{"id":13,"date":"2012-06-20T12:54:35","date_gmt":"2012-06-20T12:54:35","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/orvosi-vegytan\/?page_id=13"},"modified":"2026-02-16T23:18:30","modified_gmt":"2026-02-16T22:18:30","slug":"ertekezesek","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/kutatas\/ertekezesek\/","title":{"rendered":"Az Int\u00e9zetben\/Tansz\u00e9ken k\u00e9sz\u00fclt \u00e9rtekez\u00e9sek"},"content":{"rendered":"

A tansz\u00e9k tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t jellemzik az itt k\u00e9sz\u00fclt \u00e9rtekez\u00e9sek. Az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9vben a tudom\u00e1nyos min\u0151s\u00edt\u00e9si rendszer t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltozott. Ez a r\u00e9sz a nagydoktori (tudom\u00e1nyok doktora, MTA doktora), PhD, kandid\u00e1tusi \u00e9s egyetemi doktori \u00e9rtekez\u00e9seket tartalmazza meg\u00edr\u00e1suk\/megv\u00e9d\u00e9s\u00fck sorrendj\u00e9ben.<\/p>\n

\n

MTA doktori<\/h2>\n
\n\n
    \n
  1. Dr. D\u00e9nes G\u00e9za (1969) Aminosavak bioszint\u00e9zis\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa mikroorganizmusokban<\/li>\n
  2. Dr. Cs\u00e1nyi Vilmos (1970) A penicillin\u00e1z molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1ja<\/li>\n
  3. Dr. Tepl\u00e1n Istv\u00e1n (1978) \u00daj szint\u00e9zis m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa radioakt\u00edvan jelzett aminosavak \u00e9s polipeptidek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, valamint alkalmaz\u00e1suk a biol\u00f3giai kutat\u00e1s k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00fcletein<\/li>\n
  4. Dr. Farag\u00f3 Anna (1979) A cAMP hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak kulcsenzime a cAMP-dependens proteinkin\u00e1z<\/li>\n
  5. Dr. Staub M\u00e1ria (1982) Nukleinsav szint\u00e9zis a hum\u00e1n tonzilla limfocit\u00e1kban<\/li>\n
  6. Dr. T\u00f3th Mikl\u00f3s (1985) Anabolikus szteroidok hat\u00e1smechanizmusa<\/li>\n
  7. Dr. Nagy Zsolt (1988) Leukocit\u00e1k, bakt\u00e9riumok \u00e9s eml\u0151ssejtek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa adh\u00e9zi\u00f3, stimul\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g toxicit\u00e1s, kemotaxis<\/li>\n
  8. Dr. B\u00e1nfalvi G\u00e1sp\u00e1r (1989) A szakaszos DNS szint\u00e9zis \u00e1ltal\u00e1nos mechanizmusa<\/li>\n
  9. Dr. Mandl J\u00f3zsef (1991) A biotranszform\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1sa m\u00e1jban<\/li>\n
  10. Dr. Csermely P\u00e9ter (1994) Jel\u00e1tviteli folyamatok a sejtmagban<\/li>\n
  11. Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy (1994) \u00daj gonadotropin releasing hormon anal\u00f3gok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa, karakteriz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s szaporod\u00e1sbiol\u00f3giai alkalmaz\u00e1sa<\/li>\n
  12. Dr. B\u00e1nhegyi G\u00e1bor (1998) A glukuronid\u00e1ci\u00f3 szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1r\u00f3l<\/li>\n
  13. Dr. Buday L\u00e1szl\u00f3 (1998) Protein tirozin-kin\u00e1zokkal m\u0171k\u00f6d\u0151 jel\u00e1tviv\u0151 p\u00e1ly\u00e1k<\/li>\n
  14. Dr. Idei Mikl\u00f3s (1999) Kapill\u00e1ris z\u00f3na elektrofor\u00e9zis \u00e9s micell\u00e1ris elektrokinetikai elj\u00e1r\u00e1sok alkalmaz\u00e1sa a biopolimerek vizsg\u00e1lat\u00e1ban<\/li>\n
  15. Dr. Sasv\u00e1ri M\u00e1ria (2005) Mut\u00e1ci\u00f3k \u00e9s polimorfizmusok vizsg\u00e1lati m\u00f3dszerei \u00e9s orvosi vonatkoz\u00e1saik<\/li>\n
  16. Dr. S\u0151ti Csaba (2014) Stressz-reszponz\u00edv adapt\u00e1ci\u00f3s mechanizmusok m\u0171k\u00f6d\u00e9se \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sai<\/li>\n
  17. Dr. Csala Mikl\u00f3s (2016) A 2-es t\u00edpus\u00fa cukorbetegs\u00e9g \u00e9s az endoplazm\u00e1s retikulum<\/li>\n
  18. Dr. M\u00e9sz\u00e1ros Tam\u00e1s (2023) Diagnosztikai felhaszn\u00e1l\u00e1sra alkalmas aptamerek fejleszt\u00e9se \u00e9s vizsg\u00e1lata<\/li>\n
  19. Dr. R\u00f3nai Zsolt (2024) Genetikai polimorfizmusok vizsg\u00e1lata: A g\u00e9nvari\u00e1ci\u00f3k molekul\u00e1ris hat\u00e1s\u00e1t\u00f3l a komplex jellegek \u00f6r\u00f6kletes h\u00e1tter\u00e9ig<\/li>\n<\/ol>\n\n<\/div>

    Ph.D.<\/h2>\n
    \n\n
      \n
    1. Dr. Braun L\u00e1szl\u00f3 (1997) A glutation homeoszt\u00e1zis \u00e9s az aszkorbinsav anyagcsere kapcsolata<\/li>\n
    2. Dr. Csala Mikl\u00f3s (1998) Extrahepatikus t\u00e9nyez\u0151k hat\u00e1sa a m\u00e1j glukuronid\u00e1ci\u00f3j\u00e1ra<\/li>\n
    3. Dr. Rusvai Erzs\u00e9bet (1999) Vesek\u00e9rgi gy\u0171jt\u0151csatorna 11b\u00e9ta-dehidrogen\u00e1z izoenzimj\u00e9nek jellemz\u00e9se<\/li>\n
    4. Dr. Pusk\u00e1s Ferenc (1999) Endoplazmatikus retikulum enzimek orient\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s a hozz\u00e1juk kapcsol\u00f3d\u00f3 transzportfolyamatoknak vizsg\u00e1lata patk\u00e1ny m\u00e1jban<\/li>\n
    5. Wunderlich L\u00edvius (1999) Az Nck kapcsol\u00f3 feh\u00e9rje szerepe protein tirozin kin\u00e1zokkal m\u0171k\u00f6d\u0151 jelp\u00e1ly\u00e1kban<\/li>\n
    6. Sz\u0151ke Melinda (2000) DNS polimorfizmus \u00e9s pontmut\u00e1ci\u00f3k vizsg\u00e1lata polimer\u00e1z l\u00e1ncreakci\u00f3val: a PCR term\u00e9kek azonos\u00edt\u00e1sa hagyom\u00e1nyos \u00e9s ultrav\u00e9kony g\u00e9l elektrofor\u00e9zissel<\/li>\n
    7. Dr. Schnaider Tam\u00e1s (2000) A 90 kDa- molekulat\u00f6meg\u0171 dajkafeh\u00e9rj\u00e9k funkci\u00f3inak biok\u00e9miai alapjai<\/li>\n
    8. Dr. Sipeki Szabolcs (2001) Sejtsz\u00f3r\u00f3d\u00e1sban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 jel\u00e1tviteli utak vizsg\u00e1lata<\/li>\n
    9. Csap\u00f3 Zsolt (2001) A dezoxicitidin kin\u00e1z aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1sa limfocit\u00e1kban<\/li>\n
    10. Dr. R\u00f3nai Zsolt (2002) A D4-es dopamin receptor genetikai polimorfizmusainak vizsg\u00e1lata<\/li>\n
    11. Stet\u00e1k Attila (2002) A TT-232 antitumor szomatosztatin-anal\u00f3g hat\u00e1smechanizmus\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/li>\n
    12. Dr. Barta Csaba (2002) Egyes monog\u00e9nes \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9s\u0171 betegs\u00e9gek molekul\u00e1ris genetikai diagn\u00f3zisa<\/li>\n
    13. dr. S\u0151ti Csaba (2002) A Hsp90 nukleotidk\u00f6t\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/li>\n
    14. dr. Kardon Tam\u00e1s (2002) A bilirubin UDP-glukuronoziltranszfer\u00e1z szab\u00e1lyoz\u00e1sa patol\u00f3gi\u00e1s \u00e1llapotokban<\/li>\n
    15. Gy\u0151rffy Erika (2002) Makromolekul\u00e1ris gy\u00f3gyszerhordoz\u00f3, konjug\u00e1tumai \u00e9s multidrog rezisztencia ellenes peptidek vizsg\u00e1lata nagy hat\u00e9konys\u00e1g\u00fa elv\u00e1laszt\u00e1stechnikai m\u00f3dszerekkel<\/li>\n
    16. Szarka Andr\u00e1s (2003) Antioxid\u00e1nsok szerepe a feh\u00e9rje diszulfid k\u00f6t\u00e9sek kialakul\u00e1s\u00e1ban<\/li>\n
    17. Dr. Nemoda Zs\u00f3fia (2003) A szerotonin transzporter \u00e9s a D-4-es dopamin receptor polimorfizmusainak vizsg\u00e1lata \u00e9s pszichol\u00f3giai asszoci\u00e1ci\u00f3i<\/li>\n
    18. Dr. Tam\u00e1s P\u00e9ter (2003) Vav2 feh\u00e9rje szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata az epiderm\u00e1lis n\u00f6veked\u00e9si faktor jelp\u00e1ly\u00e1j\u00e1ban<\/li>\n
    19. Nardai G\u00e1bor (2003) Diab\u00e9teszes redox v\u00e1ltoz\u00e1sok hat\u00e1sa a stresszfeh\u00e9rj\u00e9kre<\/li>\n
    20. Amere Subbarao Sreedhar (2004) A Hsp90-g\u00e1tl\u00f3szerek hat\u00e1sa a sejt redox \u00e1llapot\u00e1ra \u00e9s a sejtv\u00e1zra<\/li>\n
    21. Valent S\u00e1ndor (2004) A tetrahidrobiopterin szerepe a hum\u00e1n placenta NO-szint\u00e1z\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban \u00e9s k\u00e9miai stabiliz\u00e1l\u00e1sa aszkorb\u00e1ttal<\/li>\n
    22. Gujd\u00e1r Annam\u00e1ria (2005) A sejtsz\u00f3r\u00f3d\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 jel\u00e1tviteli utak vizsg\u00e1lata: a protein kin\u00e1z C szerepe<\/li>\n
    23. Keszler Gergely (2005) A dezoxicitidin-kin\u00e1z aktiv\u00e1l\u00f3d\u00e1s\u00e1nak lehets\u00e9ges szerepe a DNS-hibajav\u00edt\u00e1s \u00e9s az apopt\u00f3zis folyamat\u00e1ban<\/li>\n
    24. Papp Eszter (2006) Az endoplazm\u00e1s retikulum redox \u00e1llapot\u00e1nak v\u00e1ltoz\u00e1sai \u00e9s ezek funkcion\u00e1lis k\u00f6vetkezm\u00e9nyei stressz folyam\u00e1n<\/li>\n
    25. Kukor Zolt\u00e1n (2006) A hum\u00e1n tripszinog\u00e9n jellemz\u00e9se \u00e9s mut\u00e1ci\u00f3inak szerepe a kr\u00f3nikus herediter pancreatitis pathogenezis\u00e9ben<\/li>\n
    26. Vars\u00e1nyi Marianne (2006) A FAD transzportj\u00e1nak szerepe az oxidat\u00edv feh\u00e9rje foldingban patk\u00e1ny m\u00e1j mikrosz\u00f3m\u00e1kban<\/li>\n
    27. Ill\u00e9s Andr\u00e1s (2006) A cortactin feh\u00e9rje vizsg\u00e1lata k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 jelp\u00e1ly\u00e1kban<\/li>\n
    28. Er\u0151s D\u00e1niel (2006) Kin\u00e1z g\u00e1tl\u00f3 molekul\u00e1k szerkezet – hat\u00e1s\/tulajdons\u00e1g \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seinek vizsg\u00e1lata sz\u00e1m\u00edtott \u00e9s m\u00e9rt param\u00e9terek alapj\u00e1n, \u00e9s alkalmaz\u00e1suk a gy\u00f3gyszertervez\u00e9sben \u00e9s a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9sben<\/li>\n
    29. Sz\u00e9kelyhidi Zsolt (2006) Kin\u00e1z g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1s\u00fa pirazol- \u00e9s tiof\u00e9nsz\u00e1rmaz\u00e9kok tervez\u00e9se \u00e9s el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa<\/li>\n
    30. Margittai \u00c9va (2007) Endoplazm\u00e1s retikulum stressz skorbutban<\/li>\n
    31. Kereszturi \u00c9va (2007) A dopamin D4-es receptor g\u00e9n promoter r\u00e9gi\u00f3j\u00e1nak funkcion\u00e1lis vizsg\u00e1lata<\/li>\n
    32. Czegle Ibolya (2007) Az endoplazm\u00e1s retikulum redox rendszerei \u00e9s a metabolikus szindr\u00f3ma<\/li>\n
    33. Liz\u00e1k Be\u00e1ta (2008) A transzlokon szerepe kismolekul\u00e1k transzportj\u00e1ban az endoplazm\u00e1s retikulumban<\/a><\/li>\n
    34. Nagy G\u00e1bor (2008) Az acetaminofen-induk\u00e1lta redox stressz az endoplazm\u00e1s retikulumban<\/a><\/li>\n
    35. Rosta Kl\u00e1ra (2009) A Na+\/K+-ATP\u00e1z szerepe a diabetes mellitus patomechanizmus\u00e1ban<\/a><\/li>\n
    36. Bal\u00e1zs Annam\u00e1ria (2009) A Caskin1 \u00e1llv\u00e1nyfeh\u00e9rje vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    37. Dobos Zs\u00f3fia (2010) Nagyfelbont\u00e1s\u00fa elv\u00e1laszt\u00e1stechnikai m\u00f3dszerek kifejleszt\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa biol\u00f3giailag akt\u00edv \u00e9s gy\u00f3gyszer-jel\u00f6lt molekul\u00e1k anal\u00edzis\u00e9ben<\/a><\/li>\n
    38. Husz\u00e1r M\u00f3nika (2011) Az opitm\u00e1lis lipo- \u00e9s foszfolipofilit\u00e1si tartom\u00e1ny meghat\u00e1roz\u00e1sa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 potenci\u00e1lis antitumor \u00e9s NOX inhibitor saj\u00e1ts\u00e1ggal b\u00edr\u00f3 molekulacsal\u00e1d eset\u00e9n<\/a><\/li>\n
    39. Magyar \u00c9va Judit (2011) Teaflavanolok hat\u00e1sa az endoplazm\u00e1s retikulum feh\u00e9rje\u00e9r\u00e9si \u00e9s min\u0151s\u00e9gellen\u0151rz\u00e9si folyamataira<\/a><\/li>\n
    40. Balogh Zs\u00f3fia (2012) N\u00f6v\u00e9nyi v\u00edrus detekt\u00e1l\u00e1sa aptamerek alkalmaz\u00e1s\u00e1val<\/a><\/li>\n
    41. Mehmet Alper Arslan (2012) Construction and characterization of inert misfolded protein models in transformed mammalian cells<\/a><\/li>\n
    42. Konta Laura (2013)\u00a0Feh\u00e9rjeklikozil\u00e1ci\u00f3 az endoplazm\u00e1s retikulumban mint lehets\u00e9ges daganatellenes t\u00e1mad\u00e1spont<\/a><\/li>\n
    43. B\u0151gel G\u00e1bor (2013)\u00a0A Tks4 \u00e1llv\u00e1nyfeh\u00e9rje szerepe az EGF jelp\u00e1ly\u00e1ban<\/a><\/li>\n
    44. Abdul Rahman Omar (2013)\u00a0A depresszi\u00f3 \u00e9s a diab\u00e9tesz mellitusz molekul\u00e1ris vonatkoz\u00e1sai<\/a><\/li>\n
    45. Papp Di\u00e1na (2013) Az SKN-1\/NRF2 antioxid\u00e1ns transzkripci\u00f3s faktor szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata az immunv\u00e1laszban<\/a><\/li>\n
    46. Liter\u00e1ti-Nagy Zsuzsanna (2014) Az \u00faj cukorbetegs\u00e9g ellenes gy\u00f3gyszerjel\u00f6lt BGP-15 hat\u00e1sa m\u00e1sodik gener\u00e1ci\u00f3s antipszichotikumok metabolikus mell\u00e9khat\u00e1saira<\/a><\/li>\n
    47. Kov\u00e1cs-Nagy R\u00e9ka (2014) G\u00e9n k\u00f3piasz\u00e1m \u00e9s mikroRNS k\u00f6t\u0151hely polimorfizmusok vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    48. T\u00fcrei D\u00e9nes (2014) Komplex jel\u00e1tviteli \u00e9s szab\u00e1lyoz\u00e1si h\u00e1l\u00f3zatok \u00f6ssze\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    49. Nguyen Minh Tu (2014) A Hsp 90\u00e9s az adipogenezis kapcsolat\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    50. Szel\u00e9nyi P\u00e9ter (2015)\u00a0A prereceptori\u00e1lis kortizoltermel\u00e9st befoly\u00e1sol\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k<\/a><\/li>\n
    51. R\u00e9v\u00e9sz Katalin (2015)\u00a0Glukuronidtranszport az endoplazm\u00e1s retikulumban<\/a><\/li>\n
    52. Vereczkei Andrea (2015)\u00a0Heroinf\u00fcgg\u0151s\u00e9g \u00e9s metadon ter\u00e1pia: a dopaminerg polimorfizmusok lehets\u00e9ges szerepe Fibroblaszt modell alkalmaz\u00e1sa a metabolikus stressz-kezel\u00e9s expresszi\u00f3s hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lat\u00e1ra<\/a><\/li>\n
    53. Szalay Krist\u00f3f Zsolt (2015)\u00a0Biol\u00f3giai h\u00e1l\u00f3zatok dinamik\u00e1j\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    54. Nagy Szilvia Krisztina (2015)\u00a0Az AtMPK9 mitog\u00e9n-aktiv\u00e1lt protein kin\u00e1z szab\u00e1lyoz\u00e1sa autofoszforil\u00e1ci\u00f3val<\/a><\/li>\n
    55. Pesti Szabolcs (2015)\u00a0\u00c1llv\u00e1nyfeh\u00e9rj\u00e9k szerepe a tirozin kin\u00e1zokkal m\u0171k\u00f6d\u0151 jelp\u00e1ly\u00e1kban<\/a><\/li>\n
    56. Gyurk\u00f3 M\u00e1rton D\u00e1vid (2016)\u00a0A gap g\u00e9nek vizsg\u00e1lata k\u00eds\u00e9rletes \u00e9s h\u00e1l\u00f3zatos m\u00f3dszerekkel<\/a><\/li>\n
    57. N\u00e9meth N\u00f3ra (2016) SNAP-25 g\u00e9n izoform\u00e1inak \u00e9s genetikai vari\u00e1nsainak vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    58. Brauswetter Di\u00e1na (2017) Predikt\u00edv \u00e9s prognosztikus molekul\u00e1ris markerek szolid daganatokban<\/a><\/li>\n
    59. Z\u00e1mb\u00f3 Veronika (2018) Az Ncb5or flavohem redukt\u00e1z sejten bel\u00fcli lokaliz\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak \u00e9s egyes hum\u00e1n mut\u00e1ci\u00f3inak vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    60. Veres D\u00e1niel (2018) A sejtkompartmentek rendszerbiol\u00f3gi\u00e1j\u00e1nak elemz\u00e9se, mint a r\u00e1k kialakul\u00e1s\u00e1nak egyik \u00faj vizsg\u00e1lati m\u00f3dszere<\/a><\/li>\n
    61. Szeitner Zsuzsanna (2018) Sz\u00edvizom eredet\u0171 troponin I detekt\u00e1l\u00e1sa nukle\u00e1zrezisztens oligomerekkel<\/a><\/li>\n
    62. N\u00e9meth Csilla Emese (2019) A kanyarg\u00f3s art\u00e9ria szindr\u00f3ma \u00e9s a GLUT10<\/a><\/li>\n
    63. Somogyv\u00e1ri Mil\u00e1n (2019) HSP-90 chaperon biol\u00f3giai szerep\u00e9nek vizsg\u00e1lata C. elegans-ban<\/a><\/li>\n
    64. Pagliaroli Luca (2019) Genetic, Epigenetic and Transcriptome Studies of Tourette Syndrome and Tic Disorders<\/a><\/li>\n
    65. Moln\u00e1r Zsuzsanna (2019) WFS1 g\u00e9n polimorfizmusok funkcion\u00e1lis \u00e9s asszoci\u00e1ci\u00f3 elemz\u00e9se<\/a><\/li>\n
    66. Sarnyai Farkas (2020) Investigation of the metabolism and deleterious or protective effects of two main dietary trans fatty acids in rat insulinoma cells<\/a><\/li>\n
    67. Fenyves B\u00e1nk (2020) Characterization of memory, forgetting and synaptic polarities in the Caenorhabditis elegans<\/i> nervous system<\/a><\/li>\n
    68. Tolnai Zolt\u00e1n (2021) M\u00f3dszerfejleszt\u00e9sek diagnosztikai potenci\u00e1llal rendelkez\u0151 aptamerek szelekci\u00f3j\u00e1hoz<\/a><\/li>\n
    69. Angyal N\u00f3ra (2021) A metilfenid\u00e1t hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1nak farmakogenetikai vizsg\u00e1lata figyelemhi\u00e1nyos\/hiperaktivit\u00e1s zavarban<\/a><\/li>\n
    70. Gecse Eszter (2021) Citoprotekt\u00edv stresszv\u00e1laszok szerepe a tanult sziszt\u00e9m\u00e1s v\u00e9dekez\u00e9sben Caenorhabditis elegans<\/i> fon\u00e1lf\u00e9regben<\/a><\/li>\n
    71. K\u00e1llai Brigitta (2021) Enhanced in vitro translation for functional analysis of proteins<\/a><\/li>\n
    72. Somogyi Anna (2021) Investigation of the metabolism and deleterious or protective effects of two main dietary trans fatty acids in rat insulinoma cells<\/a><\/li>\n
    73. Holczer Marianna (2021) Az autof\u00e1gia indukci\u00f3j\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 mTORC1 \u00e9s AMPK szab\u00e1lyoz\u00e1si kapcsolatainak rendszerszint\u0171 vizsg\u00e1lata cellul\u00e1ris stressz eset\u00e9n<\/a><\/li>\n
    74. Percze Krisztina (2022) Generation of respiratory syncytial virus specific aptamers<\/a><\/li>\n
    75. M\u00e1rton Margita \u00c1gnes (2022) Az endoplazm\u00e1s retikulum stressz v\u00e1lasz UPR-PERK \u00e1g\u00e1nak rendszerszint\u0171 vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    76. Hajd\u00fa G\u00e1bor Zsolt (2022) Toxic stress-induced adaptive cellular and behavioral responses in C. elegans<\/a><\/li>\n
    77. Mendik P\u00e9ter (2023) Analysis and role of translocating protein in protein-protein interaction networks<\/a><\/li>\n
    78. Gurbi Bianka (2023) Predikt\u00edv \u00e9s prognosztikus biomarkerek, valamint rezisztenciamechanizmusok vizsg\u00e1lata fej-nyaki tumorokban<\/a><\/li>\n
    79. Szek\u00e9r Patrik (2023) DEVELOPMENT AND OPTIMIZATION OF SCREENING ASSAYS FOR TARGETED MINIPROTEIN THERAPEUTICS: FOCUS ON KV1.3 AND MMP-2<\/a><\/li>\n
    80. Harkai \u00c1kos (2023) Bakteri\u00e1lis biofilmk\u00e9pz\u0151d\u00e9st g\u00e1tl\u00f3 aptamerek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sa \u00e9s vizsg\u00e1lata<\/a><\/li>\n
    81. Hajd\u00fa Bence (2023) Systems Biological Analysis of mTOR-Dependent Molecular Mechanisms of Autophagy<\/a><\/li>\n
    82. Tibori Kinga (2023) Studies on transcriptional control and genetic polymorphism of human stearoyl-CoA desaturase 1<\/a><\/li>\n<\/ol>\n\n<\/div>

      Kandid\u00e1tusi<\/h2>\n
      \n\n
        \n
      1. Dr. Guba Ferenc (1954) Az izom elektronmikroszk\u00f3pos vizsg\u00e1lata<\/li>\n
      2. Dr. B\u00edr\u00f3 Endre (1955) Az izomfeh\u00e9rj\u00e9k biok\u00e9mi\u00e1ja a mechanikai kapcsolat szempontj\u00e1b\u00f3l<\/li>\n
      3. Dr. Kramer Mikl\u00f3s (1956) Adatok a feh\u00e9rj\u00e9k bioszint\u00e9zis\u00e9nek k\u00e9rd\u00e9s\u00e9hez. A penicillin\u00e1z induk\u00e1lt k\u00e9pz\u0151d\u00e9s\u00e9nek folyamata B. cereus nyugv\u00f3sejtjeiben<\/li>\n
      4. Dr. Fazekas S\u00e1ndor (1959) \u00c9p \u00e9s regener\u00e1l\u00f3 m\u00e1jsz\u00f6vet n\u00e9h\u00e1ny dehidrogen\u00e1z aktivit\u00e1sa \u00e9s ezek napszakos ingadoz\u00e1sa<\/li>\n
      5. Dr. Zabos P\u00e9ter (1960) Adatok a streptomicin hat\u00e1sm\u00f3dj\u00e1hoz<\/li>\n
      6. Dr. D\u00e9nes G\u00e9za (1961) Az enzimszint\u00e9zis szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata. A b\u00e9ta-galaktozid\u00e1z szint\u00e9zis \u00e9s a lakt\u00f3z anyagcsere regul\u00e1ci\u00f3ja Escherichia coli-ban<\/li>\n
      7. Dr. M\u00e1nyai S\u00e1ndor (1961) Adenozintrifoszf\u00e1t \u00e9s glicerinsav-2,3 difoszf\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sa a magvatlan v\u00f6r\u00f6sv\u00e9rtestekben<\/li>\n
      8. Dr. Sz\u00e9kely M\u00e1ria (1961) A strukt\u00fara szerepe az anyagcsere folyamatok koordin\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban<\/li>\n
      9. Dr. G\u00e1rdos Gy\u00f6rgy (1962) Az emberi v\u00e9r anyagcser\u00e9j\u00e9nek \u00e9s egyenl\u0151tlen ioneloszl\u00e1s\u00e1nak kapcsolata<\/li>\n
      10. Dr. Cs\u00e1nyi Vilmos (1964) A B. cereus indukt\u00edv penicillin szint\u00e9zis\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa<\/li>\n
      11. Dr. Venetianer P\u00e1l (1964) A diszulfid hidak kialakul\u00e1sa a feh\u00e9rj\u00e9kben. A reduk\u00e1lt ribonukle\u00e1z enzimatikus reaktiv\u00e1l\u00e1sa<\/li>\n
      12. Dr. Csuzi S\u00e1ndor (1966) A Bacillus cereus 569 litikus enzim<\/li>\n
      13. Dr. Farag\u00f3 Anna (1969) Az arginin bioszint\u00e9zis alloszterikus enzime Chlamydomonas reinhardti-ban<\/li>\n
      14. Dr. Staub M\u00e1ria (1969) A fenilalanin bioszint\u00e9zis els\u0151 alloszterikus enzime E. coli-ban<\/li>\n
      15. Dr. T. Szab\u00f3 M\u00e1ria (1970) A sert\u00e9s pankre\u00e1sz amil\u00e1z heterogenit\u00e1sa \u00e9s k\u00f6t\u0151d\u00e9se mikrosz\u00f3m\u00e1khoz<\/li>\n
      16. Dr. T\u00f3th Mikl\u00f3s (1971) Tesztoszteron hat\u00e1sa a feh\u00e9rjeszint\u00e9zisre a patk\u00e1ny vesicula seminalisban<\/li>\n
      17. Dr. Ga\u00e1l \u00d6d\u00f6n (1972) A patk\u00e1nym\u00e1j ribosz\u00f3m\u00e1k szerkezet\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/li>\n
      18. Dr. Machovich Raymund (1972) Biok\u00e9miai mechanizmusok szerepe acut pancreatitisben<\/li>\n
      19. Dr. Vincze Istv\u00e1n (1972) A Chlamydomonas reinhardti homoszerin-dehidrogen\u00e1za<\/li>\n
      20. Dr. M\u00e9sz\u00e1ros K\u00e1roly (1977) Az aminoglikog\u00e9n transzl\u00e1ci\u00f3 g\u00e1tl\u00f3 hat\u00e1sa galakt\u00f3zaminhepatitiszben<\/li>\n
      21. Dr. Veres Judith (1978) Hum\u00e1n sz\u00e9rumfeh\u00e9rj\u00e9k (popul\u00e1ci\u00f3s anal\u00edzis)<\/li>\n
      22. Dr. Phan Le Hang (1979) Kismolekul\u00e1j\u00fa cAMP-k\u00f6t\u0151 feh\u00e9rje izol\u00e1l\u00e1sa hum\u00e1n tonzilla limfocit\u00e1kb\u00f3l<\/li>\n
      23. Dr. B\u00e1nfalvi G\u00e1sp\u00e1r (1980) Bacillus cereus-b\u00f3l izol\u00e1lt ATP-dependens DN\u00e1z elk\u00fcl\u00f6n\u00edt\u00e9se ATP\u00e1zra \u00e9s DN\u00e1zra<\/li>\n
      24. Dr. Tak\u00e1ts Attila (1980) A cAMP f\u00fcgg\u0151 protein kin\u00e1z a szemlecse epit\u00e9l sejtjeiben \u00e9s magvatlan rostjaiban<\/li>\n
      25. Dr. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy (1981) Az adrenokortikotr\u00f3p hormon hat\u00e1sa izol\u00e1lt, illetve teny\u00e9sztett mell\u00e9kvesek\u00e9reg sejtekre<\/li>\n
      26. Dr. Nagy Lajos (1981) Biol\u00f3giailag akt\u00edv anyagok az asztma bronchiale patogenezis\u00e9ben<\/li>\n
      27. Dr. Szamel M\u00e1rta (1981) Plazmamembr\u00e1n v\u00e1ltoz\u00e1sok szerepe a limfocita stimul\u00e1ci\u00f3 korai szakasz\u00e1ban<\/li>\n
      28. Dr. Mandl J\u00f3zsef (1982) Izol\u00e1lt m\u00e1jsejtek \u00f6ssz-feh\u00e9rje szint\u00e9zise \u00e9s g\u00e1tl\u00e1sa m\u00e1jk\u00e1ros\u00edt\u00f3 szerek hat\u00e1s\u00e1ra<\/li>\n
      29. Dr. Pusk\u00e1s M\u00e1ria (1982) A hum\u00e1n tonzilla szerepe a bakt\u00e9riumok elleni v\u00e9dekez\u00e9sben lizozim \u00e9s immunglobulin szint\u00e9zis<\/li>\n
      30. Dr. Hrab\u00e1k Andr\u00e1s (1983) Sejtek k\u00f6z\u00f6tti k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokban r\u00e9szt vev\u0151 limfocita membr\u00e1n feh\u00e9rj\u00e9k izol\u00e1l\u00e1sa \u00e9s biok\u00e9miai jellemz\u00e9se<\/li>\n
      31. Dr. Sasv\u00e1ri-Sz\u00e9kely M\u00e1ria (1983) Hum\u00e1n tonzilla limfocit\u00e1k stimul\u00e1lt \u00e1llapota \u00e9s nyugv\u00f3 f\u00e1zisba val\u00f3 \u00e1tmenete in vitro rendszerben<\/li>\n
      32. Dr. Zak\u00e1r Tam\u00e1s (1983) Szexu\u00e1lszteroidok hat\u00e1smechanizmusa \u00e9s bioszint\u00e9zis\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa \u00fajabb k\u00eds\u00e9rleti modellekben<\/li>\n
      33. Dr. Nikolics K\u00e1roly (1984) A hipofizis specifikus gonadrotropin-releasing hormon receptorainak fotoaffinit\u00e1s jelz\u00e9se<\/li>\n
      34. Dr. Romh\u00e1nyi Tibor (1984) A hiszton kin\u00e1z II. n\u00e9ven ismert proteinkin\u00e1z intrinsic szubsztr\u00e1t-specifit\u00e1sa<\/li>\n
      35. Dr. Varga Vince (1984) A gamma-glutamil transzpeptid\u00e1z lokaliz\u00e1ci\u00f3ja \u00e9s a glutaminsav anal\u00f3g cisztein szulfinsav lehets\u00e9ges szerepe a k\u00f6zponti idegrendszerben<\/li>\n
      36. Dr. Varr\u00f3 Andrea (1984) Az agy kolecisztokinin k\u00e9szlet\u00e9nek jellemz\u00e9se biok\u00e9miai m\u00f3dszerekkel patk\u00e1nyban<\/li>\n
      37. Dr. Nguyen Nghiem Luat (1987) Az emetin hat\u00e1sa az eg\u00e9r-timusz makromolekularis folyamat\u00e1ra<\/li>\n
      38. Dr. V\u00e9r \u00c1gota (1987) Akt\u00edv Ca2+-transzport rendszerek jellemz\u00e9se \u00e9s lehets\u00e9ges szab\u00e1lyoz\u00e1sa patk\u00e1ny miometriumban, v\u00e1ltoz\u00e1sok terhess\u00e9g folyam\u00e1n<\/li>\n
      39. Dr. Csermely P\u00e9ter (1988) K\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok a T limfocit\u00e1k jel\u00e1tviteli rendszerei k\u00f6z\u00f6tt: a cink ionok szerepe<\/li>\n
      40. Dr. Csuka Ildik\u00f3 (1988) Makrof\u00e1g eredet\u0171 peptid \u00e9s az emetin hat\u00e1sa a limfocit\u00e1kra<\/li>\n
      41. Dr. Horv\u00e1th K\u00e1roly (1988) A gliadin hat\u00e1sainak vizsg\u00e1lata in vivo \u00e9s in vitro k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt<\/li>\n
      42. Dr. Ker\u00e9nyi Zsuzsa (1988) A 2,3-difoszfoglicer\u00e1t \u00e9s a sz\u00f6veti oxig\u00e9nell\u00e1t\u00e1s vizsg\u00e1lata cukorbetegekben \u00e9s cukorbeteg terhesekben<\/li>\n
      43. Dr. M\u00e9sz\u00e1ros Gy\u00f6rgy (1989) A proteinkin\u00e1z A \u00e9s a proteinkin\u00e1z C szubcellul\u00e1ris megoszl\u00e1sa \u00e9s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck n\u00e9h\u00e1ny saj\u00e1toss\u00e1ga<\/li>\n
      44. Dr. M\u00fcllner N\u00e1ndor (1989) Detergens szolubiliz\u00e1lt szarkoplazmatikus retikulum Ca2+-ATP\u00e1z stabiliz\u00e1l\u00e1sa \u00e9s h\u00e1rom dimenzi\u00f3s krist\u00e1lyos\u00edt\u00e1sa<\/li>\n
      45. Dr. B\u00e1nhegyi G\u00e1bor (1990) A biotranszform\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a sz\u00e9nhidr\u00e1t-anyagcsere szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak kapcsolatai a m\u00e1jban. A kofaktor ell\u00e1t\u00e1s \u00e9s a cAMP szerepe<\/li>\n
      46. Dr. Buday L\u00e1szl\u00f3 (1990) A protein kin\u00e1z C izoenzimei k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 sz\u00f6vetekben<\/li>\n
      47. Dr. Idei Mikl\u00f3s (1990) A biodetektor alkalmaz\u00e1sa kromatogr\u00e1fi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sokban<\/li>\n
      48. Dr. Solymossy Magda (1990) Leukocit\u00e1k v\u00e1laszreakci\u00f3i n\u00e9h\u00e1ny bakteri\u00e1lis \u00e9s eml\u0151s eredet\u0171 oldhat\u00f3 anyagokra<\/li>\n
      49. Dr. Turi \u00c1gnes (1990) A Ca2+ szerepe a miometri\u00e1lis Na+\/K+-ATP\u00e1z aktivit\u00e1s\u00e1nak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban<\/li>\n
      50. Dr. Kalapos Mikl\u00f3s P\u00e9ter (1991) A metilgliox\u00e1l-anyagcsere vizsg\u00e1lata eg\u00e9rm\u00e1jban<\/li>\n
      51. Dr. Asb\u00f3th Gergely (1994) Eikozanoidok szerepe a m\u00e9h m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben<\/li>\n<\/ol>\n\n<\/div>

        Egyetemi doktori<\/h2>\n
        \n\n
          \n
        1. Sepr\u0151di J\u00e1nos (ELTE 1974, PhD 1996) Az alfa melanotropin \u00e9s anal\u00f3gjainak szint\u00e9zise \u00e9s szerkezet-hat\u00e1s vizsg\u00e1lata<\/li>\n
        2. Nikolics K\u00e1roly (ELTE 1975) \u00daj m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1sa biol\u00f3giailag akt\u00edv peptidek izot\u00f3pos jelz\u00e9s\u00e9re<\/li>\n
        3. Solymossy Magda (SOTE 1975) Feh\u00e9rj\u00e9k \u00e9s sz\u00e9nhidr\u00e1tok vizsg\u00e1lata a szemlencs\u00e9ben<\/li>\n
        4. \u00c9rchegyi Judit (ELTE 1976, PhD 1997) Modellpeptidek szint\u00e9zise \u00e9s alkalmaz\u00e1suk protein-nukleinsav k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok anal\u00edzis\u00e9ben<\/li>\n
        5. Hrab\u00e1k Andr\u00e1s (ELTE 1976) Vizsg\u00e1latok hum\u00e1n limfocita membr\u00e1nokon<\/li>\n
        6. K\u00e9ri Gy\u00f6rgy (ELTE 1976) Vazopresszin sz\u00e1rmaz\u00e9kok szint\u00e9zise \u00e9s r\u00e1dioakt\u00edv jelz\u00e9se<\/li>\n
        7. Sasv\u00e1ri-Sz\u00e9kely M\u00e1ria (ELTE 1976) Uridin transzport \u00e9s RNS szint\u00e9zis hum\u00e1n limfocit\u00e1kban<\/li>\n
        8. Csuka Ildik\u00f3 (SOTE 1977) Az iboly\u00e1nt\u00fali sug\u00e1rz\u00e1s hat\u00e1sa a T \u00e9s B limfocita popul\u00e1ci\u00f3kra<\/li>\n
        9. Mez\u0151 Imre (ELTE 1978, PhD 1998) Triciummal jelzett peptidhormonok szint\u00e9zise<\/li>\n
        10. Turi \u00c1gnes (ELTE 1979) A Na+ \u00e9s K+ transzportban r\u00e9szt vev\u0151 ATP-\u00e1zok vizsg\u00e1lata k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0171 fajok miometrium\u00e1nak mikrosz\u00f3ma, illetve plazmamembr\u00e1n frakci\u00f3iban<\/li>\n
        11. M\u00e9sz\u00e1ros Gy\u00f6rgy (ELTE 1980) A cAMP-dependens proteinkin\u00e1z eloszl\u00e1s\u00e1nak \u00e9s reakci\u00f3mechanizmus\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/li>\n
        12. T\u00f6r\u00f6k Katalin (ELTE 1980) Az agysz\u00f6vetb\u0151l izol\u00e1lhat\u00f3, n\u00e9h\u00e1ny er\u0151sen savas jelleg\u0171 ninhidrin pozit\u00edv vegy\u00fclet izol\u00e1l\u00e1sa \u00e9s azonos\u00edt\u00e1sa biok\u00e9miai hat\u00e1saik elemz\u00e9se<\/li>\n
        13. Horv\u00e1th Anik\u00f3 (ELTE 1981, PhD 1997) \u00daj term\u00e9szetes vegy\u00fclet a gamma-L-glutamiltaurin \u00e9s n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1rmaz\u00e9k\u00e1nak szint\u00e9zise<\/li>\n
        14. Csermely P\u00e9ter (ELTE 1983) Gamma-glutamil transzpeptid\u00e1z be\u00e9p\u00edt\u00e9se liposz\u00f3m\u00e1ba, a keletkezett modellrendszer alkalmaz\u00e1sai<\/li>\n
        15. Sz\u0151ke Bal\u00e1zs (ELTE 1983) A gonadotropin-releasing hormon in vitro leboml\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata<\/li>\n
        16. M\u00fcllner N\u00e1ndor (ELTE 1984) N\u00e9h\u00e1ny antiaritmikus szer hat\u00e1sa a sz\u00edvizom kationtranszport folyamataira<\/li>\n
        17. So\u00f3ki-T\u00f3th \u00c1gnes (BME 1984) Poli(ADP-ribozil)\u00e1ci\u00f3 \u00e9s a DNS szint\u00e9zis \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s\u00e9nek vizsg\u00e1lata<\/li>\n
        18. Tenke \u00c9va (ELTE 1988) Az ATP-dependens DN-\u00e1z struktur-g\u00e9njeinek anal\u00edzise<\/li>\n
        19. Kalapos Mikl\u00f3s P\u00e9ter (BME 1990) K\u00eds\u00e9rlet a hallgat\u00f3i aktivit\u00e1s fokoz\u00e1s\u00e1ra az orvosi k\u00e9mia oktat\u00e1s\u00e1ban<\/li>\n
        20. Vad\u00e1sz Zsolt (ELTE 1990, PhD 1997) \u00daj szomatosztatin \u00e9s ors\u00f3hal GnRH-anal\u00f3g tervez\u00e9se \u00e9s szint\u00e9zise<\/li>\n
        21. Balogh \u00c1gnes (ELTE 1992, PhD1997) Sejtoszt\u00f3d\u00e1st szab\u00e1lyoz\u00f3 jel\u00e1tviteli mechanizmusok vizsg\u00e1lata vastagb\u00e9l eredet\u0171 karcin\u00f3ma sejtvonalakon<\/li>\n
        22. V\u00e1ntus Tibor (ELTE 1994, PhD 1996) A TT2-32 jel\u0171 szomatosztatin szerkezeti anal\u00f3g jel\u00e1tviteli mechanizmusa \u00e9s hat\u00e1sa a sejtprolifer\u00e1ci\u00f3ra<\/li>\n<\/ol>\n<\/div><\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

          A tansz\u00e9k tudom\u00e1nyos teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9t jellemzik az itt k\u00e9sz\u00fclt \u00e9rtekez\u00e9sek. Az elm\u00falt \u00f6tven \u00e9vben a tudom\u00e1nyos min\u0151s\u00edt\u00e9si rendszer t\u00f6bbsz\u00f6r v\u00e1ltozott. Ez a r\u00e9sz a nagydoktori (tudom\u00e1nyok doktora, MTA doktora), PhD, kandid\u00e1tusi \u00e9s egyetemi doktori \u00e9rtekez\u00e9seket tartalmazza meg\u00edr\u00e1suk\/megv\u00e9d\u00e9s\u00fck sorrendj\u00e9ben. Dr. D\u00e9nes G\u00e9za (1969) Aminosavak bioszint\u00e9zis\u00e9nek szab\u00e1lyoz\u00e1sa mikroorganizmusokban Dr. Cs\u00e1nyi Vilmos (1970) A penicillin\u00e1z molekul\u00e1ris biol\u00f3gi\u00e1ja Dr. Tepl\u00e1n …<\/p>\n","protected":false},"author":8,"featured_media":0,"parent":7,"menu_order":1,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[],"tags":[],"class_list":["post-13","page","type-page","status-publish","hentry"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/users\/8"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=13"}],"version-history":[{"count":11,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":8793,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/13\/revisions\/8793"}],"up":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/7"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=13"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=13"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/molekularis-biologia\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=13"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}