{"id":130,"date":"2015-11-18T00:00:00","date_gmt":"2015-11-17T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/bodizs-r-purebl-g-rihmer-z-hangulat-hangulatingadozasok-es-depresszio-a-cirkadian-ritmusok-szerepe-neuropsychopharmacologia-hungarica-12-1-277-287-2010\/"},"modified":"2015-12-08T15:08:58","modified_gmt":"2015-12-08T14:08:58","slug":"bodizs-r-purebl-g-rihmer-z-hangulat-hangulatingadozasok-es-depresszio-a-cirkadian-ritmusok-szerepe-neuropsychopharmacologia-hungarica-12-1-277-287-2010","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/18\/bodizs-r-purebl-g-rihmer-z-hangulat-hangulatingadozasok-es-depresszio-a-cirkadian-ritmusok-szerepe-neuropsychopharmacologia-hungarica-12-1-277-287-2010\/","title":{"rendered":"B\u00f3dizs R, Purebl G, Rihmer Z: Hangulat, hangulatingadoz\u00e1sok \u00e9s depresszi\u00f3: a cirkadi\u00e1n ritmusok szerepe. Neuropsychopharmacologia Hungarica, 12(1):277-287 (2010)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\"\"<\/a><\/p>\n

B\u00f3dizs R\u00f3bert1,2<\/sup>,Purebl Gy\u00f6rgy2<\/sup> \u00e9s Rihmer Zolt\u00e1n3<\/sup><\/p>\n

1<\/small>MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport, Budapest<\/em><\/p>\n

2<\/small>Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest<\/em><\/p>\n

3<\/small>Semmelweis Egyetem, Klinikai \u00e9s Kutat\u00e1si Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s Oszt\u00e1ly, Budapest<\/em><\/p>\n

ABSZTRAKT<\/h3>\n

Egyre t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1mogatja azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, miszerint a cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1s a hangulat szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak fontos eleme \u00e9s a hangulatzavarok kialakul\u00e1s\u00e1nak mozgat\u00f3rug\u00f3ja is egyben. A pozit\u00edv \u00e9s a negat\u00edv hangulati \u00f6sszetev\u0151k, valamint az \u00e9bers\u00e9g diurn\u00e1lis ritmusai a cirkadi\u00e1n f\u00e1zist\u00f3l \u00e9s a homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00e1st\u00f3l, illetve a kett\u0151 harmonikus interakci\u00f3j\u00e1t\u00f3l f\u00fcggenek. A depresszi\u00f3ban le\u00edrt \u00e9s a hangulatot magyar\u00e1z\u00f3 kronopatol\u00f3giai elt\u00e9r\u00e9sek egyar\u00e1nt lehetnek f\u00e1zis el\u0151retol\u00f3d\u00e1s \u00e9s f\u00e1zis-k\u00e9s\u00e9s ered\u0151i, ugyanakkor egy\u00f6ntet\u0171en a cirkadi\u00e1n ritmus f\u00e1zisa \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus id\u0151z\u00edt\u00e9se k\u00f6z\u00f6tti eltol\u00f3d\u00e1ssal, rendellenes f\u00e1zissz\u00f6ggel jellemezhet\u0151ek. A rendellenes f\u00e1zissz\u00f6g kialakul\u00e1sa kronotipol\u00f3giai \u00e9s egy\u00e9b alkati t\u00e9nyez\u0151k kedvez\u0151tlen k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sokkal (zeitgeberek inadekv\u00e1t jellege) val\u00f3 interakci\u00f3j\u00e1b\u00f3l eredeztethet\u0151, ugyanakkor felbor\u00edtja a hangulat szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak diurn\u00e1lis komponensei k\u00f6z\u00f6tti harm\u00f3ni\u00e1t, ez\u00e1ltal sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges hangulati \u00e1llapotok kialakul\u00e1s\u00e1t implik\u00e1lva. A depresszi\u00f3 \u00e9s m\u00e1s affekt\u00edv k\u00f3rk\u00e9pek kronoter\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak c\u00e9lja a cirkadi\u00e1n reszinkroniz\u00e1ci\u00f3, vagyis a megbomlott egyens\u00faly helyre\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, ami gy\u00f3gyszeres, \u00e9letm\u00f3dbeli \u00e9s saj\u00e1tos kronoter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n \u00e9rhet\u0151 el.<\/p>\n

Kulcsszavak: <\/strong>depresszi\u00f3, kronobiol\u00f3gia, cirkadi\u00e1n ritmusok, hangulat<\/p>\n

ABSTRACT<\/h3>\n

Mood, mood fluctuations and depression: role of the circadian rhythms<\/h3>\n

The statement that circadian rhythmicity is an important component of mood regulation as well as a drive of mood disorders is supported by a growing body of evidence. Diurnal rhythms of the positive and negative components of mood as well as of the level of arousal depend on the circadian phase, the homeostatic sleep regulatory mechanisms and the harmonic interaction of the circadian and homeostatic processes. The chronopathological symptoms which are typical in depression and explain the blunted mood of depressive patients are of the phase-advance and phase-delay type characterized by a misalignment between the circadian rhythms and the sleep-wake schedules, best described by the phase-angle alterations. The abnormal phase angle between circadian rhythms and the timing of the sleep period could emerge from an interaction of the chronotypes and other constitutional factors with adverse environmental effects (inadequate zeitgebers) leading to a disharmony between the diurnal components of mood regulation and consequent extreme mood states. The aim of the chronotherapies of depression and of other affective disorders is that of resynchronizing the circadian rhythms or in other words to reconstitute the harmony between these subsystems. Pharmacological approaches, lifestyle changes and specific chronotherapeutic interventions might help to achieve this goal.<\/p>\n

Keywords: <\/strong>depression, chronobiology, circadian rhythms, mood<\/p>\n

A depresszi\u00f3 etiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ra vonatkoz\u00f3an sz\u00e1mos pszichoszoci\u00e1lis, neurokognit\u00edv \u00e9s ideg\u00e9lettani elk\u00e9pzel\u00e9ssel rendelkez\u00fcnk, olyan \u00e1tfog\u00f3 modell azonban, mely t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 egys\u00e9ges konceptu\u00e1lis keretben foglalja \u00f6ssze mindezeket, eddig m\u00e9g nem sz\u00fcletett. Ugyanakkor mind a h\u00e9tk\u00f6znapi hangulat norm\u00e1lis kereteken bel\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 v\u00e1ltakoz\u00e1sa, mind a legt\u00f6bb depresszi\u00f3ban \u00e9szlelhet\u0151 jelens\u00e9g j\u00f3l \u00e9rtelmezhet\u0151 a cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1s fogalomk\u00f6r\u00e9ben. Meggy\u0151z\u0151 bizony\u00edt\u00e9kok t\u00e1mogatj\u00e1k azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, miszerint major depresszi\u00f3ban a hangulatzavar s\u00falyoss\u00e1ga korrel\u00e1l a cirkadi\u00e1n ritmus felborul\u00e1s\u00e1nak m\u00e9rt\u00e9k\u00e9vel(Emens \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

Az al\u00e1bbiakban megpr\u00f3b\u00e1ljuk \u00e1ttekinteni, milyen eddigi adatok t\u00e1masztj\u00e1k al\u00e1 a cirkadi\u00e1n ritmus \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus, mint k\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3, a hangulat pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv komponenseit befoly\u00e1sol\u00f3 folyamat \u00e9s a depresszi\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

A cirka di\u00e1n ritmusokr\u00f3l \u00e1ltal\u00e1ban<\/strong><\/p>\n

A predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis<\/em><\/p>\n

Az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban sz\u00e1mos p\u00e9ld\u00e1t ismer\u00fcnk a predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis jelens\u00e9g\u00e9re, vagyis olyan, v\u00e9lhet\u0151en az evol\u00faci\u00f3s sikert fokoz\u00f3 mechanizmusok kialakul\u00e1s\u00e1ra, amelyek el\u0151re felk\u00e9sz\u00edtik a szervezetet a v\u00e1rhat\u00f3 k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sra (pl. ap\u00e1ly-dag\u00e1ly vagy nappal-\u00e9jszaka). A sikeres alkalmazkod\u00e1st nagym\u00e9rt\u00e9kben fokozhatja p\u00e9ld\u00e1ul a nappalok \u00e9s az \u00e9jszak\u00e1k v\u00e1rhat\u00f3 egym\u00e1sut\u00e1nis\u00e1g\u00e1ra val\u00f3 felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9s, amit az \u00e9l\u0151vil\u00e1gban a cirkadi\u00e1n ritmusok biztos\u00edtanak. Mivel az ember d\u00f6nt\u0151en vizu\u00e1lis t\u00e1mpontok alapj\u00e1n t\u00e1j\u00e9koz\u00f3d\u00f3 l\u00e9ny, tov\u00e1bb\u00e1 a nappalok \u00e9s az \u00e9jszak\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti legink\u00e1bb megb\u00edzhat\u00f3nak tekinthet\u0151 k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a f\u00e9nyer\u0151ss\u00e9gben tapasztalhat\u00f3, a cirkadi\u00e1n ritmusok \u00e9s a f\u00e9ny\u00e9rz\u00e9kel\u00e9s folyamatai egym\u00e1ssal szoros kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 rendszerek.<\/p>\n

Cirkadi\u00e1n pacemaker<\/em><\/p>\n

Az eml\u0151s\u00f6k k\u00f6r\u00e9ben a f\u0151 cirkadi\u00e1n pacemaker a hypothalamus SCN magja (suprachiasmatic nucleus), amely inputokat kap a retin\u00e1b\u00f3l a retinohypothalamicus tractuson kereszt\u00fcl, a thalamus egyes magvaib\u00f3l is (geniculohypothalamicus tractus), illetve a k\u00f6z\u00e9pagyi raphe magokb\u00f3l \u00e9s m\u00e1s agyt\u00f6rzsi, baz\u00e1lis el\u0151agyi \u00e9s a hypothalamus egyes sejtcsoportjaiban f\u00f6llelhet\u0151 cholinerg \u00e9s aminerg rendszerekt\u0151l. Az SCN inputjait k\u00e9pez\u0151 rostok arginin-vazopresszint (AVP), vazoakt\u00edv intesztin\u00e1lis polipeptidet (VIP) \u00e9s gamma-aminovajsavat (GABA) termel\u0151 neuronokkal teremtenek szinaptikus kapcsolatot, de az aktivit\u00e1s-nyugalom ritmus cirkadi\u00e1n mint\u00e1zata v\u00e9lhet\u0151leg kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr\u00f3 humor\u00e1lis inputok r\u00e9v\u00e9n, a kering\u00e9sben l\u00e9v\u0151 melatonin \u00e9s m\u00e1s, eddig m\u00e9g nem kell\u0151k\u00e9ppen tiszt\u00e1zott neuromodul\u00e1torok vagy hormonok k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel is regul\u00e1l\u00f3dik (Rosenwasser, 2009). Az emberi SCN mintegy 50 000 neuronj\u00e1ban specifikus g\u00e9nek, a Per1, Per2, Per3, tov\u00e1bb\u00e1 a Cry1 \u00e9s Cry2 expressz\u00e1l\u00f3dnak, a g\u00e9nexpresszi\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa pedig egy negat\u00edv feedback hurok r\u00e9v\u00e9n, a BMAL1\/CLOCK regul\u00e1torok sejtmagba v\u00e1ndorolt Per1-3 \u00e9s Cry1-2 feh\u00e9rjekomplexumok \u00e1ltali periodikus g\u00e1tl\u00e1s\u00e1val t\u00f6rt\u00e9nik (Wulff \u00e9s mtsai, 2009). Az SCN neuronjai ez\u00e9rt sejtteny\u00e9szetekben is cirkadi\u00e1n mint\u00e1zat szerint v\u00e1lnak akt\u00edvv\u00e1 (Klisch \u00e9s mtsai, 2006), in vivo viszont az SCN kimenetei r\u00e9v\u00e9n sz\u00e1mos m\u00e1s k\u00f6zponti idegrendszeri strukt\u00fara \u00e9s perif\u00e9ri\u00e1s oszcill\u00e1tor (p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e1j) ritmikus tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t is kontroll\u00e1lj\u00e1k. Az SCN szinaptikus outputjai (melyekben \u00e1ltal\u00e1ban a GABA, az AVP \u00e9s a VIP k\u00e9pezik a f\u0151 neurotranszmittereket) k\u00f6z\u00f6tt fellelhet\u0151ek eg
\nyes hypothalamus magvak (paraventricularis mag, sub-paraventricularis z\u00f3na \u00e9s dorsomedialis hypothalamus), a thalamus, illetve a medi\u00e1lis prefront\u00e1lis k\u00e9reg (Rosenwasser, 2009). Ezekb\u0151l eredeztethet\u0151ek a vegetat\u00edv funkci\u00f3kban, a motoros aktivit\u00e1sban, a mem\u00f3ri\u00e1ban \u00e9s az affektivit\u00e1sban megnyilv\u00e1nul\u00f3 cirkadi\u00e1n ritmusok. Az SCN parakrin kimenetei a szinaptikus kapcsolatok teljes hi\u00e1ny\u00e1ban is k\u00e9pesek f\u00f6nntartani a lokomotoros aktivit\u00e1sban tapasztalhat\u00f3 napszakos ritmusokat. A parakrin kimenet k\u00e9miailag nem azonos\u00edtott, a legval\u00f3sz\u00edn\u0171bbnek l\u00e1tsz\u00f3 felt\u00e9telez\u00e9s szerint PK-2 (prokineticin 2). Ut\u00f3bbi VIP-vel \u00e9s AVP-vel kolokaliz\u00e1l az SCN neuronokban, de a PK-2 receptor csak a VIP-et \u00e9s AVP-t nem tartalmaz\u00f3 sejteken tal\u00e1lhat\u00f3. Mivel az eml\u00edtett g\u00e9nek periodikus expresszi\u00f3ja szinte valamennyi sz\u00f6vetben megtal\u00e1lhat\u00f3, ugyanakkor csak az SCN l\u00e9zi\u00f3ja k\u00e9pes el\u0151id\u00e9zni a cirkadi\u00e1n ritmus megsz\u0171n\u00e9s\u00e9t,\u00a0jelenlegi felt\u00e9telez\u00e9sek szerint az SCN egy hierarchikusan fel\u00e9p\u00edtett, komplex oszcill\u00e1tor rendszer cs\u00facs\u00e1n elhelyezked\u0151, \u00e9s egyben szinkroniz\u00e1l\u00f3 funkci\u00f3val is b\u00edr\u00f3 pacemaker, amely sz\u00e1mos, a perif\u00e9ri\u00e1r\u00f3l \u00e9rkez\u0151 feedback cirkadi\u00e1n ritmusokat modul\u00e1l\u00f3 hat\u00e1sa alatt funkcion\u00e1l (Rosenwasser, 2009).<\/p>\n

A tobozmirigy szerepe<\/em><\/p>\n

Az SCN \u00e9s a corpus pineale k\u00f6z\u00f6tti szoros funkcion\u00e1lis kapcsolat a melatonin saj\u00e1tos szerep\u00e9vel kapcsolatos. A melatoninprodukci\u00f3 ugyanis er\u0151teljes cirkadi\u00e1n meghat\u00e1rozotts\u00e1g\u00fa, \u00e9s mint ilyen az SCN \u00e1ltal vez\u00e9relt, ugyanakkor f\u00e9ny r\u00e9v\u00e9n g\u00e1tolhat\u00f3 is. A kering\u00e9sben l\u00e9v\u0151 melatonin melatonin-receptorokhoz val\u00f3 kapcsol\u00f3d\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n visszahat az SCN m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re, befoly\u00e1solja a g\u00e9nexpresszi\u00f3t, \u00e9s mint ilyen mark\u00e1ns kronobiotikus hat\u00e1st fejthet ki. Term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a melatonin-produkci\u00f3 \u00e9jszaka \u00e9s s\u00f6t\u00e9tben t\u00f6rt\u00e9nik, a mesters\u00e9ges vil\u00e1g\u00edt\u00e1s adta lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s m\u00e1s cirkadi\u00e1n ritmust felbor\u00edt\u00f3 hat\u00e1sok azonban jelent\u0151sen m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k ezt (B\u00f3dizs, 2009a).<\/p>\n

Diurn\u00e1lis ritmusok, azaz napszakos mint\u00e1zatok<\/em><\/p>\n

Az SCN outputjai, illetve a perif\u00e9ri\u00e1s \u00e9s centr\u00e1lis oszcill\u00e1torok komplex interakci\u00f3j\u00e1nak ered\u0151i jellegzetes napszakos mint\u00e1zatot hoznak l\u00e9tre sz\u00e1mos endokrin \u00e9s anyagcserefolyamatban, illetve a neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatok m\u0171k\u00f6d\u00e9sm\u00f3dj\u00e1ban, m\u0171k\u00f6d\u00e9sk\u00e9szs\u00e9g\u00e9ben. El\u0151bbire a cirkadi\u00e1n ritmusok \u00e1ltal meghat\u00e1rozott hormontermel\u00e9s(a melatonin mellett a kortizol \u00e9s az ACTH) \u00e9s a magtemperat\u00fara cirkadi\u00e1n mint\u00e1zata, ut\u00f3bbira pedig az egyes alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapotok megjelen\u00e9s\u00e9nek val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9gei, valamint az EEG ritmusok, illetve a kognit\u00edv \u00e9s az emocion\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00f3k napszakt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 patternjei szolg\u00e1ltatj\u00e1k a legfontosabb p\u00e9ld\u00e1kat.<\/p>\n

Id\u0151tagol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k (zeitgeberek)<\/em><\/p>\n

A cirkadi\u00e1n ritmusokra \u00e9s az SCN aktivit\u00e1s\u00e1ra hat\u00f3 k\u00fcls\u0151 t\u00e9nyez\u0151k k\u00f6z\u00fcl kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edrnak azok az ingerek, amelyek k\u00e9pesek a ritmikus tev\u00e9kenys\u00e9g f\u00e1zis\u00e1nak \u00e1t\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, illetve term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a f\u00e1zisviszonyok stabiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra vagy normaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Az ilyen jelleg\u0171 ingereket zeitgebereknek nevezz\u00fck. A f\u0151 zeitgeber a f\u00e9ny, amely k\u00f6zvetlen\u00fcl is hat (retinohypothalamicus tractus), de k\u00f6zvetett, melatoninprodukci\u00f3t g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl\u0151 kronobiotikus hat\u00e1sa is igen er\u0151teljesnek mondhat\u00f3. A nem-fotikus zeitgeberek k\u00f6z\u00e9 tartoznak a regul\u00e1ris szoci\u00e1lis interakci\u00f3k \u00e9s a testmozg\u00e1s (motoros aktivit\u00e1s), amelyek a geniculohypothalamicus tractus, illetve az agyt\u00f6rzsi \u00e9s baz\u00e1lis el\u0151agyi inputok r\u00e9v\u00e9n k\u00e9pesek befoly\u00e1st gyakorolni az SCN neuronjainak aktivit\u00e1s\u00e1ra. Pszichi\u00e1triai szempontb\u00f3l kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171 a szoci\u00e1lis interakci\u00f3k zeitgeber jellege, illetve az a farmakol\u00f3giai megfigyel\u00e9s, amely szerint a szerotonin az 5-HT1A \u00e9s 5-HT7 receptorokon hatva mark\u00e1ns endog\u00e9n kronobiotikus t\u00e9nyez\u0151 (B\u00f3dizs, 2009b).<\/p>\n

 <\/p>\n

\"\"<\/p>\n

 <\/p>\n

Az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zis\u00e1nak szerepe<\/strong><\/p>\n

Az \u00e9lettani \u00e9s viselked\u00e9ses v\u00e1ltoz\u00f3k napszakf\u00fcgg\u0151s\u00e9ge, vagyis az azokban megfigyelhet\u0151 diurn\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1s nem csak a cirkadi\u00e1n inputot, hanem az alv\u00e1ssz\u00fcks\u00e9gletet, az utols\u00f3 alv\u00e1sepiz\u00f3d \u00f3ta eltelt id\u0151t is t\u00fckr\u00f6zik, t\u00fckr\u00f6zhetik. Az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zisa jelenlegi ismereteink szerint nagyr\u00e9szt lok\u00e1lis, a neuroncsoportok, neuronh\u00e1l\u00f3zatok vagy ak\u00e1r k\u00e9rgi kolumn\u00e1k szintj\u00e9n is megjelen\u0151 folyamat. Ez azt jelenti, hogy az ig\u00e9nybev\u00e9telt\u0151l f\u00fcgg\u0151en egyes egym\u00e1ssal szorosabb kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 neuroncsoportok az organizmus viselked\u00e9s\u00e9nek szintj\u00e9n megjelen\u0151 alv\u00e1st\u00f3l n\u00e9mileg disszoci\u00e1ltan is \u00e1tl\u00e9phetik az \u00e9brenl\u00e9tszer\u0171 \u00e9s alv\u00e1sszer\u0171 \u00fczemm\u00f3d hat\u00e1r\u00e1t. Tov\u00e1bb\u00e1 az alv\u00e1s ideje alatt sem tekinthet\u0151 minden neuronh\u00e1l\u00f3zat egyszerre, egyidej\u0171leg alv\u00e1s\u00e1llapotban l\u00e9v\u0151nek. Az alv\u00e1s statisztikai jelens\u00e9g is, ami azt jelenti, hogy a viselked\u00e9ses alv\u00e1s nagysz\u00e1m\u00fa neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat alv\u00e1s-\u00fczemm\u00f3dba v\u00e1lt\u00e1sak\u00e9nt foghat\u00f3 f\u00f6l. Ebb\u0151l az is k\u00f6vetkezik, hogy elt\u00e9r\u0151 napszakokban, az utols\u00f3 alv\u00e1speri\u00f3dus \u00f3ta eltelt id\u0151, illetve a funkcion\u00e1lis ig\u00e9nybev\u00e9tel f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben elt\u00e9r\u0151 sz\u00e1m\u00fa neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zat vesz r\u00e9szt effekt\u00edven a viselked\u00e9s szervez\u00e9s\u00e9ben, az \u00f6sszpontos\u00edt\u00e1st \u00e9s szellemi jelenl\u00e9tet lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 nagyfok\u00fa \u00e9bers\u00e9gt\u0151l a s\u00falyos kialvatlans\u00e1g miatti el\u00e9gtelen, esetleg sz\u00e9tesett viselked\u00e9s-organiz\u00e1ci\u00f3ig vagy a m\u00e9ly alv\u00e1sig terjed\u0151 sk\u00e1l\u00e1n(Krueger \u00e9s Ob\u00e1l, 1993; Krueger \u00e9s mtsai, 2008). Az eml\u00edtett lok\u00e1lis alv\u00e1shomeoszt\u00e1zis mechanizmus\u00e1t illet\u0151en nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel felt\u00e9telezhetj\u00fck, hogy am\u00f6g\u00f6tt parakrin m\u00f3don hat\u00f3 \u00e9s a szinaptikus jel\u00e1tvitel intenzit\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151 t\u00e9nyez\u0151k \u2013 nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9g szerint az adenozin \u00e9s egyes szomnog\u00e9n citokinek (interleukin-1\u03b2, tumornekr\u00f3zis-faktor-\u03b1) \u2013 \u00e1llnak(Krueger \u00e9s mtsai, 2008).<\/p>\n

A fentiek m\u00f3dszertani k\u00f6vetkezm\u00e9nye az, hogy a diurn\u00e1lis vagy napszakos v\u00e1ltoz\u00e1sok megl\u00e9te \u00f6nmag\u00e1ban m\u00e9g nem engedi meg a cirkadi\u00e1n ritmusra val\u00f3 k\u00f6vetkeztet\u00e9sek levon\u00e1s\u00e1t, hiszen azok egyszerre t\u00fckr\u00f6zik a cirkadi\u00e1n ritmust \u00e9s az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zis\u00e1nak hat\u00e1s\u00e1t. Csak a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151t egyszerre kontroll\u00e1l\u00f3 specifikus m\u00f3dszertannal jellemezhet\u0151 kronobiol\u00f3giai vizsg\u00e1latok (pl. konstans rutin protokoll, er\u0151ltetett deszinkroniz\u00e1ci\u00f3, stb.) engedik meg az elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt elemz\u00e9st. Ennek hi\u00e1ny\u00e1ban ugyanakkor empirikusan meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3 egyes v\u00e1ltoz\u00f3k napszakos megoszl\u00e1sa hagyom\u00e1nyos alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t mint\u00e1zat mellett, ami azonban egyes klinikai mint\u00e1kban (pl. depresszi\u00f3ban) zavart lehet.<\/p>\n

A hangulat diurn\u00e1lis ritmusa<\/strong><\/p>\n

A hangulat \u00e9s az affektivit\u00e1s dimenzion\u00e1lis szerkezete<\/em><\/p>\n

A hangulat, illetve az affektivit\u00e1s dimenzion\u00e1lis szerkezet\u00e9re vonatkoz\u00f3 vizsg\u00e1latok m\u00e1ra nagyr\u00e9szt megc\u00e1folt\u00e1k a negat\u00edv \u00e9s a pozit\u00edv hangulati \u00e1llapotok egyazon tengelyen val\u00f3 megjelen\u00edt\u00e9s\u00e9nek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t. Nem csak a klinikumban \u2013 egyes bipol\u00e1ris k\u00f3rk\u00e9pekben \u2013, de az eg\u00e9szs\u00e9ges mint\u00e1kon v\u00e9gzett tereptanulm\u00e1nyokban is r\u00e1mutattak, hogy a pozit\u00edv \u00e9s a negat\u00edv affektivit\u00e1s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 hangulati dimenzi\u00f3k, amelyek ink\u00e1bb csak a sz\u00e9ls\u0151s\u00e9ges \u00f6vezetben, illetve magas arousalszint mellett v\u00e1ltoznak egym\u00e1ssal ellent\u00e9tesen, am\u00fagy ink\u00e1bb egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlennek tekinthet\u0151ek (Reich \u00e9s Zautra, 2002). A pozit\u00edv hangulati dimenzi\u00f3val jellemezhet\u0151 emberek akt\u00edvnak, m\u00e1morosnak, lelkesnek \u00e9s \u00e9leter\u0151snek \u00edrj\u00e1k le magukat. A negat\u00edv dimenzi\u00f3n m\u00e9rt magas pontsz\u00e1mot a f\u00e9lelem, a harag, a cs\u00fcggedts\u00e9g vagy az idegess\u00e9g jellemzik. Ennek a koncepci\u00f3nak term\u00e9szetesen a neurobiol\u00f3giai alapjai is \u00e9letszer\u0171bbek, mint az egydimenzi\u00f3s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9snek. Besz\u00e9lnek ugyanakkor az \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9bers\u00e9g\/serkentetts\u00e9g dimenzi\u00f3j\u00e1r\u00f3l is (arousal), ami szint\u00e9n csak r\u00e9szben f\u00fcggetlen az el\u0151bbiekt\u0151l, ugyanakkor napszakf\u00fcgg\u0151s\u00e9ge tekintet\u00e9ben els\u0151rend
\n\u0171 jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr (Watson \u00e9s mtsai, 1999).<\/p>\n

Az \u00e9bers\u00e9g diurn\u00e1lis ritmusa<\/em><\/p>\n

A hangulatban \u00e9s a k\u00f6z\u00e9rzetben tapasztalhat\u00f3 napszakf\u00fcgg\u0151 ingadoz\u00e1sok a dolog term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an els\u0151sorban az \u00e9bers\u00e9g vonatkoz\u00e1s\u00e1ban sz\u00e1mottev\u0151ek. A szubjekt\u00edv \u00e9bers\u00e9g a cirkadi\u00e1n modul\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a homeosztatikus alv\u00e1sregul\u00e1ci\u00f3 kett\u0151s befoly\u00e1sa alatt \u00e1ll. A diurn\u00e1lis ingadoz\u00e1s mint\u00e1zata term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt (hagyom\u00e1nyos alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t mint\u00e1zat) a nap folyam\u00e1n a reggeli \u00e9bred\u00e9st k\u00f6vet\u0151en n\u00f6vekv\u0151, majd estefel\u00e9 cs\u00f6kken\u0151 \u00e9bers\u00e9gszintben nyilv\u00e1nul meg. Ezt a dinamik\u00e1t egy korad\u00e9lut\u00e1ni, \u00e1tmenetinek mondhat\u00f3 cs\u00f6kken\u00e9s t\u00f6ri meg (cirkaszemidi\u00e1n ritmus). Legt\u00f6bb embern\u00e9l az \u00e9bers\u00e9g a d\u00e9li \u00f3r\u00e1kban \u00e9ri el a cs\u00facs\u00e1t, a k\u00e9s\u0151 d\u00e9lut\u00e1ni\/kora esti cs\u00facs m\u00e1sodlagos. Ut\u00f3bbi vonatkoz\u00e1sban, illetve a cs\u00facsok id\u0151z\u00edt\u00e9s\u00e9ben viszont nagyfok\u00fa elt\u00e9r\u00e9sek vannak a napszakos preferenci\u00e1k (reggeli-esti vagy pacsirta-bagoly t\u00edpusok) f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben.<\/p>\n

A fenti diurn\u00e1lis ingadoz\u00e1s cirkadi\u00e1n komponense v\u00e9lhet\u0151en a magtemperat\u00far\u00e1val szinkron \u00e9bers\u00e9gritmust jelent. Folyamatos \u00e9brenl\u00e9t \u00e1llapot\u00e1ban vagy az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus mesters\u00e9ges disszoci\u00e1l\u00e1s\u00e1nak k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tt ugyanis az \u00e9bers\u00e9g szintje pozit\u00edvan korrel\u00e1l a magtemperat\u00far\u00e1val. Ez ut\u00f3bbi a nap folyam\u00e1n, kb. hajnali 4 \u00f3r\u00e1t\u00f3l kezd\u0151d\u0151en (nagy egy\u00e9ni elt\u00e9r\u00e9sekkel) n\u00f6vekszik, \u00e9s nagyj\u00e1b\u00f3l este 8 k\u00f6r\u00fcl \u00e9ri el a cs\u00facs\u00e1t. A magtemperat\u00fara teh\u00e1t bizonyos fokig a cirkadi\u00e1n arousal biol\u00f3giai marker\u00e9nek is tekinthet\u0151. Ezzel a cirkadi\u00e1n hat\u00e1ssal \u00f6sszegz\u0151dik az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zis\u00e1nak hat\u00e1sa, ami hozz\u00e1vet\u0151legesen az \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151vel ar\u00e1nyosan cs\u00f6kken\u0151 \u00e9bers\u00e9get dikt\u00e1l. A k\u00e9t hat\u00e1s ered\u0151je elt\u00e9r\u0151 lehet akkor, ha az egyes komponensek elt\u00e9r\u0151 s\u00fallyal, illetve elt\u00e9r\u0151 m\u00f3don vesznek r\u00e9szt a kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A megzavart vagy el\u00e9gtelen alv\u00e1s fokozhatja a homeosztatikus (\u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151t\u0151l f\u00fcgg\u0151) komponenst, m\u00edg a cirkadi\u00e1n ritmus f\u00e1zis\u00e1ban tapasztalhat\u00f3 egy\u00e9ni k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek vagy a cirkadi\u00e1n modul\u00e1ci\u00f3 er\u0151ss\u00e9ge a napszakt\u00f3l f\u00fcgg\u0151 hat\u00e1st m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k (B\u00f3dizs, 2000).<\/p>\n

A pozit\u00edv affektusok diurn\u00e1lis ritmusa<\/em><\/p>\n

A hangulati \u00e1llapotok pozit\u00edv dimenzi\u00f3ja ment\u00e9n megfigyelt diurn\u00e1lis ingadoz\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban meghat\u00e1roz\u00f3nak mondhat\u00f3 az a ford\u00edtott U-alak\u00fa g\u00f6rbe, amit egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl t\u00f6bb vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nye nyom\u00e1n is le\u00edrtak (Wood \u00e9s Magnello, 1992; Watson \u00e9s mtsai, 1999; Murray \u00e9s mtsai, 2002; Peeters \u00e9s mtsai, 2006). N\u00e9mely vizsg\u00e1latban k\u00f6vetkezetesen d\u00e9lel\u0151tt 10 \u00e9s 12 \u00f3ra k\u00f6z\u00f6tt figyeltek meg a pozit\u00edv\u00a0affektus diurn\u00e1lis megoszl\u00e1s\u00e1nak mint\u00e1zat\u00e1ban megmutatkoz\u00f3 cs\u00facsot (Wood \u00e9s Magnello, 1992), m\u00e1sok enn\u00e9l kicsit k\u00e9s\u0151bb (Watson \u00e9s mtsai, 1999). A nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekkel kapcsolatos eredm\u00e9nyek ellentmond\u00f3ak: a f\u00e9rfiak er\u0151teljesebb napszakf\u00fcgg\u0151 hangulatingadoz\u00e1s\u00e1ra utal\u00f3 k\u00f6zl\u00e9s mellett (Adan \u00e9s S\u00e1nchez-Turet, 2001) ennek r\u00e9szben az ellenkez\u0151j\u00e9re utal\u00f3 eredm\u00e9nyek is vannak (Birchler-Pedross \u00e9s mtsai, 2009). Id\u0151s korban cs\u00f6kken a napszakos hangulatingadoz\u00e1s amplit\u00fad\u00f3ja (Monk \u00e9s mtsai, 1992).<\/p>\n

Az \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt id\u0151 \u00e9s a napszak (cirkadi\u00e1n f\u00e1zis) elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt elemz\u00e9s\u00e9t lehet\u0151v\u00e9 tev\u0151 vizsg\u00e1latok egy\u00e9rtelm\u0171en r\u00e1mutattak, hogy a pozit\u00edv hangulati dimenzi\u00f3 diurn\u00e1lis ingadoz\u00e1s\u00e1t els\u0151sorban cirkadi\u00e1n \u00e9s nem homeosztatikus t\u00e9nyez\u0151k determin\u00e1lj\u00e1k (Boivin \u00e9s mtsai, 1997; Birchler-Pedross \u00e9s mtsai, 2009), j\u00f3llehet a k\u00e9t t\u00e9nyez\u0151 k\u00f6z\u00f6tt szignifik\u00e1ns \u00e9s nem-addit\u00edv jelleg\u0171 interakci\u00f3 is megfigyelhet\u0151. Ut\u00f3bbi l\u00e9nyeg\u00e9ben azt jelenti, hogy az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus cirkadi\u00e1n ritmushoz k\u00e9pest t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kism\u00e9rt\u00e9k\u0171 eltol\u00f3d\u00e1sa is sz\u00e1mottev\u0151 hangulatv\u00e1ltoz\u00e1st vonhat maga ut\u00e1n.<\/p>\n

A cirkadi\u00e1n ritmus \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus egym\u00e1shoz viszony\u00edtott f\u00e1zissz\u00f6ge m\u00e1s eredm\u00e9nyek szerint is jelent\u0151s hat\u00e1ssal van a pozit\u00edv affektivit\u00e1sra: eszerint a korai fekv\u00e9s, de nem a korai \u00e9bred\u00e9s az, ami a m\u00e1snapi pozit\u00edv hangulat megb\u00edzhat\u00f3, \u00e9s az \u00f6ssz-alv\u00e1sid\u0151n\u00e9l fontosabbnak l\u00e1tsz\u00f3 el\u0151rejelz\u0151je (Totterdell \u00e9s mtsai, 1994). Mindez arra utal, hogy az optim\u00e1lis hangulat az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus egy jellegzetes f\u00e1zissz\u00f6g\u00e9hez k\u00f6t\u00f6tt. Ennek optimum\u00e1t a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei nyom\u00e1n hozz\u00e1vet\u0151legesen 6 \u00f3r\u00e1ban adj\u00e1k meg, ami a f\u00e9lhom\u00e1lyban m\u00e9rt melatonintermel\u0151d\u00e9si peri\u00f3dus kezdete \u00e9s az aktigr\u00e1fi\u00e1val becs\u00fclt alv\u00e1speri\u00f3dus k\u00f6zepe k\u00f6z\u00f6tti id\u0151tartamra vonatkozik (2. \u00e1bra). Ett\u0151l elt\u00e9r\u0151 f\u00e1zissz\u00f6get m\u00e9rnek hangulatzavarokban, a kronoter\u00e1pia sikere pedig a f\u00e1zissz\u00f6g normaliz\u00e1l\u00e1s\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9nye (Lewy \u00e9s mtsai, 2006).<\/p>\n

A pozit\u00edv affektivit\u00e1s diurn\u00e1lis mint\u00e1zat\u00e1nak d\u00f6nt\u0151en cirkadi\u00e1n meghat\u00e1rozotts\u00e1ga viszont t\u00e1volr\u00f3l sem jelenti azt, hogy az alv\u00e1s homeoszt\u00e1zisa egy\u00e1ltal\u00e1n ne hatna a hangulatnak erre az \u00f6sszetev\u0151j\u00e9re. A kialvatlans\u00e1g miatti magas alv\u00e1snyom\u00e1s (40 \u00f3r\u00e1s alv\u00e1smegvon\u00e1s) szignifik\u00e1nsan cs\u00f6kkenti a well-being pontsz\u00e1mokat \u00e9s ez a hat\u00e1s id\u0151s szem\u00e9lyek \u00e9s n\u0151k eset\u00e9ben kifejezettebb (Birchler-Pedross \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben meg\u00e1llap\u00edthat\u00f3, hogy a pozit\u00edv hangulati \u00e1llapot hagyom\u00e1nyos k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt a nap, illetve az \u00e9bren t\u00f6lt\u00f6tt peri\u00f3dus k\u00f6zep\u00e9n vagy ann\u00e1l n\u00e9mileg kor\u00e1bban val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00edthet\u0151. Ennek a jelens\u00e9gnek egy \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t adja az az elk\u00e9pzel\u00e9s, amely szerint az evol\u00faci\u00f3s m\u00faltban a jutalmaz\u00e1s maxim\u00e1lis val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge a nappali \u00f3r\u00e1kban \u00e9s vil\u00e1gosban cs\u00facsosodott ki, a hangulat diurn\u00e1lis mint\u00e1zata pedig a predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis egyik esete, vagyis az erre adott filogenetikus v\u00e1lasz (Watson \u00e9s mtsai, 1999; Peeters \u00e9s mtsai, 2006). A filogenetikus magyar\u00e1zatot er\u0151s\u00edti az agyi jutalmaz\u00f3 (dopaminerg) rendszer \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus \u00fajabban felt\u00e1rt, szoros, k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kapcsolata is (Webb \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Van-e a negat\u00edv affektivit\u00e1snak diurn\u00e1lis ritmusa?<\/em><\/p>\n

A pozit\u00edv affektivit\u00e1ssal szemben a negat\u00edv affektusok saj\u00e1toss\u00e1ga, hogy azok jellegzetes diurn\u00e1lis mint\u00e1zattal nem rendelkeznek (Watson \u00e9s mtsai, 1999; Murray \u00e9s mtsai, 2002; Peeters \u00e9s mtsai, 2006), illetve cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1sukra vonatkoz\u00f3an sem tal\u00e1ltak meggy\u0151z\u0151 bizony\u00edt\u00e9kokat (Murray \u00e9s mtsai, 2002). Mindez azt sugallja, hogy a pozit\u00edvval szemben a negat\u00edv hangulati \u00e1llapotok megjelen\u00e9s\u00e9nek tendenci\u00e1ja nem f\u00fcgg a napszakt\u00f3l, alapvet\u0151en alacsony szint\u0171 negat\u00edv affekt\u00edv t\u00f3nus jellemzi a napot, viszont az aktu\u00e1lis vesz\u00e9lyek \u00e9s kih\u00edv\u00e1sok \u00e1ltal a rendszer b\u00e1rmikor k\u00f6nnyen mobiliz\u00e1lhat\u00f3 (Peeters \u00e9s mtsai, 2006). Az alv\u00e1smegvon\u00e1s, vagyis a homeosztatikus alv\u00e1sszab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer aktiv\u00e1l\u00e1s\u00e1nak a negat\u00edv (depressz\u00edv) hangulatra gyakorolt hat\u00e1s\u00e1t a kronot\u00edpusok modul\u00e1lj\u00e1k: reggeli (pacsirta) t\u00edpus\u00fa alanyokban a teljes alv\u00e1smegvon\u00e1s fokozza, esti (bagoly) t\u00edpus\u00faakban cs\u00f6kkenti a depressz\u00edv hangulatot (Selvi \u00e9s mtsai, 2007).<\/p>\n

Pszichopatol\u00f3giai implik\u00e1ci\u00f3k: hangulatzavarok \u00e9s cirka di\u00e1n ritmicit\u00e1s<\/strong><\/p>\n

A depresszi\u00f3 t\u00fcneteinek diurn\u00e1lis jellege<\/em><\/p>\n

A cirkadi\u00e1n ritmusok \u00e9s a hangulat kapcsolata sz\u00e1mos ponton \u00e9rintik a hangulatzavarok k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9t. Ezek k\u00f6z\u00fcl a klinikai gyakorlat szempontj\u00e1b\u00f3l tal\u00e1n legfontosabb a major depresszi\u00f3ban megfigyelhet\u0151 diurn\u00e1lis hangulatingadoz\u00e1s, illetve a t\u00fcneti k\u00e9p s\u00falyoss\u00e1g\u00e1nak napszakf\u00fcgg\u0151s\u00e9ge. Major depresszi\u00f3 eset\u00e9n az \u00e1llapot \u201et\u00edpusos\u201d napszaki ingadoz\u00e1sa, vagyis a reggeli m\u00e9lypont \u00e9s a d\u00e9lut\u00e1nra, est\u00e9re javul\u00f3 \u00e1llapot (amely nemcsak a hangulatra, hanem az \u00e9tv\u00e1gyra \u00e9s a szellemi, ill. fizikai aktivit\u00e1sra is vonatkozik), rendk\u00edv\u00fcl fontos diagnosztikus jel, \u00e9s m\u00e9g viszonylag enyhe depresszi\u00f3 eset\u00e9n is annak prim\u00e9r (vagyis \u201ebiol\u00f3giai\u201d) jelleg\u00e9re utal. Egyes felv
\net\u00e9sek szerint ilyen esetekben a depresszi\u00f3nak az esti \u00f3r\u00e1kra val\u00f3 spont\u00e1n javul\u00e1s\u00e1t az alv\u00e1s megszak\u00edtja, \u00e9s \u2013 legal\u00e1bbis fenomenol\u00f3giai \u00e9rtelemben \u2013 ezzel lenne magyar\u00e1zhat\u00f3 az alv\u00e1smegvon\u00e1s antidepressz\u00edv hat\u00e1sa. \u00c9s val\u00f3ban, a teljes vagy r\u00e9szleges alv\u00e1smegvon\u00e1s els\u0151sorban azon depresszi\u00f3s betegekn\u00e9l hat\u00e9kony, akikn\u00e9l ez a t\u00edpusos (est\u00e9re javul\u00f3 tendenci\u00e1t mutat\u00f3) napszaki ingadoz\u00e1s kimutathat\u00f3 (Goodwin \u00e9s Jamison, 2007; Svestka, 2008). Nem egy\u00e9rtelm\u0171 azonban, hogy ez az er\u0151teljesen negat\u00edv hangulat mennyiben t\u00fckr\u00f6zi az \u00f6r\u00f6mtelens\u00e9get, azaz a pozit\u00edv affektusok rendszer\u00e9nek zavar\u00e1t, \u00e9s mennyiben a negat\u00edv affektivit\u00e1s rendszer\u00e9nek t\u00falzott m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. Ann\u00e1l is ink\u00e1bb, mivel, mint l\u00e1ttuk, az extr\u00e9m \u00f6vezetekben a k\u00e9t rendszer egy\u00fctt mozog, illetve a depresszi\u00f3 defin\u00edci\u00f3ja mindkett\u0151t megengedi (\u00f6r\u00f6m\u00e9rz\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9g, illetve negat\u00edv hangulati \u00e1llapotok). T\u00e9ny viszont, hogy egy depresszi\u00f3s popul\u00e1ci\u00f3n is elv\u00e9gzett vizsg\u00e1lat eredm\u00e9nyei szerint a hangulatzavar a pozit\u00edv affektivit\u00e1s diurn\u00e1lis mint\u00e1zat\u00e1nak megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val (a ritmus k\u00e9s\u0151bbi akrof\u00e1zis\u00e1val) \u00e9s a negat\u00edv affektivit\u00e1s napi ritmus\u00e1nak megjelen\u00e9s\u00e9vel is kapcsolatos. Ut\u00f3bbit nem depresszi\u00f3s popul\u00e1ci\u00f3ban nem siker\u00fclt megfigyelni, depresszi\u00f3t\u00f3l szenved\u0151k k\u00f6r\u00e9ben viszont mark\u00e1ns reggeli negat\u00edv affektivit\u00e1si cs\u00facs volt megfigyelhet\u0151 (Peeters \u00e9s mtsai, 2006). Egy vizsg\u00e1lat szerint a hangulati \u00e1llapot diurn\u00e1lis fluktu\u00e1ci\u00f3ja a depresszi\u00f3 melank\u00f3li\u00e1s jegyeivel j\u00e1r egy\u00fctt, f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy a t\u00fcneti rosszabbod\u00e1s reggel vagy este cs\u00facsosodik ki (Morris \u00e9s mtsai, 2007), m\u00edg m\u00e1sok szerint unipol\u00e1ris major depresszi\u00f3ban szenved\u0151k k\u00f6z\u00f6tt esti kronot\u00edpus eset\u00e9n szignifik\u00e1nsan gyakoribbak voltak a melank\u00f3li\u00e1s t\u00fcnetek (Gaspar-Barba \u00e9s mtsai, 2009). A depresszi\u00f3 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 klinikai alt\u00edpusai elt\u00e9r\u0151ek lehetnek a pozit\u00edv-negat\u00edv affektivit\u00e1s rendszerei \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmussal val\u00f3 kapcsolatuk tekintet\u00e9ben. Watson \u00e9s mtsai (1999) v\u00e9lem\u00e9nye szerint a melankolikus depresszi\u00f3t a pozit\u00edv affektivit\u00e1s rendszer\u00e9nek kr\u00f3nikusan cs\u00f6kkent m\u0171k\u00f6d\u00e9se jellemzi. Ugyanakkor bipol\u00e1ris affekt\u00edv k\u00f3rk\u00e9pek interepiz\u00f3d intervallumaiban az alv\u00e1s \u00e9s a napi tev\u00e9kenys\u00e9gek ritmikuss\u00e1g\u00e1nak zavarts\u00e1ga a kognit\u00edv diszfunkci\u00f3k f\u00fcggetlen prediktor\u00e1nak bizonyult (Giglio \u00e9s mtsai, 2009). Remisszi\u00f3ban l\u00e9v\u0151 bipol\u00e1ris p\u00e1ciensek k\u00f6r\u00e9ben a hangulatzavarban nem szenved\u0151 alanyokhoz k\u00e9pest esti (bagoly t\u00edpus\u00fa) cirkadi\u00e1n preferenci\u00e1t figyeltek meg (Giglio \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

A cirkadi\u00e1n preferencia egy\u00e9nekre jellemz\u0151 t\u00edpusa (pacsirta vs. bagoly t\u00edpus) \u00e9rdekes \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket mutat a depresszi\u00f3 klinikai t\u00fcneteivel. Egy sz\u00e1z, ambul\u00e1nsan \u00e9szlelt unipol\u00e1ris major depresszi\u00f3s betegr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 vizsg\u00e1lat szerint a betegek 20-20 sz\u00e1zal\u00e9ka volt a reggeli (pacsirta), ill. az esti (bagoly) t\u00edpusba besorolhat\u00f3, m\u00edg a betegek 60 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ra az ilyen preferencia nem volt jellemz\u0151. A reggeli (pacsirta t\u00edpus\u00fa) cirkadi\u00e1n preferenci\u00e1t mutat\u00f3 betegekkel \u00f6sszehasonl\u00edtva az esti (bagoly) t\u00edpus\u00faak depresszi\u00f3ja szignifik\u00e1nsan s\u00falyosabb volt \u00e9s ez a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g szignifik\u00e1ns maradt akkor is, ha az elemz\u00e9sb\u0151l a Hamilton Depresszi\u00f3 Sk\u00e1la alv\u00e1s-t\u00e9tel\u00e9t kihagyt\u00e1k. Mindezeken t\u00fal az esti t\u00edpus\u00fa betegek szignifik\u00e1nsan magasabb pontsz\u00e1mokat \u00e9rtek el az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi gondolatok, a munka- \u00e9s aktivit\u00e1scs\u00f6kken\u00e9s, a szorong\u00e1s, valamint a paranoid t\u00fcnetek vonatkoz\u00e1s\u00e1ban is. Az esti t\u00edpus\u00fa depresszi\u00f3s betegekn\u00e9l szignifik\u00e1nsan gyakoribb volt a melank\u00f3li\u00e1s jelleg mint a reggeli t\u00edpus\u00faakn\u00e1l (94% vs. 52%), de a k\u00e9t csoport k\u00f6z\u00f6tt nem volt k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g az alv\u00e1si param\u00e9tereket (alv\u00e1s-latencia, alv\u00e1sid\u0151, a szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g, az alv\u00e1shat\u00e9konys\u00e1g, stb.) illet\u0151en, kiv\u00e9ve term\u00e9szetesen azt a t\u00e9nyt, hogy a reggeli t\u00edpus\u00fa betegek (per defin\u00edci\u00f3) t\u00f6bb mint k\u00e9t \u00f3r\u00e1val el\u0151bb aludtak el, illetve \u00e9bredtek fel (Gaspar-Barba \u00e9s mtsai, 2009). T\u00fal azon, hogy a bagoly t\u00edpus\u00fa emberek depresszi\u00f3ja teh\u00e1t eg\u00e9sz\u00e9ben v\u00e9ve s\u00falyosabb, mint a pacsirta t\u00edpus\u00faak\u00e9, n\u00e1luk sokkal gyakrabban figyelhet\u0151 meg a depresszi\u00f3 szezon\u00e1lis (t\u00e9li) incidenci\u00e1ja (Murray \u00e9s mtsai, 2003), ami j\u00f3l megfelel annak a megfigyel\u00e9snek, hogy a hangulat cirkannu\u00e1lis fluktu\u00e1ci\u00f3ja els\u0151sorban szint\u00e9n az esti t\u00edpus\u00fa egy\u00e9nekn\u00e9l figyelhet\u0151 meg m\u00e9g eg\u00e9szs\u00e9ges popul\u00e1ci\u00f3ban is (Natale \u00e9s mtsai, 2005). \u00dagy t\u0171nik teh\u00e1t, hogy az esti kronot\u00edpus depresszi\u00f3ra \u00e9s szorong\u00e1sos betegs\u00e9gekre hajlamos\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151, m\u00edg a reggeli t\u00edpus ink\u00e1bb protekt\u00edv e tekintetben (Tonetti \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

Optim\u00e1lis cirkadi\u00e1n f\u00e1zissz\u00f6g, hangulat \u00e9s depresszi\u00f3<\/em><\/p>\n

A fenti megfigyel\u00e9sekkel szorosan \u00f6sszekapcsolhat\u00f3 a m\u00e1sik explicit klinikai fontoss\u00e1g\u00fa t\u00e9nyez\u0151, a depresszi\u00f3s hangulat \u00e9s a cirkadi\u00e1n diszregul\u00e1ci\u00f3, pontosabban az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus k\u00f6z\u00f6tti f\u00e1zissz\u00f6g k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6re. Ennek oka, hogy az esti kronot\u00edpus\u00fa szem\u00e9lyek cirkadi\u00e1n ritmusa a reggeli kronot\u00edpus\u00faak\u00e9n\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 rigid, k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokkal k\u00f6nnyebben v\u00e1ltoztathat\u00f3, ugyanakkor gyakran m\u00e1r \u00f6nmag\u00e1ban egy f\u00e1zisk\u00e9s\u00e9st takar (Roenneberg \u00e9s mtsai, 2003). Kezdetben ink\u00e1bb csak a szezon\u00e1lis depresszi\u00f3val kapcsolatban \u00edrtak le egy\u00e9rtelm\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket, azaz a 6 \u00f3r\u00e1t\u00f3l jelent\u0151sen elt\u00e9r\u0151 f\u00e1zissz\u00f6get, illetve annak normaliz\u00e1l\u00e1sa eset\u00e9n a hangulat javul\u00e1s\u00e1t, de leg\u00fajabban a nem szezon\u00e1lis depresszi\u00f3 tekintet\u00e9ben is biztat\u00f3 megfigyel\u00e9sek vannak. Mindez legegyszer\u0171bben \u00fagy \u00f6sszegezhet\u0151, mint a nem megfelel\u0151 id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alv\u00e1s hangulatra gyakorolt negat\u00edv hat\u00e1sa (Lewy \u00e9s mtsai, 2006; Lewy, 2007; Lewy, 2009; Emens \u00e9s mtsai, 2009). Ezt a jelens\u00e9get a bels\u0151 koincidencia modellje is le\u00edrja, r\u00e1mutatva, hogy a t\u00e9nyleges alv\u00e1speri\u00f3dus \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmus deszinkroniz\u00e1l\u00f3d\u00e1sa t\u00f6bbnyire cirkadi\u00e1n phase shift-tel magyar\u00e1zhat\u00f3, amit a depresszi\u00f3ban gyakran megfigyelt rendellenesen r\u00f6vid REM-l\u00e1tencia is al\u00e1t\u00e1maszt. Ut\u00f3bbi a habitu\u00e1lis alv\u00e1speri\u00f3dushoz k\u00e9pest el\u0151retol\u00f3dott cirkadi\u00e1n ritmust fejez ki (Wehr \u00e9s Wirz-Justice, 1981). Mindamellett, az aktu\u00e1lis kutat\u00e1sok arra utalnak, hogy az affekt\u00edv k\u00f3rk\u00e9pekkel jellemezhet\u0151 popul\u00e1ci\u00f3ban, a fenti kronot\u00edpusokra vonatkoz\u00f3 \u00e9rvel\u00e9seinkkel \u00f6sszhangban sz\u00e1mszer\u0171en domin\u00e1lnak a f\u00e1zis-k\u00e9s\u00e9ssel jellemezhet\u0151 p\u00e1ciensek (Lewy, 2009).<\/p>\n

Sz\u00e1mos modell \u00e9rtelmezi teh\u00e1t a hangulatzavarokat cirkadi\u00e1n ritmuszavark\u00e9nt. Mivel az SCN egyik v\u00e9lhet\u0151 humor\u00e1lis kimenete a PK2, megvizsg\u00e1lt\u00e1k a PK2 receptor g\u00e9n \u00e9s a hangulatzavarok lehets\u00e9ges kapcsolat\u00e1t. Egy Jap\u00e1nban, kis mint\u00e1n v\u00e9gzett vizsg\u00e1lat szerint a PK2 receptor g\u00e9n \u00e9s a hangulatzavarok k\u00f6z\u00f6tt szignifik\u00e1ns \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van, amit azonban m\u00e1s popul\u00e1ci\u00f3kon is meg kell er\u0151s\u00edteni ahhoz, hogy \u00e1ltal\u00e1nos\u00edthat\u00f3 meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st tehess\u00fcnk ezen egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1s vonatkoz\u00e1s\u00e1ban (Kishi \u00e9s mtsai, 2009). A felt\u00e9telez\u00e9st mindenesetre er\u0151s\u00edteni l\u00e1tszik az az \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletes eredm\u00e9ny, amely szerint az intracerebroventrikul\u00e1ris PK2 inf\u00fazi\u00f3 szorong\u00e1sra \u00e9s depresszi\u00f3ra utal\u00f3 hat\u00e1sokat id\u00e9z el\u0151 a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 viselked\u00e9ses tesztekben (Li \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

Alv\u00e1szavar \u00e9s cirkadi\u00e1n ritmuszavar depresszi\u00f3ban<\/em><\/p>\n

A megzavart alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklicit\u00e1s r\u00e9szben a cirkadi\u00e1n diszregul\u00e1ci\u00f3 egyik t\u00fcnete, amely k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelent\u0151s\u00e9ggel b\u00edr a depresszi\u00f3 patofiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban. Az alv\u00e1szavar (az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben inszomnia, ritk\u00e1bban hiperszomnia) nemcsak a depresszi\u00f3s epiz\u00f3d egyik legkoraibb \u00e9s leggyakoribb t\u00fcnete, hanem a szuicidium szignifik\u00e1ns prediktora (Fawcwett \u00e9s mtsai, 1990; McGirr \u00e9s mtsai, 2007). Unipol\u00e1ris depresszi\u00f3s betegekre ink\u00e1bb az inszomnia, m\u00edg bipol\u00e1ris depresszi\u00f3ra els\u0151sorban a hiperszomnia jellemz\u0151 (Goodwin \u00e9s Jamison, 2007). Aktu\u00e1lisan major depresszi\u00f3s epiz\u00f3dban szenved\u0151 betegekn\u00e9l a DSM-IV at\u00edpusos t\u00fcnetek (a hangulat reaktivit\u00e1sa, hiperszomnia, hiperf\u00e1gia, \u201eladen paral
\nysis\u201d, interperszon\u00e1lis \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g) a bipol\u00e1ris II lefoly\u00e1s szignifik\u00e1ns prediktorai, \u00e9s k\u00f6z\u00fcl\u00fck a hiperszomnia az az egyetlen t\u00fcnet, amely a legnagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel kapcsol\u00f3dik a bipol\u00e1ris II diagn\u00f3zishoz (Benazzi \u00e9s Rihmer, 2000). A hiperszomnia teh\u00e1t a major depresszi\u00f3s epiz\u00f3d bipol\u00e1ris jelleg\u00e9nek megb\u00edzhat\u00f3 prediktora, ennek pedig a ter\u00e1pia megv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban van nagy jelent\u0151s\u00e9ge (Rihmer \u00e9s Akiskal, 2006).<\/p>\n

A kezeletlen inszomnia \u00e9s megzavart alv\u00e1s a depresszi\u00f3 egyik legfontosabb rizik\u00f3faktora, illetve a kezeletlen alv\u00e1szavarok egyik leggyakoribb sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nye a depresszi\u00f3 (Ohayon, 2007; Taylor \u00e9s mtsai, 2003, 2007). Mindezeken t\u00falmen\u0151en a depresszi\u00f3 t\u00fcneteinek kialakul\u00e1s\u00e1ban \u00e9s a lefoly\u00e1s alakul\u00e1s\u00e1ban rendk\u00edv\u00fcl fontos szerepet j\u00e1tszanak az alv\u00e1ssal \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmussal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 faktorok. Ezek a faktorok f\u00fcggetlenek a depresszi\u00f3 t\u00edpusait\u00f3l \u00e9s alt\u00edpusait\u00f3l, hiszen unipol\u00e1ris depresszi\u00f3ban \u00e9s bipol\u00e1ris zavarban egyar\u00e1nt \u00e9szlelhet\u0151k, \u00e9s \u00fagy t\u0171nik, a depresszi\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos jellemz\u0151i k\u00f6z\u00e9 tartoznak, lefoly\u00e1st\u00f3l \u00e9s s\u00falyoss\u00e1gt\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl. A depresszi\u00f3 t\u00fcnettan\u00e1nak megfelel\u0151en a cirkadi\u00e1n ritmus egyes komponenseinek zavarai is heterog\u00e9n k\u00e9pet mutathatnak depresszi\u00f3ban, \u00fagy t\u0171nik azonban, hogy maga a cirkadi\u00e1n ritmus zavar a depresszi\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos jellemz\u0151je (Feldman-Naim \u00e9s mtsai, 1997; Gordijn \u00e9s mtsai, 1994; Tolle \u00e9s Goetze, 1987). Fontos adat tov\u00e1bb\u00e1, hogy depresszi\u00f3ban a clock-g\u00e9nek diszfunkci\u00f3ja is megfigyelhet\u0151 (Turek, 2007).<\/p>\n

Patofiziol\u00f3giai modellek: milyen cirkadi\u00e1n folyamatok j\u00e1tszhatnak k\u00f6zvetlen patomechanisztikus szerepet a depresszi\u00f3ban?<\/strong><\/p>\n

Melatonin receptor hat\u00e1s<\/em><\/p>\n

A nem megfelel\u0151en ellen\u0151rz\u00f6tt tartalm\u00fa \u00e9s hat\u00e1s\u00fa, t\u00f6bbnyire recept n\u00e9lk\u00fcl kaphat\u00f3 melatonink\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyekkel kapcsolatos, id\u0151nk\u00e9nt a m\u00e9di\u00e1ban tapasztalhat\u00f3 lelkes h\u00edrver\u00e9s nagyon megnehez\u00edti azt, hogy tiszt\u00e1n l\u00e1ssuk igazi jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s val\u00f3di haszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t: ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a lelkes \u00e9s nem megfelel\u0151 haszn\u00e1lat ut\u00e1n hat\u00e1stalans\u00e1g \u00e9s ki\u00e1br\u00e1ndults\u00e1g k\u00f6vetkezik. A melatonin a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u201eh\u00edrviv\u0151je\u201d a szervezetben, \u00e9s szintj\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa pontosan k\u00f6veti a f\u00e9nyviszonyokat (Birchler-Pedross \u00e9s mtsai, 2009; B\u00f3dizs, 2009a). A f\u00e9ny\/s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1nak ritmusbe\u00e1ll\u00edt\u00f3, \u201ezeitgeber\u201d hat\u00e1sa eddigi tud\u00e1sunkszerint f\u0151k\u00e9nt a melatonin rendszeren kereszt\u00fcl \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl. Depresszi\u00f3ban a melatonin aktivit\u00e1s n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t (Sekula \u00e9s mtsai, 1997; Szymanska \u00e9s mtsai, 2001) \u00e9s cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t egyar\u00e1nt le\u00edrt\u00e1k (Brown \u00e9s mtsai, 1985; Wetterber \u00e9s mtsai, 1992), az abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9kek v\u00e1ltoz\u00e1sa mellett azonban ink\u00e1bb a melatoninszint cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1nak megboml\u00e1sa \u00e1llhat a t\u00fcnetek m\u00f6g\u00f6tt. A kezel\u00e9s szempontj\u00e1b\u00f3l teh\u00e1t els\u0151sorban a megfelel\u0151 id\u0151z\u00edt\u00e9ssel v\u00e9gzett melatonin-receptor hat\u00e1s er\u0151teljes cirkadi\u00e1n ritmust szinkroniz\u00e1l\u00f3 hat\u00e1s\u00e1t kell megeml\u00edten\u00fcnk. A r\u00e9szben melatonin agonista agomelatin er\u0151teljes kronobiotikus hat\u00e1ssal is rendelkezik (Leproult \u00e9s mtsai, 2005). A szer posztszinaptikus 5HT2C antagonizmusa, mely a front\u00e1lis noradrenerg \u00e9s dopaminerg hat\u00e1sok mellett a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s t\u00e1mogat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n, az er\u0151teljes melatonin-agonista aktivit\u00e1s pedig a cirkadi\u00e1n ritmus reszinkroniz\u00e1ci\u00f3ja r\u00e9v\u00e9n egyszerre biztos\u00edthatja a szer mark\u00e1ns antidepressz\u00edv hat\u00e1s\u00e1t (Millan \u00e9s mtsai, 2003; Quera Salva \u00e9s mtsai, 2007). Sz\u00e1mos k\u00f6zvetett adat utal arra a felt\u00e9telez\u00e9sre, miszerint az antidepressz\u00edv hat\u00e1s m\u00f6g\u00f6tt a k\u00e9t receptort\u00edpussal kapcsolatos mechanizmus szinergizmusa \u00e9s a depresszi\u00f3ban megfigyelt cirkadi\u00e1n ritmuszavar normaliz\u00e1ci\u00f3ja \u00e1ll (Racagni \u00e9s mtsai, 2007; Popoli, 2009).<\/p>\n

A k\u00e9t folyamat modell szerepe<\/em><\/p>\n

Mint l\u00e1ttuk, a hangulatra mind a k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151, alv\u00e1st szab\u00e1lyz\u00f3 folyamat hat: a hangulat el\u00e9g j\u00f3l k\u00f6veti a magh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1t: a hangulat reggel a legkev\u00e9sb\u00e9 j\u00f3, \u00e9s a nap folyam\u00e1n v\u00e9gig emelkedik \u2013 legal\u00e1bbis a cirkadi\u00e1n, \u201eC folyamat\u201d szab\u00e1lyz\u00e1sa szerint. Ugyanakkor az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus, vagyis az \u201eS folyamat-kapcsolt hangulat\u201d a legjobb akkor, amikor az alv\u00e1snyom\u00e1s kisebb (vagyis az \u00e9bred\u00e9s ut\u00e1n), \u00e9s min\u00e9l hosszabb ideig vagyunk fenn, ann\u00e1l rosszabb. Nagyon leegyszer\u0171s\u00edtve teh\u00e1t az S folyamat biztos\u00edtja a d\u00e9lel\u0151tti, a C pedig a d\u00e9lut\u00e1ni j\u00f3 hangulatot \u2013 a hangulat teh\u00e1t akkor j\u00f3, ha a cirkadi\u00e1n ritmus \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ciklus egym\u00e1ssal egyens\u00falyban van. A k\u00e9t folyamat f\u00e1ziseltol\u00f3d\u00e1sa hirtelen hangulati ingadoz\u00e1sokhoz vezethet \u2013 ez szubklinikusan is igaz, de depresszi\u00f3s betegek eset\u00e9n feler\u0151s\u00f6dve jelentkezik (Boivin \u00e9s mtsai, 1997). A k\u00e9t folyamat ritmusos stabilit\u00e1sa teh\u00e1t elengedhetetlen a stabil euthymia fenntart\u00e1s\u00e1hoz (Wirz-Justice \u00e9s mtsai, 2009; Birchler-Perdoss \u00e9s mtsai, 2009).<\/p>\n

Depresszi\u00f3ban \u00e9szlelhet\u0151 f\u00e1zis-el\u0151rehozatali komponensek<\/em><\/p>\n

Depresszi\u00f3ban sz\u00e1mos fiziol\u00f3giai param\u00e9ter 24 \u00f3r\u00e1s f\u00e1zisa ler\u00f6vid\u00fcl (REM-latencia, testh\u0151m\u00e9rs\u00e9klet, \u00e9bred\u00e9s, kortizol-ritmus), \u00e9s \u00edgy az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ritmushoz k\u00e9pest jelent\u0151s el\u0151retol\u00f3d\u00e1s jellemzi \u2013 megbomlik teh\u00e1t a cirkadi\u00e1n ritmus \u00e9s az alv\u00e1s-\u00e9brenl\u00e9t ritmus fent r\u00e9szletezett k\u00e9nyes egyens\u00falya. Ha a napi ritmus t\u00f6bbi elem\u00e9t (f\u0151leg az elalv\u00e1st) is el\u0151rehozzuk, \u00e9s \u00edgy szinkronba hozzuk, akkor a t\u00fcnetek javulnak (Borb\u00e9ly \u00e9s Wirz-Justice, 1982; Wehr \u00e9s mtsai, 1979). Egyes, depresszi\u00f3ban haszn\u00e1lt gy\u00f3gyszerek (egyes MAO-g\u00e1tl\u00f3k, ill. f\u00e1zisprofilaktikumok) pedig megny\u00fajtj\u00e1k a depresszi\u00f3ban megr\u00f6vid\u00fclt cirkadi\u00e1n ritmust (Kripke, 1983) \u2013 igaz m\u00e1s szerek azonban nem, s\u0151t egyes szerek kifejezetten f\u00e1zisr\u00f6vid\u00edt\u0151 hat\u00e1s\u00faak (Duncan, 1996; Sprouse \u00e9s mtsai, 2006). A f\u00e1zisel\u0151rehozatal tov\u00e1bbi magyar\u00e1zata lehet az is, hogy depresszi\u00f3s betegekben a szinkroniz\u00e1l\u00f3 ingerekre (\u201ezeitgeberekre\u201d) val\u00f3 reag\u00e1l\u00e1s k\u00e9pess\u00e9ge gyeng\u00fcl meg (Souetre \u00e9s mtsai, 1989). Egyes vizsg\u00e1latok szerint a gyeng\u00fclt szinkroniz\u00e1ci\u00f3 h\u00e1tter\u00e9ben a cirkadi\u00e1n ritmus bels\u0151 \u201epacemakereik\u00e9nt\u201d m\u0171k\u00f6d\u0151 CLOCK – g\u00e9nek polimorfizmusai \u00e1llhatnak (Bunney \u00e9s Bunney, 2000; Wirz-Justice, 2006). A CLOCK \u2013 g\u00e9nek \u00e1ltal medi\u00e1lt folyamatok tov\u00e1bbi vizsg\u00e1lata sz\u00e1mos betegs\u00e9g \u2013 t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a depresszi\u00f3 \u2013 patomechanizmus\u00e1nak jobb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben seg\u00edthet.<\/p>\n

A lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa alv\u00e1s \u00e9s REM-alv\u00e1s ar\u00e1ny\u00e1nak megboml\u00e1sa<\/em><\/p>\n

R\u00e9g\u00f3ta ismert t\u00e9ny a REM-alv\u00e1s ar\u00e1ny\u00e1nak megn\u00f6veked\u00e9se depresszi\u00f3ban: az els\u0151 REM f\u00e1zis hamarabb jelentkezik, \u00e9s a REM-f\u00e1zisok tov\u00e1bb tartanak. Kor\u00e1bban azt felt\u00e9telezt\u00e9k, hogy az antidepressz\u00edvumok \u00e9s a r\u00e9szleges alv\u00e1smegvon\u00e1s is a REM szupresszi\u00f3n kereszt\u00fcl hatnak. A kett\u0151s hat\u00e1s\u00fa, valamint dopaminerg szereknek ugyanakkor nincs REM szupresszi\u00f3s hat\u00e1suk (Argyropoulos \u00e9s Wilson, 2005), az alv\u00e1smegvon\u00e1ssal v\u00e9gzett kezel\u00e9sekn\u00e9l pedig val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az id\u0151z\u00edt\u00e9s, \u00e9s nem a REM-megvon\u00e1s vezet eredm\u00e9nyhez.<\/p>\n

A szoci\u00e1lis zeitgeberek \u00e9s a depresszi\u00f3<\/em><\/p>\n

Az emberi cirkadi\u00e1n ritmus egyik fontos ritmusbe\u00e1ll\u00edt\u00f3 zeitgebere a t\u00e1rsas aktivit\u00e1s. H\u00e9tk\u00f6znapi t\u00e9ny az is, hogy a s\u00falyos, depresszog\u00e9nnek tartott t\u00e1rgyveszt\u00e9sek (pl. a gy\u00e1sz) a megszokott h\u00e9tk\u00f6znapi aktivit\u00e1s \u00e9s ritmus jelent\u0151s megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val j\u00e1rnak (Brown \u00e9s mtsai, 1996). Egy hozz\u00e1tartoz\u00f3 hal\u00e1la vagy v\u00e1l\u00e1s ut\u00e1n, vagy munkan\u00e9lk\u00fcliv\u00e9 v\u00e1l\u00e1skor nemcsak elveszt\u00fcnk valakit vagy valamit, hanem a vesztes\u00e9ggel egy\u00fctt mindennapi rutin tev\u00e9kenys\u00e9geink is megv\u00e1ltoznak. Gy\u00f6keresen megv\u00e1ltozik a mindennapi rutin gyermek sz\u00fclet\u00e9se eset\u00e9ben is, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az azt gondoz\u00f3 \u00e9desanya sz\u00e1m\u00e1ra. A szoci\u00e1lis ritmusok zavara pedig fontos r\u00e9sze a depresszi\u00f3s \u00e1llapotnak (Ehlers \u00e9s mtsai, 1993). Az is k\u00f6zismert a mindennapi pszichoter\u00e1pi\u00e1s gyakorlatb\u00f3l, hogy a napi aktivit\u00e1s \u00fajrastruktur\u00e1l\u00e1sa megker\u00fclhetetlen r\u00e9sze mind a depresszi\u00f3, mind a gy\u00e1sz hat\u00e9kony pszichoter\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak \u2013 elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy ezekb
\nen a pszichoter\u00e1pi\u00e1s beavatkoz\u00e1sokban a cirkadi\u00e1n ritmus \u00fajraszab\u00e1lyoz\u00e1sa l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszik a ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sban.<\/p>\n

L\u00e1thatjuk teh\u00e1t, hogy a cirkadi\u00e1n folyamatok l\u00e9nyeges szerepet j\u00e1tszanak mind a h\u00e9tk\u00f6znapi hangulat szab\u00e1lyz\u00e1s\u00e1ban, mind az affekt\u00edv zavarok patofiziol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban. A cirkadi\u00e1n ritmusokat m\u0171k\u00f6dtet\u0151 endog\u00e9n \u00e9s k\u00f6rnyezeti folyamatok r\u00e9szletesebb megismer\u00e9se val\u00f3sz\u00edn\u0171leg seg\u00edt majd a depresszi\u00f3 patomechanizmus\u00e1nak jobb megismer\u00e9s\u00e9ben, \u00e9s ezen kereszt\u00fcl az erre vonatkoz\u00f3 biol\u00f3giai \u00e9s pszichoszoci\u00e1lis elm\u00e9letek integr\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban is.<\/p>\n

Nyilatkozat.<\/strong> Az elv\u00e9gzett munk\u00e1\u00e9rt a szerz\u0151k anyagi t\u00e1mogat\u00e1st kaptak a Servier Hung\u00e1ria Kft-t\u0151l. A publik\u00e1ci\u00f3 tartalma nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en t\u00fckr\u00f6zi a Szerkeszt\u0151bizotts\u00e1g \u00e1ll\u00e1spontj\u00e1t \u00e9s nem jelent t\u00e1mogat\u00e1st a m\u00e1rkanevek, kereskedelmi term\u00e9kek vagy szervezetek nev\u00e9nek eml\u00edt\u00e9se.<\/p>\n

Levelez\u00e9si c\u00edm<\/strong>: Dr. B\u00f3dizs R\u00f3bert, MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport, BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, 1111 Budapest, Stoczek u. 2., ST. \u00e9p\u00fclet 304.<\/p>\n

tel.: (+3620) 822-3576 \/ fax: (+361) 463-1072<\/p>\n

e-mail: rbodizs@cogsci.bme.hu<\/a><\/p>\n

web: semmelweis.hu\/psychophysiology<\/a><\/p>\n

Irodalom<\/strong><\/p>\n

1. Adan A, S\u00e1nchez-Turet M (2001). Gender differences in diurnal variations of subjective activation and mood. Chronobiol Int 18(3):491\u2013502.<\/p>\n

2. Argyropoulos SV, Wilson SJ (2005). Sleep disturbances in depression and the effect of antidepressants. Int Rev Psychiatry 17:237\u2013245.<\/p>\n

3. Birchler-Pedross A, Schr\u00f6der CM, M\u00fcnch M, Knoblauch V, Blatter K, Schnitzler-Sack C, Wirz-Justice A, Cajochen C (2009). Subjective well-being is modulated by circadian phase, sleep pressure, age, and gender. J Biol Rhythms 24(3):232\u201342.<\/p>\n

4. Benazzi F, Rihmer Z (2000). Sensitivity and specificity of DSM-IV atypical features for bipolar II disorder diagnosis. Psychiatry Res 93: 257\u2013262.<\/p>\n

5. B\u00f3dizs R (2000). Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Medicina. Budapest.<\/p>\n

6. B\u00f3dizs R (2009a). A melatonin, az alv\u00e1s \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmusok: elm\u00e9leti megfontol\u00e1sok \u00e9s kronofarmakol\u00f3giai alkalmaz\u00e1saik. Lege Artis Medicinae 19(6\u20137):369\u201374.<\/p>\n

7. B\u00f3dizs R (2009b). Hull\u00e1mok nyelv\u00e9n: a szerotonin \u00e9s az alv\u00e1si oszcill\u00e1ci\u00f3k. Neuropsychopharmacol Hung 11(3):191\u201399.<\/p>\n

8. Boivin DB, Czeisler CA, Dijk DJ, Duffy JF, Folkard SF, Minors DF, Totterdell P, Waterhouse JM (1997). Complex interaction of the sleep-wake cycle and cirdadian phase modulates mood in healthy subjects. Arch Gen Psychiatry 54:145\u201352.<\/p>\n

9. Borb\u00e9ly AA, Wirz-Justice A (1982). Sleep, sleep deprivation and depression. A hypothesis derived from a model of sleep regulation. Hum Neurobiol 1:205\u201310.<\/p>\n

10. Brown RP, Caroff S, Kocsis JH et al (1985). Nocturnal serum melatonin in major depressive disorder before and after desmethylimipramin treatment. Psychopharmacol Bull 21:579\u201381.<\/p>\n

11. Brown LF, Reynolds CF, Monk TH, Prigerson HG, Dew MA, Houck PR, Mazumdar S, Buysse DJ, Hoch CC, Kupfer DJ (1996). Social rhytm stability following late-life spousal bereavement: association with depression and sleep impairment. Psychiatry Res 62:161\u20139.<\/p>\n

12. Bunney WE, Bunney BG (2000). Molecular clock genes in man and lower animals: possible associations for circadian abnormalities in depression. Neuropsychopharmacology 22:335\u201345.<\/p>\n

13. Duncan WC (1996). Circadian rhytms and the pharmacology of affective illness. Pharmacol Ther 71:253\u2013312.<\/p>\n

14. Ehlers CL, Kupfer DJ, Frank E, Monk TH (1993). Biological rhytms and depression: the role of zeitgebers and zeitstorers. Depression 1:285\u201393.<\/p>\n

15. Emens J, Lewy A, Kinzie JM, Arntz D, Rough J (2009). Circadian misalignment in major depressive disorder. Psychiatry Res 168(3):259\u201361.<\/p>\n

16. Fawcet J, Scheftner WA, Fogg L, Clark DC, Young MA, Hedeker D, Gibbons R (1990). Time-related predictors of suicide in major affective disorder. Am J Psychiatry 147:1189\u201394.<\/p>\n

17. Feldman-Naim S, Turner EH, Leibenluft E (1997). Diurnal variation in the direction of mood switches in patients with rapid-cycling bipolar disorder. J Clin Psychiatry 58:79\u201384.<\/p>\n

18. Gaspar-Barba E, Calati R, Cruz-Fuentes CS, Ontiveros-Uribe MP, Natale V, De Ronchi D, Serretti A. (2009). Depresive symptomatology is influenced by chronotypes. J Affect Disord 119:100\u20136.<\/p>\n

19. Giglio LM, Magalh\u0103es PVS, Kapczinski NS, Walz JC, Kapczinski F (2009). Functional impact of biological rhythm disturbance in bipolar disorder. J Psychiatr Res doi: 10.1016\/j.jpsychires. 2009.08.003<\/p>\n

20. Giglio LMF, Magalh\u00e3es PVS, Andersen ML, Walz JC, Jakobson L, Kapczinski F (2009). Circadian preference in bipolar disorder. Sleep Breath doi: 10.1007\/s11325-009-0301-3<\/p>\n

21. Goodwin FK, Jamison KR (2007). Manic-Depressive Illness. Bipolar disorders and recurrent depression. Oxford University Press, New York.<\/p>\n

22. Gordijn MC, Beersma DG, Bouhusy AL, Reinink E, Van den Hoofdakker RH (1994). A longitudinal study of diurnal mood variation in depression: characteristics and significance. J Affect Disord 31:261\u201373.<\/p>\n

23. Kishi T, Kitajima T, Tsunoka T, Okumura T, Ikeda M, Okochi T, Kinoshita Y, Kawashima K, Yamanouchi Y, Ozaki N, Iwata N (2009). Possible association of prokineticin 2 receptor gene (PROKR2) with mood disorders in the Japanese population. Neuromolecular Med 11(2):114\u201322.<\/p>\n

24. Klisch C, Mahr S, Meissl H (2006). Circadian activity rhythms and phase-shifting of cultured neurons of the rat suprachiasmatic nucleus. Chronobiol Int 23(1-2):181\u201390.<\/p>\n

25. Kripke DF (1983). Phase-advance theories for affective illness. In: Wehr TA, Goodwin FK (eds). Circadian Rhytms in Psychiatry. Pacific Grove, Calif: Boxwood Press.<\/p>\n

26. Krueger JM, Ob\u00e1l F (1993). A neuronal group theory of sleep function. J Sleep Res 2(2):63\u20139.<\/p>\n

27. Krueger JM, Rector DM, Roy S, Van Dongen HP, Belenky G, Panksepp J (2008). Sleep as a fundamental property of neuronal assemblies. Nat Rev Neurosci 9(12):910\u20139.<\/p>\n

28. Leproult R, Van Onderbergen A, L\u2019hermite-Baleriaux M, Van Cauter E, Copinschi G (2005). Phase-shifts of 24-h rhythms of hormonal release and body temperature following early evening administration of the melatonin agonist agomelatine in healthy older men. Clin Endocrinol 63:298\u2013304.<\/p>\n

29. Lewy AJ, Emens J, Jackman A, Yuhas K (2006). Circadian uses of melatonin in humans. Chronobiol Int 23(1\u20132):403\u201312.<\/p>\n

30. Lewy AJ (2007). Melatonin and human chronobiology. Cold Spring Harb Symp Quant Biol 72:623\u201336.<\/p>\n

31. Lewy AJ (2009). Circadian misalignment in mood disturbances. Curr Psychiatry Rep 11(6):459\u201365.<\/p>\n

32. Li JD, Hu WP, Zhou QY (2009). Disruption of the Circadian Output Molecule Prokineticin 2 Results in Anxiolytic and Antidepressant-like Effects in Mice. Neuropsychopharmacology 34:367\u201373.<\/p>\n

33. McGirr A, Renaud J, Seguin M, Alda M, Benkelfat C, Lesage A, Turecki G. (2007). An examination of DSM-IV depressive symptoms and risk of suicide completion in major depressive disorder. A psychological autopsy study. J Affect Disord 97:203\u20139.<\/p>\n

34. Millan MJ, Gobert A, Lejeune F, Dekeyne A, Newman- Tancredi A, Pasteau V, Rivet JM, Cussac D (2003). The novel melatonin agonist agomelatine (S200
\n98) is an antagonist at 5-hydroxitryptamine 2C receptors, blockade of which enhances the activity of frontocortical dopaminergic and adrenergic pathways. J Pharmacol Exp Ther 306:954\u201364.<\/p>\n

35. Monk TH, Buysse DJ, Reynolds III, CF, Jarrett DB, Kupfer DJ (1992). Rhythmic versus homeostatic influences on mood, activation and performance in young and old man. J Gerontol 47(4):221\u20137.<\/p>\n

36. Morris DW, Rush AJ, Jain S, Fava M, Wisniewski SR, Balasubramani GK, Khan AY, Trivedi MH (2007). Diurnal mood variation in outpatients with major depressive disorder: implications for DSM-V from an analysis of the Sequenced Treatment Alternatives to Relieve Depression Study data. J Clin Psychiatry 68(9):1339\u201347.<\/p>\n

37. Murray G, Allen, NB, Trinder J (2002). Mood and the circadian system: Investigation of a circadian component in positive affect. Chronobiol Int 19(6):1151\u201369.<\/p>\n

38. Murray G, Allen NB, Trinder J (2003). Seasonality and circadian phase delay: Prospective evidence that winter lowering of mood is associated with a shift towards eveningness. J Affect Disord 76:15\u201322.<\/p>\n

39. Murray CJL, Lopez AD (1997). Alternative projections of mortality and disabilityby cause 1990-2020: Global Burden of Disease Study. Lancet 349:1498\u2013504.<\/p>\n

40. Natale V, Adan A, Scapellato P (2005). Are seasonality of mood and eveningness closely associated? Psychiatry Res 136:51\u201360.<\/p>\n

41. Ohayon M (2007). Insomnia: a ticking clock for depression? J Psychiatr Res 41(11):893\u20134.<\/p>\n

42. Peeters F, Berkhof J, Delespaul P, Rottenberg J, Nicolson NA (2006). Diurnal mood variation in depressive disorder. Emotion 6(3):383\u201391.<\/p>\n

43. Popoli M (2009). Agomelatine: innovative pharmacological approach in depression. CNS Drugs 2009;23 Suppl 2:27\u201334.<\/p>\n

44. Quera Salva MA, Vanier B, Laredo J., Hartley S, Chapotot F, Moulin C, Lofaso F, Guilleminalult C (2007). Major depressive disorder, sleep EEG and agomelatin: an open label study. Int J Neuropsychopharmacol 10:691\u20136.<\/p>\n

45. Racagni G, Riva M, Popoli M (2007). The interaction between the internal clock and antidepressant efficacy. Int Clin Psychopharmacol 22:S9\u201314.<\/p>\n

46. Reich JW, Zautra AJ (2002). Arousal and the Relationship Between Positive and Negative Affect: An Analysis of the Data of Ito, Cacioppo, and Lang (1998). Motivation and Emotion 26(3):209\u201322.<\/p>\n

47. Rihmer Z, Akiskal HS (2006). Do antidepressants t(h)reat(en) depressives? Toward a clinically judicious formulation of the antidepressant-suicidality FDA advisory in light of declining national suicide statistics from many countries. J Affect Disord 94:3\u201313.<\/p>\n

48. Roenneberg T, Wirz-Justice A, Merrow M (2003). Life between clocks: daily temporal patterns of human chronotypes. J Biol Rhythms 18(1):80\u201390.<\/p>\n

49. Rosenwasser AM (2009). Functional neuroanatomy of sleep and circadian rhythms. Brain Res Rev 61(2):281\u2013306.<\/p>\n

50. Sekula LK, Lucke JF, Heist EK, Czambel RK, Rubin RT (1997). Neuroendocrine aspects of primary endogenous depresszion. XV: Mathematical modelling of nocturnal melatonin secretion in major depressives and normal controlls. Psychiatry Res 69:143\u201353.<\/p>\n

51. Selvi Y, Gulec M, Agargun MY, Besiroglu L (2007). Mood changes after sleep deprivation in morningness\u2013eveningness chronotypes in healthy individuals. J Sleep Res 16:241\u20134.<\/p>\n

52. Souetre E, Salvata E, Beluogu J, Pringuey D, Candito M, Krebs B, Ardisson JL, Darcourt G (1989). Circadian rhytms in depression and recovery: evidence for blundted amplitude as the main chronobiological abnormality. Pychiatry Res 28:263\u201378.<\/p>\n

53. Sprousbe J, Braselton J, Reynolds L (2006). Fluoxetine modulates the circadian clock via phase advances via suprachiasmatical nucleus neural firing. Biol Psychiatry 60:896\u20139.<\/p>\n

54. Svestka J (2008). Sleep deprivation therapy. Neuro Endocrinol Lett 29:65\u201392.<\/p>\n

55. Szymanska A, Rabe-Jablonska J, Karasek M (2001). Diurnal profiles of melatonin contcentrations in patients with major depression: relationship to the clinical manifestation and antidepressant treatment. Neuro Endocrinol Lett 22:192\u20138.<\/p>\n

56. Taylor DJ, Mallory LJ, Lichstein KL, Durrence HH, Riedel BW, Bush AJ (2007). Comorbidity of chronic insomnia with medical problems. Sleep 30(2):213\u20138.<\/p>\n

57. Taylor DJ. Lichstein KL. Durrence HH (2003). Insomnia as a health risk factor. Behav Sleep Med 1:227\u201347.<\/p>\n

58. Tolle R, Goetze U (1987). On the daily rhytm of depression symptomatology. Psychopathology 20:237\u201349.<\/p>\n

59. Tonetti L, Fabbri M, Natale V (2009). Relationship between circadian typology and big five personality domains. Chronobiol Int 26:337\u201347.<\/p>\n

60. Totterdell P, Reynolds S, Parkinson B, Briner RB (1994). Association of sleep with everyday mood, minor symptoms and social interaction experience. Sleep 17(5):466\u201375.<\/p>\n

61. Turek FW (2007). From circadian rhythms to clock genes in depression. Int Clin Psychopharmacology 22(Suppl 2):S1\u20138.<\/p>\n

62. Watson D, Wiese D, Vaidya J, Tellegen A (1999). The Two General Activation Systems of Affect: Structural Findings, Evolutionary Considerations, and Psychobiological Evidence. J Pers Soc Psychol 76(5):820\u201338.<\/p>\n

63. Webb IC, Baltazar RM, Lehman MN, Coolen LM (2009). Bidirectional interactions between the circadian and reward systems: is restricted food access a unique zeitgeber? Eur J Neurosci 30:1739\u201348.<\/p>\n

64. Wehr TA, Wirz-Justice A (1981). Internal coincidence model for sleep deprivation and depression. In: Koella WP, editor. Sleep 1980. Karger: Basel.<\/p>\n

65. Wehr TA, Wirz-Justice A, Goodwin FK, Duncan WC, Gillin JC (1979). Phase advance of a circadian sleep-wake cycle as an antidepressant. Science 206:710\u20133.<\/p>\n

66. Wetterberg L, Aperia B, Gorelick DA, Gwirtzman HE, McGuire MT, Serafetinides EA, Yuwiler A (1992). Age, alcoholism and depression are associated with low levels of urinary melatonin. J Psychiatry Neurosci 17:215\u201324.<\/p>\n

67. Wirz-Justice A (2006). Biological rhytm disturbances in mood disorders. Int Clin Psychopharmacol 21(suppl):S11\u20135.<\/p>\n

68. Wirz-Justice A, Brommundt V, Cajochen C (2009). Circadian disruption and psychiatric disorders: the importance of entrainment. Sleep Medicine Clinics 4(2):273\u201384.<\/p>\n

69. Wood C, Magnello ME (1992). Diurnal changes in perceptions of energy and mood. J Roy Soc Med 85:191\u20134.<\/p>\n

70. Wulff K, Porcheret K, Cussans E, Foster RG (2009). Sleep and circadian rhythm disturbances: multiple genes and multiple phenotypes. Curr Opin Gen Dev 19:237\u201346.<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

<\/a> B\u00f3dizs R\u00f3bert1,2,Purebl Gy\u00f6rgy2 \u00e9s Rihmer Zolt\u00e1n3 1MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport, Budapest 2Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest 3Semmelweis Egyetem, Klinikai \u00e9s Kutat\u00e1si Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s Oszt\u00e1ly, Budapest ABSZTRAKT Egyre t\u00f6bb bizony\u00edt\u00e9k t\u00e1mogatja azt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st, miszerint a cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1s a hangulat szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak fontos eleme \u00e9s a hangulatzavarok kialakul\u00e1s\u00e1nak mozgat\u00f3rug\u00f3ja is egyben. A pozit\u00edv \u00e9s a negat\u00edv hangulati \u00f6sszetev\u0151k, …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-130","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/130","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=130"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/130\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":537,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/130\/revisions\/537"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=130"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=130"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=130"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}