A Szentágothai János Idegtudományi Doktori Iskola programjai és témavezetői
6/1. Neuromorfológia és sejtbiológia
Programvezető:Prof. Dr. Alpár Alán
Helyettese: Dr. Dobolyi Árpád
Az Idegtudományi Doktori Iskola ezen alapkutatási programja a központi idegrendszer vizsgálatának széles spektrumát – az egyedi idegsejtek működésétől, differenciálódásától a magasabb rendű agykérgi tevékenységig – öleli fel. A program számos témájában közös az alkalmazott módszerek jellege (neuromorfológia, neurokémia, molekuláris sejtbiológia, szinaptológia), a témák funkcionális szemlélete, a funkcionális neuromorfológia gazdag repertoárjának használata. A program magába foglalja az idegszövet szerveződésének, az idegsejtek differenciálódásának vizsgálatát és a központi idegrendszer plaszticitásának jobb megértését célul kitűző témákat. A programon belül helyet kaptak a molekuláris genetikai témák, a kísérletes neuromorfológia, továbbá normál és kóros (neurodegeneratív) emberi agyak vizsgálata. A program citológiai, neuromorfológiai és neurokémiai (immunhisztokémiai) témái szorosan kapcsolódnak mind az autonóm idegrendszer szabályozó mechanizmusait (stressz, fájdalom, táplálékfelvétel, hőszabályozás), mind a központi idegrendszer magasabb rendű tevékenységeit (információ feldolgozás, tanulás, motiváció, memória) vizsgáló témákhoz.
Témavezetők:
Acsády László
Alpár Alán
Csillag András
Dénes Ádám
Dobolyi Árpád
Freund Tamás
Gerber Gábor
Gulyás Attila
Kalló Imre
Kálmán Mihály
Katona István
Környei Zsuzsanna
Lele Zsolt
Madarász Emília
Maglóczky Zsófia
Négyessy László
Nusser Zoltán
Nyíri Gábor
Palkovits Miklós
Puskár Zita
Réthelyi Miklós
Szabó Gábor
Takács József
Tóth Zsuzsanna
Tömböl Teréz
Wenger Tibor
6/2. Neuroendokrinológia
Programvezető: Dr. Fekete Csaba
A neuroendokrinológia program keretén belül a képzés már több mint egy évtizede folyik. Minden második tanév egyik félévében 28 órás kurzuson lehet részt venni, mely áttekintést ad a komplex neuroendokrinológia valamennyi fontos területéről. A programon belül jelenleg 13 témavezető irányításával végeznek kísérletes kutató munkát a doktoranduszok, tanulmányozva a neuroendokrinológia meghatározott, szűkebb témaköreit. A hazai neuroendokrinológiai kutatások nemzetközileg elismertek.
Témavezetők:
Fekete Csaba
Gereben Balázs
Halász Béla
Halász József
Haller József
Hrabovszky Erik
Kalló Imre
Kovács Krisztina
Köves Katalin
Liposits Zsolt
Makara Gábor
Nagy M. György
Zelena Dóra
6/3 Funkcionális idegtudományok
Programvezető: Prof. Dr. Sperlágh Beáta
A doktori program az agyi neuronhálózatok működését elsősorban funkcionális oldalról közelítő neurofarmakológiai, neurokémiai és neurofiziológiai kutatásokat és azt megalapozó képzést ölel fel. A neurofarmakológiai kutatások fő célja az ún. nem-szinaptikus agymodell tanulmányozása, amely egyrészt a kémiai ingerületátvitel egy újfajta mechanizmusát definiálja, másrészt magyarázatot ad a központi idegrendszerben ható gyógyszerek hatásmódjára, és új beavatkozási pontokat szolgáltathat neuropszichiátriai kórképek terápiájához. A kutatások további kiemelt területei az idegrendszer és az immunrendszer eddig még kevéssé ismert kapcsolatrendszerének feltárása, illetve új neurotranszmitterek és modulátorok azonosítása a központi idegrendszerben. A neurokémiai kutatások célkitűzései azoknak a pathológiai folyamatoknak megismerése, amelyek hypoxia és oxidatív stressz hatására mennek végbe a központi idegrendszeri neuronokban, ezen belül a Na+ és Ca2+ homeosztázis, az in situ mitokondriális funkció, valamint az excitábilitás változásainak tanulmányozása. A neurofiziológiai kutatások elsősorban a kognitív pszichofiziológia területén folynak és a szenzoros folyamatok és a magasabb idegműködések központi idegrendszeri mechanizmusainak megértését célozzák eseményhez kötött agyi potenciálváltozások elemzésével.
Témavezetők:
Ambus Attila
Ádám Veronika
Borhegyi Zsolt
Christos Chinipoulos
Érdi Péter
Hájos Norbert
Karmos György
Kiss János
Lendvai Balázs
Mike Árpád
Rózsa Balázs
Sperlágh Beáta
Szabadics János
Szabó Gábor
Tretter László
Ulbert István
Vizi E. Szilveszter
Wittner Lucia
Zelles Tibor
6/4 Klinikai idegtudományok
Programvezető: Dr. Molnár Mária Judit
A Klinikai Idegtudományi Program az Idegtudományi Doktori Iskolán belül a neuropszichiátriai kórállapotok mechanizmusának kutatását helyezi az vizsgálatok középpontjába. A programban résztvevő laboratóriumok sejtbiológiai, molekuláris biológiai, biokémiai, farmakológiai és elektrofiziológiai módszerekkel végzik a kutatást PhD hallgatók közreműködésével. Az Országos Klinikai Idegtudományi Intézetben, illetve a Semmelweis Egyetem Vascularis Neurológiai Tanszéki Csoportjában (Cardiovascularis Centrum) két munkacsoport dolgozik, (vezető Prof. Dr. Nagy Zoltán) sejtbiológiai, molekuláris biológiai módszerekkel endothel és neuronalis apoptosis vizsgálatokat végeznek permanens vagy transiens ischaemiás állatmodellekben valamint PC12 és endothel sejtkultúrában. Új bioelektromos képalkotó módszert dolgoznak ki 128 csatornás EEG regisztrációkból. Az epilepszia munkacsoport (vezető Prof. Dr. Halász Péter) a tüskehullám epilepszia mechanizmusát, az alvás és az epilepszia összefüggését, az epilepsziás mechanizmus és a cognitív működés, a temporalis spike aktivitás és a memoria összefüggését vizsgálják. A farmakológiai munkacsoport (vezető Prof. Dr. Bagdy György) a serotonin pharmakológiáját, az alvászavarok és a serotonin összefüggését kutatja. Dr.Erőss Loránt docens az epilepsia sebészeti kezelést megelőző kivizsgálások, a perioperatív elektrofiziológiai módszertant kutatja. Dr Fabó Dániel PhD hallgatóival az epilepsziás elektromos aktivitásban a ripple jelenségeket elemzi. Molnár professzor asszony PhD hallgatókkal humán genetikai vizsgálatokat vezet ritka neurológiai kórképekben. A farmakológiai munkacsoport (vezető Prof. Dr. Bagdy György) a serotonin pharmakológiáját, az alvászavarok és a serotonin összefüggését kutatja. A programban még rész vesz Nyakas Csaba professzor (IOrszágos Gyógyintézeti Központ) által vezetett egy-egy munkacsoport.
Témavezetők:
Bagdy György
Erőss Lóránd
Fogarasi András
Halász Péter
Kántor Sándor
Kovács Gábor
Lévay György
Molnár Mária Judit
Nagy Zoltán
Nyakas Csaba
Skopál Judit
Szikora István
Szilágyi Géza
6/5 Klinikai neurológiai kutatások
Programvezető: Dr. Kovács Tibor
A PhD program kutatási tapasztalattal rendelkező orvostanhallgatók, szakképzésben álló orvosok, neurológusok és klinikai idegtudományokban dolgozók számára biztosítja, hogy klinikai kutatási területen tudományos érdemeket szerezzenek és doktori címhez jussanak.
A cerebrovascularis betegségek altémában a véralvadás és rheologiai változások követése található. Az agyi keringészavarok epidemiológiai vizsgálata és a lacunaris agyi infarctusok jellegzetességeinek klinikai és képalkotó vizsgálata új témaként kerül kiirásra. TCD és EEG jelek szimultán analysisével vizsgálható az agyi keringés szabályozása. A kognitív neurológia aktuális kérdéseinek kutatását ígéri a gondolkodás-, memória-zavarok és az aphasiák klinikai-elektrophysiológiai vizsgálata alprogram.
A dementiák és a dementiával járó degeneratív idegrendszeri betegségek organicus háttere neuropsychológiai és elektrofiziológiai módszerekkel (neurometriával) vizsgálható. A sclerosis multiplex differencialdiagnózisa – altéma kutatásához klinikai, képalkotó és elektrofizilógiai adatok elemzése szükséges.
A Parkinson kór kórélettani jelenségei és kezelése elektrofiziológiai és psychometriai módszerekkel kutatható. A mozgásszabályozás műszeres vizsgálata, a mozgástervezés, és a tremorok elkülönítő diagnózisa alprogram választása elektrofiziológiai jártasságot igényel. A neuropathológiai témakörök magukba foglalják az Alzheimer-kór és egyéb dementiák kutatását, um. a vascularis componensek Alzheimer-kórban, a keringési határterületek és a leukoaraiosis histopathológiai vizsgálata, a prionbetegségek. Új altéma az önálló fejfájásbetegségek kórélettani, biokémiai alapjainak kutatása.
A perifériás idegrendszer vizsgálatának új módszerét jelentik az Ultrahang alkalmazásán alapuló eljárások különböző perifériás idegrendszeri betegségek komplex képalkotó és elektrofiziológiai vizsgálatával, ezen betegség csoportok eddig még nem ismert jellegzetességeinek kimutatására irányul a kutatási program.
A bonctani és műtéti szimulátorok segítik a komplex térszerkezetű struktúrák tanulmányozását és műtéttechnikai lépések megértését. A kutatás célja a hiánypótló mikro sebészeti neuroanatómia oktatása. A mikro sebészeti eljárások lefedik a központi és perifériás idegrendszer régióit, mely magában foglalja főként az agy és a gerincsebészeti eljárásokat, de az emberi test egyéb régióinak mikro sebészetét is.
Témavezetők:
Arányi Zsuzsanna
Banczerowski Péter
Barsi Péter
Bereczki Dániel
Ertsey Csaba
Kamondi Anita
Kovács Tibor
Papp Mátyás
Tamás Gertrúd
Vastagh Ildikó
Horváth András
6/6 Biológiai pszichiátria
Programvezető: Dr. Lazáry Judit
A „Biológiai Pszichiátria” Program célja az, hogy a Semmelweis Egyetemen olyan képzést és kutatást végezzen, mely a természettudományos gondolkodás alapján vizsgálja az agy-elmetudományok elméleti és gyakorlati kérdéseit, hasznosítja a különböző kutatási területekről nyert ismereteket a kóros pszichés működések és a terápiára adott klinikai válasz megértésében, eredményeivel hozzájárul a mindennapi gyakorlatban a mentálhigiéne-pszichiátria vállalt feladataihoz. A biológiai pszichiátria számára az egyik kihívás az, hogy egyesítse a pszichopatológiában fellelhető központi idegrendszer funkcionális változásaira vonatkozó ismereteinket az agy és a viselkedés kapcsolat valamint az agyszerkezetre vonatkozó jelenlegi tudásunkkal.
A „Biológiai Pszichiátria” Programban résztvevő kutatások a pszichiátriai zavarokat a humán környezet kölcsönhatásait figyelembevevő neurobiológiai, neurokémiai-genetikai és neurokognitív megközelítésből próbálják vizsgálni, a többi tudományággal való együttműködés eredményeként összegyűlt ismeretek felhasználása mellett a betegek klinikai megfigyelésén és a hatásos gyógyszeres kezelésén is alapuló tapasztalatok segítségével.
A program egyelőre 7 témából épül fel, a felnőtt és időskor pszichiátriai betegségeinek neurobiológiai, klinikai és terápiás vonatkozásainak tanulmányozását kínálja a résztvevőknek. A témavezetők hazai és nemzetközileg ismert elméleti és gyakorlati szakemberek, egyetemi tanárok, vezető főorvosok, a témák jeles képviselői.
Témavezetők:
Faludi Gábor
Haller József
Gonda Xénia
Juhász Csaba
Lazáry Judit
Rihmer Zoltán
Sasvári Mária
Sárosi Andrea
Székely Anna
Tekes Kornélia
Zelena Dóra