{"id":87160,"date":"2018-09-12T11:59:26","date_gmt":"2018-09-12T09:59:26","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/?p=87160"},"modified":"2019-05-21T13:02:48","modified_gmt":"2019-05-21T11:02:48","slug":"a-tartos-stresszhatasert-felelos-uj-agyi-folyamatot-azonositottak-az-egyetem-kutatoi-a-nap-kereteben","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/2018\/09\/12\/a-tartos-stresszhatasert-felelos-uj-agyi-folyamatot-azonositottak-az-egyetem-kutatoi-a-nap-kereteben\/","title":{"rendered":"A tart\u00f3s stresszhat\u00e1s\u00e9rt felel\u0151s \u00faj agyi folyamatot azonos\u00edtottak az egyetem kutat\u00f3i a NAP keret\u00e9ben"},"content":{"rendered":"<p>A k\u00e9sleltetett stresszreakci\u00f3\u00e9rt \u00e9s a stressz hosszabb t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sai\u00e9rt felel\u0151s \u00faj agyi folyamatot azonos\u00edtottak a Semmelweis Egyetem kutat\u00f3i a Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) keret\u00e9ben. Az agyv\u00edzen kereszt\u00fcl k\u00f6zvet\u00edtett mechanizmus eset\u00e9ben a vesz\u00e9ly fell\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bb t\u00edzperces k\u00e9s\u00e9ssel aktiv\u00e1l\u00f3dik az az agyi ter\u00fclet, mely a stresszre adott v\u00e1lasz\u00e9rt \u00e9s a viselked\u00e9s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s. Az eredm\u00e9nyek \u00faj t\u00e1vlatokat nyithatnak a poszttraum\u00e1s stressz szindr\u00f3ma, a kr\u00f3nikus stressz \u00e9s a ki\u00e9g\u00e9s idegi folyamatainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83187_IMG_5967-scr.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"alignright wp-image-87164\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83187_IMG_5967-scr-200x300.jpg\" alt=\"\" width=\"280\" height=\"420\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83187_IMG_5967-scr-200x300.jpg 200w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83187_IMG_5967-scr.jpg 500w\" sizes=\"auto, (max-width: 280px) 100vw, 280px\" \/><\/a>A kutat\u00f3k most publik\u00e1lt eredm\u00e9nye alapj\u00e1n \u00faj \u00e9rtelmet nyer az a mond\u00e1s, hogy \u201efelforr az agyvizem\u201d \u2013 b\u00e1r h\u0151m\u00e9rs\u00e9kletemelked\u00e9sr\u0151l nincs sz\u00f3, de val\u00f3ban t\u00f6rt\u00e9nik valami az agyv\u00edzzel stresszhelyzetben &#8211; mondja Dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n, az Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet egyetemi tan\u00e1ra, a K\u00eds\u00e9rletes Neuroanat\u00f3miai \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai Csoport vezet\u0151je. Mindeddig k\u00e9t f\u0151 agyi stresszmechanizmus volt ismert, mindkett\u0151 elind\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt a hipotalamuszban tal\u00e1lhat\u00f3 idegsejtek j\u00f3l k\u00f6r\u00fcl\u00edrhat\u00f3 csoportja felel\u0151s. Az egyik folyamat egy hormon\u00e1lis \u00fat, mely v\u00e9gs\u0151 soron a v\u00e9r\u00e1ramon kereszt\u00fcl a mell\u00e9kves\u00e9b\u0151l szabad\u00edt fel hormonokat a stresszhat\u00e1st k\u00f6vet\u0151en m\u00e1sodperceken bel\u00fcl. A m\u00e1sik, idegi \u00fat m\u00e9g gyorsabb, mely sor\u00e1n k\u00f6zvetlen idegi \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9s alakul ki a viselked\u00e9s\u00fcnket d\u00f6nt\u0151en kialak\u00edt\u00f3 \u00fan. prefront\u00e1lis k\u00e9reg fel\u00e9 a m\u00e1sodperc t\u00f6rtr\u00e9sze alatt.<\/p>\n<p>A K\u00eds\u00e9rletes Neuroanat\u00f3miai \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9sbiol\u00f3giai Csoport munkat\u00e1rsai ugyanakkor meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k: ugyanezen idegsejtek egy harmadik \u00faton is k\u00e9pesek stresszreakci\u00f3t kiv\u00e1ltani, melynek hat\u00e1sa ugyanakkor j\u00f3val k\u00e9s\u0151bb jelentkezik \u00e9s tart\u00f3s. A most le\u00edrt teljesen \u00faj mechanizmus az agyv\u00edzen kereszt\u00fcl zajlik. Ennek sor\u00e1n az idegrendszer fejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben, karbantart\u00e1s\u00e1ban is fontos szerepet j\u00e1tsz\u00f3 molekula, az \u00fan. ciliaris neurotrofikus faktor (CNTF) az agyv\u00edzben keringve ker\u00fcl le a stresszk\u00f6zponthoz. Mivel az agyv\u00edzzel terjed\u0151 mechanizmusr\u00f3l van sz\u00f3, ez sokkal lassabb, mint a v\u00e9r\u00e1ramon kereszt\u00fcl zajl\u00f3 folyamat; az agyv\u00edzben lassabban h\u00edgul fel az anyag, \u00e9s ez\u00e9rt hosszan tudja kifejteni a hat\u00e1s\u00e1t. Az agyv\u00edzben l\u00e9v\u0151 molekul\u00e1k pedig sz\u00fcntelen\u00fcl bomb\u00e1zz\u00e1k a stresszk\u00f6zpont idegsejtjeit, amik a prefront\u00e1lis k\u00e9rget tartj\u00e1k folyamatosan \u00e9beren, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben egy \u00e9berebb, magasabb reakci\u00f3k\u00e9szs\u00e9g\u0171 idegrendszeri \u00e1llapot alakul ki.<\/p>\n<p>Dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n szerint nagyon val\u00f3sz\u00edn\u0171, hogy stresszhat\u00e1s eset\u00e9n mindh\u00e1rom mechanizmus bekapcsol\u00f3dik, a stressz k\u00e9sleltetett, tart\u00f3s hat\u00e1s\u00e1nak kialakul\u00e1s\u00e1ban ugyanakkor ennek a harmadik t\u00edpus\u00fa, \u00e1ltaluk azonos\u00edtott folyamatnak van szerepe.\u00a0<\/p>\n<p>Azt, hogy az agyvel\u0151 mely ter\u00fcletei felel\u0151sek a k\u00edv\u00fclr\u0151l \u00e9rkez\u0151 stresszingerre adott gyors v\u00e1lasz\u00e9rt, Dr. Selye J\u00e1nos vil\u00e1gh\u00edr\u0171, magyar sz\u00e1rmaz\u00e1s\u00fa stresszkutat\u00f3 munk\u00e1ss\u00e1ga \u00f3ta tudjuk. Szint\u00e9n \u0151 \u00edrta le, hogy mi t\u00f6rt\u00e9nik stresszhelyzetben, mik\u00e9nt aktiv\u00e1lja a hipotalamusz a hipof\u00edzist, az pedig a mell\u00e9kvesek\u00e9rget \u2013 eml\u00e9keztet Dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n. A stressz azonban elh\u00faz\u00f3d\u00f3 folyamat, a k\u00f6rnyezeti fenyegetetts\u00e9g lehet\u0151s\u00e9ge p\u00e9ld\u00e1ul hosszabban is fenn\u00e1llhat, mely nemcsak azonnali, hanem tart\u00f3s figyelmi \u00e1llapotot k\u00edv\u00e1n a szervezett\u0151l. A kutat\u00f3k ezt a folyamatot k\u00edv\u00e1nt\u00e1k meg\u00e9rteni, amikor a Nemzeti Agykutat\u00e1si Program keret\u00e9ben a limbikus rendszer m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek \u00e9s zavarainak molekul\u00e1ris biol\u00f3giai h\u00e1tter\u00e9t kezdt\u00e9k felt\u00e9rk\u00e9pezni.<\/p>\n<p><a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr.jpg\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter wp-image-87166 size-full\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr.jpg\" alt=\"\" width=\"950\" height=\"579\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr.jpg 950w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr-300x183.jpg 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr-768x468.jpg 768w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2018\/09\/RS83177_IMG_6002-scr-492x300.jpg 492w\" sizes=\"auto, (max-width: 950px) 100vw, 950px\" \/><\/a>Az agyv\u00edzen kereszt\u00fcli fent le\u00edrt mechanizmust nemcsak \u00e1llatk\u00eds\u00e9rletekben, de emberi mint\u00e1kon is kimutatt\u00e1k. A k\u00eds\u00e9rletekben felhaszn\u00e1lt emberi mint\u00e1kat az ugyancsak a NAP \u00e1ltal t\u00e1mogatott, Dr. Palkovits Mikl\u00f3s, az Anat\u00f3miai, Sz\u00f6vet- \u00e9s Fejl\u0151d\u00e9stani Int\u00e9zet professzor emeritusa \u00e1ltal vezetett Hum\u00e1n Agysz\u00f6vet Bank \u00e9s Laborat\u00f3rium biztos\u00edtotta. A kutat\u00e1sok r\u00e9szben kollabor\u00e1ci\u00f3ban, Dr. Hark\u00e1ny Tiborral, a B\u00e9csi Orvostudom\u00e1nyi Egyetem tansz\u00e9kvezet\u0151 professzor\u00e1val \u00e9s kutat\u00f3ival egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9sben val\u00f3sult meg.<\/p>\n<p>A munk\u00e1t Dr. Alp\u00e1r Al\u00e1n \u00f6t \u00e9vvel ezel\u0151tt kezdte el az akkor harmad\u00e9ves orvostanhallgat\u00f3val, Zahola P\u00e9terrel, aki az\u00f3ta m\u00e1r PhD-hallgat\u00f3k\u00e9nt dolgozik a munkacsoportban. A kutat\u00f3csoport vezet\u0151je \u00fagy l\u00e1tja, a felfedez\u00e9s \u00faj t\u00e1vlatokat jelenthez a poszttraum\u00e1s stressz szindr\u00f3ma kialakul\u00e1s\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben is. Az akut stressz \u00e1lland\u00f3sul\u00e1sa, kr\u00f3nikuss\u00e1 v\u00e1l\u00e1sa, a ki\u00e9g\u00e9s a mai t\u00e1rsadalom sz\u00e1m\u00e1ra komoly kih\u00edv\u00e1st jelent, az ehhez vezet\u0151 idegi folyamat meg\u00e9rt\u00e9se k\u00e9s\u0151bb lehet\u0151s\u00e9get adhat ezeknek a neuropszichi\u00e1triai megbeteged\u00e9seknek a kezel\u00e9s\u00e9re. A kutat\u00e1s sor\u00e1n t\u00f6bb olyan molekul\u00e1ris mechanizmust is bemutattak, ami a k\u00e9s\u0151bbiekben gy\u00f3gyszerc\u00e9lpont lehet a farmakol\u00f3gusok sz\u00e1m\u00e1ra.<\/p>\n<p>A Nemzeti Agykutat\u00e1si Program keret\u00e9ben v\u00e9gzett kutat\u00e1s eredm\u00e9nyeir\u0151l sz\u00f3l\u00f3 publik\u00e1ci\u00f3 ma\u00a0jelent meg az Eur\u00f3pai Molekul\u00e1ris Biol\u00f3giai Szervezet \u00fajs\u00e1gj\u00e1ban, a The EMBO Journalben.<\/p>\n<p>Fot\u00f3: Kov\u00e1cs Attila, Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A k\u00e9sleltetett stresszreakci\u00f3\u00e9rt \u00e9s a stressz hosszabb t\u00e1v\u00fa hat\u00e1sai\u00e9rt felel\u0151s \u00faj agyi folyamatot azonos\u00edtottak a Semmelweis Egyetem kutat\u00f3i a Nemzeti Agykutat\u00e1si Program (NAP) keret\u00e9ben. Az agyv\u00edzen kereszt\u00fcl k\u00f6zvet\u00edtett mechanizmus eset\u00e9ben a vesz\u00e9ly fell\u00e9p\u00e9se ut\u00e1n t\u00f6bb t\u00edzperces k\u00e9s\u00e9ssel aktiv\u00e1l\u00f3dik az az agyi ter\u00fclet, mely a stresszre adott v\u00e1lasz\u00e9rt \u00e9s a viselked\u00e9s kialak\u00edt\u00e1s\u00e1\u00e9rt felel\u0151s. Az eredm\u00e9nyek \u00faj &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101405,"featured_media":87163,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[732],"class_list":["post-87160","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","tag-temaajanlo"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87160","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101405"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=87160"}],"version-history":[{"count":7,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87160\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":87229,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/87160\/revisions\/87229"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/87163"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=87160"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=87160"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=87160"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}