Betűméret: A A A

Dr. Fürst Zsuzsanna

Dr. Fürst Zsuzsanna

Dr. Fürst Zsuzsanna

Jelen beosztás: Professor emeritus

Mellék: 56122

Email:furst

Egyetemi tanulmányok:
1957-1963 Semmelweis (Budapesti) Orvostudományi Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Budapest

Munkahely:
1963- tudományos s.munkatárs, Chinoin Gyógyszergyár
1966- Semmelweis Egyetem, Általános Orvostudományi Kar, Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet.

Korábbi beosztások:
Tudományos munkatárs (1963-66), tanársegéd (1966-73), adjunktus (1973-80), docens (1980-91), egyetemi tanár (1991), tanszékvezető egyetemi tanár (1994-2004), egyetemi tanár (2004-2009), professor emeritus (2009-)

Tudományos fokozatok:
1973 Orvostudomány kandidátusa (5891):”Különböző típusú fájdalomcsillapítók hatásmódjának és toleranciát kiváltó hatásának elemzése” c. értekezés alapján
1993 Orvostudomány (MTA) doktora (03.146): “Az opiát receptorok heterogenitásának funkcionális jelentősége”c. értekezés alapján.
1994 habilitáció (176/1993./XII.17./ Korm. számú rendelet 9.§. (2) alapján (R-407/ 1994)
1994 Klinikai farmakológus szakorvos

Oktatási tevékenység
Graduális:
1963-1994 Farmakológia gyakorlatok magyar nyelven ÁOK hallgatók részére
1973- Farmakológia tantermi előadások magyar ÁOK,
1986- angol nyelven angol és német ÁOK) hallgatók részére
1994-1997 a Bolognai Egyetem szerződéses famakológia professzora

Tankönyvírás
A Gyógyszertan c. egyetemi tankönyv főszerkesztője, 3 fejezet szerzője (Fürst Zs, szerk, Medicina 1998)
A Farmakológia c. egyetemi tankönyv főszerkesztője, 3 fejezet szerzője (Fürst Zs, szerk Medicina 2001)
A Humánfarmakológia c. könyv szerkesztője 2 fejezet szerzője (főszerk. Vizi E. Szilveszter, szerkesztők: Fürst Zs, Kovács P, Magyar K Papp Gy, Szolcsányi J. Medicina 1998, Medicina, 2002)
Farmakológia és Farmakoterápia c. egyetemi tankönyv társszerkesztője, 3 fejezet szerzője (Gyires K és Fürst Zs, szerk. Medicina 2007)
Farmakoterápia c. szakkönyv társszerkesztője (szerk. Kerpel-Fronius Sándor, társszerk. Gyires K és Fürst Zs, Medicina, 2008)
A Farmakológia alapjai c. egyetemi tankönyv társszerkesztője, 3 fejezet szerzője (Gyires, K és Fürst Zs, szerk., Medicina, 2011)

Új kötelező tantárgy bevezetése
1998-ban kezdeményeztem – a Klinikai Farmakológia és Bizonyítékokon alapuló – gyógyszeres terápia oktatásának bevezetését egy külön félév formájában. A graduális orvosképzés során Magyarországon elsőízben a mi Egyetemünkön nyert kötelező tantárgyi besorolást ez a szubdiszciplina. Ennek megfelelően változtattuk a Gyógyszertani Intézet nevét Farmakológiai és Farmakoterápiás Intézet-re.

Posztgraduális:
1980-1989 Orvostovábbképző Egyetem, ill. az Országos Szakképesítő Bizottság továbbképző tanfolyamain előadó
1986-1994 Klinikai Farmakológiai szakvizsgabizottság tagja
1990- Hungarológia Diplomahonosítási és Equivalencia Bizottság elnöke
1994- SE Klinikai Farmakológiai szakvizsgabizottság elnöke
1999 A 24. sz. Experimentális és klinikai farmakológia c. Ph.D. program, 1. sz. Hatóanyag és hatásmechanizmus orientált farmakodinámiai kutatások c. alprogram vezetője. A Gyógyszertudományi Doktori Iskola Farmakológia szakágának vezetője.

Egyetemi közéleti tevékenység
1981-1992  Általános Orvosi Kar Felvételi Bizottsági elnök
1985-1991 Semmelweis Orvostudományi Egyetem Egyetemi Tanácsának (Szenátus) választott tagja
1991-1994 Általános Orvosi Kar Tanácsának választott tagja,
1991-1997 Általános Orvosi Kar Oktatási-Nevelési Bizottságának tagja
1992-1996 Karközi Tanulmányi és Vizsgaszabályzat Reform Bizottság elnöke
1994-1997 Általános Orvosi Kar Tanulmányi Bizottságának elnöke
1997-2004 Általános Orvosi Kar Oktatási Nevelési Bizottság elnöke
2004-2006 Általános Orvosi Kar Oktatási Nevelési Bizottság tagja

Fontosabb bizottsági tisztségek és tagságok:
hazai
1992- Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai társaság vezetőségi tagja
1994-2007 SE, Klinikai Farmakológiai Szakvizsga Gremium elnöke
1997-2005 MTA Orvosi Tudományok Osztálya II. Szakmai Bizottság tagja
1999- Egészségügyi Tudományos Tanács (ETT) III. sz. Klinikai és Kísérletes Farmakológia Kábítószer és Gyógyszerfüggőség Bizottság tagja
1999- MTA Orvosi Tudományok Osztálya Gyógyszerkutatási és Farmakoterápiás Munkabizottság tagja
2005-2009 MTA Gyógyszerkémiai és Gyógyszertechnológiai Munkabizottság tagja
2006-2007 ETT Tudományos Kutatásetikai Bizottságának (TUKEB) tagja
2007- ETT Klinikai Farmakológiai Etikai Bizottságának (KFEB) elnöke
2007- Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság megválasztott elnöke
2009- Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság elnöke

külföldi
International Narcotic Research Club (INRC), tag
European Neuroscience Association, tag
Collegium Internationale Neuropsychopharmacologicum, tag

Szerkesztőbizottsági tag
1981-1990 “Algologia” tudományos folyóirat
1978-1985 Medical Science Monitor nemzetközi tudományos folyóirat
1983-1986 Current Pharmaceutical Design nemzetközi tudományos folyóirat
1984 – Neuropsychopharmacologia Hungarica

Co-editor
Current Medicinal Chemistry nemzetközi tudományos folyóirat

Kitüntetések:
1998 Széchenyi Professzori Ösztöndíj
1999 Issekutz díj
2000 Magyar Köztársasági Érdemrend Tiszti keresztje
2007 Vályi Nagy Tibor emlékérem

Fő kutatási terület:
Opioidok centrális és perifériás hatásmódjának, toleranciát és dependenciát okozó hatásainak kutatása, kábítószer-abúzus.

Munkám kezdetén a fájdalomcsillapítással – elsősorban a nem kábító fájdalomcsillapítókkal, a nem szteroid gyulladásgátlókkal – kapcsolatos elméleti és gyakorlati kérdésekkel kezdtem foglalkozni. A Chinoin gyógyszergyár vegyészeivel együttműködésben, elméleti jelentőségű felismeréseken túl, ez a kutatás gyakorlati eredményekhez is vezetett: egy újtípusú, minor analgetikus vegyületcsalád, hatásspektrumát sikerült tisztázni: a csoport kiemelkedő tagjai analgetikus, ill. gyulladásgátló hatásúak, nem okoznak toleranciát, dependenciát, nem gátolják a prosztaglandinok szintézisét, és nem váltják ki a klasszikus, nem szteroid gyulladásgátlókra jellemző gastrointestinalis (ulcerogén) mellékhatásokat sem. Az első, eredeti magyar gyógyszerként is ismertté vált pirido-pirimidin alapvázú származék, a Probon (Rimazolium évekig hazai ill.több külföldi országban is regisztrálták.
Magyarországon elsőként alakítottam ki olyan laboratóriumot, ahol a morfin-típusú fizikális és pszichés dependencia kvantitatív értékelésére szolgáló, prediktiv értékű állatkisérletes modelleket alkalmaztunk rágcsálókon és majmokon, ill. újabban a perinatális drug expozició következményeit tanulmányozzuk.
A 70-es évektől kezdve foglalkoztam intenzívebben az analgetikum-kutatás egy másik aspektusával, az opioidok hatásmechanizmusának, valamint antinociceptív hatásuk, ill. tolerancia-dependencia kapacitásuk receptor függésének problematikájával. A morfin kémiailag is új, 6-azido szubsztituált analógjait kutattuk Knoll József vezetésével, a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Szerveskémiai Tanszékével, Bognár Rezső akadémikussal, ill. Makleit Sándor professzorral, valamint Hosztafi Sándorral az Alkaloida (később ICN-Hungary) gyógyszergyár vegyészeivel együttműködésben. A morfinnál mintegy 100-szor hatékonyabb, ugyanakkor jóval gyengébb dependencia kapacitású és szelektivebb analgetikumot, az azidomorfint választottuk ki, melynek részletes farmakológiai (preklinikai) vizsgálatát is elvégeztük. A Committee on Problems of Drug Dependence (CPDD, USA) 1973-as ülésén említették először, mint új, igéretes, potenciálisan gyógyszerré fejleszthető analgetikumot. Az N-szubsztituált származékok kutatása kapcsán a kappa agonista hatás szerkezeti követelményével kapcsolatosan tettünk új megállapításokat. Az opiát receptorok heterogenitását funkcionális szempontból is analizáltuk, vizsgáltuk interakciójukat a neurokémiai transzmissziós rendszerekkel. 2000-2005 között egy Európai Bizottság által támogatott pályázat ( EU-5 keretprogram (QLRT-1999 02234) Quality of Life and Living Resources, Key Action No 6.1 The Ageing Population and Their Disabilities. “Opioid Treatment of Chronic Pain and Inflammation of the Locomotor System.” keretében, nemzetközi kooperációban megállapítottuk és publikáltuk, hogy lehetséges olyan mű agonista morfinszármazék előállítása, melynek centrális mellékhatásai kémiai szerkezeti manipulációkkal redukálhatók megtartott analgetikus hatékonyság mellett. Jelenleg is a perifériás támadáspontú hatékony morfinszármazékokat kutatjuk.

Fontosabb tanulmányutak:
1969 Istituto Superiore di Sanita, Farmakologiai Intézet (Prof. L. Longo), 6 hét, Róma, Olaszország
1972 Sauba Laboratoire, Paris Servier Laboratoire, (Dr. J. M. Melon) 3 hét Párizs, Franciaország
1975 Department of Anesthesiology Montefiore Hospital and Medical Center, Albert Einstein College of Medicine, (Prof. F. F. Foldes) 4 hónap, New York, USA
1977 Moszkvai Egyetem, Farmakológiai Intézet 2 hét (Prof. D. Harkevics)
1980 Firenzei Egyetem, Farmakológiai Tanszék, 1 hónap Firenze, (Prof. A. Bartholini) Olaszország
1982 Cataniai Egyetem, Farmakológiai Tanszék (Prof. S. Ferri), 1 hónap Catania, Olaszország
1985-1987 Bolognai Egyetem, Farmakológiai Tanszék (Prof. S. Ferri), 1-1 hónap Bologna, Olaszország
1991 New-Delhi Egyetem, Farmakológiai Tanszék, 2 hét New-Delhi, India
1991 Bombay Egyetem Farmakológiai Kutató Intézet 2 hét Bombay, India
1992-2007 számos rövidebb-hosszabb látogatás meghívásra Olaszország, Németország és Ausztria egyetemi kutatóintézeteiben

Tudománymetriai adatok:
Nemzetközi közlemények száma: 175
Hazai közlemények száma: 21
Összes impakt faktor: 220
Összes idézettség: 1047
Független idézettség: 764
Hirsch-index: 19 (független idézetekből számolva: 14)
Könyvfejezetek száma: 14