar f\u00e9rfiak id\u0151 el\u0151tti eg\u00e9szs\u00e9groml\u00e1s\u00e1t \u00e9s hal\u00e1loz\u00e1si ar\u00e1nyait. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 2
\n12-220, 2008<\/p>\n
6. Kopp, M, & Skrabski, \u00c1.: A meghosszabbodott \u00e9let\u00e9vek forradalma. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 221-225, 2008<\/p>\n
7. Kopp, M., Gy\u0151rffy, Zs., \u00c1d\u00e1m, Sz.: Az iskol\u00e1zott n\u0151k h\u00e1tr\u00e1nyos megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9se, az es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s lehet\u0151s\u00e9gei. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 250-253, 2008<\/p>\n
8. Gy\u0151rffy, Zs., \u00c1d\u00e1m, Sz., Harmatta, J., T\u00fary, F., Kopp, M., & Sz\u00e9nyei, G: A pszichi\u00e1tria ter\u00fclet\u00e9n dolgoz\u00f3 diplom\u00e1s n\u0151k \u00e9letmin\u0151s\u00e9ge \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapota. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 356-364, 2008<\/p>\n
9. Neumann-B\u00f3di, E., Hofmeister-T\u00f3th, \u00c1., & Kopp, M.: Kultur\u00e1lis \u00e9rt\u00e9kek vizsg\u00e1lata a magyar t\u00e1rsadalomban Hofstede kultur\u00e1lis dimenzi\u00f3i alapj\u00e1n, In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 365-372, 2008<\/p>\n
10. Konkol\u00ff Thege, B., Bachner, Y. G., Kushnir, T., & Kopp, M.: Relationship between meaning in life and smoking status: Results of a national representative survey. Addict. Behav., 34:117-120, 2009<\/p>\n
11. Konkol\u00ff Thege, B., Stauder, A., & Kopp, M.: Relationship between meaning in life and intensity of smoking. Do gender differences exist? Psychol. Health, in press, DOI: 10.1080\/08870440802460442<\/p>\n
12. Konkol\u00ff Thege, B., & Kopp, M.: Does meaning in life affect smoking? A 4-year prospective study. Manuscript submitted for publication<\/p>\n
13. Cser\u00e9p, Zs., Losoncz, E., Malik, A., Sz\u00e9kely, A., Balog, P., & Kopp, M.: Nyitott sz\u00edvm\u0171t\u00e9ten \u00e1tesett betegek \u00e9letkil\u00e1t\u00e1sait meghat\u00e1roz\u00f3 pszichoszoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k. Orvosi Hetilap, 149(33):1549-1554, 2008<\/p>\n
14. Balog, P., & Purebl, Gy.: Pszichoszoci\u00e1lis t\u00e9nyez\u0151k a sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri betegek es\u00e9lyteremt\u00e9s\u00e9ben (Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9gpanel 2006). In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis Kiad\u00f3, Budapest, 544-550, 2008<\/p>\n
15. Balog, P.: A h\u00e1zast\u00e1rsi\/\u00e9lett\u00e1rsi kapcsolat szerepe az es\u00e9lyteremt\u00e9sben. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis, Budapest, 240-249, 2008<\/p>\n
16. Sz\u00e9kely, A., Balog, P., Benk\u0151, E., Breuer, T., Sz\u00e9kely, J., Kertai, M. D., Horkay, F., Kopp, M., & Thayer, J. F.: Anxiety seems more important than depression in prediction of 4-year morbidity after coronary artery and valve surgery. Psychosom. Med., 69:625-631, 2007<\/p>\n
17. Sz\u00e9kely, A., & Balog, P.: Nyitott sz\u00edvm\u0171t\u00e9ten \u00e1tesett betegek \u00e9letes\u00e9lyeit n\u00f6vel\u0151 t\u00e9nyez\u0151k. In: Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis, Budapest, 551-556, 2008<\/p>\n
18. V\u00e1mos, E. P., Kopp, M. S., Keszei, A., Nov\u00e1k, M., & Mucsi, I.: Prevalence of diabetes in a large, nationally representative population sample in Hungary. Diabetes Res. Clin. Pract., 8(3):e5-e8, 2008<\/p>\n
19. Purebl, Gy., & Balog, P.: A depresszi\u00f3s t\u00fcnetegy\u00fcttes jelent\u0151s\u00e9ge az es\u00e9lyteremt\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l. In: Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis, Budapest, 584-591, 2008<\/p>\n
20. B\u00f3dizs, R.: Differenci\u00e1lpszichol\u00f3gia alv\u00e1s\u00e9lettani megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sben: az egy\u00e9ni EEG mint\u00e1zatok jelent\u0151s\u00e9ge, Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 63(1):29-50, 2008<\/p>\n
21. Bodizs, R., Simor, P., Cs\u00f3ka, Sz., Berdi, M., & Kopp, M. S.: Dreaming and health promotion: a theoretical proposal and some epidemiological estabilishments. Eur. J. Mental Health, 3(1):35-62, 2008<\/p>\n
22. B\u00f3dizs, R.: \u00c1lmok \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges\u00e9lyek: az \u00e1lmod\u00e1s eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis, Budapest, 80-87, 2008.<\/p>\n
23. L\u00e1z\u00e1r, A., & B\u00f3dizs, R.: Az alv\u00e1s szerkezete \u00e9s mint\u00e1zatai autizmus spektrumzavarban. Psychiatr Hung, 23(2):109-128, 2008<\/p>\n
24. Purebl, Gy., & B\u00f3dizs, R.: Az inszomnia komorbidit\u00e1sa egy\u00e9b betegs\u00e9gekkel. Gy\u00f3gyszer\u00e9szet, 52:323-328, 2008<\/p>\n
25. B\u00f3dizs, R., L\u00e1z\u00e1r, A., & Rig\u00f3, P.: Correlation of visuospatial memory ability with right parietal EEG spindling during sleep, Acta Physiol. Hung., 95:297-306, 2008<\/p>\n
26. B\u00f3dizs, R., Sverteczki, M., & M\u00e9sz\u00e1ros, E.: Wakefulness-sleep transition: emerging electroencephalographic similarities with the rapid eye movement phase, Brain Res. Bull., 76:85-89, 2008<\/p>\n
27. B\u00f3dizs, R., K\u00f6rmendi, J., Rig\u00f3, P., & L\u00e1z\u00e1r, A.: The individual adjustment method of sleep spindle analysis: Methodological Improvements and roots in the fingerprint paradigm, J. Neurosci. Methods, in press, doi:10.1016\/j.jneumeth<\/p>\n
28. Cs\u00f3ka, Sz.: \u00c9letmin\u0151s\u00e9g \u00e9s es\u00e9lyegyenl\u0151s\u00e9g a korai k\u00f6t\u0151d\u00e9s t\u00fckr\u00e9ben. In: Kopp, M. (szerk.): Magyar lelki\u00e1llapot 2008. Es\u00e9lyer\u0151s\u00edt\u00e9s \u00e9s \u00e9letmin\u0151s\u00e9g a mai magyar t\u00e1rsadalomban. Semmelweis, Budapest, 179-192, 2008<\/p>\n
29. Sheldon, K. M., & King, L.: Why positive psychology is necessary? Am. Psychologist, 56:216-217, 2001<\/p>\n
30. Pik\u00f3, B.: A pozit\u00edv pszichol\u00f3gia misszi\u00f3ja a modern t\u00e1rsadalomban. Paradigmav\u00e1lt\u00e1s a t\u00e1rsadalomtudom\u00e1nyokban? Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 5:289-299, 2004<\/p>\n
31. Seligman, M. E. P., & Csikszentmihalyi, M.: Positive psychology: An introduction. Am. Psychologist, 55:5-14, 2000<\/p>\n
32. Seligman, M. E. P., Steen, T. A., Park, N., & Peterson, Ch.: Positive psychology progress. Empirical validation of interventions. Am. Psychologist, 60:410-421, 2005<\/p>\n
33. Stauder A: Stressz \u00e9s stresszkezel\u00e9s szerepe az es\u00e9lyer\u00f5s\u00edt\u00e9sben In: Magyar Lelki\u00e1llapot 2008. szerk. Kopp M., Semmelweis Kiad\u00f3 Budapest, 2008:10-22.<\/p>\n
34. Stauder A: K\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi alap\u00fa magatart\u00e1sorvosl\u00e1si programok. Az es\u00e9lyer\u00f5s\u00edt\u00e9s hat\u00e9kony m\u00f3dszerei In: Magyar Lelki\u00e1llapot 2008. szerk. Kopp M., Semmelweis Kiad\u00f3 Budapest, 2008:105-113.<\/p>\n
35. Stauder, A., Konkol\u00ff Thege, B., Kov\u00e1cs, M., Balog, P., Kopp, M., Williams, V., & Williams, R.: World wide stress: Different problems, similar solutions? Cultural adaptation and evaluation of a standardized stress management program in Hungary. Manuscript submitted for publication<\/p>\n
36. Hegerl, U., Wittmann, M., Arensman, E., Van Audenhove, Ch., Bouleau, J. H., Feltz-Cornelis, Ch., Gusmao, R., & Kopp, M. S.: The \u201cEuropean Alliance Against Depression (EAAD)\u201d: A multifaceted, community based action programme against depression and suicidality. World J. Biol. Psychiatry, 9(1):51-59, 2008<\/p>\n
37. Kopp, M., Purebl, Gy., Sz\u00e9kely, A., & Bagi, M.: A t\u00e1rsadalmi t\u0151ke n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9ge, az Eur\u00f3pai Sz\u00f6vets\u00e9g a Depresszi\u00f3 Ellen program hazai tan\u00fas\u00e1gai. Magyar Epidemiologia, 5(2):109-120, 2008<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n
<\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<\/a> SE Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zetMTA-SE Ment\u00e1lis Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyok T\u00e1rsult Kutat\u00f3csoport1089 Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4. Absztrakt R\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9st adunk a lelki eg\u00e9szs\u00e9ggel \u00e9s annak eg\u00e9szs\u00e9gmeg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel foglalkoz\u00f3 magatart\u00e1studom\u00e1nyi kutat\u00e1sok legfrissebb eredm\u00e9nyeir\u0151l. A Hungarostudy Eg\u00e9szs\u00e9g Panel (2002-2006) k\u00f6vet\u00e9ses vizsg\u00e1lat az \u00f6nk\u00e1ros\u00edt\u00f3 illetve eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9d\u0151 magatart\u00e1sform\u00e1k, valamint a legnagyobb n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi jelent\u0151s\u00e9g\u0171 megbeteged\u00e9sek \u00e9s az id\u0151 el\u0151tti hal\u00e1loz\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek \u00faj aspektusait t\u00e1rja fel. Alv\u00e1slaborat\u00f3riumi …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-133","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/133","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=133"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/133\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":236,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/133\/revisions\/236"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=133"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=133"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=133"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n