{"id":5398,"date":"2020-06-05T09:09:45","date_gmt":"2020-06-05T07:09:45","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/?page_id=5398"},"modified":"2020-06-12T14:59:34","modified_gmt":"2020-06-12T12:59:34","slug":"az-intezet-rovid-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/bemutatkozas\/az-intezet-rovid-tortenete\/","title":{"rendered":"Az int\u00e9zet r\u00f6vid t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

A patol\u00f3gia, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00edna, Giovanni Battista Morgagni nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. Alapvet\u0151 munk\u00e1j\u00e1t (De sedibus, et causis morborum per anatomen indagantis) 1761-ben fejezte be. Az els\u0151 egyetemi patol\u00f3giai int\u00e9zet Strasbourgban l\u00e9tes\u00fclt (1819), ezt k\u00f6vette Edinburgh, P\u00e1rizs \u00e9s B\u00e9cs, majd 1844-ben Pest.<\/p>\n

\"\"<\/a>A magyar patol\u00f3gi\u00e1t Ar\u00e1nyi Lajos (1812-1887) alap\u00edtotta meg, aki egyetemi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n b\u00f6lcs\u00e9szettel, majd joggal foglalkozott. Az orvosi tudom\u00e1nyok ir\u00e1nt csak 1831-ben fordult figyelme. Orvosi tanulm\u00e1nyait 1837-ben fejezte be, orvostudori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9t a pokolvarr\u00f3l adta ki. V\u00e9gz\u00e9s ut\u00e1n k\u00e9t \u00e9vig a pesti belgy\u00f3gy\u00e1szati klinik\u00e1n volt tan\u00e1rseg\u00e9d. Ezt k\u00f6vet\u0151en k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra indult, f\u00e9l \u00e9vet Olaszorsz\u00e1gban, n\u00e9gy \u00e9s f\u00e9l \u00e9vet B\u00e9csben t\u00f6lt\u00f6tt Rokitansky int\u00e9zet\u00e9ben.<\/p>\n

Hazat\u00e9rve meggy\u0151zte az egyetemi vezet\u00e9st a patol\u00f3gia fontoss\u00e1g\u00e1r\u00f3l, majd korabeli neves tan\u00e1rok t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1nak (els\u0151sorban Balassa J\u00e1nos) k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 1844. \u00e1prilis 10-\u00e9n sor ker\u00fclhetett Ar\u00e1nyi Lajos tan\u00e1ri sz\u00e9kfoglal\u00f3 el\u0151ad\u00e1s\u00e1ra, majd az \u0151szi szemesztert\u0151l fogva a rendszeres el\u0151ad\u00e1sokra \u00e9s gyakorlati demonstr\u00e1ci\u00f3kra. Ar\u00e1nyit el\u0151sz\u00f6r csak rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1rr\u00e1 nevezt\u00e9k ki, kezdetben fizet\u00e9s n\u00e9lk\u00fcl, s\u0151t a sz\u00fcks\u00e9ges bonctermet, laborat\u00f3riumot \u00e9s m\u00fazeumi prepar\u00e1tumainak elhelyez\u00e9s\u00e9re szolg\u00e1l\u00f3 helyis\u00e9get is \u0151 b\u00e9relte. Sz\u00e1mos k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyt prepar\u00e1lt \u00e9s konzerv\u00e1lt, melyek egy r\u00e9sze az id\u0151k sor\u00e1n elpusztult, de n\u00e9h\u00e1ny m\u00e9g ma is megtal\u00e1lhat\u00f3 az int\u00e9zetben.<\/p>\n

1851 ut\u00e1n lesz a k\u00f3rbonctan rendes szigorlati t\u00e1rgy, az int\u00e9zet pedig az Ujvil\u00e1g utcai \u00e9p\u00fcletben kap szob\u00e1t, melyben m\u00fazeumi k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeit helyezte el Ar\u00e1nyi. 1860-ban nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rr\u00e1 nevezik ki, 1864-ben meg\u00edrja az els\u0151 magyar nyelv\u0171 k\u00f3rbonctan k\u00f6nyvet (\u201eA k\u00f3rbonctan elemei\u201d).<\/p>\n

1870-t\u0151l m\u00e1r az egyetemen m\u0171k\u00f6d\u00f6tt Scheuthauer Guszt\u00e1v (1832\u20141894), mint a k\u00f3rsz\u00f6vettan nyilv\u00e1nos rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1ra, aki 1874-t\u0151l \u00e1tvette a K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9t. A Scheuthauer Guszt\u00e1v int\u00e9zet ekkor a M\u00e1ria u. 47. \u00e9p\u00fcletbe ker\u00fclt. V\u00e1ratlan hal\u00e1la ut\u00e1n r\u00f6vid ideig (megb\u00edzottk\u00e9nt), kor\u00e1bbi helyettese, Pertik Ott\u00f3 vezette (1894-1895) az int\u00e9zetet.<\/p>\n

1895-ben Genersich Antal nyerte el a tansz\u00e9kvezet\u0151i kinevez\u00e9st (1895-1913), az akkor m\u00e1r I.sz. K\u00f3rbonctani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9re, ugyanis a megn\u00f6vekedett hallgat\u00f3i l\u00e9tsz\u00e1m miatt ekkort\u00f3l m\u00e1r k\u00e9t tansz\u00e9ket \u00e1ll\u00edtottak fel. A sz\u00e1zadfordul\u00f3n k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt az int\u00e9zet a ma is megl\u00e9v\u0151 hely\u00e9re, a bels\u0151 klinikai telepen az 1875-1878-ben az anat\u00f3mia sz\u00e1m\u00e1ra k\u00e9sz\u00fclt \u00e9p\u00fcletbe.<\/p>\n

Int\u00e9zetvezet\u0151k:<\/strong><\/p>\n\n\n\n
Buday K\u00e1lm\u00e1n\u00a0\u00a0
\nBalogh Ern\u0151\u00a0
\nBal\u00f3 J\u00f3zsef
\nJuh\u00e1sz Jen\u0151 (mb)\u00a0
\nLapis K\u00e1roly\u00a0\u00a0
\nSzende B\u00e9la\u00a0\u00a0\u00a0
\nKopper L\u00e1szl\u00f3\u00a0
\nMatolcsy Andr\u00e1s\u00a0\u00a0<\/td>\n		1913-1934
\n1934-1945
\n1946-1967
\n1967-1968
\n1968-1993
\n1993-2001
\n2001-2007
\n2007-<\/td>\n<\/tr>\n<\/tbody>\n<\/table>\n

\u00a0A kivonathoz haszn\u00e1lt forr\u00e1s: A magyar patol\u00f3gia t\u00f6rt\u00e9nete, szerk: Bod\u00f3, Honti, Sug\u00e1r, Tanka (Medicina)<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A patol\u00f3gia, mint \u00f6n\u00e1ll\u00f3 diszcipl\u00edna, Giovanni Battista Morgagni nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik. Alapvet\u0151 munk\u00e1j\u00e1t (De sedibus, et causis morborum per anatomen indagantis) 1761-ben fejezte be. Az els\u0151 egyetemi patol\u00f3giai int\u00e9zet Strasbourgban l\u00e9tes\u00fclt (1819), ezt k\u00f6vette Edinburgh, P\u00e1rizs \u00e9s B\u00e9cs, majd 1844-ben Pest. <\/a> A magyar patol\u00f3gi\u00e1t Ar\u00e1nyi Lajos (1812-1887) alap\u00edtotta meg, aki egyetemi tanulm\u00e1nyai sor\u00e1n b\u00f6lcs\u00e9szettel, majd joggal …<\/p>\n","protected":false},"author":54,"featured_media":0,"parent":5393,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-5398","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5398","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/users\/54"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5398"}],"version-history":[{"count":8,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5398\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":5602,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5398\/revisions\/5602"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5393"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5398"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5398"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/patologia1\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5398"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}