{"id":171,"date":"2020-06-01T03:09:27","date_gmt":"2020-06-01T01:09:27","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/?page_id=171"},"modified":"2020-08-25T17:59:08","modified_gmt":"2020-08-25T15:59:08","slug":"mehtestrak","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/daganatok\/mehtestrak\/","title":{"rendered":"M\u00e9htestr\u00e1k"},"content":{"rendered":"<div class=\"responsive-tabs\">\n<h2 class=\"tabtitle\">M\u00e9htestr\u00e1k<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h3>\u00d6sszefogalal\u00e1s<\/h3>\n<p>A m\u00e9htest rosszindulat\u00fa daganatai a m\u00e9h ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1b\u00f3l \u00e9s a m\u00e9htest izomzat\u00e1b\u00f3l indulhatnak ki. B\u00e1r statisztikailag egy\u00fctt \u00e9rt\u00e9kelik \u0151ket, mind k\u00f3reredet, mind k\u00f3rlefoly\u00e1s tekintet\u00e9ben teljesen elt\u00e9r\u0151 betegs\u00e9gekr\u0151l van sz\u00f3.<\/p>\n<p><strong>M\u00e9htestr\u00e1knak<\/strong> a m\u00e9h ny\u00e1lkah\u00e1rtya (endometrium) eredet\u0171 rosszindulat\u00fa daganatokat h\u00edvjuk, melyek a m\u00e9hb\u0151l kiindul\u00f3 daganatok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t adj\u00e1k.<\/p>\n<p>A m\u00e9h izomzatb\u00f3l kiindul\u00f3 <strong>szark\u00f3m\u00e1k<\/strong> el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga elt\u00f6rp\u00fcl az endometrium karcin\u00f3m\u00e1hoz k\u00e9pest.<\/p>\n<p>A n\u0151i nemi szervi daganatok 35%-a a m\u00e9htest sz\u00f6veteib\u0151l alakul ki. A fejlett orsz\u00e1gokban ez a leggyakoribb daganat t\u00edpus a n\u0151i nem szerveket \u00e9rint\u0151 daganatok k\u00f6z\u00fcl, \u00e9s az \u00f6sszes, n\u0151ket \u00e9rint\u0151 daganatt\u00edpus k\u00f6z\u00fcl pedig a negyedik-\u00f6t\u00f6dik helyen \u00e1ll (a t\u00fcd\u0151, a vastagb\u00e9l \u00e9s az eml\u0151r\u00e1k ut\u00e1n). A vil\u00e1g bizonyos r\u00e9szein, mint Eur\u00f3pa \u00e9s \u00c9szak-Amerika, egyre nagyobb sz\u00e1mban jelenik meg, ami els\u0151sorban az \u00e9letm\u00f3ddal hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/p>\n<p>Az esetek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a betegs\u00e9g a menopauza k\u00f6r\u00fcli id\u0151szakban, 50 \u00e9ves kor felett jelentkezik. Az esetek 14%-\u00e1ban menopauza el\u0151tt, 5%-ban pedig m\u00e1r 40 \u00e9ves kor el\u0151tt kialakulhat.<\/p>\n<p>A m\u00e9htestr\u00e1kot mintegy 90%-ban m\u00e1r korai st\u00e1diumban \u00e9szlelj\u00fck, mivel t\u00fcnetei (pl.: rendellenes h\u00fcvelyi v\u00e9rz\u00e9s) kor\u00e1n megjelennek. Amennyiben a m\u00e9htestr\u00e1k id\u0151ben felfedez\u00e9sre ker\u00fcl az esetek t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben j\u00f3l gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3.<\/p>\n<hr \/>\n<h2><strong>T\u00fcnetek<\/strong><\/h2>\n<p>A m\u00e9htestr\u00e1k t\u00fcnetei lehetnek:<\/p>\n<ul>\n<li>Menopauz\u00e1t k\u00f6vet\u0151en jelentkez\u0151 h\u00fcvelyi v\u00e9rz\u00e9s, ak\u00e1r pecs\u00e9tel\u0151 jelleg\u0171, ak\u00e1r b\u0151, darabos<\/li>\n<li>\u201cH\u00fasl\u00e9\u201d szer\u0171, kellemetlen szag\u00fa h\u00fcvelyi foly\u00e1s<\/li>\n<li>Elh\u00faz\u00f3d\u00f3 er\u0151s menstru\u00e1ci\u00f3, k\u00e9t menstru\u00e1ci\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt jelentkez\u0151 v\u00e9rz\u00e9s (k\u00f6zti v\u00e9rz\u00e9s)<\/li>\n<li>Bizonytalan eredet\u0171 alhasi f\u00e1jdalom<\/li>\n<\/ul>\n<p>Rutin n\u0151gy\u00f3gy\u00e1szati vizsg\u00e1lat sor\u00e1n nem t\u00f6rt\u00e9nik k\u00fcl\u00f6n m\u00e9htestr\u00e1k jelenl\u00e9t\u00e9t sz\u0171r\u0151 vizsg\u00e1lat, szemben a m\u00e9hnyakr\u00e1kkal, ez\u00e9rt is fontos, hogy t\u00fcnetek jelentkez\u00e9se eset\u00e9n forduljon orvoshoz. Term\u00e9szetesen e t\u00fcnetek megjelen\u00e9se nem egy\u00e9rtelm\u0171 jele a m\u00e9htestr\u00e1k fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak! T\u00fcnetek \u00e9s rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151k egy\u00fcttes \u00e9rt\u00e9kel\u00e9se d\u00f6nti el, hogy mekkora az es\u00e9lye a daganat fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak. Az esetek d\u00f6nt\u0151 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9ben a panaszok h\u00e1tter\u00e9ben j\u00f3indulat\u00fa, okok \u00e1llnak, de ennek tiszt\u00e1z\u00e1sa n\u0151gy\u00f3gy\u00e1sz feladata.<\/p>\n<p><em>Amennyiben \u00d6nt aggaszt\u00f3 t\u00fcnetei vannak, panaszai rutin kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra nem m\u00falnak el, gondolni kell s\u00falyosabb betegs\u00e9g fenn\u00e1ll\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9g\u00e9re! Keresse fel kezel\u0151orvos\u00e1t!<\/em><\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/kapcsolat\/\">K\u00e9rjen id\u0151pontot orvosainkhoz!<\/a><\/p>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Okai, fajt\u00e1i, kock\u00e1zatai<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h3><span style=\"font-size: 18pt\">A m\u00e9htestr\u00e1k okai<\/span><\/h3>\n<p>Az orvostudom\u00e1ny mai \u00e1ll\u00e1sa szerint, a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak pontos oka nem ismert. Amit tudunk, hogy valamely t\u00e9nyez\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra a m\u00e9h bels\u0151 felsz\u00edn\u00e9t bor\u00edt\u00f3 ny\u00e1lkah\u00e1rtya (\u00fan. endometrium) sejtjek DNS-\u00e9ben abnorm\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9nnek (mut\u00e1ci\u00f3).<\/p>\n<p>A mut\u00e1ci\u00f3k az eg\u00e9szs\u00e9ges, norm\u00e1lis sejteket daganatsejt\u00e9 alak\u00edtj\u00e1k. Az eg\u00e9szs\u00e9ges sejtek egy meghat\u00e1rozott \u00fctemben n\u00f6vekednek, oszt\u00f3dnak \u00e9s \u00e9let\u00fck egy meghat\u00e1rozott pillanat\u00e1ban a szervezet \u00e1ltal szab\u00e1lyozottan elhalnak. A DNS-ben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 mut\u00e1ci\u00f3k arra \u00f6szt\u00f6nzik a sejteket, hogy kontroll n\u00e9lk\u00fcl oszt\u00f3djanak, an\u00e9lk\u00fcl hogy elhaln\u00e1nak. A felhalmoz\u00f3d\u00f3 abnorm\u00e1lis sejtek k\u00e9pzik a tumort. A rosszindulat\u00fa daganatsejtek a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00f6vetekbe t\u00f6rnek, lev\u00e1lhatnak a n\u00f6vekv\u0151 daganatr\u00f3l \u00e9s a v\u00e9r\u00e1ram vagy nyirokutak ment\u00e9n t\u00e1voli szervekbe terjedhetnek (metasztatiz\u00e1l\u00e1s).<\/p>\n<hr \/>\n<h3><span style=\"font-size: 18pt\">A m\u00e9htestr\u00e1k t\u00edpusai<\/span><\/h3>\n<p>A betegs\u00e9g t\u00edpus\u00e1nak pontos ismerete nagyban seg\u00edti a progn\u00f3zis meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1t. A sz\u00f6vettani form\u00e1k \u00e9s klinikai viselked\u00e9s alapj\u00e1n m\u00e9htestr\u00e1k k\u00e9t f\u0151 t\u00edpusa:<\/p>\n<ul>\n<li><strong>I-es t\u00edpus\u00fa m\u00e9htestr\u00e1k:\u00a0<\/strong>Az I-es t\u00edpusba tartozik a m\u00e9htestr\u00e1kok 90%-a. Ezek a daganatok nem kifejezetten agressz\u00edvak, \u00e1ltal\u00e1ban j\u00f3l gy\u00f3gy\u00edthat\u00f3k. Kialakul\u00e1sukban feltehet\u0151en d\u00f6nt\u0151 szerepet j\u00e1tszik az elh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00f6sztrog\u00e9nhat\u00e1s, a sejtek hasonl\u00edtanak a m\u00e9h ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1ra, a folyamat \u00e1ltal\u00e1ban csak felsz\u00ednes.<br \/><u>Jellemz\u0151 sz\u00f6vettani t\u00edpusok:<\/u>\n<ul>\n<li>Endometrioid adenocarcinoma grade 1,2<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<ul>\n<li><strong>II-es t\u00edpus\u00fa m\u00e9htestr\u00e1k:<\/strong>\u00a0A II-es t\u00edpus\u00fa daganatok k\u00e9s\u0151bbi \u00e9letkorban jelennek meg, kialakul\u00e1sukban az \u00f6sztrog\u00e9nhat\u00e1s nem jellemz\u0151. A folyamat agressz\u00edv, a m\u00e9hizomzatot m\u00e9lyen besz\u0171ri, kor\u00e1n ad \u00e1tt\u00e9tet, progn\u00f3zisa rosszabb.<br \/><u>Jellemz\u0151 sz\u00f6vettani t\u00edpusok: <\/u>\n<ul>\n<li>Endometrioid adenocarcinoma grade 3<\/li>\n<li>Serosus adenocarcinoma<\/li>\n<li>Clear cell adenocarcinoma<\/li>\n<li>Carcinosarcoma<\/li>\n<\/ul>\n<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<h3><span style=\"font-size: 18pt\">A m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zatai<\/span><\/h3>\n<p>Jelenleg az I. t\u00edpus\u00fa, vagyis j\u00f3l differenci\u00e1lt endometrioid t\u00edpus\u00fa daganat rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151i ismertek. Minden olyan t\u00e9nyez\u0151, mely fokozott, vagy elh\u00faz\u00f3d\u00f3 \u00f6sztrog\u00e9n hat\u00e1ssal j\u00e1r, szemben a norm\u00e1l n\u0151i ciklusok kiegyens\u00falyozott hormon\u00e1lis hat\u00e1s\u00e1val, daganatos rizik\u00f3nak tekinthet\u0151. Az esetek egy r\u00e9sz\u00e9ben m\u00e1s sz\u00f6vetekben (zs\u00edr) termelt \u00f6sztrog\u00e9n hat\u00e1s, m\u00e1skor a pete\u00e9r\u00e9s rendelleness\u00e9ge, illetve k\u00fcls\u0151 hormonhat\u00e1s lehet a felel\u0151s.\u00a0 \u00d6r\u00f6kletes t\u00e9nyez\u0151k is el\u0151fordulhatnak.<\/p>\n<p>F\u0151bb kock\u00e1zati t\u00e9nyez\u0151k:<\/p>\n<ul>\n<li><strong>A n\u0151i nemi hormonok egyens\u00faly\u00e1nak eltol\u00f3d\u00e1sa:<\/strong>\u00a0A petef\u00e9szkek k\u00e9tf\u00e9le n\u0151i nemi hormont termelnek \u2013 \u00f6sztrog\u00e9nt \u00e9s progeszteront. Ezen hormonok egyens\u00falyi helyzet\u00e9nek fluktu\u00e1ci\u00f3ja a m\u00e9hny\u00e1lkah\u00e1rtya v\u00e1ltoz\u00e1saihoz vezet. A magas (abszol\u00fat vagy relat\u00edv) \u00f6sztrog\u00e9n t\u00fals\u00faly\u00fa j\u00e1r\u00f3 \u00e1llapotokat tekintj\u00fck a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak legfontosabb rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151j\u00e9nek. Ilyen \u00e1llapot p\u00e9ld\u00e1ul a rendszertelen ovul\u00e1ci\u00f3s mint\u00e1zat, melyet okozhat PCOS (policiszt\u00e1s petef\u00e9szek szindr\u00f3ma), elh\u00edz\u00e1s \u00e9s cukorbetegs\u00e9g is. A menopauz\u00e1ban jelentkez\u0151 t\u00fcnetek enyh\u00edt\u00e9s\u00e9re alkalmazott, csak \u00f6sztrog\u00e9nt tartalmaz\u00f3 gy\u00f3gyszerek szed\u00e9se, valamint ritka, hormontermel\u0151 petef\u00e9szek daganatok is okozhatnak \u00f6sztog\u00e9n t\u00fals\u00falyt \u00fagyszint\u00e9n n\u00f6velve a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>\u00c1tlagosn\u00e1l kor\u00e1bban kezd\u0151d\u0151, vagy id\u0151sebb korban v\u00e9gz\u0151d\u0151 menstru\u00e1ci\u00f3:<\/strong>\u00a0A korai \u00e9letkorban jelentkez\u0151 els\u0151 menstru\u00e1ci\u00f3 (12 \u00e9ves kor el\u0151tt), vagy a menopauza k\u00e9s\u0151i kezdete emelhetik az endometrium karcin\u00f3ma kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Soha be nem k\u00f6vetkezett terhess\u00e9g:\u00a0\u00a0<\/strong>Amennyiben \u00d6n sosem volt terhes, \u00fagy \u00d6nnek magasabb kock\u00e1zata van a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>\u00c9letkor (&gt;55 \u00e9v):<\/strong>\u00a0Az \u00e9letkor el\u0151rehaladt\u00e1val n\u00f6vekszik a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9lye. Az endometrium daganatok leggyakrabban menopauza k\u00f6r\u00fcl vagy ut\u00e1n jelentkeznek.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Elh\u00edz\u00e1s:<\/strong>\u00a0Az elh\u00edz\u00e1s, a test zs\u00edrsz\u00f6vetei befoly\u00e1ssal vannak a hormon\u00e1lis egyens\u00falyra. A felesleges zs\u00edrsz\u00f6vet \u00f6sztrog\u00e9n t\u00fals\u00falyt hoz l\u00e9tre, ez\u00e1ltal <strong>jelent\u0151sen n\u00f6veli a m\u00e9hny\u00e1lkah\u00e1rtya daganat kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zat\u00e1t.<\/strong><\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Hormonkezel\u00e9s:\u00a0<\/strong> A mellr\u00e1k kezel\u00e9s\u00e9re alkalmazott tamoxifen kis m\u00e9rt\u00e9kben n\u00f6veli a m\u00e9htestr\u00e1k l\u00e9trej\u00f6tt\u00e9nek es\u00e9ly\u00e9t. Amennyiben \u00d6n tamoxifent szed, besz\u00e9ljen ennek kock\u00e1zatair\u00f3l kezel\u0151orvos\u00e1val. A tamoxifen mellr\u00e1kban kifejtett j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1sa, messze fel\u00fclm\u00falja az endometrium karcin\u00f3ma kialakul\u00e1s\u00e1nak minim\u00e1lis kock\u00e1zat n\u00f6veked\u00e9s\u00e9t. Megfelel\u0151en alkalmazott menopauz\u00e1lis hormonp\u00f3tl\u00f3 kezel\u00e9s rizik\u00f3n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1sa minim\u00e1lis. Megl\u00e9v\u0151 m\u00e9h eset\u00e9n kombin\u00e1lt hormonp\u00f3tl\u00f3 kezel\u00e9st vagy SERM gy\u00f3gyszert kell alkalmazni, \u00edgy megel\u0151zhet\u0151 a m\u00e9hny\u00e1lkah\u00e1rtya rosszindulat\u00fa elv\u00e1ltoz\u00e1sa.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>\u00d6r\u00f6kletes t\u00e9nyez\u0151 (Lynch-szindr\u00f3ma):\u00a0<\/strong>Ebben az esetben \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 genetikai hajlam \u00e1ll fenn, melynek sor\u00e1n vastagb\u00e9l-, m\u00e9htest-, \u00e9s sz\u00e1mos egy\u00e9b daganat kialakul\u00e1s\u00e1nak magasabb rizik\u00f3j\u00e1val kell sz\u00e1m\u00edtani. A Lynch-szindr\u00f3m\u00e1t egy, a sz\u00fcl\u0151r\u0151l az ut\u00f3dra \u00f6r\u00f6k\u00edtett g\u00e9nhiba okozza. Els\u0151sorban vastagb\u00e9l- \u00e9s m\u00e9htestr\u00e1k csal\u00e1dban halmoz\u00f3d\u00f3 el\u0151fordul\u00e1sa, valamint \u00e1tlagosn\u00e1l fiatalabb \u00e9letkorban el\u0151fordul\u00f3 daganat eset\u00e9n kell r\u00e1 gondolni.\n<p><em>Amennyiben az \u00d6nt, vagy egyik csal\u00e1dtagj\u00e1t Lynch-szindr\u00f3m\u00e1val diagnosztiz\u00e1lt\u00e1k, vagy csal\u00e1dj\u00e1ban daganatos betegs\u00e9gek halmoz\u00f3d\u00e1sa figyelhet\u0151 meg, besz\u00e9ljen kezel\u0151orvos\u00e1val! A szakszer\u0171 odafigyel\u00e9s \u00e9letet menthet.<\/em><\/li>\n<\/ul>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Diagnosztika<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h2>Diagnosztika<\/h2>\n<p>A diagn\u00f3zis fel\u00e1ll\u00edt\u00e1sa sz\u00f6vettani vizsg\u00e1lattal lehets\u00e9ges. Ez t\u00f6bbf\u00e9le m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9nhet, a klinik\u00e1nkon leggyakrabban alkalmazott m\u00f3dszer erre a curettage vagy fractionalt abrasio, mely sor\u00e1n a nyakcsatorn\u00e1t \u00e9s m\u00e9h\u00fcreget b\u00e9lel\u0151 h\u00e1mot egy erre megfelel\u0151 eszk\u00f6zzel lekaparjuk, mind\u00f6ssze n\u00e9h\u00e1ny perces beavatkoz\u00e1s sor\u00e1n. Ennek h\u00e1tr\u00e1nya, hogy v\u00e9n\u00e1s altat\u00e1sban t\u00f6rt\u00e9nik \u00e9s egynapos k\u00f3rh\u00e1zi tartoz\u00f3d\u00e1st ig\u00e9nyel. \u00a0L\u00e9teznek olyan mintavev\u0151 eszk\u00f6z\u00f6k (Pipelle), melyek ambul\u00e1ns k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is, f\u00e1jdalomcsilla\u00edt\u00e1s ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl, felvezethe\u0151ek a m\u00e9h \u00fcreg\u00e9be, azonban ezek haszn\u00e1lata Magyarorsz\u00e1gon m\u00e9g nem terjed el sz\u00e9les k\u00f6rben.<\/p>\n<p>Ha a sz\u00f6vettani vizsg\u00e1lat sor\u00e1n igazol\u00f3dik a m\u00e9htestr\u00e1k, akkor a k\u00f6vetkez\u0151 l\u00e9p\u00e9s a kismedence-hasi r\u00e9gi\u00f3 felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9se valamilyen k\u00e9plakot\u00f3 elj\u00e1r\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u00a0 Ez lehet hasi \u00e9s kismedencei ultrahang, h\u00fcvelyi ultrahang-, MRI- vagy CT vizsg\u00e1lat. Ennek sor\u00e1n a k\u00f3rosan burj\u00e1nz\u00f3 ny\u00e1lkah\u00e1rtya m\u00e9hizomzatba t\u00f6rt\u00e9n\u0151 bet\u00f6r\u00e9s\u00e9t\u00e9nek m\u00e9rt\u00e9k\u00e9re, illetve kismedencei vagy azon t\u00fali k\u00f3ros nyirkcsom\u00f3k megl\u00e9t\u00e9re vagyunk k\u00edv\u00e1ncsiak, melyek nagym\u00e9rt\u00e9kben meghat\u00e1rozz\u00e1k a kezel\u00e9si tervet.<\/p>\n<hr \/>\n<h2>Terjed\u00e9s<\/h2>\n<p>K\u00f6zvetlen\u00fcl r\u00e1terjedhet a m\u00e9hnyakra, a h\u00fcvelyre, a medencefalra, petevezet\u00e9kre, petef\u00e9szekre. A nyirokutakon kereszt\u00fcl el\u0151sz\u0151r a kismedencei nyirokrendszerben, majd innen felfele haladva a hasban, a f\u0151ver\u0151\u00e9r menti nyirok\u00fat-l\u00e1ncban jelenik meg. T\u00e1voli \u00e1tt\u00e9tek a t\u00fcd\u0151ben, ritk\u00e1n a m\u00e1jban, az agyban, a csontokban fordulhatnak el\u0151.<\/p>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Ter\u00e1pia<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h2>A m\u00e9htestr\u00e1k kezel\u00e9se<\/h2>\n<p>A m\u00e9htestr\u00e1k els\u0151dleges kezel\u00e9se seb\u00e9szi, mely sor\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtjuk a m\u00e9het, mindk\u00e9t oldali petevezet\u00e9ket \u00e9s petef\u00e9szket, ez a betegs\u00e9g kezdeti st\u00e1diumban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 felismer\u00e9se eset\u00e9n el\u00e9g is lehet. Bizonyos esetben mint\u00e1t vesz\u00fcnk a gy\u00fasnak impon\u00e1l\u00f3 nyirokcsom\u00f3kb\u00f3l, vagy elt\u00e1vol\u00edtjuk a kismedencei nyirokcsom\u00f3kat, melyek a kismedencei f\u0151ver\u0151erek ment\u00e9n tal\u00e1lhat\u00f3ak, \u00e9s sz\u00fcks\u00e9g eset\u00e9n a para-aortikus (hasi f\u0151ver\u0151\u00e9r menti) nyirokcsom\u00f3kat is. A nyirokcsom\u00f3 elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel felt\u00e9rk\u00e9pezz\u00fck a folyamat kiterjedts\u00e9g\u00e9t \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtjuk az \u00e1tt\u00e9teket. \u00a0<\/p>\n<p>A m\u0171t\u00e9t kiterjeszt\u00e9s\u00e9r\u0151l szem\u00e9lyre szabottan d\u00f6nt\u00fcnk, figyelembe v\u00e9ve a daganat sz\u00f6vettani t\u00edpus\u00e1t, st\u00e1dium\u00e1t, a beteg \u00e1ltal\u00e1nos \u00e1llapot\u00e1t, kor\u00e1t \u00e9s t\u00e1rsbetegs\u00e9geit.<\/p>\n<p>Sok\u00e1ig tartotta mag\u00e1t az a szab\u00e1ly, hogy a daganatos betegs\u00e9gek seb\u00e9szi kezel\u00e9s\u00e9ben els\u0151k\u00e9nt v\u00e1lasztand\u00f3 technika a nyitott hasi m\u0171t\u00e9t. Ma m\u00e1r tudjuk, hogy a hast\u00fckr\u00f6z\u00e9s (laparoszk\u00f3pia) a nyitott m\u0171t\u00e9ttel egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171 az onkol\u00f3giai eredm\u00e9nyek tekintet\u00e9ben, mik\u00f6zben sz\u00e1mos tekintetben el\u0151ny\u00f6sebb a beteg sz\u00e1m\u00e1ra. Laparoszk\u00f3pos m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n csak n\u00e9h\u00e1ny, f\u00e9l-egy centim\u00e9teres ny\u00edl\u00e1st ejt\u00fcnk a hason, melyeken \u00e1t kamer\u00e1t \u00e9s a m\u0171t\u00e9thez sz\u00fcks\u00e9ges eszk\u00f6z\u00f6ket vezet\u00fcnk a hasba. A hasban a nyitott m\u0171t\u00e9ttel megegyez\u0151 beavatkoz\u00e1st v\u00e9gz\u00fcnk, azonban a kamera nagy\u00edt\u00e1s\u00e1t kihaszn\u00e1lva a m\u0171t\u00e9ti technika prec\u00edzebb, ennek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a v\u00e9rvesztes\u00e9g kisebb. A m\u0171t\u00e9t ut\u00e1ni l\u00e1badoz\u00e1s l\u00e9nyegesen k\u00f6nnyebb a k\u00f3rh\u00e1zi tart\u00f3zkod\u00e1s ideje r\u00f6videbb.<\/p>\n<p>T\u00fals\u00falyos, vagy id\u0151s betegekn\u00e9l, akiknek a hasi m\u0171t\u00e9t fokozott megterhel\u00e9st jelent, a m\u00e9helt\u00e1vol\u00edt\u00e1sra h\u00fcvelyi \u00faton is sor ker\u00fclhet.<\/p>\n<p>A m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott sz\u00f6veteket, szerveket minden esetben sz\u00f6vettani vizsg\u00e1latra k\u00fcldj\u00fck. A lelet alapj\u00e1n <strong>Onkol\u00f3giai Bizotts\u00e1g<\/strong> b\u00edr\u00e1lja el kieg\u00e9sz\u00edt\u0151 kezel\u00e9s sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9g\u00e9t, mely lehet sug\u00e1r, vagy kemoter\u00e1pia.<\/p>\n<p>Leggyakrabban h\u00fcvelyi sug\u00e1rkezel\u00e9st alkalmazunk, ami cs\u00f6kkenti a daganat h\u00fcvelyboltozatban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 ki\u00fajul\u00e1s\u00e1t. A teljes kismedenc\u00e9t \u00e9rint\u0151 k\u00fcls\u0151 sug\u00e1rkezel\u00e9s magas rizik\u00f3j\u00fa daganatok eset\u00e9n sz\u00fcks\u00e9ges, kemoter\u00e1pia pedig el\u0151rehaladott betegs\u00e9g eset\u00e9n j\u00f6n sz\u00f3ba.<\/p>\n<p>Azon fiatal betegekn\u00e9l, akik m\u00e9g gyermekv\u00e1llal\u00e1s el\u0151tt \u00e1llnak \u00e9s korai st\u00e1diumban siker\u00fcl a m\u00e9htestr\u00e1kot felismerni, megk\u00eds\u00e9relhet\u0151 a hormonter\u00e1pia. Progeszteron hormon ad\u00e1s\u00e1val a daganatos folyamat az esetek jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9ben visszaford\u00edthat\u00f3, ennek igazol\u00e1s\u00e1t k\u00f6vet\u0151en a terhess\u00e9g v\u00e1llalhat\u00f3. Tekintettel arra, hogy a daganat gyakran ki\u00fajul, mihamarabbi teherbe es\u00e9st, \u00e9s sz\u00fcl\u00e9s ut\u00e1n m\u00e9helt\u00e1vol\u00edt\u00e1st szoktuk javasolni.<\/p>\n<p>Ha valamilyen okb\u00f3l a beteg nem oper\u00e1lhat\u00f3 (pl.: s\u00falyos sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9g, extr\u00e9m elh\u00edz\u00e1s eset\u00e9n) \u00fagy sug\u00e1rkezel\u00e9s j\u00f6n sz\u00f3ba, mely szint\u00e9n hat\u00e9konyan gy\u00f3gy\u00edtja a m\u00e9htestr\u00e1kot.<\/p>\n<p>Jelenleg, a modern molekul\u00e1ris genetika terjed\u00e9s\u00e9vel, sz\u00e9les k\u00f6r\u0171 vizsg\u00e1latok folynak arra vonatkoz\u00f3an, hogy felder\u00edts\u00e9k a dagantok pontos genetikai h\u00e1tter\u00e9t, \u00e9s ennek megfelel\u0151en hat\u00e1rozz\u00e1k meg a dagant elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1t c\u00e9lz\u00f3 leghat\u00e9konyabb kezel\u00e9st. Ennek sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 klinikai alkalmaz\u00e1s\u00e1ra azonban m\u00e9g val\u00f3sz\u00edn\u0171leg j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vet v\u00e1rnunk kell.<\/p>\n<p>Klinik\u00e1nkon minden daganatos beteg kezel\u00e9s\u00e9re egy\u00e9nre szabottan, az Onkol\u00f3giai Bizotts\u00e1g tesz javaslatot, melyet a beteg j\u00f3v\u00e1hagy\u00e1s\u00e1val igyeksz\u00fcnk a legkorszer\u0171bb \u00e9s leggondosabb m\u00f3don megval\u00f3s\u00edtani.<\/p>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Megel\u0151z\u00e9s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h3>A m\u00e9htestr\u00e1k megel\u0151z\u00e9se<\/h3>\n<p>Mit tehet \u00d6n, hogy cs\u00f6kkentse a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9ly\u00e9t?<\/p>\n<ul>\n<li><strong>T\u00f6rekedjen eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9letm\u00f3dra!\u00a0<br \/><\/strong>A m\u00e9htestr\u00e1k kifejezetten civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9g. A j\u00f3l\u00e9ti t\u00e1rsadalmak eg\u00e9szs\u00e9gtelen \u00e9letm\u00f3dja miatt n\u0151 gyakoris\u00e1ga. A helytelen t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s, mozg\u00e1sszeg\u00e9ny \u00e9letm\u00f3d okozta elh\u00edz\u00e1s gener\u00e1ci\u00f3kon \u00e1t\u00edvel\u0151 m\u00f3don n\u00f6velheti a m\u00e9htestr\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9ly\u00e9t. A megfelel\u0151 tests\u00faly kontroll alapvet\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa a hormonh\u00e1ztart\u00e1s egyens\u00faly\u00e1nak fenntart\u00e1s\u00e1hoz.\n<p><em>Amennyiben fogyni szeretne, de nem \u00e9rt el tart\u00f3s eredm\u00e9nyt, c\u00e9lszer\u0171 szakemberhez fordulni. Dietetikus, szem\u00e9lyi edz\u0151, s\u00falyosabb esetben belgy\u00f3gy\u00e1sz-endokrinol\u00f3gus seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel sikereket \u00e9rhet el. <\/em><\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 tabletta szed\u00e9se<br \/><\/strong>Az or\u00e1lis fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 tabletta szed\u00e9s cs\u00f6kkenti a m\u00e9hny\u00e1lkah\u00e1rtya rizik\u00f3j\u00e1t. A kedvez\u0151 hat\u00e1s a fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00f3 elhagy\u00e1sa ut\u00e1n hossz\u00fa \u00e9vekig fennmarad.<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Hormontartalm\u00fa m\u00e9hen bel\u00fcli eszk\u00f6z (spir\u00e1l)<br \/><\/strong>Ezek a korszer\u0171, hormonnal t\u00f6lt\u00f6tt eszk\u00f6z\u00f6k a m\u00e9h \u00fcreg\u00e9be helyezve tart\u00f3san biztos\u00edtj\u00e1k azt a gesztag\u00e9n hormon hat\u00e1st, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a kedvez\u0151tlen hormon\u00e1lis \u00e1llapot ellens\u00falyozhat\u00f3. Haszn\u00e1latukkal nemcsak a m\u00e9htestr\u00e1k el\u0151zhet\u0151 meg, de megb\u00edzhat\u00f3 fogamz\u00e1sg\u00e1tl\u00e1st is biztos\u00edtanak. \u00a0<\/li>\n<\/ul>\n<hr \/>\n<ul>\n<li><strong>Ciklus kontroll<br \/><\/strong>Rendszertelen ciklusok eset\u00e9n a szervezetet kiegyens\u00falyozatlan hormonhat\u00e1s \u00e9ri. Amennyiben egy\u00e9b rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151k (t\u00fals\u00faly, cukorbetegs\u00e9g, PCOS, 40\u00e9v feletti \u00e9letkor) is fenn\u00e1ll, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen fontos a ciklus megfelel\u0151 be\u00e1ll\u00edt\u00e1sa.\n<p><em>Amennyiben \u00d6nn\u00e9l cikluszavar \u00e9s egy\u00e9b rizik\u00f3t\u00e9nyez\u0151k egy\u00fcttesen fenn\u00e1llnak, a daganat megel\u0151z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben miel\u0151bb forduljon kezel\u0151orvos\u00e1hoz.<\/em><\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u00d6sszefogalal\u00e1s A m\u00e9htest rosszindulat\u00fa daganatai a m\u00e9h ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1b\u00f3l \u00e9s a m\u00e9htest izomzat\u00e1b\u00f3l indulhatnak ki. B\u00e1r statisztikailag egy\u00fctt \u00e9rt\u00e9kelik \u0151ket, mind k\u00f3reredet, mind k\u00f3rlefoly\u00e1s tekintet\u00e9ben teljesen elt\u00e9r\u0151 betegs\u00e9gekr\u0151l van sz\u00f3. M\u00e9htestr\u00e1knak a m\u00e9h ny\u00e1lkah\u00e1rtya (endometrium) eredet\u0171 rosszindulat\u00fa daganatokat h\u00edvjuk, melyek a m\u00e9hb\u0151l kiindul\u00f3 daganatok t\u00falnyom\u00f3 t\u00f6bbs\u00e9g\u00e9t adj\u00e1k. A m\u00e9h izomzatb\u00f3l kiindul\u00f3 szark\u00f3m\u00e1k el\u0151fordul\u00e1si gyakoris\u00e1ga elt\u00f6rp\u00fcl az &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101531,"featured_media":0,"parent":159,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-171","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/171","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101531"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=171"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/171\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":470,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/171\/revisions\/470"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/159"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=171"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=171"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/noionkologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=171"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}