Kutatási témák
Beültetett idegentestek hatása az adhézióképződésre.
(Témavezető: Szabó Györgyi)
A sérvháló fejlesztéssel foglalkozó munkacsoporthoz csatlakozó témában a különböző fizikai és kémiai tulajdonságú nanohálók adhézió képződésre gyakorolt hatását vizsgáljuk. Szövettani mintavételt követően a sejtes és molekuláris események nyomon követésére is lehetőség nyílik.
Térhálós szerkezetű, polimer alapú scaffoldon sejtaggregátum létrehozás – experimentális.
(Témavezető: Fehér Daniella)
A Semmelweis Egyetem Nanokémiai Kutatócsoportjával közösen az általuk fejlesztett monolit tömbfázisú és szálas poli(vinil)alkohol(PVA) és poli(aszparaginsav)sav (PASP) alapú biokompatibilis és biodegradábilis polimerek vizsgálata a biomedicinális felhasználás céljából in vivo és in vitro körülmények között.
„Serious game” fejlesztés lehetőségei a laparoszkópia oktatásában .
(Témavezető: Dr. Juhos Krisztina)
A téma célkitűzése a különböző IT-alapú rendszerek (szimulátorok, virtuális valóság, e-learning, serious game) nyújtotta lehetőségek alkalmazása a sebészeti képzésben.
A hazai laparoszkópia története.
(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)
Hazánkban több mint harminc éves múltra tekint vissza a laparoszkópos beavatkozás bevezetésének története. Az eddigi fejlődés állomásait, magyarországi megvalósítás sebész úttörőit bemutató téma
A modern sebészet fejlődésének technikai háttere.
(Témavezető: Prof. Dr. Sándor József)
A minimál invazív sebészet új fejezetet jelent ebben a tudományágban. A rohamos fejlődés indokolttá teszi több orvos szakma, így a kardiológiai, a sebészeti, a nőgyógyászati és az urológiai minimál invazív beavatkozások történetének és a technikai lehetőségek fejlesztésének a kutatását.
A hasűri adhéziók kialakulásának pre- és postoperatív megelőzése állatkísérleti modellen.
(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)
A munkacsoport által korábban kidolgozott adhéziós modellen (idegen anyag beültetése nélkül, vérzés, szöveti sérülés és deszikkáció alkalmazásával) különböző időperiódusokban vizsgáljuk néhány ismert adhézió képződést gátló anyag hatását. A kísérleteket hím patkányokon tervezzük.
Adhéziót generáló tényezők vizsgálata, szövettani és molekuláris értékelés.
(Témavezető: Szabó Györgyi és Dr. Gamal Eldin Mohamed)
Patkány modellen vizsgáljuk azokat a tényezőket, amelyek leginkább befolyásolják, elősegítik a hasüregi adhézió képződést. A műtétet követő rövid, illetve hosszabb posztoperatív időszak vérvételeit követően, az állatokból nyert szövettani mintákból metszetek készülnek, melyeken a sejtes események, illetve immunhisztokémiai vizsgálatokkal egyes adhézió képződésben fontos szerepet játszó molekulák kimutatása a cél.
Kis-csontok egyesítésének jelentősége – klinikai.
(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)
A Műszaki Egyetem kísérletes laboratóriumban teszteljük a különböző osteosynthesisek szakítópróbáját Prof. dr. Kiss Rita Ph. D., egy.doc.vezetővel.
A vérzéscsillapítás prehospitalis és hospitalis lehetőségei – klinikai.
(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)
Jelentősége nem csak a laikus sebellátásban és vérzéscsillapításban, hanem a mindennapi orvosi tevékenységben kiemelkedő. A Baleseti Központba szállított betegek többsége sokszor súlyosan kivérzett, sokkos állapotban kerül ellátásra a nem megfelelő vérzéscsillapítás miatt. Ezt a területet szeretném feltárni, részben statisztikailag, részben a mindennapi lehetőségek ismeretében.
Légútbiztosítás az oxyológiai és a klinikai gyakorlatban – klinikai.
(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)
Statisztikai feldolgozást jelentene a kórházba érkező mentők esetlapjainak feldolgozásával és a sokktalanítóban ellátott betegadatok áttekintésével. Irodalmi feldolgozást kérnék a helyszíni intubációk veszélyeiről, szakszerűségéről, a helyszíni conicotómiákról.
Vénabiztosítások lehetőségei a klinikai gyakorlatban, szövődmények – klinikai.
(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)
Irodalmi áttekintést kérek a jelenleg használatos infúziós készülékekről. Milyen esetekben, milyen infúziókat adjunk, ismertesse a vénabiztosítás lehetőségeit, beleértve a perifériás nagyvénás, intraossealis megoldásokat és azok szövődményeit.
Légembolia, zsírembolia – klinikai.
(Témavezető: Dr. Szokoly Miklós)
Milyen megoldásokat ismer a világirodalomban a TDK hallgató. Kísérleti lehetőséget biztosítanánk a légembólia megoldására akut esetek kapcsán. A világirodalmi adatok szerint kb. 60 ml levegő bejutása a keringésbe okoz halálos szövődményt, eddig nem próbálták meg ennek akut elhárítását, elképzelhető, hogy a nagyvénába vezetett nagy kaliberű kanüllel a jobb kamrából vissza lehet szívni a levegőt. A zsírembólia patomechanizmusát irodalmi kutatásokkal és kísérlettel (iv. csontvelő) lehetne kutatni.