{"id":9774,"date":"2020-01-13T16:49:03","date_gmt":"2020-01-13T15:49:03","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/?p=9774"},"modified":"2020-01-13T16:50:34","modified_gmt":"2020-01-13T15:50:34","slug":"elhunyt-dr-knoll-berta-1931-2019","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/2020\/01\/13\/elhunyt-dr-knoll-berta-1931-2019\/","title":{"rendered":"Elhunyt Dr. Knoll Berta (1931-2019)"},"content":{"rendered":"

F\u00e1jdalommal tudatjuk, hogy Dr. Knoll Berta,<\/strong> a k\u00f6zelm\u00faltban meghalt Knoll professzor feles\u00e9ge, \u00e9let\u00e9nek 88. \u00e9v\u00e9ben, 2019. december 26-\u00e1n elhunyt. Knoll Berta az ELTE aranydiplom\u00e1sa, a biol\"\"<\/a>\u00f3giai tudom\u00e1nyok doktora, a Semmelweis Egyetem, Gy\u00f3gyszertani (jelenleg Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s) Int\u00e9zet\u00e9nek k\u00f6zel 50 \u00e9ven kereszt\u00fcl volt munkat\u00e1rsa.<\/span><\/p>\n

A SOTE, Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetben 1955-ben tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsk\u00e9nt kezdett dolgozni, \u00e9s azonnal bekapcsol\u00f3dott a Knoll J\u00f3zsef \u00e9s Kelemen K\u00e1roly \u00e1ltal p\u00e1r \u00e9vvel kor\u00e1bban elind\u00edtott viselked\u00e9s-farmakol\u00f3giai kutat\u00f3 csoport munk\u00e1j\u00e1ba. A pszichi\u00e1triai megbeteged\u00e9sek, mint schizophrenia \u00e9s depresszi\u00f3 kezel\u00e9s\u00e9re val\u00f3ban alkalmas gy\u00f3gyszerek csak az 50-es \u00e9vekben jelentek meg, a k\u00f6vetkez\u0151 \u00e9vtizedekben ezek kutat\u00e1sa, a gy\u00f3gyszerek vizsg\u00e1lat\u00e1ra alkalmas \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletes modellek kifejleszt\u00e9se k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9ss\u00e9 v\u00e1lt. Ezekben a kutat\u00e1sokban volt igen jelent\u0151s szerepe Knoll Berta munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak is, aki 1969 \u00e9s 1986 k\u00f6z\u00f6tt mint tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rs; 1986-t\u00f3l 2000-ig pedig mint tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3 vezette az Int\u00e9zet, Viselked\u00e9sfarmakol\u00f3giai Laborat\u00f3rium\u00e1t, majd az MTA Neuropszichofarmakol\u00f3giai Kutat\u00f3csoportot is.<\/span><\/p>\n

Munk\u00e1ja k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00faj t\u00edpus\u00fa pszichostimul\u00e1nsok kutat\u00e1sa, a magasabb rend\u0171 idegm\u0171k\u00f6d\u00e9s pszichofarmakol\u00f3giai befoly\u00e1sol\u00e1sa, az agyi izgalmi g\u00f3cok k\u00e9pz\u0151d\u00e9si mechanizmus\u00e1nak, a tanul\u00e1si mechanizmusokat serkent\u0151 \u00e9s g\u00e1tl\u00f3 anyagok \u00e9lettani, farmakol\u00f3giai szerep\u00e9nek kutat\u00e1sa \u00e9s a szerotonin, ill. a szerotoninerg rendszer tanul\u00e1sserkent\u0151 szerep\u00e9nek felt\u00e1r\u00e1sa \u00e1llt.<\/span><\/p>\n

Az Orvostudom\u00e1ny c\u00edm\u0171 lap szerkeszt\u0151je, az MTA Neurobiol\u00f3giai Tudom\u00e1nyos Bizotts\u00e1g, a Magyar Biol\u00f3giai, a Magyar Farmakol\u00f3giai, \u00e9s a Magyar \u00c9lettani T\u00e1rsas\u00e1g tagja, valamint a Collegium Internationale Activitatis Nervosae Superioris \u00e9s a European Neuroscience Association tagja volt.<\/span><\/p>\n

Sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 irodalmi \u00e9s m\u0171v\u00e9szeti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9ssel \u00e9s tud\u00e1ssal rendelkez\u0151, bar\u00e1ts\u00e1gos, kedves szem\u00e9ly\u00e9nek eml\u00e9k\u00e9t meg\u0151rizz\u00fck.<\/span><\/p>\n

FARMAKOL\u00d3GIAI \u00c9S FARMAKOTER\u00c1PI\u00c1S INT\u00c9ZET MUNKAT\u00c1RSAI<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

F\u00e1jdalommal tudatjuk, hogy Dr. Knoll Berta, a k\u00f6zelm\u00faltban meghalt Knoll professzor feles\u00e9ge, \u00e9let\u00e9nek 88. \u00e9v\u00e9ben, 2019. december 26-\u00e1n elhunyt. Knoll Berta az ELTE aranydiplom\u00e1sa, a biol <\/a> \u00f3giai tudom\u00e1nyok doktora, a Semmelweis Egyetem, Gy\u00f3gyszertani (jelenleg Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s) Int\u00e9zet\u00e9nek k\u00f6zel 50 \u00e9ven kereszt\u00fcl volt munkat\u00e1rsa. A SOTE, Gy\u00f3gyszertani Int\u00e9zetben 1955-ben tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsk\u00e9nt kezdett dolgozni, \u00e9s azonnal …<\/p>\n","protected":false},"author":101230,"featured_media":9777,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[407],"tags":[],"class_list":["post-9774","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9774","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101230"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=9774"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9774\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":9776,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/9774\/revisions\/9776"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/media\/9777"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=9774"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=9774"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=9774"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}