A halláskárosodás a leggyakoribb emberi szenzoros deficit. Több mint 460 millió embert érint (http://www.who.int/mediacentre/factsheets/fs300/en/) és csak az Európai Unióban több mint 90 milliárd Eurót költenek rá évente. 700-ból egy gyermek súlyos halláskárosodással vagy teljesen süketen születik, ami akadályozza a beszéd kialakulását és az írástanulást. A 65 év felettiek egyharmada szenved halláskárosodásban. Ez megnehezíti kommunikációjukat és akár szociális izolációhoz, depresszióhoz is vezethet. A belsőfül vagy a hallóideg/hallópálya sérülése által kiváltott szenzorineurális (percepciós) halláskárosodások (pl. zaj okozta, időskori, biz. gyógyszerek mellékhatásaként fellépő vagy öröklődő halláskárosodások) megelőzésére és gyógyítására nincs hatékony gyógyszeres terápia. Ennek elsődleges oka a hallással és károsodásaival kapcsolatos hiányos ismereteinkben van.
Kutatócsoportunk a hallórendszer élettanának és kórélettanának sejt- és molekuláris szintű kutatására a legmodernebb nagy tér- és időbeli felbontású funkcionális imaging módszert (fluoreszcens mikroszkópia) valamintneurotranszmitter mérést használ in vitro. A vizsgálatokat vad egereken ill. különböző emberi halláskárosodás egér modelljein (genetically engineered mice) végezzük. Kiemelt célunknak tekintjük, hogy az új mechanizmusok feltárása során lehetséges új hallásprotektív gyógyszertámadáspontokat azonosítsunk és ezek gyógyszeres befolyásolásának hallásjavító hatását teszteljük. A fenti in vitro vizsgálatok során feltárt mechanizmusok in vivo meglétét ill. a potenciálisan otoprotektív vegyületeket in vivo teszteljük a leggyakoribb szenzorineurális halláskárosodások laboratóriumunkban beállított egérmodelljein (zaj okozta, időskori, gyógyszer mellékhatásként fellépő halláskárosodások). Az egerek hallását objektív hallásvizsgáló módszerekkel mérjük (ABR: agytörzsi kiváltott válasz, OAE: otoakusztikus emisszió).
Együttműködünk a Semmelweis Egyetem Fül-Orr-Gégészeti és Fej-Nyaksebészeti Klinikájával valamint gyógyszergyárakkal.
Témacsoport vezető:Dr. Zelles Tibor, habilitált egyetemi docens (Google Scholar)
Csoport tagjai:
- Berekméri Eszter, PhD hallgató
- Humli Viktória, PhD hallgató
- Szepesy Judit, PhD hallgató
Fő kutatási területeink:
- In vivo
- A leggyakoribb halláskárosodások (zaj- és gyógyszerek okozta ill. időskori) gyógyszeres terápiája
1. ábra: Auditoros agytörzsi kiváltott válaszok (ABR) elvezetése és értékelése altatott egéren
2. ábra: Zajdoboz és hallásküszöb meghatározás ABR módszerrel
- Ex vivo
- A Ca2+ szignalizáció és a purinerg jelátvitel a Corti-szerv támasztósejtjeiben
- A purinerg jelátvitelben zajkárosodás hatására bekövetkező változások
- A támasztó sejtek cochleáris erősítésben játszott szereped
3. ábra: A) Fluoreszcens mikroszkóp; B) Hemicochlea ferde megvilágítás alatt, a Corti-szerv és egy fluoreszcens festékkel jelölt Deiters-sejt
Elsajátítható készségek:
- Tudományos gondolkodásmód
- Klinikum orientált felfedező kutatás
- Hatóanyagtesztelés állatmodellekben
- Mikroszkópia alapjai
- Funkcionális imaging alapjai
- Kísérlettervezés
- Irodalomkutatás
- Egerek kezelése, gondozása
- Adatok rendezése és értékelése
- Eredmények bemutatása
A témában TDK hallgatók által elért eredmények:
- 2018:
- Deák Orsolya, ÁOK V., Semmelweis Egyetem TDK Konferencia, I. díj és OTDK jelölt
- 2015:
- Dienes Tamás, ÁOK IV., XXXII. OTDK, Orvos- és Egészségtudományi Szekció, II. díj
- Berekméri Eszter, ELTE TTK TDK Konferencia, I. díj és OTDK jelölt
- Dienes Tamás, ÁOK IV., Semmelweis Egyetem TDK Konferencia, I. díj és OTDK jelölt
- 2014:
- Sahin-Tóth Judit, SZIE Állatorvos-tudományi Kar V., Boehringer Ingelheim díj és OTDK jelölt
Egyéb díjak:
- 2016:
- Dr. Zelles Tibor SE Kutatói Merit Díj
- Szepesy Judit FAMÉ konferencia, Neuropeptidek, Neuro-immun interakciók szekció, Poszter különdíj
- 2015:
- Humli Viktória A Magyar Élettani Társaság 2015. évi Vándorgyűlése, MÉT Ifjúsági szekció poszter díja
- Humli Viktória A Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság Experimentális Farmakológiai szekciójának 9. szimpóziuma, Poszter szekció, 3. Díj
- 2014:
- Humli Viktória Semmelweis Egyetem, PhD Tudományos Napok, Poszter szekció, 1. díj
Referenciák:
- Berekméri E, Deák O, Téglás T, Sághy É, Horváth T, Aller M, Fekete Á, Köles L, Zelles T. (2019); Targeted single-cell electroporation loading of Ca2+ indicators in the mature hemicochlea preparation. Hear Res. 371:75-86
- Horvath T, Polony G, Fekete A, Aller M, Halmos G, Lendvai B, Heinrich A, Sperlagh B, Vizi ES, Zelles T (2016). ATP-Evoked intracellular Ca2+ signaling of different supporting cells in the hearing mouse hemicochlea. Neurochem. Res., 41(1): 364-375.
- Köles L, Kató E, Hanuska A, Zádori ZS, Al-Khrasani M, Zelles T, Rubini P, Illes P (2016). Modulation of excitatory neurotransmission by neuronal/glial signalling molecules: interplay between purinergic and glutamatergic systems. Purinergic Signal., 12(1): 1-24.
- Delmaghani S, Defourny J, Aghaie A, Beurg M, Dulon D, Thelen N, Perfettini I, Zelles T, Aller M, Meyer A, Emptoz A, Giraudet F, Leibovici M, Dartevelle S, Soubigou G, Thiry M, Vizi ES, Safieddine S, Hardelin JP, Avan P, Petit C (2015). Hypervulnerability to sound exposure through impaired adaptive proliferation of peroxisomes. Cell, 163(4): 894-906.
- Polony G, Humli V, Ando R, Aller M, Horvath T, Harnos A, Tamas L, Vizi ES, Zelles T (2014). Protective effect of rasagiline in aminoglycoside ototoxicity. Neuroscience, 265: 263-273.
- Lendvai B., Halmos G.B., Polony G., Kapocsi J., Horváth T., Aller M., Vizi E.S., Zelles T. (2011). Chemical neuroprotection in the cochlea: the modulation of dopamine release from lateral olivocochlear efferents. Neurochem. Int., 59(2):150-8.
- Doleviczényi Z., Vizi E.S., Gacsályi I, Pallagi K., Volk B., Hársing L.G. Jr., Halmos G., Lendvai B., Zelles T. (2008). 5-HT6/7 receptor antagonists facilitate dopamine Release in the cochlea via a GABAergic disinhibitory mechanism. Neurochem Res., 33, 2364-2372.
- Halmos G., Horváth T., Polony G., Fekete A., Kittel A., Vizi E.S., van der Laan B.F., Zelles T., Lendvai B. (2008). The role of N-methyl-D-aspartate receptors and nitric oxide in cochlear dopamine release. Neuroscience, 154, 796-803.
- Doleviczényi Z., Halmos G., Répássy G., Vizi E.S., Zelles T., Lendvai B. (2005). Cochlear dopamine release is modulated by group II metabotropic glutamate receptors via GABAergic neurotransmission. Neurosci. Lett., 385, 93-98.
- Halmos G., Doleviczényi Z., Répássy G., Vizi E.S., Lendvai B., Zelles T. (2005). D2 autoreceptor inhibition reveals oxygen-glucose deprivation induced release of dopamine in guinea-pig cochlea. Neuroscience, 132, 801-809.