{"id":279,"date":"2020-06-01T21:29:30","date_gmt":"2020-06-01T19:29:30","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/?page_id=279"},"modified":"2020-07-19T11:23:38","modified_gmt":"2020-07-19T09:23:38","slug":"a-hpv-nogyogyaszati-vonatkozasai","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/daganatok\/mehnyakrak\/a-hpv-nogyogyaszati-vonatkozasai\/","title":{"rendered":"A HPV n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati vonatkoz\u00e1sai"},"content":{"rendered":"

A hum\u00e1n papilloma v\u00edrus (HPV) fert\u0151z\u00e9sr\u0151l<\/span><\/h3>\n

A hum\u00e1n papilloma v\u00edrus (HPV) egy kism\u00e9ret\u0171 DNS-v\u00edrus, amelynek m\u00e9hnyakr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe az 1970-es \u00e9vekben v\u00e1lt ismert\u00e9. Az\u00f3ta intenz\u00edv kutat\u00e1sok folynak annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megismerj\u00fck a v\u00edrus terjed\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, a daganatos sejt\u00e1talakul\u00e1s mechanizmus\u00e1nak r\u00e9szleteit, valamint, hogy hat\u00e9kony megel\u0151z\u00e9si \u00e9s kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket fejlesszenek ki. M\u00e1ra jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 tud\u00e1s halmoz\u00f3dott fel, siker\u00fclt hat\u00e9kony v\u00e9d\u0151olt\u00e1sokat kifejleszteni, azonban az ismeretek b\u0151v\u00fcl\u00e9s\u00e9vel tov\u00e1bbi k\u00e9rd\u00e9sek vet\u0151dnek fel, helyenk\u00e9nt ellentmond\u00e1sos inform\u00e1ci\u00f3k l\u00e1tnak napvil\u00e1got.<\/p>\n

T\u00e1j\u00e9koztat\u00f3nk c\u00e9lja, hogy \u00f6sszefoglaljuk a HPV-vel kapcsolatos legfontosabb tudnival\u00f3kat.<\/p>\n

\n

A hum\u00e1n papilloma v\u00edrus<\/h3>\n

A HPV a b\u0151r \u00e9s a ny\u00e1lkah\u00e1rtya sejtjeit fert\u0151zi meg. K\u00f6zel 200 t\u00edpusa ismert, melyek k\u00f6z\u00fcl megk\u00f6zel\u00edt\u0151leg 40 k\u00e9pes megfert\u0151zni a nemiszervek, a v\u00e9gb\u00e9l, a sz\u00e1j\u00fcreg \u00e9s a l\u00e9gcs\u0151 h\u00e1mj\u00e1t.<\/p>\n

El\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga korcsoportonk\u00e9nt v\u00e1ltoz\u00f3, a 20-24 \u00e9ves koroszt\u00e1lyban a leggyakoribb, ahol 30-40% is lehet az aktu\u00e1lis fert\u0151z\u00e9s val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge. Az emberek 80%-a \u00e9lete sor\u00e1n legal\u00e1bb egyszer megfert\u0151z\u0151dik valamely HPV t\u00f6rzzsel. A v\u00edrus els\u0151sorban szexu\u00e1lis \u00faton terjed, de fert\u0151z\u00e9s el\u0151fordulhat t\u00e1rgyak k\u00f6zvet\u00edt\u00e9s\u00e9vel (szauna, t\u00f6r\u00fclk\u00f6z\u0151) is.<\/p>\n

Eg\u00e9szs\u00e9ges immunrendszer eset\u00e9n, a fert\u0151z\u00e9sek 80%-a k\u00e9t \u00e9ven bel\u00fcl spont\u00e1n gy\u00f3gyul an\u00e9lk\u00fcl, hogy k\u00f3ros sejtelv\u00e1ltoz\u00e1st okozna. Az esetek egy kisebb r\u00e9sz\u00e9ben a tart\u00f3san fenn\u00e1ll\u00f3 HPV fert\u0151z\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben h\u00e1melv\u00e1ltoz\u00e1sok jelenhetnek meg, melyek fokozatosan daganatt\u00e1 alakulhatnak. A daganatos \u00e1talakul\u00e1s a fert\u0151z\u00e9seknek csup\u00e1n n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1zal\u00e9k\u00e1ban k\u00f6vetkezik be, az enyhe h\u00e1melv\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6bbnyire spont\u00e1n gy\u00f3gyulnak. Rosszindulat\u00fa daganat kialakul\u00e1s\u00e1ra a fert\u0151z\u00e9s kezdet\u00e9t\u0151l \u00e1tlagosan 5-10 \u00e9vvel sz\u00e1m\u00edthatunk. A r\u00e1kmegel\u0151z\u0151 \u00e1llapot gyakoris\u00e1g\u00e1nak cs\u00facsa 30-34 \u00e9ves korra tehet\u0151, m\u00edg a rosszindulat\u00fa daganatok el\u0151fordul\u00e1sa 8-10 \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb a leggyakoribb, azonban a daganatok el\u0151fordul\u00e1sa k\u00e9t cs\u00facs\u00fa g\u00f6rb\u00e9t mutat, melynek m\u00e1sodik cs\u00facsa az id\u0151sebb koroszt\u00e1lyt \u00e9rinti.<\/p>\n

Daganatot okoz\u00f3 hajlamuk alapj\u00e1n alacsony \u00e9s magas kock\u00e1zat\u00fa HPV t\u00edpusokat k\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00fcnk el. A magas rizik\u00f3csoportba tartoz\u00f3 HPV t\u00f6rzsek okozz\u00e1k a m\u00e9hnyakr\u00e1k t\u00f6bb, mint 99%-\u00e1t. A HPV 16-os \u00e9s HPV 18-as t\u00edpusok k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen agressz\u00edvek, csak ez a k\u00e9t t\u00f6rzs felel\u0151s a daganatok 70%-\u00e1\u00e9rt. A v\u00edrus daganatos \u00e1talakul\u00e1st nemcsak a m\u00e9hsz\u00e1jon hozhat l\u00e9tre. A szem\u00e9remtest, a h\u00fcvely, a p\u00e9nisz, a v\u00e9gb\u00e9l \u00e9s a fej-nyaki daganatok (sz\u00e1j\u00fcreg, garat, g\u00e9ge, nyel\u0151cs\u0151) jelent\u0151s r\u00e9sze is HPV k\u00f6vetkezt\u00e9ben alakul ki.<\/p>\n

Az alacsony rizik\u00f3j\u00fa HPV t\u00edpusok j\u00f3indulat\u00fa, de sokszor nehezen kezelhet\u0151 szem\u00e9remtesti szem\u00f6lcs\u00f6ket (condyloma acuminatum) okoznak.<\/p>\n

Az alacsony rizik\u00f3csoportba tartoz\u00f3 HPV t\u00edpusok: 6,11,40,42,43,44,53,54,61,72,73,81<\/p>\n

A magas rizik\u00f3csoportba tartoz\u00f3 HPV t\u00edpusok: 16,18<\/strong>,31,33,35,39,45,51,52,56,58,59<\/p>\n

\n

A m\u00e9hnyakr\u00e1k kialakul\u00e1sa<\/h3>\n

A m\u00e9hnyak rosszindulat\u00fa danataniak 99%-\u00e1t a magas rizik\u00f3j\u00fa HPV fert\u0151z\u00e9s okozza. A fennmarad\u00f3 esetekben \u00f6r\u00f6kletes, vagy szerzett g\u00e9nhiba (pl.: p53 g\u00e9n mut\u00e1ci\u00f3), illetve ritka sz\u00f6vettani t\u00edpusok fordulhatnak el\u0151. A m\u00e9hnyakr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t befoly\u00e1solja az egy\u00e9ni fog\u00e9konys\u00e1g a HPV fert\u0151z\u00e9s ir\u00e1nt, az immunrendszer \u00e1llapota, k\u00eds\u00e9r\u0151 betegs\u00e9gek, gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s, a szexu\u00e1lis szok\u00e1sok, valamint a doh\u00e1nyz\u00e1s.<\/p>\n

A m\u00e9hnyakr\u00e1k kialakul\u00e1sa egy t\u00f6bbl\u00e9pcs\u0151s, de nem egyir\u00e1ny\u00fa folyamat.<\/p>\n

A m\u00e9hnyakat bor\u00edt\u00f3 h\u00e1m egy t\u00f6bbr\u00e9teg\u0171 laph\u00e1m. R\u00e1kmegel\u0151z\u0151 \u00e1llapotban k\u00f3ros elv\u00e1ltoz\u00e1s csak a h\u00e1m als\u00f3 sejtsoraiban jelenik meg (CIN I \/ L-SIL). Ezek az elv\u00e1ltoz\u00e1sok 90%-ban spont\u00e1n gy\u00f3gyulnak, azonban az esetek egy r\u00e9sz\u00e9ben a k\u00f3ros folyamat tov\u00e1bb halad a k\u00f6z\u00e9ps\u0151 sejtsorokra, majd a h\u00e1m teljes vastags\u00e1gban \u00e9rintett\u00e9 v\u00e1lik (CIN II-III \/H-SIL). Ebben az \u00e1llapotban a spont\u00e1n gy\u00f3gyul\u00e1s m\u00e1r csak az esetek kevesebb, mint fel\u00e9ben figyelhet\u0151 meg. A gy\u00f3gyul\u00e1s es\u00e9lye kisebb, ha a HPV fert\u0151z\u00e9s m\u00e1r \u00e9vek \u00f3ta fenn\u00e1ll, ha egyszerre t\u00f6bb HPV v\u00edrus jelenl\u00e9te igazolhat\u00f3, 30 \u00e9v felett, immunhi\u00e1nyos \u00e1llapotokban \u00e9s doh\u00e1nyz\u00e1s eset\u00e9n.<\/p>\n

Ha nem t\u00f6rt\u00e9nik id\u0151ben kezel\u00e9s, a k\u00f3ros h\u00e1m \u00e1tt\u00f6ri az alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 baz\u00e1lis membr\u00e1nt \u00e9s beterjed a h\u00e1m alatti k\u00f6t\u0151sz\u00f6vetbe. Innent\u0151l kezdve m\u00e1r m\u00e9hnyakr\u00e1kr\u00f3l besz\u00e9l\u00fcnk. Tekintettel arra, hogy a daganatos \u00e1talakul\u00e1s folyamata \u00e9vekig tart, a sz\u0171r\u0151vizsg\u00e1lat sor\u00e1n lehet\u0151s\u00e9g ad\u00f3dik a h\u00e1melv\u00e1ltoz\u00e1sok korai \u00e9szlel\u00e9s\u00e9re \u00e9s id\u0151ben t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

\n

M\u00e9hnyakr\u00e1k elleni v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok<\/h3>\n

A jelenleg forgalomban l\u00e9v\u0151 v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok azon HPV t\u00edpusok ellen jelentenek v\u00e9delmet, melyek a legnagyobb gyakoris\u00e1ggal okoznak r\u00e1kos \u00e9s szem\u00f6lcs\u00f6s elv\u00e1ltoz\u00e1sokat. A term\u00e9szetes fert\u0151z\u00e9s sor\u00e1n nem alakul ki tart\u00f3s v\u00e9detts\u00e9g az \u00fajrafert\u0151z\u0151d\u00e9ssel szemben. A v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok a hum\u00e1n papilloma v\u00edrusok feh\u00e9rjeburok-r\u00e9szlet\u00e9t tartalmazz\u00e1k, melyek mesters\u00e9ges m\u00f3don \u00fagy vannak el\u0151\u00e1ll\u00edtva, hogy megfelel\u0151 szint\u0171 ellenanyag termel\u00e9st \u00e9s tart\u00f3s immunit\u00e1st v\u00e1ltanak ki a szervezetb\u0151l. Mivel a vakcin\u00e1k v\u00edrus DNS-t nem tartalmaznak, fert\u0151z\u00e9st \u00e9s megbeteged\u00e9st nem k\u00e9pesek el\u0151id\u00e9zni. Az olt\u00f3anyag rendk\u00edv\u00fcl biztons\u00e1gos<\/strong>, leggyakoribb mell\u00e9khat\u00e1s az injekci\u00f3 hely\u00e9n keletkez\u0151 duzzanat, b\u0151rp\u00edr \u00e9s f\u00e1jdalom. S\u00falyos sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyre nem kell sz\u00e1m\u00edtani. \u00a0<\/p>\n

A v\u00e9d\u0151olt\u00e1s f\u00e9rfiaknak \u00e9s n\u0151knek egyar\u00e1nt adhat\u00f3. \u00a0Els\u0151dlegesen a szexu\u00e1lisan m\u00e9g nem akt\u00edv korcsoport (9-15 \u00e9vesek) sz\u00e1m\u00e1ra javasolt bead\u00e1suk, mert a megfelel\u0151 ellenanyag termel\u00e9s kiv\u00e1lt\u00e1sa a HPV-vel m\u00e9g nem tal\u00e1lkozott egy\u00e9nekben a legsikeresebb. Olt\u00e1s el\u0151tt ugyan nem sz\u00fcks\u00e9ges HPV tesztet v\u00e9gezni, de a szexu\u00e1lisan m\u00e1r akt\u00edv korcsoportban az \u00e9ppen zajl\u00f3 HPV fert\u0151z\u00e9s gyeng\u00edtheti az immunv\u00e1lasz kiv\u00e1lt\u00e1s\u00e1t. A megfelel\u0151 v\u00e9detts\u00e9g c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l a 9-15 \u00e9ves <\/strong>korcsoportnak 2 alkalommal, m\u00edg a 16 \u00e9v feletti <\/strong>korcsoportnak 3 alkalommal sz\u00fcks\u00e9ges beadni az olt\u00e1st.<\/p>\n

A kor\u00e1bbi kett\u0151, illetve n\u00e9gy komponens\u0171 v\u00e9d\u0151olt\u00e1sokat felv\u00e1ltotta a kilenc komponens\u0171 v\u00e9d\u0151olt\u00e1s (Gardasil 9), mely az alacsony rizik\u00f3j\u00fa, genit\u00e1lis szem\u00f6lcs\u00f6ket okoz\u00f3 a 6-os \u00e9s 11-es, valamint a magas rizik\u00f3j\u00fa t\u00f6rzsek k\u00f6z\u00fcl a 16-os, 18-as, 31-es, 33-as, 45-\u00f6s, 52-es \u00e9s 58-as HPV t\u00f6rzsek ellen ad v\u00e9delmet, ez\u00e1ltal alkalmas lehet a m\u00e9hnyak daganatok 90%-\u00e1nak megel\u0151z\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n

A v\u00e9d\u0151olt\u00e1sok bead\u00e1sa azonban nem jelent 100%-os garanci\u00e1t a megbeteged\u00e9s ellen, ugyanis a v\u00e9detts\u00e9g felt\u00e9tele a megfelel\u0151 er\u0151ss\u00e9g\u0171 immunv\u00e1lasz l\u00e9trej\u00f6tte. Ez vizsg\u00e1latok alapj\u00e1n kb. 95%-ban val\u00f3sul meg. Tekintettel arra, hogy a v\u00e9detts\u00e9g teh\u00e1t nem minden v\u00e9d\u0151olt\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt egy\u00e9nn\u00e9l alakul ki, illetve nem minden t\u00f6rzs ellen biztos\u00edtanak v\u00e9delmet, a m\u00e9hnyakr\u00e1ksz\u0171r\u00e9s a v\u00e9d\u0151olt\u00e1sban r\u00e9szes\u00fclt n\u0151k sz\u00e1m\u00e1ra is rendszeresen javasolt.<\/p>\n

Az \u00e1llam \u00e1ltal finansz\u00edrozott iskolai kamp\u00e1nyolt\u00e1s mellett a m\u00e9hnyakr\u00e1k elleni olt\u00f3anyag v\u00e9nyk\u00f6teles m\u00f3don, gy\u00f3gyszert\u00e1rban megv\u00e1s\u00e1rolhat\u00f3. Bead\u00e1suk \u00e9letkort\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl el\u0151ny\u00f6s \u00e9s biztons\u00e1gos. A teljes olt\u00e1si sor 15 \u00e9v alatt kett\u0151, 15 \u00e9v felett h\u00e1rom adag bead\u00e1s\u00e1t jelenti.<\/p>\n

\n

Szem\u00e9remtesti szem\u00f6lcs\u00f6k \u2013 Condyloma acuminatum<\/h3>\n

Condylom\u00e1nak az alacsony rizik\u00f3j\u00fa HPV okozta j\u00f3indulat\u00fa h\u00e1melv\u00e1ltoz\u00e1sokat nevezz\u00fck. A n\u00f6ved\u00e9kek alakja (lapos, karfiolszer\u0171, stb.), m\u00e9rete \u00e9s sz\u00e1ma sz\u00e9les hat\u00e1rok k\u00f6z\u00f6tt v\u00e1ltozhat. T\u00edpusosan a nemi szerveken jelennek meg, de el\u0151fordulnak a v\u00e9gb\u00e9lny\u00edl\u00e1s k\u00f6zel\u00e9ben a v\u00e9gb\u00e9lben \u00e9s a sz\u00e1j\u00fcregben is.<\/p>\n

A condylom\u00e1t okoz\u00f3 HPV t\u00f6rzsek is els\u0151sorban szexu\u00e1lis \u00faton terjednek, azonban t\u00e1rgyak, vagy k\u00e9z \u00e1ltal k\u00f6zvet\u00edtett \u00faton is fert\u0151zhetnek. Az elv\u00e1ltoz\u00e1sok 90%-\u00e1t a HPV 6 \u00e9s HPV 11 t\u00f6rzsek okozz\u00e1k. A fert\u0151z\u00e9sek jelent\u0151s r\u00e9sze t\u00fcnetmentesen zajlik, b\u0151relv\u00e1ltoz\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban n\u00e9h\u00e1ny h\u00f3napon bel\u00fcl jelennek meg.\u00a0<\/p>\n

A szem\u00f6lcs\u00f6k kezel\u00e9s\u00e9t min\u00e9l el\u0151bb \u00e9rdemes megkezdeni. A kezel\u00e9sre sz\u00e1mos m\u00f3dszer l\u00e9tezik, melyek k\u00f6z\u00fcl t\u00f6bbet saj\u00e1t kez\u0171leg haszn\u00e1lhatnak a betegek (ecsetel\u00e9s, kr\u00e9m), m\u00e1s kezel\u00e9sek (fagyaszt\u00e1s, kauteriz\u00e1ci\u00f3, l\u00e9zeres vaporiz\u00e1ci\u00f3) orvosi k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9st ig\u00e9nyelnek.<\/p>\n

A hat\u00e9konys\u00e1got tekintve nincs jelent\u0151s k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerek k\u00f6z\u00f6tt. A kezel\u00e9si m\u00f3d kiv\u00e1laszt\u00e1s\u00e1ban sokkal ink\u00e1bb az elv\u00e1ltoz\u00e1s kiterjedts\u00e9ge, elhelyezked\u00e9se, v\u00e1rand\u00f3ss\u00e1g \u00e9s a beteg k\u00edv\u00e1ns\u00e1ga a meghat\u00e1roz\u00f3. B\u00e1rmely m\u00f3dszert is alkalmazzuk, a ki\u00fajul\u00e1s es\u00e9lye ak\u00e1r 40%, is lehet, ilyenkor ism\u00e9telt kezel\u00e9sekre van sz\u00fcks\u00e9g.<\/p>\n

Klinik\u00e1nkon sz\u00e9n-dioxid l\u00e9zer seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel gyors, hat\u00e9kony \u00e9s j\u00f3 kozmetikai eredm\u00e9nyt biztos\u00edt\u00f3 kezel\u00e9st k\u00edn\u00e1lunk betegeinknek. K\u00e9rjen id\u0151pontot orvosainkhoz!<\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A hum\u00e1n papilloma v\u00edrus (HPV) fert\u0151z\u00e9sr\u0151l A hum\u00e1n papilloma v\u00edrus (HPV) egy kism\u00e9ret\u0171 DNS-v\u00edrus, amelynek m\u00e9hnyakr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1ban bet\u00f6lt\u00f6tt szerepe az 1970-es \u00e9vekben v\u00e1lt ismert\u00e9. Az\u00f3ta intenz\u00edv kutat\u00e1sok folynak annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy megismerj\u00fck a v\u00edrus terjed\u00e9s\u00e9nek k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeit, a daganatos sejt\u00e1talakul\u00e1s mechanizmus\u00e1nak r\u00e9szleteit, valamint, hogy hat\u00e9kony megel\u0151z\u00e9si \u00e9s kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket fejlesszenek ki. M\u00e1ra jelent\u0151s mennyis\u00e9g\u0171 tud\u00e1s halmoz\u00f3dott …<\/p>\n","protected":false},"author":101531,"featured_media":0,"parent":130,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-279","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/279","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101531"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=279"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/279\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":455,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/279\/revisions\/455"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/130"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=279"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=279"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=279"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}