{"id":217,"date":"2013-01-02T12:56:22","date_gmt":"2013-01-02T11:56:22","guid":{"rendered":"http:\/\/www.phd.sote.hu\/?page_id=217"},"modified":"2024-09-26T17:27:43","modified_gmt":"2024-09-26T15:27:43","slug":"elmeleti-orvostudomanyok","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/rolunk\/doktori-iskolak-2023-augusztus-31-elott\/elmeleti-orvostudomanyok\/","title":{"rendered":"Elm\u00e9leti \u00e9s Transzl\u00e1ci\u00f3s Orvostudom\u00e1nyok Doktori Iskola"},"content":{"rendered":"
\n

Figyelem!<\/span> 2023. augusztus 31-\u00e9n a kor\u00e1bbi doktori iskol\u00e1kban megsz\u0171nt a k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt a k\u00f6z\u00f6s Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, ahol a kor\u00e1bbi doktori iskol\u00e1k \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1val \u2013 11 tagozatban<\/a> folynak a doktori programok.<\/strong><\/p>\n<\/div>\n

\n

Ismertet\u0151<\/h2>\n
\n\n

\nVezet\u0151: Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s<\/strong>
\nBiofizikai \u00e9s Sug\u00e1rbiol\u00f3giai Int\u00e9zet
\n1094 Budapest, T\u0171zolt\u00f3 u. 37-47.
\nEmail:<\/strong> kellermayer.miklos@med.semmelweis-univ.hu<\/a>
\nTelefon:<\/strong> + 36 1 267-6261 vagy 459 1500\/60200<\/p>\n

\n
\n<\/div>\n
Doktori iskola\u00a0 tanulm\u00e1nyi adminisztr\u00e1tora:<\/strong><\/div>\n
Besze Erzs\u00e9bet<\/strong>
\nTelefon: 459 1500\/60200<\/div>\n
\n
\n<\/div>\n
Titk\u00e1r<\/strong>:<\/div>\n
Dr. Zsembery \u00c1kos<\/strong>
\nKlinikai K\u00eds\u00e9rleti Kutat\u00f3 \u00e9s Hum\u00e1n \u00c9lettani Int\u00e9zet
\nTelefon:<\/strong> 60339, 60348
\nE-mail:<\/strong> zsembery.akos@med.semmelweis-univ.hu<\/span><\/span><\/a><\/div>\n\n<\/div>

Programok<\/h2>\n
\n\n
\u00a0<\/div>\n
\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n\n
Programok<\/strong><\/span><\/td>\n Programvezet\u0151<\/strong><\/span><\/td>\n<\/tr>\n
01. Sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek \u00e9lettana \u00e9s klinikuma<\/td>\nDr. Merkely B\u00e9la<\/td>\n<\/tr>\n
02. A v\u00e9rkering\u00e9si rendszer norm\u00e1lis \u00e9s k\u00f3ros m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek mechanizmusai<\/td>\nDr. Beny\u00f3 Zolt\u00e1n<\/td>\n<\/tr>\n
03. Cellul\u00e1ris \u00e9s molekul\u00e1ris biofizika<\/td>\nDr. Kellermayer Mikl\u00f3s<\/td>\n<\/tr>\n
04. A folyad\u00e9k- \u00e9s elektrolith\u00e1ztart\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9let- \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettana-Kering\u00e9s \u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s<\/td>\nDr. Zsembery \u00c1kos<\/td>\n<\/tr>\n
05. Vaszkul\u00e1ris patofiziol\u00f3gia \/ atherosclerosis<\/td>\nDr. Proh\u00e1szka Zolt\u00e1n<\/td>\n<\/tr>\n
06. Az orvosi k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s radioteranosztika<\/td>\nDr. Maurovich Horvat P\u00e1l<\/td>\n<\/tr>\n
07. A sz\u00f6veti adapt\u00e1ci\u00f3 mechanizmusai<\/td>\nDr. V\u00e1rb\u00edr\u00f3 Szabolcs<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n

\n<\/div>

Programok le\u00edr\u00e1sa<\/h2>\n
\n
\nAz Elm\u00e9leti \u00e9s Transzl\u00e1ci\u00f3s Orvostudom\u00e1nyok Doktori Iskola (vezet\u0151: Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s) <\/strong>5 multidiszciplin\u00e1ris kutat\u00e1si \u00e9s oktat\u00e1si PhD programb\u00f3l \u00e1ll. A programok az \u00e9lettani tudom\u00e1nyok v\u00e1logatott r\u00e9szeit k\u00e9pviselik; a programvezet\u0151k nemzetk\u00f6zileg elismert szaktekint\u00e9lyek. T\u00f6rt\u00e9nelmileg 1993-ban el\u0151sz\u00f6r valamennyi program \u00f6n\u00e1ll\u00f3an ker\u00fclt akkredit\u00e1l\u00e1sra, majd 2002-ben ezek egyetlen doktori iskol\u00e1ba integr\u00e1l\u00f3dtak 2005-ig Dr. Monos Emil vezet\u00e9s\u00e9vel.
\nPhD programjaink legf\u0151bb c\u00e9lja a Magyarorsz\u00e1gra jellemz\u0151 n\u00e9pbetegs\u00e9gek, illetve vezet\u0151 hal\u00e1lokok mechanizmusainak kutat\u00e1sa (p\u00e9ld\u00e1ul sz\u00edv-\u00e9rrendszeri \u00e9s vesebetegs\u00e9gek, hipert\u00f3nia, k\u00f6v\u00e9rs\u00e9g) \u00e9s olyan k\u00f6rnyezeti, fizikai t\u00e9nyez\u0151k vizsg\u00e1lata (ultraibolya \u00e9s r\u00f6ntgensug\u00e1rz\u00e1s), melyek az eg\u00e9sz t\u00e1rsadalmat \u00e9rintik. Az \u00e9rbetegs\u00e9gek ritka form\u00e1i (pl. acceler\u00e1lt atherosclerosis, mikroangiop\u00e1ti\u00e1k) mechanizmusainak vizsg\u00e1lat\u00e1val tov\u00e1bbi izgalmas kutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek ny\u00edltak. Valamennyi vizsg\u00e1lati ter\u00fclet\u00fcnk a molekul\u00e1ris szintt\u0151l a beteg\u00e1gyig terjed. Az \u00e9lettani \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettani folyamatok nanom\u00e9ret\u0171, molekul\u00e1ris \u00e9s sejtes h\u00e1tter\u00e9nek vizsg\u00e1lata \u00e9s az eredm\u00e9nyek szerv, illetve szervezet szintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 integr\u00e1l\u00e1sa olyan \u00faj tudom\u00e1nyos felfedez\u00e9sekhez \u00e9s m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1hoz vezethetnek, melyek a betegs\u00e9gek megel\u0151z\u00e9s\u00e9t, mechanizmusainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, gyorsabb diagn\u00f3zis\u00e1t, eredm\u00e9nyesebb ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t \u00e9s k\u00f6nnyebb rehabilit\u00e1ci\u00f3j\u00e1t teszik lehet\u0151v\u00e9. Az iskola programj\u00e1nak k\u00edn\u00e1lat\u00e1ban a sz\u00e1mos alaptudom\u00e1nyi projekten k\u00edv\u00fcl hagyom\u00e1nyosan jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9k\u0171 alkalmazott klinikai kutat\u00e1sok is szerepelnek.
\nV\u00e1rjuk az al\u00e1bbi tudom\u00e1nyter\u00fcletek, illetve kutat\u00e1sok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151 tehets\u00e9ges fiatal koll\u00e9g\u00e1kat, akik el\u0151k\u00e9pzetts\u00e9g\u00fck alapj\u00e1n alkalmasak elm\u00e9leti \u00e9s\/vagy klinikai kutat\u00f3munk\u00e1k v\u00e9gz\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n
\n

01. Sz\u00edv-\u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek \u00e9lettana \u00e9s klinikuma
\n<\/strong>Programvezet\u0151: Dr. Merkely B\u00e9la<\/strong><\/p>\n

A program c\u00e9lja a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kardiovaszkul\u00e1ris k\u00f3r\u00e1llapotok \u00e9s a sportol\u00f3i sz\u00edv szab\u00e1lyoz\u00e1si folyamatainak, valamint e betegs\u00e9gek illetve sport\u00e9lettani v\u00e1ltoz\u00e1sok diagnosztikai \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geinek komplex kutat\u00e1sa hum\u00e1n vizsg\u00e1latokban \u00e9s \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletes modellekben els\u0151sorban az endokrin sz\u00edvm\u0171k\u00f6d\u00e9s peptidhormonjai; az aritmogenezis mechanizmusai; az aritmi\u00e1k non-farmakol\u00f3gi\u00e1s kezel\u00e9s\u00e9nek \u00faj lehet\u0151s\u00e9gei; kardiovaszkul\u00e1ris szab\u00e1lyoz\u00f3 \u00e1gensek hat\u00e1smechanizmusa; a sz\u00edvseb\u00e9szeti kardioprotekci\u00f3 \u00faj \u00e1gensei; a kardiovaszkul\u00e1ris farmakogenomikai vizsg\u00e1latok, valamint a kardi\u00e1lis\/endotheli\u00e1lis progenitor sejteknek a sz\u00edv \u00e1t\u00e9p\u00fcl\u00e9s\u00e9ben \u00e9s regener\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata ter\u00e9n, melyek egy\u00fattal a t\u00e9mavezet\u0151k f\u0151 tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fcletei.
\nA hallgat\u00f3k nemzetk\u00f6zileg elismert, kiv\u00e1l\u00f3 oktat\u00f3k \u00e9s kutat\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9vel juthatnak el\u0151re mind alapkutat\u00e1sbeli, mind pedig klinikai kutat\u00e1saikban, ut\u00f3bbit kiemelten az invaz\u00edv- \u00e9s nem-invaz\u00edv kardiol\u00f3gia, az intenz\u00edv ter\u00e1pia, a sz\u00edvseb\u00e9szet \u00e9s \u00e9rseb\u00e9szet ter\u00e9n. A t\u00e9mavezet\u0151k saj\u00e1t posztgradu\u00e1lis szakter\u00fcleti kurzusok keret\u00e9ben adj\u00e1k \u00e1t az egyes t\u00e9m\u00e1khoz kapcsol\u00f3d\u00f3 ismereteket, ami elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati k\u00e9pz\u00e9st jelent.
\nA programban eddig 40 PhD hallgat\u00f3 szerzett fokozatot, \u00e9s jelenleg tov\u00e1bbi 8 hallgat\u00f3nk \u00e1ll fokozatszerz\u00e9si elj\u00e1r\u00e1s alatt.<\/p>\n

\n

02. A v\u00e9rkering\u00e9si rendszer norm\u00e1lis \u00e9s k\u00f3ros m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek mechanizmusai
\nProgramvezet\u0151: Dr. Beny\u00f3 Zolt\u00e1n<\/strong><\/p>\n

A t\u00e9ma ter\u00fclet\u00e9n folynak sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 k\u00eds\u00e9rletes kutat\u00e1sok, sokr\u00e9t\u0171 hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos kooper\u00e1ci\u00f3ban. A v\u00e9rkering\u00e9si betegs\u00e9gek a hal\u00e1loki statisztik\u00e1kban vil\u00e1gszerte vezet\u0151 helyet foglalnak el. A v\u00e9rkering\u00e9si rendszer norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek kell\u0151en pontos ismerete n\u00e9lk\u00fcl a k\u00f3ros kering\u00e9sv\u00e1ltoz\u00e1sok l\u00e9nyeg\u00e9t nem lehet meg\u00e9rteni, \u00edgy korszer\u0171 diagnosztik\u00e1n alapul\u00f3 oki ter\u00e1pia nem folytathat\u00f3, az eg\u00e9szs\u00e9gmeg\u0151rz\u00e9s szempontjai nem \u00e9rv\u00e9nyes\u00fclhetnek. A program c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se ez\u00e9rt az eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9s k\u00f3ros v\u00e9rkering\u00e9si folyamatok mechanizmusainak kutat\u00e1sa, e ter\u00fcleten elk\u00f6telezett fiatal szakemberek k\u00e9pz\u00e9se, nevel\u00e9se, \u00e9s az ismeretek orvosi k\u00f6ztudatba val\u00f3 \u00e1tvitele gradu\u00e1lis \u00e9s posztgradu\u00e1lis szinten egyar\u00e1nt. A gesztor-int\u00e9zet honlapj\u00e1n is megtal\u00e1lhat\u00f3 az a k\u00f6zel negyven t\u00e9ma, melyekb\u0151l a PhD k\u00e9pz\u00e9s ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k v\u00e1logathatnak (http:\/\/www.humanelettan.usn.hu). \u00c9vr\u0151l-\u00e9vre \u00f6n\u00e1ll\u00f3 k\u00e9pz\u00e9si kurzusokat is szervez a program a \u201eKlinikai kardiovaszkul\u00e1ris fiziol\u00f3gia\u201d \u00e9s \u201cA k\u00eds\u00e9rletes \u00e9s a klinikai orvostudom\u00e1ny korszer\u0171 vizsg\u00e1l\u00f3 \u00e9s m\u00e9r\u00e9si m\u00f3dszerei\u201d t\u00e9m\u00e1kban magyar \u00e9s angol nyelven.<\/p>\n

\n

03. Cellul\u00e1ris \u00e9s molekul\u00e1ris biofizika
\nProgramvezet\u0151: Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s<\/strong><\/p>\n

A program els\u0151dleges c\u00e9lja olyan modern, komprehenz\u00edv biofizikai tud\u00e1s \u00e9s k\u00eds\u00e9rleti k\u00e9szs\u00e9gek \u00e1tad\u00e1sa, amely kiv\u00e1l\u00f3 alapot teremt az \u00e9lettani, k\u00f3r\u00e9lettani \u00e9s klinikai \u00e1llapotok \u00e9s folyamatok kvantitat\u00edv, matematikai \u00e9s fizikai alapokon nyugv\u00f3 meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez. A programban megjelen\u0151 kutat\u00e1si tematik\u00e1k \u00e1t\u00edvelnek az egyedi biomolekul\u00e1k tulajdons\u00e1gait\u00f3l \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t\u0151l az \u00e9l\u0151 sejtekben \u00e9s az \u00e9l\u0151 szervezetben zajl\u00f3 folyamatokig: nanobiotechnol\u00f3gia, polim\u00e9r fizika\/k\u00e9mia, egymolekula biofizika, citoplazm\u00e1ris (citoszkelet\u00e1lis \u00e9s motorfeh\u00e9rj\u00e9k) \u00e9s membr\u00e1nfeh\u00e9rj\u00e9k (k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 transzporter csal\u00e1dok), nukleoprotein komplexek (helik\u00e1z\/DNS, hiszton\/DNS, viruskapszid\/RNS), illetve fibrill\u00e1ris extracellul\u00e1ris feh\u00e9rjerendszerek (amiloid, fibrin) szerkezeti dinamik\u00e1ja \u00e9s nanomechanik\u00e1ja, lipid alap\u00fa nanovehikulumok (liposz\u00f3m\u00e1k) vizsg\u00e1lata \u00e9s fejleszt\u00e9se, in vivo organizmus szint\u0171 folyamatok (pl. nanopartikulumok biodisztribuci\u00f3ja) k\u00f6vet\u00e9se. A kutat\u00e1st k\u00fcl\u00f6nleges \u00e9s egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 m\u00f3dszerek \u00e9s megk\u00f6zel\u00edt\u00e9sek t\u00e1mogatj\u00e1k: molekul\u00e1ris dinamika szimul\u00e1ci\u00f3, atomer\u0151mikroszk\u00f3pia, l\u00e9zercsipesz, in vitro motilit\u00e1si pr\u00f3ba, multifoton mikroszk\u00f3pia, nanoSPECT\/CT, nanoPET\/MRI, modern spektroszk\u00f3pi\u00e1k, illetve molekul\u00e1ris \u00e9s sejtbiol\u00f3giai metodik\u00e1k. A kutat\u00e1st sz\u00e1mos meghirdetett kurzus seg\u00edti \u00e9s helyezi t\u00e1gabb tudom\u00e1nyos perspekt\u00edv\u00e1ba.<\/p>\n

\n

04. A folyad\u00e9k- \u00e9s elektrolith\u00e1ztart\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak \u00e9let- \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettana – Kering\u00e9s \u00e9s v\u00e9rnyom\u00e1s szab\u00e1lyoz\u00e1sa
\nProgramvezet\u0151: Dr. Zsembery \u00c1kos<\/strong><\/p>\n

A program c\u00e9lja, hogy seg\u00edtse a nephrologia, illetve a kapcsol\u00f3d\u00f3 tudom\u00e1nyok ir\u00e1nt \u00e9rdekl\u0151d\u0151k kutat\u00f3munk\u00e1ra t\u00f6rt\u00e9n\u0151 alkalmass\u00e1 t\u00e9tel\u00e9t. A t\u00e9mavezet\u0151k az \u00e9lettan, a k\u00f3r\u00e9lettan, a belgy\u00f3gy\u00e1szat, a gyermekgy\u00f3gy\u00e1szat, a transzplant\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a klinikai nephrologia nemzetk\u00f6zi h\u00edr\u0171 k\u00e9pvisel\u0151i, akik komplex multidiszciplin\u00e1ris szeml\u00e9lettel oktatnak \u00e9s kutatnak \u00e9s elk\u00f6telezettek a folyad\u00e9k \u00e9s elektrolith\u00e1ztart\u00e1s, a v\u00e9rnyom\u00e1s \u00e9s a vesem\u0171k\u00f6d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s jobb meg\u00e9rt\u00e9se ir\u00e1nt. Eredm\u00e9nyeik k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a vesehemodinamika \u00e9s mikrocirkul\u00e1ci\u00f3, a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 kr\u00f3nikus veseel\u00e9gtelens\u00e9ghez vezet\u0151 betegs\u00e9gek mechanizmusa \u00e9s progresszi\u00f3ja, a diabeteses nephrop\u00e1tia, a sz\u00f6veti fibr\u00f3zis \u00e9s a transzplant\u00e1lt vese kil\u00f6k\u0151d\u00e9si mechanizmusa ter\u00fclet\u00e9n elismertek. Fontos ter\u00fclet az intracellul\u00e1ris jel\u00e1tvitel, a TGF-beta \u00e9s a renin-angiotenzin hat\u00e1sa, az afferens arteriola \u00e9s a juxtaglomerul\u00e1ris appar\u00e1tus m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s morfol\u00f3gi\u00e1ja. Az ut\u00f3bbiak vizsg\u00e1lat\u00e1nak eredm\u00e9nyek\u00e9ppen a glomerul\u00e1ris filtr\u00e1ci\u00f3 \u00faj szab\u00e1lyoz\u00e1si mechanizmus\u00e1t is le\u00edrt\u00e1k. A kiterjedt epidemiol\u00f3giai, pszichonephrologiai \u00e9s alv\u00e1si kutat\u00e1sok sz\u00e1mos \u00faj, k\u00f6zvetlen klinikai haszonnal j\u00e1r\u00f3 eredm\u00e9nyre vezettek. A kutat\u00e1sokat \u00fajabban kiterjesztett\u00fck a nanomedicina ter\u00fclet\u00e9re is.
\nA programban eddig 46-an v\u00e9geztek, \u00e9s ennek mintegy fele klinikai szakter\u00fcleten szerzett PhD fokozatot.<\/p>\n

\n

05. Vaszkul\u00e1ris patofiziol\u00f3gia \/ atherosclerosis
\nProgramvezet\u0151: Dr. Proh\u00e1szka Zolt\u00e1n<\/strong><\/p>\n

A program c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei magukban foglalj\u00e1k olyan hum\u00e1n klinikai vizsg\u00e1latok tervez\u00e9s\u00e9t, kivitelez\u00e9s\u00e9t majd \u00e9rt\u00e9kel\u00e9s\u00e9t, amelyek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel az angio\u00f6d\u00e9m\u00e1s k\u00f3rk\u00e9pekben bek\u00f6vetkez\u0151 patofiziol\u00f3giai elv\u00e1ltoz\u00e1sok jobban megismerhet\u0151k \u00e9s felt\u00e9rk\u00e9pezhet\u0151k, az atheroscleroticus talajon kifejl\u0151d\u0151 sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek valamint akceler\u00e1lt atheroscleroticus megbeteged\u00e9sek pathomechanizmusa felt\u00e1rhat\u00f3, \u00e9s a thromboticus microangiopathi\u00e1s k\u00f3rfolyamat pathofiziol\u00f3gi\u00e1ja jellemezhet\u0151. C\u00e9lkit\u0171z\u00e9s olyan laborat\u00f3riumi m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa \u00e9s alkalmaz\u00e1sa, amelyek seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtanak a fenti k\u00f3rk\u00e9pek differenci\u00e1ldiagnosztik\u00e1j\u00e1ban, a nyomon k\u00f6vet\u00e9sben, a prognosztik\u00e1ban \u00e9s a ter\u00e1pia hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak felm\u00e9r\u00e9s\u00e9ben.
\nJelen t\u00e9ma c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se tov\u00e1bb\u00e1 azon faktorok endot\u00e9lsejtekre gyakorolt hat\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata, amelyek kiemelt prognosztikai vagy diagnosztikai esetleg ter\u00e1pi\u00e1s jelent\u0151s\u00e9g\u0171nek mutatkoztak a fenti k\u00f3rk\u00e9pekben.<\/p>\n

\n

06. Az orvosi k\u00e9palkot\u00e1s \u00e9s radioteranosztika<\/strong>
\nProgramvezet\u0151: Dr. Maurovich Horvat P\u00e1l<\/strong><\/p>\n

A kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9geken bel\u00fcl a coronaria (koszor\u00fa\u00e9r) betegs\u00e9gek vezetik vil\u00e1gszerte a hal\u00e1loz\u00e1si statisztik\u00e1kat, \u00e9s a stroke-kal k\u00f6z\u00f6sen a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri hal\u00e1loz\u00e1s mintegy 80%-\u00e1\u00e9rt felel\u0151sek.<\/p>\n

A koron\u00e1riabetegs\u00e9g h\u00e1tter\u00e9ben a sz\u00edvet ell\u00e1t\u00f3 koszor\u00faerekben kialakul\u00f3 \u00e9rfal-meszesed\u00e9s (plakk-k\u00e9pz\u0151d\u00e9s) \u00e1ll. A plakkok id\u0151vel n\u0151hetnek, fokozatosan sz\u0171k\u00edtve az \u00e9ret, nehez\u00edtve ezzel a v\u00e9r \u00e1raml\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n

A hagyom\u00e1nyos rizik\u00f3faktorok, csak korl\u00e1tozottan alkalmasak a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak, illetve lefoly\u00e1s\u00e1nak predikci\u00f3j\u00e1ra. Ez\u00e9rt tov\u00e1bbi er\u0151fesz\u00edt\u00e9sek sz\u00fcks\u00e9gesek a kardiovaszkul\u00e1ris kock\u00e1zat el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9nek, valamint a p\u00e1ciensek rizik\u00f3stratifik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak a pontos\u00edt\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

Az \u00fajgener\u00e1ci\u00f3s, fotonsz\u00e1ml\u00e1l\u00f3 detektorral ell\u00e1tott CT-szkennerek (PCCT) alapjaiban reform\u00e1lhatj\u00e1k meg a koszor\u00fa\u00e9r-betegs\u00e9gben szenved\u0151 p\u00e1ciensek klinikai ell\u00e1t\u00e1s\u00e1t gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s\u00fck szem\u00e9lyre szab\u00e1s\u00e1val. A PCCT r\u00e9szletgazdagabb lek\u00e9pez\u00e9st biztos\u00edt, \u00edgy potenci\u00e1lisan olyan \u00fajszer\u0171 k\u00e9pi biomarkerek is azonos\u00edthat\u00f3k lehetnek, melyek a kor\u00e1bbiakn\u00e1l hat\u00e9konyabban k\u00e9pesek el\u0151rejelezni a j\u00f6v\u0151beli nem-k\u00edv\u00e1natos kardiovaszkul\u00e1ris esem\u00e9nyeket.<\/p>\n

CT vez\u00e9relte antiateroszklerotikus ter\u00e1pia <\/strong><\/p>\n

Kor\u00e1bbi sztatin-vizsg\u00e1latokban leggyakrabban a plakkok t\u00e9rfogat\u00e1nak cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t figyelt\u00e9k meg, de a plakkok \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9nek is igen fontos szerepe van a az akut koron\u00e1ria-szindr\u00f3ma kialakul\u00e1s\u00e1ban.<\/p>\n

Egyre t\u00f6bb, invaz\u00edv k\u00e9palkot\u00e1ssal nyert adat utal arra, hogy a sztatinok el\u0151ny\u00f6s hat\u00e1s\u00e1ban nagyobb szerepet kap a plakkok lipidtartalm\u00e1nak m\u00f3dosul\u00e1sa, a plakkt\u00e9rfogat v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1val szemben. Ma m\u00e9g nem \u00e1ll rendelkez\u00e9sre neminvaz\u00edv k\u00e9palkot\u00e1s vizsg\u00e1lati eredm\u00e9ny abban a vonatkoz\u00e1sban, hogy a sztatinter\u00e1pia megv\u00e1ltoztatja-e a plakkok lipidtartalm\u00e1t, strukt\u00far\u00e1j\u00e1t \u00e9s a koron\u00e1ria \u00e1raml\u00e1si viszonyokat.<\/p>\n

Vizsg\u00e1lati hipot\u00e9zis\u00fcnk szerint a sztatinter\u00e1pia megv\u00e1ltoztatja a koron\u00e1riaplakkok morfol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t, jav\u00edtja az \u00e1raml\u00e1si viszonyokat \u00e9s el\u0151seg\u00edti a plakkstabiliz\u00e1ci\u00f3t. Felt\u00e9telezz\u00fck, hogy ezek a v\u00e1ltoz\u00e1sok PCCT-vel igen j\u00f3 t\u00e9rbeli felbont\u00e1ssal \u00e9s spektr\u00e1lis k\u00e9palkot\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gekkel k\u00f6vethet\u0151k. Hipot\u00e9zis\u00fcnk szerint a sztatinter\u00e1pia olyan morfol\u00f3giai v\u00e1ltoz\u00e1sokat eredm\u00e9nyez a plakkokban, amelyek hosszabb t\u00e1v\u00fa k\u00f6vet\u00e9s sor\u00e1n is kimutathat\u00f3k maradnak. \u00dagy v\u00e9lj\u00fck, hogy a PCCT alkalmaz\u00e1sa \u00faj lehet\u0151s\u00e9get teremt a sztatinter\u00e1pi\u00e1ra nem reag\u00e1l\u00f3 betegek korai azonos\u00edt\u00e1sa ter\u00e9n, ami megalapozhatja a szem\u00e9lyre szabott gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n

\n

07. A sz\u00f6veti adapt\u00e1ci\u00f3 mechanizmusai
\nProgramvezet\u0151: Prof. V\u00e1rb\u00edr\u00f3 Szabolcs<\/strong><\/p>\n

Az interdiszciplin\u00e1ris program els\u0151dleges c\u00e9lja az \u00e9lettani \u00e9s patol\u00f3gi\u00e1s folyamatok adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9se a molekul\u00e1kt\u00f3l a beteg\u00e1gyig. A programban megjelen\u0151 kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1k a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6veteket \u00e9r\u0151 fiziol\u00f3gi\u00e1s vagy k\u00e1ros behat\u00e1sok adapt\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lja Az \u00e9lettani \u00e9s k\u00f3r\u00e9lettani folyamatok sejtes, molekul\u00e1ris valamint a szervezet szintj\u00e9n t\u00f6rt\u00e9n\u0151 integr\u00e1l\u00e1sa \u00faj tudom\u00e1nyos eredm\u00e9nyekhez vezethetnek, melyek nem csak a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 (k\u00f3r)\u00e1llapotok, betegs\u00e9gek patomechanizmus\u00e1nak m\u00e9lyebb meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t, hanem \u00faj diagnosztikus \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s lehet\u0151s\u00e9geket is magukban rejtenek. A program keret\u00e9ben nem csak alaptudom\u00e1nyi, hanem alkalmazott klinikai kutat\u00e1sok is szerepelnek. A PhD hallgat\u00f3k nemzetk\u00f6zileg elismert, kiv\u00e1l\u00f3 kutat\u00f3k \u00e9s oktat\u00f3k vezet\u00e9s\u00e9vel juthatnak el a fokozatszerz\u00e9sig.<\/p>\n

\n\n<\/div>

K\u00e9pz\u00e9si \u00e9s vizsga t\u00e1j\u00e9koztat\u00f3k<\/h2>\n
\n\n\n\n\n
F\u0151- \u00e9s mell\u00e9kt\u00e1rgyak list\u00e1ja programonk\u00e9nt<\/td>\nLet\u00f6lt\u00e9s<\/a><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

 <\/p>\n\n<\/div>

Doktori Tagozat Tan\u00e1csa<\/h2>\n
\n\n
Tartalom felt\u00f6lt\u00e9s alatt.<\/div>\n

 <\/p>\n\n<\/div>

\u00c9ves besz\u00e1mol\u00f3k<\/h2>\n
\n\n
\n\n\n\n\n\n
\u00c9ves Besz\u00e1mol\u00f3k<\/strong><\/td>\nLet\u00f6lt\u00e9s<\/strong><\/td>\n<\/tr>\n
2021<\/td>\nLet\u00f6lt\u00e9s<\/a><\/td>\n<\/tr>\n
2022<\/td>\nLet\u00f6lt\u00e9s<\/a><\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n<\/div>\n
\n

 <\/p>\n<\/div>\n<\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Figyelem! 2023. augusztus 31-\u00e9n a kor\u00e1bbi doktori iskol\u00e1kban megsz\u0171nt a k\u00e9pz\u00e9s \u00e9s l\u00e9trej\u00f6tt a k\u00f6z\u00f6s Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, ahol a kor\u00e1bbi doktori iskol\u00e1k \u00f6sszevon\u00e1s\u00e1val \u2013 11 tagozatban<\/a> folynak a doktori programok. Vezet\u0151: Dr. Kellermayer Mikl\u00f3s Biofizikai \u00e9s Sug\u00e1rbiol\u00f3giai Int\u00e9zet 1094 Budapest, T\u0171zolt\u00f3 u. 37-47. Email: kellermayer.miklos@med.semmelweis-univ.hu<\/a> Telefon: + 36 1 267-6261 vagy 459 1500\/60200 Doktori iskola\u00a0 tanulm\u00e1nyi …<\/p>\n","protected":false},"author":158,"featured_media":0,"parent":62800,"menu_order":0,"comment_status":"open","ping_status":"open","template":"template-fullwidth.php","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-217","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/217","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/users\/158"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=217"}],"version-history":[{"count":12,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/217\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":62805,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/217\/revisions\/62805"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/62800"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=217"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=217"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/phd\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=217"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}