{"id":2042,"date":"2019-12-05T15:03:05","date_gmt":"2019-12-05T14:03:05","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/?page_id=2042"},"modified":"2022-10-04T10:29:39","modified_gmt":"2022-10-04T08:29:39","slug":"az-intezet-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/rolunk\/az-intezet-tortenete\/","title":{"rendered":"Az int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9nete"},"content":{"rendered":"

A Szerves Vegytani Int\u00e9zetet az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszter 1957. m\u00e1jus 13-\u00e1n kelt leirat\u00e1val hozta l\u00e9tre. Els\u0151 igazgat\u00f3ja Clauder Ott\u00f3 (k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa) egyetemi tan\u00e1r lett (1957-1977), akit Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 (k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa) egyetemi tan\u00e1r k\u00f6vetett (1977 \u00e9s 1996 k\u00f6z\u00f6tt). 1996 \u00e9s 1997 k\u00f6z\u00f6tt Kocsis \u00c1kos egyetemi docens l\u00e1tta el a megb\u00edzott vezet\u0151i feladatokat. Az Int\u00e9zetet 1997-t\u0151l 2016-ig M\u00e1tyus P\u00e9ter (MTA doktora) egyetemi tan\u00e1r vezette. 2016 m\u00e1jus\u00e1t\u00f3l 2017 j\u00fanius\u00e1ig Krajsovszky G\u00e1bor egyetemi docens kapott megb\u00edz\u00e1st az Int\u00e9zet vezet\u00e9s\u00e9re. 2017 j\u00falius\u00e1t\u00f3l az Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja M\u00e1ndity Istv\u00e1n egyetemi docens.<\/p>\n

A SZERVES VEGYTANI INT\u00c9ZET 1957\u20131997 K\u00d6Z\u00d6TTI T\u00d6RT\u00c9NETE<\/strong><\/a><\/p>\n

1957-1977<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>Az Int\u00e9zet alap\u00edt\u00f3 igazgat\u00f3j\u00e1nak, Clauder Ott\u00f3nak tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga az iparban els\u0151sorban az alkalmazott gy\u00f3gyszerkutat\u00e1s ir\u00e1ny\u00e1ba alakult ki. \u00c1tt\u00e9rve az Egyetem\u00fcnkre a Szerves Vegytani Int\u00e9zet keret\u00e9n bel\u00fcl az Int\u00e9zet kutat\u00e1si ir\u00e1nyak\u00e9nt \u00edgy els\u0151sorban a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1st jel\u00f6lte meg. Az Int\u00e9zet kutat\u00e1si lehet\u0151s\u00e9geinek m\u00e9rlegel\u00e9se, valamint a fenn\u00e1ll\u00f3 \u00e9s j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 m\u00e1s int\u00e9zm\u00e9nyek hasonl\u00f3 jelleg\u0171 munk\u00e1ja alapj\u00e1n a gy\u00f3gyszerkutat\u00e1snak egy oly ter\u00fclet\u00e9t v\u00e1lasztotta, amely kev\u00e9sb\u00e9 volt tel\u00edtett \u00e9s ez az alkaloid kutat\u00e1s ir\u00e1nya lett. Az izol\u00e1l\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gek sz\u00e9les k\u00f6re, az izol\u00e1lt alkaloidok szerkezet\u00e9nek vizsg\u00e1lata sztereok\u00e9miai probl\u00e9m\u00e1i, szerves k\u00e9miai szempontb\u00f3l \u00e9rt\u00e9kes ter\u00fcletnek bizonyult, ugyanakkor az alkaloidok \u00e9rdekes fiziol\u00f3giai tulajdons\u00e1gai, gy\u00f3gyszerk\u00e9nt val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1nak felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u00e9rdekes t\u00e9m\u00e1kat rejtettek magukban. Int\u00e9zeti m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek idej\u00e9ben figyelme egyre ink\u00e1bb az alkaloid-k\u00e9mia fel\u00e9 fordult. A vinkamin szerkezet\u00e9nek igazol\u00e1sa, a Vinca-alkaloidok k\u00e9miai \u00e1talakul\u00e1sainak tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, a k\u00e9miai szerkezet \u00e9s biol\u00f3giai hat\u00e1s \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek vizsg\u00e1lata kiemelked\u0151 jelent\u0151s\u00e9g\u0171. Alkaloid-rendszere szigor\u00fa logikai fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel \u00e9s vil\u00e1gos szerkezet\u00e9vel egyed\u00fcl\u00e1ll\u00f3 az irodalomban.<\/p>\n

1977-1996<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>A fenti id\u0151szak int\u00e9zetigazgat\u00f3ja, Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 a Szerves k\u00e9mia f\u0151koll\u00e9giumot, valamint Gy\u00f3gyszerszint\u00e9zis, Elm\u00e9leti szerves k\u00e9mia \u00e9s Term\u00e9szetes vegy\u00fcletek k\u00e9mi\u00e1ja t\u00e1rgyk\u00f6rben speci\u00e1lkoll\u00e9giumot tartott gy\u00f3gyszer\u00e9szhallgat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re.<\/p>\n

F\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete a term\u00e9szetes vegy\u00fcletek k\u00e9mi\u00e1ja, alkaloidok (els\u0151sorban indolalkaloidok) \u00e9s iridoidok (els\u0151sorban szekologanin), heterociklusos k\u00e9mia (kinolizin-sz\u00e1rmaz\u00e9kok szint\u00e9zise \u00e9s tulajdons\u00e1gai), polimer hordoz\u00f3s szint\u00e9zis volt. Munkat\u00e1rsaival r\u00e9szletesen tanulm\u00e1nyozta a szekologanin k\u00e9mi\u00e1j\u00e1t. Ennek sor\u00e1n els\u0151k\u00e9nt igazolta az indolalkaloidok biogenetikai prekurzor\u00e1nak, a sztriktozidinnek a teljes t\u00e9rszerkezet\u00e9t, sz\u00e1mos k\u00e9miai \u00e9s biomimetikus \u00e1talak\u00edt\u00e1st v\u00e9gzett, gr\u00e1fanal\u00edzissel vizsg\u00e1lta a reakci\u00f3k diverzit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s szelektivit\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9s\u00e9t. \u00c9rdekelt\u00e9k az elm\u00e9leti szerves k\u00e9mia, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a perturb\u00e1ci\u00f3s molekulap\u00e1lya elm\u00e9let k\u00e9rd\u00e9sei. Megalkotta a szekologaninb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 indolv\u00e1zas alkaloidok bioorganikus rendszerez\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

Int\u00e9zetvezet\u0151i tev\u00e9kenys\u00e9ge sor\u00e1n bevezette az oktat\u00e1sba a spektroszk\u00f3pi\u00e1t \u00e9s a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes irodalomkeres\u00e9st. Kor\u00e1bban koll\u00e9g\u00e1ival Szerves K\u00e9miai Praktikumot \u00e1ll\u00edtott \u00f6ssze, majd Szerves K\u00e9miai \u00d6sszefoglal\u00f3t k\u00e9sz\u00edtett gy\u00f3gyszer\u00e9szhallgat\u00f3k r\u00e9sz\u00e9re. Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r alkalmazta a Merrifield (polimer hordoz\u00f3s) szint\u00e9zist nem-biopolimer jelleg\u0171 molekul\u00e1k k\u00e9mi\u00e1j\u00e1ban. Tudom\u00e1nyos kapcsolatot alak\u00edtott ki a merseburgi Technische Hochschule f\u00fcr Chemie \u00e9s az Universit\u00e9 Libre de Bruxelles Szerves K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9vel, valamint a gr\u00e1ci Karl-Franzens Universit\u00e4t Gy\u00f3gyszer\u00e9szi K\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9vel.<\/p>\n

1997-2016<\/strong><\/p>\n

\"\"<\/a>Az Int\u00e9zet egyik f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete 1997-t\u0151l kezd\u0151d\u0151en M\u00e1tyus P\u00e9ter vezet\u00e9se alatt a diazinok, k\u00f6zt\u00fck a term\u00e9szetben is el\u0151fordul\u00f3 sz\u00e1rmaz\u00e9kok, elm\u00e9leti \u00e9s szintetikus k\u00e9mi\u00e1ja: az ut\u00f3bbi id\u0151ben k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen piridazinok \u00e9s uracilok k\u00f6r\u00e9ben pall\u00e1diumkatal\u00edzissel megval\u00f3s\u00edtott sz\u00e9n-sz\u00e9n keresztkapcsol\u00e1si reakci\u00f3k alkalmaz\u00e1s\u00e1val kidolgozott szint\u00e9zisstrat\u00e9gi\u00e1k, valamint \u00e1trendez\u0151d\u00e9si reakci\u00f3k mechanizmus-vizsg\u00e1lata \u00e9s szintetikus kiterjeszt\u00e9se \u00e9s tov\u00e1bbfejleszt\u00e9se ter\u00e9n sz\u00fclettek \u00e9rt\u00e9kes eredm\u00e9nyek.<\/p>\n

A kutat\u00f3munka m\u00e1sik f\u0151 ter\u00fclet\u00e9t gy\u00f3gyszerk\u00e9miai munk\u00e1k, p\u00e9ld\u00e1ul amin-oxid\u00e1z enzimekre hat\u00f3 vegy\u00fcletek mint potenci\u00e1lis gyullad\u00e1sg\u00e1tl\u00f3k, illetve neurodegenarat\u00edv gy\u00f3gyszerek tervez\u00e9se \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa k\u00e9pezt\u00e9k. Az Int\u00e9zet egyetemi, akad\u00e9miai int\u00e9zetekkel (pl. Semmelweis Egyetem: Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet, Farmakol\u00f3giai \u00e9s Farmakoter\u00e1pi\u00e1s Int\u00e9zet, Szem\u00e9szeti Klinika, II. sz. Belgy\u00f3gy\u00e1szati Klinika, P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem, Debreceni, P\u00e9csi \u00e9s Szegedi Tudom\u00e1nyegyetemek, MTA K\u00e9miai Kutat\u00f3 K\u00f6zpont; Universit\u00e4t Wien, University Palermo, University Cagliari, Universidad de CEU San Pablo (Madrid), National University Singapore, valamint gy\u00f3gyszeripari c\u00e9gekkel (p\u00e9ld\u00e1ul Richter Gedeon Gy\u00f3gyszergy\u00e1r, Pannonpharma) folytatott egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st. Jelent\u0151s hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi p\u00e1ly\u00e1zatok elnyer\u00e9se \u00e9s azokban val\u00f3 r\u00e9szv\u00e9tel (p\u00e9ld\u00e1ul OTKA, NIH, T\u00c1MOP) r\u00e9v\u00e9n, valamint a szerves \u00e9s gy\u00f3gyszerk\u00e9mia legrangosabb foly\u00f3irataiban megjelent publik\u00e1ci\u00f3kkal (az ut\u00f3bbi n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vben v\u00e9gzett kutat\u00f3munka eredm\u00e9nyei t\u00f6bb mint f\u00e9lsz\u00e1z, t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben nemzetk\u00f6zileg jelent\u0151s k\u00f6zlem\u00e9nyben l\u00e1tott napvil\u00e1got), tal\u00e1lm\u00e1nyi bejelent\u00e9sekkel \u00e9s konferenci\u00e1kon val\u00f3 megjelen\u00e9ssel a Szerves Vegytani Int\u00e9zet a hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi szakmai k\u00f6z\u00e9letben szerzett tov\u00e1bbi elismer\u00e9st.<\/p>\n

\"\"<\/a>2017<\/strong>-t\u0151l M\u00e1ndity Istv\u00e1n az Int\u00e9zet vezet\u0151je. Jelenleg a f\u0151 kutat\u00e1si profilok \u2212 az int\u00e9zeti hagyom\u00e1nyokat is r\u00e9szben meg\u0151rizve \u2212 els\u0151sorban (alapkutat\u00e1s szintj\u00e9n) heterociklusos k\u00e9miai szint\u00e9zisek, kloridion transzporter vegy\u00fcletek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, peptidk\u00e9mia, bifunkci\u00f3s vegy\u00fcletek k\u00e9mi\u00e1ja, tov\u00e1bb\u00e1 a \u201ez\u00f6ld k\u00e9mia\u201d elj\u00e1r\u00e1sainak bevezet\u00e9se (\u00fagymint sz\u00e9n-dioxid neutr\u00e1lis old\u00f3szerek felhaszn\u00e1l\u00e1sa, v\u00edzben men\u0151 szerves k\u00e9miai reakci\u00f3k kidolgoz\u00e1sa, \u00e1raml\u00e1sos k\u00e9miai technol\u00f3gia alkalmaz\u00e1sa).<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A Szerves Vegytani Int\u00e9zetet az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszter 1957. m\u00e1jus 13-\u00e1n kelt leirat\u00e1val hozta l\u00e9tre. Els\u0151 igazgat\u00f3ja Clauder Ott\u00f3 (k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa) egyetemi tan\u00e1r lett (1957-1977), akit Szab\u00f3 L\u00e1szl\u00f3 (k\u00e9miai tudom\u00e1nyok kandid\u00e1tusa) egyetemi tan\u00e1r k\u00f6vetett (1977 \u00e9s 1996 k\u00f6z\u00f6tt). 1996 \u00e9s 1997 k\u00f6z\u00f6tt Kocsis \u00c1kos egyetemi docens l\u00e1tta el a megb\u00edzott vezet\u0151i feladatokat. Az Int\u00e9zetet 1997-t\u0151l …<\/p>\n","protected":false},"author":12,"featured_media":0,"parent":5,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-2042","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2042","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/users\/12"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2042"}],"version-history":[{"count":3,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2042\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3108,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/2042\/revisions\/3108"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2042"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2042"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/orgchem\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2042"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}