Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. január 18.
14731 Összes oltás
5686 Beoltott Semmelweis Polgár

A Kari Tudományos Diákkör időpontja: 2020. november 30.  A konferencia formája – személyes részvétellel, online színtérben vagy hibrid módon folytatandó – még egyeztetés tárgyát képezi. 

 

A Kari TDK-n előreláthatóan 12 hallgató mutatja be kutatását; közülük 

egy hallgató a Semmelweis Egyetemen szervezett TDK-n I. helyezést ért el: Aranyos Zsuzsanna (IV. évfolyamos hallgató, aki az OTDK-n is bemutatja kutatását, 

egy hallgató számol be a szinte a teljes kutatásáról: Nagy Brigitta (IV. évfolyamos hallgató), 

négy hallgató a kutatási folyamatának jelenlegi állapotát ismerteti: 

Horváth Hanna (III. év folyamos hallgató)

Molnár Orsolya (III. év folyamos hallgató),

Szivek Anna (III. év folyamos hallgató),

Tankó-Farkas Kinga (III. év folyamos hallgató), 

hat hallgató új belépőként mutatja be a kutatási témáját: 

Bana Bíborka (II. év folyamos hallgató), 

                Csöppü Dominika (II. év folyamos hallgató), 

                Haga Orsolya (II. év folyamos hallgató),

                Szalóczi Emma (II. év folyamos hallgató),             

                Tar Nóra (II. év folyamos hallgató),

                Vörös Emese (II. év folyamos hallgató). 

 

 

A Kari Tudományos Diákkör munkájában résztvevő hallgatók bemutatkozása

Jelentkezés és kapcsolattartás: dr. Pintér Henriett, SE PAK TDK felelős
pinter.henriett@semmelweis-univ.hu

 

 Aranyosi Adél Zsuzsanna

3. évfolyamos konduktor hallgató vagyok. Kutatásom célja a sikeres együttnevelést és a társadalmi szemléletformálást elősegítő pedagógiai lehetőségek előkészítése, megvalósítása és hatékonyságának mérése 6-10 éves korban.

Kulcsszavak: inkluzív nevelés, szemléletformálás, mozgássérülés, attitűd komponensei, segítségnyújtás, szimuláció, akadályozottság

Témavezető: Zsebe Andrea PhD
Szakmai konzulens: Mátyásiné Kiss Ágnes

Társadalmi szemléletformálás elősegítése 6-10 éves korú, ép fejlődésmenetű gyermekek körében

Absztrakt:
Az általam végzett TDK kutatás a „Társadalmi integráció és foglalkoztatás támogató mérések” kutatási műhely része.
A témában eddig fellelhető kutatások, jó gyakorlatok azt igazolják, hogy a dominánsan mozgássérült gyermekek társadalmi beilleszkedését elősegítik azon programok, amelyek az attitűd három összetevőjének alakítását, valamint a segítségnyújtás lehetséges módjainak megismertetését tűzik ki célul. Továbbá igazolják, hogy ezen program megvalósítását minél fiatalabb életkorban érdemes megszervezni.
Célkitűzésem:
1. Dominánsan mozgássérült gyermekek integrált/inkluzív nevelését vállaló többségi iskolákba járó ép fejlődésmenetű gyermekek érzékenyítése a sikeres együttnevelés érdekében.
2. A társadalmi szemléletformálás hatékonyságának mérése.
3. A befogadó pedagógusok pedagógiai eszközrendszerének bővítése.
A szakirodalom tanulmányozása figyelmemet ráirányította arra, hogy a korszerű szemléletű pedagógus tevékenységi köre nem korlátozódhat a fogyatékossággal élő gyermekkel kapcsolatos feladatok ellátására. Pedagógusként szerepet kell vállalni a társadalmi érzékenyítésben, aminek leghatékonyabb befogadó közege a minél fiatalabb korosztály, azaz az alsó tagozatos iskolás gyermekek köre. Számos kutatásban olvasható, hogy a gyermekek elfogadóbbá, toleránsabbá, segítőkészebbé válnak, ha már korai életkorban tevékenységbe ágyazott saját élményeket, tapasztalatokat szereznek a fogyatékossággal élő embertársaink lehetőségeiről és nehézségeikről.
A forrásaimból különböző érzékenyítő jó gyakorlatokat, tevékenységeket gyűjtöttem és ezeket alkalmaztuk többségi iskolában.
Az önkontrollos pedagógiai kísérlet keretében szervezett érzékenyítő nap részvevőivel a programot megelőzően, majd a programot követően felvettem ugyanazt a kérdőívet.
A hatékonyságvizsgálathoz az előzetesen, majd a visszamérés során használt kérdőív adatait hasonlítottam össze.
A két mérés között, az érzékenyítő napon, az attitűd összetevőire ható és a segítségnyújtás módjait bemutató játékos feladatokat oldottak meg a kutatásban résztvevő gyermekek, ezzel közvetlen, tevékenységbe ágyazott tapasztalati lehetőséget biztosítva számukra.
A kutatási műhelymunka keretében olyan programot valósítottunk meg, amelynek eredményei megerősítették, hogy a fogyatékossággal élők beilleszkedését segítő társadalmi szemléletformálás sikeresen előkészíthető 6-10 éves korú, ép fejlődésmenetű gyermekek körében.

 

Bana Bíborka

Másodéves konduktor-óvodapedagógus hallgató vagyok.

Témavezető: Sáringerné dr. Szilárd Zsuzsanna

Sportsérülések előfordulása a parakenusok körében

Absztrakt
Kutatásom során első körben egy kérdőív segítségével a parakenusok, főként a
mozgássérült sportolók egészségi állapotát, sporttal való kapcsolatukat, sportolási szokásaikat, de elsősorban az esetleges sportsérülésüket kívánom megismerni. Sportsérülés esetén a sérülés kiváltó okát, annak hatását az életminőségre, befolyását a sportolásra, a felépülés folyamatát is kutatom.
A kitöltött kérdőívekből nyert információkat ezek után elemezni szeretném annak érdekében, hogy pontosabb, reális képet kapjunk arról, hogy hogyan érinti a
parakenusokat egy esetleges sportsérülés, miképp befolyásolja életüket, milyen hatással van a további sportolással kapcsolatos terveikre.

 

 

Csöppü Dominika

2. évfolyamos konduktor-óvodapedagógus hallgató vagyok.
Kulcsszavak: pszihológia, sport, neveltetés

Témavezető: dr. Sipeki Irén

A mozgássérültek pályaválasztási motivációi

Absztrakt:
Úgy vélem, hogy napjainkban az elfogadás a mozgássérültek felé nem olyan mértékben valósul meg. Ez később a magánéletükre, a személyiségükre, és a pályaválasztásukra is rányomhatja a bélyegét. Kutatásom során, arra szeretnék rávilágítani, hogy bizonyos tényezők, mint a neveltetés, vagy a sport, miként adhat megfelelő intenciót, vagy széleskörű lehetőségek tárházát a mozgássérülteknek abban, hogy a pályaválasztás illetően teljes életet élhessenek.

Kulcsszavak:
életminőség, pálya orientáció, hozzáállás, neveltetés, sport, társadalomba való beilleszkedés, sztereotípiák

 

Haga Orsolya

II. éves hallgató vagyok óvoda specializáció szakon. Célomnak tűztem ki a bizonyítékalapú kommunikációfejlesztés kutatását, és rejtélyeinek a feltárását.

Kulcsszavak: Gyermekközpontúság, gyakorlatiasság, fejleszthetőség

Témavezető: Dr. Pintér Henriett

Bizonyítékalapú kommunikációfejlesztés

Absztrakt:
A konduktori nevelés során lehetőségem nyílt megfigyelni néhány kommunikációs fejlesztést, éppen ezért esett a választásom erre az igazán különleges témára. A legelterjedtem módszer, amiben én is a jelenlegi kutatásaim folytatom az Alternatív, és Augmentatív kommunikáció. Alkalmazása elsősorban azoknál a gyermekeknél indokolt, és lehetőséget kínál, ahol a beszédapparátus, légzőszervek, illetve a hangszálak is érintettek. Nagyon fontosnak tartom a módszerek tényleges vizsgálatát, és az egyénekre szóló megfelelő kiválasztását. A differenciálás sokoldalú, így a kutatásaim során nagy hangsúlyt fogok fektetni a fejlesztések követhető eredményességére is. A jövőben feltárhatunk olyan alternatív, és elérhető megoldásokat a beszédfejlődésben akadályozott gyermekeknél, amely könnyen elérhető, bizonyítható, illetve a tényleges fejlődés nyomon követhető. A kommunikáció fejlesztése rengeteget segít majd a szocializációban, az önkifejezésben, és a világ megértésében.

Kulcsszavak: kommunikáció, bizonyítékalapú, fejlesztés, követhetőség, eredményesség, alternatívák

 

Horváth Hanna

III. évfolyamos konduktor-óvodapedagógus hallgató vagyok. Célom a konduktív pedagógia során, azon belül is a cerebralis paresises gyermekek kognitív képességeiben, következtetéseiben a meséknek a szerepe, fejlesztő hatásainak kutatása. Kutatásom elsősorban a 4-8éves korú gyermekekre épül.

Előzmény: Mindig is szívesen olvastam a mesék fejlesztő hatásáról, pláne az egyetemi éveim során, hiszen a gyerekeknek nap, mint nap olvasunk különböző meséket, amiket nagyon élveznek. A dolgozatom alapjául Tülk Bettina korábbi kutatása szolgált, akinek a szakdolgozata elkészítéséhez a kísérletei során segédkeztem is.

Kulcsszavak: ítéletalkotás, intervenció, meseterápia, fejleszthetőség, cerebralis paresis, meseterápia, ítéletalkotás, szöveg, DIFER, intervenció, adaptáció

Témavezető: dr. Pintér Henriett

Sajátos nevelési igényű gyermekek, azon belül is cerebralis paresis diagnózisú gyermekek gondolkodási műveleteinek fejlesztése meséken keresztül az iskolába lépés előtt egy évvel

Absztrakt:
A bizonyítékalapú gyakorlat kutatása a neveléstudományi és a gyógypedagógiai kutatásokban is elterjedt a 2010-es évek óta. A mese kurrens kutatási területe az anyanyelvi kutatásoknak. A mesén keresztül a kognitív képességek kutatásának vannak előzményei: többségi óvodások körében születtek empirikus kutatások hazai viszonylatban, cerebralis paresises óvodások körében eddig egy kutatás volt. A megkezdett kutatás tovább folytatása, az intervenció bizonyíthatóságára tett próba: ismételhetőség, alkalmazhatóság.
Kutatásom során a szeretném arra a kérdésre megtalálni a választ, hogy hogyan alakul az óvodás korú központi idegrendszer sérültek ítéletalkotása, ezen felül, hogy következtetéseik fejleszthetők-e ismert meséken keresztül.
A mesék kognitív hatásairól már számos korábbi kutatás, szakirodalom szól, azonban pontosan a cerebralis paresis diagnózisú, óvodás korúakra gyakorolt hatása az iskolába lépés előtt egy évvel még hiányzó témának számít ebben a témakörben. Célom az iskolás kor előtt álló, cerebralis paresis diagnózisú gyermekek következtetésének, ítéletalkotásának vizsgálata, Tülk Bettina által készített kutatás alkalmazása, tovább gondolása.
Kutatásom végén szeretnék minél pontosabb képet kapni az intervenciókról, megtudni, miben rejlik az eredményességük. A kutatás eredményeképp egy intervenciós módszer kipróbálása a konduktív pedagógia intézményében az iskola kezdés előtt álló óvodás korú gyermekek körében. Végezetül a módszer alkalmazható lehetne a továbbiakban is az óvodás csoportokban a konduktorok által a mindennapokban.

 

 

Molnár Orsolya Anna
Szivek Anna

Harmadéves konduktor-óvodapedagógus hallgatók vagyunk. Célunk a fogyatékkal élő gyermekek és felnőttek sporttevékenységbe való integrálása, aktivitásuk növelése, teljesítménymotivációjuk, énképük, és közösséghez való viszonyuk kutatása, megismerése.

Kulcsszavak: gyermekorientáció, parasport, rekreáció, integráció
Témavezető: Sáringerné Dr. Szilárd Zsuzsanna

Fogyatékkal élő személyek sporttevékenysége szegregált és integrált közegben

Absztrakt
Kutatásunkban országos szinten vizsgáljuk a fogyatékkal élő emberek sportolási lehetőségeit és annak személyi, tárgyi és anyagi feltételeit, régiónként összehasonlítva a szegregált és integrált körülmények között sporttevékenységet folytató sérült emberek teljesítménymotivációját, énképét, az integrált közösségben sportolókkal szemben támasztott előítéleteket.
A kutatás során felvesszük a kapcsolatot az ország különböző sportegyesületeinek képviselőivel, biztosítva ezzel az adatok hitelességét és naprakészségét, illetve szeretnénk néhány esettanulmányt is bemutatni.

Kulcsszavak:
énkép, teljesítménymotiváció, szegregáció, integráció, aktivitás, előítéletek

 

 

Nagy Brigitta

Negyedéves konduktor hallgató vagyok. A szakmai gyakorlatom során egyre több halmozottan sérült gyermekkel találkozom, akiknél igen gyakran jelenik meg valamilyen szintű kommunikációs probléma. Súlyos eseteknél beszédképtelenségről is beszélhetünk. Már második éve vettem részt egy CP-s (cerebral paretikus gyermekeknek szervezett) táborban, mely keretein belül megfigyelhettem és megismerhettem egy augmentatív és alternatív kommunikációs módszert, mely a halmozottan sérült gyermekek esetén is alkalmazható.

Szakmai érdeklődés: konduktív pedagógia, cerebral paresis, kommunikációs problémák

Témavezető: dr. Túri Ibolya

Augmentatív és alternatív kommunikációs módszer adaptálása a konduktív napirendbe

Absztrakt:
Az AAK (az augmentatív és alternatív kommunikáció) egy fiatal szakma, tudományág. A módszer segítséget nyújthat a cerebral paretikus, beszédében akadályozott gyermek fejlődésében, integrációjában. Mindenkinek joga van kommunikálni, a saját gondolatait kifejteni, hiszen ez az önállóság egyik alappillére. A kutatásom során a módszer bemutatásán túl, a megfigyelt tapasztalataimról, a módszer hazai megvalósulásáról, szükséges feltételeiről számolok be, illetve a konduktív napirendbe való adaptálás lehetőségéről.

Kulcsszavak:
konduktív pedagógia, augmentatív és alternatív kommunikáció, kommunikációs zavarok, önállóság, adaptálás

 

Szalóczy Emma

2. évfolyamos konduktor-tanító hallgató vagyok. Témám a Bizonyíték alapú kézírás kutatása.
Szakmai érdeklődés: fejleszthetőség, Broca-mező, mozgástanulás

Témavezető: dr. Pintér Henriett

Bizonyíték alapú kézírás kutatása

Absztrakt:
Az empirikus kutatásom megkezdése előtt először a hazai, majd a nemzetközi szakirodalom áttanulmányozását végzem.

Hazai szakirodalmak közül az alábbiakkal kezdtem el foglalkozni:
Rácz Katalin- F. Földi Rita – Barthel Betty: A beszéd- és mozgásfejlődés
összefüggései
Berencsi Andrea – Vámos Tibor: Kézmozgások tanulását befolyásoló
tényezők

 

 

Tankó-Farkas Kinga

A Semmelweis Egyetem Pető András Karának 3. évfolyamos tanulója vagyok. Kutatásomban a konduktív iskolában való kommunikációs képességeket fejlesztő beavatkozásokat vizsgálom. Azok eredményességének elemzésével kapcsolatban.

Szakmai érdeklődés: kommunikáció, augmentatív és alternatív kommunikáció, cerebral paresis,

Témavezető: Dr. Pintér Henriett

A nem vagy alig beszélő gyermekekre tervezett intervenciók keresése és konduktív pedagógiába való integrálhatóságuk cerebrális parézises, konduktv nevelésben részesülő általános iskolások számára

Absztrakt
A nemzetközi és a hazai viszonylatban alkalmazott kommunikációs képességekre irányuló intervenciók sokszínű képet mutatnak, mint például a BLISS (Sobieszczanski-Sobieski & Kodiyalam 2001), a PICTOVERB (magyar fejlesztésű szoftver), a TOBI (Beckman és mtsai 2004)). Valamint az egyik fő kommunikáció fejlesztését szolgáló intervenciókat összefogó augmentatív és alternatív kommunikáció (továbbiakban AAK), ami sok külföldi kutatás tárgyát képezi. (Clarke, M., & Price, K. 2012). Ezeket áttekintve lehet minél jobb képet kapni a külföldi helyzetről és érdemes a területen belül az újabb leginkább 10 évre visszamenő kutatásokra fókuszálni.
Előzetesen már felderítettük a 2019/20-as első féléves intervencióit és részlegesen a tanulók pontos diagnózis hátterét a Semmelweis Egyetem Pető András Gyakorló Általános Iskolájában. 26 tanuló fejlesztési naplóját teljesen sikerült felderíteni. Az alapozó osztálytól harmadik évfolyamig vettünk sorra a fejlesztési naplókat, közülük 18 CP diagnózisú, 6 kevert specifikus fejlődési zavaros és egy aktívitás- és figyelemzavaros gyermek volt. Valamint azt az adatot, hogy 2019-2020 első félévben megvalósuló fejlesztő intervenciók közül a teljes létszámot figyelem bevéve a logopédiai fejlesztés és az AAK összesen 38 %-ot tesz ki (azon belül 7% az AAK) az óraszámok között, a látást és hallást fejlesztő foglalkozások 5%-ot tesznek ki. Ezen kívül az adatok alapján a komplex gyógypedagógiai fejlesztés (KGypF) 40%, az értelmi fejlesztés 9%, a pszichés megsegítés 8% fordul még elő az érintett iskolában. Az áttekintett dokumentumok alapján vannak olyan intervenciók, amelyek nincsenek feltüntetve, holott rész vesz a tanuló, illetve átfedések jelennek meg az intervenciók irányai, csoportjai között, akik AAK, mint intervenciót alkalmazzák.
A kommunikáció fejlesztése hangsúlyos a konduktív pedagógiában, de az ismeretek róla némileg korlátozottnak mondhatóak a nem beszélő vagy alig beszélő gyerekek fejlesztésére vonatkozóan. A más, nem konduktor által végzett szakemberek fejlesztései, alig követhető módon mutatkoznak meg a fejlesztési naplókban vagy részlegesen jelennek meg ennek a fejlesztési tervei a fejlesztési naplóban, ugyanakkor fontos útmutatóként szolgálhatnának a hallgatók számára, ha fel lennének tűntetve. A konduktív feladatsorok vezetése során többnyire részcélnak van feltüntetve a kommunikáció fejlesztése, erre irányuló intervencióval részben foglalkozik a képzés. Pedig kutatások szerint infantilis cerebrál parézises gyermekek körében kórképek tükrében a dykinetikus zavaros gyermekek körül-belül 70% rendelkezik súlyos dysartriával vagy nem rendelkezik egyáltalán hangos beszéddel, míg a spasztikus kórképeknél egy az arány 20% körülire tehető (Andersen és mtsai 2010; Novak és mtsai 2012; Parkes és mtsai 2010; Sigurdardottir & Vik 2011). Ezért a célja a kutatásnak Olyan kommunikációs intervenciót találni, amelyik integrálható, a konduktív pedagógiai fejlesztésben részvevő nem beszélő vagy alig beszélő gyerekek számára a fejlesztési programjukba.

Kulcsszavak:
Cerebral paresis, augmentatív és alternatív kommunikáció, konduktív iskola, kommunikációs beavatkozások, fejlesztés, beszédzavar

 

Tar Nóra

Semmelweis Egyetem Pető András Karának 2. évfolyamos konduktor- rehabilitációs hallgatója vagyok. Célom a konduktív pedagógiai elvek aktualizálása szegregált és integrált intézményekben történő konduktív nevelési vizsgálatokból levont konklúziók által.

Szakmai érdeklődés: rehabilitáció- fejleszthetőség- nemzetközi

Témavezető: dr. Pintér Henriett

Az expresszív írás a rehabilitációban

Absztrakt:
Az általam kutatott témakörben feltárásra kerülnek az expresszív írás hatásai a Parkinson, sztrók és más a rehabilitációban előforduló kórképeken. Kutatási témámat sokféle oldalról lehet megközelíteni, amit a kutatási anyagomban szeretnék átfogóan ismertetni, illetve a jövőben ezt tovább vinni és foglalkozni vele.

 

Vörös Emese

2.Évfolyamos pedagógiai rehabilitációs hallgató vagyok. Célom az expresszív írás, konduktív nevelésben részesülő felnőttek körében történő alkalmazásának és lehetőségeinek feltárása.

Szakmai érdeklődés: Gyógyító írás, rehabilitáció, lelki egészség

Témavezető: Dr. Pintér Henriett

Az expresszív írás alkalmazási lehetőségei a pedagógiai rehabilitációban

Absztrakt:
Véleményem szerint a személy lelkiállapotának nagy szerepe van a rehabilitáció sikerességében. Az expresszív írás pedig jó segítség lehet a megfelelő lelkiállapot eléréshez, fenntartásához. Mentális betegségekben szenvedő embereknek már sokat segített ez a módszer, azonban én a kutatásomban fel szeretném tárni, hogy az idegrendszeri sérült személyeknek is megfelelő segítséget jelenthet-e ez a módszer, és valóban segíthet-e a lelki gondok nehézségek feldolgozásában, leküzdésében. Amely a rehabilitáció folyamatára is pozitív hatással lehet. Idén kezdek kutatni ebben a témában, ezért egyelőre a szakirodalmak feldolgozásával, értelmezésével foglalkozom.

Kulcsszavak:
Rehabilitáció, lelki egészség, expresszív írás