{"id":122,"date":"2015-11-18T00:00:00","date_gmt":"2015-11-17T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/simor-p-koteles-f-bodizs-r-bardos-g-a-szubjektiv-alvasminoseg-kerdoives-vizsgalata-a-groningen-alvasminoseg-skala-hazai-validalasa-mentalhigiene-es-pszichoszomatika-10-3-249-261-2009\/"},"modified":"2019-01-23T17:12:06","modified_gmt":"2019-01-23T16:12:06","slug":"simor-p-koteles-f-bodizs-r-bardos-g-a-szubjektiv-alvasminoseg-kerdoives-vizsgalata-a-groningen-alvasminoseg-skala-hazai-validalasa-mentalhigiene-es-pszichoszomatika-10-3-249-261-2009","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/18\/simor-p-koteles-f-bodizs-r-bardos-g-a-szubjektiv-alvasminoseg-kerdoives-vizsgalata-a-groningen-alvasminoseg-skala-hazai-validalasa-mentalhigiene-es-pszichoszomatika-10-3-249-261-2009\/","title":{"rendered":"Simor P, K\u00f6teles F, B\u00f3dizs R, B\u00e1rdos G: A szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g k\u00e9rd\u0151\u00edves vizsg\u00e1lata: a Groningen Alv\u00e1smin\u0151s\u00e9g Sk\u00e1la hazai valid\u00e1l\u00e1sa. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika 10(3): 249-261 (2009)"},"content":{"rendered":"\n\n\n
\n

<\/a>DOI: 10.1556\/Mental.10.2009.3.5<\/a><\/p>\n

Szerz\u0151k:<\/h3>\n

SIMOR P\u00c9TER1<\/sup> \u2014 K\u00d6TELES FERENC2 <\/sup>\u2014 B\u00d3DIZS R\u00d3BERT3<\/sup> \u2014 B\u00c1RDOS GY\u00d6RGY*4<\/sup><\/p>\n

1<\/sup> Ny\u00edr\u00f4 Gyula K\u00f3rh\u00e1z, Addiktol\u00f3giai Oszt\u00e1ly, Implicit Laborat\u00f3rium Egyes\u00fclet, Budapest
\n2<\/sup>ELTE Szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai Tansz\u00e9k, Budapest
\n3<\/sup>Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, Budapest
\n4<\/sup> ELTE \u00c9lettani \u00e9s Neurobiol\u00f3giai Tansz\u00e9k, ELTE Eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9si \u00e9s Sporttudom\u00e1myi Int\u00e9zet, Budapest<\/em><\/small><\/p>\n

* Levelez\u00f4 szerz\u00f4: B\u00e1rdos Gy\u00f6rgy, ELTE \u00c9lettani \u00e9s Neurobiol\u00f3giai Tansz\u00e9k, 1117 Budapest, P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter s\u00e9t\u00e1ny 1\/C. E-mail: bardosgy@ludens.elte.hu<\/a> <\/em><\/small><\/p>\n

Be\u00e9rkezett: 2009. janu\u00e1r 20.; elfogadva: 2009. j\u00falius 30.)<\/em><\/small><\/p>\n

 <\/p>\n

Absztrakt<\/h3>\n

Jelen tanulm\u00e1nyban bemutatjuk a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la (Groningen Sleep Quality Scale) magyar verzi\u00f3j\u00e1nak 201 szem\u00e9ly adatain nyugv\u00f3 pszichometriai jellemz\u00f4it. A sk\u00e1l\u00e1t k\u00e9t f\u00fcggetlen mint\u00e1n \u2014 123 egyetemista \u00e9s 78 pszichi\u00e1triai beteg \u00e1ltal kit\u00f6lt\u00f6tt k\u00e9rd\u00f4\u00edv alapj\u00e1n \u2014 vizsg\u00e1ltuk meg. A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa mindk\u00e9t minta eset\u00e9ben kifejezetten j\u00f3nak bizonyult, a Cronbach alfa \u00e9rt\u00e9ke mindk\u00e9t esetben meghaladta a 0,85-\u00f6s \u00e9rt\u00e9ket. A sk\u00e1la validit\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1t 4 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 k\u00e9rd\u00f4\u00edv \u2014 a WHO j\u00f3ll\u00e9t k\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata (WBI-5), a Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata (BDI-R), a Szubjekt\u00edv Testi T\u00fcnet Sk\u00e1la (PHQ-15) \u00e9s a Von\u00e1sszorong\u00e1s k\u00e9rd\u00f4\u00edv (STAI-T) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel v\u00e9gezt\u00fck el. A n\u00e9gy k\u00e9rd\u00f4\u00edv adatai \u00e9s az egyes k\u00e9rd\u00f4\u00edvek alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre vonatkoz\u00f3 t\u00e9telei mindk\u00e9t mint\u00e1n szignifik\u00e1ns \u00e9s k\u00f6zepesen er\u00f4s korrel\u00e1ci\u00f3t mutattak a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1l\u00e1n nyert eredm\u00e9nyekkel. A sk\u00e1la bin\u00e1ris logisztikus regresszi\u00f3 anal\u00edzise alapj\u00e1n a WHO-5, a PHQ-15 \u00e9s (tendenciaszinten) a BDI-R szignifik\u00e1ns hat\u00e1sa a teljes variancia egynegyed\u00e9t magyar\u00e1zta meg. Az eredm\u00e9nyek alapj\u00e1n a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la magyar verzi\u00f3ja kifejezetten j\u00f3 pszichometriai jellemz\u00f4kkel b\u00edr, ez\u00e9rt \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9kesen b\u00f4v\u00edtheti a szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get vizsg\u00e1l\u00f3 m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z\u00f6k sor\u00e1t.<\/p>\n

Kulcsszavak:<\/strong> Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la, inszomnia, szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

A QUESTIONNAIRE BASED STUDY OF SUBJECTIVE SLEEP QUALITY: THE PSYCHOMETRIC EVALUATION OF THE HUNGARIAN VERSION OF THE GRONINGEN SLEEP QUALITY SCALE<\/h3>\n

 <\/p>\n

Abstract<\/h3>\n

In the present article we examine the psychometric characteristics of the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale, based on the data of 201 individuals. The reliability and the validity of the scale was tested on two independent samples, composed by a healthy population of 123 university students and a patient population of 78 patients from a psychiatric department, respectively. The reliability of the Groningen Sleep Quality Scale proved to be considerably good, with the Cronbach alpha exceeding the .85 value in the two different samples. We analysed the validity of the scale by contrasting its results with four different questionnaires: the short version of WHO Well-Being Questionnaire \u2014 WBI-5, the short version of the Beck Depression Inventory \u2014 BDI-R, the Somatic Symptom Scale \u2014 PHQ-15 and the Trait Anxiety Scale \u2014 STAI-T. The results of the four questionnaires, and the sleep related items of the given questionnaires showed a significant and moderately strong correlation with the results of the Groningen Sleep Quality Questionnaire in both samples. Based on the results of the binary logistic regression analysis, the WHO-5, the PHQ-15, and (at tendency-level) the BDI-R showed a significant effect, by explaining one quarter of the whole variance of the scale. According to the results, the Hungarian version of the Groningen Sleep Quality Scale is sound from psychometric point of view therefore we consider that the scale is a valuable tool for the measurement of subjective sleep quality.<\/p>\n

Keywords:<\/strong> Groningen Sleep Quality Scale, insomnia, subjective sleep quality<\/strong><\/p>\n

 <\/p>\n

BEVEZET\u00c9S<\/h3>\n

Az insomni\u00e1t, azaz az alv\u00e1sel\u00e9gtelens\u00e9get a DSM-IV-TR (American Psychiatric Association 2000) az elalv\u00e1si \u00e9s\/vagy \u00e1talv\u00e1si k\u00e9pess\u00e9g zavarak\u00e9nt, vagy nem pihentet\u00f4 (\u201enonrestorat\u00edv\u201d) alv\u00e1sk\u00e9nt hat\u00e1rozza meg, amely\u00a0legal\u00e1bb egy h\u00f3napig fenn\u00e1ll, stresszel vagy napk\u00f6zbeni ment\u00e1lisdeficit-t\u00fcnetekkel \u00e9s\/vagy alusz\u00e9konys\u00e1ggal j\u00e1r. A rendk\u00edv\u00fcl magas prevalenci\u00e1j\u00fa, egy reprezentat\u00edv mint\u00e1n alapul\u00f3 felm\u00e9r\u00e9s alapj\u00e1n (Novak \u00e9s mtsai 2004) a magyar lakoss\u00e1g 9 sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1t \u00e9rint\u00f4 zavar h\u00e1tter\u00e9ben az alv\u00e1skutat\u00f3k t\u00f6bbnyire 5 alapvet\u00f4 okot felt\u00e9teleznek. Ezek lehetnek:<\/p>\n

    \n
  • fizikai okok (szomatikus f\u00e1jdalmak, hormonzavarok, v\u00e9rkering\u00e9si zavarok, neurol\u00f3giai probl\u00e9m\u00e1k stb.),<\/li>\n
  • fiziol\u00f3gi\u00e1s okok (\u00f6reged\u00e9s, cirkadi\u00e1n ritmuszavar, zajos k\u00f6rnyezet, rossz szok\u00e1sok stb.),<\/li>\n
  • pszichol\u00f3giai okok,<\/li>\n
  • pszichi\u00e1triai okok \u00e9s<\/li>\n
  • farmakol\u00f3giai okok, azaz olyan gy\u00f3gyszerek vagy pszichoakt\u00edv szerek haszn\u00e1lata, melyek a fiziol\u00f3gi\u00e1s alv\u00e1ssal interfer\u00e1lnak (B\u00f3dizs 2000).<\/li>\n<\/ul>\n

    Az alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9ge szubjekt\u00edv besz\u00e1mol\u00f3kkal \u00e9s poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s, alv\u00e1slaborat\u00f3riumban v\u00e9gzett vizsg\u00e1latokkal egyar\u00e1nt felm\u00e9rhet\u00f4. A k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 m\u00f3dszerrel nyert eredm\u00e9nyek esetenk\u00e9nti elt\u00e9r\u00e9se vezetett a pszichofiziol\u00f3giai (poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s elemz\u00e9ssel kimutathat\u00f3 alv\u00e1sel\u00e9gtelens\u00e9g) \u00e9s a szubjekt\u00edv (poliszomnogr\u00e1fi\u00e1s elemz\u00e9ssel ki nem mutathat\u00f3 alv\u00e1sel\u00e9gtelens\u00e9g) inszomnia fogalmi megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00e9s\u00e9hez. Hab\u00e1r az ut\u00f3bbi alv\u00e1szavar \u201ecsup\u00e1n\u201d a szem\u00e9lyek szubjekt\u00edv alv\u00e1s\u00e9lm\u00e9ny\u00e9b\u00f4l sz\u00e1rmaztathat\u00f3, \u00e9s (egyel\u00f4re) nem nyert objekt\u00edv al\u00e1t\u00e1maszt\u00e1st, egyes kutat\u00f3k szerint a szubjekt\u00edv inszomni\u00e1t ugyan\u00fagy komolyan kell venni, hiszen az \u00e1lmatlans\u00e1g t\u00e9ves \u00e9szlel\u00e9se is komoly teljes\u00edtm\u00e9nybeli roml\u00e1sokat okozhat (Dorsey 1991), tov\u00e1bb\u00e1 felmer\u00fcl, hogy az el\u00e9gtelen szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g bizonyos (h\u00e1tt\u00e9rben rejl\u00f4) klinikai jegyek k\u00eds\u00e9r\u00f4 t\u00fcnete is lehet. A szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g vizsg\u00e1lat\u00e1nak tov\u00e1bbi nagy el\u00f4nye, hogy nagy mint\u00e1n is k\u00f6nnyen \u00e9s gyorsan alkalmazhat\u00f3, ellent\u00e9tben az id\u00f4ig\u00e9nyes \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ges alv\u00e1slaborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latokkal.<\/p>\n

    Az alv\u00e1szavarokat vizsg\u00e1l\u00f3 \u00f6nkit\u00f6lt\u00f4s k\u00e9rd\u00f4\u00edvek t\u00f6bbnyire az elm\u00falt h\u00f3nap alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9t becslik, mint p\u00e9ld\u00e1ul a hazai mint\u00e1n valid\u00e1lt (Nov\u00e1k 2004) Epworth \u00c1lmoss\u00e1gi Sk\u00e1la (Johns 1991), vagy az Athen Inszomnia Sk\u00e1la (Soldatos \u00e9s mtsai 2000). Ezek a sk\u00e1l\u00e1k az inszomni\u00e1ra utal\u00f3 f\u00f4 t\u00fcnetek jelenl\u00e9t\u00e9re k\u00e9rdeznek r\u00e1, mint p\u00e9ld\u00e1ul az elalv\u00e1s \u00e9s az \u00e1talv\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9gei, a korai fel\u00e9bred\u00e9sek, az alv\u00e1s id\u00f4tartama, vagy a nappali \u00e1lmoss\u00e1g \u00e9s teljes\u00edtm\u00e9nyroml\u00e1s. Az egy h\u00f3napnyi intervallumot fel\u00f6lel\u00f4 k\u00e9rd\u00f4\u00edvek h\u00e1tr\u00e1nya azonban az, hogy nem k\u00e9pesek detekt\u00e1lni az alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9t befoly\u00e1sol\u00f3 akut, ak\u00e1r csak egy-k\u00e9t napig \u00e9szlelhet\u00f4 (exog\u00e9n vagy endog\u00e9n) hat\u00e1sokat, \u00e9s \u00edgy az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g lehets\u00e9ges napi ingadoz\u00e1sai rejtve maradnak. R\u00e1ad\u00e1sul az elm\u00falt h\u00f3nap alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9nek meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9ben a v\u00e1laszad\u00f3 a retrospekt\u00edv eml\u00e9kezet\u00e9re hagyatkozik, amely tov\u00e1bbi (szubjekt\u00edv) torz\u00edt\u00e1si lehet\u00f4s\u00e9gek forr\u00e1sa lehet. Amennyiben a szem\u00e9lyeknek puszt\u00e1n az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszakai alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9t kell meg\u00edt\u00e9lni\u00fck, a retrospekt\u00edv eml\u00e9kezetb\u00f4l fakad\u00f3 torz\u00edt\u00e1sok hat\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rv\u00e9nyes\u00fcl, \u00e9s \u00edgy megb\u00edzhat\u00f3bb szubjekt\u00edv \u00edt\u00e9letekhez juthatunk. Ugyanakkor a napi alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get vizsg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u00f4\u00edvek rendszeres (hosszabb t\u00e1v\u00fa) felv\u00e9tel\u00e9vel a kr\u00f3nikus alv\u00e1szavarokr\u00f3l is megb\u00edzhat\u00f3bb k\u00e9pet kaphatunk. Mindezek alapj\u00e1n \u00fagy v\u00e9lj\u00fck, hogy az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszakai alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 tesztek \u00e9rt\u00e9kes r\u00e9sz\u00e9t k\u00e9pezik a klinikai \u00e9s tudom\u00e1nyos alv\u00e1skutat\u00e1snak.<\/p>\n

    A fenti elgondol\u00e1sok alapj\u00e1n \u00fagy v\u00e9lt\u00fck, hogy az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszaka alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9t vizsg\u00e1l\u00f3 Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la hazai adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1val \u00e9rdemben hozz\u00e1j\u00e1rulhatunk a hazai alv\u00e1s sk\u00e1l\u00e1k t\u00e1rh\u00e1z\u00e1nak b\u00f4v\u00edt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la (Mejiman \u00e9s mtsai 1988) \u00f6nkit\u00f6lt\u00f4s k\u00e9rd\u00f4\u00edve 15 egyszer\u00fb \u00e1ll\u00edt\u00e1st tartalmaz az elm\u00falt \u00e9jszaka alv\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Az \u00e1ll\u00edt\u00e1sok fel\u00f6lelik az alv\u00e1sel\u00e9gtelens\u00e9g f\u00f4 aspektusait, a szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get, az elalv\u00e1s neh\u00e9zs\u00e9g\u00e9t, az \u00e9jszakai fel\u00e9bred\u00e9seket, \u00e9s az \u00e9bred\u00e9s \u00e9lm\u00e9ny\u00e9t (f\u00e1radt vagy kipihent). A k\u00e9rd\u00f4\u00edv bin\u00e1ris jelleg\u00fb, az \u00e1ll\u00edt\u00e1sokra az Igaz vagy a Nem igaz v\u00e1laszok bejel\u00f6l\u00e9s\u00e9vel felelhetnek a szem\u00e9lyek. A k\u00e9rd\u00f4\u00edvet eredetileg depresszi\u00f3s betegek alv\u00e1szavarainak vizsg\u00e1lat\u00e1ra tervezt\u00e9k. A sk\u00e1la 80 depresszi\u00f3s beteg adatain nyugv\u00f3 vizsg\u00e1lata alapj\u00e1n a k\u00e9rd\u00f4\u00edv bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja magasnak tekinthet\u00f4 (Cronbach alfa = 0,88) (Mulder Hajonides, k\u00e9zirat, id\u00e9zi Jafarian \u00e9s mtsai 2008). A k\u00e9rd\u00f4\u00edv 15 \u00e1ll\u00edt\u00e1sa 3 ford\u00edtott t\u00e9telt tartalmaz, \u00e9s az els\u00f4 \u00e1ll\u00edt\u00e1s kiv\u00e9tel\u00e9vel (mely nem r\u00e9sze az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9snek) mindegyikre 1 pont adhat\u00f3. A 6 pont feletti \u00e9rt\u00e9k az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszakai alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g jelent\u00f4s roml\u00e1s\u00e1r\u00f3l tan\u00faskodik, m\u00edg a 0\u20142 pont k\u00f6zti \u00e9rt\u00e9k eg\u00e9szs\u00e9ges, pihentet\u00f4 alv\u00e1sra utal (Weil 2004). A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la er\u00f4s korrel\u00e1ci\u00f3t mutatott m\u00e1s, valid\u00e1lt alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g sk\u00e1l\u00e1kkal (Weerd \u00e9s mtsai 2004), \u00e9s sz\u00e1mos vizsg\u00e1latban megb\u00edzhat\u00f3 m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6znek bizonyult. A Sk\u00e1l\u00e1t sikeresen alkalmazt\u00e1k p\u00e9ld\u00e1ul a melatonin alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak kimutat\u00e1s\u00e1ra (Leppamaki \u00e9s mtsai 2003a), tov\u00e1bb\u00e1 az epilepszi\u00e1ban (Weerd \u00e9s mtsai 2004), kr\u00f3nikus f\u00e1radts\u00e1g szindr\u00f3m\u00e1ban (Graffelman \u00e9s mtsai 2002), vagy szezon\u00e1lis depresszi\u00f3ban (Meesters \u00e9s mtsai 1993) szenved\u00f4k alv\u00e1szavarainak \u00e9s egyes alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get jav\u00edt\u00f3 technik\u00e1k (f\u00e9nyter\u00e1pia) hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata sor\u00e1n (Leppamaki \u00e9s mtsai 2003b). A klinikai vizsg\u00e1latok birodalm\u00e1n t\u00fal a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la olyan gyakorlati ter\u00fcleteken is alkalmaz\u00e1sra tal\u00e1lt, mint p\u00e9ld\u00e1ul a v\u00e1ltott m\u00fbszak (Martens \u00e9s mtsai 1999), vagy \u00e9ppen a magas (3500 m feletti) ter\u00fcleteken val\u00f3 tart\u00f3zkod\u00e1s alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gre gyakorolt negat\u00edv hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata (Weil 2004).<\/p>\n

    Jelen dolgozatban bemutatjuk a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la hazai adapt\u00e1ci\u00f3ja sor\u00e1n szerzett tapasztalatainkat, illetve a Sk\u00e1la magyar verzi\u00f3j\u00e1nak 201 szem\u00e9ly (123 eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s 78 pszichi\u00e1triai beteg) eredm\u00e9nyei alapj\u00e1n vizsg\u00e1lt pszichometriai jellemz\u00f4it<\/p>\n

     <\/p>\n

    M\u00d3DSZEREK<\/h3>\n

    R\u00e9sztvev\u00f4k<\/h3>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1l\u00e1t k\u00e9t f\u00fcggetlen, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u00f4 t\u00edpus\u00fa mint\u00e1n k\u00edv\u00e1ntuk bevizsg\u00e1lni. Az els\u00f4 mint\u00e1t budapesti (ELTE) egyetemist\u00e1k alkott\u00e1k, akik \u00f6nk\u00e9ntesen vettek r\u00e9szt a vizsg\u00e1latban, k\u00f6zrem\u00fbk\u00f6d\u00e9s\u00fck\u00e9rt semmilyen (pl. anyagi vagy tanulm\u00e1nyi jelleg\u00fb) ellenszolg\u00e1ltat\u00e1st nem kaptak. A m\u00e1sodik mint\u00e1t a Ny\u00edr\u00f4 Gyula K\u00f3rh\u00e1z Addiktol\u00f3giai Oszt\u00e1ly\u00e1nak \u00e9s Pszichi\u00e1triai Oszt\u00e1ly\u00e1nak betegei k\u00e9pezt\u00e9k, a r\u00e9szv\u00e9tel szint\u00e9n \u00f6nk\u00e9ntes volt. Ennek megfelel\u00f4en a m\u00e1sodik mint\u00e1nk kevert pszichi\u00e1triai mint\u00e1nak tekinthet\u00f4, mely alkoholdependenci\u00e1ban, hangulatzavarban, szkizofr\u00e9ni\u00e1ban \u00e9s szorong\u00e1sos zavarokban szenved\u00f4 betegeket \u00f6lel fel. A k\u00e9rd\u00f4\u00edvek kit\u00f6lt\u00e9se minden esetben n\u00e9vtelen\u00fcl t\u00f6rt\u00e9nt, \u00edgy a r\u00e9sztvev\u00f4k szem\u00e9lyis\u00e9gi jogai nem s\u00e9r\u00fcltek. A betegminta eset\u00e9ben a vizsg\u00e1lat az oszt\u00e1lyvezet\u00f4 f\u00f4orvosok enged\u00e9ly\u00e9vel t\u00f6rt\u00e9nt. A k\u00e9t minta alapadatait az 1. t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze.<\/p>\n

    <\/p>\n

    Felhaszn\u00e1lt k\u00e9rd\u00f4\u00edvek<\/h3>\n

    Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la (Groningen Sleep Quality Scale)<\/em><\/p>\n

    A ford\u00edt\u00e1s az angol v\u00e1ltozat (Mejiman 1988) alapj\u00e1n k\u00e9sz\u00fclt, h\u00e1rom szerz\u00f4 (S.P., K.F., B.Gy.) egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen ford\u00edt\u00e1sainak konszenzus alap\u00fa \u00f6sszevet\u00e9s\u00e9vel. A sk\u00e1la az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszaka alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9re vonatkoz\u00f3an fogalmaz meg 15 eld\u00f6ntend\u00f4 (Igaz vagy Nem igaz) t\u00edpus\u00fa \u00e1ll\u00edt\u00e1st (ebb\u00f4l h\u00e1rom ford\u00edtott ir\u00e1ny\u00fa). Az els\u00f4 t\u00e9tel nem sz\u00e1m\u00edt bele az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sbe (l. F\u00fcggel\u00e9k), \u00edgy az el\u00e9rhet\u00f4 pontsz\u00e1m 0 \u00e9s 14 k\u00f6z\u00e9 esik.<\/p>\n

    WHO j\u00f3ll\u00e9t k\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozata (WBI-5)<\/em><\/p>\n

    A szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9tet m\u00e9r\u00f4 \u00f6t t\u00e9teles k\u00e9rd\u00f4\u00edv a szorong\u00e1si- \u00e9s a depreszszi\u00f3-szintre, a rem\u00e9ny\/rem\u00e9nytelens\u00e9g szintj\u00e9re \u00e9s az \u00e9szlelt eg\u00e9szs\u00e9gi \u00e1llapotra k\u00e9rdez r\u00e1 egyszer\u00fb form\u00e1ban, az elm\u00falt k\u00e9t h\u00e9t vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. Az eredetileg Bech \u00e9s mtsai \u00e1ltal (1996) kidolgozott k\u00e9rd\u00f4\u00edv magyar v\u00e1ltozat\u00e1t Sus\u00e1nszky \u00e9s mtsai (2006) valid\u00e1lt\u00e1k a Hungarostudy 2002 felm\u00e9r\u00e9s adatai alapj\u00e1n. A 2006-os vizsg\u00e1latban bels\u00f4 konzisztenci\u00e1ja 0,85-nek ad\u00f3dott, amit jelen adatok is meger\u00f4s\u00edtenek (2. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

    <\/p>\n

    Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat (BDI-R)<\/em><\/p>\n

    A depresszi\u00f3 legfontosabb t\u00fcneteit az elm\u00falt k\u00e9t h\u00e9t vonatkoz\u00e1s\u00e1ban m\u00e9r\u00f4 klasszikus k\u00e9rd\u00f4\u00edv magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak r\u00f6vid\u00edtett form\u00e1j\u00e1t eredetileg Kopp \u00e9s mtsai dolgozt\u00e1k ki, a r\u00e9szletes pszichometriai anal\u00edzist R\u00f3zsa \u00e9s mtsai v\u00e9gezt\u00e9k el (2001). A szerz\u00f4k szerint a kilenc t\u00e9teles sk\u00e1la a gyakorlatban l\u00e9nyeg\u00e9ben az eredetivel megegyez\u00f4en haszn\u00e1lhat\u00f3, valid \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3 (R\u00f3zsa \u00e9s mtsai 2001). A r\u00f6vid\u00edtett sk\u00e1la bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa 0,83-nak bizonyult, jelen vizsg\u00e1lat betegmint\u00e1j\u00e1nak adatai ezzel l\u00e9nyeg\u00e9ben megegyez\u00f4ek, m\u00edg az egyetemista minta vonatkoz\u00e1s\u00e1ban alacsonyabbak, de m\u00e9g elfogadhat\u00f3ak (2. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

    Szubjekt\u00edv Testi T\u00fcnet Sk\u00e1la (PHQ-15)<\/em><\/p>\n

    A Kroenke \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal \u00f6ssze\u00e1ll\u00edtott \u00e9s valid\u00e1lt (2002), 15-t\u00e9teles sk\u00e1la (Szubjekt\u00edv Testi T\u00fcnet Sk\u00e1la \u2014 Patient Health Questionnaire Somatic Symptom Severity Scale) l\u00e9nyeg\u00e9ben a szomatiz\u00e1ci\u00f3val (is) kapcsolatba hozhat\u00f3, gyakori testi t\u00fcnetek el\u00f4fordul\u00e1s\u00e1nak gyakoris\u00e1g\u00e1t sz\u00e1mszer\u00fbs\u00edti 0 \u00e9s 2 k\u00f6z\u00f6tt, az elm\u00falt 4 h\u00e9t vonatkoz\u00e1s\u00e1ban. A m\u00e9r\u00f4eszk\u00f6z term\u00e9szetesen nem k\u00e9pes elk\u00fcl\u00f6n\u00edteni az orvosilag megmagyar\u00e1zhat\u00f3 \u00e9s meg nem magyar\u00e1zhat\u00f3 t\u00fcneteket, \u00edgy nem tekinthet\u00f4 a szomatoform zavarok diagnosztikus eszk\u00f6z\u00e9nek. Kroenke (2006) ugyanakkor javasolja egy t\u00e1gabb \u00e9s a gyakorlatban jobban haszn\u00e1lhat\u00f3 diagnosztikus kateg\u00f3ria (PSD \u2014 Physical Symptom Disorder) fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t, aminek egyik diagnosztikai eszk\u00f6ze e sk\u00e1la lehetne. Magyar mint\u00e1n t\u00f6bb esetben is haszn\u00e1lt\u00e1k m\u00e1s k\u00e9rd\u00f4\u00edvek valid\u00e1l\u00e1s\u00e1ra (Stauder \u00e9s Konkoly-Thege 2006; Salavecz \u00e9s mtsai 2006), \u00e9s beker\u00fclt a Hungarostudy 2007 Eg\u00e9szs\u00e9gpanelj\u00e9be (HEP) is (Sus\u00e1nszky \u00e9s mtsai 2007). A sk\u00e1la nemzetk\u00f6zi vizsg\u00e1latokban tapasztalt bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa 0,79\u20140,8 k\u00f6r\u00fcl volt, jelen vizsg\u00e1latban az egyetemista mint\u00e1n kifejezetten alacsonynak, a betegmint\u00e1n j\u00f3nak bizonyult (2. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

    Spielberger-f\u00e9le \u00c1llapot- \u00e9s Von\u00e1sszorong\u00e1s K\u00e9rd\u00f4\u00edv (STAI-T)<\/em><\/p>\n

    Az \u00e1ltal\u00e1nos szorong\u00e1si szint m\u00e9r\u00e9s\u00e9re a Spielberger-f\u00e9le \u00c1llapot- \u00e9s Von\u00e1sszorong\u00e1s K\u00e9rd\u00f4\u00edv magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak (Sipos \u00e9s mtsai 1994) 20 t\u00e9tel\u00e9t haszn\u00e1ltuk. A k\u00e9rd\u00f4\u00edv haszn\u00e1lata nagyon elterjedt, bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa rendszerint kiemelked\u00f4en magas (pl. Stauder \u00e9s Konkoly-Thege 2006 adatai alapj\u00e1n 0,93), amit jelen vizsg\u00e1lat adatai is meger\u00f4s\u00edtettek (2. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

     <\/p>\n

    EREDM\u00c9NYEK<\/h3>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la bels\u00f4 reliabilit\u00e1sa mindk\u00e9t minta eset\u00e9ben 0,8 f\u00f6l\u00f6tt volt (2. t\u00e1bl\u00e1zat), ami kifejezetten j\u00f3nak mondhat\u00f3. A bels\u00f4 reliabilit\u00e1s egyetlen t\u00e9tel kihagy\u00e1sa ut\u00e1n sem n\u00f4 tov\u00e1bb sz\u00e1mottev\u00f4 m\u00e9rt\u00e9kben (3. t\u00e1bl\u00e1zat). A korrig\u00e1lt item-tot\u00e1l korrel\u00e1ci\u00f3s \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n egyetlen t\u00e9tel, a 11-es l\u00f3g ki jelent\u00f4sen a t\u00f6bbi k\u00f6z\u00fcl (r = 0,15).<\/p>\n

    <\/p>\n

    <\/p>\n

    Az egyetemista \u00e9s a pszichi\u00e1triai minta Groningen-pontsz\u00e1m\u00e1nak \u00e1tlag\u00e1t \u00e9s sz\u00f3r\u00e1s\u00e1t a 4. t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze. Az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g-pontsz\u00e1mok egyik minta eset\u00e9ben sem mutattak norm\u00e1lis eloszl\u00e1st (1. \u00e1bra), ez\u00e9rt a statisztikai anal\u00edzis sor\u00e1n nem param\u00e9teres pr\u00f3b\u00e1kat alkalmaztunk. \u00c9rdemes megjegyezni azt, hogy a betegminta eset\u00e9ben a Groningen-pontsz\u00e1mok eloszl\u00e1sa kifejezetten U-alakot \u00f6lt\u00f6tt. A k\u00e9t \u00e1tlag az elv\u00e9gzett Mann\u2014Whitney-pr\u00f3ba alapj\u00e1n szignifik\u00e1nsan (p < 0,05) elt\u00e9rt egym\u00e1st\u00f3l, vagyis az egyetemist\u00e1k alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9ge \u00e1ltal\u00e1ban jobb a (rendszerint id\u00f4sebb) pszichi\u00e1triai betegek\u00e9n\u00e9l. Mivel a k\u00e9t minta \u00e9letkorban is er\u00f4sen elt\u00e9rt egym\u00e1st\u00f3l, az \u00e9letkori k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek kontroll\u00e1l\u00e1s\u00e1ra kovariancianal\u00edzist is v\u00e9gezt\u00fcnk.<\/p>\n

    <\/p>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la \u00e9s a valid\u00e1l\u00e1shoz haszn\u00e1lt 4 pszichol\u00f3giai sk\u00e1la egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1sa minden esetben szignifik\u00e1nsnak, az elv\u00e1rt ir\u00e1ny\u00fanak (mivel a nagyobb Groningen-pontsz\u00e1m rosszabb alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get jelent, a pszichol\u00f3giai j\u00f3ll\u00e9t eset\u00e9n negat\u00edvnak, a depresszi\u00f3-, a szorong\u00e1s- \u00e9s a testi t\u00fcnetek-sk\u00e1l\u00e1k eset\u00e9n pozit\u00edvnak) \u00e9s \u2014 f\u00f4leg az egyetemista mint\u00e1n \u2014 a szok\u00e1sosn\u00e1l valamivel kisebb (rendszerint k\u00f6zepes) m\u00e9rt\u00e9k\u00fbnek bizonyult (5. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

    <\/p>\n

    Mindk\u00e9t mint\u00e1n k\u00fcl\u00f6n is megvizsg\u00e1ltuk a valid\u00e1l\u00e1shoz haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u00f4\u00edvek speci\u00e1lisan alv\u00e1ssal kapcsolatos t\u00e9teleit (WBI-5 4. t\u00e9tel: \u201e[Az elm\u00falt k\u00e9t h\u00e9t sor\u00e1n] \u00e9rezte-e mag\u00e1t \u00e9bred\u00e9skor frissnek \u00e9s \u00e9l\u00e9nknek?\u201d; BDI-R 3. t\u00e9tel: \u201e[az elm\u00falt k\u00e9t h\u00e9tben] T\u00f6bb \u00f3r\u00e1val kor\u00e1bban \u00e9bredek, mint szoktam \u00e9s nem tudok \u00fajra elaludni\u201d; PHQ-15 15. t\u00e9tel: \u201e[az elm\u00falt 4 h\u00e9tben] mennyire zavart\u00e1k alv\u00e1ssal kapcsolatos probl\u00e9m\u00e1k?\u201d) \u00e9s a Groningen-pontsz\u00e1mok k\u00f6z\u00f6tti korrel\u00e1ci\u00f3kat, amelyek szint\u00e9n szignifik\u00e1nsnak, az elv\u00e1rt ir\u00e1ny\u00fanak \u00e9s k\u00f6zepes er\u00f4ss\u00e9g\u00fbnek ad\u00f3dtak (6. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

    <\/p>\n

    A statisztikai vizsg\u00e1lat utols\u00f3 l\u00e9p\u00e9sek\u00e9nt az egyes\u00edtett mint\u00e1t medi\u00e1n ment\u00e9n kett\u00e9 bontva bin\u00e1ris logisztikus regresszi\u00f3-anal\u00edzist v\u00e9gezt\u00fcnk, amelynek els\u00f4 l\u00e9p\u00e9s\u00e9ben az \u00e9letkort, a nemet \u00e9s a mintabeli hovatartoz\u00e1st (egyetemista vagy pszichi\u00e1triai beteg), majd a m\u00e1sodik l\u00e9p\u00e9sben a valid\u00e1l\u00e1shoz haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u00f4\u00edvek pontsz\u00e1mait l\u00e9ptett\u00fck be az egyenletbe. Az egyes l\u00e9pcs\u00f4k legfontosabb adatait a 7. t\u00e1bl\u00e1zat foglalja \u00f6ssze. A v\u00e9gs\u00f4 modellben a szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9t (WBI-5), a szubjekt\u00edv testi t\u00fcnet (PHQ-15) \u00e9s tendencia szinten a depresszi\u00f3 (BDI-R) pontsz\u00e1m hat\u00e1sa bizonyult szignifik\u00e1nsnak, az egyenlet a teljes variancia kb. egynegyed\u00e9t magyar\u00e1zza.<\/p>\n

    <\/p>\n

    MEGBESZ\u00c9L\u00c9S<\/h3>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la magyar verzi\u00f3ja az elv\u00e1rt ir\u00e1ny\u00fa egy\u00fcttj\u00e1r\u00e1st mutatta mind a valid\u00e1l\u00e1sra haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u00f4\u00edvek \u00e1ltal m\u00e9rt jellemz\u00f4kkel (von\u00e1sszorong\u00e1s, depresszi\u00f3, testi t\u00fcnetek, szubjekt\u00edv j\u00f3ll\u00e9t), mind azok alv\u00e1sspecifikus t\u00e9teleivel (5. \u00e9s 6. t\u00e1bl\u00e1zat). A korrel\u00e1ci\u00f3s egy\u00fctthat\u00f3k abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9ke a szok\u00e1sosn\u00e1l valamivel kisebb volt, ami els\u00f4sorban annak tudhat\u00f3 be, hogy a sk\u00e1la nem \u00e1ltal\u00e1ban az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9get, hanem kifejezetten az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszakai alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9t m\u00e9ri, amit (a valid\u00e1l\u00e1shoz haszn\u00e1lt, t\u00f6bb\u00e9-kev\u00e9sb\u00e9 stabil jellemz\u00f4k mellett) nyilv\u00e1nval\u00f3an sz\u00e1mos helyzeti \u00e9s egy\u00e9b alkalmi t\u00e9nyez\u00f4 is befoly\u00e1sol.<\/p>\n

    A sk\u00e1l\u00e1t alkot\u00f3 14 t\u00e9tel (az 1. t\u00e9tel nem sz\u00e1m\u00edt bele az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sbe) k\u00f6z\u00fcl pszichometriailag l\u00e9nyeg\u00e9ben egy, a 11-es (\u201eEgy szemhuny\u00e1snyit sem aludtam az \u00e9jjel\u201d) l\u00f3g ki a sorb\u00f3l, a felt\u00fbn\u00f4en alacsony item-tot\u00e1l korrel\u00e1ci\u00f3s \u00e9rt\u00e9k (r=0,15, l. 3. t\u00e1bl\u00e1zat) alapj\u00e1n. Ennek oka esetleg a t\u00e9telben megfogalmazott \u00e1ll\u00edt\u00e1s sz\u00e9ls\u00f4s\u00e9gess\u00e9ge lehet. Pszichometriai jellemz\u00f4i alapj\u00e1n e t\u00e9telt tal\u00e1n \u00e9rdemes lenne kihagyni a sk\u00e1la magyar v\u00e1ltozat\u00e1b\u00f3l, b\u00e1r a sk\u00e1la hossz\u00e1b\u00f3l k\u00f6vetkez\u00f4en l\u00e9nyegesen nem befoly\u00e1solja a teljes pontsz\u00e1mot.<\/p>\n

    Jelen vizsg\u00e1latban a pszichi\u00e1triai betegek alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9t szignifik\u00e1nsan rosszabbnak tal\u00e1ltuk az egyetemist\u00e1k alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9n\u00e9l, \u00e1m a bin\u00e1ris logisztikus regresszi\u00f3s vizsg\u00e1latban sem az \u00e9letkor, sem a mintabeli hovatartoz\u00e1s nem bizonyult az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g szignifik\u00e1ns el\u00f4rejelz\u00f4j\u00e9nek. Ennek statisztikai oka els\u00f4sorban a betegminta \u00e9rt\u00e9keinek U-alak\u00fa eloszl\u00e1sa lehet, ami m\u00f6g\u00f6tt a minta er\u00f4s inhomogenit\u00e1sa h\u00faz\u00f3dhat meg: nem minden pszichi\u00e1triai betegs\u00e9g j\u00e1r az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1s\u00e1val, \u00e9s a mint\u00e1t alkot\u00f3 betegek jelent\u00f4s r\u00e9sze eset\u00e9ben a pontsz\u00e1m val\u00f3ban vagy nagyon alacsony vagy nagyon magas volt. M\u00e1sr\u00e9szt a bin\u00e1ris logisztikus regresszi\u00f3 (aminek haszn\u00e1lat\u00e1t \u00e9ppen a nem norm\u00e1l eloszl\u00e1sok indokolt\u00e1k) \u00e9ppen bin\u00e1ris jellege miatt meglehet\u00f4sen \u00e9rz\u00e9ketlen a kis k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gekre. Emellett az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1sa \u00f6sszef\u00fcgg\u00f6tt a \u201epszichol\u00f3giai egyens\u00faly\u201d megbillen\u00e9s\u00e9t \u00e9rz\u00e9kenyen jelz\u00f4 sk\u00e1l\u00e1k \u00e9rt\u00e9keivel. Vizsg\u00e1latunk teh\u00e1t a minta inhomogenit\u00e1s\u00e1b\u00f3l fakad\u00f3an nem igazolhatta a pszichi\u00e1triai zavarok \u00e9s az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1s\u00e1nak m\u00e1s kutat\u00e1sokban dokument\u00e1lt \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seit (pl. Vizi \u00e9s Nov\u00e1k 2000; B\u00f3dizs 2000), s\u00f4t az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1s\u00e1nak tendenci\u00e1j\u00e1t sem az \u00e9letkor el\u00f4rehaladt\u00e1val (Sz\u00fbcs 2000).<\/p>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la teh\u00e1t a betegcsoport alv\u00e1s\u00e1nak a szak- irodalmi adatok t\u00fckr\u00e9ben \u201eelv\u00e1rt\u201d min\u00f4s\u00e9groml\u00e1s\u00e1t csak r\u00e9szben mutatta ki. Elk\u00e9pzelhet\u00f4, hogy a betegcsoport megfelel\u00f4 alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9nek h\u00e1tter\u00e9ben a k\u00f3rh\u00e1zi k\u00f6rnyezet \u00e1ltal biztos\u00edtott alv\u00e1shigi\u00e9nia betart\u00e1sa \u00e9s \u2014 a hospitaliz\u00e1ci\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u00f4en \u2014 a pszichoszoci\u00e1lis stresszorok hat\u00e1s\u00e1nak enyh\u00fcl\u00e9se is \u00e1llhat.<\/p>\n

    V\u00e9gezet\u00fcl pedig az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g roml\u00e1s\u00e1nak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9se a pszichol\u00f3giai egyens\u00faly megboml\u00e1s\u00e1val (mely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s a betegmint\u00e1n er\u00f4sebbnek bizonyult) egy\u00e9rtelm\u00fben utal az alv\u00e1s \u00e9s a pszichoszoci\u00e1lis stresszorok szoros kapcsolat\u00e1ra.<\/p>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la hazai adapt\u00e1l\u00e1sa lehet\u00f4v\u00e9 teszi az egyes \u00e9jszak\u00e1k szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9nek k\u00e9rd\u00f4\u00edves vizsg\u00e1lat\u00e1t. \u00cdgy lehet\u00f4s\u00e9g ny\u00edlik az alv\u00e1s min\u00f4s\u00e9g\u00e9t r\u00f6vid t\u00e1von befoly\u00e1sol\u00f3 hat\u00e1sok (gy\u00f3gyszerhaszn\u00e1lat, k\u00f6rnyezeti v\u00e1ltoz\u00e1sok, akut kr\u00edzis, ter\u00e1pi\u00e1s hat\u00e1sok stb.) szisztematikus vizsg\u00e1lat\u00e1ra. Felmer\u00fclhet, hogy a teszt bin\u00e1ris jellege miatt nem k\u00e9pes megragadni az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9gben megjelen\u00f4 finomabb v\u00e1ltoz\u00e1sokat, a teszt e korl\u00e1tj\u00e1t azonban ellens\u00falyozz\u00e1k az alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g f\u00f4bb aspektusait t\u00f6bb oldalr\u00f3l is megk\u00f6zel\u00edt\u00f4 \u00e1ll\u00edt\u00e1sok.<\/p>\n

    Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n a Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la magyar verzi\u00f3ja pszichometriai szempontb\u00f3l megfelel\u00f4nek tekinthet\u00f4, ez\u00e9rt kifejezetten aj\u00e1nljuk az el\u00f4z\u00f4 \u00e9jszaka szubjekt\u00edv alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g\u00e9nek vizsg\u00e1lat\u00e1ra a klinikum ter\u00fclet\u00e9n bel\u00fcl \u00e9s azon k\u00edv\u00fcl egyar\u00e1nt.<\/p>\n

     <\/p>\n

    Irodalom<\/h3>\n

    American Psychiatric Association (APA) (2000): Diagnostic and statistical manual of mental disorders, 4th revised edition, DSM\u2014IV. Washington, DC.<\/p>\n

    Bech, P., Staehr-Johansen, K., Gudex, C. (1996): The WHO (Ten) Well-Being Index: validation in diabetes. Psychotherapy and Psychosomatics, 65: 183\u2014190.<\/p>\n

    B\u00f3dizs R. (2000): Alv\u00e1s, \u00e1lom, bioritmusok. Budapest, Medicina.<\/p>\n

    Dorsey, C. M. (1991): Failing to sleep: psychological and behavioural underpinnings of insomnia. In: Monk, T. H. (ed.). Sleep, Sleepiness and Performance. John Wiley and Sons Ltd, New York, 223\u2014247.<\/p>\n

    Graffelman, A. W., Knuistingh, A. N., Nagelkerken, L., Petri, H., Springer, M. P. (2002): Subjective sleep quality and depressive symptoms in patients with the chronic fatigue syndrome. Journal of Chronic Fatigue Syndrome, 10 (2): 19\u201428.<\/p>\n

    Jafarian, S., Gorouhi, F., Taghva, A., Lotfi, J. (2008): High-altitude sleep disturbance: results of the Groningen Sleep Quality Questionnaire survey. Sleep Medicine, 9: 446\u2014449.<\/p>\n

    Johns, M. W. (1991): A new method for measuring daytime sleepiness: The Epworth Sleepiness Scale. Sleep, 14: 540\u2014545.<\/p>\n

    Kroenke, K. (2006): Physical symptom disorder: a simpler diagnostic category for somatization-spectrum conditions. Journal of Psychosomatic Research, 60: 335\u2014339.<\/p>\n

    Kroenke, K., Spitzer, R. L., Williams, J. B. (2002): The PHQ-15: Validity of a new measure for evaluating the severity of somatic symptoms. Psychosomatic Medicine, 64: 258\u2014266.<\/p>\n

    Leppamaki, S, Partonen. T., Vakkuri, O., L\u00f6nnquist, J., Partinen, M., Laudon, M. (2003a): Effect of controlled-release melatonin on sleep quality, mood, and quality of life in subjects with seasonal or weather-associated changes in mood and behaviour. European Neuropsychopharmacology, 13: 137\u2014145.<\/p>\n

    Leppamaki, S., Meesters, Y., Haukka, J., L\u00f6nquist, J., Partonen, T. (2003b): Effect of simulated dawn on quality of sleep \u2014 a community based trial. BMC Psychiatry, 3 (14): 1\u20145.<\/p>\n

    Martens, M. F. J., Nijhuis, F. J. N., van Boxtel, M. P. J., Knottnerus, J. A. (1999): Flexible Work Schedules and Mental and Physical Health. A Study of a Working Population with Non-Traditional Working Hours. Journal of Organizational Behavior, 20 (1): 35\u201446.<\/p>\n

    Meesters, Y., Jansen, J. H. C., Lambers, P. A., Bouhuys, A. L., Beersma, D. G.. M., van den Hoofdakker, R.H. (1993): Morning and evening light treatment of seasonal affective disorder: response, relapse and prediction. Journal of Affective Disorders, 28: 165\u2014177.<\/p>\n

    Mejiman, T. F., de Vries-Griever, A. H., de Vries, G. (1988): The evaluation of the Groningen Sleep Quality Scale. Groningen: Heymans Bulletin (HB 88\u201413\u2014EX).<\/p>\n

    Nov\u00e1k M. (2004): Alv\u00e1szavarok \u00e9s \u00e9letmin\u00f4s\u00e9g. Doktori \u00c9rtekez\u00e9s.<\/p>\n

    Novak, M., Mucsi, I., Shapiro, C.M., Rethelyi, J., Kopp, M. (2004) Increased utilization of health services by insomniacs \u2014 an epidemiological perspective. Journal of Psychosomatic Research, 56 (5): 527\u201436.<\/p>\n

    R\u00f3zsa S., Sz\u00e1d\u00f3czky E., F\u00fcredi J. (2001): A Beck Depresszi\u00f3 K\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1nak jellemz\u00f4i a hazai mint\u00e1n. Psychiatria Hungarica, 16 (4): 379\u2014397.<\/p>\n

    Salavecz Gy., Neculai K., R\u00f3zsa S., Kopp M. (2006): Az er\u00f4fesz\u00edt\u00e9s-jutalom egyens\u00falytalans\u00e1g k\u00e9rd\u00f4\u00edv magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1ga \u00e9s \u00e9rv\u00e9nyess\u00e9ge. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika 7 (3): 231\u2014246.<\/p>\n

    Sipos K., Sipos M., Spielberger, C. D. (1994): A State-Trait Anxiety Inventory (STAI) magyar v\u00e1ltozata. In M\u00e9rei F., Szak\u00e1cs F. (szerk.): Pszichodiagnosztikai vademecum I\/2. Nemzeti Tank\u00f6nyvkiad\u00f3, Budapest, 123\u2014148.<\/p>\n

    Soldatos, C. R., Dikeos, D. G., Paparrigopoulos, T. J., (2000) Athens Insomnia Scale: validation of an instrument based on ICD\u201410 criteria. Journal of Psychosomatic Research, 48 (6), 555\u2014560.<\/p>\n

    Stauder A., Konkoly-Thege B. (2006): Az \u00e9szlelt stressz k\u00e9rd\u00f4\u00edv (PSS) magyar verzi\u00f3j\u00e1nak jellemz\u00f4i. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 7 (3): 203\u2014216.<\/p>\n

    Sus\u00e1nszky \u00c9., Konkoly-Thege B., Stauder A., Kopp M. (2006): A WHO j\u00f3l-l\u00e9t k\u00e9rd\u00f4\u00edv r\u00f6vi- d\u00edtett (WBI-5) magyar v\u00e1ltozat\u00e1nak valid\u00e1l\u00e1sa a Hungarostudy 2002 orsz\u00e1gos lakoss\u00e1gi eg\u00e9szs\u00e9gfelm\u00e9r\u00e9s alapj\u00e1n. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 7 (3): 247\u2014255.<\/p>\n

    Sus\u00e1nszky \u00c9., Sz\u00e9kely A., Szab\u00f3 G.., Sz\u00e1nt\u00f3 Zs., Klinger A., Konkoly-Thege B., Kopp M. (2007): A Hungarostudy eg\u00e9szs\u00e9g panel (HEP) felm\u00e9r\u00e9s m\u00f3dszertani le\u00edr\u00e1sa. Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 \u00e9s Pszichoszomatika, 8 (4): 259\u2014276.<\/p>\n

    Sz\u00fbcs A. (2000): Az id\u00f4skori alv\u00e1s \u00e9s zavarai. In: Nov\u00e1k, M. (szerk.). Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja. Okker Kiad\u00f3, Budapest, 357\u2014371.<\/p>\n

    Vizi J., Nov\u00e1k M. (2000): Alv\u00e1szavarok \u00e9s pszichi\u00e1triai betegs\u00e9gek. In: Nov\u00e1k, M. (szerk.). Az alv\u00e1s- \u00e9s \u00e9brenl\u00e9ti zavarok diagnosztik\u00e1ja \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1ja. Okker Kiad\u00f3, Budapest, 227\u2014242.<\/p>\n

    Weerd, A., Haas, S., Otte, A., Trenit\u00e9, D. K., Erp, G., Cohen, A., Kam, M., Gerven, J. (2004): Subjective Sleep Disturbance in Patients with Partial Epilepsy: A Questionnaire-based Study on Prevalence and Impact on Quality of Life. Epilepsia, 45 (11): 1397\u20141404.<\/p>\n

    Weil, J. V. (2004): Sleep at high altitude. High Altitude Medicine and Biology, 5, 180\u2014189.<\/p>\n

     <\/p>\n

    P\u00e1ly\u00e1zati t\u00e1mogat\u00e1s.<\/em> A munka r\u00e9szben az OTKA T 047170 sz\u00e1m\u00fa, illetve K 76880 sz\u00e1m\u00fa p\u00e1ly\u00e1zat\u00e1nak t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val k\u00e9sz\u00fclt.<\/p>\n

     <\/p>\n

    F\u00dcGGEL\u00c9K<\/h3>\n

     <\/p>\n

    A Groningen Alv\u00e1smin\u00f4s\u00e9g Sk\u00e1la<\/strong><\/p>\n

     <\/p>\n

    \u00a0<\/p>\n

    K\u00e9rj\u00fck, v\u00e1laszoljon az al\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sekre!<\/p>\n

     <\/p>\n\n\n\n\n<\/colgroup>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
    1. Az \u00e9jjel m\u00e9lyen aludtam.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    2. \u00dagy \u00e9rzem, rosszul aludtam az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    3. T\u00f6bb mint f\u00e9l \u00f3r\u00e1ba telt, am\u00edg este el tudtam aludni.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    4. T\u00f6bbsz\u00f6r is fel\u00e9bredtem az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    5. Ma reggel f\u00e1radtan \u00e9bredtem.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    6. \u00dagy \u00e9rzem, nem aludtam eleget az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    7. Fel\u00e9bredtem az \u00e9jszaka k\u00f6zep\u00e9n.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    8. Ma reggel kipihenten \u00e9bredtem.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    9. Azt hiszem, csak n\u00e9h\u00e1ny \u00f3r\u00e1t aludtam az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    10. Azt hiszem, j\u00f3l aludtam az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    11. Egy szemhuny\u00e1snyit sem aludtam az \u00e9jjel.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    12. Tegnap este k\u00f6nnyen elaludtam.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    13. Amikor \u00e9jjel fel\u00e9bredtem, nehezen aludtam vissza.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    14. Eg\u00e9sz \u00e9jjel ide-oda forgol\u00f3dtam az \u00e1gyban<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n
    15. Az \u00e9jjel nem alhattam t\u00f6bbet 5 \u00f3r\u00e1n\u00e1l.<\/td>\nIgaz<\/td>\nNem igaz<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

     <\/p>\n

    Megjegyz\u00e9sek:
    \nAz els\u00f4 t\u00e9tel nem sz\u00e1m\u00edt bele az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9sbe
    \nPontsz\u00e1m: 0\u201414
    \nFord\u00edtott t\u00e9telek: 8, 10, 12<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

     <\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

    <\/a> DOI: 10.1556\/Mental.10.2009.3.5<\/a> Szerz\u0151k: SIMOR P\u00c9TER1 \u2014 K\u00d6TELES FERENC2 \u2014 B\u00d3DIZS R\u00d3BERT3 \u2014 B\u00c1RDOS GY\u00d6RGY*4 1 Ny\u00edr\u00f4 Gyula K\u00f3rh\u00e1z, Addiktol\u00f3giai Oszt\u00e1ly, Implicit Laborat\u00f3rium Egyes\u00fclet, Budapest 2ELTE Szem\u00e9lyis\u00e9g- \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9gpszichol\u00f3giai Tansz\u00e9k, Budapest 3Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k, Budapest 4 ELTE \u00c9lettani \u00e9s Neurobiol\u00f3giai Tansz\u00e9k, ELTE Eg\u00e9szs\u00e9gfejleszt\u00e9si \u00e9s Sporttudom\u00e1myi Int\u00e9zet, Budapest * Levelez\u00f4 szerz\u00f4: B\u00e1rdos Gy\u00f6rgy, …<\/p>\n","protected":false},"author":101277,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-122","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/122","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101277"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=122"}],"version-history":[{"count":4,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/122\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":1394,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/122\/revisions\/1394"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=122"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=122"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=122"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}