Key words:<\/strong> dream quality; nightmare; trauma; attempt suicide; adjustment disorder<\/p>\nBevezet\u00e9s<\/h3>\n
Minden ember \u00e9let\u00e9ben el\u00f4fordul, hogy \u00faj, szokatlan \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nnyel vagy stresszt okoz\u00f3 \u00e9letesem\u00e9nnyel szembes\u00fcl, melyhez valamilyen m\u00f3don alkalmazkodnia kell. Ennek az alkalmazkod\u00e1snak a hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t sz\u00e1mtalan t\u00e9nyez\u00f4 befoly\u00e1solja. Ilyen t\u00e9nyez\u00f4 lehet az egy\u00e9ni \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a stresszor er\u00f4ss\u00e9ge, esetleg halmozott el\u00f4fordul\u00e1sa. Ezek az endog\u00e9n \u00e9s exog\u00e9n okok egym\u00e1ssal k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban hozz\u00e1k l\u00e9tre a\u00a0megv\u00e1ltozott k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyekre val\u00f3 adapt\u00edv vagy maladapt\u00edv v\u00e1laszt. Alkalmazkod\u00e1si zavar eset\u00e9n ez ut\u00f3bbir\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk, melynek sor\u00e1n a szem\u00e9ly szubjekt\u00edv distresszt \u00e9s \u00e9rzelmi egyens\u00falyveszt\u00e9st \u00e9l meg, mik\u00f6zben t\u00e1rsas \u00e9s foglalkoz\u00e1si funkci\u00f3iban jelent\u00f4s roml\u00e1s tapasztalhat\u00f3. Viselked\u00e9se gyakran impulz\u00edv, a helyzethez, k\u00f6rnyezethez val\u00f3 viszonyul\u00e1sa nem az elv\u00e1rtnak megfelel\u00f4 [BNO-10 (2)], illetve fokozottan vesz\u00e9lyeztetett az \u00f6ngyilkoss\u00e1gra [Runeson \u00e9s mtsai, 1996; id\u00e9zi Strain \u00e9s Diefenbacher 2008(3); V\u00f6r\u00f6s \u00e9s mtsai, 2004 (4)]. Az alkalmazkod\u00e1si zavar kialakul\u00e1s\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 stresszorok nem minden szem\u00e9ly eset\u00e9ben hatnak \u201emegbeteg\u00edt\u00f4en\u201d, de l\u00e9tezhetnek olyan el\u00f4zetesen \u00e1t\u00e9lt traum\u00e1k, amelyek e zavar kialakul\u00e1s\u00e1ban kit\u00fcntetett jelent\u00f4s\u00e9g\u00fbek.<\/p>\n
Az \u00e1lmok min\u00f4s\u00e9gi jellemz\u00f4i kapcsolatot mutatnak a testi, lelki, szoci\u00e1lis j\u00f3ll\u00e9ttel [B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008 (5)]. A gyakori r\u00e9m\u00e1lmok \u00e9s m\u00e1s negat\u00edv \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lmok a pszich\u00e9s alkalmazkod\u00e1s zavar\u00e1t jelzik. A k\u00f6rnyezetb\u00f4l \u00e9rkez\u00f4 stressz, els\u00f4sorban az \u00e9rzelmi egyens\u00falyveszt\u00e9sre hajlamos szem\u00e9lyekn\u00e9l sz\u00e1mos vizsg\u00e1lat egybecseng\u00f4 eredm\u00e9nye alapj\u00e1n n\u00f6veli a r\u00e9m\u00e1lmok el\u00f4fordul\u00e1si gyakoris\u00e1g\u00e1t [Schredl, 2003 (6); Nielsen \u00e9s Levin, 2007 (7)]. A r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1ga sz\u00e1mos pszichi\u00e1triai zavarban is fokozottnak mutatkozott [Nielsen \u00e9s Levin, 2007 (7)]. T\u00f6bb kutat\u00e1s eredm\u00e9nye szerint a r\u00e9m\u00e1lmok nagy sz\u00e1m\u00fa el\u00f4fordul\u00e1sa az \u00f6ngyilkoss\u00e1g fokozott kock\u00e1zat\u00e1t jelzi. Az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g \u00e9s a gyakori r\u00e9m\u00e1lmok a kor\u00e1bban elszenvedett traum\u00e1k r\u00e9v\u00e9n \u00e1llhatnak kapcsolatban egym\u00e1ssal [Tanskanen \u00e9s mtsai, 2001 (1)].<\/p>\n
Az \u00e1lommin\u00f4s\u00e9g olyan informat\u00edv adatokkal szolg\u00e1lhat a p\u00e1ciens \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l, amelyek j\u00f3l hasznos\u00edthat\u00f3k a diagnosztikai munk\u00e1ban. Az \u00e1lmok min\u00f4s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek mell\u00f4zik a szem\u00e9lyes tartalmat, a v\u00e1laszt nem befoly\u00e1solj\u00e1k szoci\u00e1lis elv\u00e1r\u00e1sok, \u00e9s ebb\u00f4l ad\u00f3d\u00f3an k\u00f6zvetlenebb, torz\u00edt\u00e1sokt\u00f3l mentesebb k\u00e9p rajzol\u00f3dhat ki a klinikus sz\u00e1m\u00e1ra [B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008 (5)].<\/p>\n
Vizsg\u00e1latunk c\u00e9lja az alkalmazkod\u00e1si zavar tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa volt, t\u00f6bb szempontb\u00f3l is. A jelen tanulm\u00e1nyban e zavarban szenved\u00f4k \u00e1lommin\u00f4s\u00e9gi jellemz\u00f4it, illetve ezek \u00f6ngyilkoss\u00e1ggal \u00e9s traum\u00e1val val\u00f3 kapcsolat\u00e1t mutatjuk be egy empirikus vizsg\u00e1lat adatai alapj\u00e1n.<\/p>\n
Stresszzavarok<\/h4>\n
Azokat a pszichi\u00e1triai zavarokat, amelyek stresszhat\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en jelennek meg, a napjaink diagnosztikai oszt\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1t k\u00e9pvisel\u00f4 rendszerek [BNO-10 (2), DSM-IV (8)] ma m\u00e1r k\u00fcl\u00f6n\u00e1ll\u00f3 kateg\u00f3riak\u00e9nt tartj\u00e1k sz\u00e1mon. K\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 szempontokat figyelembe v\u00e9ve \u2013 ezek lehetnek a zavart kiv\u00e1lt\u00f3 stresszor t\u00edpusai, er\u00f4ss\u00e9ge, a t\u00fcnetek megjelen\u00e9si form\u00e1ja \u00e9s id\u00f4tartama \u2013 e zavarok k\u00f6z\u00e9 sorolhatjuk az akut stresszreakci\u00f3t, a poszttraum\u00e1s stresszzavart, a szem\u00e9lyis\u00e9g tart\u00f3s v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t katasztr\u00f3fa \u00e1t\u00e9l\u00e9se ut\u00e1n \u00e9s az alkalmazkod\u00e1si zavart [F\u00fcredi \u00e9s mtsai, 2003 (9); DSM-IV, 2001 (8)]. P\u00e9ldak\u00e9nt eml\u00edtend\u00f4, hogy a kor\u00e1bban haszn\u00e1lt h\u00e1bor\u00fas neur\u00f3zis diagn\u00f3zis\u00e1nak hely\u00e9be l\u00e9p\u00f4 poszttraum\u00e1s stresszzavarnak a meghat\u00e1roz\u00e1sa id\u00f4vel egyre t\u00f6bb \u2013 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 t\u00edpus\u00fa \u2013 trauma elszenved\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u00f4en szint\u00e9n megt\u00f6rt\u00e9nt, t\u00e1volodva annak eredeti, specifikus volt\u00e1t\u00f3l [F\u00fcredi \u00e9s mtsai, 2003 (9)]. A poszttraum\u00e1s str
\nesszzavar kialakul\u00e1s\u00e1ban jelent\u00f4s szereppel b\u00edr\u00f3, sz\u00e9ls\u00f4s\u00e9ges megterhel\u00e9seken t\u00fal a mindennapi \u00e9let enyh\u00e9bb, de ism\u00e9tl\u00f4d\u00f4, sz\u00fcks\u00e9gszer\u00fben \u00e1t\u00e9lt \u00e1rtalmainak is jelent\u00f4s a stresszkelt\u00f4 hat\u00e1sa.<\/p>\n
A stresszhez kapcsol\u00f3d\u00f3 zavarok egyik t\u00edpus\u00e1t k\u00e9pvisel\u00f4 alkalmazkod\u00e1si zavar diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1ra olyan esetekben ker\u00fcl sor, amikor a stresszhat\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en fell\u00e9p\u00f4, klinikailag sz\u00e1mottev\u00f4en maladapt\u00edvnak mondhat\u00f3 reakci\u00f3 nem feleltethet\u00f4 meg m\u00e1s, specifikusabb pszichi\u00e1triai zavarnak [F\u00fcredi \u00e9s mtsai, 2003 (9); Frances \u00e9s Ross, 2001(10)]. Az alkalmazkod\u00e1si zavart teh\u00e1t olyan \u201ejolly jokernek\u201d tervezt\u00e9k, amely lehet\u00f4v\u00e9 teszi a pszichi\u00e1triai diagn\u00f3zis k\u00f3dol\u00e1s\u00e1t azokban az esetekben is, amelyekben a beteg t\u00fcnetei nem \u00e9rik el a s\u00falyos ment\u00e1lis zavar krit\u00e9rium\u00e1t [Strain \u00e9s Diefenbacher, 2008 (3)]. Megb\u00edzhat\u00f3 diagnosztiz\u00e1l\u00e1s\u00e1t nehez\u00edtik a kev\u00e9sb\u00e9 specifikus pszichopatol\u00f3giai t\u00fcnetek (szorong\u00e1s, depressz\u00edv hangulat \u00e9s ezek kever\u00e9ke magatart\u00e1s zavarral vagy an\u00e9lk\u00fcl), illetve a stressz viszonylagoss\u00e1ga \u00e9s a vele val\u00f3 laza id\u00f4beli \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s [F\u00fcredi \u00e9s mtsai, 2003 (9)]. A DSM-IV megjelen\u00e9se el\u00f4tt az alkalmazkod\u00e1si zavart \u2013 melyben jellemz\u00f4 a stresszhat\u00e1st k\u00f6vet\u00f4, annak jelleg\u00e9b\u00f4l \u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1b\u00f3l ad\u00f3d\u00f3an inadekv\u00e1tnak t\u00fbn\u00f4 szenved\u00e9s, illetve a foglalkoz\u00e1si \u00e9s szoci\u00e1lis m\u00fbk\u00f6d\u00e9sben tapasztalhat\u00f3 jelent\u00f4s roml\u00e1s \u2013 olyan \u00e1tmeneti diagn\u00f3zisnak tekintett\u00e9k, amely hat h\u00f3napn\u00e1l tov\u00e1bb nem \u00e1llhatott fent, ellenkez\u00f4 esetben a diagn\u00f3zist meg kellett v\u00e1ltoztatni egy s\u00falyosabb pszichi\u00e1triai zavarra. Ezzel szemben a DSM-IV m\u00e1r lehet\u00f4s\u00e9get ad az\u00a0alkalmazkod\u00e1si zavar akut \u00e9s kr\u00f3nikus form\u00e1j\u00e1- nak elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9s\u00e9re: akutnak tekinti, ha kevesebb, mint hat h\u00f3napja, \u00e9s kr\u00f3nikusnak, ha hat h\u00f3napig, vagy azt meghalad\u00f3an \u00e1ll fent a zavar [Strain \u00e9s Diefenbacher, 2008 (3)].<\/p>\n
A nemi megoszl\u00e1st figyelembe v\u00e9ve a f\u00e9rfiak \u00e9s n\u00f4k k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1ltak jelent\u00f4s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get az alkalmazkod\u00e1si zavar fell\u00e9p\u00e9s\u00e9nek gyakoris\u00e1g\u00e1ban, ugyanakkor f\u00e9rfiak eset\u00e9ben ezt a zavart magasabb sz\u00e1mban diagnosztiz\u00e1lj\u00e1k, mint a major depresszi\u00f3t vagy a diszt\u00edmi\u00e1t [Jones \u00e9s mtsai, 1999 (11)].<\/p>\n
\u00d6ngyilkoss\u00e1g \u00e9s trauma<\/h4>\n
Bak\u00f3 (12) az \u00f6ngyilkoss\u00e1got megel\u00f4z\u00f4 traumatiz\u00e1ci\u00f3nak tekinti a t\u00e1rgyveszt\u00e9st, a sz\u00e9gyent, a b\u00fbntudatot \u00e9s a n\u00e1rcisztikus s\u00e9relmet. T\u00f6bb szerz\u00f4 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1lt a t\u00e1rgyveszt\u00e9s, mint trauma \u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt [Bak\u00f3, 2004 (12)]. Stanley \u00e9s mtsai [1970, id\u00e9zi Bak\u00f3 2004 (12)] \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy az \u00f6ngyilkoss\u00e1got elk\u00f6vetett szem\u00e9lyek eset\u00e9ben a t\u00e1rgyveszt\u00e9s (pl. a sz\u00fcl\u00f4k hal\u00e1la) korai \u00e9letszakaszhoz k\u00f6thet\u00f4 (<12 \u00e9v), illetve n\u00e1luk a t\u00e1rgyveszt\u00e9ses fenyeget\u00e9sek \u2013 mint p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fcl\u00f4k v\u00e1l\u00e1sa, sz\u00e9tk\u00f6lt\u00f6z\u00e9se \u2013 gyakrabban fordulnak el\u00f4. Wiederman \u00e9s mtsai [1998; id\u00e9zi Tanansken \u00e9s mtsai, 2001 (1)] szint\u00e9n \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st \u00edrtak le a traumatiz\u00e1lts\u00e1g \u00e9s a megk\u00eds\u00e9relt \u00f6ngyilkoss\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt. Traumatikus esem\u00e9nyt \u00e1t\u00e9lt szem\u00e9lyekn\u00e9l nagyobb sz\u00e1zal\u00e9kban fordulnak el\u00f4 \u00f6ngyilkoss\u00e1gi gondolatok [Goldney \u00e9s mtsai, 2000; id\u00e9zi Tanansken \u00e9s mtsai, 2001(1)], illetve s\u00falyos trauma gyakran von maga ut\u00e1n \u00f6ngyilkos viselked\u00e9st [Ferrada- Noli \u00e9s mtsai, 1998; id\u00e9zi Tanansken \u00e9s mtsai, 2001 (1)]. Hermann Alice [1982; id\u00e9zi Bak\u00f3, 2004 (12)] szerint min\u00e9l kor\u00e1bbi \u00e9letszakaszban \u00e9rte sz\u00e9gyen a szem\u00e9lyt, a k\u00f6rnyezet \u00e1ltal r\u00e1k\u00e9nyszer\u00edtett \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g ann\u00e1l er\u00f4teljesebben k\u00e9pes bev\u00e9s\u00f4dni. Malinowski [1972; id\u00e9zi Bak\u00f3 2004 (12)] megfigyelte, hogy Trobriand-szigeti \u00f4slak\u00f3k eset\u00e9ben a h\u00e1zass\u00e1gt\u00f6r\u00f4 asszonyok a megsz\u00e9gyen\u00fcl\u00e9st k\u00f6vet\u00f4en \u00f6ngyilkoss\u00e1got k\u00f6vettek el. Beck \u00e9s mtsai [1973; id\u00e9zi Bak\u00f3 2004 (12)], Hole [1973, id\u00e9zi Bak\u00f3 2004 (12)] munk\u00e1ikban arra utalnak, hogy a felettes \u00e9n fokozott b\u00fcntet\u00f4 szereppel b\u00edr, illetve az \u00f6ngyilkoss\u00e1gnak jelent\u00f4s a b\u00fbntudatot cs\u00f6kkent\u00f4 hat\u00e1sa. Ez s\u00falyosan traumatiz\u00e1lt gyermekkort k\u00f6vet\u00f4en, amely eset\u00e9n a b\u00e1ntalmazott szem\u00e9lyben b\u00fbn\u00f6ss\u00e9g\u00e9rz\u00e9s alakulhat ki, szint\u00e9n maga ut\u00e1n vonja az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00e9sztet\u00e9sek gyakori el\u00f4fordul\u00e1s\u00e1t [Herman, 2003 (13)]. A szem\u00e9lyis\u00e9gfejl\u00f4d\u00e9s korai s\u00e9r\u00fcl\u00e9s\u00e9nek talaj\u00e1n kialakul\u00f3 n\u00e1rcisztikus szem\u00e9lyis\u00e9g \u00f6ngyilkoss\u00e1gra val\u00f3 vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g\u00e9re Henseler [1974 (14)] mutatott r\u00e1. Az ilyen szem\u00e9lyek \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9se bizonytalan, melyet t\u00falzott idealiz\u00e1l\u00e1ssal kompenz\u00e1lnak (k\u00f6rnyezet\u00fckkel \u00e9s saj\u00e1t magukkal kapcsolatban). Kudarc\u00e9lm\u00e9ny eset\u00e9n a primit\u00edvebb \u00e9nv\u00e9d\u00f4 mechanizmusok l\u00e9pnek m\u00fbk\u00f6d\u00e9sbe. Hal\u00e1lk\u00e9p\u00fck irre\u00e1lis, nem minden esetben \u201e\u00e9rtik\u201d, hogy a hal\u00e1l v\u00e9gzetes, visszaford\u00edthatatlan [Temesv\u00e1ry, 2005 (18)].<\/p>\n
\u00c1lmok, \u00e9rzelemi szab\u00e1lyoz\u00e1s \u00e9s alkalmazkod\u00e1s<\/h4>\n
Az \u00e1lmod\u00e1s sor\u00e1n gyakran megjelen\u00f4 er\u00f4s \u00e9s v\u00e1ltozatos \u00e9rzelmek kapcs\u00e1n arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre juthatunk, hogy az eml\u00e9kek kiv\u00e1laszt\u00e1sa \u00e9s az \u00e1lmok \u00e9rzelmi sz\u00ednezete nem f\u00fcggetlen az \u00e9brenl\u00e9ti \u00e1llapot emocion\u00e1lis t\u00f6ltet\u00e9t\u00f4l [B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008 (5)]. Maquet [2000 (16)] ideg\u00e9lettani bizony\u00edt\u00e9kkal is szolg\u00e1l az \u00e9rzelmek, az eml\u00e9kek \u00e9s az \u00e1lom\u00e9lm\u00e9nyek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1ra, miszerint REM alatt az \u00e9rzelmi eml\u00e9kek\u00e9rt \u00e9s \u00e9rzelmi reakci\u00f3k\u00e9rt felel\u00f4s agyi k\u00f6zpontokat az \u00e9brenl\u00e9tn\u00e9l fokozottabb anyagcsere \u00e9s v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s jellemzi. Ezekb\u00f4l az adatokb\u00f3l kiindulva gyakrabban kellene az \u00e1lomhangulatnak az \u00e9brenl\u00e9ti \u00e9rzelmi \u00e1llapotra hatni, ami viszont a r\u00e9m\u00e1lom zavarban szenved\u00f4k esetein k\u00edv\u00fcl nem mondhat\u00f3 jellemz\u00f4nek [B\u00f3dizs \u00e9s mtsai, 2008 (5)].<\/p>\n
T\u00f6bb k\u00eds\u00e9rlet is al\u00e1t\u00e1masztja, hogy a REM alv\u00e1s a stresszel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9sben meghat\u00e1roz\u00f3 szereppel b\u00edr [B\u00f3dizs, 2000 (17)]. Cartwright (1974) szerint: \u201eAz \u00e1lmod\u00e1st mag\u00e1ban foglal\u00f3 id\u00f4intervallum egyik funkci\u00f3ja adapt\u00edv, az \u00e9ber gondolatokban jelentkez\u00f4 negat\u00edv lehet\u00f4s\u00e9gek jobb toler\u00e1l\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g\u00e9hez \u00e9s az ezekkel val\u00f3 jobb megk\u00fczd\u00e9shez vezet.\u201d Tov\u00e1bb\u00e1 egy, az \u00e1lmod\u00e1s funkci\u00f3j\u00e1t meghat\u00e1rozni k\u00edv\u00e1n\u00f3, egys\u00e9ges elm\u00e9let szerint a REM alv\u00e1s ideje alatt azoknak az \u00e9let sor\u00e1n ritk\u00e1n ig\u00e9nybe vett neur\u00e1lis h\u00e1l\u00f3zatoknak a dinamikus stabiliz\u00e1ci\u00f3ja zajlik, amelyek aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa a folyamatosan v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezeti hat\u00e1sok ok\u00e1n b\u00e1rmikor sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lhat az adott szem\u00e9ly megfelel\u00f4, adapt\u00edv viselked\u00e9s\u00e9hez [B\u00f3dizs, 2000 (17)].<\/p>\n
Trauma \u00e9s r\u00e9m\u00e1lom<\/h4>\n
T\u00f6bb tanulm\u00e1ny is besz\u00e1molt r\u00f3la, hogy ab\u00fazust \u00e1t\u00e9lt szem\u00e9lyek nagyobb gyakoris\u00e1ggal id\u00e9znek fel \u00e1lmokat, illetve gyakrabban tapasztalnak r\u00e9m\u00e1lmokat [Cuddy \u00e9s Belicki, 1992; Ellenson, 1985; id\u00e9zi Hartmann \u00e9s mtsai, 2001 (18)]. Egy olyan esem\u00e9ny \u00e1t\u00e9l\u00e9se, mely potenci\u00e1lisan traumatikus lehet a szem\u00e9ly sz\u00e1m\u00e1ra, mint amilyen p\u00e9ld\u00e1ul a h\u00e1bor\u00fas trauma, a gyermekkori ab\u00fazus \u00e9s a f\u00f6ldreng\u00e9s, a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoribb el\u00f4fordul\u00e1s\u00e1t vonja maga ut\u00e1n [Tanskanen \u00e9s mtsai, 2001 (1)]. Traum\u00e1t elszenved\u00f4 \u00e9s k\u00e9s\u00f4bb poszttraum\u00e1s stressz szindr\u00f3m\u00e1val (PTSD) diagnosztiz\u00e1lt betegek olyan gyakori r\u00e9m\u00e1lmokr\u00f3l sz\u00e1molnak be, amelyekben nem t\u00f6rt\u00e9nik meg a traumatikus esem\u00e9ny \u00faj kontextusba helyez\u00e9se, \u00e9s \u00edgy \u00e1lmukban az eredeti k\u00f6rnyezettel egy\u00fctt \u00fajra\u00e9lik a megterhel\u00f4 epiz\u00f3dot [Stickgold, 2002 (19)]. Ez az \u00e1lmod\u00e1s folyam\u00e1n l\u00e9trej\u00f6v\u00f4 kontextus- \u00e9s narrat\u00edvateremt\u00e9s deficitj\u00e9nek nevezhet\u00f4, \u00e9s az \u00e9rzelmek eszkal\u00e1l\u00f3d\u00e1- s\u00e1t vonja maga ut\u00e1n [Simor, 2007 (20)]. Punamaki \u00e9s mtsai [2005 (21)] h\u00e1bor\u00fa okozta traum\u00e1t elszenvedett kurd gyermekek \u00e1lmainak vizsg\u00e1lata sor\u00e1n azt tapasztalt\u00e1k, hogy kellemetlen \u00e1lmaikat, melyekben gyakori mot\u00edvum volt a hal\u00e1l, a rombol\u00e1s \u00e9s az olyan negat\u00edv \u00e9rz\u00e9sek, mint a f\u00e9lelem, az aggodalom \u00e9s az ellens\u00e9gesked\u00e9s, gyakori r\u00e9m\u00e1lmok szak\u00edtott\u00e1k f\u00e9lbe.<\/p>\n
\u00d6ngyilkoss\u00e1g \u00e9s r\u00e9m\u00e1lom<\/h4>\n
A gyakori r\u00e9m\u00e1lmokt\u00f3l szenved\u00f4, f\u00f4k\u00e9nt n\u00f4betegek egy \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9get m\u00e9r\u00f4 alsk\u00e1l\u00e1n el\u00e9rt pontsz\u00e1m alapj\u00e1n vesz\u00e9lyeztetettnek bizonyultak a szuicidiumra n\u00e9zve [Agargun \u00e9s mtsai, 2007 (22)]. Sj\u00f6str\u00f6m \u00e9s mtsai
\n\u00a0[2007 (22)] \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 alv\u00e1ssal kapcsolatos v\u00e1ltoz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl legmark\u00e1nsabban a r\u00e9m\u00e1lom f\u00fcgg \u00f6ssze az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlettel. Ez az eredm\u00e9ny meger\u00f4s\u00edti Bernert \u00e9s mtsai [2005; id\u00e9zi Sj\u00f6str\u00f6m \u00e9s mtsai, 2007 (22)] vizsg\u00e1lat\u00e1t, melyben az alv\u00e1szavarok k\u00f6z\u00fcl csup\u00e1n a r\u00e9m\u00e1lmok mutattak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az \u00f6ngyilkoss\u00e1ggal. Liu [2004; id\u00e9zi Sj\u00f6str\u00f6m \u00e9s mtsai, 2007 (22)] megfigyelte, hogy azokn\u00e1l a fiatalokn\u00e1l, akikn\u00e9l gyakori r\u00e9m\u00e1lmok jelentek meg, h\u00e1romszoros\u00e1ra n\u00f6vekedett az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletek sz\u00e1ma. Tanskanen \u00e9s mtsai [2001 (1)] szint\u00e9n azt tapasztalt\u00e1k, hogy a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1ga er\u00f4sen \u00f6sszef\u00fcgg az \u00f6ngyilkoss\u00e1g kock\u00e1zat\u00e1val. Tov\u00e1bb\u00e1 Sj\u00f6str\u00f6m \u00e9s mtsai [2007 (22)] a r\u00e9m\u00e1lmokat \u2013 mint az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g predikt\u00edv mutat\u00f3j\u00e1t \u2013 f\u00fcggetlennek tal\u00e1lta a pszichi\u00e1triai diagn\u00f3zist\u00f3l, m\u00e9g azt k\u00f6vet\u00f4en is, hogy e hat\u00e1sb\u00f3l statisztikailag kisz\u00fbrt\u00e9k a depressz\u00edv \u00e9s a szorong\u00e1sos t\u00fcnetek er\u00f4ss\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n
Vizsg\u00e1lat<\/h3>\nHipot\u00e9zisek<\/h4>\n
Az elm\u00e9leti r\u00e9szben ismertetett kutat\u00e1si eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az alkalmazkod\u00e1si zavarban az \u00e1tlagpopul\u00e1ci\u00f3hoz k\u00e9pest nagyobb sz\u00e1m\u00fa \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet fordul el\u00f4, tov\u00e1bb\u00e1 mind az alkalmazkod\u00e1si zavar, mind a tentamen suicidii kapcsolatot mutat a valaha m\u00e1r \u00e1t\u00e9lt traum\u00e1k t\u00edpus\u00e1val, azok er\u00f4ss\u00e9g\u00e9vel, illetve a trauma \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9hez rendelhet\u00f4 \u00e9letkorral.<\/p>\n
Kor\u00e1bbi vizsg\u00e1latokb\u00f3l kiindulva elt\u00e9r\u00e9sekre sz\u00e1m\u00edtunk az \u00e1lom felid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1ga \u00e9s az \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv t\u00e9teleit tekintve a k\u00e9t vizsg\u00e1lati csoport (alkalmazkod\u00e1si zavar \u00e9s kontroll) k\u00f6z\u00f6tt, illetve felt\u00e9telezz\u00fck, hogy az \u00f6ngyilkoss\u00e1got megk\u00eds\u00e9relt szem\u00e9lyek eset\u00e9ben jelent\u00f4sen gyakoribb lesz a r\u00e9m\u00e1lomb\u00f3l val\u00f3 felriad\u00e1s, a r\u00e9m\u00e1lmok felid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1ga \u00e9s a negat\u00edv \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lmok sz\u00e1ma. Tov\u00e1bb\u00e1 \u00fagy gondoljuk, hogy az \u00e1t\u00e9lt traum\u00e1k a r\u00e9m\u00e1lmokkal \u00e9s m\u00e1s negat\u00edv \u00e9rzelmi sz\u00ednezet\u00fb \u00e1lmokkal szint\u00e9n kapcsolatban \u00e1llnak.<\/p>\n
M\u00f3dszerek<\/h4>\nVizsg\u00e1lati minta<\/h5>\n
A vizsg\u00e1latban \u00f6sszesen 82 feln\u00f4tt szem\u00e9ly vett r\u00e9szt, 26 f\u00e9rfi \u00e9s 56 n\u00f4, akik k\u00f6z\u00fcl 41-n\u00e9l (vizsg\u00e1lati csoport) alkalmazkod\u00e1si zavart (F43.2), ugyancsak 41-n\u00e9l (kontrollcsoport) pedig a szem\u00e9lyek elmond\u00e1sa szerint semmif\u00e9le pszichi\u00e1triai zavart nem diagnosztiz\u00e1ltak. A legfiatalabb szem\u00e9ly 18, a legid\u00f4sebb pedig 68 \u00e9ves volt. Az alkalmazkod\u00e1si zavarral diagnosztiz\u00e1ltak \u00e1tlag\u00e9letkora 33,2 \u00e9v, a kontrollcsoport\u00e9 pedig 33,3 \u00e9v volt. Iskol\u00e1zotts\u00e1guk az al\u00e1bbi megoszl\u00e1st mutatta: alapfok\u00fa: 34, k\u00f6z\u00e9pfok\u00fa: 31, fels\u00f4fok\u00fa: 17 f\u00f4.<\/p>\n
A vizsg\u00e1lati csoportba azok a szem\u00e9lyek ker\u00fclhettek be, akikn\u00e9l a megfelel\u00f4 klinikai szakember alkalmazkod\u00e1si zavart diagnosztiz\u00e1lt, \u00e9s nem lehetett n\u00e1luk pszichotikus epiz\u00f3d \u00e9s k\u00e9miai addikci\u00f3 (kiv\u00e9ve doh\u00e1nyz\u00e1s). A vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek mind a P\u00e9terfy S\u00e1ndor utcai K\u00f3rh\u00e1z Kr\u00edzisintervenci\u00f3s \u00e9s pszichi\u00e1triai oszt\u00e1ly\u00e1r\u00f3l, illetve kr\u00edzis ambulanci\u00e1j\u00e1r\u00f3l ker\u00fcltek ki. A kontrollszem\u00e9lyek kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1t megnehez\u00edtette a vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyekkel val\u00f3 egy\u00e9nenk\u00e9nti illeszt\u00e9s (kor, iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g megegyez\u00f4, \u00e9letkori elt\u00e9r\u00e9s maximum 2 \u00e9v volt). N\u00e1luk a kiv\u00e1laszt\u00e1s krit\u00e9riuma mind\u00f6ssze arra korl\u00e1toz\u00f3dott, hogy saj\u00e1t bevall\u00e1suk szerint nem szenvedtek pszichi\u00e1triai zavarban, \u00e9s a vizsg\u00e1lati csoporttal megegyez\u00f4 m\u00f3don nem lehetett n\u00e1luk \u2013 a doh\u00e1nyz\u00e1s kiv\u00e9tel\u00e9vel \u2013 k\u00e9miai addikci\u00f3.<\/p>\n
Elj\u00e1r\u00e1s<\/h5>\n
A vizsg\u00e1lati \u00e9s a kontrollcsoportba tartoz\u00f3 szem\u00e9lyek ugyanazokat a k\u00e9rd\u00f4\u00edveket t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki, melyek az \u00e1lommin\u00f4s\u00e9gre, az \u00f6ngyilkoss\u00e1gra \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 traum\u00e1k \u00e1t\u00e9l\u00e9s\u00e9re k\u00e9rdeztek r\u00e1<\/p>\n
M\u00e9r\u0151eszk\u00f6z\u00f6k bemutat\u00e1sa<\/h5>\n
A Traum\u00e1kra \u00e9s r\u00e9m\u00e1lom-felid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1gra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek.<\/strong> A traum\u00e1kra \u00e9s a r\u00e9m\u00e1lom-felid\u00e9z\u00e9s gyakoris\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3an a montreali \u00c1lom \u00e9s R\u00e9m\u00e1lom Laborat\u00f3rium k\u00e9rd\u00e9seit haszn\u00e1ltuk (24) [Tore Nielsen laborvezet\u00f4 enged\u00e9lyezte sz\u00e1munkra a k\u00e9rd\u00e9sek ford\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s magyar mint\u00e1n val\u00f3 felv\u00e9tel\u00e9t; l\u00e1sd 1. mell\u00e9klet]. A traum\u00e1k csoportos\u00edt\u00e1sa az al\u00e1bbiakban r\u00e9szletezett szempontok alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nt:<\/p>\n1. \u00c1t\u00e9lt tettleges er\u00f4szak (pl. harc\/k\u00fczdelem, emberrabl\u00e1s, k\u00ednz\u00e1s, l\u00f6v\u00e9s, sz\u00far\u00e1s, ver\u00e9s, fenyeget\u00e9s fegyverrel, kirabl\u00e1s, fogva tart\u00e1s, szexu\u00e1lis b\u00e1ntalmaz\u00e1s, nemi er\u00f4szak).<\/p>\n
2. S\u00e9r\u00fcl\u00e9s vagy sokkol\u00f3 \u00e9lm\u00e9ny (pl. s\u00falyos baleset, term\u00e9szeti katasztr\u00f3fa, \u00e9letvesz\u00e9lyes betegs\u00e9g).<\/p>\n
3. Er\u00f4szaknak volt tan\u00faja (pl. felfedezett egy holttestet) vagy megtudott egy traum\u00e1t, amit egy \u00e1ltala szeretett szem\u00e9ly \u00e9lt \u00e1t.<\/p>\n
4. Megtudta egy szeretett szem\u00e9ly hirtelen, v\u00e1ratlan hal\u00e1l\u00e1t.<\/p>\n
Amennyiben az adott csoporthoz tartoz\u00f3 traum\u00e1k k\u00f6z\u00fcl valamelyiket \u00e9let\u00fckben m\u00e1r \u00e1t\u00e9lt\u00e9k, 5 fokozat\u00fa sk\u00e1l\u00e1n kellett jel\u00f6lni\u00fck a trauma s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t, illetve azt az \u00e9letkort, amelyben az esem\u00e9ny megt\u00f6rt\u00e9nt (ha azonos t\u00edpus\u00fa traum\u00e1b\u00f3l t\u00f6bbet is \u00e1t\u00e9ltek, a legs\u00falyosabbat kellett figyelembe venni\u00fck).<\/p>\n
\u00d6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rletre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s.<\/strong> Ez a k\u00e9rd\u00e9s arra vonatkozott, hogy a szem\u00e9ly k\u00eds\u00e9relt-e meg valaha \u00f6ngyilkoss\u00e1got (l\u00e1sd 2. mell\u00e9klet)<\/p>\n\u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1g\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv.<\/strong> Ezeket a k\u00e9rd\u00e9seket az SE Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet Pszichofiziol\u00f3giai \u00e9s Alv\u00e1svizsg\u00e1l\u00f3 Laborat\u00f3rium\u00e1ban B\u00f3dizs R\u00f3bert \u00e9s mtsai \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze. Az \u00e1ltalunk haszn\u00e1lt \u00c1lommin\u00f4s\u00e9g K\u00e9rd\u00f4\u00edv annak \u00fajabb v\u00e1ltozat\u00e1n\u00e1l [B\u00f3dizs, Simor \u00e9s mtsai, 2008 (5)] k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9ssel tartalmaz kevesebbet, illetve kieg\u00e9sz\u00fcl a visszat\u00e9r\u00f4 \u00e1lmokra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel. A k\u00e9rd\u00f4\u00edv az \u00e1lmod\u00e1ssal kapcsolatos, klinikailag fontos jelens\u00e9gekre k\u00e9rdez r\u00e1 (\u00e1lmok \u00e9rzelmi t\u00f6ltete, r\u00e9m\u00e1lmok, \u00e1lmok hat\u00e1sa a nappali hangulatra, \u00e1lmok \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge \u00e9s bizarrs\u00e1ga, visszat\u00e9r\u00f4 \u00e1lmok; l\u00e1sd 3. mell\u00e9klet)<\/p>\nAz \u00e1lommin\u00f4s\u00e9g k\u00e9rd\u00f4\u00edv felt\u00e1rt faktorai: \u201enegat\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmek\u201d (r\u00e9m\u00e1lmok, kifejezetten nyomaszt\u00f3 \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lom, kellemetlen \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lom, \u00e1lmok hat\u00e1sa a napk\u00f6zbeni hangulatra), \u201epozit\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmek\u201d (kellemes \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lom, \u00f6r\u00f6mteli \u00e1lom), \u201esemleges \u00e1lombeli \u00e9rzelmek\u201d (semleges \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u00fb \u00e1lom, \u00e1lmai \u00e1ltal\u00e1ban: kitapinthat\u00f3 \u00e9s filmszer\u00fb, kicsit elmos\u00f3dott, halv\u00e1ny benyom\u00e1sokhoz hasonl\u00f3).<\/p>\n
Adatfeldolgoz\u00e1s menete<\/h5>\n
Az adatok statisztikai elemz\u00e9se a ROPstat statisztikai programcsomaggal t\u00f6rt\u00e9nt [v\u00f6. Vargha, 2007 (23), illetve www.ropstat.com (25)]. A vizsg\u00e1lati \u00e9s a kontrollcsoport k\u00f6z\u00f6tti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket f\u00fcggetlen mint\u00e1k egyszempontos \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val vizsg\u00e1ltuk. A normalit\u00e1s \u00e9rezhet\u00f4 s\u00e9r\u00fcl\u00e9se eset\u00e9n a hagyom\u00e1nyos param\u00e9teres pr\u00f3b\u00e1k helyett a sztochasztikus egyenl\u00f4s\u00e9g pr\u00f3b\u00e1ival dolgoztunk (Vargha, 2008). A dichot\u00f3m f\u00fcgg\u00f4 v\u00e1ltoz\u00f3k eset\u00e9n a Fisher-egzakt-pr\u00f3b\u00e1t alkalmaztuk [Vargha, 2007, 420. old. (23)].<\/p>\n
Eredm\u00e9nyek<\/h3>\n
Alkalmazkod\u00e1si zavarban az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00eds\u00e9rlet el\u00f4fordul\u00e1sa j\u00f3val magasabb volt (80,5%), mint a kontrollcsoport eset\u00e9ben, ahol csup\u00e1n egyetlen szem\u00e9ly eset\u00e9ben fordult el\u00f4 (Fisher egzakt pr\u00f3ba, p=0,00001).<\/p>\n
Az \u00e1ltalunk vizsg\u00e1lt traum\u00e1kat tekintve az al\u00e1bbi esetekben tal\u00e1ltunk statisztikailag szignifik\u00e1ns egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1st:<\/p>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n