\n| \n Kontroll csoport<\/span><\/p>\n<\/td>\n | \n 70<\/span><\/p>\n<\/td>\n | \n 38,37<\/span><\/p>\n<\/td>\n | \n 24,3%<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n Elj\u00e1r\u00e1s<\/strong><\/p>\nA vizsg\u00e1lati \u00e9s a kontroll csoportba tartoz\u00f3 szem\u00e9lyek azonos k\u00e9rd\u0151\u00edvet t\u00f6lt\u00f6ttek ki, melyeket az \u00e1lommin\u0151s\u00e9gre, az \u00e1lomszorong\u00e1sra, az \u00e1llapotszorong\u00e1sra \u00e9s az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi sz\u00e1nd\u00e9kot el\u0151rejelz\u0151 rem\u00e9nytelens\u00e9g \u00e9rz\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekb\u0151l \u00e1ll\u00edtottunk \u00f6ssze.<\/p>\n K\u00e9rd\u0151\u00edvek<\/strong><\/p>\n\u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1gra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s \u00e9s \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv<\/em><\/p>\nE r\u00f6vid k\u00e9rd\u0151\u00edvet az SE Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet Pszichofiziol\u00f3giai \u00e9s Alv\u00e1svizsg\u00e1l\u00f3 Laborat\u00f3rium\u00e1ban B\u00f3dizs R\u00f3bert \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ll\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze. Az \u00e1ltalunk haszn\u00e1lt \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv annak standardiz\u00e1lt v\u00e1ltozat\u00e1n\u00e1l (20) k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9ssel tartalmaz kevesebbet, illetve kieg\u00e9sz\u00fcl a visszat\u00e9r\u0151 \u00e1lmokra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel. A k\u00e9rd\u0151\u00edv az \u00e1lmod\u00e1ssal kapcsolatos, klinikailag fontos jelens\u00e9gekre k\u00e9rdez r\u00e1 (\u00e1lmok \u00e9rzelmi t\u00f6ltete, r\u00e9m\u00e1lmok, \u00e1lmok hat\u00e1sa a nappali hangulatra, \u00e1lmok \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge \u00e9s bizarrs\u00e1ga, visszat\u00e9r\u0151 \u00e1lmok).<\/p>\n Az \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv felt\u00e1rt faktorai: \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s negat\u00edv aspektusai\u201d (r\u00e9m\u00e1lmok, kifejezetten nyomaszt\u00f3 \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 \u00e1lom, kellemetlen \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 \u00e1lom, \u00e1lmok hat\u00e1sa a napk\u00f6zbeni hangulatra), \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s pozit\u00edv aspektusai\u201d (kellemes \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 \u00e1lom, \u00f6r\u00f6mteli \u00e1lom), \u201eaz \u00e1lmod\u00e1s semleges aspektusai\u201d (semleges \u00e9rzelmi t\u00f6ltet\u0171 \u00e1lom, az \u00e1lom \u00e9l\u00e9nks\u00e9ge \u00e9s bizarrs\u00e1ga).<\/p>\n Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la<\/em><\/p>\nA sk\u00e1l\u00e1t az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9g, ill. sz\u00e1nd\u00e9k felm\u00e9r\u00e9s\u00e9re Beck \u00e9s munkat\u00e1rsai (id. 24) k\u00e9sz\u00edtett\u00e9k. \u00dagy t\u0171nik, hogy az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi sz\u00e1nd\u00e9k legfontosabb el\u0151rejelz\u0151je a magas fok\u00fa rem\u00e9nytelens\u00e9g. A sk\u00e1la magas reliabilit\u00e1ssal \u00e9s validit\u00e1ssal rendelkezik. Bels\u0151 konzisztenci\u00e1ja szint\u00e9n magas (Cronbah a = 0,93). Beck \u00e9s munkat\u00e1rsai (id. 24) a Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la eset\u00e9ben 3 faktort azonos\u00edtottak:<\/p>\n 1. affekt\u00edv faktor: j\u00f6v\u0151vel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e9rz\u00e9sek (1, 5, 6, 13, 15, 19)<\/p>\n 2. motiv\u00e1ci\u00f3s faktor: motiv\u00e1ci\u00f3 elveszt\u00e9se (2, 3, 9, 11, 12, 16, 17, 20)<\/p>\n 3. kognit\u00edv faktor: j\u00f6v\u0151vel \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok (4, 7, 8, 10, 14, 18)<\/p>\n A sk\u00e1la 20 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00f6z\u00fcl, egy-egy pont adhat\u00f3 az \u201eigen\u201d, ford\u00edtott t\u00e9telek eset\u00e9n a \u201enem\u201d v\u00e1laszra (ford\u00edtott t\u00e9telek: 1, 3, 5, 6, 8, 10, 13, 15, 19). A 9 feletti pontsz\u00e1m (24) komoly \u00f6ngyilkoss\u00e1gi vesz\u00e9lyeztetetts\u00e9gre utal.<\/p>\n Perczel-Forintos \u00e9s munkat\u00e1rsai (24) saj\u00e1t \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi vizsg\u00e1latok eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n \u00fagy tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a 20 t\u00e9tel k\u00f6z\u00fcl az al\u00e1bbi h\u00e1rom t\u00e9tel megfelel\u0151 m\u00f3don k\u00e9pes reprezent\u00e1lni a sk\u00e1l\u00e1t 1. S\u00f6t\u00e9ten l\u00e1tom a j\u00f6v\u0151met, 2. Sosem fognak \u00fagy alakulni a dolgok, ahogy \u00e9n akarom, 3. F\u00f6l\u00f6sleges igaz\u00e1n t\u00f6rni magam valami\u00e9rt, amit akarok, mert val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00fagysem \u00e9rem el. (A fenti sz\u00e1moz\u00e1s nem egyezik meg a h\u00e1rom t\u00e9tel eredeti sorsz\u00e1m\u00e1val.)<\/p>\n Beck Szorong\u00e1s Lelt\u00e1r <\/em><\/p>\nA Beck Szorong\u00e1s Lelt\u00e1r (id. 24) egy olyan 21 t\u00e9teles \u00f6nbecsl\u0151 sk\u00e1la, mely a szorong\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 t\u00fcneteit \u00e9s azok er\u0151ss\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1lja. Sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedt, a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatos tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyekben gyakran id\u00e9zett k\u00e9rd\u0151\u00edv, mely er\u0151sen korrel\u00e1l m\u00e1s szorong\u00e1s-sk\u00e1l\u00e1kkal. Magas bels\u0151 konzisztenci\u00e1val rendelkezik. A sk\u00e1la alkalmas r\u00e1, hogy a ter\u00e1pia folyam\u00e1n val\u00f3 ism\u00e9telt felv\u00e9tel\u00e9vel a p\u00e1ciens \u00e1llapotv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t k\u00e9pesek legy\u00fcnk nyomon k\u00f6vetni. V\u00e1laszonk\u00e9nt 0-3-ig pontozhat\u00f3 a t\u00fcnetek intenzit\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, majd az egyes t\u00e9telek \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek \u00f6sszeg\u00e9t kell alapul venni. A maxim\u00e1lisan el\u00e9rhet\u0151 pontsz\u00e1m 63. 36 pont felett m\u00e1r er\u0151teljes, s\u00falyos szorong\u00e1sr\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk (id. 24).<\/p>\n Van \u00c1lomszorong\u00e1s Sk\u00e1la<\/em><\/p>\nA VDAS-nek a jelen tanulm\u00e1ny k\u00e9t szerz\u0151je (S.P., B.R.) \u00e9s egy f\u00fcggetlen szakford\u00edt\u00f3 egym\u00e1ssal \u00f6sszevetett magyar nyelv\u0171 ford\u00edt\u00e1s\u00e1t haszn\u00e1ltuk, mely a r\u00e9m\u00e1lmok gyakoris\u00e1g\u00e1t \u00e9s az \u00e1ltaluk el\u0151id\u00e9zett kognit\u00edv zavarokat (hangulati zavarok, r\u00e9m\u00e1lmokt\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelmek, vegetat\u00edv t\u00fcnetek megjelen\u00e9se, koncentr\u00e1ci\u00f3s probl\u00e9m\u00e1k stb.) m\u00e9ri fel. Agarg\u00fcn \u00e9s munkat\u00e1rsai (23) vizsg\u00e1lata szerint a VDAS j\u00f3l megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6zteti egym\u00e1st\u00f3l a r\u00e9m\u00e1lmokt\u00f3l szenved\u0151 \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges szem\u00e9lyeket. A sk\u00e1la magas bels\u0151 konzisztenci\u00e1t (Cronbah a = 0,87) \u00e9s magas teszt-reteszt reliabilit\u00e1st (korrel\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3 = 0,92) mutatott<\/p>\n Az adatfeldolgoz\u00e1s menete<\/em><\/p>\nAz adatok statisztikai elemz\u00e9se a ROPstat statisztikai programcsomaggal t\u00f6rt\u00e9nt (v\u00f6. 25, illetve www.ropstat.com). A Van sk\u00e1l\u00e1k egys\u00e9gess\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra Itemanal\u00edzist v\u00e9gezt\u00fcnk. A VDAS t\u00e9telek egym\u00e1ssal val\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l faktoranal\u00edzist v\u00e9gezt\u00fcnk. A teszt-reteszt reliabilit\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1ra korrel\u00e1ci\u00f3s m\u00e1trixot haszn\u00e1ltunk. A vizsg\u00e1lati \u00e9s a kontroll csoport k\u00f6zti k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geket f\u00fcggetlen mint\u00e1k egyszempontos \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1s\u00e1val vizsg\u00e1ltuk. A normalit\u00e1s \u00e9rezhet\u0151 s\u00e9r\u00fcl\u00e9se miatt a hagyom\u00e1nyos param\u00e9teres pr\u00f3b\u00e1k helyett a sztochasztikus egyenl\u0151s\u00e9g egyik pr\u00f3b\u00e1j\u00e1val (Fligner-Policello-pr\u00f3ba Welch-f\u00e9le szabads\u00e1gfokkal) dolgoztunk (25). A Van \u00c1lomszorong\u00e1s Sk\u00e1la, a Beck Szorong\u00e1s Lelt\u00e1r, a Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la \u00e9s az \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv v\u00e1ltoz\u00f3inak kapcsolatvizsg\u00e1lat\u00e1t Spearman \u2013 f\u00e9le parci\u00e1lis rangkorrel\u00e1ci\u00f3val v\u00e9gezt\u00fck.<\/p>\n Eredm\u00e9nyek<\/h3>\nEls\u0151k\u00e9nt a leford\u00edtott teszt megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l pr\u00f3b\u00e1ltunk meggy\u0151z\u0151dni, ez\u00e9rt a VDAS szerkezeti reliabilit\u00e1s\u00e1nak meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz megvizsg\u00e1ltuk, hogy a sk\u00e1lat\u00e9telek egyetlen faktorba t\u00f6m\u00f6r\u00fclnek-e. Ehhez f\u0151komponensanal\u00edzist v\u00e9gezt\u00fcnk a 140 szem\u00e9ly mint\u00e1j\u00e1n a VDAS \u00f6sszes t\u00e9tel\u00e9n, melynek eredm\u00e9nyek\u00e9nt egyetlen nagy (9,3-as) saj\u00e1t\u00e9rt\u00e9k\u0171 faktort kaptunk, mely az \u00f6sszvariancia 72%-\u00e1t magyar\u00e1zta. Ez azt jelzi sz\u00e1munkra, hogy a t\u00e9telek egy\u00fcttese egydimenzi\u00f3s teret fesz\u00edt ki.<\/p>\n A t\u00e9teleken a k\u00e9t csoportra k\u00fcl\u00f6n v\u00e9grehajtott i
\ntemanal\u00edzis azt mutatta, hogy a VDAS bels\u0151 konzisztenci\u00e1ja kit\u0171n\u0151. Az eg\u00e9szs\u00e9gesek csoportj\u00e1ban a Cronbach-alfa 0,846 volt, s egyed\u00fcl az 5. t\u00e9tel 0,09-es item-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3ja nem volt szignifik\u00e1ns. Emellett a 17. t\u00e9tel item-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3ja volt m\u00e9rs\u00e9kelt (r = 0,25; p < 0,05), az \u00f6sszes t\u00f6bbi eset\u00e9ben az item-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3 el\u00e9rte a 0,44-et (p < 0,001 szignifikanci\u00e1val). A klinikai csoportban a Cronbach-alfa 0,958 volt, s itt az item-marad\u00e9k korrel\u00e1ci\u00f3 az \u00f6sszes t\u00f6bbi eset\u00e9ben meghaladta a 0,68-at (p < 0,001).<\/p>\n Ezek az igen magas bels\u0151 konzisztencia \u00e9rt\u00e9kek arra utalnak, hogy a VDAS t\u00e9teleinek a sz\u00e1ma esetleg reduk\u00e1lhat\u00f3 az \u00f6sszinform\u00e1ci\u00f3 l\u00e9nyeges vesztes\u00e9ge n\u00e9lk\u00fcl. L\u00e9p\u00e9senk\u00e9nti t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s line\u00e1ris regresszi\u00f3anal\u00edzist elv\u00e9gezve azt l\u00e1ttuk, hogy a VDAS \u00f6sszpontsz\u00e1m varianci\u00e1j\u00e1nak 96,4%-a megmagyar\u00e1zhat\u00f3 4 t\u00e9tel (4., 6., 15. \u00e9s 16.) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Ennek alapj\u00e1n gyors vizsg\u00e1lathoz ezen 4 t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll\u00f3 r\u00f6vid\u00edtett sk\u00e1la is kiv\u00e1l\u00f3an alkalmas lehet, a VDAS eredeti inform\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak csaknem teljes megtart\u00e1s\u00e1val.A VDAS magas teszt-reteszt reliabilit\u00e1st mutat (Pearson-f\u00e9le r = 0,937; megjegyezz\u00fck, hogy ebben az esetben csup\u00e1n 14 szem\u00e9llyel siker\u00fclt ism\u00e9telt tesztfelv\u00e9telt v\u00e9gezn\u00fcnk, ez\u00e9rt eredm\u00e9ny\u00fcnk csup\u00e1n lehets\u00e9ges ir\u00e1nyad\u00e1sk\u00e9nt szolg\u00e1lhat).<\/p>\n A VDAS validit\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lat\u00e1hoz a konvergens validit\u00e1s k\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 csoport\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1st \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny korrel\u00e1ci\u00f3s sz\u00e1m\u00edt\u00e1st v\u00e9gezt\u00fcnk (v\u00f6. 26).<\/p>\n A VDAS-r\u00f3l el\u0151sz\u00f6r is elmondhat\u00f3, hogy az alkalmazkod\u00e1si zavarban szenved\u0151kre szignifik\u00e1nsan magasabb pontsz\u00e1m volt jellemz\u0151 (Fligner-Policello-pr\u00f3ba Welch-f\u00e9le szabads\u00e1gfokkal: FPW = 7,861, f = 80, p < 0,0001). A ROPstat programmal elv\u00e9gzett oszt\u00f3pontelemz\u00e9s (25) arra is r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott, hogy a k\u00e9t csoportot legjobban a VDAS 12-es \u00e9rt\u00e9ke seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel lehet diszkrimin\u00e1lni. Ugyanis ebben a pontban dichotomiz\u00e1lva a sk\u00e1l\u00e1t azt kaptuk, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gesek 93%-a 12 vagy enn\u00e9l kisebb VDAS-\u00e9rt\u00e9ket produk\u00e1l, mik\u00f6zben a beteg csoport 69%-a eset\u00e9ben a VDAS-\u00e9rt\u00e9k legal\u00e1bb 13 volt. Ha a VDAS-t differenci\u00e1ldiagnosztikai sk\u00e1l\u00e1nak tekinten\u00e9nk, akkor egyed\u00fcl vele a k\u00e9t csoport 81%-os \u00e1tlagos megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ggal diszkrimin\u00e1lhat\u00f3.<\/p>\n A korrel\u00e1ci\u00f3s elemz\u00e9sek szerint a VDAS pozit\u00edv kapcsolatban van az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1ggal (r = 0,193), a negat\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmekkel (r = 0,743), a r\u00e9m\u00e1lmokkal (r = 0,705), az \u00e1lom tartalmi form\u00e1j\u00e1val (r = 0,281), a Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la (r = 0,436) \u00e9s a Beck Szorong\u00e1s Sk\u00e1la (r = 0,685) pontsz\u00e1m\u00e1val. A Van-sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9kei \u00e9s a pozit\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmek egym\u00e1ssal negat\u00edv kapcsolatot mutatnak (r = \u20130,365) (p < 0,01).<\/p>\n Tekintettel arra, hogy az eg\u00e9szs\u00e9gesek \u00e9s a betegek VDAS-szintje er\u0151sen k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, ezeket a korrel\u00e1ci\u00f3kat csoportonk\u00e9nt k\u00fcl\u00f6n is kisz\u00e1m\u00edtottuk (2. t\u00e1bl\u00e1zat). Ezek n\u00e9mik\u00e9pp m\u00e1s \u00e9rt\u00e9keket mutatnak, mint a teljes mint\u00e1n v\u00e9gzett sz\u00e1m\u00edt\u00e1sok.<\/p>\n A VDAS tekintet\u00e9ben a nem hat\u00e1sa, nem mutatott szignifik\u00e1ns k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get, ami az irodalmi adatoknak kiss\u00e9 ellentmond. A k\u00e9t nem t\u00e9telenk\u00e9nti \u00f6sszevet\u00e9se azonban azt mutatta, hogy egyes t\u00e9telek (legink\u00e1bb a 11. sz\u00e1m\u00fa) eset\u00e9ben a n\u0151k szignifik\u00e1nsan magasabb szintet mutatnak.<\/p>\n 2. t\u00e1bl\u00e1zat: A VDAS csoportonk\u00e9nti korrel\u00e1ci\u00f3i a Rem\u00e9nytelens\u00e9g sk\u00e1l\u00e1val, a Beck Szorong\u00e1s sk\u00e1l\u00e1val, az \u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9ssel \u00e9s az \u00c1lommin\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u0151\u00edv t\u00e9teleivel.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n \n\n\n| \n \u00a0<\/p>\n<\/td>\n | \n<\/em><\/h6>\nKontroll csoport<\/span><\/em><\/h6>\n<\/em><\/p>\n<\/em><\/p>\n<\/td>\n\n<\/em><\/h6>\nBetegcsoport<\/span><\/em><\/em><\/h6>\n<\/em><\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n\n| \n \u00a0<\/p>\n<\/td>\n | \n VDAS<\/span><\/strong><\/p>\n\u00a0<\/p>\n<\/td>\n \n VDAS<\/span><\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n\n| \n Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la<\/span><\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n 0,230\u2020<\/span><\/p>\n\u00a0<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,220\u2020<\/span><\/p>\n\u00a0<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n \n| \n Beck Szorong\u00e1s Sk\u00e1la <\/span><\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n 0,385**<\/span><\/p>\n\u00a0<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,683**<\/span><\/p>\n\u00a0<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n \n| \n \u00c1lomfelid\u00e9z\u00e9s<\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n 0,241*<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,044<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n | \n| \n Negat\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmek<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n 0,401**<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,825**<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n | \n| \n Bizarrs\u00e1g<\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n 0,118<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,363**<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n | \n| \n R\u00e9m\u00e1lmok<\/strong><\/p>\n<\/strong><\/p>\n<\/td>\n| \n -0,011<\/p>\n<\/td>\n | \n 0,742**<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n \u00a0<\/p>\n Jel\u00f6l\u00e9s: f = 68; \u2020<\/span>: p < 0,10 <\/span>*: p < 0,05 <\/span>**: p < 0,01<\/strong><\/p>\n\u00a0<\/p>\n Megbesz\u00e9l\u00e9s<\/h3>\nC\u00e9lunk a Van \u00c1lomszorong\u00e1s Sk\u00e1la (VDAS), 70 alkalmazkod\u00e1si zavarral diagnosztiz\u00e1lt \u00e9s 70 illesztett kontrolszem\u00e9ly adatain nyugv\u00f3 pszichometriai jellemz\u00e9se volt. Els\u0151 l\u00e9p\u00e9sk\u00e9nt a sk\u00e1la szerkezeti reliabilit\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1ltuk meg. A VDAS f\u0151komponens anal\u00edzise alapj\u00e1n a sk\u00e1la 17 t\u00e9tele egy faktorba t\u00f6m\u00f6r\u00fcl. A sk\u00e1la bels\u0151 konzisztenci\u00e1j\u00e1nak \u00e9s teszt-reteszt reliabilit\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata sor\u00e1n siker\u00fclt megism\u00e9teln\u00fcnk Agarg\u00fcn \u00e9s munkat\u00e1rsainak (23) eredm\u00e9nyeit, melyek a sk\u00e1la kiv\u00e1l\u00f3 bels\u0151 konzisztenci\u00e1j\u00e1r\u00f3l \u00e9s teszt-reteszt megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodnak. Tov\u00e1bbi elemz\u00e9ssel (l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nti t\u00f6bbsz\u00f6r\u00f6s line\u00e1ris regresszi\u00f3 anal\u00edzissel) kimutattuk, hogy a sk\u00e1la 17 t\u00e9tele 4 t\u00e9telre (4., 6., 15., 16.) reduk\u00e1lhat\u00f3, \u00e9s \u00edgy – megfelelve a rendk\u00edv\u00fcl gyors adatgy\u0171jt\u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeinek \u2013 ak\u00e1r r\u00f6vid\u00edtett form\u00e1ban is megb\u00edzhat\u00f3 eszk\u00f6zk\u00e9nt alkalmazhat\u00f3.<\/p>\n A szakirodalmi adatokkal \u00e9s el\u0151zetes elv\u00e1r\u00e1sainkkal \u00f6sszhangban az alkalmazkod\u00e1si zavarral diagnosztiz\u00e1lt betegcsoport szignifik\u00e1nsan magasabb \u00e9rt\u00e9ket \u00e9rt el a VDAS sk\u00e1l\u00e1n, mint az illesztett kontrollcsoport. A magas VDAS pontsz\u00e1m e betegcsoport eset\u00e9ben a r\u00e9m\u00e1lmok \u00e9s az \u00e1lomszorong\u00e1s h\u00e1tter\u00e9ben \u00e1ll\u00f3, \u00e1llapot jelleg\u0171 \u00e9rzelmi t\u00falterhelts\u00e9g (akut pszichoszoci\u00e1lis stresszorok, traum\u00e1k, stb.), \u00e9s a von\u00e1s jelleg\u0171 \u00e9rzelmi s\u00e9r\u00fcl\u00e9kenys\u00e9g (szorong\u00e1s, depressz\u00edv munkam\u00f3d, szuicid tendenci\u00e1k) egyidej\u0171 fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1ra utal, amely \u00f6sszhangban van a betegcsoporttal kapcsolatos klinikai tapasztalatokkal (27). A VDAS r\u00e1ad\u00e1sul igen j\u00f3 differenci\u00e1ldiagnosztikus eszk\u00f6znek bizonyult, amennyiben 81 sz\u00e1zal\u00e9kos megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ggal elk\u00fcl\u00f6n\u00edtette a beteg \u00e9s az eg\u00e9szs\u00e9ges kontrollcsoportot. Eredm\u00e9nyeink szerint a VDAS-en el\u00e9rt 12 pont feletti \u00e9rt\u00e9k m\u00e1r k\u00f3ros \u00e1lomszorong\u00e1sra utal.<\/p>\n Egyes szerz\u0151k amellett \u00e9rvelnek (20), hogy a k\u00f3ros \u00e1lmod\u00e1si folyamatot vizsg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvek bizonyos esetekben \u00e9rz\u00e9kenyebb m\u00e9r\u0151eszk\u00f6zei lehetnek a pszichol\u00f3giai egyens\u00faly patol\u00f3gi\u00e1s szint\u0171 megbillen\u00e9s\u00e9nek, mivel a pszich\u00e9s \u00e1llapotra k\u00f6zvetlen\u00fcl r\u00e1k\u00e9rdez\u0151 k\u00e9rd\u0151\u00edvekkel szemben az \u00e1lomk\u00e9rd\u0151\u00edvek \u201ekiker\u00fclik\u201d a szem\u00e9ly \u00e9nv\u00e9d\u0151 mechanizmusait, \u00e9s az orvos-beteg kommunik\u00e1ci\u00f3b\u00f3l fakad\u00f3 elv\u00e1r\u00e1sokat, torz\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151ket. Eredm\u00e9nyeink \u00e9s a szakirodalmi adatok t\u00fckr\u00e9ben \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a VDAS az olyan patol\u00f3gi\u00e1s jelens\u00e9gek \u00e9rz\u00e9keny detektora lehet, mint p\u00e9ld\u00e1ul a szorong\u00e1sos zavarok, a depresszi\u00f3, vagy ak\u00e1r a szuicid tendenci\u00e1k.<\/p>\n A VDAS sk\u00e1la korrel\u00e1ci\u00f3s elemz\u00e9sen alapul\u00f3 validit\u00e1s vizsg\u00e1lata az elv\u00e1rt ir\u00e1ny\u00fa \u00e9s erej\u0171 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seket mutatta a Beck Szorong\u00e1s Lelt\u00e1r \u00e9s a Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9keivel. Az \u00e1lomszorong\u00e1s \u00e9s a szorong\u00e1sos \u00e1llapot k\u00f6zti magas korrel\u00e1ci\u00f3, a szem\u00e9lyek bels\u0151 \u00e9rz\u00e9svil\u00e1g\u00e1t \u00e1tsz\u00f6v\u0151 szorong\u00e1snak az \u00e1lmokra val\u00f3 kiterjed\u00e9s\u00e9t jelzi. R\u00e1ad\u00e1sul az \u00e1lmokt\u00f3l val\u00f3 szorong\u00e1s az elalv\u00e1s el\u0151tti negat\u00edv affektusok mobiliz\u00e1l\u00e1s\u00e1val csak tov\u00e1bb fokozza az ijeszt\u0151 \u00e1lmok gyakoris\u00e1g\u00e1t, \u00f6rd\u00f6gi k\u00f6rbe z\u00e1rva a szorong\u00e1st\u00f3l szenved\u0151 szem\u00e9lyek \u00e9brenl\u00e9t\u00e9t \u00e9s alv\u00e1s\u00e1t. A VDAS \u00e9s a Rem\u00e9nytelens\u00e9g Sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9kei k\u00f6zti k\u00f6zepes korrel\u00e1ci\u00f3 \u00f6sszhangban van az \u00e1lomzavarok, a depressz\u00edv munkam\u00f3d \u00e9s \u00f6ngyilkoss\u00e1gi sz\u00e1nd\u00e9k, m\u00e1s kutat\u00e1sokban is (l\u00e1sd. bevezet\u0151ben) dokument\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9vel.<\/p>\n A VDAS-n el\u00e9rt \u00e9rt\u00e9keknek az \u00c1lommin\u0151s\u00e9g sk\u00e1la r\u00e9m\u00e1lmokra \u00e9s negat\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmekre vonatkoz\u00f3 t\u00e9teleivel val\u00f3 pozit\u00edv \u00e9s igen magas korrel\u00e1ci\u00f3ja utal a sk\u00e1la megfelel\u0151 konvergens validit\u00e1s\u00e1ra. Az \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1g \u00e9s a VDAS \u00e9rt\u00e9k\u00e9nek enyhe, de szignifik\u00e1ns korrel\u00e1ci\u00f3ja h\u00e1tter\u00e9ben az ijeszt\u0151 \u00e9s negat\u00edv emocion\u00e1lis t\u00f3nus\u00fa \u00e1lmok fokozott felid\u00e9z\u00e9si ar\u00e1nya \u00e1llhat. Az \u00e1lmod\u00e1s neurobiol\u00f3giai modelljei szerint (28) az \u00e1lmokkal k\u00eds\u00e9rt REM f\u00e1zisban a kognit\u00edv m\u0171k\u00f6d\u00e9sben elhanyagolhatatlan szerepet j\u00e1tsz\u00f3 szerotonerg \u00e9s a noradrenerg aktivit\u00e1s jelent\u0151sen lecs\u00f6kken, ugyanakkor egyes adatok arra utalnak, hogy r\u00e9m\u00e1lmok eset\u00e9n az eml\u00e9kezeti konszolid\u00e1ci\u00f3t el\u0151seg\u00edt\u0151 noradrenerg aktivit\u00e1s, a REM f\u00e1zis ellen\u00e9re ism\u00e9t bekapcsol\u00f3dik az \u00e1lmod\u00f3 agy neurohormon\u00e1lis rendszer\u00e9be (29), \u00e9s \u00edgy fokozza a r\u00e9m\u00e1lmokra val\u00f3 eml\u00e9kez\u00e9st. Az \u00e1lmok bizarrs\u00e1ga is enyh\u00e9n korrel\u00e1lt a VDAS-n el\u00e9rt \u00e9rt\u00e9kekkel. Elk\u00e9pzelhet\u0151, hogy az enyhe \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s h\u00e1tter\u00e9ben a r\u00e9m\u00e1lmokkal \u00e9s a fant\u00e1zi\u00e1l\u00e1sra, abszorpci\u00f3s \u00e9lm\u00e9nyekre val\u00f3 hajland\u00f3s\u00e1ggal egyar\u00e1nt jellemezhet\u0151 v\u00e9kony hat\u00e1r\u00fa szem\u00e9lyis\u00e9gprofil \u00e1ll (17). Hab\u00e1r az intenz\u00edv k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9g \u00e9s a szokatlan \u00e1lombeli \u00e9lm\u00e9nyek kapcsolat\u00e1r\u00f3l vannak sz\u00f3rv\u00e1nyos adatok (pl. 30), mivel az \u00e1lmok bizarrs\u00e1g\u00e1b\u00f3l csak elm\u00e9letileg k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk az intenz\u00edv k\u00e9pzeleti tev\u00e9kenys\u00e9gre, ez\u00e9rt a r\u00e9m\u00e1lmok, az \u00e1lomszorong\u00e1s \u00e9s a bizarr \u00e1lmok \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek tudom\u00e1nyos felt\u00e1r\u00e1sa egyel\u0151re m\u00e9g v\u00e1rat mag\u00e1ra. A csoportonk\u00e9nti korrel\u00e1ci\u00f3s elemz\u00e9s eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n a betegcsoportban – az eg\u00e9szs\u00e9gesekkel \u00f6sszevetve – er\u0151sebb \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s mutatkozott az \u00e1lomszorong\u00e1s \u00e9s az \u00e9brenl\u00e9ti szorong\u00e1s, tov\u00e1bb\u00e1 az \u00e1lomszorong\u00e1s \u00e9s az \u00c1lommin\u0151s\u00e9g K\u00e9rd\u0151\u00edv r\u00e9m\u00e1lom gyakoris\u00e1got \u00e9s negat\u00edv \u00e1lombeli \u00e9rzelmeket vizsg\u00e1l\u00f3 t\u00e9telei k\u00f6zt. Mindebb\u0151l arra k\u00f6vetkeztethet\u00fcnk, hogy a VDAS \u00e9rz\u00e9kenyebben m\u00e9r a patol\u00f3gi\u00e1snak nevezhet\u0151 tartom\u00e1nyban, \u00e9s ez\u00e9rt alkalmaz\u00e1sa els\u0151sorban a klinikai c\u00e9l\u00fa vizsg\u00e1latokban, kutat\u00e1sokban kamatoztathat\u00f3.<\/p>\n A VDAS pszichometriai saj\u00e1toss\u00e1gainak felt\u00e1r\u00e1sa sor\u00e1n a Van \u00c1lomszorong\u00e1s Sk\u00e1la eleget tett a reliabilit\u00e1s \u00e9s konvergens validit\u00e1s krit\u00e9riumainak, \u00e9s ez\u00e9rt \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a sk\u00e1la hat\u00e9konyan alkalmazhat\u00f3 a klinikai \u00e9s a k\u00eds\u00e9rleti (r\u00e9m)\u00e1lomkutat\u00e1s ter\u00fclet\u00e9n. Mindazon\u00e1ltal le kell sz\u00f6gezn\u00fcnk, hogy kezdeti eredm\u00e9nyeinket m\u00e9g tov\u00e1bbi, nagyobb mint\u00e1n v\u00e9gzett vizsg\u00e1latoknak kell meger\u0151s\u00edteni\u00fck.<\/p>\n Irodalom<\/h3>\n1. SPOORMAKER IV, SCHREDL M, VAN DEN BOUT J: Nightmares: from anxiety symptom to sleep disorder. Sleep Med Rev 2006;10:19-31.<\/p>\n 2. BELICKI D, BELICKI K: Nightmares in a university population. Sleep Res 1982;11:116.<\/p>\n 3. OHAYON MM, MORSELLI PL, GUILLEMINAULT C: Prevalence of nightmares and their relationships to psychopathology and daytime functioning in insomnia subjects. Sleep 1997;20:340-348.<\/p>\n 4. LEVIN R, NIELSEN T: Disturbed Dreaming, Posttraumatic Stress Disorder, and Affect Distress: A Review and Neurocognitive Model. Psychol Bull 2007;133:482-528.<\/p>\n 5. BLAGROVE M, FARMER L, WILLIAMS E: The relationshi
\np of nightmare frequency and nightmare distress to well-being. J Sleep Res 2004;13:129-136.<\/p>\n 6. KRAKOW B, SCHRADER R, TANDBERG D, HOLLIFIELD M, KOSS MP, YAU CL \u00c9S MTSAI: Nightmare frequency in sexual assault survivors with PTSD. J Anxiety Disord 2002;16:175-190.<\/p>\n 7. PILLAR G, MALHOTRA A, LAVIE P: Post-traumatic stress disorder and sleep – what a nightmare! Sleep Med Rev 2000;4:183-200.<\/p>\n 8. WITTMANN L, SCHREDL M, KRAMER M: Dreaming in Posttraumatic Stress Disorder: A Critical Review of Phenomenology, Psychophysiology and Treatment. Psychotherapy Psychosomatics 2007;76:25-39.<\/p>\n 9. WOODWARD SH, MURBURG MM, BLIWISE DL: PTSD-related hyperarousal during sleep. Physiol Behav 2000;70:197-203.<\/p>\n 10. CLARIDGE G, DAVIS C, BELLHOUSE M, KAPTEIN S: Borderline personality, nightmares, and adverse life events in the risk for eating disorders. Pers Individ Diff 1998;25:339-351.<\/p>\n 11. SEMIZ UB, BASOGLU C, EBRINC S, CETIN M: Nightmare disorder, dream anxiety, and subjective sleep quality in patients with borderline personality disorder. Psychiatry Clin Neurosci 2008;62:48-55.<\/p>\n 12. SIMOR P: \u00c1lmod\u00e1s \u00e9s \u00e9rzelmi szab\u00e1lyoz\u00e1s, r\u00e9m\u00e1lmok borderline szem\u00e9lyis\u00e9gzavarban. L\u00e9lekelmz\u00e9s 2007;2:116-127.<\/p>\n 13. AGARG\u00dcN YM, SAVAS A, KARA H, TARHAN N, KINCIR F, \u00d6Z H: Repetitive and nightmares and suicidal behaviour in patients with major depression. Compr Psychiatry 1998;39:198-202.<\/p>\n 14. SJ\u00d6STROM N, WAEM M, HETTA J: Nightmare and Sleep Disturbances in Relation to Suicidality in Suicide Attemters. Sleep 2007;30:91-95.<\/p>\n 15. AGARG\u00dcN YM, KARA H, \u00d6ZER A, SELVI Y, KIRAN \u00dc, \u00d6ZER B: Clinical importance of nightmare disorder in patients with dissociative disorders. Psychiatry Clin Neurosci 2003;57:575-579.<\/p>\n 16. ZADRA A, DONDERI DC: Nightmares and bad dreams: Their prevalence and relationship to well-being. J Abnorm Psychol 2000;109:273-281.<\/p>\n 17. HARTMANN E: Boundaries of the mind. New York: Basic Books, 1991.<\/p>\n 18. LEVITAN H: Dreams which culminate in migraine headaches. Psychotherapy Psychosomatics 1984;41:161-166.<\/p>\n 19. ASPLOUND R: Nightmares, sleep, and cardiac symptoms in the elderly. Neth J Med 2003;61:257-261.<\/p>\n 20. B\u00d3DIZS R, SIMOR P, CS\u00d3KA S, B\u00c9RDI M, KOPP MS: Dreaming and health promotion: A theoretical proposal and some epidemiological establishments. European Journal of Mental Health 2008;3:35-72.<\/p>\n 21. MIR\u00d3 E, MART\u00cdNEZ MP: Affective and Personality Characteristics in Function of Nightmare Prevalence, Nightmare Distress, and Interference Due to Nightmares. Dreaming 2005;15:89-105.<\/p>\n 22. GERMAIN A, NIELSEN TA: Sleep patophysiology in PTSD and idiopathic nightmare sufferers. Biol Psychiatry 2003;54:1092-1098.<\/p>\n 23. AGARG\u00dcN YM, KARA H, BILICI M, SAVAS A, TELCI M, SEMIZ B. \u00c9S MTSAI: The Van Dream Anxiety Scale: A Subjective Measure of Dream Anxiety in Nightmare Sufferers. Sleep and Hypnosis 1999;1:204-211.<\/p>\n 24. PERCZEL-FORINTOS D, KISS ZS, AJTAY GY: K\u00e9rd\u0151\u00edvek, becsl\u0151sk\u00e1l\u00e1k a klinikai pszichol\u00f3gi\u00e1ban. Budapest: OPNI, 2005.<\/p>\n 25. VARGHA A: \u00daj statisztikai m\u00f3dszerekkel \u00faj lehet\u0151s\u00e9gek: a ROPstat a pszichol\u00f3giai kutat\u00e1sok szolg\u00e1lat\u00e1ban. Pszichol\u00f3gia 2008;28:81-103.<\/p>\n 26. NAGYB\u00c1NYAI NAGY O: A pszichol\u00f3giai tesztek validit\u00e1sa. In: R\u00f3zsa S, Nagyb\u00e1nyai Nagy O, Ol\u00e1h A, szerkeszt\u0151k. A pszichol\u00f3giai m\u00e9r\u00e9s alapjai. Budapest: B\u00f6lcs\u00e9sz Konzorcium, 2006: 117-124.<\/p>\n 27. DSM-IV Text Revision \u2013 A DSM-IV m\u00f3dos\u00edtott sz\u00f6vege Budapest: Animula Egyes\u00fclet, 2000.<\/p>\n 28. HOBSON JA, STICKGOLD R, PACE-SCHOTT E: The neuropsyhology of REM sleep dreaming. Neuroreport 1998;9:1-14.<\/p>\n 29. SPOORMAKER IV: A cognitive model of recurrent nightmares. International Journal of Dream Research 2009;1:15-22.<\/p>\n 30. GIESBRECHT T, MERCKELBACH H: Dreaming to reduce fantasy? \u2013 Fantasy proneness, dissociation, and subjective sleep experiences. Pers Individ Diff 2006;41:697-706.<\/p>\n \u00a0<\/p>\n ![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/van3.png\") ![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/van4.jpg\") <\/p>\n
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/van5.jpg\") <\/p>\n
\u00a0<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<\/a> Authors Simor P\u00e9ter1, Kov\u00e1cs Ildik\u00f32, Vargha Andr\u00e1s3, Cs\u00f3ka Szilvia4, Mangel Ber\u00e9ny5, B\u00f3dizs R\u00f3bert6 1Ny\u00edr\u0151 Gyula K\u00f3rh\u00e1z, Addiktol\u00f3giai Oszt\u00e1ly; Implicit Laborat\u00f3rium Egyes\u00fclet2 K\u00e9k Vonal Gyermekkr\u00edzis Alap\u00edtv\u00e1ny3 K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem, Pszichol\u00f3giai Int\u00e9zet4 Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet5P\u00e9terfy S\u00e1ndor Utcai K\u00f3rh\u00e1z, Kr\u00edzis Intervenci\u00f3s \u00e9s Pszichi\u00e1triai Oszt\u00e1ly6Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia, MTA-BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3csoport; Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet Levelez\u00e9si c\u00edm:B\u00f3dizs …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-123","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/123","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=123"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/123\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":424,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/123\/revisions\/424"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=123"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=123"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=123"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}} | | | | | | | | | | | | | |
![](\"\/psychophysiology\/files\/images\/stories\/0pdf_icon.jpg\"){kind=icon}
<\/a><\/p>\n