{"id":120,"date":"2015-11-18T00:00:00","date_gmt":"2015-11-17T23:00:00","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/csoka-sz-szabo-g-safrany-e-rochlitz-r-bodizs-r-kiserlet-a-felnottkori-kotodes-meresere-a-kapcsolati-kerdoiv-relationship-scale-questionnaire-magyar-valtozata-pszichologia-27-4-333-355-20\/"},"modified":"2015-12-04T10:59:20","modified_gmt":"2015-12-04T09:59:20","slug":"csoka-sz-szabo-g-safrany-e-rochlitz-r-bodizs-r-kiserlet-a-felnottkori-kotodes-meresere-a-kapcsolati-kerdoiv-relationship-scale-questionnaire-magyar-valtozata-pszichologia-27-4-333-355-20","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/2015\/11\/18\/csoka-sz-szabo-g-safrany-e-rochlitz-r-bodizs-r-kiserlet-a-felnottkori-kotodes-meresere-a-kapcsolati-kerdoiv-relationship-scale-questionnaire-magyar-valtozata-pszichologia-27-4-333-355-20\/","title":{"rendered":"Cs\u00f3ka Sz, Szab\u00f3 G, S\u00e1fr\u00e1ny E, Rochlitz R, B\u00f3dizs R : K\u00eds\u00e9rlet a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re \u2013 a kapcsolati k\u00e9rd\u0151\u00edv (Relationship Scale Questionnaire) magyar v\u00e1ltozata. Pszichol\u00f3gia 27(4): 333-355 2007"},"content":{"rendered":"
\n\n\n
\n

<\/a><\/p>\n

Szerz\u0151k:<\/h3>\n

CS\u00d3KA SZILVIA1<\/sup>, SZAB\u00d3 G\u00c1BOR1<\/sup>, S\u00c1FR\u00c1NY ESZTER2<\/sup>, ROCHLITZ R\u00c9KA2<\/sup>, B\u00d3DIZS R\u00d3BERT1<\/sup><\/p>\n

1<\/sup>Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest
2<\/sup>K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem, Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k<\/em><\/small><\/p>\n


<\/em><\/small><\/p>\n

A k\u00e9zirat elfogadva: 2007. augusztus <\/em><\/small><\/em><\/p>\n

J\u00f3llehet a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9se kiemelked\u0151 alap- \u00e9s alkalmazott kutat\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171, e c\u00e9lb\u00f3l alkalmazhat\u00f3 valid\u00e1lt magyar nyelv\u0171 k\u00e9rd\u0151\u00edv nem tal\u00e1lhat\u00f3 a szakirodalomban. A feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l a Relationship Scale Questionnaire-t (RSQ) ford\u00edtottuk \u00e9s adapt\u00e1ltuk. A k\u00e9rd\u0151\u00edv a biztons\u00e1gos, aggodalmaskod\u00f3, elker\u00fcl\u0151<\/em> \u00e9s a bizalmatlan<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatok m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l. A magyarra ford\u00edtott v\u00e1ltozat pszichometriai elemz\u00e9s\u00e9hez 303 egyetemi hallgat\u00f3val \u00e9s k\u00f3rh\u00e1zi dolgoz\u00f3val vett\u00fck fel a k\u00e9rd\u0151\u00edvet. A faktoranal\u00edzis 3 faktor szerint rendezte csoportokba a k\u00e9rd\u00e9seket, melyek egy\u00fcttesen a variancia 43,9%-\u00e1t magyar\u00e1zt\u00e1k. Az els\u0151 faktorban az eredetileg elker\u00fcl\u0151 (dismissing)<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1ra utal\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek szerepelnek nagyr\u00e9szt. Tartalomelemz\u00e9st k\u00f6vet\u0151en a faktor az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g-f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> nevet kapta. A m\u00e1sodik faktor az aggodalmaskod\u00f3 (preoccupied)<\/em> st\u00edlus m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e9telek egy r\u00e9sz\u00e9t tartalmazza, ez\u00e9rt aggodalmaskod\u00e1s<\/em> n\u00e9vvel jel\u00f6lt\u00fck. A harmadik, bipol\u00e1ris faktorba \u00f6sszesen k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s ker\u00fclt, a tartalomelemz\u00e9s ut\u00e1n a faktor a kapcsolat<\/em> nevet kapta. A biztons\u00e1gos<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9sre utal\u00f3 itemek egyike sem szerepel az \u00edgy kapott faktorokban. A f\u0151komponens-anal\u00edzis elv\u00e9gz\u00e9se 4 faktort eredm\u00e9nyezett, de itt sem jelentek meg egy\u00e9rtelm\u0171en a biztons\u00e1gos<\/em> csoport k\u00e9rd\u00e9sei, amelyek sz\u00e9tsz\u00f3rtan tal\u00e1lhat\u00f3k a faktorokban. A k\u00e9rd\u0151\u00edv elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9t figyelembe v\u00e9ve a szigor\u00fabb faktoranal\u00edzis eredm\u00e9nyek\u00e9nt kapott faktorok k\u00f6z\u00fcl az els\u0151 kett\u0151 bevon\u00e1s\u00e1val c1uster-anal\u00edzist is v\u00e9gezt\u00fck, ami a f\u00fcggetlens\u00e9g \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s \u00e1ltal meghat\u00e1rozhat\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9smodellt er\u0151s\u00edtette meg. Eszerint a biztons\u00e1gos csoport is m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik, de nem az eredetileg erre sz\u00e1nt k\u00e9rd\u00e9sekkel, hanem a k\u00e9t dimenzi\u00f3 negat\u00edv \u00e9rt\u00e9kei \u00e1ltal. Eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv magyar verzi\u00f3j\u00e1t a diszkr\u00e9t k\u00f6t\u0151\u00add\u00e9si mint\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1sa helyett a f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> dimenzi\u00f3k m\u00e9r\u00e9s\u00e9re aj\u00e1nljuk, melyek \u00e9rt\u00e9kes \u00e9s haszn\u00e1lhat\u00f3 inform\u00e1ci\u00f3kat ny\u00fajtanak a feln\u0151tt k\u00f6t\u0151d\u00e9sr\u0151l.<\/p>\n

BEVEZET\u0150<\/h3>\n

A k\u00f6t\u0151d\u00e9sr\u0151l<\/h3>\n

Bowlby – Lorenz \u00e9s Tinbergen eredm\u00e9nyeit\u0151l leny\u0171g\u00f6zve – els\u0151k\u00e9nt ismerte fel, hogy a hum\u00e1n k\u00f6t\u0151d\u00e9s fogalm\u00e1nak le\u00edr\u00e1sakor a darwini evol\u00faci\u00f3elm\u00e9let \u00e9s az etol\u00f3gia kulcsfontoss\u00e1g\u00fa szerepet kapnak. Any\u00e1nak \u00e9s s\u00e9r\u00fcl\u00e9keny ut\u00f3dj\u00e1nak k\u00f6z\u00f6s evol\u00faci\u00f3s \u00e9rdeke a szoros kapcsolat, ennek biztos\u00edt\u00e1s\u00e1ra alakul ki kettej\u00fck k\u00f6z\u00f6tt a k\u00f6t\u0151d\u00e9s (Bowlby, 1969).<\/p>\n

A biztons\u00e1gosan k\u00f6t\u0151d\u0151 kisgyermek azzal a biztos tudattal indul a vil\u00e1g felfedez\u00e9s\u00e9re, hogy vesz\u00e9ly eset\u00e9n biztosan sz\u00e1m\u00edthat v\u00e9delemre anyj\u00e1t\u00f3l\/gondoz\u00f3j\u00e1t\u00f3l. Bowlby felt\u00e9telezte tov\u00e1bb\u00e1, hogy ezek a korai \u00e9letkorban, m\u00e9g az anyanyelv elsaj\u00e1t\u00edt\u00e1sa el\u0151tt \u00e1t\u00e9lt tapasztalatok az anyai seg\u00edts\u00e9gny\u00fajt\u00e1sr\u00f3l, v\u00e1laszk\u00e9szs\u00e9gr\u0151l, \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l vagy \u00e9ppen ezek hi\u00e1ny\u00e1r\u00f3l tart\u00f3san befoly\u00e1solj\u00e1k a k\u00e9s\u0151bbi \u00e9let sor\u00e1n kialakul\u00f3 kapcsolatokhoz val\u00f3 hozz\u00e1\u00e1ll\u00e1st. Finom\u00edtva Freud elk\u00e9pzel\u00e9s\u00e9t – miszerint a sz\u00fcl\u0151-gyermek kapcsolat protot\u00edpusk\u00e9nt szolg\u00e1lna a k\u00e9s\u0151bbi p\u00e1rkapcsolatok sor\u00e1n – Bowlby ink\u00e1bb egy bels\u0151 munkamodell kialakul\u00e1s\u00e1t felt\u00e9telezte, melynek sor\u00e1n a kisgyermek megtanulja, mit v\u00e1rhat el a m\u00e1sik f\u00e9lt\u0151l egy intim kapcsolatban (Waters \u00e9s mtsai, 2002).<\/p>\n

Ha nem fejl\u0151dik ki a fent eml\u00edtett egy\u00e9rtelm\u0171 bizonyoss\u00e1g az anya \u00e1ltal ny\u00fajtott biztons\u00e1g ir\u00e1nt, az ut\u00f3dnak alternat\u00edv strat\u00e9gi\u00e1t kell kidolgoznia a stresszhelyzetek kezel\u00e9s\u00e9re. \u00cdgy alakulnak ki az Ainsworth \u00e1ltal m\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tett bizonytalan k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatok (Ainsworth \u00e9s mtsai, 1978). Ilyen esetekben az ut\u00f3dok nem tekintik \u00e9desanyjukat megnyugtat\u00e1sukra k\u00e9pes, biztons\u00e1gos h\u00e1tt\u00e9rnek, ez\u00e9rt vagy nem is fordulnak hozz\u00e1 a kialakult stresszhelyzetben (bizonytalan-elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9s<\/em>), vagy felveszik ugyan a kapcsolatot, \u00e9s keresik a k\u00f6zels\u00e9get, de ett\u0151l nem nyugszanak meg (bizonytalan-ambivalens k\u00f6t\u0151d\u00e9s<\/em>).<\/p>\n

A k\u00f6t\u0151d\u00e9s stabilit\u00e1sa, kontinuit\u00e1sa<\/h3>\n

A bels\u0151 munkamodell<\/em> elm\u00e9let\u00e9t fontos szem el\u0151tt tartani a k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatok id\u0151\u00adbeli v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1sok sor\u00e1n. Crowell \u00e9s Treboux (1995) hangs\u00falyozz\u00e1k ennek a modellnek a nyitotts\u00e1g\u00e1t<\/em>. Eszerint az ut\u00f3d gyermekkori tapasztalatait b\u00e1zisk\u00e9nt haszn\u00e1lja a k\u00e9s\u0151bbi interakci\u00f3k nagy t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben, azonban egy jelenkori szoros, intim kapcsolat \u00e9lm\u00e9nyei m\u00f3dos\u00edthatj\u00e1k, ritk\u00e1n fel\u00fcl\u00edrhatj\u00e1k egykor kialakult k\u00f6t\u0151d\u00e9si viselked\u00e9s\u00e9t. Ha figyelembe vessz\u00fck ezt a t\u00e9nyt, k\u00f6nnyebben \u00e9rthet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak a sokszor ellentmond\u00e1sosnak t\u0171n\u0151 eredm\u00e9nyek a k\u00f6t\u0151d\u00e9s stabilit\u00e1s\u00e1val kapcsolatban.<\/p>\n

Az ezzel foglalkoz\u00f3 kutat\u00e1sok eredm\u00e9nyei szerint t\u00f6bbnyire \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st tal\u00e1lunk a csecsem\u0151, illetve kisgyermekkori k\u00f6t\u0151d\u00e9si st\u00edlusok \u00e9s a k\u00e9s\u0151bbi jellemz\u0151k, illetve \u00e9letesem\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt. Waters \u00e9s munkat\u00e1rsai (2000) egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 longitudin\u00e1lis vizsg\u00e1latuk sor\u00e1n 20 \u00e9v eltelt\u00e9vel m\u00e9rt\u00e9k ugyanazon szem\u00e9lyek k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9t, amely felt\u0171n\u0151 egyez\u00e9st mutatott. Nemzetk\u00f6zi tekint\u00e9ly\u0171 e tekintetben a Budapesti Csal\u00e1dvizsg\u00e1lat is, amely 103 csal\u00e1dban kezdte k\u00f6vetni els\u0151sz\u00fcl\u00f6tt gyermekek \u00e9rzelmi-szoci\u00e1lis fejl\u0151\u00add\u00e9s\u00e9t a csal\u00e1di k\u00f6t\u0151d\u00e9si kapcsolatok er\u0151ter\u00e9ben. Ebben a vizsg\u00e1latsorozatban mutatkozott meg az els\u0151 \u00e9let\u00e9v esem\u00e9nyeinek \u00e9s egyes genetikai t\u00e9nyez\u0151knek a k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00ad mint\u00e1zatokra gyakorolt egy\u00fcttes hat\u00e1sa (Lakatos \u00e9s mtsai, 2005; Gervai \u00e9s mtsai. 2005). M\u00e1s kutat\u00e1sok a k\u00f6t\u0151d\u00e9s egy\u00e9b szoci\u00e1lis interakci\u00f3ban fellelhet\u0151 hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lt\u00e1k. \u00cdgy p\u00e9ld\u00e1ul nyomon k\u00f6vett\u00e9k az \u00f3vodai t\u00e1rsas kapcsolatok alakul\u00e1s\u00e1t a k\u00f6t\u0151\u00add\u00e9s f\u00fcggv\u00e9ny\u00e9ben (In\u00e1ntsy-Pap, M\u00e1th, 2004), vizsg\u00e1lt\u00e1k tov\u00e1bb\u00e1 a testv\u00e9rekkel, bar\u00e1tokkal fenntartott viszony jellemz\u0151it (Feeney, Noller, Patty, 1993; Allen, Land, 1999), a pszichoter\u00e1pia sor\u00e1n kialakul\u00f3 kapcsolat min\u0151s\u00e9g\u00e9t (Slade, 1999), illetve vall\u00e1sos k\u00f6zegben Istenhez val\u00f3 viszonyul\u00e1st (Kirkpatrick, 1999).<\/p>\n

A feln\u0151tt k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 m\u00f3dszerek r\u00f6vid \u00e1ttekint\u00e9se<\/h3>\n

A feln\u0151tt k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 eszk\u00f6z\u00f6ket formai \u00e9s elm\u00e9leti alapon is csoportos\u00edthatjuk. Crowell \u00e9s Treboux (1995) r\u00e9szletes rendszerez\u0151 tanulm\u00e1nyt k\u00f6z\u00f6ltek, technik\u00e1juk szerint 3 csoportra osztva a m\u00f3dszereket:<\/p>\n

1. Interj\u00fak:<\/p>\n

    \n
  • Adult Attachment Interview (AAI), (George, Kaplan, Main, 1985) <\/li>\n
  • Attachment Interview (Bartholomew, Horovitz, 1991) <\/li>\n

    Current Relationship Interview (CRI) (Crowell, 1990) <\/li>\n<\/ul>\n

    2. Q-v\u00e1logat\u00e1s m\u00f3dszerek:<\/p>\n

      \n
    • Adult Attachment Q-sort (Kobak, 1989) <\/li>\n
    • Marital Q-sort: (Kobak, Hazan, 1991) <\/li>\n<\/ul>\n

      3. K\u00e9rd\u0151\u00edvek:<\/p>\n

        \n
      • Adult Attachment Styles (AAS) (Hazan, Shaver, 1987) \u00e9s adapt\u00e1ci\u00f3i:
        a. Simpson (1990)
        b. Collins \u00e9s Read (1990): Adult Attachment Scale <\/li>\n
      • Relationship Scale Questionaire (RSQ) (Bartholomew, Horovitz, 1991) <\/li>\n
      • Reciprocal Attachment Questionaire (West, Sheldon, Reiffer, 1987)<\/li>\n<\/ul>\n

        A cikk egyben kit\u00e9r a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3don kapott eredm\u00e9nyek hasonl\u00f3s\u00e1gaira, k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geire. A k\u00f6t\u0151d\u00e9st vizsg\u00e1lni k\u00edv\u00e1n\u00f3 m\u00f3dszerek elm\u00e9leti alapja is k\u00fcl\u00f6nb\u00f6zik, k\u00e9t alapvet\u0151 elk\u00e9pzel\u00e9st tal\u00e1lunk. Az egyik a gyermekkori sz\u00fcl\u0151-ut\u00f3d kapcsolatr\u00f3l val\u00f3 feln\u0151ttkori besz\u00e1mol\u00f3 alapj\u00e1n pr\u00f3b\u00e1l k\u00f6vetkeztetni az egykori k\u00f6t\u0151d\u00e9sre (pl. AAI), m\u00edg a m\u00e1sik m\u00f3dszer a jelenlegi romantikus kapcsolat jellemz\u0151it figyelembe v\u00e9ve von le k\u00f6vetkeztet\u00e9seket (pl. RSQ). Az el\u0151bbi m\u00f3dszer el\u0151nye, hogy a t\u00e9nyleges anya-gyermek kapcsolat \u00e1ll a vizsg\u00e1lat k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban, h\u00e1tr\u00e1nya viszont a nagy id\u0151beli ugr\u00e1sb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 esetleges hi\u00e1nyok, torz\u00edt\u00e1sok sora. Az ut\u00f3bbi m\u00f3dszer elm\u00e9leti alapja a m\u00e1r eml\u00edtett munkamodellek<\/em> l\u00e9tez\u00e9se mellett az anya-gyermek \u00e9s a romantikus kapcsolatok k\u00f6z\u00f6tti p\u00e1rhuzamok. Egym\u00e1s k\u00f6zels\u00e9g\u00e9nek keres\u00e9se, szorong\u00e1s vagy kellemetlen \u00e9rz\u00e9s szepar\u00e1ci\u00f3 eset\u00e9n, gyakori fizikai kontaktus, vokaliz\u00e1ci\u00f3 a k\u00e9t szem\u00e9ly k\u00f6z\u00f6tt, a szepar\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vet\u0151 megnyugv\u00e1s, megnyugtat\u00e1s \u00e9rint\u00e9ssel, ezek mind lehetnek egy anya-gyermek, de egy feln\u0151tt f\u00e9rfi-n\u0151 kapcsolat jellemz\u0151i is.<\/p>\n

        Az RSQ k\u00e9rd\u0151\u00edv elm\u00e9leti h\u00e1ttere<\/h3>\n

        Bartholomew a k\u00f6t\u0151d\u00e9s-k\u00e9rd\u0151\u00edv kialak\u00edt\u00e1sa sor\u00e1n alapvet\u0151en Bowlby bels\u0151 munkamodell te\u00f3ri\u00e1j\u00e1b\u00f3l indult ki. Az elm\u00e9letet tov\u00e1bbgondolva, k\u00e9t kor\u00e1bban m\u00e1r kidolgozott – Main Feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9s Interj\u00faja (AAI), Hazan \u00e9s Shaver feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9s-k\u00e9r\u00add\u0151\u00edve (AAS) – m\u00f3dszer \u00e1ltal kapott eredm\u00e9nyeket figyelembe v\u00e9ve alkotta meg a k\u00e9rd\u0151\u00edv alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9tdimenzi\u00f3s, n\u00e9gykateg\u00f3ri\u00e1s k\u00f6t\u0151d\u00e9si modellt (Bartholomew, Horowitz, 1991).<\/p>\n

        Eszerint a gyermekkorban szerzett kellemes, illetve kellemetlen tapasztalatok k\u00e9t dimenzi\u00f3 szerint rendez\u0151dnek munkamodell\u00e9. Az egyik dimenzi\u00f3 a gyermek \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9pe a kapcsolatban \u00e1t\u00e9lt \u00e9rzelmek alapj\u00e1n (model of Self vagy szorong\u00e1s), a m\u00e1sik dimenzi\u00f3 pedig az ugyanezen tapasztalatok alapj\u00e1n \u00e9p\u00fclt modell a m\u00e1sikr\u00f3l (model of Other vagy elker\u00fcl\u00e9s). A k\u00e9t dimenzi\u00f3 v\u00e9gpontjai 4 k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1t hat\u00e1roznak meg (1. \u00e1bra).<\/p>\n

        Ha az egy\u00e9n \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00e1sokr\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9pe is pozit\u00edv, \u00f6nmag\u00e1t szeretetrem\u00e9lt\u00f3nak tartja, m\u00e1sokat \u00e9rt\u00e9kesnek, t\u00e1mogat\u00f3nak, szerethet\u0151nek v\u00e9li, a modell szerint biztons\u00e1gosan <\/em>(secure) k\u00f6t\u0151dik. Ha az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l alkotott k\u00e9pe pozit\u00edv, de a m\u00e1sokr\u00f3l kialakult k\u00e9p negat\u00edv lett az \u00e1t\u00e9lt esem\u00e9nyek alapj\u00e1n, elker\u00fcl\u0151<\/em> (dismissing) k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1t tal\u00e1lunk. \u00d6nmag\u00e1t szeretetre m\u00e9ltatlannak, negat\u00edv m\u00f3don l\u00e1t\u00f3, de a m\u00e1sikat t\u00e1mogat\u00f3, pozit\u00edv k\u00e9pben felt\u00fcntet\u0151 egy\u00e9n k\u00f6t\u0151d\u00e9se aggodalmaskod\u00f3<\/em> (preoccupied), m\u00edg az \u00f6nmag\u00e1r\u00f3l \u00e9s m\u00e1sokr\u00f3l is negat\u00edv k\u00e9pet alkot\u00f3 szem\u00e9ly bizalmatlan<\/em> (fearful) m\u00f3don k\u00f6t\u0151dik.<\/p>\n

        <\/p>\n

        Eszerint a modell szerint n\u00e9gy k\u00f6t\u0151d\u00e9si protot\u00edpust m\u00e9rhet\u00fcnk, elt\u00e9r\u0151en az eredeti, Ainsworth \u00e1ltal le\u00edrt h\u00e1rom k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatt\u00f3l. Kor\u00e1bban Kobak \u00e9s Sceery (1988) a szint\u00e9n 3-as feloszt\u00e1s\u00fa (biztons\u00e1gos, ambivalens, elker\u00fcl\u0151) AAI m\u00f3dszer\u00e9t haszn\u00e1lva felm\u00e9r\u00e9st v\u00e9geztek, a h\u00e1rom k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zathoz tartoz\u00f3 \u00f6nk\u00e9pet \u00e9s a m\u00e1sokr\u00f3l alkotott reprezent\u00e1ci\u00f3kat vizsg\u00e1lt\u00e1k. Eredm\u00e9nyeik hasonl\u00edtanak a Bartholomew modellj\u00e9ben le\u00edrtakhoz. Az AAI \u00e1ltal haszn\u00e1lt elker\u00fcl\u0151<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9si minta jellemz\u0151je – Kobak\u00e9k eredm\u00e9nyei szerint – a pozit\u00edv \u00e9nk\u00e9p mellett a m\u00e1sik megb\u00edzhatatlan, negat\u00edv reprezent\u00e1ci\u00f3ja. Ezek alapj\u00e1n meg\u00e1llap\u00edthatjuk, hogy melyik, Bartholomew \u00e1ltal le\u00edrt k\u00f6t\u0151d\u00e9si minta nem szerepel az AAI – \u00e9s ugyan\u00edgy az Ainsworth-kateg\u00f3ri\u00e1k – m\u00f3dszertan\u00e1ban. A bizalmatlan<\/em> nevet visel\u0151, mind \u00f6nmag\u00e1t, mind pedig m\u00e1sokat negat\u00edvan, szeretetre alkalmatlannak, illetve k\u00e9ptelennek l\u00e1t\u00f3 csoport jelenik meg \u00fajk\u00e9nt az RSQ-ban.<\/p>\n

        Main \u00e9s Solomon 1986-ban bevezette a dezorganiz\u00e1lt k\u00f6t\u0151d\u00e9s fogalm\u00e1t. Azok az Idegen Helyzet Teszt sor\u00e1n vizsg\u00e1lt gyermekek tartoznak ide, akiket Ainsworth egyik kateg\u00f3ri\u00e1j\u00e1ba sem lehet megb\u00edzhat\u00f3an besorolni. \u00c1ltal\u00e1nos jellemz\u0151j\u00fck, hogy nincs egy felismerhet\u0151, koherens megk\u00fczd\u0151 strat\u00e9gi\u00e1juk a szepar\u00e1ci\u00f3 okozta stressz kezel\u00e9s\u00e9re. \u00c9rdekes elm\u00e9leti p\u00e1rhuzamot lehet vonni a sz\u00e9tesett viselked\u00e9ssel, a megk\u00fczd\u00e9sre val\u00f3 k\u00e9ptelens\u00e9ggel jellemezhet\u0151 dezorganiz\u00e1lt k\u00f6t\u0151d\u00e9st mutat\u00f3 gyermekek \u00e9s a Bartholomew \u00e1ltal \u00fajk\u00e9nt le\u00edrt bizalmatlan mint\u00e1zat k\u00f6z\u00f6tt, melynek f\u0151 jellemz\u0151je a m\u00e1sik h\u00e1rom kateg\u00f3ri\u00e1val szemben – ahol legal\u00e1bb egy pozit\u00edv, t\u00e1maszpontk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3 reprezent\u00e1ci\u00f3 szerepel -, hogy az \u00e9n- \u00e9s a m\u00e1sokr\u00f3l kialakult k\u00e9p is negat\u00edv, szeretetre, elfogad\u00e1sra alkalmatlan.<\/p>\n

        Az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv eddigi felhaszn\u00e1l\u00e1sair\u00f3l<\/h3>\n

        Alapvet\u0151en k\u00e9t ir\u00e1ny szerint k\u00f6vethetj\u00fck a k\u00e9rd\u0151\u00edvvel kapcsolatos szakirodalmat.<\/p>\n

        \u00daj k\u00f6t\u0151d\u00e9selm\u00e9leti alapja miatt sok kutat\u00e1s t\u00e9m\u00e1ja maga az RSQ k\u00e9rd\u0151\u00edv, annak fel\u00e9p\u00edt\u00e9se, faktorstrukt\u00far\u00e1ja (Kurdek, 2002; Fraley, Waller, Brennan, 2000, eredm\u00e9nyeinek \u00f6sszevet\u00e9se az egy\u00e9b k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 m\u00f3dszerek eredm\u00e9nyeivel (Stein \u00e9s mtsai, 2002; Bartholomew, Shaver, 1998), illetve ide sorolhat\u00f3k m\u00e9g a valid\u00e1l\u00e1si elj\u00e1r\u00e1sok is (Backstrom, Holmes 2001).<\/p>\n

        A vizsg\u00e1latok m\u00e1sik r\u00e9sz\u00e9ben “felhaszn\u00e1l\u00f3i szinten” alkalmazz\u00e1k a k\u00e9rd\u0151\u00edvet, elfogadva annak elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9t. Haszn\u00e1lj\u00e1k klinikai kutat\u00e1sok sor\u00e1n (Ciechanowski \u00e9s mtsai, 2002; Cash, Th\u00e9riault, Annis, 2004), feln\u0151ttek term\u00e9szetes szepar\u00e1ci\u00f3s helyzetben m\u00e9rhet\u0151 viselked\u00e9s\u00e9nek k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1kkal kapcsolatos elemz\u00e9s\u00e9re (Fraley, Shaver, 1998), illetve m\u00e9rt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si st\u00edlus\u00fa emberek \u00e1lomfelid\u00e9z\u00e9si gyakoris\u00e1g\u00e1t (McNamara \u00e9s mtsai, 2001). Az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edvnek egy, a c\u00e9lnak al\u00e1rendelt r\u00f6vid\u00edt\u00e9s\u00e9vel vizsg\u00e1lt\u00e1k az irrit\u00e1bilis b\u00e9l szindr\u00f3ma \u00e9s a k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9t (Seres, B\u00e1rdos, 2006).<\/p>\n

        K\u00e9sz\u00fclt m\u00e9g egy egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3, RSQ-t \u00e9rint\u0151 kutat\u00e1s, melynek sor\u00e1n a k\u00e9rd\u0151\u00edv egy- a szerz\u0151 \u00e1ltal- r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1t (RQ) t\u00f6bb mint 30 nyelvre ford\u00edtott\u00e1k le, 62 k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kultur\u00e1lis r\u00e9gi\u00f3ban vett\u00e9k fel (Schmitt \u00e9s mtsai, 2004). A vizsg\u00e1lat egyik f\u0151 c\u00e9lja a nyugati kult\u00far\u00e1kban, kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyek szerint t\u00e9nylegesen m\u00e9rhet\u0151 k\u00e9t dimenzi\u00f3 keleti \u00e9s afrikai orsz\u00e1gokban val\u00f3 tesztel\u00e9se volt. Az eredm\u00e9nyek szerint az \u00e9nk\u00e9p \u00e9s a m\u00e1sokr\u00f3l kialak\u00edtott k\u00e9p dimenzi\u00f3i univerz\u00e1lisan, kult\u00far\u00e1t\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9rtelmezhet\u0151k, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl alakulnak.<\/p>\n

        Az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv haszn\u00e1lata, \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si m\u00f3dszere<\/h3>\n

        A k\u00e9rd\u0151\u00edv 30 t\u00e9telt tartalmaz, a szerz\u0151 ebb\u0151l az \u00e1ltala javasolt \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s sor\u00e1n 17 k\u00e9rd\u00e9st vesz figyelembe. A t\u00f6bbi k\u00e9rd\u00e9s a Simpson \u00e9s munkat\u00e1rsai \u00e1ltal javasolt (1992), illetve Collins \u00e9s Read (1990) k\u00e9rd\u0151\u00edve \u00e1ltal kapott alsk\u00e1l\u00e1k m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l, \u00edgy a teljes RSQ alkalmas m\u00e9r\u0151eszk\u00f6z lehet egy\u00e9b k\u00f6t\u0151d\u00e9ste\u00f3ri\u00e1k tesztel\u00e9se sor\u00e1n is.<\/p>\n

        A 17 t\u00e9telb\u0151l 5 item a biztons\u00e1gos<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9ri, 5 k\u00e9rd\u00e9s az elker\u00fcl\u0151<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1ra vonatozik, 4 az aggodalmaskod\u00f3<\/em> csoportra jellemz\u0151 \u00e9s 4 a bizalmatlan<\/em> st\u00edlusra (egy k\u00e9rd\u00e9s k\u00e9t minta m\u00e9r\u00e9s\u00e9ben is szerepel). A csoportokhoz tartoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek \u00e1tlagpontsz\u00e1m\u00e1nak Z-transzform\u00e1ci\u00f3ja alapj\u00e1n t\u00f6rt\u00e9nik a besorol\u00e1s, amelyik csoportban a legmagasabb
        \na pontsz\u00e1m, az a k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zat jellemz\u0151 a k\u00e9rd\u0151\u00edvet kit\u00f6lt\u0151 szem\u00e9lyre. A szerz\u0151k emellett hangs\u00falyozz\u00e1k, hogy az RSQ-t a k\u00e9t dimenzi\u00f3 (model of Self vagy szorong\u00e1s, model of Others vagy elker\u00fcl\u00e9s) m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lhatjuk a legink\u00e1bb.<\/p>\n

        C\u00e9lkit\u0171z\u00e9sek – hipot\u00e9zis<\/h3>\n

        Pszichofiziol\u00f3giai kutat\u00e1saink sor\u00e1n felmer\u00fclt az ig\u00e9ny egy egyszer\u0171en haszn\u00e1lhat\u00f3, \u00f6nkit\u00f6lt\u0151s feln\u0151tt k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 eszk\u00f6zre. C\u00e9lunk ennek megfelel\u0151en az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv magyar mint\u00e1n val\u00f3 valid\u00e1l\u00e1sa volt, els\u0151sorban kutat\u00e1si, de – megfelel\u0151 mennyis\u00e9g\u0171 tapasztalat birtok\u00e1ban – ak\u00e1r klinikai vizsg\u00e1latok kivitelez\u00e9s\u00e9hez is eszk\u00f6zt rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tani.<\/p>\n

        Hipot\u00e9zis\u00fcnk, hogy jelen k\u00e9rd\u0151\u00edv r\u00f6vid\u00edtett v\u00e1ltozat\u00e1val 62 kult\u00far\u00e1ban m\u00e9rt dimenzi\u00f3k (Model of Self, Model of Other) a mi mint\u00e1nkon is kirajzol\u00f3dnak.<\/p>\n

        M\u00d3DSZER<\/h3>\n

        Vizsg\u00e1lati szem\u00e9lyek<\/h3>\n

        Az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edvet \u00f6sszesen 304 emberrel vett\u00fck fel, 274 egyetemi hallgat\u00f3val (153 n\u0151 \u00e9s 121 f\u00e9rfi, 18-31 \u00e9ves, \u00e1tlagos \u00e9letkor 21,8 \u00b1 2,4), illetve 30 k\u00f3rh\u00e1zi dolgoz\u00f3val (22 n\u0151 \u00e9s 8 f\u00e9rfi, 20-65 \u00e9ves, \u00e1tlagos \u00e9letkor 38,12 \u00b1 14,4). Az UCLA mag\u00e1nyoss\u00e1g k\u00e9rd\u0151\u00edvet 58 szem\u00e9ly t\u00f6lt\u00f6tte ki (33 n\u0151 \u00e9s 25 f\u00e9rfi, 18-31 \u00e9ves, \u00e1tlagos \u00e9letkor 22 \u00b1 2,5).<\/p>\n

        A vizsg\u00e1latban r\u00e9szt vev\u0151k egy\u00e9nileg, illetve csoportosan t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k ki a k\u00e9rd\u0151\u00edveket.<\/p>\n

        Az egyetemi hallgat\u00f3k k\u00e9t egyetemr\u0151l (Semmelweis Egyetem, K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem) ker\u00fcltek ki, a kit\u00f6lt\u00e9s \u00f6nk\u00e9ntes volt, minden – egy tan\u00f3ra ut\u00e1n felk\u00e9rt – szem\u00e9ly kit\u00f6lt\u00f6tte k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00fcnket. Az UCLA-k\u00e9rd\u0151\u00edvet kit\u00f6lt\u0151k az egyetemi r\u00e9szmint\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztak.<\/p>\n

        Eszk\u00f6z\u00f6k<\/h3>\n

        1. RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv:<\/strong><\/p>\n

        A k\u00e9rd\u0151\u00edv angol nyelv\u0171, eredeti form\u00e1ja Griffin \u00e9s Bartholomew (1994) publik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak B mell\u00e9klet\u00e9ben tal\u00e1lhat\u00f3. Kim Bartholomew – miut\u00e1n t\u00e1j\u00e9koztattuk valid\u00e1l\u00e1si c\u00e9ljainkr\u00f3l – rendelkez\u00e9s\u00fcnkre bocs\u00e1totta az RSQ-t.<\/p>\n

        Az angol nyelv\u0171 k\u00e9rd\u0151\u00edvet egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl h\u00e1rom szem\u00e9ly magyarra ford\u00edtotta, majd egy k\u00f6z\u00f6s v\u00e1ltozat kialak\u00edt\u00e1sa ut\u00e1n, ellen\u0151rz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l ezt egy negyedik szem\u00e9ly visszaford\u00edtotta angolra (F\u00fcggel\u00e9k).<\/p>\n

        2. UCLA Loneliness Scale<\/strong><\/p>\n

        A validit\u00e1svizsg\u00e1lat r\u00e9szek\u00e9nt az UCLA mag\u00e1nyoss\u00e1g k\u00e9rd\u0151\u00edvet is felvett\u00fck a r\u00e9sztvev\u0151k k\u00f6zel harmad\u00e1val. A k\u00e9rd\u0151\u00edvet eredeti angol form\u00e1j\u00e1ban megkeres\u00e9s\u00fcnkre Daniel W. Russell egy publik\u00e1ci\u00f3ja keret\u00e9n bel\u00fcl k\u00fcldte el (Russell, 1996). Felm\u00e9r\u00e9s\u00fcnk egyik korl\u00e1tja, hogy a k\u00e9rd\u0151\u00edv egyel\u0151re m\u00e9g nincs valid\u00e1lva. Fel\u00e9p\u00edt\u00e9se \u00e9s haszn\u00e1lata azonban olyan egyszer\u0171, hogy minden bizonnyal a konstruktum validit\u00e1s vizsg\u00e1lat\u00e1hoz felhaszn\u00e1lhat\u00f3. Az UCLA-k\u00e9rd\u0151\u00edv els\u0151 v\u00e1ltozat\u00e1t 1978-ban k\u00f6z\u00f6lt\u00e9k Russell \u00e9s munkat\u00e1rsai. A 20 itemb\u0151l \u00e1ll\u00f3 \u00edv \u00f6sszes k\u00e9rd\u00e9se negat\u00edv form\u00e1ban volt megfogalmazva, ez\u00e9rt 1980-ban a szerz\u0151k a v\u00e1laszbe\u00e1ll\u00edt\u00f3d\u00e1sok elker\u00fcl\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben \u00e1tfogalmazt\u00e1k a k\u00e9rd\u0151\u00ad\u00edvet: 10 k\u00e9rd\u00e9s negat\u00edv, direkt m\u00f3don k\u00e9rdez r\u00e1 a mag\u00e1nyoss\u00e1gra, m\u00edg 10 k\u00e9rd\u00e9s pozit\u00edv m\u00f3don, az emberek, bar\u00e1tok k\u00f6zels\u00e9g\u00e9vel, el\u00e9rhet\u0151s\u00e9g\u00e9vel m\u00e9r (Russell, \u00e9s mtsai, 1980). Az utols\u00f3 sim\u00edt\u00e1sokat 1996-ban v\u00e9gezt\u00e9k (Russell, 1996), az\u00f3ta is ez a verzi\u00f3 van haszn\u00e1latban, a mag\u00e1nyoss\u00e1g m\u00e9r\u00e9s\u00e9re sz\u00e9les k\u00f6rben haszn\u00e1lt k\u00e9rd\u0151\u00edv.<\/p>\n

        Elemz\u00e9si m\u00f3dszerek<\/h3>\n

        Az \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s sor\u00e1n a szerz\u0151 \u00e1ltal javasolt m\u00f3don j\u00e1rtunk el, a 30 t\u00e9telb\u0151l 7-et vett\u00fcnk figyelembe.<\/p>\n

        A k\u00e9rd\u0151\u00edv bels\u0151 strukt\u00far\u00e1j\u00e1nak megismer\u00e9s\u00e9hez faktoranal\u00edzist \u00e9s f\u0151komponens\u00ad anal\u00edzist alkalmaztunk. Cronbach-alf\u00e1val tesztelt\u00fck a kialak\u00edtott faktorok bels\u0151 konzisztenci\u00e1j\u00e1t. A faktorok egy r\u00e9sz\u00e9vel klaszteranal\u00edzist is v\u00e9gezt\u00fcnk.<\/p>\n

        A validit\u00e1svizsg\u00e1lat r\u00e9szek\u00e9nt az UCLA mag\u00e1nyoss\u00e1g k\u00e9rd\u0151\u00edvben el\u00e9rt pontsz\u00e1mok \u00e9s a k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 sk\u00e1l\u00e1k \u00e9rt\u00e9kei k\u00f6z\u00f6tti \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st Pearson-f\u00e9le korrel\u00e1ci\u00f3val vizsg\u00e1ltunk<\/p>\n

        A teszt-reteszt megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g elv\u00e9gz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben 35 egyetemista k\u00e9t alkalommal t\u00f6lt\u00f6tte ki a k\u00f6t\u0151d\u00e9s k\u00e9rd\u0151\u00edvet. A k\u00e9t tesztel\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt 2 h\u00e9t telt el. A k\u00e9t adatsor egyez\u0151s\u00e9g\u00e9t Pearson-f\u00e9le korrel\u00e1ci\u00f3sz\u00e1m\u00edt\u00e1ssal, illetve \u00f6sszetartoz\u00f3 mint\u00e1s t-pr\u00f3b\u00e1val ellen\u0151rizt\u00fck.<\/p>\n

        EREDM\u00c9NYEK<\/h3>\n

        1. Faktoranal\u00edzis – maximum likelihood m\u00f3dszer<\/h3>\n

        Az elemz\u00e9s sor\u00e1n szok\u00e1sos m\u00f3don l\u00e9p\u00e9senk\u00e9nt kiejtett\u00fck a 0,3 alatti kommunalit\u00e1s\u00fa t\u00e9teleket. Az \u00edgy megmaradt 9 k\u00e9rd\u00e9s 3 faktorba rendez\u0151d\u00f6tt, melyek egy\u00fcttesen a t\u00e9telek varianci\u00e1j\u00e1nak 43,9%-\u00e1t magyar\u00e1zt\u00e1k. Ezut\u00e1n a faktorokat varimax m\u00f3dszerrel rot\u00e1ltuk. A modell illeszked\u00e9si szignifikanci\u00e1ja 0,101 volt. A rot\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9nt az 1. t\u00e1bl\u00e1zatban felt\u00fcntetett faktorm\u00e1trixot kaptuk (1. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

        <\/p>\n

        L\u00e1that\u00f3, hogy a t\u00e1bl\u00e1zatban szerepl\u0151 t\u00e9telek egy\u00e9rtelm\u0171en rendez\u0151dtek faktorokba.<\/p>\n

        Az \u00edgy csoportokba rendez\u0151d\u00f6tt k\u00e9rd\u00e9sek tartalomelemz\u00e9se ut\u00e1n nevezt\u00fck el a faktorokat.<\/p>\n

        A Cronbach-alfa \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n az 1. \u00e9s 2. faktor bels\u0151 konzisztenci\u00e1j\u00e1t megfelel\u0151nek tal\u00e1ltuk. A 3. faktor eset\u00e9n, mivel k\u00e9t t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll, csak korrel\u00e1ci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, melynek nagys\u00e1ga szint\u00e9n elfogadhat\u00f3.<\/p>\n

        1.1 Az 1. faktor<\/strong><\/p>\n

        Az els\u0151 faktorban szerepl\u0151 n\u00e9gy k\u00e9rd\u00e9s t\u00e9m\u00e1ja az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g, f\u00fcggetlens\u00e9g. Az eredeti \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s szerint ezek a k\u00e9rd\u00e9sek az elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1t m\u00e9r\u0151 t\u00e9telek k\u00f6z\u00e9 tartoznak. A faktor az \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g-f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> nevet kapta.<\/p>\n

        1.2 A 2. faktor<\/strong><\/p>\n

        A m\u00e1sodik faktornak az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> nevet adtuk, mert olyan k\u00e9rd\u00e9sek szerepelnek itt, melyeknek tartalma az aggodalom, az att\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem, hogy m\u00e1sok elutas\u00edt\u00f3 magatart\u00e1ssal l\u00e9pnek fel. Az eredeti \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszer szerint ezek a k\u00e9rd\u00e9sek az aggodalmaskod\u00f3<\/em> mint\u00e1zatot m\u00e9rik.<\/p>\n

        1.3 A 3. faktor<\/strong><\/p>\n

        A harmadik faktorban \u00f6sszesen k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s szerepel, ellent\u00e9tes el\u0151jel\u0171 faktors\u00falyokkal, mindk\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s kifejezetten a kapcsolat ir\u00e1nti v\u00e1gyr\u00f3l sz\u00f3l, ez\u00e9rt a kapcsolat<\/em> nevet kapta a faktor.<\/p>\n

        1.4 A faktorok alapj\u00e1n l\u00e9trehozott sk\u00e1l\u00e1k le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1i<\/strong><\/p>\n

        A maximum likelihood m\u00f3dszerrel kapott faktorok alapj\u00e1n l\u00e9trehozott sk\u00e1l\u00e1k le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1it a 2. t\u00e1bl\u00e1zat tartalmazza.<\/p>\n

        <\/p>\n

        A nemek tekintet\u00e9ben a Mann-Whitney-teszttel k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tal\u00e1ltunk a 3. sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9keiben, a k\u00e9t bipol\u00e1ris k\u00e9rd\u00e9sre adott v\u00e1laszokb\u00f3l kider\u00fcl, hogy a f\u00e9rfiak kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1gynak szoros \u00e9rzelmi k\u00f6zels\u00e9gre (U = 7165,5; p<0,005)<\/p>\n

        2. F\u0151komponens-anal\u00edzis<\/h3>\n

        Mivel az el\u0151z\u0151 elemz\u00e9s sor\u00e1n sok k\u00e9rd\u00e9s esett ki, ez\u00e9rt a kev\u00e9sb\u00e9 szigor\u00fa f\u0151kompo\u00adnens-anal\u00edzis m\u00f3dszer\u00e9vel is megvizsg\u00e1ltuk a bels\u0151 strukt\u00far\u00e1t. \u00cdgy n\u00e9gy faktort kaptunk, melyek a variancia 50,9%-\u00e1t magyar\u00e1zt\u00e1k. A faktorokat varimax m\u00f3dszerrel rot\u00e1ltuk, \u00e9s a 3. t\u00e1bl\u00e1zatban felt\u00fcntetett faktor m\u00e1trixot kaptuk (3. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

        <\/p>\n

        A Cronbach-alfa \u00e9rt\u00e9kek alapj\u00e1n az 1., a 2. \u00e9s a 3. faktor bels\u0151 konzisztenci\u00e1j\u00e1t megfelel\u0151nek \u00edt\u00e9lt\u00fck meg. B\u00e1r a 3. faktor Cronbach-alf\u00e1ja 0,468 volt, de az item-marad\u00e9k \u00e9rt\u00e9kek 0,24 f\u00f6l\u00f6ttiek voltak. A 4. faktor eset\u00e9n, mivel k\u00e9t t\u00e9telb\u0151l \u00e1ll, csak korrel\u00e1ci\u00f3r\u00f3l besz\u00e9lhet\u00fcnk, melynek nagys\u00e1ga szint\u00e9n elfogadhat\u00f3.<\/p>\n

        A Varimax-rot\u00e1ci\u00f3 mellett ferde sz\u00f6g\u0171 forgat\u00e1ssal is pr\u00f3b\u00e1lkoztunk. Tekintettel azonban arra, hogy a kapott faktorstrukt\u00fara \u00e9s a t\u00e9tels\u00falyok alapvet\u0151en megegyeztek a Varimax-rot\u00e1ci\u00f3val kapott eredm\u00e9nyeinkkel, ez\u00e9rt ennek k\u00f6zl\u00e9s\u00e9t\u0151l eltekint\u00fcnk.<\/p>\n

        A Varimax-rot\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nyek\u00e9ppen l\u00e9trej\u00f6tt
        \nn\u00e9gyfaktoros elrendez\u00e9sben a faktors\u00falyok \u00e9rt\u00e9keib\u0151l l\u00e1tszik, hogy egyes t\u00e9telek besorol\u00e1sa kev\u00e9sb\u00e9 egy\u00e9rtelm\u0171.<\/p>\n

        2.1 Az 1. komponens<\/strong><\/p>\n

        Az els\u0151 faktor az el\u0151z\u0151 strukt\u00far\u00e1hoz k\u00e9pest egy k\u00e9rd\u00e9ssel b\u0151v\u00fclt, ez a k\u00e9rd\u00e9s szint\u00e9n a f\u00fcggetlens\u00e9ggel kapcsolatos, \u00edgy a faktor neve tov\u00e1bbra is maradt \u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g-f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em>.<\/p>\n

        2.2 A 2. komponens<\/strong><\/p>\n

        A m\u00e1sodik faktorhoz az el\u0151bbi h\u00e1rom item mell\u00e9 \u00fajabb h\u00e1rom k\u00e9rd\u00e9s ker\u00fclt, mind a h\u00e1rom a m\u00e1sokkal val\u00f3 kapcsolat sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 aggodalmakr\u00f3l, bizalmatlans\u00e1gr\u00f3l, sebezhet\u0151s\u00e9gr\u0151l sz\u00f3l, \u00edgy ennek a faktornak a nev\u00e9t kieg\u00e9sz\u00edtett\u00fck: aggodalmaskod\u00e1s-bizalmatlans\u00e1g<\/em>.<\/p>\n

        Az \u00faj itemek eredetileg a bizalmatlan<\/em> k\u00f6t\u0151d\u00e9si minta m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1lnak, ebben az elemz\u00e9sben keverednek az aggodalmas<\/em> t\u00edpusra jellemz\u0151 k\u00e9rd\u00e9sekkel.<\/p>\n

        2.3 A 3. komponens<\/strong><\/p>\n

        A harmadik faktor k\u00e9rd\u00e9sei az el\u0151z\u0151 feloszt\u00e1sban sehol nem jelentek meg: A k\u00e9rd\u00e9sek a k\u00f6nnyed kapcsolatkialak\u00edt\u00e1s preferenci\u00e1ja mellett az egyed\u00fcll\u00e9t ker\u00fcl\u00e9s\u00e9r\u0151l is sz\u00f3lnak, ez\u00e9rt a kapcsolatig\u00e9ny<\/em> nevet adtuk ennek a csoportnak. Az ide tartoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek fele a biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9rn\u00e9 a hagyom\u00e1nyos \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s szerint, de ugyan\u00edgy tal\u00e1lunk a faktorban biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9sre vonatkoz\u00f3, de azt ellent\u00e9tes m\u00f3don m\u00e9r\u0151, m\u00e9gis pozit\u00edv faktors\u00faly\u00fa itemet, illetve m\u00e9g egy elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1ra vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9s is szerepel a t\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt. Sok kor\u00e1bbi eredm\u00e9nyhez hasonl\u00f3an a mi eredm\u00e9nyeink is azt t\u00fckr\u00f6zik, hogy a biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9sre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek a legkev\u00e9sb\u00e9 \u00e9rtelmezhet\u0151k, haszn\u00e1lhat\u00f3k.<\/p>\n

        2.4. A 4. komponens<\/strong><\/p>\n

        A negyedik faktor v\u00e1ltozatlan form\u00e1ban maradt, ugyanazt a k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9st tartalmazza, \u00edgy neve is maradt: kapcsolat<\/em>.<\/p>\n

        A k\u00e9t m\u00f3dszer \u00e1ltal kapott eredm\u00e9nyeket \u00e1ttekintve, a tov\u00e1bbi elemz\u00e9sek sor\u00e1n az els\u0151 faktoranal\u00edzis h\u00e1romfaktoros feloszt\u00e1s\u00e1t vett\u00fck alapul, mivel a faktorok matematikai szempontb\u00f3l is egy\u00e9rtelm\u0171bbek, illetve az egyes csoportokba tartoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek tartalmi szempontb\u00f3l is koherensebbek.<\/p>\n

        Az els\u0151 faktoranal\u00edzis eredm\u00e9nyek\u00e9nt kapott 1. faktorba nagyr\u00e9szt az eredeti modell szerinti elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1t m\u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek tartoznak. Az elemz\u00e9s sor\u00e1n kapott faktorstrukt\u00fara alapj\u00e1n azonban l\u00e1thatjuk, hogy a k\u00e9rd\u0151\u00edvben szerepl\u0151 k\u00e9rd\u00e9sek diszkr\u00e9t k\u00f6t\u0151d\u00e9si csoportok m\u00e9r\u00e9s\u00e9re nem alkalmasak (a n\u00e9gy csoport m\u00e9r\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek nem ennek megfelel\u0151 eloszt\u00e1sban jelentek meg). \u00cdgy az els\u0151 faktort, melyet mi f\u00fcggetlens\u00e9g-\u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g<\/em> n\u00e9vvel jel\u00f6lt\u00fcnk, a tov\u00e1bbiakban az egy\u00e9n f\u00fcggetlens\u00e9gi v\u00e1gy\u00e1nak sk\u00e1l\u00e1jak\u00e9nt haszn\u00e1ljuk. Ugyan\u00edgy a m\u00e1sodik faktort az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> sk\u00e1l\u00e1j\u00e1nak tekintj\u00fck, annak m\u00e9r\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1ljuk, hogy az egy\u00e9n mennyire tart m\u00e1sok elutas\u00edt\u00f3 viselked\u00e9s\u00e9t\u0151l. Az \u00e1ltalunk kapott k\u00e9t dimenzi\u00f3 gyakorlatilag megfelel a Bartholomew \u00e1ltal le\u00edrt elker\u00fcl\u00e9s<\/em> (Avoidance, Model of Others), illetve szorong\u00e1s<\/em> (Anxiety, Model of Self) dimenzi\u00f3knak. Eddigi eredm\u00e9nyeink alapj\u00e1n a k\u00e9rd\u00e9sek ink\u00e1bb e k\u00e9t dimenzi\u00f3 m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmasak, \u00e9s nem az ezek \u00e1ltal meghat\u00e1rozott, elk\u00fcl\u00f6n\u00fclt k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1k meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

        2.5. A komponensek alapj\u00e1n l\u00e9trehozott sk\u00e1l\u00e1k le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1i<\/strong><\/p>\n

        A f\u0151komponens-anal\u00edzissel kapott komponensek alapj\u00e1n l\u00e9trehozott sk\u00e1l\u00e1k le\u00edr\u00f3 statisztik\u00e1it a 4. t\u00e1bl\u00e1zat tartalmazza.<\/p>\n

        <\/p>\n

        A nemek tekintet\u00e9ben Mann-Whitney-teszttel k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9get tal\u00e1ltunk a 4. sk\u00e1la \u00e9rt\u00e9keiben, a k\u00e9t bipol\u00e1ris k\u00e9rd\u00e9sre adott v\u00e1laszokb\u00f3l kider\u00fcl, hogy a f\u00e9rfiak kev\u00e9sb\u00e9 v\u00e1gynak szoros \u00e9rzelmi k\u00f6zels\u00e9gre (U =7165,5; p<0,005)<\/p>\n

        3. Klaszteranal\u00edzis<\/h3>\n

        Az el\u0151bbi elm\u00e9leti p\u00e1rhuzamot tesztelt\u00fck, a f\u00fcggetlens\u00e9g-\u00f6n\u00e1ll\u00f3s\u00e1g<\/em> \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> dimenzi\u00f3k bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9gzett klaszteranal\u00edzis (K-Means nem hierarchikus klaszteranal\u00edzis) sor\u00e1n. E k\u00e9t dimenzi\u00f3 szerint, a k\u00e9rd\u00e9sekre adott v\u00e1laszaik alapj\u00e1n n\u00e9gy csoportba rendezt\u00fck a szem\u00e9lyeket (2. \u00e1bra). A csoportok eloszl\u00e1sa j\u00f3l megfeleltethet\u0151 a k\u00f6t\u0151d\u00e9si modell elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9nek.<\/p>\n

        <\/p>\n

        Ezt a p\u00e1rhuzamot figyelembe v\u00e9ve nevezt\u00fck el a csoportokat a n\u00e9gy eredeti – Bartholomew \u00e1ltal javasolt – kateg\u00f3ri\u00e1r\u00f3l. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9si t\u00edpusokba oszt\u00e1lyozott szem\u00e9lyek gyakoris\u00e1gait a 3. \u00e1bra mutatja. A nemek egyenl\u0151en oszlottak meg a csoportokban a chi-n\u00e9gyzet pr\u00f3ba szerint.<\/p>\n

        <\/p>\n

        4. K\u00f6t\u0151d\u00e9s-mag\u00e1nyoss\u00e1g korrel\u00e1ci\u00f3<\/h3>\n

        A mag\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9se nem f\u00fcggetlen a k\u00f6t\u0151d\u00e9si st\u00edlusokat meghat\u00e1roz\u00f3 dimenzi\u00f3kt\u00f3l. Az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> faktor \u00e9rt\u00e9kei korrel\u00e1lnak a mag\u00e1nyoss\u00e1g szubjekt\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9s\u00e9vel, min\u00e9l ink\u00e1bb tart valaki az elutas\u00edt\u00e1st\u00f3l, nem hisz \u00f6nmaga szerethet\u0151s\u00e9g\u00e9\u00adben, ann\u00e1l mag\u00e1nyosabbnak \u00e9rzi mag\u00e1t (5. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

        <\/p>\n

        5. Teszt-reteszt megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g<\/h3>\n

        A k\u00e9tf\u00e9le faktoranal\u00edzis \u00e1ltal kapott \u00f6sszes alsk\u00e1l\u00e1ra (h\u00e1rom, illetve n\u00e9gy) kisz\u00e1m\u00edtottuk az ism\u00e9tl\u00e9si megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g korrel\u00e1ci\u00f3s \u00e9s t-\u00e9rt\u00e9keit. A sk\u00e1l\u00e1k 0,7 f\u00f6l\u00f6tti teszt-reteszt korrel\u00e1ci\u00f3s \u00e9rt\u00e9ke, valamint a k\u00e9t tesztel\u00e9s k\u00f6z\u00f6tti szignifik\u00e1ns elt\u00e9r\u00e9sek hi\u00e1nya arra utal, hogy a teszt megb\u00edzhat\u00f3an m\u00e9r (6. \u00e9s 7. t\u00e1bl\u00e1zat).<\/p>\n

        <\/p>\n

        MEGBESZ\u00c9L\u00c9S<\/h3>\n

        A k\u00e9rd\u0151\u00edv valid\u00e1l\u00e1s\u00e1val c\u00e9lunk els\u0151sorban az volt, hogy magyar nyelven el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 tegy\u00fcnk egy feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmas eszk\u00f6zt. Ez\u00e9rt a tov\u00e1bbiakban eredm\u00e9nyeinknek nem a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9s elm\u00e9leti modellekhez val\u00f3 illeszked\u00e9s\u00e9nek r\u00e9szleteit t\u00e1rgyaljuk f\u0151k\u00e9nt, hanem arra t\u00f6reksz\u00fcnk, hogy a k\u00e9rd\u0151\u00edvb\u0151l kiemelj\u00fck az adataink alapj\u00e1n haszn\u00e1lhat\u00f3nak \u00edt\u00e9lt t\u00e9teleket, illetve javaslatot tegy\u00fcnk a magyar verzi\u00f3 haszn\u00e1lat\u00e1ra.<\/p>\n

        Backstrom \u00e9s Holmes (2001) a k\u00e9rd\u0151\u00edv sv\u00e9dorsz\u00e1gi valid\u00e1l\u00e1sa sor\u00e1n – eredm\u00e9nyeinkhez hasonl\u00f3an – meger\u0151s\u00edtette a Bartholomew \u00e1ltal javasolt k\u00e9t dimenzi\u00f3 l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Hangs\u00falyozz\u00e1k azonban, hogy m\u00e1ig nem tudjuk, pontosan h\u00e1ny dimenzi\u00f3 szerint lehet megb\u00edzhat\u00f3an le\u00edrni a feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9st. Saj\u00e1t eredm\u00e9nyeik alapj\u00e1n felvetik egy h\u00e1romdimenzi\u00f3s modell lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t is, de sajnos, ezek elm\u00e9leti h\u00e1tter\u00e9re nem utalnak, \u00e9s nem is neves\u00edtik ezeket a dimenzi\u00f3kat. \u00d6sszefoglal\u00e1sukban kiemelik a biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9sre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sek alacsony megb\u00edzhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t, javaslatuk szerint az RSQ ink\u00e1bb a k\u00e9t dimenzi\u00f3 m\u00e9r\u00e9s\u00e9re alkalmas.<\/p>\n

        Kurdek (2002) vizsg\u00e1lata sor\u00e1n nem felt\u00e1r\u00f3 elemz\u00e9st v\u00e9gez, hanem k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9selm\u00e9leti te\u00f3ri\u00e1khoz illeszti az \u00e1ltala felvett RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv eredm\u00e9nyeit, n\u00e9gy k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9smodellt tesztel. A Hazan \u00e9s Shaver (1987) \u00e1ltal haszn\u00e1lt hagyom\u00e1nyosnak mondhat\u00f3 h\u00e1rmas feloszt\u00e1s (biztons\u00e1gos, elker\u00fcl\u0151, ambivalens) mellett megvizsg\u00e1lja Collins (1996) elm\u00e9let\u00e9t is, mely szerint a k\u00f6t\u0151d\u00e9s a f\u00fcgg\u0151s\u00e9g (dependency), a szorong\u00e1s (anxiety) \u00e9s a k\u00f6zels\u00e9g (closeness) dimenzi\u00f3kkal \u00edrhat\u00f3 le. A harmadik elk\u00e9pzel\u00e9s szerint az elker\u00fcl\u00e9ssel (avoidance) \u00e9s a szorong\u00e1ssal (anxiety) hat\u00e1rozhatjuk meg a k\u00f6t\u0151d\u00e9s min\u0151s\u00e9g\u00e9t, a sk\u00e1l\u00e1k m\u00e9r\u00e9s\u00e9re azonban Simpson, Rholes, Nelligan (1992) \u00e9s Feeney \u00e9s Hohaus (2001) m\u00e1s-m\u00e1s itemeket javasolnak az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edvb\u0151l. V\u00e9g\u00fcl Bartholomew \u00e9s Horowitz (1991) m\u00e1r ismertetett modellj\u00e9t is tesztelik. Az eredm\u00e9ny csak a Simpson \u00e1ltal javasolt m\u00f3dszerrel
        \nm\u00e9rt k\u00e9tdimenzi\u00f3s (elker\u00fcl\u00e9s, szorong\u00e1s) modell l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t er\u0151s\u00edti meg. Kurdek eredm\u00e9nyeinek saj\u00e1t vizsg\u00e1latunkkal val\u00f3 \u00f6sszevethet\u0151s\u00e9ge – elt\u00e9r\u0151 m\u00f3dszertanok haszn\u00e1lata miatt – korl\u00e1tozott, de annyit elmondhatunk, hogy egyik elemz\u00e9s sor\u00e1n sem siker\u00fclt a Bartholomew-f\u00e9le, n\u00e9gy k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatot az \u00e1ltala javasolt m\u00f3don m\u00e9rni, az elker\u00fcl\u00e9s \u00e9s a szorong\u00e1s dimenzi\u00f3k azonban mindk\u00e9t eredm\u00e9nyben megjelennek.<\/p>\n

        Collins (1996) \u00e1tdolgozta Hazan \u00e9s Shaver feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9s k\u00e9rd\u0151\u00edv\u00e9t (AAS), az \u00edgy kapott eredm\u00e9nyei szerint a k\u00f6t\u0151d\u00e9st legjobban h\u00e1rom sk\u00e1la alapj\u00e1n \u00edrhatjuk le: f\u00fcgg\u0151s\u00e9g<\/em> (dependency), szorong\u00e1s<\/em> (anxiety), a k\u00f6zels\u00e9g<\/em> (closeness). Saj\u00e1t eredm\u00e9nyeinket tekintve hasonl\u00f3s\u00e1got l\u00e1tunk, a szigor\u00fabb faktoranal\u00edzis sor\u00e1n a mi adataink is h\u00e1rom dimenzi\u00f3 szerint k\u00fcl\u00f6n\u00fcltek el, ezek tartalmilag is megfeleltethet\u0151k Collins faktorainak. Az \u00e1ltala f\u00fcgg\u0151s\u00e9gnek<\/em> nevezett dimenzi\u00f3t mi az ellenkez\u0151 p\u00f3lusr\u00f3l, a f\u00fcggetlens\u00e9gr\u0151l<\/em> nevezt\u00fck el, de a k\u00e9t sk\u00e1la val\u00f3sz\u00edn\u0171leg ugyanazt m\u00e9ri. A m\u00e1sodik dimenzi\u00f3 szint\u00e9n mindk\u00e9t vizsg\u00e1latban nagyon hasonl\u00f3, szorong\u00e1st<\/em>, illetve aggodalmaskod\u00e1st<\/em> m\u00e9r. Eredm\u00e9nyeink szerint ez ut\u00f3bbi dimenzi\u00f3 f\u00fcgg \u00f6ssze a mag\u00e1nyoss\u00e1g \u00e9rz\u00e9s\u00e9vel. A k\u00e9t eml\u00edtett dimenzi\u00f3 (f\u00fcggetlens\u00e9g, aggodalmaskod\u00e1s) azonban majdnem minden, a megbesz\u00e9l\u00e9s sor\u00e1n eml\u00edtett vizsg\u00e1latban megjelenik, ez\u00e9rt az igaz\u00e1n \u00e9rdekes egyez\u00e9s a harmadik faktorral kapcsolatos. Elemz\u00e9seink sor\u00e1n v\u00e9gig k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9s, mely a kapcsolatra v\u00e1gy\u00e1s er\u0151ss\u00e9g\u00e9r\u0151l sz\u00f3l, ez\u00e9rt adtuk a faktornak a kapcsolat<\/em> nevet, ez a dimenzi\u00f3 jelenhet meg Collins eredm\u00e9nyeiben is, k\u00f6zels\u00e9g<\/em> (closeness) n\u00e9ven. Ez az elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl\u0151 k\u00e9rd\u00e9scsoport nagyon \u00e9rdekes, annak ellen\u00e9re, hogy t\u00e9m\u00e1ja a k\u00f6zels\u00e9gkeres\u00e9s, m\u00e9gis f\u00fcggetlen\u00fcl jelenik meg az el\u0151z\u0151 k\u00e9t faktort\u00f3l. Igaz, saj\u00e1t eredm\u00e9nyeinkben ez a harmadik dimenzi\u00f3 csak k\u00e9t, ellent\u00e9tes p\u00f3lus\u00fa k\u00e9rd\u00e9s form\u00e1j\u00e1ban jelenik meg – nehez\u00edtve ezzel a faktor tartalm\u00e1nak \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t -, de mindegyik elemz\u00e9s sor\u00e1n hat\u00e1rozottan elk\u00fcl\u00f6n\u00fcl, azt jelzi, hogy a kapcsolatra v\u00e1gy\u00e1s er\u0151ss\u00e9ge nem m\u00e9rhet\u0151 csak a f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> sk\u00e1l\u00e1kkal.<\/p>\n

        Annak ellen\u00e9re, hogy nem tudjuk, hogyan jelenik meg ez a harmadik dimenzi\u00f3 a k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1k alakul\u00e1sa sor\u00e1n, az els\u0151 k\u00e9t dimenzi\u00f3 bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9gzett klaszteranal\u00edzis visszaigazolta a Bartholomew \u00e1ltal javasolt n\u00e9gymint\u00e1zatos k\u00f6t\u0151d\u00e9si modell l\u00e9tez\u00e9s\u00e9t. Ez ut\u00f3bbi elemz\u00e9s sor\u00e1n k\u00fcl\u00f6n\u00fclt el el\u0151sz\u00f6r megb\u00edzhat\u00f3an a biztons\u00e1gosan k\u00f6t\u0151d\u0151k csoportja. Azon szem\u00e9lyek tartoznak ide, akik mindk\u00e9t sk\u00e1la szerint alacsony \u00e9rt\u00e9keket jel\u00f6ltek, teh\u00e1t nem okoz sz\u00e1mukra probl\u00e9m\u00e1t a k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s f\u00fcgg\u00e9s, \u00e9s nem f\u00e9lnek a k\u00f6zels\u00e9gt\u0151l sem.<\/p>\n

        M\u00e9rhet\u0151 teh\u00e1t a biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9s, de nem a konkr\u00e9tan ezt c\u00e9lz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9sekkel, hanem a k\u00e9t dimenzi\u00f3 \u00e1ltal le\u00edrt, jellegzetes k\u00f6t\u0151d\u00e9si probl\u00e9m\u00e1kat megfogalmaz\u00f3 t\u00e9telek indirekt haszn\u00e1lat\u00e1val. \u00dagy t\u0171nik, hogy az eg\u00e9szs\u00e9ges, gyakori, \u00e1ltal\u00e1nos megnyilv\u00e1nul\u00e1sok nehezebben ismerhet\u0151k fel, mint az \u00e1ltal\u00e1nost\u00f3l elt\u00e9r\u0151, patologikus vagy nem \u00e1tlagos jelens\u00e9gek. Anal\u00f3giak\u00e9nt eml\u00edtve p\u00e9ld\u00e1ul a depresszi\u00f3t, az ett\u0151l szenved\u0151 embereket k\u00f6nnyebben ki lehet sz\u0171rni a kifejezetten erre a t\u00fcnetekre vonatkoz\u00f3 k\u00e9rd\u00e9scsoporttal, mint a depresszi\u00f3s t\u00fcneteket nem mutat\u00f3 szem\u00e9lyeket ezen k\u00e9rd\u00e9sek ellenkez\u0151j\u00e9vel. A biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9st is mint alap\u00e1llapotot, j\u00f3val nehezebb megfogalmazni, mint egy konkr\u00e9t probl\u00e9mak\u00f6rrel jellemezhet\u0151 \u00e9s le\u00edrhat\u00f3, egy\u00e9b k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1ra jellemz\u0151 \u00e9rz\u00e9svil\u00e1got. Ennek felismer\u00e9se \u00faj \u00e9rtelmez\u00e9si, illetve \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si rendszer kidolgoz\u00e1s\u00e1t teszi lehet\u0151v\u00e9.<\/p>\n

        Az \u00e1ltalunk javasolt \u00e9rt\u00e9kel\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s alapja a f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> dimenzi\u00f3k m\u00e9r\u00e9se. Ennek sor\u00e1n azokat a t\u00e9teleket vessz\u00fck figyelembe, melyek az els\u0151, szigor\u00fabb faktoranal\u00edzis sor\u00e1n rendez\u0151dtek csoportokba. Ezek szerint a f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> dimenzi\u00f3j\u00e1t n\u00e9gy item (1, 2, 19,26), az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> sk\u00e1l\u00e1j\u00e1t h\u00e1rom (16, 25, 28) hat\u00e1rozza meg. Ezen itemekre adott v\u00e1laszok \u00f6sszegei a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00adsel kapcsolatos klinikai \u00e9s alapkutat\u00e1sokban f\u00fcggetlen v\u00e1ltoz\u00f3kk\u00e9nt haszn\u00e1lhat\u00f3k. A le\u00edr\u00f3 statisztikai eredm\u00e9nyekb\u0151l kiindulva a 8. t\u00e1bl\u00e1zatban bemutatott pontsz\u00e1mhat\u00e1rok alkalmaz\u00e1s\u00e1t javasoljuk a f\u00fcggetlens\u00e9g<\/em> \u00e9s az aggodalmaskod\u00e1s<\/em> egy\u00e9ni szintj\u00e9nek becsl\u00e9s\u00e9re. E dimenzi\u00f3k kombin\u00e1ci\u00f3ja a Bartholomew-f\u00e9le feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1zatokat is kiadhatja (a klaszteranal\u00edzist).<\/p>\n

        <\/p>\n

        A jelen munka korl\u00e1tai k\u00f6z\u00e9 tartozik, hogy a minta nagyobbr\u00e9szt egyetemista popul\u00e1ci\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmazik, ami befoly\u00e1ssal lehet a vizsg\u00e1lt k\u00f6t\u0151d\u00e9si mint\u00e1k gyakoris\u00e1g\u00e1ra egy kohort hat\u00e1s r\u00e9v\u00e9n.<\/p>\n

        C\u00e9lunknak megfelel\u0151en rendelkez\u00e9sre bocs\u00e1tunk magyar nyelven egy valid\u00e1lt, feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u0151\u00edvet. Kapott eredm\u00e9nyeink miatt azonban – hasonl\u00f3an a t\u00f6bbi ilyen t\u00edpus\u00fa m\u00e9r\u0151eszk\u00f6zh\u00f6z – val\u00f3sz\u00edn\u0171leg e k\u00e9rd\u0151\u00edv sok\u00e1ig \u00e1ll m\u00e9g a k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00adsel foglalkoz\u00f3 szakemberek vit\u00e1j\u00e1nak keresztt\u00fcz\u00e9ben. Rem\u00e9lj\u00fck, kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeink k\u00f6zl\u00e9se hozz\u00e1j\u00e1rul a feln\u0151ttk\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel kapcsolatos, nemzetk\u00f6zi szakirodalomban is foly\u00f3 term\u00e9keny vit\u00e1hoz.<\/p>\n

        Irodalom<\/h3>\n

        AINSWORTH, M.-BLEHAR, M. C.-WATERS, E.-WALL, S. (1978): Patterns of attachment: A psychological study of the Strange Situation. Hillsdale, NJ, Lawrence Erlbaum.<\/p>\n

        ALLEN, J. P. – LAND, D. (1999): Attachment in adolescence. In: J. CASSIDY – P. R. SHAVER (eds.): Handbook of attachment. New York, Guilford Press, 319-335.<\/p>\n

        BACKSTROM, M. – HOLMES, B. M. (2001): Measuring adult attachment: A construct validation of two self-report instruments. Scandinavian Journal of Psychology, 42,79-86.<\/p>\n

        GRIFFIN D. W. -BARTHOLOMEW, K. (1994): The metaphysics of measurement: The case of adult attachment. Advances in Personal Relationships, 5, 17-52.<\/p>\n

        BARTHOLOMEW, K. – HOROWITZ, L. (1991): Attachment styles among young adults: A test of a four-category model. Journal of Personality and Social Psychology, 61, 226-244.<\/p>\n

        BARTHOLOMEW, K. – SHAVER, P. R. (1998): Methods of assessing adult attachment, Do they converge? In SIMPSON, J. A. – RHOLES, W. S. (eds.): Attachment Theory and close Relationships. New York, Guilford Press, 25-45.<\/p>\n

        BOWLBY, J. (1969). Attachment and loss. Vol. 1. Attachment. New York, Basic Books.<\/p>\n

        CASH, T. F. – TH\u00c9RIAULT J, – ANNIS, N. M. (2004): Body image in an interpersonal context: adult attachment, fear of intimacy and social anxiety. Journal of Social and Clinical Psychology, 23, 89-103.<\/p>\n

        CIECHANOWSKI, P. S. – WALKER, E. A. – KATON, W. J. – RUSSO, J. E. (2002): Attachment theory: A Model for health care utilization and somatization. Psychosomatic Medicine, 64, 660-667.<\/p>\n

        COLLINS, N. L. – READ S. J. (1990): Adult attachment, working models, and relationship quality in dating couples. Journal of Personality and Social Psychology, 58,644-663.<\/p>\n

        COLLINS, N. L. (1996): Working model of attachment: Implications for explanation, emotion, and behavior. Journal of Personality and Social Psychology, 71, 810- 832.<\/p>\n

        CROWELL, J. A. – TREBOUX, D. (1995): A Review of adult attachment measures: Implications for theory and research. Social Development, 4, 294-327.<\/p>\n

        CROWELL, J. A. (1990): Current relationship interview. K\u00f6z\u00f6letlen k\u00e9zirat. State University of New York at Stony Brook.<\/p>\n

        FEENEY, J. A. – NOLLER, P. – PATTY, J. (1993): Adolescents’ interactions with the opposite sex: Influence of attachment style and gender. Journal of Adolescence, 16, 169-186.<\/p>\n

        FEENEY, J.A. – HOHAUS, L. (2001): Attachment and spousal caregiving. Personal Relationships, 8, 21-39.<\/p>\n

        FRALEY, R. C. – SHAV
        \nER, P. R. (1998): Airport separations: a naturalistic study of adult attachment dynamics in separating couples. Journal of Personality and Social Psychology, 75,1198-1212.<\/p>\n

        FRALEY, R. C. – WALLER, N. G. – BRENNAN, K. A. (2000): An item response theory analysis of self-report measures of adult attachment. Journal of Personality and Social Psychology, 78, 350-365.<\/p>\n

        GEORGE, C. – KAPLAN, N. – MAIN, M. (1985): The adult attachment interview. K\u00f6z\u00f6letlen k\u00e9zirat. University of California at Berkeley.<\/p>\n

        GERVAI, J.- NEMODA, Z. – LAKATOS, K. – R\u00d3NAI, Z. – T\u00d3TH, I. – NEY, K.- SASVARI-SZEKELY, M. (2005): Transmission disequilibrium tests confirm the link between DRD4 gene polymorphism and infant attachment. American Journal of Medical Genetics Part B: Neuropsychiatric Genetics, 132, 126-130.<\/p>\n

        HAZAN, C. – SHAVER, P. R. (1987): Conceptualizing romantic love as an attachment process. Journal of Personality and Social Psychology, 52, 511-52.<\/p>\n

        IN\u00c1NTSY-PAP Judit – M\u00c1TH J\u00e1nos (2004): A sz\u00fcl\u0151kh\u00f6z val\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9s \u00e9s az \u00f3vodai t\u00e1rsas kapcsolatok. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 59, 215-229.<\/p>\n

        KIRKPATRICK, L. A. (1999): Attachment and religious representations and behavior. In CASSIDY, J. – SHAVER, P. R. (eds.): Handbook of attachment. New York, Guilford, 803-822.<\/p>\n

        KOBAK, R. R. – HAZAN, C. (1991): Attachment in marriage: effects of security and accuracy of working models. Journal of Personality and Social Psychology, 60, 861-869.<\/p>\n

        KOBAK, R. R. – SCEERY, A. (1988): Attachment in late adolescence: working models, affect regulation and representations of self and others. Child Development, 59, 135-146.<\/p>\n

        KOBAK, R. (1989): The attachment interview q-set. K\u00f6z\u00f6letlen k\u00e9zirat. University of Delaware.<\/p>\n

        KURDEK, L. A. (2002): On being insecure about the assessment of attachment styles. Journal of Social and Personal Relationships, 19, 811-834.<\/p>\n

        LAKATOS, K. – T\u00d3TH, I. – DANIS, I. – NEMODA, Z. – GERVAI, J. (2005): Infant attachment disorganization: Genetic and environmental contributions. Journal of Psychophysiology, 19, 129.<\/p>\n

        MAIN, M. – SOLOMON, J. (1986): Discovery of a disorganized\/disoriented attachment pattern. In BRAZELTON, M. W. (ed.): Affective development in infancy. Norwood, NJ, Ablex, 95-124.<\/p>\n

        MCNAMARA, P. – ANDERSEN, J. – CLARK, J. – ZBOROWSKY, M. – DUFFY, C. A. (2001): Impact of attachment styles on dream recall and dream content: a test of the attachment hypothesis of REM sleep. Journal of Sleep Research, 10, 117-127.<\/p>\n

        RUSSELL, D. (1996): The UCLA Loneliness Scale (Version 3): Reliability, validity, and factor structure. Journal of Personality Assessment, 66, 20-40.<\/p>\n

        RUSSELL, D. – PEPLAU, L. A. – FERGUSON, M. L. (1978): Developing a measure of loneliness. Journal of Personality Assessment, 42,290-294.<\/p>\n

        RUSSELL, D. – PEPLAU, L. A. – CUTRONA, C. E. (1980): The revised UCLA Loneliness Scale: Concurrent and discriminant validity evidence. Journal of Personality and Social Psychology, 39, 472-480.<\/p>\n

        SCHMITT, D. P. -ALCALAY, L. -ALLENSWORTH, M. -ALLIK, J. -AULT, L.- EREMSOY, E. et al. (2004): Patterns and universals of adult romantic attachment across 62 cultural regions: are models of self and of other pancultural constructs? Journal of Cross-Cultural Psychology, 35, 367-402.<\/p>\n

        SERES Gabriella – B\u00c1RDOS Gy\u00f6rgy (2006): Pszichol\u00f3giai t\u00e9nyez\u0151k irrit\u00e1bilis b\u00e9l-szindr\u00f3m\u00e1ban: a megk\u00fczd\u00e9s \u00e9s a k\u00f6t\u0151d\u00e9s vizsg\u00e1lata. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 61, 373-397.<\/p>\n

        SIMPSON, J. (1990): Influence of attachment styles on romantic relationships. Journal of Personality and Social Psychology, 59, 971-980.<\/p>\n

        SIMPSON, J. A. – RHOLES, W. S. – NELLIGAN, J. S. (1992): Support seeking and support giving within couples in an anxiety provoking situation: The role of attachment styles. Journal of Personality and Social Psychology, 62, 434-446.<\/p>\n

        SLADE, A. (1999): Attachment theory and research: Implications for the theory and practice of individual psychotherapy with adults. In CASSIDY, J. – SHAVER, P. R. (eds.): Handbook of attachment. New York, Guilford Press, 575-594.<\/p>\n

        STEIN, H. – KOONTZ, A. D. – FONAGY, P. – ALLEN, J. G. – FULTZ, J. – BRETHOUR, J. R. – ALLEN, D. – EVANS, R. B. (2002): Adult attachment: What are the underlying dimensions? Psychology and Psychotherapy: Theory. Research and Practice, 75, 77-91.<\/p>\n

        van IJZENDOORN, M. H. – SAGI, A. (1999): Cross-cultural patterns of attachment: Universal and contextual dimensions. In CASSIDY, J. – SHAVER, P. R. (eds.): Handbook of attachment. New York, Guilford Press, 713-734.<\/p>\n

        WATERS, E. – CROWELL, J. – ELLIOTT, M. – CORCORAN, D. – TREBOUX, D. (2002): Bowlby’s secure base theory and the social\/personality psychology of attachment style: work(s) in progress. Attachment and Human Development, 4, 230-242.<\/p>\n

        WATERS, E. – MERRICK, S. – TREBOUX, D. – CROWELL, J. – ALBERSTEIN, L. (2000): Attachment security in infancy and early adulthood: A twenty-year longitudinal study. Child Development, 71, 684-689.<\/p>\n

        WEST, M. – SHELDON, A. – REIFFER L. (1987): An approach to the delineation of adult attachment. Scale development and reliability. Journal of Nervous and Mental Disease, 175, 738-741.<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        F\u00fcggel\u00e9k: Az RSQ-k\u00e9rd\u0151\u00edv magyar v\u00e1ltozata<\/h3>\n

        KAPCSOLATI K\u00c9RD\u0150\u00cdV<\/h3>\n

        (Relationship Scales Questionnaire – RSQ)<\/p>\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
        l Egy\u00e1ltal\u00e1n nem jellemz\u0151 r\u00e1m<\/td>\n5 Nagyon jellemz\u0151 r\u00e1m<\/td>\n<\/tr>\n
        l. Neh\u00e9znek tal\u00e1lom, hogy m\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcggjek<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        2. Nagyon fontos sz\u00e1momra, hogy f\u00fcggetlennek \u00e9rezzem magam<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        3. K\u00f6nnyen alak\u00edtok ki szoros \u00e9rzelmi kapcsolatot m\u00e1sokkal<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        4. Teljesen \u00f6ssze akarok olvadni egy m\u00e1sik emberrel<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        5. Tartok t\u0151le, hogy megs\u00e9r\u00fclhetek, ha t\u00fal k\u00f6zel engedek magamhoz m\u00e1sokat<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        6. J\u00f3l \u00e9rzem magam szoros \u00e9rzelmi kapcsolatok n\u00e9lk\u00fcl<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        7. Nem vagyok biztos benne, hogy mindig lesz mellettem valaki, mikor sz\u00fcks\u00e9gem lesz r\u00e1<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        8. Teljesen meghitt, bens\u0151s\u00e9ges \u00e9rzelmi kapcsolatokra v\u00e1gyom<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        9. Aggaszt, ha egyed\u00fcl vagyok<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        10. Nem okoz sz\u00e1momra neh\u00e9zs\u00e9get, hogy m\u00e1sokt\u00f3l f\u00fcggjek<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        ll. Gyakran agg\u00f3dom, hogy a szerelmi partnerem nem szeret igaz\u00e1n<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        12. Neh\u00e9znek tal\u00e1lom, hogy t\u00f6k\u00e9letesen megb\u00edzzak m\u00e1sokban<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        13. Agg\u00f3dom, hogy m\u00e1sok t\u00fal k\u00f6zel ker\u00fclnek hozz\u00e1m<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        14. Nagyon szoros \u00e9rzelmi kapcsolatokat akarok<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        15. Nem okoz sz\u00e1momra neh\u00e9zs\u00e9get, hogy m\u00e1sok f\u00fcggjenek t\u0151lem<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        16. Aggaszt, hogy m\u00e1sok nem \u00e9rt\u00e9kelnek engem olyan sokra, mi
        \nnt \u00e9n \u0151ket<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        17. Az emberek soha nincsenek ott, mikor sz\u00fcks\u00e9g van r\u00e1juk<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        18. Az a v\u00e1gyam, hogy nagyon k\u00f6zel ker\u00fcljek m\u00e1sokhoz, gyakran elijeszti az embereket t\u0151lem<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        19. Nagyon fontos sz\u00e1momra, hogy \u00f6n\u00e1ll\u00f3 legyek<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        20. Ideges\u00edt, ha valaki t\u00fal k\u00f6zel akar ker\u00fclni hozz\u00e1m<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        21. Gyakran agg\u00f3dom, hogy a partnerem nem marad velem<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        22. Jobban szeretem, ha m\u00e1sok nem f\u00fcggenek t\u0151lem<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        23. Tartok t\u0151le, hogy elhagynak<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        24. K\u00e9nyelmetlen sz\u00e1momra, ha k\u00f6zel ker\u00fcl\u00f6k m\u00e1sokhoz<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        25. \u00dagy \u00e9rzem, hogy m\u00e1sok vonakodnak olyan k\u00f6zel ker\u00fclni hozz\u00e1m, mint ahogy \u00e9n szeretn\u00e9m<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        26. Jobban szeretem, ha nem f\u00fcgg\u00f6k m\u00e1sokt\u00f3l<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        27. Tudom, hogy lesz mellettem valaki, ha sz\u00fcks\u00e9gem lesz r\u00e1<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        28. Aggaszt, hogy m\u00e1sok nem fogadnak el<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        29. A szerelmi partnerem gyakran k\u00f6zelebb akar ker\u00fclni hozz\u00e1m, mint amennyire \u00e9n szeretn\u00e9m<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n
        30. K\u00f6nnyed\u00e9n alak\u00edtok ki szoros kapcsolatot m\u00e1sokkal<\/td>\n<\/tr>\n
        1<\/td>\n2<\/td>\n3<\/td>\n4<\/td>\n5<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

        \u00a0<\/p>\n

        Az eredeti angol v\u00e1ltozat pontoz\u00e1sa:
        Biztons\u00e1gos k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 itemek (S): 3, 9 (ford\u00edtott), 10, 15,28 (ford\u00edtott).
        Bizalmatlan k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 itemek (F): 1,5, 12, 24.
        Aggodalmaskod\u00f3 k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 itemek: 6 (ford\u00edtott), 8, 16,25.
        Elker\u00fcl\u0151 k\u00f6t\u0151d\u00e9st m\u00e9r\u0151 itemek: 2, 6, 19,22, 26.
        A fennmaradt itemek k\u00e9t m\u00e1sik k\u00f6t\u0151d\u00e9smutat\u00f3t m\u00e9rnek.<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n

        \u00a0<\/p>\n<\/td>\n<\/tr>\n<\/table>\n

        <\/span> \t\t\t\t\t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        <\/a> Szerz\u0151k: CS\u00d3KA SZILVIA1, SZAB\u00d3 G\u00c1BOR1, S\u00c1FR\u00c1NY ESZTER2, ROCHLITZ R\u00c9KA2, B\u00d3DIZS R\u00d3BERT1 1Semmelweis Egyetem, Magatart\u00e1studom\u00e1nyi Int\u00e9zet, Budapest2K\u00e1roli G\u00e1sp\u00e1r Reform\u00e1tus Egyetem, Pszichol\u00f3gia Tansz\u00e9k A k\u00e9zirat elfogadva: 2007. augusztus J\u00f3llehet a feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9se kiemelked\u0151 alap- \u00e9s alkalmazott kutat\u00e1si jelent\u0151s\u00e9g\u0171, e c\u00e9lb\u00f3l alkalmazhat\u00f3 valid\u00e1lt magyar nyelv\u0171 k\u00e9rd\u0151\u00edv nem tal\u00e1lhat\u00f3 a szakirodalomban. A feln\u0151ttkori k\u00f6t\u0151d\u00e9s m\u00e9r\u00e9se c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l a Relationship …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-120","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-articles-in-professional-journals"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/120","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=120"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/120\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":421,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/120\/revisions\/421"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=120"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=120"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/psychophysiology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=120"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}