Semmelweis Egyetem Budapest, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet\/Semmelweis University, Institute of Behavioural Sciences Levelez\u00e9si c\u00edm: H-1089 Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4. E-mail: bodrob@net.sote.hu<\/a> <\/em><\/small><\/em><\/p>\n Absztrakt:<\/strong> Az \u00e9l\u00f4vil\u00e1gban megfigyelhet\u00f4 predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis a ritmikusan bek\u00f6vetkez\u00f4 k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz val\u00f3, el\u00f4rel\u00e1t\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3t jelent. Ennek eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1i a cirkadi\u00e1n ritmusok, amelyek a nappal \u00e9s az \u00e9jszaka v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sz\u00edtik f\u00f6l a szervezetet. A melatonintermel\u00f4d\u00e9s cirkadi\u00e1n ritmusa anticip\u00e1lja az alv\u00e1speri\u00f3dus v\u00e1rhat\u00f3 id\u00f4z\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s tartam\u00e1t, az agyi ingerfeldolgoz\u00e1s alv\u00e1sra jellemz\u00f4 \u00fczemm\u00f3dj\u00e1t, tov\u00e1bb\u00e1 \u2013 megfelel\u00f4 k\u00f6rnyezeti felt\u00e9telek mellett \u2013 az \u00e1lmoss\u00e1g \u00e9s r\u00e9szben az alv\u00e1s megjelen\u00e9s\u00e9t is el\u00f4seg\u00edti. A melatonin alv\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1sainak saj\u00e1toss\u00e1gai a lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g cs\u00f6kken\u00e9se, illetve az alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1snak megfelel\u00f4 EEG-tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a REM-alv\u00e1s idej\u00e9nek fokoz\u00f3d\u00e1sa. M\u00e1s hipnotikus hat\u00e1s\u00fa hat\u00f3anyagokhoz hasonl\u00f3an a melatonin is cs\u00f6kkenti a magtemperat\u00far\u00e1t, de emellett sz\u00e1mottev\u00f4 kronobiotikus hat\u00e1ssal is rendelkezik, amennyiben napszakt\u00f3l f\u00fcgg\u00f4en gyors \u00e9s er\u00e9lyes cirkadi\u00e1n f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1sokat k\u00e9pes el\u00f4id\u00e9zni. Mivel a f\u00e9ny akutan g\u00e1tolja a melatoninprodukci\u00f3t, a megfelel\u00f4 id\u00f4z\u00edt\u00e9s\u00fb \u00e9s alacsony hull\u00e1mhossz\u00fa komponenseket is tartalmaz\u00f3 f\u00e9ny az exog\u00e9n melatonin mellett, illetve azzal kombin\u00e1ltan felhaszn\u00e1lhat\u00f3 a jet-lag szindr\u00f3ma \u00e9s m\u00e1s cirkadi\u00e1n ritmuszavarok kezel\u00e9s\u00e9ben.<\/p>\n Kulcsszavak:<\/strong> melatonin, alv\u00e1s, cirkadi\u00e1n ritmusok, f\u00e9nyter\u00e1pia, jet-lag, kronobiol\u00f3gia, kronoter\u00e1pia, kronobiotikumok<\/strong><\/p>\n \u00a0<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Abstract:<\/strong> The predictive homeostasis of living organisms is an anticipatory adaptation to rhythmical environmental changes. A good example for this is the circadian rhythm preparing the organism for the alternation of day and night. The circadian rhythm of melatonin production anticipates the timing and duration of nocturnal sleep of human subjects. It also induces a sleep-like stimulusprocessing mode of the brain and \u2013 in case of adequate environmental circumstances \u2013 a soporific and in part, a sleep-inducing effect. Specificities of melatonin effects on sleep are the reduction of slow-wave EEG activity, as well as the increase in seep EEG spindling and REM sleep time. Like other substances with hypnotic properties, melatonin decreases core body temperature, but has also a strong chronobiotic effect that is expressed as rapid and strong phase shifts of the circadian rhythm, depending on the time of day of melatonin administration. Because light acutely suppresses melatonin production, adequately timed light exposition, containing also low wavelength components, together with exogenous melatonin, could be useful in treating jet-lag syndrome and other circadian rhythm disorders.<\/p>\n Keywords: melatonin, sleep, circadian rhythms, light therapy, jet-lag, chronobiology, chronotherapy, chronobiotics<\/strong><\/p>\n A homeoszt\u00e1zis az organizmusok \u00e9s ny\u00edlt rendszerek saj\u00e1toss\u00e1ga, amelynek r\u00e9v\u00e9n a bels\u00f4 k\u00f6rnyezet\u00fcket oly m\u00f3don szab\u00e1lyozz\u00e1k, hogy annak egy stabil \u00e1llapot\u00e1t, azaz az egyes param\u00e9terek jellegzetes mint\u00e1zat\u00e1t tarthass\u00e1k f\u00f6nn. A fenti meghat\u00e1roz\u00e1s Cannont\u00f3l<\/em> sz\u00e1rmazik, aki a fogalmat a Test b\u00f6lcsess\u00e9ge c\u00edm\u00fb munk\u00e1ja keret\u00e9ben vezette be az \u00e9lettanba (1). A bels\u00f4 param\u00e9terek \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1t a v\u00e1ltoz\u00f3 k\u00f6rnyezetben biztos\u00edt\u00f3 mechanizmusoknak sz\u00e1mos el\u00f4nye van, ugyanakkor ezek a mechanizmusok k\u00f6lts\u00e9gesek \u00e9s energi\u00e1t ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n A k\u00f6rnyezet n\u00e9mely l\u00e9nyeges param\u00e9ter\u00e9nek v\u00e1ltoz\u00e1sa t\u00e1volr\u00f3l sem tekinthet\u00f4 v\u00e9letlenszer\u00fbnek, hiszen a F\u00f6ld saj\u00e1t tengelye k\u00f6r\u00fcli, illetve a F\u00f6ld Nap k\u00f6r\u00fcli forg\u00e1s\u00e1b\u00f3l ered\u00f4 georitmusok azt nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozz\u00e1k. A f\u00e9nyviszonyok v\u00e1ltakoz\u00e1sa \u2013 bizonyos intenzit\u00e1startom\u00e1nyokon bel\u00fcl \u2013 m\u00e1sodpercnyi pontoss\u00e1ggal el\u00f4re jelezhet\u00f4. Kev\u00e9sb\u00e9 pontos, de hasonl\u00f3 \u201ebecsl\u00e9sek\u201d a h\u00f4m\u00e9rs\u00e9kleti viszonyok tekintet\u00e9ben is tehet\u00f4k. A test b\u00f6lcsess\u00e9ge \u2013 hogy Cannon megfogalmaz\u00e1s\u00e1val \u00e9lj\u00fcnk \u2013 ezeknek a k\u00f6rnyezeti fluktu\u00e1ci\u00f3knak az el\u00f4re l\u00e1t\u00e1s\u00e1ra is kiterjed, ez ugyanis hat\u00e9konyabb, mint ut\u00f3lag alkalmazkodni a v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz. Predikt\u00edv homeoszt\u00e1zisnak nevezik azokat a mechanizmusokat, amelyek el\u00f4re l\u00e1that\u00f3 k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokra k\u00e9sz\u00edtik f\u00f6l a szervezetet, mint amilyen a nappal \u00e9s az \u00e9jszaka vagy az ap\u00e1ly \u00e9s a dag\u00e1ly v\u00e1ltakoz\u00e1sa. E mechanizmusok k\u00f6z\u00fcl a cirkadi\u00e1n ritmusokkal kapcsolatos folyamatok az \u00e9l\u00f4vil\u00e1gban sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedtek, a nappal \u00e9s az \u00e9jszaka v\u00e1ltakoz\u00e1s\u00e1val \u00f6sszef\u00fcgg\u00f4 k\u00f6rnyezeti ingerekre k\u00e9sz\u00edtik el\u00f4 a szervezetet, \u00e9s az ember eset\u00e9ben is rendk\u00edv\u00fcli jelent\u00f4s\u00e9g\u00fck van (2). Mindez kieg\u00e9sz\u00fcl azokkal a kondicion\u00e1lt v\u00e1laszokkal, amelyek a term\u00e9szetes \u00e9s mesters\u00e9ges k\u00f6rnyezetben tapasztalhat\u00f3 ritmikus, napszakf\u00fcgg\u00f4 jelens\u00e9gek, \u00e9s a bels\u00f4 fiziol\u00f3giai param\u00e9terek k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1rs\u00edt\u00e1sok r\u00e9v\u00e9n, mintegy r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lnak a cirkadi\u00e1n fiziol\u00f3gi\u00e1nak.<\/p>\n R\u00e9gr\u00f4l ismert megfigyel\u00e9s, hogy a f\u00e9ny g\u00e1tolja a tobozmirigy melatonintermel\u00e9s\u00e9t. Szakmai k\u00f6r\u00f6kben is kev\u00e9ss\u00e9 ismert viszont, hogy a melatonin termel\u00f4d\u00e9s\u00e9ben emellett cirkadi\u00e1n szab\u00e1lyoz\u00e1s is szerepet j\u00e1tszik, azaz \u00e1lland\u00f3 gyenge f\u00e9nyben k\u00f6veti a habitu\u00e1lis napszakos aktivit\u00e1s-nyugalom mint\u00e1zatot: nappal nem termel\u00f4dik, \u00e9jszaka viszont folyamatos \u00e9brenl\u00e9t k\u00f6zben is intenz\u00edv felszabadul\u00e1s veszi kezdet\u00e9t, ami reggel, f\u00e9ny hi\u00e1ny\u00e1ban is al\u00e1bbhagy, majd gyakorlatilag megsz\u00fbnik (3). A melatonintermel\u00e9s idej\u00e9nek azonban m\u00e9g enn\u00e9l is pontosabb predikt\u00edv \u00e9rt\u00e9ke van: a r\u00f6vid \u00e9s a hossz\u00fa alv\u00e1shoz szoktatott k\u00eds\u00e9rleti szem\u00e9lyek melatoninprofilja \u201eeml\u00e9kszik\u201d a habitu\u00e1lis alv\u00e1sid\u00f4re, \u00e9s konstans alacsony intenzit\u00e1s\u00fa f\u00e9ny mellett a termel\u00f4d\u00e9s id\u00f4tartam\u00e1nak form\u00e1j\u00e1ban reproduk\u00e1lja azt (3). El\u00e9g nagy bizonyoss\u00e1ggal A melatonin k\u00f6zponti idegrendszeri \u00e9s alv\u00e1sra gyakorolt hat\u00e1sai ugyanakkor szint\u00e9n a predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis koncepci\u00f3j\u00e1ba illeszked\u00f4 folyamatok, amennyiben alv\u00e1sszer\u00fb munkam\u00f3d ir\u00e1ny\u00e1ba tolj\u00e1k el az ingerekre adott agyi v\u00e1laszreakci\u00f3kat. A funkcion\u00e1lis m\u00e1gneses rezonanci\u00e1val (fMRI) m\u00e9rt lok\u00e1lis agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s-ingerek hat\u00e1s\u00e1ra tapasztalt cs\u00f6kken\u00e9se az \u00fagynevezett negat\u00edv BOLD (blood oxygen level dependent \u2013 v\u00e9roxig\u00e9nszintt\u00f4l f\u00fcgg\u00f4) -v\u00e1laszk\u00e9nt ismert jelens\u00e9g, ami v\u00e9lhet\u00f4en g\u00e1tl\u00e1s vagy diszfacilit\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nye. NREM alv\u00e1sban az \u00e9bred\u00e9si k\u00fcsz\u00f6b alatti intenzit\u00e1ssal v\u00e9gzett vizu\u00e1lis \u00e9s akusztikus ingerl\u00e9s region\u00e1lis agyi v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1sban m\u00e9rhet\u00f4 cs\u00f6kken\u00e9st, azaz negat\u00edv BOLD-v\u00e1laszt id\u00e9z el\u00f4 (4, 5). Melatoninadagol\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en, \u00e9brenl\u00e9tben vizsg\u00e1lt vizu\u00e1lis \u00e9s akusztikus ingerl\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra szint\u00e9n negat\u00edv BOLD-v\u00e1laszt, vagyis v\u00e9r\u00e1t\u00e1raml\u00e1s-cs\u00f6kken\u00e9st figyeltek meg, m\u00e9ghozz\u00e1 az alv\u00e1s alatt is szignifik\u00e1ns negat\u00edv BOLD-v\u00e1lasszal jellemezhet\u00f4 agyi ter\u00fcleteken (6). Ez a jelens\u00e9g a NREM alv\u00e1s egyik \u00e9rdekes homeosztatikus tulajdons\u00e1ga, \u00e9s mintegy az \u00e9breszt\u00f4ingerek elleni \u201ealv\u00e1sv\u00e9delmet\u201d szolg\u00e1lja. (Az ingerek paradox m\u00f3don alv\u00e1svisszacsap\u00e1st eredm\u00e9nyeznek, nem \u00e9bred\u00e9st.) Hasonl\u00f3 t\u00f6rt\u00e9nhet melatonin hat\u00e1s\u00e1ra, ami az alv\u00e1s munkam\u00f3d fel\u00e9 tolja az agyi m\u00fbk\u00f6d\u00e9seket.<\/p>\n A melatonin \u00e1lmos\u00edt\u00f3, illetve hipnotikus hat\u00e1sai tekintet\u00e9ben az eredm\u00e9nyek \u00f6sszetettnek mondhat\u00f3k. Az exog\u00e9n melatoninadagol\u00e1s hat\u00e1s\u00e1ra a szubjekt\u00edven \u00e9s EEG-vel (5,25\u20139 Hz-es teljes\u00edtm\u00e9ny) becs\u00fclt, \u00e1lmoss\u00e1gban bek\u00f6vetkez\u00f4 v\u00e1ltoz\u00e1sok f\u00fcggenek p\u00e9ld\u00e1ul a vizsg\u00e1lati alanyok testhelyzet\u00e9t\u00f4l. Szignifik\u00e1ns \u00e1lmoss\u00e1gfokoz\u00f3d\u00e1st mindk\u00e9t mutat\u00f3 tekintet\u00e9ben csak fekv\u00f4 testhelyzetben tal\u00e1ltak, \u00e1ll\u00f3ban nem (7). Ilyen elrendez\u00e9sben viszont a melatonin cs\u00f6kkentette az alv\u00e1slatenci\u00e1t, ak\u00e1rcsak a melatonintermel\u00e9s deficitj\u00e9vel jellemezhet\u00f4 Angelman-szindr\u00f3m\u00e1ban az alv\u00e1s ideje alatt m\u00e9rt mozg\u00e1sok sz\u00e1m\u00e1t (8). M\u00e1sfel\u00f4l az exog\u00e9n melatonin \u00e1lmos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sai els\u00f4sorban az alacsony endog\u00e9n melatoninprodukci\u00f3val jellemezhet\u00f4 peri\u00f3dusokban \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, vagyis akkor, amikor a tobozmirigy nem termel melatonint (9). A melatonin alv\u00e1s-EEG-ujjlenyomata, vagyis az exog\u00e9n melatonin hat\u00e1s\u00e1ra az alv\u00e1s-EEG teljes\u00edtm\u00e9nyspektrum\u00e1ban bek\u00f6vetkez\u00f4 v\u00e1ltoz\u00e1s jellegzetesnek mondhat\u00f3, amennyiben cs\u00f6kkent lass\u00fa hull\u00e1m\u00fa aktivit\u00e1s \u00e9s fokozott alv\u00e1si ors\u00f3z\u00e1snak megfelel\u00f4 szigma-teljes\u00edtm\u00e9ny jellemzi (10). Mindk\u00e9t hat\u00e1st le\u00edrt\u00e1k a benzodiazepinek eset\u00e9ben is (11), igaz a melatonin a benzodiazepinekt\u00f4l elt\u00e9r\u00f4en nem fokozza, ink\u00e1bb valamelyest m\u00e9g cs\u00f6kkenti is a b\u00e9ta-tev\u00e9kenys\u00e9get, ami kedvez\u00f4bb hat\u00e1sprofilnak tekinthet\u00f4. Nagyobb d\u00f3zisban (5 mg) a melatonin fokozza a REM alv\u00e1sban t\u00f6lt\u00f6tt id\u00f4t is (10).<\/p>\n \u00d6sszegezve a fentieket, elmondhat\u00f3, hogy a melatonin anticip\u00e1lja a napszak \u00e9s a szervezetet kor\u00e1bban \u00e9rt f\u00e9ny alapj\u00e1n v\u00e1rhat\u00f3 alv\u00e1speri\u00f3dust, e peri\u00f3dusban termel\u00f4dve pedig alv\u00e1sszer\u00fb hat\u00e1sokat, megfelel\u00f4 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt pedig fokozott \u00e1lmoss\u00e1got \u00e9s alv\u00e1st id\u00e9z el\u00f4.<\/p>\n Az endokrin mutat\u00f3kban \u00e9s a testh\u00f4m\u00e9rs\u00e9kletben tetten \u00e9rhet\u00f4 napszakos ritmusok egy egys\u00e9ges cirkadi\u00e1n oszcill\u00e1tor kimenetei \u00e9s feed-back hurkai. Ennek a cirkadi\u00e1n pacemakernek van n\u00e9h\u00e1ny kiemelten megb\u00edzhat\u00f3 mutat\u00f3ja, amelyek a k\u00f6vetkez\u00f4k: a melatoninszint, a kortizolszint \u00e9s a magtemperat\u00fara. Ezek akrof\u00e1zisai azonos sorrendben \u00e9jszaka, reggel \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n m\u00e9rhet\u00f4k (12). A melatoninfelszabadul\u00e1s profilja egyr\u00e9szt jellegzetesen \u00e9jszakai cs\u00faccsal \u00e9s nappali minimummal jellemezhet\u00f4, ugyanakkor negat\u00edv \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sben \u00e1ll az alv\u00e1speri\u00f3duson bel\u00fcli \u00e9brenl\u00e9ttel \u00e9s a magtemperat\u00far\u00e1val: a magas melatonintermel\u00e9ssel jellemezhet\u00f4 id\u00f4szakok alacsony alv\u00e1speri\u00f3duson bel\u00fcli \u00e9brenl\u00e9ttel \u00e9s alacsony magtemperat\u00far\u00e1val jellemezhet\u00f4k \u00e9s viszont (10). A fenti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sek klinikai jelent\u00f4s\u00e9g\u00e9t az adja, hogy a melatonin er\u00f4teljes hypothermi\u00e1s hat\u00e1sokkal jellemezhet\u00f4, ugyanakkor minden hipnog\u00e9n hat\u00f3anyag (bele\u00e9rtve a benzodiazepineket, az etil-alkoholt, az \u00e1ltal\u00e1nos anesztetikumokat \u00e9s term\u00e9szetesen a melatonint is) egyben hypothermi\u00e1s hat\u00e1s\u00fa is (13). Az akut hypothermi\u00e1s hat\u00e1sok val\u00f3sz\u00edn\u00fbleg ut\u00e1nozz\u00e1k a cirkadi\u00e1n elalv\u00e1sszign\u00e1lt, de \u00f6nmagukban nem biztos\u00edtj\u00e1k a kronobiotikus hat\u00e1st. A benzodiazepinek k\u00f6z\u00f6tt ugyanis egyar\u00e1nt vannak kronobiotikus \u00e9s nem kronobiotikus hat\u00e1s\u00fa vegy\u00fcletek, amelyek elt\u00e9r\u00f4 m\u00e9rt\u00e9kben befoly\u00e1solj\u00e1k a cirkadi\u00e1n ritmust, de hasonl\u00f3 hipnotikus hat\u00e1sokkal jellemezhet\u00f4k (14). A melatonin kronobiotikus hat\u00e1sai viszont er\u00f4teljesebbek a hagyom\u00e1nyos hipnotikumok eddig felt\u00e1rt kronobiotikus hat\u00e1sain\u00e1l.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n \u00a0<\/p>\n Mivel a cs\u00f6kken\u00f4 testh\u00f4m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s az alv\u00e1speri\u00f3duson bel\u00fcli alacsony \u00e9brenl\u00e9ti id\u00f4 az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g kedvez\u00f4 felt\u00e9telei, \u00e9s mivel mindkett\u00f4 a melatoninfelszabadul\u00e1st\u00f3l is f\u00fcgg, a melatoninprofil, illetve a melatonin cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1nak f\u00e1zisa kiemelten jelent\u00f4s az eg\u00e9szs\u00e9ges alv\u00e1smint\u00e1zat szempontj\u00e1b\u00f3l. A melatonin cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1nak f\u00e1zis\u00e1t a f\u00e9ny igen er\u00e9lyesen \u00e9s r\u00f6vid id\u00f4 alatt k\u00e9pes befoly\u00e1solni. Ez egyar\u00e1nt k\u00e9pezheti a deszinkroniz\u00e1lt cirkadi\u00e1n ritmus reszinkroniz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak gyors \u00e9s hat\u00e9kony \u00fatj\u00e1t, \u00e9s a f\u00e9nyszennyez\u00f4d\u00e9s vagy m\u00e9g ink\u00e1bb a mesters\u00e9ges vil\u00e1g\u00edt\u00e1s k\u00f6vetkezt\u00e9ben kialakul\u00f3 deszinkroniz\u00e1ci\u00f3 \u00e9s alv\u00e1szavar kiindul\u00f3pontj\u00e1t. A f\u00e9ny nemcsak g\u00e1tolja a melatonintermel\u00e9st, hanem a cirkadi\u00e1n pacemakeren tal\u00e1lhat\u00f3 melatoninreceptorokon kereszt\u00fcl a teljes cirkadi\u00e1n rendszer gyors f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t is el\u00f4id\u00e9zheti.<\/p>\n A f\u00e9ny cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1sra \u00e9s melatoninprodukci\u00f3ra gyakorolt hat\u00e1sa napszakf\u00fcgg\u00f4. A nap k\u00f6zep\u00e9n, a habitu\u00e1lis \u00e9brenl\u00e9t peri\u00f3dus\u00e1ban, amikor a melatoninprodukci\u00f3 term\u00e9szetes m\u00f3don is rendk\u00edv\u00fcl alacsony, a f\u00e9ny nem befoly\u00e1solja a cirkadi\u00e1n ritmusokat. Az esti \u00f3r\u00e1kban, a habitu\u00e1lis alv\u00e1speri\u00f3dus k\u00f6zeledt\u00e9vel a f\u00e9ny g\u00e1tolja a melatonintermel\u00f4d\u00e9s cirkadi\u00e1n input k\u00f6vetkezt\u00e9ben bek\u00f6vetkez\u00f4 termel\u00f4d\u00e9s\u00e9t, ez\u00e1ltal k\u00e9s\u00f4bbre tolva a melatoninprodukci\u00f3val jellemezhet\u00f4 napszakot (1. \u00e1bra). Ez a cirkadi\u00e1n ritmus k\u00e9sleltet\u00e9s\u00e9nek ir\u00e1ny\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u00f4 f\u00e1zisv\u00e1lt\u00e1st jelent, ami ann\u00e1l nagyobb, min\u00e9l k\u00e9s\u00f4bb \u00e9ri f\u00e9ny a szervezetet \u00e9s min\u00e9l intenz\u00edvebb ez a f\u00e9ny. K\u00f6nnyen bel\u00e1that\u00f3, hogy term\u00e9szetes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, nagyon magas sz\u00e9less\u00e9gi k\u00f6r\u00f6kt\u00f4l eltekintve, ennek a val\u00f3sz\u00edn\u00fbs\u00e9ge igen alacsony. A f\u00e9ny k\u00e9sleltet\u00e9si hat\u00e1sa a szubjekt\u00edv \u00e9jszaka k\u00f6zep\u00e9ig \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, ezen a ponton t\u00fal a szervezetet \u00e9rt f\u00e9ny, b\u00e1r szint\u00e9n g\u00e1tolja a melatonintermel\u00f4d\u00e9st, de imm\u00e1r a siettet\u00e9s ir\u00e1ny\u00e1ba tolja a cirkadi\u00e1n ritmust (1. \u00e1bra), ami a k\u00f6vetkez\u00f4 est\u00e9n tapasztalhat\u00f3, kor\u00e1bbi melatonintermel\u00f4d\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban jut kifejez\u00e9sre.<\/p>\n A fentiek \u00e9rtelm\u00e9ben nem \u00e9rdektelen megvizsg\u00e1lni a f\u00e9ny melatoninszuppresszi\u00f3t okoz\u00f3 hat\u00e1s\u00e1nak nemcsak a f\u00e1zisv\u00e1lasz g\u00f6rb\u00e9j\u00e9t, hanem a d\u00f3zisf\u00fcggv\u00e9ny\u00e9t is. A rendelkez\u00e9sre \u00e1ll\u00f3 adatok arra utalnak, hogy egy 500-1000 lux tartom\u00e1nyba es\u00f4 f\u00e9nyinger hat\u00e1s\u00e1ra hozz\u00e1vet\u00f4legesen 50%-os melatoninszuppresszi\u00f3, m\u00edg egy 1000-3000 lux intenzit\u00e1s\u00fa f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 70%-os szuppresszi\u00f3 figyelhet\u00f4 meg (3). A hat\u00e1s azonban t\u00e1volr\u00f3l sem line\u00e1ris, ez\u00e9rt a viszonylag alacsony intenzit\u00e1s\u00fa, belt\u00e9ri vil\u00e1g\u00edt\u00e1s (~180 lux) is sz\u00e1mottev\u00f4 hat\u00e1st gyakorolhat a cirkadi\u00e1n ritmicit\u00e1sra (15). Ugyanakkor a f\u00e9ny hull\u00e1mhossza is befoly\u00e1solja a hat\u00e1st. A kis hull\u00e1mhossz\u00fa (~450 nm) k\u00e9k A fentiek figyelembev\u00e9tel\u00e9vel az id\u00f4z\u00f3n\u00e1k gyors \u00e1tl\u00e9p\u00e9sekor jelentkez\u00f4 jet-lag szindr\u00f3m\u00e1t gyorsabban \u00e9s hat\u00e9konyabban lehet lek\u00fczdeni, ha az \u00faj id\u00f4z\u00f3n\u00e1ba \u00e9rkez\u00e9skor az utaz\u00f3 maga v\u00e1laszthatja meg a term\u00e9szetes f\u00e9nyben tart\u00f3zkod\u00e1s id\u00f4szak\u00e1t (20). Ennek az aj\u00e1nl\u00e1snak a pontos r\u00e9szleteit a 3. \u00e1bra tartalmazza. Ehhez l\u00e9nyeg\u00e9ben hasonl\u00f3 aj\u00e1nl\u00e1sok m\u00e1s szakirodalmi forr\u00e1sokban is megjelentek, azzal a k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel, hogy azokban a hat \u00f3r\u00e1n\u00e1l nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u00fb id\u00f4eltol\u00f3d\u00e1st k\u00f6vet\u00f4en egy l\u00e9p\u00e9sben igyekszenek megoldani azt, ami az eredeti aj\u00e1nl\u00e1s szerint k\u00e9t f\u00e1zisban optim\u00e1lis (21).<\/p>\n Tekintve, hogy a szubjekt\u00edv \u00e9jszak\u00e1nak megfelel\u00f4 peri\u00f3dusban melatonin termel\u00f4dik, \u00e9s a melatonin er\u00f4teljesen befoly\u00e1solja a cirkadi\u00e1n f\u00e1zisviszonyokat, a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s a melatonin szint\u00e9n rendelkeznek kronobiotikus hat\u00e1sokkal. A d\u00e9lut\u00e1ni s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g k\u00e9pes f\u00e1zis-el\u00f4retol\u00f3d\u00e1st el\u00f4id\u00e9zni, ami az esti f\u00e9ny kronobiotikus hat\u00e1s\u00e1nak a t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe (22). Mindez azonban felt\u00e9telezi, hogy a cirkadi\u00e1n rendszer beind\u00edtja a melatoninprodukci\u00f3t, ami t\u00f6bbnyire csak a szubjekt\u00edv \u00e9jszaka k\u00f6zeledt\u00e9vel v\u00e1lik lehets\u00e9gess\u00e9. A direkt melatoninadagol\u00e1s kronobiotikus hat\u00e1sai enn\u00e9l gyorsabb \u00e9s er\u00e9lyesebb f\u00e1zism\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat is lehet\u00f4v\u00e9 tesznek. A melatonin cirkadi\u00e1n rendszerre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak f\u00e1zisv\u00e1laszg\u00f6rb\u00e9je a f\u00e9ny f\u00e1zisv\u00e1laszg\u00f6rb\u00e9j\u00e9nek t\u00fck\u00f6rk\u00e9pe: a d\u00e9lut\u00e1ni-esti adagol\u00e1s f\u00e1zis- el\u00f4retol\u00e1st (siettet\u00e9st), a reggeli adagol\u00e1s f\u00e1zisk\u00e9sleltet\u00e9st id\u00e9z el\u00f4 (1. \u00e1bra). El\u00f4z\u00f4 esetben biol\u00f3giailag el\u00f4rehozzuk az \u00e9jszak\u00e1t, ut\u00f3bbiban pedig id\u00f4ben kitoljuk. Ennek \u00e9rtelm\u00e9ben a melatonin kronobiotikumk\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1sakor a f\u00e9nyter\u00e1pi\u00e1val ellent\u00e9tes id\u00f4z\u00edt\u00e9s javasolt. Egy \u00e1tlagos feln\u00f4tt ember cirkadi\u00e1n ritmus\u00e1t \u00e9s f\u00e1zisv\u00e1laszg\u00f6rb\u00e9j\u00e9t figyelembe v\u00e9ve megfogalmaz\u00f3dott egy aj\u00e1nl\u00e1s, ami az \u00e1tl\u00e9pett id\u00f4z\u00f3n\u00e1k sz\u00e1m\u00e1nak \u00e9s az utaz\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1nak f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben tartalmazza a melatoninbev\u00e9tel javasolt id\u00f4pontjait (1. t\u00e1bl\u00e1zat). Egy m\u00e1sik gyakorlat ezzel szemben azt l\u00e1tja c\u00e9lszer\u00fbnek, ha az \u00faj id\u00f4z\u00f3na szerinti esti \u00f3r\u00e1kban, egy \u00f3r\u00e1val a lefekv\u00e9s el\u00f4tt nagyobb d\u00f3zis\u00fa (3-5 mg) melatonint alkalmazunk az \u00faj \u00e9jszakai peri\u00f3dus konszolid\u00e1ci\u00f3ja c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l \u00e9s a nagyobb d\u00f3zis\u00fa melatonin \u00e1lmos\u00edt\u00f3 hat\u00e1sainak kihaszn\u00e1l\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n A melatonin term\u00e9szetesen fokozza a f\u00e9nyter\u00e1pia kronobiotikus hat\u00e1sait, f\u00f4leg a gyakorlatban nehezebben kivitelezhet\u00f4 f\u00e1zis-el\u00f4retol\u00e1sok eset\u00e9n. Ilyenkor a d\u00e9lut\u00e1ni-esti melatoninadagol\u00e1st a reggeli-d\u00e9lel\u00f4tti f\u00e9nyter\u00e1pi\u00e1val aj\u00e1nlott t\u00e1rs\u00edtani (23).<\/p>\n A cirkadi\u00e1n ritmus f\u00e1zis\u00e1t gyenge f\u00e9nyben (~10 lux) f\u00e9l\u00f3r\u00e1nk\u00e9nt m\u00e9rt melatoninszinttel lehet meg\u00e1llap\u00edtani. A DLMO (dim light melatonin onset \u2013 f\u00e9lhom\u00e1lyban m\u00e9rt melatonintermel\u00f4d\u00e9s kezdete) a g\u00e1tl\u00f3 f\u00e9nyhat\u00e1s hi\u00e1ny\u00e1ban, cirkadi\u00e1n hat\u00e1sra beindul\u00f3 melatonintermel\u00e9s kezdeti id\u00f4pontj\u00e1t adja meg. A 2 pg\/ml plazmaszintnek megfelel\u00f4 id\u00f4pont tekinthet\u00f4 a biol\u00f3giai \u00e9jszaka kezdet\u00e9nek. Ezt a mutat\u00f3t \u2013 b\u00e1r igen megb\u00edzhat\u00f3\u2013 becsl\u00e9s\u00e9nek k\u00f6lts\u00e9ges \u00e9s k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyes volta miatt a klinikai gyakorlatban elv\u00e9tve haszn\u00e1lj\u00e1k.<\/p>\n A m\u00e1sik megb\u00edzhat\u00f3 m\u00f3dszer a magtemperat\u00fara minimum\u00e1nak megkeres\u00e9se folyamatos monitoroz\u00e1ssal. Ez a m\u00e9r\u00e9s szint\u00e9n k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyes, hiszen azt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a testmozg\u00e1s \u00e9s a t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s is befoly\u00e1solja. A gyakorlatban ez\u00e9rt leggyakrabban az alv\u00e1snapl\u00f3kra \u00e9s a klinikai interj\u00fakra t\u00e1maszkodhatunk. A vizsg\u00e1latok \u00f6sszes\u00edtett tapasztalata alapj\u00e1n elmondhat\u00f3, hogy a habitu\u00e1lis, spont\u00e1n \u00e9bred\u00e9s id\u00f4pontja el\u00f4tt k\u00e9t \u00f3r\u00e1val m\u00e9rhet\u00f4 a magtemperat\u00fara minimuma. Ugyanez a mutat\u00f3 \u00e9jszakai m\u00fbszakban dolgoz\u00f3 szem\u00e9lyekn\u00e9l, a szubjekt\u00edv \u00e1lmoss\u00e1g cs\u00facsa alapj\u00e1n becs\u00fclhet\u00f4 (9). Mindez \u00e1tvezet a kronoter\u00e1pi\u00e1k k\u00e9rd\u00e9sk\u00f6r\u00e9hez, hiszen a spont\u00e1n \u00e9bred\u00e9s, illetve a szubjekt\u00edv \u00e1lmoss\u00e1g cs\u00facsa alapj\u00e1n becsl\u00e9seket tehet\u00fcnk a k\u00e9sleltetett alv\u00e1sf\u00e1zis szindr\u00f3ma s\u00falyoss\u00e1gi fok\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra. A korai \u00e9bred\u00e9s \u00e9s korai \u00e1lmoss\u00e1g eset\u00e9ben pedig az el\u00f4retolt alv\u00e1sf\u00e1zis szindr\u00f3m\u00e1ra vonatkoz\u00f3an nyerhet\u00fcnk inform\u00e1ci\u00f3t. M\u00e1s klinikai jelens\u00e9gek, mint amilyen a nem 24 \u00f3r\u00e1s alv\u00e1s\u00e9brenl\u00e9t ciklus, az id\u00f4skori melatonindeficit vagy a melatoninhi\u00e1nnyal j\u00e1r\u00f3 Angelman-szindr\u00f3ma eset\u00e9ben ezek a mutat\u00f3k m\u00e9g hasznosabbak lehetnek, hiszen itt a klinikai k\u00e9p kev\u00e9sb\u00e9 egy\u00e9rtelm\u00fb, illetve id\u00f4ben v\u00e1ltoz\u00f3 lehet.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" <\/a> Semmelweis Egyetem Budapest, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet\/Semmelweis University, Institute of Behavioural SciencesMagyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport\/Hungarian Academy of Sciences, MTA-BME Cognitive Science Research Group Levelez\u00e9si c\u00edm: H-1089 Budapest, Nagyv\u00e1rad t\u00e9r 4. E-mail: bodrob@net.sote.hu<\/a> Absztrakt: Az \u00e9l\u00f4vil\u00e1gban megfigyelhet\u00f4 predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis a ritmikusan bek\u00f6vetkez\u00f4 k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz val\u00f3, el\u00f4rel\u00e1t\u00f3 adapt\u00e1ci\u00f3t jelent. Ennek eklat\u00e1ns p\u00e9ld\u00e1i a cirkadi\u00e1n ritmusok, amelyek a …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-126","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/126","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=126"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/126\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":428,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/126\/revisions\/428"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=126"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=126"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=126"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n
Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport\/Hungarian Academy of Sciences, MTA-BME Cognitive Science Research Group<\/em><\/small><\/p>\nMelatonin, sleep and the circadian rhythm: theoretical considerations and their chronopharmacological applications<\/h3>\n
Reakt\u00edv \u00e9s predikt\u00edv homeoszt\u00e1zis<\/h3>\n
Mit anticip\u00e1l a melatonintermel\u00f4d\u00e9s?<\/h3>\n
\nelmondhat\u00f3 teh\u00e1t, hogy a melatonin anticip\u00e1lja a v\u00e1rhat\u00f3 alv\u00e1speri\u00f3dust, annak napszakos id\u00f4z\u00edt\u00e9s\u00e9t \u00e9s id\u00f4tartam\u00e1t is, \u00e9s mint ilyen, a cirkadi\u00e1n ritmus \u00e9s a szervezetet \u00e9rt f\u00e9ny egyfajta integr\u00e1lt indik\u00e1tora.<\/p>\nA cirkadi\u00e1n ritmusok \u00e9s a melatonin<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/melat0.png\")
<\/p>\nA f\u00e9ny \u00e9s a melatonin<\/h3>\n
\nf\u00e9ny er\u00e9lyesebben befoly\u00e1solja a cirkadi\u00e1n rendszert, mint a nagyobb hull\u00e1mhossz\u00fa, amely az emberi l\u00e1t\u00e1ssal ink\u00e1bb \u00e1tfed\u00f4 tartom\u00e1ny. A belt\u00e9ri vil\u00e1g\u00edt\u00e1sban alkalmazott f\u00e9nycs\u00f6vek f\u00e9ny\u00e9nek fizikai param\u00e9terei ezekt\u00f4l jelent\u00f4sen elt\u00e9rnek, hiszen ar\u00e1nytalanul nagy mennyis\u00e9gben tartalmaznak igen nagy hull\u00e1mhossz\u00fa, 650 nm f\u00f6l\u00f6tti komponenseket, m\u00edg a term\u00e9szetes k\u00fclt\u00e9ri f\u00e9ny spektruma 450 nm \u00e9s 550 nm k\u00f6r\u00fcl is kics\u00facsosodik, ez\u00e1ltal biztos\u00edtva mind a l\u00e1t\u00e1shoz, mind pedig a cirkadi\u00e1n szab\u00e1lyoz\u00e1shoz sz\u00fcks\u00e9ges optimumot (16). F\u00f6lmer\u00fcl term\u00e9szetesen a k\u00e9rd\u00e9s: vajon milyen \u00faton k\u00e9pes befoly\u00e1solni a f\u00e9ny a melatoninprodukci\u00f3t \u00e9s a cirkadi\u00e1n ritmust? A cirkadi\u00e1n input \u00e9s a l\u00e1t\u00e1s jellegzetes inputjainak hull\u00e1mhosszbeli k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ge arra utal, hogy a k\u00e9t folyamat \u00fatvonala m\u00e1r a retina ut\u00e1ni \u00e1llom\u00e1sokban elt\u00e9r. Az erre a k\u00e9rd\u00e9sre vonatkoz\u00f3 anat\u00f3miai \u00e9s fiziol\u00f3giai kutat\u00e1sok al\u00e1t\u00e1masztj\u00e1k ezt a sejt\u00e9st. A cirkadi\u00e1n input egy specializ\u00e1lt p\u00e1ly\u00e1n, a retinohypothalamicus traktuson kereszt\u00fcl fut a cirkadi\u00e1n pacemakerk\u00e9nt funkcion\u00e1l\u00f3 hypothalamicus magrendszerbe, a nucleus suprachiasmatisba. Az itt v\u00e9gbemen\u00f4 ritmikus g\u00e9nexpresszi\u00f3 [PER (peri\u00f3dus) \u00e9s CRY (cryptochrome) g\u00e9nek] f\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra megv\u00e1ltozik, ez\u00e1ltal k\u00f6zvetlen\u00fcl is befoly\u00e1solva a cirkadi\u00e1n ritmust. M\u00e1sr\u00e9szt a nucleus suprachiasmatisb\u00f3l a gerincvel\u00f4 ir\u00e1ny\u00e1ba fut\u00f3 rostok, a nucleus paraventricularisban \u00e1tkapcsolva el\u00e9rik a ganglion cervicale superiort, amely ut\u00f3bbi strukt\u00fara noradrenerg k\u00f6zvet\u00edt\u00e9ssel a tobozmirigybe (corpus pineale) projekt\u00e1l, akutan g\u00e1tolva a melatoninprodukci\u00f3t. A melatonin aktu\u00e1lis szintje ugyanakkor a nucleus suprachiasmatis neuronjainak melatoninreceptorainak r\u00e9v\u00e9n visszahat a cirkadi\u00e1n rendszerre, annak mintegy az alv\u00e1sszer\u00fb \u00fczemm\u00f3dj\u00e1t er\u00f4s\u00edtve (17, 18) (2. \u00e1bra). Mivel a cirkadi\u00e1n pacemaker outputjai k\u00f6z\u00f6tt szerepel a medi\u00e1lis prefront\u00e1lis k\u00e9reg, a baz\u00e1lis el\u00f4agy, a medi\u00e1lis thalamus \u00e9s a hypothalamus is (19), k\u00f6zvetve a melatonin hat\u00e1ssal lehet sz\u00e1mos neurokognit\u00edv \u00e9s vegetat\u00edv funkci\u00f3 napszakos ingadoz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/melat2.png\")
<\/p>\nA s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g \u00e9s a melatonin kronobiotikus hat\u00e1sai<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/melat3.png\")
<\/p>\nA cirkadi\u00e1n ritmus f\u00e1zis\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1sa<\/h3>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/melat5.png\")
<\/p>\n![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/meat6.png\")
<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n