{"id":52,"date":"2012-02-08T09:38:19","date_gmt":"2012-02-08T09:38:19","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/nepegeszsegtan\/?page_id=52"},"modified":"2022-08-23T14:23:54","modified_gmt":"2022-08-23T12:23:54","slug":"az-intezet-tortenete","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/altalanos-informaciok\/az-intezet-tortenete\/","title":{"rendered":"Az int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9nete, kor\u00e1bbi igazgat\u00f3i"},"content":{"rendered":"<h1 align=\"center\"><span style=\"color: #000000;\"><span style=\"font-size: 24pt;\">A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet<\/span> <span style=\"font-size: 24pt;\">t\u00f6rt\u00e9nete<\/span><\/span><br \/>\n<span style=\"color: #333399;\"><span style=\"font-size: 24pt;\"><span style=\"color: #000000;\"> 1874\u20132005 k\u00f6z\u00f6tt<\/span><\/span><strong><span style=\"font-size: 24pt;\"><br \/>\n<\/span><\/strong><\/span><\/h1>\n<p>A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan egyetemi oktat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek is meghat\u00e1roz\u00f3 fejezete.<\/p>\n<p>A Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem Orvosi Kar\u00e1n 1793-ban, a b\u00e9csi egyetemet is megel\u0151zve, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rgyak sor\u00e1ba ker\u00fclt az \u00e1llamorvostan, amelynek keret\u00e9n bel\u00fcl az els\u0151 f\u00e9l\u00e9vben a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostant, a m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vben az orvosi rend\u00e9szetet (politia medic\u00e1t, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendeleteket \u00e9s v\u00e9grehajt\u00e1sukat) adt\u00e1k el\u0151, vas\u00e1rnaponk\u00e9nt pedig az \u00e9letment\u00e9st \u00e9s az els\u0151seg\u00e9lyny\u00fajt\u00e1st oktatt\u00e1k. Az \u00e1llamorvostan els\u0151 tan\u00e1ra, Schraud Ferenc orsz\u00e1gos f\u0151orvos a t\u00e1rgy elsaj\u00e1t\u00edtand\u00f3 ismeretanyag\u00e1t Aphorismi de politia medica c\u00edmen k\u00f6nyv form\u00e1ban is \u00f6sszefoglalta. A XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n m\u00e1r a k\u00f6telez\u0151 tank\u00f6nyvek sor\u00e1ban volt Johann Peter Frank System einer vollst\u00e4ndigen medizinischen Polizey c\u00edm\u0171 m\u0171ve \u00e9s Bene Ferenc e t\u00e1rgyban \u00edrt Elementa politiae medicae c\u00edm\u0171 munk\u00e1ja. A higi\u00e9n\u00e9 t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9be tartoz\u00f3 diaetetika k\u00f6telez\u0151 hallgat\u00e1s\u00e1t 1813-t\u00f3l \u00edrta el\u0151 a tanrend, a macrobiotica pedig 1833-t\u00f3l ker\u00fclt rendk\u00edv\u00fcli t\u00e1rgyk\u00e9nt el\u0151ad\u00e1sra. Az egy\u00e9ni \u00e9s a szoci\u00e1lis higi\u00e9n\u00e9 kialak\u00edt\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1ny\u00e1ba tett l\u00e9p\u00e9snek tekinthet\u0151 az 1848-ban k\u00e9sz\u00fclt, nemzeti szellem\u0171, a korszer\u0171 orvosk\u00e9pz\u00e9s alapelveit lefektet\u0151 reformtervezet, amely sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta az \u201e\u00e9ptan\u201d (higi\u00e9n\u00e9) rendk\u00edv\u00fcli tan\u00e1r \u00e1ltal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 el\u0151ad\u00e1s\u00e1t, amelyet az 1861-ben beterjesztett javaslat \u00fajra felvetett.<\/p>\n<p>Az 1866-os koleraj\u00e1rv\u00e1nyt k\u00f6vet\u0151en a hazai orvost\u00e1rsadalom vezet\u0151 szem\u00e9lyis\u00e9gei beadv\u00e1nyokban s\u00fcrgett\u00e9k a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy rendez\u00e9s\u00e9t, hangs\u00falyozva a higi\u00e9n\u00e9 jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t \u00e9s oktat\u00e1s\u00e1nak fontoss\u00e1g\u00e1t. Az 1867-es kiegyez\u00e9ssel a magyar orvosk\u00e9pz\u00e9s \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy k\u00e9rd\u00e9seinek megold\u00e1sa m\u00e1r a magyar t\u00f6rv\u00e9nyhoz\u00e1s \u00e9s korm\u00e1ny illet\u00e9kess\u00e9gi k\u00f6r\u00e9be ker\u00fclt, \u00e9s az egyetemen dinamikus v\u00e1ltoz\u00e1sok kezd\u0151dtek.<\/p>\n<p>A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy ir\u00e1nt nagy fog\u00e9konys\u00e1got tan\u00fas\u00edt\u00f3 Trefort miniszter p\u00e1rtfog\u00f3 t\u00e1mogat\u00e1sa \u00e9s a sz\u00e9les l\u00e1t\u00f3k\u00f6r\u0171, kiv\u00e1l\u00f3 szervez\u0151, Markusovszky munk\u00e1ja megteremtette a lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t a higi\u00e9n\u00e9 kibontakoz\u00f3 tudom\u00e1ny\u00e1nak a hazai oktat\u00e1sba, az orvosi \u00e9s k\u00f6zgondolkod\u00e1sba val\u00f3 bepl\u00e1nt\u00e1l\u00e1s\u00e1nak.<\/p>\n<p>Az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan Tansz\u00e9ket \u00e9s Int\u00e9zetet 1874-ben hozt\u00e1k l\u00e9tre, \u00e9s az \u00fajonnan \u00e9p\u00fclt \u00c9lettani Int\u00e9zet \u00e9p\u00fclett\u00f6mbj\u00e9ben kapott helyet. A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan 1875-t\u0151l k\u00f6telez\u0151 szigorlati t\u00e1rgy lett, \u00e9s 1893-ban beker\u00fclt a gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sbe is.<br \/>\nA k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9re a fiatal \u00e9s tehets\u00e9ges Fodor J\u00f3zsefet h\u00edvt\u00e1k meg, akinek \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se \u00e9s elk\u00f6telezetts\u00e9ge a k\u00f6z eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgye ir\u00e1nt m\u00e1r hallgat\u00f3 kor\u00e1ban mag\u00e1ra vonta a figyelmet.<\/p>\n<p>Fodor a b\u00e9csi, budapesti tanulm\u00e1nyok \u00e9s az orvosdoktori diploma megszerz\u00e9se, a seb\u00e9szdoktori, szem\u00e9sz- \u00e9s sz\u00fcl\u00e9szmesteri oklev\u00e9l elnyer\u00e9se ut\u00e1n, a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostan \u00e9s orvosi rend\u00e9szet tan\u00e1ra mellett lett tan\u00e1rseg\u00e9d, \u00e9s a \u201etiszti orvosi elj\u00e1r\u00e1s tan\u00e1b\u00f3l\u201d mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st szerzett. Tapasztalatait, megfigyel\u00e9seit nagy szorgalommal tette k\u00f6zz\u00e9 Markusovszky lapj\u00e1ban, az Orvosi Hetilapban, amely a kor hazai orvosk\u00e9pz\u00e9s\u00e9nek, orvostudom\u00e1ny\u00e1nak, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00e9nek minden mozzanat\u00e1r\u00f3l h\u00edrt adott. Itt ker\u00fclt szorosabb kapcsolatba, \u00e9s k\u00f6t\u00f6tt \u00e9letre sz\u00f3l\u00f3 bar\u00e1ts\u00e1got a magyar tudom\u00e1nyos \u00e9letet meghat\u00e1roz\u00f3, a lelkes \u00e9s tehets\u00e9ges orvos-egy\u00e9nis\u00e9geket maga k\u00f6r\u00e9 gy\u0171jt\u0151 Markusovszkyval \u00e9s k\u00f6r\u00e9nek tagjaival, akik orvosi hivat\u00e1suk mellett nemzeti \u00e9s t\u00e1rsadalmi felel\u0151ss\u00e9gtudatt\u00f3l is \u00e1thatva t\u00f6rekedtek a hazai orvostudom\u00e1ny minden ter\u00fclet\u00e9nek az el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra. Fodor 1870-ben, Markusovszky aj\u00e1nl\u00e1s\u00e1val, \u00e1llami \u00f6szt\u00f6nd\u00edjjal k\u00fclf\u00f6ldi tanulm\u00e1ny\u00fatra indult, hogy a higi\u00e9n\u00e9 tudom\u00e1ny\u00e1t tanulm\u00e1nyozza, kutat\u00e1s\u00e1nak m\u00f3dszereit tanulja \u00e9s gyakorolja, \u00e9s a kapitaliz\u00e1l\u00f3d\u00e1s \u00e9lvonal\u00e1ban halad\u00f3 \u00e1llamok k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi int\u00e9zm\u00e9nyeit \u00e9s k\u00f6z\u00e1llapotait, nagyv\u00e1rosait megszeml\u00e9lje. Hallgatta Pettenkofer higi\u00e9n\u00e9 el\u0151ad\u00e1sait, dolgozott Liebig, majd Reclinghausen \u00e9s Hilger mellett. K\u00fcl\u00f6n\u00f6s figyelemmel tanulm\u00e1nyozta a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy gyakorlat\u00e1nak rohamos fejl\u0151d\u00e9s\u00e9t Angli\u00e1ban, \u00e9s \u00f6sszevetette a hazai viszonyokkal. Tanulm\u00e1ny\u00fatja ut\u00e1n a kolozsv\u00e1ri egyetemen nyilv\u00e1nos rendes tan\u00e1rk\u00e9nt oktatta az \u00e1llamorvostant.<br \/>\nA budapesti egyetemre t\u00f6rt\u00e9n\u0151 megh\u00edv\u00e1s\u00e1t \u00e9s kinevez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en nagyszab\u00e1s\u00fa tervezetben foglalta \u00f6ssze a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Tansz\u00e9k \u00e9s Int\u00e9zet feladat\u00e1t:<\/p>\n<ol>\n<li>az orvosi p\u00e1ly\u00e1ra l\u00e9p\u0151k megismertet\u00e9se a \u201ek\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g tudom\u00e1nnyal\u201d elm\u00e9letileg \u00e9s gyakorlatilag, valamint bevezet\u00e9s\u00fck a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi b\u00fav\u00e1rl\u00e1s elemeibe;<\/li>\n<li>k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi, nevezetesen j\u00e1rv\u00e1nyos \u00e9s helyi n\u00e9pk\u00f3rokra vonatkoz\u00f3 statisztika szervez\u00e9se \u00e9s vezet\u00e9se;<\/li>\n<li>a f\u0151v\u00e1ros ter\u00fclet\u00e9re vonatkoz\u00f3 f\u00f6ld-, l\u00e9gk\u00f6ri, eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi kutat\u00e1sok;<\/li>\n<li>vid\u00e9ki (\u00e9szlel\u0151) \u00e1llom\u00e1sok szervez\u00e9se, a vizsg\u00e1latok v\u00e9grehajt\u00e1s\u00e1nak vezet\u00e9se, ellen\u0151rz\u00e9se, az eredm\u00e9ny tudom\u00e1nyos feldolgoz\u00e1sa, felmer\u00fcl\u0151 j\u00e1rv\u00e1nyok eset\u00e9n a helybeli viszonyok tanulm\u00e1nyoz\u00e1sa, b\u00fav\u00e1rlatok az egyetemes tudom\u00e1ny szempontj\u00e1b\u00f3l.<\/li>\n<li>Az Orsz\u00e1gos Eg\u00e9szs\u00e9gi Tan\u00e1cs tervezet\u00e9t tov\u00e1bbfejleszt\u0151 elabor\u00e1tuma a vil\u00e1gon els\u0151k\u00e9nt vetette fel: \u201ek\u00f6zponti \u00e9szlelde\u201d fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A n\u00e9met nyelven is megjelen\u0151 cikk a k\u00fclf\u00f6ldi viszonyok tov\u00e1bbfejleszt\u00e9s\u00e9t is seg\u00edtette (pl. a Reichsgesundheitsamt fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t N\u00e9metorsz\u00e1gban).<\/li>\n<\/ol>\n<p>Fodor a higi\u00e9n\u00e9 elm\u00e9leti \u00e9s gyakorlati oktat\u00e1s\u00e1t, ismereteinek terjeszt\u00e9s\u00e9t alapvet\u0151en fontos feladat\u00e1nak tartotta. Nagy aktivit\u00e1ssal (\u00e9s els\u0151k\u00e9nt) szervezte meg az iskolaorvosi \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9gtan-tan\u00e1ri rendszert, a tisztiorvosok k\u00e9pz\u00e9s\u00e9t \u00e9s a honv\u00e9dorvosi tanfolyamot. Sokoldal\u00fa oktat\u00f3munk\u00e1ja nem maradt a tansz\u00e9k keretei k\u00f6z\u00f6tt. A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani ismeretek r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1ltak a jog\u00e1szok \u00e9s a m\u00e9rn\u00f6k\u00f6k st\u00fadium\u00e1nak is. Szorgalmazta az eg\u00e9szs\u00e9gtani ismeretek, a gyakorlati higi\u00e9n\u00e9 terjeszt\u00e9s\u00e9t is. Foglalkozott a k\u00f6rnyezet- \u00e9s telep\u00fcl\u00e9shigi\u00e9n\u00e9 k\u00e9rd\u00e9seivel (leveg\u0151, v\u00edz, csatorn\u00e1z\u00e1s, lak\u00e1shigi\u00e9n\u00e9). Akt\u00edvan k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00f6tt Budapest k\u00f6zm\u0171ves\u00edt\u00e9s\u00e9nek a tervez\u00e9s\u00e9ben. Tanulm\u00e1nyozta a hazai demogr\u00e1fiai viszonyokat, \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00fcket a lak\u00e1shelyzettel. Els\u0151dleges c\u00e9lkit\u0171z\u00e9sei k\u00f6z\u00e9 tartozott a legfontosabb j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9sek megold\u00e1sa, a cholera asiatica, a typhus abdominalis visszaszor\u00edt\u00e1sa. Kiemelte a tuberculosis k\u00e9rd\u00e9s szoci\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9s vonatkoz\u00e1sait. Int\u00e9zete, ahol kiv\u00e1l\u00f3 higi\u00e9n\u00e9s szakemberek nevel\u0151dtek, a hazai eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1ny k\u00f6zpontj\u00e1v\u00e1 is v\u00e1lt.<\/p>\n<p>A higi\u00e9n\u00e9 minden ter\u00fclet\u00e9t az elm\u00e9ly\u00fclt tud\u00f3s alaposs\u00e1g\u00e1val \u00e9s eredm\u00e9nyess\u00e9g\u00e9vel m\u0171velte. Eredm\u00e9nyeit, felfedez\u00e9seit k\u00f6zz\u00e9tette, a legfontosabbakat idegen nyelveken is. Az Eg\u00e9szs\u00e9gtani kutat\u00e1sok a leveg\u0151t, talajt \u00e9s vizet illet\u0151leg a higi\u00e9n\u00e9 klasszikus alkot\u00e1sa. Felismerte a bakteriol\u00f3gia higi\u00e9n\u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00e9t, a v\u00e9r bakt\u00e9rium\u00f6l\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek kimutat\u00e1s\u00e1val az immunol\u00f3gi\u00e1t alapozta. K\u00f6z\u00e9leti tev\u00e9kenys\u00e9ge, k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00e9rd\u00e9sekben szaktan\u00e1csad\u00f3i k\u00f6zrem\u0171k\u00f6d\u00e9se, t\u00f6rv\u00e9nyel\u0151k\u00e9sz\u00edt\u0151 munk\u00e1lkod\u00e1sa, nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyszervez\u0151 aktivit\u00e1sa hat\u00e9konyan j\u00e1rult a higi\u00e9n\u00e9 \u00e9s a hazai eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy minden ter\u00fclet\u00e9nek az el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1hoz. F\u00e1radhatatlan munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t hazai \u00e9s nemzetk\u00f6zi elismer\u00e9s k\u00eds\u00e9rte, az egyetem d\u00e9k\u00e1nj\u00e1ul, majd rektor\u00e1ul v\u00e1lasztotta, a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a k\u00fclf\u00f6ldi tudom\u00e1nyos t\u00e1rsas\u00e1gok felvett\u00e9k tagjaik sor\u00e1ba, a cambridge-i egyetem d\u00edszdoktor\u00e1v\u00e1 avatta.<\/p>\n<p>Fodor nagy szellemi \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9t tansz\u00e9k\u00e9n Liebermann Le\u00f3 vette \u00e1t. Amikor Fodor ut\u00f3dj\u00e1ul h\u00edvt\u00e1k, hosszas lelkitusa ut\u00e1n v\u00e1llalkozott erre. \u00d6tven \u00e9ves kor\u00e1ig a higi\u00e9n\u00e9vel szembeni attit\u0171dje az volt, hogy: \u201ea higi\u00e9n\u00e9, mint tudom\u00e1ny csupa hat\u00e1rter\u00fcletb\u0151l \u00e1ll, alig ker\u00fcl- fordul az ember, m\u00e1r a hat\u00e1ron van.\u201d A b\u00e9csi tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n Innsbruckban, majd a budapesti \u00c1llatorvosi F\u0151iskol\u00e1n orvosi vegytant oktat\u00f3, vegytanb\u00f3l habilit\u00e1l\u00f3, az Orsz\u00e1gos Chemiai Int\u00e9zetet megszervez\u0151, majd igazgat\u00f3 Liebermann \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a biok\u00e9mia \u00e1llt. Megh\u00edv\u00e1sa idej\u00e9re m\u00e1r meg\u00edrta alapvet\u0151 dolgozatait az embrio- \u00e9s cellulark\u00e9mia s az \u00e9lelmiszerk\u00e9miai-vizsg\u00e1latok ter\u00fclet\u00e9r\u0151l. Kutat\u00e1sait, laborat\u00f3riumi vizsg\u00e1latait mindig valamilyen \u00e1tfog\u00f3 k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi-j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1nak a szolg\u00e1lat\u00e1ba \u00e1ll\u00edtotta. Int\u00e9zet\u00e9ben meghonos\u00edtotta a physiologiai-immunologiai ir\u00e1nyzatot. Az immunit\u00e1sr\u00f3l \u00faj elm\u00e9letet \u00e1ll\u00edtott fel. Tanulm\u00e1nyozta a szellemi munkaterhel\u00e9s hat\u00e1sait. Munk\u00e1ss\u00e1ga \u00e9rintette az igazs\u00e1g\u00fcgyi orvostant is. Nem hanyagolta el az eg\u00e9szs\u00e9gpolitikai \u00e9s a tudom\u00e1nyszervez\u00e9si tev\u00e9kenys\u00e9get sem, mindemellett kiterjedt felvil\u00e1gos\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9get folytatott.<\/p>\n<p>A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9n minden ter\u00fcleten tiszteletre m\u00e9lt\u00f3 er\u0151fesz\u00edt\u00e9ssel k\u00fczd\u00f6tt Fodor \u00f6r\u00f6ks\u00e9g\u00e9nek megtart\u00e1s\u00e1\u00e9rt \u00e9s tov\u00e1bbvitel\u00e9\u00e9rt, de a korm\u00e1nyzatban \u00e9s az egyetemen bel\u00fcl fut\u00f3 er\u0151vonalak a sz\u00e1zadfordul\u00f3 ut\u00e1ni id\u0151ben m\u00e1r nem tal\u00e1lkoztak olyan szerencs\u00e9s m\u00f3don, mint Trefort, Markusovszky \u00e9s Fodor eset\u00e9ben. Egyetemi p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1nak k\u00fczdelmeit maga is \u00f6sszegezte: \u201eAbb\u00f3l a 23 \u00e9vb\u0151l, ami eltelt az\u00f3ta, hogy \u00e1tvettem a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani tansz\u00e9ket, 11 \u00e9v a h\u00e1bor\u00fara \u00e9s a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1ni rettenetes \u00e9vekre esik, amelyekben a laborat\u00f3riumi norm\u00e1lis \u00fczem fenntart\u00e1sa is \u00f3ri\u00e1si neh\u00e9zs\u00e9geket jelentett.\u201d<br \/>\nA neh\u00e9zs\u00e9gek ellen\u00e9re t\u00f6retlen szorgalommal, kimer\u00edthetetlen invenci\u00f3val folytatta kutat\u00e1sai \u00faj ter\u00fcleteit, \u00e9l\u00e9nk levelez\u00e9sben \u00e1llva a nemzetk\u00f6zi tud\u00f3svil\u00e1g fontos szem\u00e9lyis\u00e9geivel. A leg\u00fajabb hazai \u00e9s k\u00fclf\u00f6ldi szakirodalommal gyarap\u00edtotta a tansz\u00e9k k\u00f6nyvt\u00e1r\u00e1t. Sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi programot adott, \u00e9s az els\u0151k k\u00f6z\u00f6tt s\u00fcrgette egy n\u00e9pj\u00f3l\u00e9ti \u00e9s n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi miniszt\u00e9rium fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. Sokr\u00e9t\u0171 munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1hoz hozz\u00e1tartoztak a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gi Tan\u00e1cs \u00e9s az \u00c1lland\u00f3 Fel\u00fclb\u00edr\u00e1l\u00f3 Tan\u00e1cs tagjak\u00e9nt k\u00e9sz\u00edtett elemz\u00e9sei \u00e9s javaslatai.<br \/>\nA hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1mar\u00e1ny\u00e1nak jelent\u0151s megemelked\u00e9se miatt teljesen \u00faj \u00e9p\u00fclet l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t k\u00e9rte, de legal\u00e1bb az int\u00e9zeti \u00e1tal\u00e1ny \u00e9s k\u00f6lts\u00e9gvet\u00e9s megemel\u00e9s\u00e9t. Az \u00e1ltala felvetett egyetemi m\u00fazeum gondolata m\u00e9lt\u00e1nyl\u00e1sra ker\u00fclt, de megval\u00f3s\u00edt\u00e1sra nem. A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan \u00f3rasz\u00e1m\u00e1nak, a t\u00e1rgy fontoss\u00e1g\u00e1t megillet\u0151 n\u00f6vel\u00e9s\u00e9t is k\u00e9relmezte. Ez a k\u00e9r\u00e9se eredm\u00e9nnyel is j\u00e1rt. A hallgat\u00f3s\u00e1g sz\u00e1m\u00e1ra a nemi betegs\u00e9gek elleni v\u00e9dekez\u00e9sr\u0151l \u00edrt f\u00fczetecsk\u00e9inek \u00fajrakiad\u00e1s\u00e1t a jogi kar is k\u00edv\u00e1natosnak tartotta.<\/p>\n<p>Tansz\u00e9k\u00e9n a kor\u00e1bban is p\u00e1ly\u00e1z\u00f3 Fodor tan\u00edtv\u00e1ny, Rigler Guszt\u00e1v k\u00f6vette, aki \u201eAz eg\u00e9szs\u00e9gtani vizsg\u00e1latok m\u00f3dszerei, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a tiszti orvosi vizsg\u00e1latokra\u201d t\u00e1rgyk\u00f6rb\u0151l szerzett mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9st, \u00e9s 1899-t\u0151l a kolozsv\u00e1ri egyetemre ker\u00fclve, tan\u00e1rk\u00e9nt, majd rektork\u00e9nt igyekezett megval\u00f3s\u00edtani mindazt a higi\u00e9n\u00e9 ter\u00fclet\u00e9n, amire Fodor asszisztensek\u00e9nt ind\u00edttat\u00e1st kapott. Az I. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a hat\u00e1rokon k\u00edv\u00fcl rekedt egyetemmel Szegedre ker\u00fclt, ahol \u00fajj\u00e1szervezte int\u00e9zet\u00e9t, \u00e9s j\u00f3l megv\u00e1logatott demonstr\u00e1ci\u00f3s anyaggal szerelte f\u00f6l. A szegedi egyetemr\u0151l megh\u00edv\u00e1ssal ker\u00fclt a budapesti egyetemre, ahol int\u00e9zet\u00e9nek k\u00e9t \u00faj laborat\u00f3riumot harcolt ki (negyven dolgoz\u00f3 hellyel). A budapesti egyetemen is foglalkozott az iskola-eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy helyzet\u00e9vel. \u00dajj\u00e1szervezte az iskolaorvosi tanfolyamot \u00e9s a tisztiorvosi szemin\u00e1riumot. Folytatta az orsz\u00e1g gy\u00f3gyforr\u00e1sainak vizsg\u00e1lat\u00e1t. Tank\u00f6nyv\u00e9t, amely a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan els\u0151 magyar k\u00e9zik\u00f6nyve, \u00e1tdolgozva \u00fajra kiadta. A sikeres, t\u00f6rt\u00e9neti alapon nyugv\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nykutat\u00e1s el\u0151mozd\u00edt\u00e1s\u00e1ra orvost\u00f6rt\u00e9neti adatt\u00e1rat k\u00e9sz\u00edtett. Kiv\u00e1l\u00f3 tan\u00e1regy\u00e9nis\u00e9g volt, el\u0151ad\u00e1sai nemcsak magas sz\u00ednvonal\u00faak, hanem lebilincsel\u0151ek is voltak. Szegedi tan\u00edtv\u00e1nyai, tan\u00e1rt\u00e1rsai \u00e9s tisztel\u0151i \u2013 k\u00f6zt\u00fck k\u00e9s\u0151bbi budapesti professzor is- szeretet\u00fck \u00e9s tisztelet\u00fck jel\u00e9\u00fcl tan\u00e1ri m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek 25. \u00e9vfordul\u00f3j\u00e1n eml\u00e9kk\u00f6tettel aj\u00e1nd\u00e9kozt\u00e1k meg. A budapesti egyetemen a szeg\u00e9ny sors\u00faak sz\u00e1m\u00e1ra l\u00e9trehozott Collegium Medicum vezet\u0151jek\u00e9nt \u00faj alap l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9t szorgalmazta az int\u00e9zm\u00e9ny jobb ell\u00e1t\u00e1s\u00e1ra. A Collegiumot bar\u00e1ts\u00e1gos di\u00e1kotthonn\u00e1 v\u00e1ltoztatta, tornatermet, kertet alak\u00edttatott ki. Beadv\u00e1nyokban s\u00fcrgette a szeg\u00e9ny hallgat\u00f3k seg\u00e9lyez\u00e9s\u00e9t. Sokir\u00e1ny\u00fa tehets\u00e9g\u00e9t mutatta sz\u00e1mos szabadalma is.<\/p>\n<p>Professzori m\u0171k\u00f6d\u00e9se idej\u00e9n kezdte meg m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t a Fodor J\u00f3zsef \u00e1ltal kezdem\u00e9nyezett \u201ek\u00f6zponti \u00e9szlelde\u201d, a Rockefeller alap\u00edtv\u00e1ny t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val l\u00e9trej\u00f6tt Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zet, a higi\u00e9n\u00e9 tudom\u00e1ny\u00e1nak egyetemen k\u00edv\u00fcli k\u00f6zpontja. A hazai k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek \u00faj l\u00e9pcs\u0151fok\u00e1t jelent\u0151 orsz\u00e1gos int\u00e9zet l\u00e9trej\u00f6tte \u00faj k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremtett. Az egyetemi tansz\u00e9ken \u00e9s int\u00e9zetben az oktat\u00f3 feladatok ker\u00fcltek el\u0151t\u00e9rbe, \u00e9s a tudom\u00e1nyos munka is a ter\u00fcleti tev\u00e9kenys\u00e9gr\u0151l az egyetemi int\u00e9zet b\u00e1zis\u00e1ra szervez\u0151d\u00f6tt \u00e1t.<\/p>\n<p>Riglert Dar\u00e1nyi Gyula k\u00f6vette a tansz\u00e9k \u00e9l\u00e9n, aki budapesti, genfi, m\u00fcncheni, kieli \u00e9s berlini tanulm\u00e1nyok ut\u00e1n bakteriol\u00f3gusk\u00e9nt kezdte p\u00e1lyafut\u00e1s\u00e1t. Mag\u00e1ntan\u00e1ri k\u00e9pes\u00edt\u00e9s\u00e9t szerol\u00f3gi\u00e1b\u00f3l szerezte, \u00e9s Riglerhez hasonl\u00f3an a szegedi egyetemr\u0151l ker\u00fclt a budapesti K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9re. Vezet\u00e9se alatt az int\u00e9zetben a bakteriol\u00f3giai \u00e9s a k\u00e9miai ir\u00e1nyzat er\u0151s\u00f6d\u00f6tt fel, amely az int\u00e9zeti munk\u00e1ban m\u00e1r team jelleget \u00f6lt\u00f6tt. Egyetemi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1nak f\u0151 elv\u00e9t maga is megfogalmazta: \u201eMinden t\u00e9nyked\u00e9semben a zsin\u00f3rm\u00e9rt\u00e9k az volt, hogy szolg\u00e1lja-e a kar \u00e9rdekeit.\u201d Oktat\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge mellett \u00e9l\u00e9nk kapcsolatot tartott a nemzetk\u00f6zi tudom\u00e1nyos \u00e9lettel. Sz\u00e1mos kongresszuson k\u00e9pviselte az egyetemet. Idegen nyelven is sokat publik\u00e1lt. K\u00f6nyvt\u00e1rgyarap\u00edt\u00f3 tev\u00e9kenys\u00e9ge is figyelemre m\u00e9lt\u00f3. D\u00e9k\u00e1nk\u00e9nt r\u00e9szt vett az orvosk\u00e9pz\u00e9s reformj\u00e1nak el\u0151k\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Bizotts\u00e1g el\u0151tti felv\u00e9telt ind\u00edtv\u00e1nyozott. Szorgalmazta a vizsgarend megszor\u00edt\u00e1s\u00e1t. Javasolta, hogy a hallgat\u00f3k a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan szigorlat el\u0151tt egy h\u00f3napot t\u00f6ltsenek eg\u00e9szs\u00e9gv\u00e9delmi int\u00e9zetben. Sz\u00fcks\u00e9gesnek tartotta a hallgat\u00f3k felv\u00e9tel \u00e9s diplomaad\u00e1s el\u0151tti orvosi vizsg\u00e1lat\u00e1t.<br \/>\nA K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet nev\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t is el\u0151terjesztette. A \u201emegel\u0151z\u0151 orvostan\u201d elnevez\u00e9st javasolta, mert t\u00e1rgyk\u00f6r\u00e9nek a megel\u0151z\u00e9st tartotta, \u00e9s meg\u00edt\u00e9l\u00e9se szerint \u00edgy nem is t\u00e9veszten\u00e9k folyton \u00f6ssze az Orsz\u00e1gos K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zettel. Az Egyetemi Tan\u00e1cs azonban titkos szavaz\u00e1ssal 11:2 ar\u00e1nyban javaslat\u00e1t elvetette.<\/p>\n<p>Tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t \u00e9s szeml\u00e9let\u00e9t j\u00f3l t\u00fckr\u00f6zi a higi\u00e9n\u00e9n bel\u00fcli szakososod\u00e1st k\u00f6vet\u0151, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan szinte minden ter\u00fclet\u00e9t magas sz\u00ednvonalon t\u00e1rgyal\u00f3 tank\u00f6nyve, amelyet Fodor J\u00f3zsef \u201ea nagy hygienikus, dics\u0151 tansz\u00e9ki el\u0151d\u201d eml\u00e9k\u00e9nek aj\u00e1nlott. A tank\u00f6nyv n\u00e9mely kit\u00e9tel\u00e9re azonban r\u00e1vet\u00fclt a kor politikai \u00e1rny\u00e9ka is. Szem\u00e9lyes sorsa is utal a politika korszakv\u00e1lt\u00e1s\u00e1ra, 1944-ben nyugd\u00edjazt\u00e1k.<\/p>\n<p>A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet \u00faj hely\u00e9\u00fcl a M\u00e1ria utca 4o. alatti, megrong\u00e1l\u00f3dott \u00e9p\u00fcletet jel\u00f6lt\u00e9k ki, amelyb\u0151l adom\u00e1nyok gy\u0171jt\u00e9s\u00e9vel siker\u00fclt 1947-re oktat\u00e1sra alkalmas int\u00e9zetet teremteni. Jelent\u0151s szerepet v\u00e1llalt e neh\u00e9z feladatb\u00f3l a kultuszminiszt\u00e9rium egyetemi oszt\u00e1lyvezet\u0151je, majd a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet professzora, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi k\u00f6zigazgat\u00e1sb\u00f3l habilit\u00e1lt Melly J\u00f3zsef, aki a h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyr\u0151l \u00e9s az egyetemr\u0151l a m\u00e9g t\u00f6r\u00f6tt ablak\u00fcvegek m\u00f6g\u00f6tt tan\u00e1cskoz\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt m\u00e1r ott \u00fclt. Melly professzor az int\u00e9zet \u00fajj\u00e1\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9vel egyidej\u0171leg beadv\u00e1nyt terjesztett a kari tan\u00e1cs el\u00e9, amelyben a K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet nev\u00e9nek \u2013 Fodor sz\u00f3haszn\u00e1lat\u00e1ra hivatkozva \u2013 Egyetemi Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet elnevez\u00e9sre v\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1t javasolta. Az \u00fcl\u00e9sen m\u00e9g felvetett\u00e9k az Eg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet elnevez\u00e9st is. Egyidej\u0171leg \u00fajra sz\u00f3ba ker\u00fclt a m\u00e1r kor\u00e1bban felvetett, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtant\u00f3l lev\u00e1lasztott szoci\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 tansz\u00e9k fel\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak k\u00e9rd\u00e9se is, de az \u00fcgy elnapol\u00e1sra ker\u00fclt. A d\u00e9k\u00e1ni tiszts\u00e9gre is megv\u00e1lasztott, az egyetem\u00e9rt nagy odaad\u00e1ssal f\u00e1radoz\u00f3, sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elm\u00e9leti tud\u00e1ssal \u00e9s tapasztalattal, hatalmas szakirodalmi munk\u00e1ss\u00e1ggal rendelkez\u0151 Melly J\u00f3zsef szem\u00e9lyes \u00e9let\u00fatja is sorsfordul\u00f3hoz \u00e9rkezett a fordulat \u00e9v\u00e9vel, nyugd\u00edjba k\u00fcld\u00e9s\u00e9vel. Egyetemi munk\u00e1ss\u00e1g\u00e1t csak 1956-ban, rehabilit\u00e1l\u00e1sa ut\u00e1n folytathatta. Kutat\u00e1sai els\u0151sorban a f\u0151v\u00e1ros k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00e9re, az iskolaeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyre \u00e9s a j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyre ir\u00e1nyultak.<\/p>\n<p>Tansz\u00e9ki ut\u00f3dja az 1948-ban megb\u00edzott, majd 1950-ben kinevezett Dabis L\u00e1szl\u00f3 lett, aki m\u00e1r medikus kor\u00e1ban a Preisz Hug\u00f3 vezette Bakteriol\u00f3giai Int\u00e9zetben dolgozott, majd az els\u0151 vil\u00e1gh\u00e1bor\u00faban csapatorvosk\u00e9nt teljes\u00edtett szolg\u00e1latot. A h\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n Liebermann Le\u00f3 mellett dolgozott gyakornokk\u00e9nt, majd tan\u00e1rseg\u00e9dk\u00e9nt. Tan\u00e1rseg\u00e9di ideje alatt Dienes Lajost\u00f3l megh\u00edv\u00e1st kapott Amerik\u00e1ba, \u00e9s m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vig az asheville-i tbc kutat\u00f3int\u00e9zet munk\u00e1j\u00e1t tanulm\u00e1nyozta, majd nyugat-eur\u00f3pai tanulm\u00e1nyutat tett. Visszat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n a F\u0151v\u00e1rosi K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Int\u00e9zetben dolgozott. Egyetemi kinevez\u00e9se ut\u00e1n nagy amb\u00edci\u00f3val tervezte az int\u00e9zet kib\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9t, az asszisztensi kar megteremt\u00e9s\u00e9t, a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan \u00f3rasz\u00e1m\u00e1nak felemel\u00e9s\u00e9t. Professzors\u00e1ga idej\u00e9n v\u00e1lt a k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani st\u00fadium k\u00e9t f\u00e9l\u00e9ves t\u00e1rggy\u00e1, amely az orvos- \u00e9s gy\u00f3gyszer\u00e9szk\u00e9pz\u00e9sen k\u00edv\u00fcl az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 kari keretek k\u00f6z\u00f6tt szervez\u0151d\u0151 fogorvosk\u00e9pz\u00e9sbe is beker\u00fclt. Szakmai munk\u00e1ss\u00e1ga sokr\u00e9t\u0171 volt, de els\u0151sorban a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k aetiologiai hat\u00e1s\u00e1nak (kiv\u00e1ltk\u00e9pp laborat\u00f3riumi m\u00f3dszerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151) vizsg\u00e1lat\u00e1ra koncentr\u00e1l\u00f3dott. T\u00f6bb bakteriol\u00f3giai m\u00f3dszert dolgozott ki a k\u00f6rnyezeti elemek \u00e9s az \u00e9lelmiszerek higi\u00e9n\u00e9s \u00e9rt\u00e9km\u00e9r\u00e9s\u00e9re. Kidolgozta a v\u00edz- \u00e9s \u00e9lelmiszerszabv\u00e1nyok higi\u00e9n\u00e9s k\u00f6vetelm\u00e9nyeit. Nagy fontoss\u00e1g\u00faak Budapest leveg\u0151j\u00e9nek f\u00fcst- \u00e9s korommentes\u00edt\u00e9s\u00e9re vonatkoz\u00f3 tanulm\u00e1nyai. Sz\u00e1mos k\u00fclf\u00f6ldi elj\u00e1r\u00e1st honos\u00edtott meg \u00e9s fejlesztett tov\u00e1bb.<\/p>\n<p>A II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fat k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban fundament\u00e1lis v\u00e1ltoz\u00e1sok t\u00f6rt\u00e9ntek az orsz\u00e1g \u00e9let\u00e9nek minden ter\u00fclet\u00e9n, \u00e9s nem hagyt\u00e1k \u00e9rintetlen\u00fcl az egyetemet sem. Az Orvosi Kar 1951. febru\u00e1r 1-j\u00e9n kiv\u00e1lt a Tudom\u00e1nyegyetem kebel\u00e9b\u0151l, \u00e9s \u00f6n\u00e1ll\u00f3 egyetemm\u00e9 alakulva az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Miniszt\u00e9rium ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa al\u00e1 ker\u00fclt. A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zeten bel\u00fcl szervez\u0151d\u00f6tt, majd att\u00f3l k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szervez\u00e9si Int\u00e9zet, amely T\u00e1rsadalomorvostani \u00e9s Orvost\u00f6rt\u00e9neti, majd Orvost\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s T\u00e1rsadalomorvostani Int\u00e9zett\u00e9 alakult. A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet Vedres professzor 1972-ben tett javaslata alapj\u00e1n 1973-ban K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani \u00e9s J\u00e1rv\u00e1nytani Int\u00e9zett\u00e9 alakult, amely 1997-ben fuzion\u00e1lt az Orvost\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s T\u00e1rsadalomorvostani Int\u00e9zettel. A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet 1978-ban k\u00f6lt\u00f6z\u00f6tt jelenlegi hely\u00e9re, a Nagyv\u00e1rad t\u00e9ri Elm\u00e9leti T\u00f6mbbe.<\/p>\n<p><em>Tahin Emma<\/em><br \/>\n<em>Semmelweis Orvostudom\u00e1nyi Egyetem K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zete<\/em><\/p>\n<p><strong>A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nv\u00e1lt, majd fuzion\u00e1lt Int\u00e9zetek tansz\u00e9kvezet\u0151 professzorai napjainkig<br \/>\n<\/strong><\/p>\n<h4><strong>Az int\u00e9zet kor\u00e1bbi igazgat\u00f3i:<\/strong><\/h4>\n<ul>\n<li>Fodor J\u00f3zsef 1874-1901<\/li>\n<li>Liebermann Le\u00f3 1902- 1926<\/li>\n<li>Rigler Guszt\u00e1v 1927- 1930<\/li>\n<li>Dar\u00e1nyi Gyula 1931-1944<\/li>\n<li>Melly J\u00f3zsef 1946-1948<\/li>\n<li>Dabis L\u00e1szl\u00f3 1948-1956<\/li>\n<li>Melly J\u00f3zsef 1957-1962<\/li>\n<li>Vedres Istv\u00e1n 1968-1993<\/li>\n<li>Nagylucskay S\u00e1ndor 1994-1997<\/li>\n<li>Morava Endre 1997- 2004<\/li>\n<\/ul>\n<h4><strong>Az Orvost\u00f6rt\u00e9neti \u00e9s T\u00e1rsadalom-orvostani, megel\u0151z\u0151en T\u00e1rsadalom-orvostani \u00e9s Orvost\u00f6rt\u00e9neti Int\u00e9zet, azel\u0151tt Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Szervez\u00e9si Int\u00e9zet kor\u00e1bbi igazgat\u00f3i:<\/strong><\/h4>\n<ul>\n<li>Weil Emil 1953-1954<\/li>\n<li>Simonovits Istv\u00e1n 1960-1978<\/li>\n<li>Acz\u00e9l Gy\u00f6rgy 1978-1984<\/li>\n<li>Schultheisz Emil 1985-1992<\/li>\n<li>Simon Tam\u00e1s 1992-1997<\/li>\n<li>Morava Endre 1997-2004<\/li>\n<li>Tompa Anna 2005-2010<\/li>\n<li>Cseh K\u00e1roly 2011-2017)<\/li>\n<\/ul>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/files\/2019\/10\/Csal\u00e1dfa_N\u00e9peg_2019_v\u00e9g\u00e9n.pdf\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignnone wp-image-2534\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/files\/2019\/10\/Csal\u00e1dfa_N\u00e9peg_2019_v\u00e9g\u00e9n_small-208x300.jpg\" alt=\"\" width=\"328\" height=\"472\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/files\/2019\/10\/Csal\u00e1dfa_N\u00e9peg_2019_v\u00e9g\u00e9n_small-208x300.jpg 208w, https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/files\/2019\/10\/Csal\u00e1dfa_N\u00e9peg_2019_v\u00e9g\u00e9n_small-278x400.jpg 278w, https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/files\/2019\/10\/Csal\u00e1dfa_N\u00e9peg_2019_v\u00e9g\u00e9n_small.jpg 380w\" sizes=\"auto, (max-width: 328px) 100vw, 328px\" \/><\/a><\/p>\n<p>(nagy\u00edt\u00e1shoz kattintson a k\u00e9pre!)<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A K\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtani Int\u00e9zet t\u00f6rt\u00e9nete 1874\u20132005 k\u00f6z\u00f6tt A k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9gtan egyetemi oktat\u00e1s\u00e1nak t\u00f6rt\u00e9nete k\u00f6zeg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgy\u00fcnk t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek is meghat\u00e1roz\u00f3 fejezete. A Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetem Orvosi Kar\u00e1n 1793-ban, a b\u00e9csi egyetemet is megel\u0151zve, az \u00f6n\u00e1ll\u00f3 t\u00e1rgyak sor\u00e1ba ker\u00fclt az \u00e1llamorvostan, amelynek keret\u00e9n bel\u00fcl az els\u0151 f\u00e9l\u00e9vben a t\u00f6rv\u00e9nysz\u00e9ki orvostant, a m\u00e1sodik f\u00e9l\u00e9vben az orvosi rend\u00e9szetet (politia medic\u00e1t, az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendeleteket &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":52,"featured_media":0,"parent":5,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-52","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/52","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/users\/52"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=52"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/52\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":3446,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/52\/revisions\/3446"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/5"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=52"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=52"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/nepegeszsegtan\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=52"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}