{"id":260,"date":"2013-04-10T20:06:05","date_gmt":"2013-04-10T20:06:05","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/orvosi-vegytan\/?page_id=260"},"modified":"2024-01-16T14:42:25","modified_gmt":"2024-01-16T13:42:25","slug":"egugyi-mernok-msc","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/oktatas\/egugyi-mernok-msc\/","title":{"rendered":"Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi m\u00e9rn\u00f6k MSc"},"content":{"rendered":"<p>Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem<br \/>\nVillamosm\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s Informatikai Kar<br \/>\nEg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi m\u00e9rn\u00f6k MSc szak<\/p>\n<p align=\"center\"><b>Molekul\u00e1ris biol\u00f3gia tant\u00e1rgy<\/b><\/p>\n<p style=\"text-align: left\" align=\"center\"><div class=\"responsive-tabs\">\n<h2 class=\"tabtitle\">\u00c1ltal\u00e1nos inform\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\u00a0<\/p>\n<h2 style=\"text-align: left\" align=\"center\">\u00c1ltal\u00e1nos inform\u00e1ci\u00f3<\/h2>\n<p><b>A kurzus vezet\u0151je<\/b>: Dr. Csala Mikl\u00f3s egyetemi tan\u00e1r, tansz\u00e9kvezet\u0151<br \/>\nSemmelweis Egyetem Biok\u00e9miai \u00e9s Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Int\u00e9zet, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Tansz\u00e9k<\/p>\n<p><b>El\u0151ad\u00f3k<\/b>: <a href=\"mailto:csala.miklos@med.semmelweis-univ\">Dr. Csala Mikl\u00f3s<\/a>, <a href=\"mailto:hrabak.andras@med.semmelweis-univ\">Dr. Hrab\u00e1k Andr\u00e1s<\/a>, <a href=\"mailto:sipeki.szabolcs@med.semmelweis-univ\">Dr. Sipeki Szabolcs<\/a><\/p>\n<p>Helysz\u00edn: Semmelweis Egyetem Elm\u00e9leti Orvostudom\u00e1nyi K\u00f6zpont, Budapest, IX. T\u0171zolt\u00f3 u. 37-47. Id\u0151pont: szerda 13.00-17.00 H\u00e1ri P\u00e1l terem<\/p>\n<p><strong>Tematika:<\/strong><\/p>\n<ol>\n<li><strong>Nukleinsavak szerkezete.<\/strong><br \/>\nA genetikai inform\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rol\u00e1sa \u00e9s kifejez\u0151d\u00e9se. Az inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1raml\u00e1s\u00e1nak ir\u00e1nya, a g\u00e9n fogalma. G\u00e9ncsal\u00e1dok, szuperg\u00e9ncsal\u00e1dok, g\u00e9nclusterek, genom v\u00e1ltoz\u00e9konys\u00e1ga, szatellita DNS, non-repetit\u00edv g\u00e9nek \u2013 strukt\u00farg\u00e9nek. A nukleotidok\u00a0 \u00e9s a polinukleotid-l\u00e1ncok szerkezete, polarit\u00e1sa, 3&#8242; \u00e9s 5&#8242; v\u00e9g fogalma, a szekvencia jel\u00f6l\u00e9se, a DNS szerkezete, a komplementer l\u00e1ncokat \u00f6sszetart\u00f3 k\u00f6t\u00e9sek, a DNS denatur\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a\u00a0 hibridiz\u00e1ci\u00f3 fogalma, DNS topoizomerek. Az\u00a0 RNS szerkezete, mRNS, tRNS, rRNS szerkezete. A prokari\u00f3ta genom, az eukari\u00f3ta genom \u00e9s a v\u00edrus genom fogalma. A kromosz\u00f3m\u00e1k szervez\u0151d\u00e9se, a ploidit\u00e1s.<\/li>\n<li><strong>A DNS replik\u00e1ci\u00f3ja.<\/strong><br \/>\nA DNS replik\u00e1ci\u00f3 elve. A topoizomer\u00e1zok. A DNS-dependens-DNS polimer\u00e1zok m\u0171k\u00f6d\u00e9se, templ\u00e1t, primer fogalma, a replik\u00e1ci\u00f3 ir\u00e1nya, illetve a k\u00e9t l\u00e1nc szint\u00e9zis\u00e9nek ir\u00e1nya, a proofreading, az Okazaki-fragmentumok, a nick, a DNS-lig\u00e1z \u00e1ltal kataliz\u00e1lt reakci\u00f3. A cirkul\u00e1ris prokari\u00f3ta genom replik\u00e1ci\u00f3ja, a replik\u00e1ci\u00f3s origo, a plazmidok fogalma. A DNS replik\u00e1ci\u00f3ja eukari\u00f3ta sejtekben. Az eukari\u00f3ta kromosz\u00f3ma szervez\u0151d\u00e9se. Eukari\u00f3ta DNS-polimer\u00e1zok, a telomer\u00e1z.<\/li>\n<li><strong>A DNS k\u00e1rosod\u00e1sainak jav\u00edt\u00e1sa repair mechanizmusok, mut\u00e1ci\u00f3k.<\/strong><br \/>\nA DNS leggyakoribb k\u00e9miai k\u00e1rosod\u00e1sai, a b\u00e1zisok dezamin\u00e1ci\u00f3ja, depuriniz\u00e1ci\u00f3. Timin dim\u00e9rek kialakul\u00e1sa. Timin-uracil helyett, biztons\u00e1gi szerepe a DNS-ben. A DNS k\u00e1rosod\u00e1sok jav\u00edt\u00e1s\u00e1nak mechanizmusai, a\u00a0 a repair rendszerek kapacit\u00e1s\u00e1nak hat\u00e1ra, a mismatch repair. A kijav\u00edtatlan k\u00e1rosod\u00e1sok r\u00f6gz\u00fcl\u00e9se, mut\u00e1ci\u00f3k. A pontmut\u00e1ci\u00f3k kialakul\u00e1s\u00e1nak mechanizmusai, a spont\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3 mechanizmusa, a pontmut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei k\u00f3dol\u00f3 DNS szakaszon, a frame shift illetve a nonsense mut\u00e1ci\u00f3 fogalma. A mut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei cs\u00edrasejtekben \u00e9s szomatikus sejtekben, szuppresszor mut\u00e1ci\u00f3. Az Ames pr\u00f3ba.<\/li>\n<li><strong>Az RNS \u00e9s a transzkripci\u00f3.<\/strong><br \/>\nA g\u00e9n \u00e9s a transzkripci\u00f3 prokari\u00f3t\u00e1kban. A DNS-dependens-RNS-polimer\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00e9se, a g\u00e9n orient\u00e1ci\u00f3ja a k\u00f3dol\u00f3, sense (+) DNS-l\u00e1nc \u00e9s a templ\u00e1t (-) DNS-l\u00e1nc fogalma, a prokari\u00f3ta transzkripci\u00f3s egys\u00e9g, a promoter (er\u0151s, gyenge), a konstitut\u00edv g\u00e9nek fogalma, a prokari\u00f3ta mRNS szerkezete. A transzkripci\u00f3 \u00e9s az RNS poszt-transzkripci\u00f3s m\u00f3dosul\u00e1sai eukari\u00f3t\u00e1kban. Az eukari\u00f3ta DNS jellegzetess\u00e9gei, az eukari\u00f3ta g\u00e9n exon &#8211; intron szerkezete. Az eukari\u00f3ta transzkripci\u00f3s egys\u00e9g, az eukari\u00f3ta RNS-polimer\u00e1zok. A heteronukle\u00e1ris RNS fogalma. Az mRNS \u00e9r\u00e9se, az 5&#8242; &#8211; cap, a 3&#8242; &#8211; poliA farok kialakul\u00e1sa, a splicing mechanizmusa. Az eukari\u00f3ta mRNS szerkezete, az alternat\u00edv splicing.<\/li>\n<li><strong>A g\u00e9nkifejez\u0151d\u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1sa, transzkripci\u00f3s faktorok.<\/strong><br \/>\nA transzkripci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa prokari\u00f3t\u00e1kban, regul\u00e1tor feh\u00e9rj\u00e9k, cisz \u00e9s transz regul\u00e1tor elemek. A lakt\u00f3z (lac) -operon m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek negat\u00edv \u00e9s pozit\u00edv szab\u00e1lyoz\u00e1sa. A prokari\u00f3ta ribosz\u00f3ma RNS \u00e9s tRNS transzkripci\u00f3ja. A transzkripci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa eukari\u00f3t\u00e1kban. A transzkripci\u00f3 inici\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1sa, \u00e1ltal\u00e1nos \u00e9s specifikus transzkripci\u00f3s faktorok. A hisztonok \u00e9s a DNS kovalens m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1nak (acetil\u00e1ci\u00f3, metil\u00e1ci\u00f3) jelent\u0151s\u00e9ge. Magi (szteroid, tiroid) receptor g\u00e9ncsal\u00e1dhoz tartoz\u00f3 transzkripci\u00f3s faktorok. A miRNS szint\u00e9zise, szerepe a g\u00e9nexpresszi\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/li>\n<li><strong>A v\u00edrusgenom replik\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s az onkog\u00e9nek.<\/strong><br \/>\nA v\u00edrusgenom, a f\u00e1gok replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak l\u00edtikus \u00e9s lizog\u00e9n \u00fatja, a f\u00e1g represszor. A restrikci\u00f3s endonukle\u00e1zok. Az \u00e1llati v\u00edrusok replik\u00e1ci\u00f3s strat\u00e9gi\u00e1i. A kett\u0151s sz\u00e1l\u00fa RNS megjelen\u00e9s\u00e9nek szerepe az interferonok hat\u00e1smechanizmus\u00e1ban. A DNS genommal rendelkez\u0151 \u00e1llati v\u00edrusok, kapcsolatuk a daganatk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel, a tumor szupresszor g\u00e9nek fogalma. A retrov\u00edrusok replik\u00e1ci\u00f3ja, a reverz transzkript\u00e1z. Az onkog\u00e9neket hordoz\u00f3 retrov\u00edrusok, a protoonkog\u00e9n \u00e9s az onkog\u00e9n fogalma, kapcsolatuk a daganatk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel.<\/li>\n<li><strong>Feh\u00e9rjeszint\u00e9zis \u00e9s lebont\u00e1s.<\/strong><br \/>\nA transzl\u00e1ci\u00f3 mechanizmusa \u00e9s a polipeptidl\u00e1nc tov\u00e1bbi sorsa. A genetikai k\u00f3d, a k\u00f3dsz\u00f3t\u00e1r, a transzl\u00e1ci\u00f3s appar\u00e1tus komponensei. A transzl\u00e1ci\u00f3hoz sz\u00fcks\u00e9ges sejtorganellumok \u00e9s makromolekul\u00e1k. A tRNS szerkezet \u00e9s funkci\u00f3 kapcsolata, aminoacil-tRNS szintet\u00e1zok. Az mRNS, a kodon-antikodon kapcsolat, a l\u00f6ty\u00f6g\u00e9s biol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9ge. Prokari\u00f3ta \u00e9s eukari\u00f3ta ribosz\u00f3m\u00e1k szerkezete \u00e9s k\u00f6t\u0151helyei. A polipeptidl\u00e1nc szint\u00e9zis\u00e9nek mechanizmusa. A transzl\u00e1ci\u00f3 folyamata prokari\u00f3t\u00e1kban \u00e9s eukari\u00f3t\u00e1kban, a ribosz\u00f3ma ciklus, tRNS t\u00f6lt\u00e9s, tRNS k\u00f6t\u00e9s, inici\u00e1ci\u00f3, elong\u00e1ci\u00f3, a peptidk\u00f6t\u00e9s kialakul\u00e1sa, termin\u00e1l\u00e1s. A transzl\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa, az eIF2\u00a0 foszforil\u00e1ci\u00f3ja. A feh\u00e9rje szint\u00e9zist g\u00e1tl\u00f3 antibiotikumok hat\u00e1smechanizmusa. A feh\u00e9rj\u00e9k sejtorganellumokba\u00a0 ir\u00e1ny\u00edt\u00e1sa \u00e9s a transzl\u00e1ci\u00f3 ut\u00e1ni m\u00f3dosul\u00e1sok. Szekr\u00e9ci\u00f3s \u00e9s membr\u00e1n feh\u00e9rj\u00e9k szint\u00e9zise, transzportja az ER membr\u00e1non. Az ER \u00e9s a Golgi rendszer szerepe a glikoprotein szint\u00e9zisben. A feh\u00e9rj\u00e9k intracellul\u00e1ris lebont\u00e1sa, a lizosz\u00f3ma, az ubiquitin-proteasz\u00f3ma rendszer.<\/li>\n<li><strong>Molekul\u00e1ris biol\u00f3giai \u00e9s egy\u00e9b biol\u00f3giai laborat\u00f3riumi m\u00f3dszerek. <\/strong>Fizikai-k\u00e9miai \u00e9s biol\u00f3giai alap\u00fa elv\u00e1laszt\u00e1si m\u00f3dszerek (elektrofor\u00e9zis, kromatogr\u00e1fia) alapelvei. Az enzimdiagnosztika alapjai. Makromolekul\u00e1k szint\u00e9zis\u00e9nek m\u00e9r\u00e9se jelzett prekurzorokkal. Immunol\u00f3giai analitikai m\u00f3dszerek (Western-blot, ELISA, Proteome Profiler, AlphaLISA). Aptamerek, ELONA.<\/li>\n<li><strong>Rekombin\u00e1ns g\u00e9ntechnol\u00f3gia.<\/strong> A DNS nukleotid-sorrendj\u00e9nek meghat\u00e1roz\u00e1sa (k\u00e9miai has\u00edt\u00e1s, Sanger-m\u00f3dszer, \u00fajgener\u00e1ci\u00f3s szekven\u00e1l\u00e1sok). Restrikci\u00f3s enzimek, restrikci\u00f3s endonukle\u00e1zok gyakorlati jelent\u0151s\u00e9ge. Cinkujj-nukle\u00e1zok. Molekul\u00e1ris oll\u00f3 (CRISPR\/Cas), DNS fragmentek elektrofor\u00e9zise &#8211; Restrikci\u00f3s t\u00e9rk\u00e9pek. Hibridiz\u00e1ci\u00f3 \u2013 Southern blot, Northern blot, in situ hibridiz\u00e1ci\u00f3, (immunhisztok\u00e9mia). Genetikai rekombin\u00e1ci\u00f3, integr\u00e1ci\u00f3, mobil genetikai elemek, g\u00e9nt\u00e9rk\u00e9p. Rekombin\u00e1ns DNS vektorok &#8211; plazmid, f\u00e1g, cosmid, YAC, expresszi\u00f3s vektorok. Vektor tervez\u00e9s &#8211; p\u00e9ld\u00e1k: kl\u00f3noz\u00e1s &#8211; szelekci\u00f3t optimaliz\u00e1l\u00f3 m\u00f3dszerek. Expresszi\u00f3s vektorok &#8211; prokari\u00f3ta, eukari\u00f3ta. Genom k\u00f6nyvt\u00e1r: k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, felhaszn\u00e1l\u00e1sa \u2013 kromosz\u00f3ma s\u00e9ta, g\u00e9nkeres\u00e9s (&#8222;screenel\u00e9s&#8221;), cDNS k\u00f6nyvt\u00e1r: k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, felhaszn\u00e1l\u00e1sa, teljes feh\u00e9rje szekvencia megfejt\u00e9se. DNS chip.<\/li>\n<li><strong>G\u00e9namplifik\u00e1ci\u00f3s elj\u00e1r\u00e1sok.<\/strong> A polimer\u00e1z l\u00e1ncreakci\u00f3 elve, optimaliz\u00e1l\u00e1sa. All\u00e9l-specifikus PCR. Restrikci\u00f3s fragment hossz\u00fas\u00e1g polimorfizmus \u2013 orvosi, igazs\u00e1g\u00fcgyi, \u00e9lelmiszer-biztons\u00e1gi alkalmaz\u00e1sok. A PCR orvosi alkalmaz\u00e1sai\u00a0 &#8211; virol\u00f3gia, prenatalis diagn\u00f3zis mut\u00e1ci\u00f3k kimutat\u00e1s\u00e1ra. Real-time PCR. G\u00e9ndiagnosztika: Ismert genetikai mut\u00e1ci\u00f3k, v\u00edrus nukleinsavak kimutat\u00e1sa (RFLP, ASA).<\/li>\n<li><strong>A rekombin\u00e1ns g\u00e9ntechnol\u00f3gia gyakorlati alkalmaz\u00e1sai.<\/strong> A g\u00e9ntechnol\u00f3gia gy\u00f3gy\u00e1szati alkalmaz\u00e1sa: rekombin\u00e1ns g\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1val el\u0151\u00e1ll\u00edtott biol\u00f3giai akt\u00edv anyagok (inzulin, v\u00e9ralvad\u00e1si faktorok, antikoagul\u00e1nsok, vakcin\u00e1k). Mutagenezis. G\u00e9nter\u00e1pia, el\u0151nyei, h\u00e1tr\u00e1nyai (ADA, TNF). Transzgenikus \u00e9s knock-out \u00e1llatok. Mikro-RNS-ek \u00e9s jelent\u0151s\u00e9g\u00fck. A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott \u00e9lelmiszerek probl\u00e9m\u00e1ja \u2013 el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1suk, eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi, \u00f6kol\u00f3giai \u00e9s gazdas\u00e1gi kock\u00e1zatok, a g\u00e9nmanipul\u00e1ci\u00f3 t\u00f6rv\u00e9nyi korl\u00e1toz\u00e1sa. A tudom\u00e1nyos-technol\u00f3giai fejl\u0151d\u00e9s t\u00e1rsadalmi k\u00f6vetkezm\u00e9nyei.<\/li>\n<li><strong>A Hum\u00e1n Genom Project program.<\/strong> A hum\u00e1n genom szekven\u00e1l\u00e1sa, a g\u00e9n-adatbankok hozz\u00e1f\u00e9r\u00e9s\u00e9nek biztos\u00edt\u00e1sa \u00e9s a genetikai adatok biztons\u00e1gos kezel\u00e9se. A HGP-t k\u00f6vet\u0151 tov\u00e1bbi projektek, \u00e9s az eredm\u00e9nyekb\u0151l levonhat\u00f3 \u00e1ltal\u00e1nos biol\u00f3giai k\u00f6vetkeztet\u00e9sek. A szellemi tulajdonjog probl\u00e9m\u00e1i a molekul\u00e1ris genetik\u00e1ban.<\/li>\n<li><strong>Bioinformatika. Az in silico vizsg\u00e1latok alapjai.<\/strong> DNS \u00e9s feh\u00e9rje szekvencia adatbankok, a Brenda enzimol\u00f3giai adatb\u00e1zis. Az adatbankok haszn\u00e1lata. Mycobacterium tuberculosis fert\u0151z\u00e9s \u00e9s Leiden-mut\u00e1ci\u00f3 PCR-azonos\u00edt\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges primer megtervez\u00e9se DNS-adatbank seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Nukleinsav- \u00e9s feh\u00e9rjehomol\u00f3gi\u00e1k vizsg\u00e1lata szekvencia adatbankok felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. Feh\u00e9rj\u00e9k t\u00e9rszerkezet\u00e9nek modellez\u00e9se Rastop programmal. \u00a0\u00a0\u00a0<\/li>\n<li><strong>Rendszerbiol\u00f3gia.<\/strong> A h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9let alapfogalmai, sk\u00e1laf\u00fcggetlen h\u00e1l\u00f3zatok. Biol\u00f3giai h\u00e1l\u00f3zatok. A betegs\u00e9gek h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9leti megk\u00f6zel\u00edt\u00e9se. Informatika \u00e9s h\u00e1l\u00f3zatelm\u00e9let a gy\u00f3gyszertervez\u00e9sben. A szintetikus biol\u00f3gia alapfogalmai.<\/li>\n<\/ol>\n<p>A kollokviumi felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9shez az al\u00e1bbi forr\u00e1smunk\u00e1k haszn\u00e1land\u00f3k:<br \/>\n&#8211; \u00c1d\u00e1m Veronika (szerk): Orvosi Biok\u00e9mia, Semmelweis Kiad\u00f3, Bp. 2016, molekul\u00e1ris biol\u00f3giai fejezet<br \/>\n&#8211; Biok\u00e9mia, Molekul\u00e1ris \u00e9s Sejtbiol\u00f3gia, egyetemi tank\u00f6nyv (Szerk. B\u00e1nhegyi G\u00e1bor \u00e9s Sipeki Szabolcs), e-jegyzet, 1. r\u00e9sz.<br \/>\n&#8211; Hrab\u00e1k Andr\u00e1s: Molekul\u00e1ris biol\u00f3giai m\u00f3dszerek. Semmelweis Kiad\u00f3, e-jegyzet, 2018-as kiad\u00e1s. Csak online v\u00e1ltozatban \u00e9rhet\u0151 el, tov\u00e1bbi inform\u00e1ci\u00f3k a \u201eLet\u00f6lthet\u0151 anyagok\u201d k\u00f6z\u00f6tt.<br \/>\n&#8211; Az el\u0151ad\u00e1soknak az tansz\u00e9k honlapj\u00e1ra ker\u00fcl\u0151 \u00e1br\u00e1i.<\/p>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00f3 k\u00e9mia-biok\u00e9mia kurzus<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<p style=\"text-align: justify\">A kor\u00e1bban alkalmazott szintfelm\u00e9r\u0151 tesztet a koronavirus-j\u00e1rv\u00e1ny idej\u00e9n az online oktat\u00e1sban nem lehetett alkalmazni. A tesztet a j\u00e1rv\u00e1ny ut\u00e1n sem \u00e1ll\u00edtottuk vissza, mivel azt kor\u00e1bban is csak kiv\u00e9teles esetben tudt\u00e1k megoldani. Helyette a f\u00e9l\u00e9v elej\u00e9n k\u00e9t egy\u00f3r\u00e1s felz\u00e1rk\u00f3ztat\u00f3 el\u0151ad\u00e1st tartunk azoknak a di\u00e1koknak, akik nem kaphattak jegymegaj\u00e1nl\u00e1st. Az el\u0151ad\u00e1sok c\u00e9lja, hogy \u00e1tism\u00e9telj\u00fck azokat a gimn\u00e1ziumban tanult k\u00e9miai \u00e9s biok\u00e9miai fogalmakat, amelyek ismerete sz\u00fcks\u00e9ges a molekul\u00e1ris biol\u00f3giai kurzus el\u0151ad\u00e1sainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, de amelyek az\u00f3ta feled\u00e9sbe mer\u00fcltek. Azok a hallgat\u00f3k, akik MSc tanulm\u00e1nyaik sor\u00e1n el\u0151bb tanult\u00e1k a biok\u00e9mi\u00e1t, mint a molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1t, kihagyhatj\u00e1k ezeket az el\u0151ad\u00e1sokat.<\/p>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">Felment\u00e9s<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h2 class=\"entry-title\">A felment\u00e9s szab\u00e1lyai<\/h2>\n<p><strong>A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia tant\u00e1rgy al\u00f3li felment\u00e9s \u00e1ltal\u00e1nos szab\u00e1lyai (2022.)<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia tant\u00e1rgy al\u00f3l felment\u00e9st k\u00e9r\u0151 hallgat\u00f3k sz\u00e1m\u00e1nak n\u00f6veked\u00e9se \u00e9s a tant\u00e1rgy mesterk\u00e9pz\u00e9sbe val\u00f3 \u00e1tsorol\u00e1sa miatt sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9 v\u00e1lt a felment\u00e9sek vil\u00e1gos norm\u00e1k szerinti szab\u00e1lyoz\u00e1sa.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Mivel a BME Villamosm\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s Informatikai Kara (BME VIK) nem fogad el olyan t\u00e1rgyakat MSc kurzuson, amelyeket k\u00f6telez\u0151en tanultak, a k\u00f6vetkez\u0151 megold\u00e1st alkalmazzuk a felment\u00e9sre: a felmenthet\u0151 hallgat\u00f3k a sz\u00fcks\u00e9ges dokumentumokat (diploma ill. azon t\u00e1rgyak vizsgajegyeinek m\u00e1solata, amelyek alapj\u00e1n a felment\u00e9st k\u00e9rik)\u00a0<a href=\"mailto:hrabak.andras@med.semmelweis-univ.hu\">Dr. Hrab\u00e1k Andr\u00e1snak<\/a>\u00a0k\u00fcldj\u00e9k el e-mailhez csatolva.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A megfelel\u0151 igazol\u00f3 dokumentumok (egyetemi leckek\u00f6nyv) bemutat\u00e1sa alapj\u00e1n a molekul\u00e1ris biol\u00f3gia tananyag\u00e1t tartalmaz\u00f3 t\u00e1rgyak jegyeib\u0151l k\u00e9pzett \u00e1tlaggal\u00a0<strong>automatikusan felment\u00e9st (teh\u00e1t jegymegaj\u00e1nl\u00e1st) kapnak<\/strong>\u00a0az orvostudom\u00e1nyi egyetemek \u00e1ltal\u00e1nos-, fogorvostudom\u00e1nyi karain, valamint a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi Kar\u00e1n a term\u00e9szettudom\u00e1nyi karok biol\u00f3gus illetve biol\u00f3gia-k\u00e9mia tan\u00e1ri szakjain a m\u0171szaki egyetemek vegy\u00e9szm\u00e9rn\u00f6ki kar\u00e1nak biom\u00e9rn\u00f6ki szakjain v\u00e9gzett hallgat\u00f3k, amennyiben\u00a0<strong>a v\u00e9gz\u00e9s \u00e9v\u00e9t\u0151l sz\u00e1m\u00edtva \u00f6t \u00e9vn\u00e9l t\u00f6bb nem telt el.<\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">A fenti szab\u00e1lyok mind az osztatlan, mind a k\u00e9tciklus\u00fa alapk\u00e9pz\u00e9sben r\u00e9sztvett hallgat\u00f3kra \u00e9rv\u00e9nyesek.<\/p>\n<p style=\"text-align: justify\">Az orvostudom\u00e1nyi egyetemek gy\u00f3gyszer\u00e9sztudom\u00e1nyi karai, valamint m\u00e1s egyetemek, karok, szakok \u201ebiol\u00f3gia\u201d, \u201ebiok\u00e9mia\u201d, \u201emolekul\u00e1ris biol\u00f3gia\u201d, \u201ebio\/g\u00e9ntechnol\u00f3gia\u201d illetve \u201esejtbiol\u00f3gia\u201d t\u00e1rgyainak elv\u00e9gz\u00e9se eset\u00e9n az elv\u00e9gz\u00e9st igazol\u00f3 dokumentum (index) mellett be kell ny\u00fajtani az adott tant\u00e1rgy(ak)\u00a0<strong>r\u00e9szletes tematik\u00e1j\u00e1t, a felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9shez haszn\u00e1lt tank\u00f6nyv(ek)\/ jegyzet(ek) c\u00edm\u00e9t, a felment\u00e9s alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgy heti \u00f3rasz\u00e1m\u00e1t, kreditpont-\u00e9rt\u00e9k\u00e9t igazol\u00f3 dokumentumot is.<\/strong>\u00a0Ezekben az esetekben a felment\u00e9s a dokumentumok alapj\u00e1n\u00a0<strong>egy\u00e9ni m\u00e9rlegel\u00e9s alapj\u00e1n adhat\u00f3 meg.<\/strong><\/p>\n<ol>\n<li>A felmentett hallgat\u00f3k molekul\u00e1ris biol\u00f3gia \u00e9rdemjegy\u00e9t a felment\u00e9s alapj\u00e1ul szolg\u00e1l\u00f3 t\u00e1rgy(ak) szigorlati (ennek hi\u00e1ny\u00e1ban z\u00e1r\u00f3 kollokviumi) jegye(inek \u00e1tlaga) alapj\u00e1n sz\u00e1moljuk ki.\u00a0<strong>Felment\u00e9st (vagyis jegymegaj\u00e1nl\u00e1st) csak k\u00f6zepes, vagy ann\u00e1l jobb eredm\u00e9ny alapj\u00e1n adunk!<\/strong><\/li>\n<li>Amennyiben a diploma megszerz\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en 5 \u00e9vn\u00e9l t\u00f6bb telt el, a tananyag avul\u00e1sa, v\u00e1ltoz\u00e1sa miatt felment\u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n nem adhat\u00f3.<\/li>\n<li>Az eml\u00edtett eseteken k\u00edv\u00fcl egy\u00e9ni m\u00e9rlegel\u00e9s alapj\u00e1n felment\u00e9s adhat\u00f3 azoknak a k\u00e9relmez\u0151knek, akik igazolni tudj\u00e1k, hogy a jelentkez\u00e9s idej\u00e9n\u00a0<strong>legal\u00e1bb 5 \u00e9ve folyamatosan molekul\u00e1ris biol\u00f3giai vagy olyan laborat\u00f3riumban dolgoznak, ahol maguk is rendszeresen haszn\u00e1lnak molekul\u00e1ris biol\u00f3giai m\u00f3dszereket.<\/strong>\u00a0Az igazol\u00e1st a laborat\u00f3rium vezet\u0151j\u00e9nek kell kiadnia \u00e9s al\u00e1\u00edr\u00e1s\u00e1val hiteles\u00edtenie. A tant\u00e1rgy jegy\u00e9nek meg\u00e1llap\u00edt\u00e1s\u00e1hoz ebben az esetben is sz\u00fcks\u00e9g van a kor\u00e1bbi \u00e9rdemjegyet igazol\u00f3 dokumentumra.<\/li>\n<li>Amennyiben a felmentett hallgat\u00f3 nem el\u00e9gedett a kor\u00e1bbi tanulm\u00e1nyi alapj\u00e1n sz\u00e1m\u00edtott \u00e9rdemjeggyel, lehet\u0151s\u00e9ge van a kurzus v\u00e9g\u00e9n vizsg\u00e1ra jelentkezni jobb \u00e9rdemjegy megszerz\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben.<\/li>\n<\/ol>\n\n<\/div><h2 class=\"tabtitle\">T\u00e9telek<\/h2>\n<div class=\"tabcontent\">\n\n<h2 class=\"entry-title\">Kollokviumi t\u00e9telek<\/h2>\n<h4>A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia elm\u00e9leti alapjai\u00a0<\/h4>\n<ol>\n<li>A nukleinsavak alkot\u00f3 elemei, a nukleotidok \u00e9s a polinukleotid-l\u00e1ncok els\u0151dleges szerkezete, polarit\u00e1sa.<\/li>\n<li>A nukleinsavak m\u00e1sodlagos \u00e9s harmadlagos szerkezete. A DNS denatur\u00e1ci\u00f3ja, a hibridiz\u00e1ci\u00f3.<\/li>\n<li>A g\u00e9n, a pozit\u00edv (k\u00f3dol\u00f3) \u00e9s negat\u00edv (antisense) DNS sz\u00e1l fogalma. A prokari\u00f3ta, az eukari\u00f3ta \u00e9s a v\u00edrus genom \u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa.<\/li>\n<li>Az eukari\u00f3ta genom elemei, k\u00f3dol\u00f3, nem k\u00f3dol\u00f3, egyedi \u00e9s ism\u00e9tl\u0151d\u0151 szekvenci\u00e1k.<\/li>\n<li>Az eukari\u00f3ta kromosz\u00f3ma szervez\u0151d\u00e9se, a ploidit\u00e1s, a trisz\u00f3mia.<\/li>\n<li>A DNS replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak elve, a DNS-polimer\u00e1zok \u00e1ltal\u00e1nos tulajdons\u00e1gai, a replik\u00e1ci\u00f3s villa, az Okazaki fragmentumok, a gap \u00e9s a nick fogalma, a DNS-lig\u00e1zok. A DNS-topoizomer\u00e1zok.<\/li>\n<li>A cirkul\u00e1ris prokari\u00f3ta genom replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak menete, a prokari\u00f3ta DNS-polimer\u00e1zok. A plazmidok.<\/li>\n<li>A DNS replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak menete eukari\u00f3ta sejtekben, az eukari\u00f3ta DNS-polimer\u00e1zok. A telomer\u00e1z m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge.<\/li>\n<li>A DNS replik\u00e1ci\u00f3 hibajav\u00edt\u00f3 mechanizmusai prokari\u00f3t\u00e1kban \u00e9s eukari\u00f3t\u00e1kban.<\/li>\n<li>A DNS k\u00e1rosod\u00e1s, a replik\u00e1ci\u00f3s hiba \u00e9s a mut\u00e1ci\u00f3 fogalma. A nukleotidok leggyakoribb k\u00e9miai k\u00e1rosod\u00e1sai. A timin jelent\u0151s\u00e9ge a DNS-ben. A DNS k\u00e1rosod\u00e1sok jav\u00edt\u00f3 mechanizmusai.<\/li>\n<li>A pontmut\u00e1ci\u00f3k t\u00edpusai, a k\u00f3dol\u00f3 r\u00e9gi\u00f3kat \u00e9rint\u0151 pontmut\u00e1ci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nyei, a szupresszor mut\u00e1ci\u00f3. Az Ames pr\u00f3ba.<\/li>\n<li>A prokari\u00f3ta transzkripci\u00f3s egys\u00e9g, a promoter \u00e9s funkci\u00f3ja, a konstitut\u00edv g\u00e9nek, a transzkripci\u00f3 menete prokari\u00f3t\u00e1kban, a prokari\u00f3ta mRNS szerkezete.<\/li>\n<li>Az operon fogalma, a prokariota transzkripci\u00f3 negat\u00edv \u00e9s pozit\u00edv szab\u00e1lyoz\u00e1sa a lac-operon p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n.<\/li>\n<li>Az eukari\u00f3ta g\u00e9nek szerkezete, a transzkripci\u00f3s egys\u00e9g, az eukari\u00f3ta RNS-polimer\u00e1zok. Az eukari\u00f3ta mRNS szerkezete, az 5\u2032 \u2013 Cap, a 3\u2032 \u2013 poliA farok kialakul\u00e1sa.<\/li>\n<li>Az eukari\u00f3ta mRNS splicing mechanizmusa, lehet\u0151s\u00e9gei \u00e9s eredm\u00e9nye. A miRNS szint\u00e9zise, szerepe a g\u00e9nexpresszi\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban.<\/li>\n<li>A transzkripci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa eukariot\u00e1kban. \u00c1ltal\u00e1nos (oblig\u00e1t) \u00e9s specifikus (g\u00e9nszelekt\u00edv) transzkripci\u00f3s faktorok, a hisztonok acetil\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9ge. A magi receptorok csal\u00e1dj\u00e1ba tartoz\u00f3 transzkripci\u00f3s faktorok.<\/li>\n<li>A tRNS \u00e9s az rRNS szerkezete, transzkripci\u00f3ja \u00e9s \u00e9r\u00e9se eukari\u00f3t\u00e1kban, a nukleolusz. A prokari\u00f3ta \u00e9s eukari\u00f3ta ribosz\u00f3m\u00e1k szerkezete \u00e9s k\u00f6t\u0151helyei.<\/li>\n<li>A k\u00f3dsz\u00f3t\u00e1r, az aminoacil-tRNS szintet\u00e1zok, a kodon-antikodon kapcsolat, a l\u00f6ty\u00f6g\u00e9s biol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9ge.<\/li>\n<li>A transzl\u00e1ci\u00f3 inici\u00e1ci\u00f3s szakasza prokari\u00f3t\u00e1kban \u00e9s eukari\u00f3t\u00e1kban.<\/li>\n<li>A transzl\u00e1ci\u00f3 elong\u00e1ci\u00f3s szakasza, termin\u00e1l\u00e1s. A feh\u00e9rjeszint\u00e9zis g\u00e1tl\u00f3szerei.<\/li>\n<li>Az eukari\u00f3ta transzl\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak mechanizmusai.<\/li>\n<li>A feh\u00e9rj\u00e9k szort\u00edroz\u00e1sa a citoplazm\u00e1ba, a sejtmagba \u00e9s a mitokondriumba. A citoplazmai feh\u00e9rj\u00e9k leggyakoribb poszt-transzl\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dosul\u00e1sai.<\/li>\n<li>A feh\u00e9rj\u00e9k szort\u00edroz\u00e1sa az endoplazm\u00e1s retikulumon, Golgi rendszeren kereszt\u00fcl, az N- \u00e9s az O-glikozil\u00e1ci\u00f3.<\/li>\n<li>A lizosz\u00f3ma saj\u00e1t feh\u00e9rj\u00e9inek szint\u00e9zise, a feh\u00e9rj\u00e9k lebont\u00e1sa a lizosz\u00f3ma, illetve az ubiquitin-proteasz\u00f3ma rendszer \u00fatj\u00e1n.<\/li>\n<li>A v\u00edrusok csoportos\u00edt\u00e1sa replik\u00e1ci\u00f3s mechanizmusuk szerint. Az alfa \u00e9s b\u00e9ta interferonok jelent\u0151s\u00e9ge.<\/li>\n<li>A f\u00e1gok replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak litikus \u00e9s lizog\u00e9n \u00fatja, a f\u00e1g represszor. A restrikci\u00f3s endonukle\u00e1zok.<\/li>\n<li>Az emberi DNS v\u00edrusok kapcsolata a daganatk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel, a tumor szupresszor g\u00e9nek fogalma.<\/li>\n<li>A retrov\u00edrusok replik\u00e1ci\u00f3ja, a reverz transzkript\u00e1z.<\/li>\n<li>Az onkog\u00e9neket hordoz\u00f3 retrov\u00edrusok, a protoonkog\u00e9n \u00e9s az onkog\u00e9n fogalma, kapcsolatuk a daganatk\u00e9pz\u0151d\u00e9ssel.<\/li>\n<\/ol>\n<h4>Molekul\u00e1ris biol\u00f3giai m\u00f3dszerek<\/h4>\n<ol start=\"30\">\n<li>Az elektrofor\u00e9zis \u00e9s a kromatogr\u00e1fi\u00e1k alapelvei. Makromolekul\u00e1k szint\u00e9zis\u00e9nek m\u00e9r\u00e9se jelzett prekurzorokkal. Enzimek a diagnosztik\u00e1ban.<\/li>\n<li>A Western-blot \u00e9s az ELISA alapelve \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1sa. AlphaLISA m\u00f3dszer.<\/li>\n<li>Aptamerek \u00e9s alkalmaz\u00e1suk, ELONA. A spiegelmer-technika elve.<\/li>\n<li>Az \u00e1raml\u00e1si citometria elve \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1sa.<\/li>\n<li>A DNS b\u00e1zisszekvenci\u00e1j\u00e1nak meghat\u00e1roz\u00e1si m\u00f3dszereinek elvi alapjai (k\u00e9miai has\u00edt\u00e1s \u2013 Maxam-Gilbert; megszak\u00edtott enzimatikus szint\u00e9zis \u2013 Sanger; \u00faj gener\u00e1ci\u00f3s szekven\u00e1l\u00e1sok \u2013 piroszekven\u00e1l\u00e1s, ion-f\u00e9lvezet\u0151s szekven\u00e1l\u00e1s)<\/li>\n<li>Restrikci\u00f3s endonukle\u00e1zok jellemz\u0151i. DNS fragmentek elektrofor\u00e9zise. Restrikci\u00f3s t\u00e9rk\u00e9pek k\u00e9sz\u00edt\u00e9se.<\/li>\n<li>Hibridiz\u00e1ci\u00f3s m\u00f3dszerek \u2013 Southern blot, Northern blot, in situ hibridiz\u00e1ci\u00f3<\/li>\n<li>A rekombin\u00e1ns DNS vektorok (plazmid, f\u00e1g, cosmid, YAC) jellemz\u0151i, a vektor tervez\u00e9s szempontjai.<\/li>\n<li>G\u00e9nk\u00f6nyvt\u00e1rak. Genom k\u00f6nyvt\u00e1r k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, haszn\u00e1lata, g\u00e9nek azonos\u00edt\u00e1sa, kromosz\u00f3ma s\u00e9ta, genom t\u00e9rk\u00e9pez\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k. A cDNS fogalma, k\u00e9sz\u00edt\u00e9se, vektor konstru\u00e1l\u00e1sa, a cDNS k\u00f6nyvt\u00e1r jellemz\u0151i. EST k\u00f6nyvt\u00e1rak.<\/li>\n<li>Helyspecifikus nukle\u00e1zok (cinkujj- \u00e9s meganukle\u00e1zok)<\/li>\n<li>A CRISPR\/Cas technol\u00f3gia alapelve \u00e9s alkalmaz\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gei. \u201eGene drive\u201d.<\/li>\n<li>Prokari\u00f3ta expresszi\u00f3s vektorok, f\u00fazi\u00f3s feh\u00e9rj\u00e9k, biol\u00f3giailag akt\u00edv anyagok (inzulin, hormonok, v\u00e9ralvad\u00e1si faktorok) el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa g\u00e9ntechnol\u00f3gi\u00e1val<\/li>\n<li>Expresszi\u00f3s vektorok eukariot\u00e1kban, riporter g\u00e9nek.<\/li>\n<li>A polimer\u00e1z l\u00e1ncreakci\u00f3 elve, restrikci\u00f3s fragmentum hossz\u00fas\u00e1g-polimorfizmus (RFLP), all\u00e9l-specifikus amplifik\u00e1ci\u00f3 (ASA).<\/li>\n<li>A PCR orvosi-diagnosztikai, igazs\u00e1g\u00fcgyi \u00e9s \u00e9lelmiszerbiztons\u00e1gi alkalmaz\u00e1sai.<\/li>\n<li>A real-time PCR elve \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1sa. Rekombin\u00e1z polimer\u00e1z amplifik\u00e1ci\u00f3 (RPA)<\/li>\n<li>A DNS-chip elve \u00e9s alkalmaz\u00e1sa a diagnosztik\u00e1ban.<\/li>\n<li>A mutagenezis f\u0151bb lehet\u0151s\u00e9gei, k\u00e9miai mutagenezis, random \u00e9s ir\u00e1ny\u00edtott mutagenezis<\/li>\n<li>G\u00e9ntranszfer, transzgenikus \u00e1llatok, knock-out \u00e1llatok.<\/li>\n<li>A mikro-RNS-ek kialakul\u00e1sa, szerepe a sejtekben, illetve felhaszn\u00e1l\u00e1sa g\u00e9ncsendes\u00edt\u00e9sre.<\/li>\n<li>A Hum\u00e1n Genom Projekt \u00e9s a hozz\u00e1 kapcsol\u00f3d\u00f3 \u00fajabb hum\u00e1ngenetikai vizsg\u00e1latok. Hum\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3k jelent\u0151s\u00e9ge a diagnosztik\u00e1ban \u00e9s a ter\u00e1pi\u00e1ban. Az egy\u00e9ni genetikai adatok v\u00e9delm\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9ge.<\/li>\n<li>A g\u00e9nter\u00e1pia v\u00e1ltozatai \u00e9s eddigi eredm\u00e9nyei (TIL, ADA, ciszt\u00e1s fibr\u00f3zis ter\u00e1pi\u00e1i).<\/li>\n<li>A szintetikus biol\u00f3gia fogalma. Mycoplasma \u00e1tprogramoz\u00e1sa mesters\u00e9ges genommal.<\/li>\n<li>Term\u00e9szetben nem l\u00e9tez\u0151 nukleinsavak \u00e9s feh\u00e9rj\u00e9k el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1nak elvi alapjai.<\/li>\n<li>A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia internetes adatb\u00e1zisai \u00e9s haszn\u00e1latuk (NCBI, Uniprot, Brenda, KEGG). Az adatb\u00e1zisok szabad felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9ge.<\/li>\n<li>Orvosi \u00e9s biol\u00f3giai publik\u00e1ci\u00f3s adatb\u00e1zisok (Pubmed, Ovid, Scopus, Web of Science) \u00e9s felhaszn\u00e1l\u00e1suk a kutat\u00e1sban. Az OMIM \u00e9s jelent\u0151s\u00e9ge. A Magyar Tudom\u00e1nyos M\u0171vek T\u00e1ra. Az \u201eOpen access\u201d fogalma.<\/li>\n<li>Mycobacterium tuberculosis \u00e9s Leiden-szindr\u00f3ma kimutat\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l\u00f3 primer internetes adatb\u00e1zissal t\u00f6rt\u00e9n\u0151 tervez\u00e9s\u00e9nek szempontjai.<\/li>\n<li>Feh\u00e9rjehomol\u00f3gi\u00e1k keres\u00e9se internetes adatb\u00e1zisokkal. A homol\u00f3gi\u00e1k felhaszn\u00e1l\u00e1sa tudom\u00e1nyos elemz\u00e9sekben. Feh\u00e9rje t\u00e9rszerkezetek modellez\u00e9se.<\/li>\n<li>A rendszerbiol\u00f3gia alapfogalmai, sk\u00e1laf\u00fcggetlen h\u00e1l\u00f3zatok fogalma \u00e9s tulajdons\u00e1gai. Merev \u00e9s rugalmas h\u00e1l\u00f3zatok. Polig\u00e9nes \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u0171 betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak elm\u00e9letei. Az inzulin, mint el\u00e1gaz\u00f3 h\u00e1l\u00f3zati kiindul\u00f3pont.<\/li>\n<li>H\u00e1l\u00f3zatok megzavar\u00e1sa \u2013 betegs\u00e9gek. A h\u00e1l\u00f3zatkutat\u00e1s \u00e9s gy\u00f3gyszertervez\u00e9s\u00a0kapcsolata, k\u00fcl\u00f6n\u00f6s tekintettel a daganatter\u00e1pi\u00e1ra (ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 mut\u00e1ci\u00f3k jelent\u0151s\u00e9ge). Gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok el\u0151rejelz\u00e9s\u00e9nek alapelvei.<\/li>\n<li>A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott n\u00f6v\u00e9nyek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, termeszt\u00e9se, enged\u00e9lyez\u00e9se.<\/li>\n<li>A g\u00e9nm\u00f3dos\u00edtott n\u00f6v\u00e9nyek termeszt\u00e9s\u00e9nek kock\u00e1zatai, egy-egy p\u00e9ld\u00e1val.<\/li>\n<li>A molekul\u00e1ris biol\u00f3gia \u00f6kol\u00f3giai vonatkoz\u00e1sai. A mikrobiom\/mikrobiota fogalma. Az \u00f6kol\u00f3giai egyens\u00faly jelent\u0151s\u00e9ge, az \u00f6kol\u00f3giai l\u00e1bnyom fogalma, Gaia-elm\u00e9let.<\/li>\n<\/ol>\n<p>A vizsg\u00e1n minden vizsg\u00e1z\u00f3 1-1 t\u00e9telt h\u00faz a k\u00e9t k\u00e9rd\u00e9scsoportb\u00f3l, valamint otthon kidolgoz egy el\u0151zetesen kiv\u00e1lasztott bioinformatikai feladatot.<\/p>\n<h4>A felk\u00e9sz\u00fcl\u00e9shez aj\u00e1nlott irodalom:<\/h4>\n<ul style=\"list-style-type: square\">\n<li>\u00c1d\u00e1m V. (szerk.): Orvosi Biok\u00e9mia (2001, illetve 2016).<\/li>\n<li>B\u00e1nhegyi G., Sipeki Sz. (szerk.): Biok\u00e9mia, molekul\u00e1ris \u00e9s sejtbiol\u00f3gia (I. r\u00e9sz)<\/li>\n<li>Hrab\u00e1k Andr\u00e1s: Molekul\u00e1ris biol\u00f3giai m\u00f3dszerek elvi alapjai \u00e9s gyakorlati felhaszn\u00e1l\u00e1suk. E-jegyzet, Semmelweis Kiad\u00f3, 2018.<\/li>\n<li>Pusztai-Bard\u00f3cz: A genetikailag m\u00f3dos\u00edtott \u00e9lelmiszerek biztons\u00e1ga (interneten ingyen olvashat\u00f3, itt:\u00a0<a href=\"http:\/\/mek.oszk.hu\/03200\/03216\/html\/\">http:\/\/mek.oszk.hu\/03200\/03216\/html\/<\/a><\/li>\n<li>Darvas B\u00e9la blogja: g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1ssal \u00e9s orvosi-t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1si t\u00e9m\u00e1kkal foglalkoz\u00f3 \u00edr\u00e1sok:\u00a0<a href=\"https:\/\/darvasbela.atlatszo.hu\/\">https:\/\/darvasbela.atlatszo.hu\/<\/a><\/li>\n<li>A Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Tansz\u00e9k honlapj\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 el\u0151ad\u00e1si anyagok; a jelsz\u00f3val a BME-kurzuson k\u00edv\u00fcl az SE kurzus let\u00f6lthet\u0151 anyagai is haszn\u00e1lhat\u00f3k (ezek a Molekul\u00e1ris sejtbiol\u00f3gia I. let\u00f6lthet\u0151 anyagai k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1lhat\u00f3k meg).<\/li>\n<\/ul>\n<\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Budapesti M\u0171szaki \u00e9s Gazdas\u00e1gtudom\u00e1nyi Egyetem Villamosm\u00e9rn\u00f6ki \u00e9s Informatikai Kar Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi m\u00e9rn\u00f6k MSc szak Molekul\u00e1ris biol\u00f3gia tant\u00e1rgy \u00a0 \u00c1ltal\u00e1nos inform\u00e1ci\u00f3 A kurzus vezet\u0151je: Dr. Csala Mikl\u00f3s egyetemi tan\u00e1r, tansz\u00e9kvezet\u0151 Semmelweis Egyetem Biok\u00e9miai \u00e9s Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Int\u00e9zet, Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Tansz\u00e9k El\u0151ad\u00f3k: <a href=\"mailto:csala.miklos@med.semmelweis-univ\">Dr. Csala Mikl\u00f3s<\/a> , <a href=\"mailto:hrabak.andras@med.semmelweis-univ\">Dr. Hrab\u00e1k Andr\u00e1s<\/a> , <a href=\"mailto:sipeki.szabolcs@med.semmelweis-univ\">Dr. Sipeki Szabolcs<\/a> Helysz\u00edn: Semmelweis Egyetem Elm\u00e9leti Orvostudom\u00e1nyi K\u00f6zpont, Budapest, IX. T\u0171zolt\u00f3 u. 37-47. Id\u0151pont: szerda 13.00-17.00 &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":183,"featured_media":0,"parent":6,"menu_order":110,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-260","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/260","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/183"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=260"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/260\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8437,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/260\/revisions\/8437"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=260"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=260"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=260"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}