{"id":14700,"date":"2025-04-22T15:30:51","date_gmt":"2025-04-22T13:30:51","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/?p=14700"},"modified":"2025-04-22T15:30:51","modified_gmt":"2025-04-22T13:30:51","slug":"gyogyszerismerteto-mini-review-uj-gyogyszerekrol","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/2025\/04\/22\/gyogyszerismerteto-mini-review-uj-gyogyszerekrol\/","title":{"rendered":"Gy\u00f3gyszerismertet\u0151 mini-review \u00faj gy\u00f3gyszerekr\u0151l"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><span data-contrast=\"auto\">A tavalyihoz hasonl\u00f3an id\u00e9n is megjelent a British Journal of Pharmacology gy\u00f3gyszerismertet\u0151 mini-review-ja az eur\u00f3pai (EMA), brit (MHRA) \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok (FDA) gy\u00f3gyszerhat\u00f3s\u00e1ga \u00e1ltal enged\u00e9lyezett \u00faj gy\u00f3gyszerekr\u0151l. Fontos kiemelni, hogy a cikk csak azokat a gy\u00f3gyszereket vette figyelembe, amiket eddig m\u00e9g a h\u00e1rom hat\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00fcl valamelyik nem regisztr\u00e1lt el\u0151zetesen. Mivel \u00e1ltal\u00e1ban az FDA a leggyorsabb, ez\u00e9rt t\u00f6bb olyan szer van, ami Eur\u00f3p\u00e1ban m\u00e9g nem jelent meg, illetve ami id\u00e9n jelent meg, de a kor\u00e1bbi review r\u00e9sze volt. A t\u00e1bl\u00e1zatban 7 gy\u00f3gyszern\u00e9l csak az FDA szerepel, de az EMA is enged\u00e9lyezte \u0151ket tavaly, illetve a landiolol (ultra r\u00f6vid hat\u00e1s\u00fa \u03b2 blokkol\u00f3) eset\u00e9ben Eur\u00f3p\u00e1ban nem centr\u00e1lis t\u00f6rzsk\u00f6nyvez\u00e9s t\u00f6rt\u00e9nt. <\/span><span data-ccp-props=\"{}\">\u00a0<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span data-contrast=\"auto\">A teljesen \u00faj hat\u00f3anyagok sz\u00e1ma 53, ami kicsit alacsonyabb a 2023-asn\u00e1l (70). Ebb\u0151l 15 nagy molekulat\u00f6meg\u0171 feh\u00e9rje, 4 fejlett ter\u00e1pi\u00e1s k\u00e9sz\u00edtm\u00e9ny \u00e9s 2 oligonukleotid). Ez ut\u00f3bbi kicsit kevesebb a 2023-as adatn\u00e1l (11). Az 53 szerb\u0151l 21 ritka betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 orphan gy\u00f3gyszerk\u00e9nt lett regisztr\u00e1lva. A fenti 53 gy\u00f3gyszerb\u0151l 28 \u00fatt\u00f6r\u0151 (firs in class) jelleg\u0171, vagy teljesen \u00faj hat\u00e1smechanizmus\u00fa, vagy jelent\u0151sen m\u00f3dos\u00edtott a hat\u00e1smechanizmusa a kor\u00e1bbi hasonl\u00f3 t\u00e1mad\u00e1spont\u00fa szerekhez viszony\u00edtva. A cikk els\u0151sorban ezeket mutatja be r\u00e9szletesen. <\/span><span data-ccp-props=\"{}\">\u00a0<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span data-contrast=\"auto\">Ter\u00e1pi\u00e1s ter\u00fclet szempontj\u00e1b\u00f3l ahogy m\u00e1r kor\u00e1bban is, abszol\u00fat \u00e9rt\u00e9kben \u00e9s innovat\u00edv szempontb\u00f3l is az onkol\u00f3gia k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek domin\u00e1lnak. Tal\u00e1lunk k\u00f6zt\u00fck oligunukleotid telomer\u00e1z g\u00e1tl\u00f3t (Imetelstat), bispecifikus HER2\/HER3 antitestet, ami a HER2-t c\u00e9lozza \u00e9s a HER3-at blokkolja (Zenocutuzumab) illetve olyan HER2 ellenes antitestet, ami a HER2 k\u00e9t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 epit\u00f3pj\u00e1hoz k\u00f6t\u0151dik (Zanidatamab). Azonban tal\u00e1lunk teljesen \u00faj mechanizmus\u00fa gy\u00f3gyszereket m\u00e1s ter\u00fcletekr\u0151l is. P\u00e9ld\u00e1ul megjelent k\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l teljesen elt\u00e9r\u0151 k\u00e9mi\u00e1j\u00fa \u00faj PPAR\u03b2 agonista (Seladepar \u00e9s Elafibranor) primer bili\u00e1ris cholangitis kezel\u00e9s\u00e9re; egy teljesen \u00faj megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s a tissue factor pathway inhibitor ellenes antitest hemophilia kezel\u00e9s\u00e9re (Martacimab); illetve a vil\u00e1g els\u0151 muszkarin agonista 3. gener\u00e1ci\u00f3s antipszichotikuma schizofr\u00e9ni\u00e1ra (Xanomelin \/ Trospium. A klasszikus farmakonok mellett tavaly ker\u00fclt j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1sra a vil\u00e1g els\u0151 nem koronav\u00edrus elleni mRNS vakcin\u00e1ja id\u0151s kori RSV fert\u0151z\u00e9s megel\u0151z\u00e9s\u00e9re (MRESVIA). <\/span><span data-ccp-props=\"{}\">\u00a0<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span data-contrast=\"auto\">A cikk r\u00e9szletesen bemutatja mind a 28 \u00fatt\u00f6r\u0151 hat\u00f3anyagot. Akit \u00e9rdekel a farmakol\u00f3gia fejl\u0151d\u00e9se annak mindenk\u00e9pp aj\u00e1nlott a publik\u00e1ci\u00f3 elolvas\u00e1sa.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A tavalyihoz hasonl\u00f3an id\u00e9n is megjelent a British Journal of Pharmacology gy\u00f3gyszerismertet\u0151 mini-review-ja az eur\u00f3pai (EMA), brit (MHRA) \u00e9s az Egyes\u00fclt \u00c1llamok (FDA) gy\u00f3gyszerhat\u00f3s\u00e1ga \u00e1ltal enged\u00e9lyezett \u00faj gy\u00f3gyszerekr\u0151l. Fontos kiemelni, hogy a cikk csak azokat a gy\u00f3gyszereket vette figyelembe, amiket eddig m\u00e9g a h\u00e1rom hat\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00fcl valamelyik nem regisztr\u00e1lt el\u0151zetesen. Mivel \u00e1ltal\u00e1ban az FDA a &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":102322,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[407],"tags":[],"class_list":["post-14700","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14700","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/102322"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=14700"}],"version-history":[{"count":1,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14700\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":14701,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/14700\/revisions\/14701"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=14700"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=14700"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=14700"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}