![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/files\/2022\/08\/treffort-kert-fizika-tanszek-scaled.jpg\")
<\/a><\/p>\nVisszaeml\u00e9kez\u00e9sek alapj\u00e1n B\u00edr\u00f3 Endre, B\u00f6l\u00f6ny Erzs\u00e9bet, D\u00e9nes G\u00e9za, Feuer Gy\u00f6rgy, G\u00e1rdos Gy\u00f6rgy, Garz\u00f3 Tam\u00e1s, Guba Ferenc, Pr\u00e1gay Dezs\u0151, Sz\u00e1ra Istv\u00e1n, Sz\u00e9kely M\u00e1ria, Sz\u0151nyi Zsuzsa, Ullmann \u00c1gnes<\/b> voltak az „els\u0151” orvosi k\u00e9mia oktat\u00f3k. 1949-ben azonban m\u00e1r egy 1945-h\u00f6z k\u00e9pest megv\u00e1ltozott helyzetben indult el az oktat\u00e1s. Szent-Gy\u00f6rgyi Albert 1945 ut\u00e1n viszonylag r\u00f6vid id\u0151t t\u00f6lt\u00f6tt Budapesten, 1947-ben emigr\u00e1lt. 1948-ban kijel\u00f6lt helyettese, Laki K\u00e1lm\u00e1n is t\u00e1vozott. Ez\u00e9rt az Orvoskar 1948. szeptember 4-i \u00fcl\u00e9s\u00e9n, Ruszny\u00e1k Istv\u00e1n javaslat\u00e1ra, az 1948\/49-es tan\u00e9vben \u00e1tmenetileg a biok\u00e9miai tansz\u00e9k vezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9s az el\u0151ad\u00e1sok tart\u00e1s\u00e1val Straub F. Brun\u00f3t b\u00edzta meg, aki 1945 \u00e9s 1948 k\u00f6z\u00f6tt Szegeden vezette a kor\u00e1bbi Szent-Gy\u00f6rgyi Int\u00e9zetet. Babics Antal d\u00e9k\u00e1n Issekutz B\u00e9la vezet\u00e9s\u00e9vel bizotts\u00e1got hozott l\u00e9tre, amely h\u00e9t jel\u00f6lt (k\u00f6zt\u00fck p\u00e9ld\u00e1ul Cholnoky L\u00e1szl\u00f3, Banga Ilona, Tank\u00f3 B\u00e9la) k\u00f6z\u00fcl javasolta Straub F. Brun\u00f3t a l\u00e9trehozand\u00f3 Orvosi Vegytani Int\u00e9zet \u00e9l\u00e9re. A bizotts\u00e1g k\u00e9t ok miatt tartotta a legalkalmasabb jel\u00f6ltnek Straub professzort: Szent-Gy\u00f6rgyi legk\u00f6zelebbi tan\u00edtv\u00e1nyai k\u00f6z\u00e9 tartozott, \u00e9s felk\u00e9sz\u00fclt arra, hogy fiziol\u00f3giai szeml\u00e9lettel oktassa a t\u00e1rgyat. A frissen alap\u00edtott int\u00e9zet fiatal professzor vezet\u00e9s\u00e9vel, fiatal oktat\u00f3g\u00e1rd\u00e1val, nagy amb\u00edci\u00f3kkal kezdett dolgozni; alap\u00edt\u00f3 tagjair\u00f3l hiteles n\u00e9vsort a k\u00f6nyvt\u00e1rakban \u00e9s lev\u00e9lt\u00e1rakban nem tal\u00e1ltunk. Az els\u0151 \u00e9vek hiteles t\u00f6rt\u00e9net\u00e9nek le\u00edr\u00e1sa az\u00e9rt is neh\u00e9z, mert 1954-ig t\u00f6bbsz\u00f6r vezet\u0151i interregnumok miatt Straub F. Brun\u00f3 vezette a Biok\u00e9miai Int\u00e9zetet is, \u00edgy mind helyileg, mind szem\u00e9lyileg \u201e\u00e1tj\u00e1r\u00e1s\u201d volt a k\u00e9t int\u00e9zet k\u00f6z\u00f6tt. Az orvosi k\u00e9mia akkor az \u00e1ltal\u00e1nos, szerves \u00e9s szervetlen k\u00e9mia alapjain k\u00edv\u00fcl a biok\u00e9mia egy r\u00e9sz\u00e9t: a feh\u00e9rjeszerkezetet, az enzimol\u00f3gi\u00e1t \u00e9s a le\u00edr\u00f3 biok\u00e9mi\u00e1t jelentette. A tananyag kialak\u00edt\u00e1s\u00e1t Straub F. Brun\u00f3 ir\u00e1ny\u00edtotta. Meg\u00edrta k\u00e9t \u00e9v alatt az orvosi k\u00e9mia els\u0151 tank\u00f6nyveit, \u00e9s megszervezte a kiscsoportos oktat\u00e1sban foly\u00f3 gyakorlatokat. Ez 1949-ben oktat\u00e1si \u00fajdons\u00e1gnak sz\u00e1m\u00edtott. 1953-ban ebben az int\u00e9zetben kezd\u0151d\u00f6tt el a gy\u00f3gyszer\u00e9szeti szerves k\u00e9mia oktat\u00e1sa.<\/p>\n
Mind az oktat\u00e1sban, mind a kutat\u00e1sban olyan \u00e9rt\u00e9krendet alak\u00edtottak ki, ahol a m\u00e9rce a nemzetk\u00f6zi sz\u00ednvonal volt. L\u00e9trej\u00f6tt egy igen j\u00f3l szervezett oktat\u00e1ssal \u00e9s jelent\u0151s kutat\u00f3i kapacit\u00e1ssal rendelkez\u0151 tudom\u00e1nyos int\u00e9zet, amely a kedvez\u0151tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt is a kor sz\u00ednvonal\u00e1n \u00e1llt. Kutat\u00f3munk\u00e1j\u00e1t szeml\u00e9lteti, hogy itt v\u00e9gezt\u00e9k p\u00e9ld\u00e1ul az \u00f6tvenes \u00e9vekben az els\u0151 hazai, biok\u00e9miai izot\u00f3pos k\u00eds\u00e9rleteket. Oktat\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seit jelzi, hogy a hatvanas \u00e9vek elej\u00e9n ez a tansz\u00e9k vezette be Magyarorsz\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r – nem kis vihart kavarva – az \u00edr\u00e1sbeli, feleletv\u00e1logat\u00f3s m\u00f3dszerrel t\u00f6rt\u00e9n\u0151, hivatalos, egyetemi vizsg\u00e1ztat\u00e1st. Mivel Straub F. Brun\u00f3 igazgatta az MTA Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9t is, \u00e1lland\u00f3 szakmai kapcsolat \u00e9s \u00e1tj\u00e1r\u00e1s volt a k\u00e9t int\u00e9zet, a Puskin utca \u00e9s a Karolina \u00fat, \u00edgy az egyetem \u00e9s az MTA k\u00f6z\u00f6tt. Straub F. Brun\u00f3 tekint\u00e9lye egy\u00e9rtelm\u0171 \u00e9s megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlen volt, de az int\u00e9zet nem lett egyszem\u00e9lyes int\u00e9zm\u00e9ny. Kezdett\u0151l sz\u00e1mos kiemelked\u0151 k\u00e9pess\u00e9g\u0171, tehets\u00e9ges ember dolgozott itt. T\u00f6bb\u00fck p\u00e1ly\u00e1ja hossz\u00fa id\u0151n kereszt\u00fcl \u00f6sszefon\u00f3dott az int\u00e9zettel. Mind az oktat\u00e1sban, mind a kutat\u00e1sban stabil, j\u00f3l szervezett, sz\u00ednes egy\u00e9nis\u00e9gekb\u0151l \u00e1ll\u00f3 int\u00e9zet alakult ki \u00e9s egy kompetit\u00edv l\u00e9gk\u00f6r. A „l\u00e9gk\u00f6r” embereket jelent, szakmai k\u00f6z\u00f6ss\u00e9get, amelyet olyan szil\u00e1rdan alapoztak meg, hogy kib\u00edrta azokat a vesztes\u00e9geket, amelyek a tehets\u00e9ges emberek t\u00e1voz\u00e1s\u00e1val j\u00e1rnak. A t\u00e1voz\u00e1sok ir\u00e1nya r\u00e9szben a belf\u00f6ld, r\u00e9szben a k\u00fclf\u00f6ld volt; az id\u0151pontokat nemcsak a szem\u00e9lyes \u00e9letk\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek hat\u00e1rozt\u00e1k meg, hanem a „t\u00f6rt\u00e9nelmi id\u0151k” is.<\/p>\n
Az int\u00e9zet erej\u00e9t jelzi, hogy t\u00e1voz\u00f3 tagjai az itt elkezdett \u00e9s megalapozott kutat\u00f3i p\u00e1ly\u00e1jukat hol \u00e9s hogyan tudt\u00e1k folytatni. A teljess\u00e9g ig\u00e9nye n\u00e9lk\u00fcl: a belf\u00f6ldre t\u00e1voz\u00f3k k\u00f6z\u00fcl B\u00edr\u00f3 Endre<\/b> megalap\u00edtotta az ELTE biok\u00e9mia tansz\u00e9k\u00e9t, Cs\u00e1nyi Vilmos<\/b> szint\u00e9n az ELTE-n alap\u00edtotta az etol\u00f3gia tansz\u00e9ket. G\u00e1rdos Gy\u00f6rgy<\/b> az Orsz\u00e1gos Hematol\u00f3giai \u00e9s Immunol\u00f3giai Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos igazgat\u00f3ja lett \u00e9s alap\u00edtott m\u00e1ig m\u0171k\u00f6d\u0151, sikeres, tudom\u00e1nyos m\u0171helyt. 1970-ben az int\u00e9zet munkat\u00e1rsai alkott\u00e1k az akkor l\u00e9trej\u00f6tt Szegedi Biol\u00f3giai K\u00f6zpont (SZBK) Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek „magj\u00e1t”: az int\u00e9zet f\u0151igazgat\u00f3ja Straub F. Brun\u00f3, a Biok\u00e9miai Int\u00e9zet igazgat\u00f3ja D\u00e9nes G\u00e9za<\/b> lett, k\u00e9s\u0151bbiekben igazgat\u00f3i, f\u0151igazgat\u00f3i feladatot l\u00e1tott el Venetianer P\u00e1l<\/b>. Akad\u00e9miai vagy orsz\u00e1gos int\u00e9zeteket, gy\u00f3gyszergy\u00e1rak oszt\u00e1lyait, egyetemi tansz\u00e9keket, k\u00f3rh\u00e1zi oszt\u00e1lyokat, nagy egyetemi laborat\u00f3riumokat vezettek \u00e9s vezetnek az int\u00e9zet kor\u00e1bbi oktat\u00f3i. Az MTA tagjai k\u00f6z\u00fcl p\u00e1lyakezd\u0151k\u00e9nt \u00e9veket dolgozott az int\u00e9zetben Friedrich P\u00e9ter<\/b> \u00e9s Patthy L\u00e1szl\u00f3<\/b>. A t\u00e1voz\u00e1sok m\u00e1sik f\u0151 ir\u00e1nya, sajnos, a k\u00fclf\u00f6ld volt. K\u00fcl\u00f6n\u00f6sen 1956-ban, illetve azt k\u00f6vet\u0151en t\u00e1voztak sokan az int\u00e9zetb\u0151l, igen j\u00f3 egyetemeken, int\u00e9zm\u00e9nyekben folytatva tudom\u00e1nyos p\u00e1lyafut\u00e1sukat. Az int\u00e9zetben t\u00f6lt\u00f6tt \u00e9vek „aj\u00e1nl\u00f3level\u00e9vel” t\u00f6bben Nobel-d\u00edjas tud\u00f3sok laborat\u00f3riumaiban dolgoztak. (Fritz Lipmann mellett \u00c1cs Gy\u00f6rgy<\/b>, aki k\u00e9s\u0151bb a New-York-i Mount Sinai Biok\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek lett professzora; Jacques Monod \u00e9s Francois Jacob mellett Ullmann \u00c1gnes<\/b>, aki k\u00e9s\u0151bb a p\u00e1rizsi Pasteur Int\u00e9zet igazgat\u00f3helyettese lett; Frederick Sanger-n\u00e9l Sz\u00e9kely M\u00e1ria<\/b>.)<\/p>\n
1970-ben az SZBK f\u0151igazgat\u00f3i sz\u00e9k\u00e9nek elfoglal\u00e1sa miatt az akkori rendelkez\u00e9sek \u00e9rtelm\u00e9ben Straub F. Brun\u00f3nak le kellett mondania az egyetemi katedr\u00e1j\u00e1r\u00f3l. Ut\u00f3da Antoni Ferenc<\/b> lett. Az SZBK l\u00e9trehoz\u00e1sa nemcsak \u00e9rz\u00e9keny szem\u00e9lyi, de komoly m\u0171szeres vesztes\u00e9get is jelentett, mivel az MTA tulajdon\u00e1ban lev\u0151 m\u0171szerek, berendez\u00e9sek Szegedre ker\u00fcltek. Antoni Ferenc sikeresen szervezte meg a tansz\u00e9k \u00fajra felszerel\u00e9s\u00e9t. L\u00e9trehozta az int\u00e9zetben az MTA Peptidk\u00e9miai Munkacsoportj\u00e1t Tepl\u00e1n Istv\u00e1n<\/b> vezet\u00e9s\u00e9vel. K\u00e9s\u0151bb rektork\u00e9nt a hetvenes \u00e9vekben kezdem\u00e9nyezte az egyetem \u00e9s a MTA int\u00e9zm\u00e9nyes\u00edtett tudom\u00e1nyos kooper\u00e1ci\u00f3s egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t, ami pontosan megfelel a jelen hazai k\u00f6z\u00e9let tudom\u00e1nypolitikai trendjeinek. Az \u00e1ltala l\u00e9trehozott szervezet ma m\u00e1r orsz\u00e1gos h\u00e1l\u00f3zat.<\/p>\n
Mivel 1954-ig Straub F. Brun\u00f3 vezette az Orvosi Vegytani, valamint megb\u00edzottk\u00e9nt a Biok\u00e9miai Int\u00e9zetet, az int\u00e9zet tagjai 1949 \u00e9s 1954 k\u00f6z\u00f6tt k\u00e9t t\u00e1rgyat, orvosi k\u00e9mi\u00e1t \u00e9s biok\u00e9mi\u00e1t, oktattak. 1954-ben nevezt\u00e9k ki Sz\u00e9kessy Vilmosn\u00e9t a Biok\u00e9miai Int\u00e9zet igazgat\u00f3j\u00e1nak. Ekkort\u00f3l az int\u00e9zet 1973-ig, 18 \u00e9ven \u00e1t, csak orvosi k\u00e9mi\u00e1t oktatott. 1973-t\u00f3l az int\u00e9zet neve megv\u00e1ltozott – I. sz. K\u00e9miai-Biok\u00e9miai Int\u00e9zet<\/b> lett -, \u00e9s \u00fajra oktatott biok\u00e9mi\u00e1t is. Antoni Ferenc a kor\u00e1bbin\u00e1l szorosabb oktat\u00e1si egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9st alak\u00edtott ki a szomsz\u00e9d, akkor II. sz. K\u00e9miai-Biok\u00e9miai Int\u00e9zettel. Az int\u00e9zet t\u00f6bb\u00e9ves lemarad\u00e1st p\u00f3tolva integr\u00e1lta a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1t a biok\u00e9mia oktat\u00e1sba. Megjelentette az els\u0151, korszer\u0171 szeml\u00e9let\u0171 intermedier anyagcsere, majd molekul\u00e1ris biol\u00f3gia egyetemi jegyzeteket. Alkalmazta a feleletv\u00e1logat\u00f3s m\u00f3dszert a biok\u00e9mia, majd k\u00e9s\u0151bb a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia vizsg\u00e1ztat\u00e1s\u00e1ban is. K\u00f6vetve a k\u00f6z\u00e9piskolai k\u00e9mia oktat\u00e1si reformj\u00e1t, az orvosi k\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1ban jelent\u0151s tananyagcs\u00f6kkent\u00e9st hajtott v\u00e9gre.<\/p>\n
A hetvenes, nyolcvanas \u00e9vekben a tansz\u00e9k kutat\u00e1si strukt\u00far\u00e1ja, \u00e9rdekl\u0151d\u00e9se is \u00e1talakult. \u00daj munkacsoportok j\u00f6ttek l\u00e9tre, de a kontinuit\u00e1s az oktat\u00f3k jelent\u0151s cser\u00e9l\u0151d\u00e9se ellen\u00e9re megmaradt. Az 1970 ut\u00e1n vezet\u0151 szerepet kap\u00f3 gener\u00e1ci\u00f3 tagjai k\u00f6z\u00fcl Farag\u00f3 Anna, Somogyi J\u00e1nos, Staub M\u00e1ria<\/b> \u00e9s T\u00f3th Mikl\u00f3s<\/b> lett egyetemi tan\u00e1r az Int\u00e9zetben, illetve szerezte meg az tudom\u00e1nyok (MTA) doktora min\u0151s\u00edt\u00e9st. A tansz\u00e9k oktat\u00f3i, mind az 1974-es, mind az 1990-es budapesti FEBS (Federation of European Biochemical Societies) kongresszusok szervez\u00e9s\u00e9ben akt\u00edvan r\u00e9szt vettek. A hatvanas \u00e9vekt\u0151l lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lt hosszabb nyugat-eur\u00f3pai, illetve \u00e9szak-amerikai tanulm\u00e1nyutak r\u00e9v\u00e9n az int\u00e9zet oktat\u00f3inak 80-90%-a legal\u00e1bb egy \u00e9vet elt\u00f6lt\u00f6tt k\u00fclf\u00f6ld\u00f6n, s ez mind az oktat\u00e1sban, mind a kutat\u00e1sban gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6z\u00f6tt. Az idegen nyelv\u0171 oktat\u00e1sban az Int\u00e9zet kezdett\u0151l r\u00e9szt vett. A n\u00e9met nyelv\u0171 oktat\u00e1s egyetemi szint\u0171 megszervez\u00e9s\u00e9b\u0151l az Int\u00e9zet is r\u00e9szt v\u00e1llalt Garz\u00f3 Tam\u00e1s<\/b> r\u00e9v\u00e9n. 1983-t\u00f3l koordin\u00e1lja az Int\u00e9zet a n\u00e9met nyelv\u0171 orvosi k\u00e9mia \u00e9s biok\u00e9mia oktat\u00e1st, 1987-1989 k\u00f6z\u00f6tt az angol nyelv\u0171 biok\u00e9mia-oktat\u00e1st is az Int\u00e9zet szervezte. 1989-t\u0151l oktat\u00f3ink r\u00e9szt vesznek az imm\u00e1r nagy l\u00e9tsz\u00e1m\u00fav\u00e1 v\u00e1lt angol nyelv\u0171 \u00e9vfolyamok orvosi k\u00e9mia, biok\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n
A kilencvenes \u00e9vek a t\u00f6rt\u00e9nelmi \u00e1talakul\u00e1son t\u00falmen\u0151en is komoly v\u00e1ltoz\u00e1sokat hoztak az Int\u00e9zet \u00e9let\u00e9ben. 1991-ben v\u00e1ratlanul meghalt Antoni Ferenc akad\u00e9mikus. Az int\u00e9zet igazgat\u00f3ja Mandl J\u00f3zsef<\/b> lett. A magyar fels\u0151oktat\u00e1sban \u00e9s tudom\u00e1nyos min\u0151s\u00edt\u00e9sben, a rendszerv\u00e1lt\u00e1s ut\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokhoz alkalmazkodva az int\u00e9zet oktat\u00f3i bekapcsol\u00f3dtak a posztgradu\u00e1lis k\u00e9pz\u00e9sbe. 1995-ben els\u0151sorban int\u00e9zeti b\u00e1zison beindult a Pathobiok\u00e9mia PhD program. 2000-ben a program, az akkor alap\u00edtott Molekul\u00e1ris Orvostudom\u00e1nyi Doktori Iskola r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Az int\u00e9zet tudom\u00e1nyos \u00e9s oktat\u00e1si t\u00f6rekv\u00e9seit „t\u00f6rt\u00e9nelmi n\u00e9v” visszav\u00e9tele mellett a kib\u0151v\u00edtett \u00faj n\u00e9v is kifejezte: Orvosi Vegytani Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai \u00e9s Pathobiok\u00e9miai Int\u00e9zet<\/b>. A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia hivatalosan is az Int\u00e9zet \u00e1ltal oktatott tant\u00e1rgy lett.<\/p>\n
1999-ben az 50 \u00e9ves sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1t tart\u00f3 Int\u00e9zetben 13 Sz\u00e9chenyi professzori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, egy Bolyai \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, egy Howard Hughes \u00f6szt\u00f6nd\u00edjas, 10 MTA doktora \u00e9s 14 PhD tudom\u00e1nyos fokozattal rendelkez\u0151 oktat\u00f3, nyolc MAB \u00e1ltal PhD oktat\u00e1sra akkredit\u00e1lt laborat\u00f3rium tev\u00e9kenykedett. Az Egyetem \u00c1ltal\u00e1nos Orvostudom\u00e1nyi Kara Sz\u00e9chenyi professzori \u00f6szt\u00f6nd\u00edjasainak t\u00f6bb mint 13%-a, MTA „nagydoktorainak” t\u00f6bb mint 10%-a, PhD (kandid\u00e1tusi) fokozattal rendelkez\u0151 oktat\u00f3inak 4,6%-a volt az int\u00e9zet tagja. Abban az \u00e9vben az Int\u00e9zet kutat\u00f3i Magyarorsz\u00e1gr\u00f3l 41 tudom\u00e1nyos k\u00f6zlem\u00e9nyt 124-es kumulat\u00edv impakt faktorral publik\u00e1ltak.<\/p>\n
Ezekben az \u00e9vekben Csermely P\u00e9ter, B\u00e1nhegyi G\u00e1bor, Buday L\u00e1szl\u00f3, K\u00e9ri Gy\u00f6rgy<\/b> \u00e9s Sasv\u00e1ri M\u00e1ria<\/b> szerezte meg az MTA doktora min\u0151s\u00edt\u00e9st \u00e9s lett egyetemi tan\u00e1r, illetve kutat\u00f3professzor az Int\u00e9zetben. Volt olyan id\u0151szak, amikor k\u00e9t MTA munkacsoport: Endoplazm\u00e1s retikulum munkacsoport (Mandl J\u00f3zsef), Peptidk\u00e9miai munkacsoport (K\u00e9ri Gy\u00f6rgy) is tev\u00e9kenykedett az Int\u00e9zetben. A tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny scientometriai m\u00f3dszerekkel m\u00e9rhet\u0151 r\u00e9sze \u00e9vi 100 felett stabiliz\u00e1l\u00f3dott, egyes \u00e9vekben a 200-hoz is k\u00f6zel\u00edt. \u00c1tlagosan \u00e9vi 2-3 PhD \u00e9rtekez\u00e9s k\u00e9sz\u00fcl. A kurrikulum v\u00e1ltoz\u00e1sai sor\u00e1n az Int\u00e9zet k\u00f6telez\u0151en, illetve szabadon v\u00e1laszthat\u00f3 t\u00e1rgyakat ind\u00edtott magyar, n\u00e9met, angol nyelven (Patobiok\u00e9mia, Orvosi k\u00e9mia alapjai). A molekul\u00e1ris sejtbiol\u00f3gia is tananyagunk r\u00e9sze lett. 2007-t\u0151l az Int\u00e9zetben m\u0171k\u00f6dik az MTA Patobiok\u00e9miai Kutat\u00f3csoportja.<\/p>\n
2008<\/b> ism\u00e9t egy korszakhat\u00e1r az Int\u00e9zet \u00e9let\u00e9ben. Lez\u00e1rult a Trefort kertben a Puskin-utc\u00e1ban elt\u00f6lt\u00f6tt id\u0151szak; fel\u00e9p\u00fclt a felt\u00f6rekv\u0151 IX ker\u00fcletben az Anat\u00f3mia Int\u00e9zet m\u00f6g\u00f6tt a T\u0171zolt\u00f3 utca \u00e9s a Thaly K\u00e1lm\u00e1n utca sark\u00e1n<\/b> a Semmelweis Egyetemnek az \u00faj, Elm\u00e9leti Orvostudom\u00e1nyi K\u00f6zpontja, ahol helyet kaptunk. PhD k\u00e9pz\u00e9st\u0151l \u00e9s p\u00e1ly\u00e1zatokt\u00f3l f\u00fcgg\u0151en, \u00e1tlagosan 70 ember, k\u00f6zt\u00fck 40-45 kutat\u00f3- oktat\u00f3 dolgozik itt. Az \u00faj elm\u00e9leti t\u00f6mb lehet\u0151s\u00e9get ad arra, hogy fiatal gener\u00e1ci\u00f3k, jobb k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt, egym\u00e1ssal szorosabb szakmai kapcsolatokat kialak\u00edtva, komolyabb szakmai c\u00e9lokat t\u0171zzenek ki maguk el\u00e9 a megv\u00e1ltozott felt\u00e9telek k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n
Mandl J\u00f3zsef<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"
A budapesti Orvosi Vegytani Int\u00e9zet a magyar biok\u00e9miai int\u00e9zetek sor\u00e1ban a Szent-Gy\u00f6rgyi iskola egyik \u00e1g\u00e1nak tekinthet\u0151. 1945-ben a Szegedr\u0151l Budapestre visszaker\u00fclt, vitathatatlan politikai \u00e9s szakmai tekint\u00e9ly\u0171 Nobel d\u00edjas tud\u00f3s, az akkori P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Tudom\u00e1nyegyetem orvosi fakult\u00e1s\u00e1nak frissen kinevezett biok\u00e9mia-professzora, az orvosk\u00e9pz\u00e9st megreform\u00e1land\u00f3 az 1945 szeptemberi orvoskari tan\u00e1cs \u00fcl\u00e9s\u00e9n ind\u00edtv\u00e1nyozta, hogy „orvosvegytani” int\u00e9zetet alap\u00edtsanak. T\u00f6bb mint …<\/p>\n","protected":false},"author":183,"featured_media":0,"parent":7732,"menu_order":2,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-506","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/506","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/183"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=506"}],"version-history":[{"count":10,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/506\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8789,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/506\/revisions\/8789"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/7732"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=506"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=506"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=506"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}