{"id":13067,"date":"2024-01-19T10:34:21","date_gmt":"2024-01-19T09:34:21","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/?p=13067"},"modified":"2024-02-02T17:00:39","modified_gmt":"2024-02-02T16:00:39","slug":"uj-tudomanyos-kozlemeny-a-springer-nature-kiado-nagy-presztizsu-communications-biology-lapjaban","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/2024\/01\/19\/uj-tudomanyos-kozlemeny-a-springer-nature-kiado-nagy-presztizsu-communications-biology-lapjaban\/","title":{"rendered":"\u00daj tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9ny a Springer Nature kiad\u00f3 nagy preszt\u00edzs\u0171 Communications Biology lapj\u00e1ban"},"content":{"rendered":"<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-13156 aligncenter\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-400x267.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"267\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-400x267.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-1024x683.jpg 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-768x512.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-1536x1024.jpg 1536w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-2048x1365.jpg 2048w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-753x502.jpg 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7221-203x135.jpg 203w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/p>\n<p>A cikk els\u0151 \u00e9s egyben levelez\u0151 szerz\u0151je Dr. M\u00f3rotz G\u00e1bor Int\u00e9zet\u00fcnk tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Dr. M\u00f3rotz a t\u00e9ma nemzetk\u00f6zi vezet\u0151 szak\u00e9rt\u0151ivel k\u00f6z\u00f6sen jegyzett cikk\u00e9ben \u00faj nevez\u00e9ktant dolgozott ki a lemur tail kinase (LMTK) nev\u0171 feh\u00e9rje csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra. Az LMTK feh\u00e9rj\u00e9k szerepet j\u00e1tszanak a tanul\u00e1sban \u00e9s mem\u00f3ria kialakul\u00e1s\u00e1ban, sejten bel\u00fcli sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si folyamatokban, \u00e9s g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. Azonban az LMTK feh\u00e9rj\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9se zavart szenved a leggyakoribb demencia t\u00edpusokban, \u00edgy Alzheimer k\u00f3rban \u00e9s frontotemporalis demencia\/amiotrofi\u00e1s lateralszkler\u00f3zisban, valamint egy a t\u00fcd\u0151t \u00e9rint\u0151 s\u00falyos megbeteged\u00e9sben ciszt\u00e1s fibr\u00f3zisban. Az ut\u00f3bbi id\u0151ben a feh\u00e9rje csal\u00e1d k\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelmet kapott r\u00e1kos megbeteged\u00e9sekben, mivel egyik tagj\u00e1t, mint prosztatar\u00e1k hajlamos\u00edt\u00f3 g\u00e9nt azonos\u00edtott\u00e1k, m\u00edg m\u00e1s tagjai prognosztikus marker<a name=\"x__Hlk141133697\"><\/a>ek vastagb\u00e9l-, gyomor-, prosztata- \u00e9s\u00a0mellr\u00e1kban. Ezen eredm\u00e9nyek f\u00e9ny\u00e9ben az LMTK feh\u00e9rj\u00e9k fontos szerepet j\u00e1tszhatnak ezeknek a s\u00falyos betegs\u00e9geknek a patomechanizmus\u00e1ban \u00e9s potenci\u00e1lis \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s gy\u00f3gyszer c\u00e9lpontok lehetnek. Azonban a feh\u00e9rje csal\u00e1d tagjainak p\u00e1rhuzamos felfedez\u00e9se \u00e9s aktivit\u00e1suk pontatlan el\u0151rejelz\u00e9se zavaros \u00e9s f\u00e9lrevezet\u0151 nevez\u00e9ktanhoz vezetett. Most, hogy ezek a feh\u00e9rj\u00e9k egyre nagyobb figyelmet kapnak, elengedhetetlenn\u00e9 v\u00e1lt egy egyszer\u0171 \u00e9s egy\u00e9rtelm\u0171 LMTK-n\u00f3menklat\u00fara kidolgoz\u00e1sa. Ezt szolg\u00e1lja Dr. M\u00f3rotz \u00e9s munkat\u00e1rsainak cikke seg\u00edtve a tudom\u00e1nyos k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, hogy ezekr\u0151l a molekul\u00e1kr\u00f3l pontos \u00e9s k\u00f6vetkezetes inform\u00e1ci\u00f3kat kapjanak.<\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-13159 aligncenter\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-400x267.jpg\" alt=\"\" width=\"400\" height=\"267\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-400x267.jpg 400w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-1024x683.jpg 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-768x512.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-1536x1024.jpg 1536w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-2048x1365.jpg 2048w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-753x502.jpg 753w, https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/files\/2024\/01\/BAL7213-203x135.jpg 203w\" sizes=\"auto, (max-width: 400px) 100vw, 400px\" \/><\/p>\n<p>Az eredeti cikk ezen a <a href=\"https:\/\/pubmed.ncbi.nlm.nih.gov\/38191649\/\"><strong>linken<\/strong><\/a> olvashat\u00f3.<\/p>\n<p>&nbsp;<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A cikk els\u0151 \u00e9s egyben levelez\u0151 szerz\u0151je Dr. M\u00f3rotz G\u00e1bor Int\u00e9zet\u00fcnk tudom\u00e1nyos munkat\u00e1rsa. Dr. M\u00f3rotz a t\u00e9ma nemzetk\u00f6zi vezet\u0151 szak\u00e9rt\u0151ivel k\u00f6z\u00f6sen jegyzett cikk\u00e9ben \u00faj nevez\u00e9ktant dolgozott ki a lemur tail kinase (LMTK) nev\u0171 feh\u00e9rje csal\u00e1d sz\u00e1m\u00e1ra. Az LMTK feh\u00e9rj\u00e9k szerepet j\u00e1tszanak a tanul\u00e1sban \u00e9s mem\u00f3ria kialakul\u00e1s\u00e1ban, sejten bel\u00fcli sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si folyamatokban, \u00e9s g\u00e9n kifejez\u0151d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. Azonban &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101941,"featured_media":13156,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[484,407],"tags":[],"class_list":["post-13067","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-fontosabb-eredmenyeink","category-hirek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13067","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101941"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13067"}],"version-history":[{"count":5,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13067\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":13162,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/13067\/revisions\/13162"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/media\/13156"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13067"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13067"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/pharmacology\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13067"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}