{"id":5119,"date":"2011-05-25T12:37:19","date_gmt":"2011-05-25T11:37:19","guid":{"rendered":"http:\/\/mediasarok.sote.hu\/?p=5119"},"modified":"2011-05-25T12:37:19","modified_gmt":"2011-05-25T11:37:19","slug":"lendulet-program-a-nyertes-palyazok","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/2011\/05\/25\/lendulet-program-a-nyertes-palyazok\/","title":{"rendered":"Lend\u00fclet Program: A nyertes p\u00e1ly\u00e1z\u00f3k"},"content":{"rendered":"

A NYERTES P\u00c1LY\u00c1Z\u00d3K<\/strong><\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

Az id\u00e9n harmadszor meghirdetett Lend\u00fclet programban az idegsejteket, az eml\u00e9kez\u00e9st vagy a b\u0151rbetegs\u00e9gek kezel\u00e9si m\u00f3djait kutat\u00f3 orvos, a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekv\u0151 virol\u00f3gus, a s\u00e9r\u00fclt g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny jav\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkod\u00f3 biol\u00f3gus, a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1l\u00f3 \u00f6kol\u00f3gus, a cukorbetegs\u00e9g okait kutat\u00f3 gyermekgy\u00f3gy\u00e1sz, az Alzheimer k\u00f3r kezel\u00e9s\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 vegy\u00e9sz mellett biok\u00e9mikus, fizikus, nyelv\u00e9sz, \u0151sl\u00e9nykutat\u00f3, anat\u00f3mus tal\u00e1lhat\u00f3 a 16 nyertes kiv\u00e1l\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tt.<\/p>\n

Az MTA a leend\u0151 kutat\u00f3csoport-vezet\u0151kt\u0151l akt\u00edv kutat\u00f3i \u00e9s kutat\u00e1svezet\u00e9si munk\u00e1t v\u00e1r a k\u00f6vetkez\u0151 10-15 \u00e9vben. A Lend\u00fclet program keret\u00e9ben az al\u00e1bbi nemzetk\u00f6zileg is versenyk\u00e9pes, iskolateremt\u0151 kutat\u00f3csoport-vezet\u0151ket v\u00e1rja haza k\u00fclf\u00f6ldr\u0151l \u00e9s\/vagy biztos\u00edtja a lehet\u0151s\u00e9get \u00e9s t\u00e1mogat\u00e1st c\u00e9lkit\u0171z\u00e9seik megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra Magyarorsz\u00e1gon:<\/p>\n

\n

<\/strong><\/p>\n

AKAD\u00c9MIAI KUTAT\u00d3INT\u00c9ZETEKBE P\u00c1LY\u00c1Z\u00d3 NYERTESEK<\/strong><\/p>\n

\n

Makara Judit harminch\u00e9t \u00e9ves kutat\u00f3orvos <\/strong>az idegsejtek inform\u00e1ci\u00f3-feldolgoz\u00e1s\u00e1t tanulm\u00e1nyozza. \u00c9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a dendritek, vagyis az idegsejtek azon ny\u00falv\u00e1nyai \u00e1llnak, amelyek a m\u00e1s sejtekt\u0151l \u00e9rkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3t fogadj\u00e1k az \u00fagynevezett szinaptikus kapcsolatokon kereszt\u00fcl. Makara Judit a Ph.D. fokozat megszerz\u00e9se ut\u00e1n el\u0151sz\u00f6r az id\u00e9n Agy-d\u00edjjal kit\u00fcntetett Freund Tam\u00e1s akad\u00e9mikus laborat\u00f3rium\u00e1hoz csatlakozott, majd 2006-t\u00f3l a dendritek kutat\u00e1s\u00e1nak egyik vezet\u0151 tud\u00f3sa, Jeffrey Magee laborat\u00f3rium\u00e1ban folytatta munk\u00e1j\u00e1t az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban, a Janelia Farm Research Campuson, a Howard Hughes Medical Institute-ban. Innen t\u00e9r most haza a Freund Tam\u00e1s \u00e1ltal vezetett MTA KOKI-ba. \u00a0Az ut\u00f3bbi \u00e9vek kutat\u00e1sai bizony\u00edtott\u00e1k, hogy a dendritek akt\u00edvan r\u00e9szt vesznek a szinaptikus inform\u00e1ci\u00f3 feldolgoz\u00e1s\u00e1ban,\u00a0 \u00f6sszetett szinaptikus aktivit\u00e1smint\u00e1zatok be\u00e9rkez\u00e9s\u00e9t k\u00e9pesek \u00e9rz\u00e9kelni \u00e9s jelezni a sejt t\u00f6bbi r\u00e9sz\u00e9nek. Makara Judit kutat\u00f3csoportj\u00e1val a dendritek szerep\u00e9t vizsg\u00e1lja majd az idegsejth\u00e1l\u00f3zatok m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9s az eml\u00e9kez\u00e9sben.<\/p>\n

\n

<\/strong><\/p>\n

Sz\u00fcts D\u00e1vid harminch\u00e9t \u00e9ves molekul\u00e1ris biol\u00f3gus <\/strong>a St. George\u2019s University of Londonban, a <\/strong>brit f\u0151v\u00e1rosban v\u00e9gzett oktat\u00f3i \u00e9s kutat\u00f3i tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t cser\u00e9li fel az MTA SZBK Enzimol\u00f3giai Int\u00e9zet\u00e9ben elnyert kutat\u00f3csoport-vezet\u0151i poszt\u00e9rt. Sz\u0171ts D\u00e1vid a s\u00e9r\u00fclt g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny jav\u00edt\u00e1s\u00e1t \u00e9s m\u00e1sol\u00e1s\u00e1t el\u0151seg\u00edt\u0151, sejten bel\u00fcli folyamatok vizsg\u00e1lat\u00e1val, illetve a daganatos betegs\u00e9gek szem\u00e9lyre szabott kezel\u00e9s\u00e9nek modellez\u00e9s\u00e9vel foglalkozik. A szervezet sejtjeinek g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny\u00e1t folyamatosan k\u00e1ros\u00edt\u00f3 hat\u00e1sok \u00e9rik. Ezek egy r\u00e9sze k\u00f6rnyezeti hat\u00e1s, p\u00e9ld\u00e1ul ultraibolya sug\u00e1rz\u00e1s, doh\u00e1nyf\u00fcst, m\u00e1s r\u00e9sz\u00fck a sejt norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9b\u0151l ad\u00f3dik. Ez\u00e9rt gyakran s\u00e9r\u00fclt DNS-szakaszok nehez\u00edtik az oszt\u00f3d\u00e1sra k\u00e9sz\u00fcl\u0151 sejtekben a DNS m\u00e1sol\u00e1s\u00e1nak, az \u00fagynevezett replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1nak folyamat\u00e1t. A r\u00e9szleges DNS replik\u00e1ci\u00f3 \u00e1ltal\u00e1ban a sejt hal\u00e1l\u00e1hoz vezet, ez\u00e9rt a t\u00f6rzsfejl\u0151d\u00e9s sor\u00e1n t\u00f6bb olyan feh\u00e9rjemechanizmus is kialakult, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a m\u00e1sol\u00e1s folytat\u00f3d\u00e1s\u00e1t. A lend\u00fcletes kutat\u00f3 csoportj\u00e1val a s\u00e9r\u00fclt DNS-ek sejten bel\u00fcli replik\u00e1ci\u00f3j\u00e1t vizsg\u00e1lja, megpr\u00f3b\u00e1lja azonos\u00edtani a m\u00e1sol\u00e1sban r\u00e9szt vev\u0151 feh\u00e9rj\u00e9ket, \u00e9s meg\u00e9rteni ezek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t.<\/p>\n

\n

B\u00e1ldi Andr\u00e1s negyvenhat \u00e9ves \u00f6kol\u00f3gus <\/strong>a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g \u00e9s az \u00f6kosziszt\u00e9ma szolg\u00e1ltat\u00e1sok meg\u0151rz\u00e9s\u00e9vel \u00e9s gyakorlati hasznos\u00edt\u00e1s\u00e1val kapcsolatos kutat\u00e1sait folytatja a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben. Az MTA – Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum \u00c1llat\u00f6kol\u00f3giai Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3ja, az MTA doktora a sz\u00e1nt\u00f3f\u00f6ldi kezel\u00e9s, a legeltet\u00e9s \u00e9s az ugaroltat\u00e1s hat\u00e1s\u00e1t vizsg\u00e1lja a biodiverzit\u00e1sra. B\u00e1ldi Andr\u00e1s a hazai mez\u0151gazdas\u00e1gi ter\u00fcletek eur\u00f3pai \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9seire is figyel\u0151 kutat\u00e1saival r\u00e1vil\u00e1g\u00edtott a magyar agr\u00e1rvid\u00e9k term\u00e9szeti \u00e9rt\u00e9keire. Az \u00f6kol\u00f3gus mutatta ki, hogy alf\u00f6ldi puszt\u00e1ink egyedi \u00e9l\u0151vil\u00e1g\u00e1nak fennmarad\u00e1s\u00e1hoz elengedhetetlen a tradicion\u00e1lis legeltet\u0151 gazd\u00e1lkod\u00e1s. A legeltet\u00e9s elmarad\u00e1sa, \u00e9s a gyepek intenz\u00edvebb kihaszn\u00e1l\u00e1sa egyar\u00e1nt a jellegzetes pusztai faj egy\u00fcttesek elt\u0171n\u00e9s\u00e9hez vezet. A kutat\u00f3 a term\u00e9szetv\u00e9delmi biol\u00f3gia nemzetk\u00f6zileg ismert alakja, a tudom\u00e1ny\u00e1g hazai megteremt\u0151je, kiemelked\u0151 tudom\u00e1nyos, k\u00f6z\u00e9leti \u00e9s iskolateremt\u0151 tev\u00e9kenys\u00e9get v\u00e9gez.<\/p>\n

\n

Domokos P\u00e9ter negyvenegy \u00e9ves fizikus <\/strong>f\u0151 kutat\u00e1si ter\u00fclete a kvantumoptika \u00e9s a statisztikus fizika. Az MTA Szil\u00e1rdtestfizikai \u00e9s Optikai Kutat\u00f3int\u00e9zete tudom\u00e1nyos tan\u00e1csad\u00f3j\u00e1nak c\u00e9lja a mikroszk\u00f3pikus \u00e9s a makroszk\u00f3pikus testek k\u00f6z\u00f6tti, az \u00fagynevezett mezoszk\u00f3pikus m\u00e9rettartom\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3 objektumokb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151, de m\u00e9g a kvantummechanika t\u00f6rv\u00e9nyeinek engedelmesked\u0151 hibrid rendszerek kutat\u00e1sa. Ezek a k\u00eds\u00e9rleti \u00faton is l\u00e9trehozhat\u00f3 rendszerek \u00faj t\u00e1vlatokat nyitnak az anyagtudom\u00e1ny sz\u00e1m\u00e1ra, \u00e9s \u00e1ltaluk el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a kvantumelm\u00e9let m\u00e9g nyitott k\u00e9rd\u00e9s\u00e9nek, a m\u00e9r\u00e9s problematik\u00e1j\u00e1nak vizsg\u00e1lata. Az MTA doktor\u00e1nak kutat\u00e1sai alapvet\u0151 el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelenthetnek a j\u00f6v\u0151 mikro- \u00e9s nanotechnol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, Az MTA doktor\u00e1nak kutat\u00e1sai alapvet\u0151 el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelenthetnek a j\u00f6v\u0151 mikr\u00f3- \u00e9s nanotechnol\u00f3gi\u00e1j\u00e1ban, hiszen lehet\u0151v\u00e9 tehetik az elemi objektumokb\u00f3l \u00e9p\u00edthet\u0151 egyre nagyobb \u00e9s bonyolultabb rendszerek tervezett alak\u00edt\u00e1s\u00e1t a kvantummechanik\u00e1ban rejl\u0151 lehet\u0151s\u00e9gek kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n

\n

Kov\u00e1cs Tam\u00e1s Gy\u00f6rgy negyven\u00f6t \u00e9ves fizikus <\/strong>a P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Term\u00e9szettudom\u00e1nyi Kara Fizikai Int\u00e9zet\u00e9nek professzora, elm\u00e9leti r\u00e9szecskefizik\u00e1val, ezen bel\u00fcl az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k \u00e9s a k\u00f6z\u00f6tt\u00fck fell\u00e9p\u0151 alapvet\u0151 k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokkal foglalkozik. Az MTA doktora a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben az Akad\u00e9mia Atommagkutat\u00f3 Int\u00e9zet\u00e9ben folytatja kutat\u00e1sait. Kov\u00e1cs Tam\u00e1s Gy\u00f6rgy az elm\u00falt \u00e9vekben f\u0151leg a protont \u00e9s a neutront is fel\u00e9p\u00edt\u0151, \u00fagynevezett kvarkok k\u00f6z\u00f6tti er\u0151s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1st vizsg\u00e1lta. Az ezzel kapcsolatos, \u00e1ltal\u00e1nosan elfogadott elm\u00e9let, a kvantumsz\u00edndinamika m\u00e1r n\u00e9gy \u00e9vtizedes m\u00faltra tekint vissza, \u00e1m m\u00e9g \u00edgy is sz\u00e1mos k\u00e9rd\u00e9s maradt megv\u00e1laszolatlan ezen a tudom\u00e1nyter\u00fcleten.\u00a0 A kutat\u00e1st nehez\u00edti, hogy a sz\u0171kebb \u00e9rtelemben vett fizikai probl\u00e9m\u00e1kra csak bonyolult, a vil\u00e1g legnagyobb sz\u00e1m\u00edt\u00e1sig\u00e9ny\u0171 matematikai feladatainak megold\u00e1sa sz\u00fcks\u00e9ges. Elm\u00e9leti r\u00e9szecskefizikusok k\u00f6r\u00e9ben az a felfog\u00e1s uralkodik, hogy az tud pontosabban sz\u00e1molni, akinek a legink\u00e1bb szeml\u00e9letes k\u00e9pe van a kvarkokb\u00f3l fel\u00e9p\u00fcl\u0151, \u00f6sszetett rendszerekr\u0151l. Kov\u00e1cs Tam\u00e1s Gy\u00f6rgy ezeket a sz\u00e1m\u00edt\u00e1stechnikai fejleszt\u00e9sekre, valamint a tudom\u00e1nyos kutat\u00e1sok m\u00f3dszertan\u00e1ra is nagy hat\u00e1st gyakorl\u00f3 elm\u00e9leti probl\u00e9m\u00e1kat vizsg\u00e1lja a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben.<\/p>\n

\n

Sur\u00e1nyi Bal\u00e1zs harminchat \u00e9ves nyelv\u00e9sz<\/strong>, a P\u00e1zm\u00e1ny P\u00e9ter Katolikus Egyetem oktat\u00f3ja az Utrechti Egyetemen tudom\u00e1nyszak\u00e1nak egyik legkiv\u00e1l\u00f3bb eur\u00f3pai doktori programj\u00e1t v\u00e9gezte el, majd itthon folytatta kutat\u00e1sait. Sz\u0171kebb szakter\u00fclete a mondattan; az empirikus elemz\u00e9s mellett foglalkoztatj\u00e1k nyelvelm\u00e9leti k\u00e9rd\u00e9sek is. A kutat\u00e1sainak keret\u00e9\u00fcl szolg\u00e1l\u00f3, alapvet\u0151en \u00f6sszehasonl\u00edt\u00f3 jelleg\u0171 generat\u00edv nyelvelm\u00e9let term\u00e9szet\u00e9b\u0151l ad\u00f3d\u00f3an munk\u00e1j\u00e1ban sz\u00e1mos k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelv adataira \u00e9p\u00edt, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az angol \u00e9s mindenekel\u0151tt a magyar nyelv mondattani jelens\u00e9geit elemzi. Szakcikkeit tudom\u00e1ny\u00adter\u00fclet\u00e9nek nemzetk\u00f6zi foly\u00f3irataiban \u00e9s legnagyobb preszt\u00edzs\u0171 nemzetk\u00f6zi kiad\u00f3inak k\u00f6teteiben publik\u00e1lja, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl hetven el\u0151ad\u00e1st tartott nemzetk\u00f6zi konferenci\u00e1kon \u00e9s tudom\u00e1nyos m\u0171helyekben. A fiatal kutat\u00f3 az MTA Nyelvtudom\u00e1nyi Int\u00e9zet\u00e9ben a mondattan \u00e9s m\u00e1s k\u00f6zponti nyelvi alrendszerek egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t vizsg\u00e1lja majd. Az akad\u00e9miai doktori \u00e9rtekez\u00e9s\u00e9nek v\u00e9d\u00e9se el\u0151tt \u00e1ll\u00f3 Sur\u00e1nyi Bal\u00e1zs jelenleg egy \u00e1ltala vezetett, a magyar munkat\u00e1rsak mellett n\u00e9metorsz\u00e1gi, hollandiai \u00e9s amerikai kutat\u00f3kat is foglalkoztat\u00f3 csoportos kutat\u00e1s z\u00e1r\u00f3 munk\u00e1latain dolgozik, \u00e9s a Cambridge University Press sz\u00e1m\u00e1ra szerkeszt k\u00f6nyvet.<\/p>\n

\n

B\u00e1nyai Kriszti\u00e1n harminc\u00f6t \u00e9ves virol\u00f3gus <\/strong>az MTA \u00c1llatorvos-tudom\u00e1nyi Kutat\u00f3int\u00e9zet tudom\u00e1nyos f\u0151munkat\u00e1rsa. A kutat\u00f3 az ember \u00e9s a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e1llatfajok fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9geivel foglalkozik majd a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben. B\u00e1nyai Kriszti\u00e1n a k\u00f3rokoz\u00f3 v\u00edrusok \u00e9s mikroorganizmusok sokf\u00e9les\u00e9g\u00e9re ir\u00e1nyul\u00f3 felm\u00e9r\u00e9seket v\u00e9gez, az \u00fajonnan le\u00edrt mikrob\u00e1k k\u00f3roki szerep\u00e9t tiszt\u00e1z\u00f3 vizsg\u00e1latokat folytat, \u00e9s a tervei k\u00f6z\u00f6tt szerepel egyes betegs\u00e9gek kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 k\u00f3rokoz\u00f3k azonos\u00edt\u00e1sa is. A fiatal virol\u00f3gus eredm\u00e9nyei hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak \u00faj diagnosztikai m\u00f3dszerek kifejleszt\u00e9s\u00e9hez, hossz\u00fa t\u00e1von utat nyithatnak a megfelel\u0151 kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek \u00e9s megel\u0151z\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1k tervez\u00e9se \u00e9s alkalmaz\u00e1sa el\u0151tt.<\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

EGYETEMEKRE P\u00c1LY\u00c1Z\u00d3 NYERTESEK<\/strong><\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

Regl\u0151di D\u00f3ra negyvenk\u00e9t \u00e9ves kutat\u00f3orvos, anat\u00f3mus <\/strong>kutat\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a sejtv\u00e9delem \u00e1ll. A P\u00e9csi Tudom\u00e1nyegyetem Anat\u00f3miai Int\u00e9zet\u00e9ben dolgoz\u00f3 kutat\u00f3 egy feh\u00e9rj\u00e9t, a szervezetben is nagy mennyis\u00e9gben el\u0151fordul\u00f3 PACAP-ot tanulm\u00e1nyozza az \u00e1ltala kialak\u00edtott csoport tagjaival. Az MTA doktora kor\u00e1bban m\u00e1sf\u00e9l \u00e9vet t\u00f6lt\u00f6tt el abban az amerikai kutat\u00f3laborat\u00f3riumban, ahol ezt a feh\u00e9rj\u00e9t el\u0151sz\u00f6r izol\u00e1lt\u00e1k. A PACAP vizsg\u00e1lata az\u00e9rt is fontos, mert ez a feh\u00e9rje er\u0151teljesen cs\u00f6kkenti a sz\u00f6veti k\u00e1rosod\u00e1st olyan gyakori, sok embert \u00e9rint\u0151 betegs\u00e9gekben, mint p\u00e9ld\u00e1ul a stroke, a Parkinson k\u00f3r, illetve a retina k\u00e1rosod\u00e1sa. Regl\u0151di D\u00f3ra tudom\u00e1nyos munk\u00e1ss\u00e1ga mellett oktat is. Tan\u00edt P\u00e9csett, \u00e9s vend\u00e9gprofesszork\u00e9nt ad el\u0151 anat\u00f3mi\u00e1t, valamint neuroanat\u00f3mi\u00e1t Dominik\u00e1n, az amerikai Ross University School of Medicine Anat\u00f3miai Int\u00e9zet\u00e9ben. A kutat\u00f3 mindezek mellett r\u00e9szt vett a Lullmann-Histologie c\u00edm\u0171 n\u00e9met nyelv\u0171 sz\u00f6vettan tank\u00f6nyv magyarra ford\u00edt\u00e1s\u00e1ban is.<\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

B\u00edr\u00f3 Tam\u00e1s negyvenh\u00e1rom \u00e9ves kutat\u00f3orvos <\/strong>c\u00e9lja az \u00e9lettani folyamatok sejtszint\u0171 megismer\u00e9se. A Debreceni Egyetem Orvos- \u00e9s Eg\u00e9szs\u00e9gtudom\u00e1nyi Centruma \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9nek docense, a Sejt- \u00e9s Molekul\u00e1ris \u00c9lettani Laborat\u00f3rium vezet\u0151je f\u0151k\u00e9nt az emberi b\u0151r sejtjeivel foglalkozik. Kutat\u00e1saiban arra keresi a v\u00e1laszt, hogy milyen szerepe van a \u201ebels\u0151 kannabisz rendszernek\u201d a b\u0151r v\u00e9delmi folyamatainak szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1ban. B\u00edr\u00f3 Tam\u00e1s kutat\u00f3t\u00e1rsaival els\u0151k\u00e9nt \u00edrta le e rendszer meghat\u00e1roz\u00f3 szerep\u00e9t a faggy\u00famirigy \u00e9s a hajciklus biol\u00f3giai folyamatainak befoly\u00e1sol\u00e1s\u00e1ban. T\u00f6bb n\u00f6v\u00e9nyi kannabisz-sz\u00e1rmaz\u00e9kot is azonos\u00edtottak, amelyek hat\u00e9konyan g\u00e1tolj\u00e1k a faggy\u00famirigy sejtek k\u00f3ros zs\u00edrtermel\u00e9s\u00e9t. A gy\u00f3gyszer- \u00e9s a kozmetikai ipar szerepl\u0151inek is \u00e9l\u00e9nk \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t felkelt\u0151 kutat\u00e1si eredm\u00e9nyeik olyan nagy gyakoris\u00e1g\u00fa b\u0151rbetegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9vel kecsegtetnek, mint p\u00e9ld\u00e1ul a pattan\u00e1sos b\u0151rbetegs\u00e9g, az akn\u00e9 \u00e9s az at\u00f3pi\u00e1s ekc\u00e9ma.<\/p>\n

\n

Zar\u00e1nd Gergely negyvenk\u00e9t \u00e9ves fizikus <\/strong>a berlini Freie Universit\u00e4t \u00e9s a Budapesti M\u0171szaki Egyetem Fizikai Int\u00e9zet\u00e9nek tan\u00e1ra. Egyik f\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a mikroelektronika fejl\u0151d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l kiemelked\u0151 fontoss\u00e1g\u00fa par\u00e1nyi \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k vizsg\u00e1lata. A kutat\u00f3 az er\u0151sen k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00f3 mezoszk\u00f3pikus kvantum rendszerek, azaz miniat\u00fcriz\u00e1lt \u00e1ramk\u00f6r\u00f6k tanulm\u00e1nyoz\u00e1sakor egy volt di\u00e1kj\u00e1val k\u00f6z\u00f6sen egy az\u00f3ta k\u00eds\u00e9rletekben is megfigyelt kvantum \u00e1llapotot j\u00f3solt meg. Nev\u00e9hez k\u00f6t\u0151dik t\u00f6bb elj\u00e1r\u00e1s kidolgoz\u00e1sa \u00e9s fizikai jelens\u00e9gek felfedez\u00e9se. Zar\u00e1nd Gergely p\u00e1ly\u00e1zati t\u00e9m\u00e1j\u00e1ban megjel\u00f6lt c\u00e9lja az egzotikus kvantum \u00e1llapotok dinamik\u00e1j\u00e1nak, vagyis id\u0151beli fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek elm\u00e9leti vizsg\u00e1lata, ami a mai fizika egyik kiemelt ter\u00fclete. Az MTA doktora a Budapesti M\u0171szaki Egyetemen a r\u00e9szecskefizik\u00e1ban haszn\u00e1latos kvantum t\u00e9relm\u00e9leti m\u00f3dszerek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel tanulm\u00e1nyozza majd a nem egyens\u00falyi dinamik\u00e1t, vizsg\u00e1lja \u00faj kvantum f\u00e1zisok dinamik\u00e1j\u00e1t, illetve m\u00f3dszertani fejleszt\u00e9seket v\u00e9gez.<\/p>\n

\n

Der\u00e9nyi Imre negyven\u00e9ves fizikus<\/strong>, egy \u00faj, nemzetk\u00f6zileg is meghat\u00e1roz\u00f3 tudom\u00e1ny\u00e1ggal, a biol\u00f3giai fizik\u00e1val foglalkozik az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetem Fizikai Int\u00e9zet\u00e9ben. Az MTA doktor\u00e1nak egyik f\u0151 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9si ter\u00fclete a molekul\u00e1ris motorfeh\u00e9rj\u00e9k m\u0171k\u00f6d\u00e9se. Ezek a par\u00e1nyi g\u00e9pezetek felel\u0151sek a biol\u00f3giai mozg\u00e1sok jelent\u0151s r\u00e9sz\u00e9\u00e9rt, a sejteken bel\u00fcli molekul\u00e1ris szint\u0171 sz\u00e1ll\u00edt\u00e1si folyamatokt\u00f3l kezdve, a sejtoszt\u00f3d\u00e1son kereszt\u00fcl, eg\u00e9szen az izmok \u00f6sszeh\u00faz\u00f3d\u00e1s\u00e1ig. A molekul\u00e1ris motorfeh\u00e9rj\u00e9k min\u00e9l pontosabb megismer\u00e9s\u00e9nek nemcsak orvosbiol\u00f3giai, hanem technol\u00f3giai jelent\u0151s\u00e9ge van. Der\u00e9nyi Imre kutat\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban az egyik legismertebb k\u00e9tfej\u0171 motorfeh\u00e9rje, a kinezin \u00e1ll. A kutat\u00f3 \u00e9s munkat\u00e1rsai egy olyan kinetikai modellt alkottak, amely hitelesen mutatja meg e feh\u00e9rje k\u00eds\u00e9rletekben tapasztalt \u00f6sszetett viselked\u00e9s\u00e9t. A fizikus vizsg\u00e1latainak m\u00e1sik fontos ter\u00fclete a lipid membr\u00e1nok szerkezete \u00e9s dinamik\u00e1ja. Az \u00e9l\u0151 sejteket v\u00e1ltoz\u00f3, gyakran bonyolult topol\u00f3gi\u00e1j\u00fa \u00e9s sz\u00e1mos k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sban r\u00e9sztvev\u0151 lipid membr\u00e1nok hat\u00e1rolj\u00e1k. A lipid membr\u00e1nok valamint a motorfeh\u00e9rj\u00e9k megismer\u00e9se a szervezet norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re der\u00edt f\u00e9nyt, ami l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa \u00faj gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok felfedez\u00e9s\u00e9hez.<\/p>\n

\n

Geiszt Mikl\u00f3s <\/strong>negyvenk\u00e9t \u00e9ves kutat\u00f3orvos <\/strong>tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a reakt\u00edv oxig\u00e9n sz\u00e1rmaz\u00e9kok k\u00e9pz\u0151d\u00e9se \u00e9s hat\u00e1sa \u00e1ll. A reakt\u00edv oxig\u00e9n sz\u00e1rmaz\u00e9kok (ROS) olyan vegy\u00fcletek, amelyek oxig\u00e9n molekul\u00e1b\u00f3l \u00e9p\u00fclnek fel \u00e9s hat\u00e9konyan l\u00e9pnek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sba az \u00e9l\u0151 szervezetet alkot\u00f3 molekul\u00e1kkal. R\u00e9g\u00f3ta ismert, hogy a ROS termel\u00e9se \u00e9letfontoss\u00e1g\u00fa a k\u00f3rokoz\u00f3kkal folytatott k\u00fczdelemben. Az \u00e9l\u0151 szervezetekben zajl\u00f3 szab\u00e1lyozott, c\u00e9lzott ROS termel\u00e9s els\u0151sorban egy enzim, a NADPH-oxid\u00e1z (Nox) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9hez k\u00f6thet\u0151. Geiszt Mikl\u00f3s kutat\u00e1sai sor\u00e1n m\u00e1r azonos\u00edtotta a Nox enzimek kor\u00e1bban ismeretlen form\u00e1it \u00e9s funkci\u00f3it. Ezen eredm\u00e9nyek kulcsszerepet j\u00e1tszottak jelenleg is zajl\u00f3 gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9sek elind\u00edt\u00e1s\u00e1ban. A Semmelweis Egyetem \u00c9lettani Int\u00e9zet\u00e9nek docense a Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben olyan feh\u00e9rj\u00e9k kutat\u00e1s\u00e1ra \u00f6sszpontos\u00edt, amelyek az \u00fagynevezett peroxid\u00e1z enzimek csal\u00e1dj\u00e1ba tartoznak. A peroxid\u00e1z enzimeknek jelent\u0151s m\u00e9rt\u00e9kben j\u00e1rulnak hozz\u00e1 a hidrog\u00e9n peroxid \u00e9l\u0151 szervezetekben kialakul\u00f3 hat\u00e1saihoz. Az \u00f6t\u00e9ves kutat\u00e1si program c\u00e9lja a peroxidazin (PXDN), valamint peroxidazin-szer\u0171 feh\u00e9rje (PXDNL) m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek megismer\u00e9se, ami szint\u00e9n a gy\u00f3gyszerfejleszt\u00e9s ter\u00fclet\u00e9n hozhat \u00e1tt\u00f6r\u00e9st.<\/p>\n

\n

Fekete Andrea harminchat \u00e9ves gyermekgy\u00f3gy\u00e1sz<\/strong> a vil\u00e1gszerte s\u00falyos gondokat okoz\u00f3 n\u00e9peg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi probl\u00e9ma, a cukorbetegs\u00e9g okait \u00e9s gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1nak eddig nem ismert lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1lja. Az MTA-SE Gyermekgy\u00f3gy\u00e1szati \u00e9s Nefrol\u00f3giai kutat\u00f3csoportj\u00e1ban dolgoz\u00f3 orvos \u00faj hat\u00e1smechanizmusokat \u00e9s gy\u00f3gyszer-t\u00e1mad\u00e1spontokat kutat a diab\u00e9tesz miatt kr\u00f3nikus veseel\u00e9gtelens\u00e9ghez vezet\u0151 k\u00f3r\u00e1llapotok kezel\u00e9s\u00e9hez. A cukorbetegs\u00e9g az egy\u00e9ni kock\u00e1zaton t\u00fal s\u00falyos gazdas\u00e1gi terhet r\u00f3 az egyes orsz\u00e1gokra, \u00e1m a sz\u00f6v\u0151dm\u00e9nyek kialakul\u00e1s\u00e1nak pontos mechanizmusa nem ismert, \u00edgy a c\u00e9lzott kezel\u00e9s \u00e9s megel\u0151z\u00e9s is v\u00e1rat mag\u00e1ra. Fekete Andrea kutat\u00e1sai e ter\u00fcleteken jelenthetnek el\u0151rel\u00e9p\u00e9st.<\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

\u0150si Attila harmincegy \u00e9ves paleontol\u00f3gus <\/strong>\u00e9s kutat\u00f3csoportja az ihark\u00fati dinoszaurusz lel\u0151hely tudom\u00e1nyos ig\u00e9ny\u0171, k\u00f6vetkezetes felt\u00e1r\u00e1s\u00e1t, a gerinces fauna anat\u00f3miai, csontsz\u00f6vettani \u00e9s \u0151s\u00e1llatf\u00f6ldrajzi vizsg\u00e1lat\u00e1t folytatja a Lend\u00fclet Program r\u00e9v\u00e9n az E\u00f6tv\u00f6s Lor\u00e1nd Tudom\u00e1nyegyetemen. A fiatal kutat\u00f3 nev\u00e9t annak a nyolcvan\u00f6tmilli\u00f3 \u00e9ves dinoszaurusz fajnak a felfedez\u00e9se tette sz\u00e9les k\u00f6rben ismertt\u00e9, amelyre a Magyar Tudom\u00e1nyos Akad\u00e9mia \u00e9s a Magyar Term\u00e9szettudom\u00e1nyi M\u00fazeum Paleontol\u00f3giai Kutat\u00f3csoportj\u00e1nak tagjak\u00e9nt\u00a0bukkant bakonyi \u00e1sat\u00e1sai k\u00f6zepette. A m\u00e1r t\u00f6bb mint egy \u00e9vtizede foly\u00f3 munka nemzetk\u00f6zi \u00e9rdekl\u0151d\u00e9st v\u00e1ltott ki, \u0150si Attila a Nature magazinban publik\u00e1lta azt a tudom\u00e1nyos cikket, amely Eur\u00f3pa gerinces \u0151s\u00e1llatf\u00f6ldrajz\u00e1val kapcsolatos ismereteik \u00fajragondol\u00e1s\u00e1ra k\u00e9sztette az \u0151sl\u00e9nytannal foglalkoz\u00f3 kutat\u00f3kat. A rangos foly\u00f3irat has\u00e1bjain utolj\u00e1ra harminchat \u00e9ve, 1975-ben jelent meg cikk magyar \u0151sl\u00e9nykutat\u00f3 toll\u00e1b\u00f3l. A fiatal paleontol\u00f3gus felfedez\u00e9s\u00e9nek jelent\u0151s\u00e9ge az akkori rudab\u00e1nyai ember\u0151s leletei\u00e9hez m\u00e9rhet\u0151.<\/p>\n

\n

Martinek Tam\u00e1s harmincnyolc \u00e9ves vegy\u00e9sz <\/strong>\u00e9s csoportja kutat\u00e1sai az Alzheimer k\u00f3r \u00e9s egyes daganatok felismer\u00e9s\u00e9hez, illetve gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vihetnek k\u00f6zelebb. A Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem Gy\u00f3gyszerk\u00e9miai Int\u00e9zet\u00e9nek docense a mesters\u00e9ges \u00f6nrendez\u0151d\u0151 polimereket, az \u00fagynevezett foldamereket vizsg\u00e1lja. A kutat\u00f3 t\u00e1rsaival k\u00f6z\u00f6sen m\u00e1ris figyelemre m\u00e9lt\u00f3 eredm\u00e9nyeket \u00e9rt el: olyan \u00faj, a biomolekul\u00e1kat ut\u00e1nz\u00f3 rendszereket hozott l\u00e9tre, amelyek el\u0151seg\u00edthetik a modern hat\u00f3anyagok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1t. A gy\u00f3gyszerkutat\u00e1ssal foglalkoz\u00f3 tud\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1ra jelenleg a protein-protein \u00e9s a protein-sz\u00e9nhidr\u00e1t k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok befoly\u00e1sol\u00e1sa az egyik legnagyobb kih\u00edv\u00e1s. A Martinek Tam\u00e1s kutat\u00e1sainak k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban \u00e1ll\u00f3 foldamereket a gyakorlatban legink\u00e1bb e ter\u00fcleten haszn\u00e1lhatj\u00e1k a j\u00f6v\u0151ben, mert ezek szerkezete programozhat\u00f3 \u00e9s nagy felsz\u00ednnel k\u00e9pesek k\u00f6t\u0151dni p\u00e9ld\u00e1ul a feh\u00e9rj\u00e9khez. <\/strong><\/p>\n

<\/strong><\/p>\n

Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly harminchat \u00e9ves biok\u00e9mikus <\/strong>tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9nek k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban a DNS-szerkezet\u00e1talak\u00edt\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben \u00e9s a genom karbantart\u00e1s\u00e1ban szerepet j\u00e1tsz\u00f3 motorenzimek \u00e1llnak. A kutat\u00f3 2002-t\u0151l 2005-ig az Egyes\u00fclt \u00c1llamokban dolgozott. Hazat\u00e9r\u00e9se ut\u00e1n az ELTE Biok\u00e9miai Tansz\u00e9k\u00e9n alap\u00edtott kutat\u00f3csoportot. A Lend\u00fclet Program keret\u00e9ben Kov\u00e1cs Mih\u00e1ly \u00e9s t\u00e1rsai arra t\u00f6rekszenek, hogy felt\u00e1rj\u00e1k az \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st az egyes enzimek halad\u00e1si sebess\u00e9ge, er\u0151kifejt\u00e9se, energetikai hat\u00e9konys\u00e1ga, illetve a makroszk\u00f3pikusan megfigyelhet\u0151 genetikai \u00e9s evol\u00faci\u00f3s folyamatok, saj\u00e1toss\u00e1gok k\u00f6z\u00f6tt. A motorenzimek kutat\u00e1sa egyes betegs\u00e9gek kialakul\u00e1si mechanizmusainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9hez, illetve k\u00fcl\u00f6nleges g\u00e1tl\u00f3szerek tervez\u00e9s\u00e9hez vezethet el. Egy m\u00e1sik alkalmaz\u00e1s, hogy e motor-mechanizmusok ismeret\u00e9ben olyan nanomotorok \u00e1ll\u00edthat\u00f3k el\u0151, amelyek csipek, nanokapcsol\u00f3k gy\u00e1rt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s m\u00e1s nanoc\u00e9lokra hasznos\u00edthat\u00f3k.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A NYERTES P\u00c1LY\u00c1Z\u00d3K Az id\u00e9n harmadszor meghirdetett Lend\u00fclet programban az idegsejteket, az eml\u00e9kez\u00e9st vagy a b\u0151rbetegs\u00e9gek kezel\u00e9si m\u00f3djait kutat\u00f3 orvos, a fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek lek\u00fczd\u00e9s\u00e9re t\u00f6rekv\u0151 virol\u00f3gus, a s\u00e9r\u00fclt g\u00e9n\u00e1llom\u00e1ny jav\u00edt\u00e1s\u00e1n munk\u00e1lkod\u00f3 biol\u00f3gus, a biol\u00f3giai sokf\u00e9les\u00e9g meg\u0151rz\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9geit vizsg\u00e1l\u00f3 \u00f6kol\u00f3gus, a cukorbetegs\u00e9g okait kutat\u00f3 gyermekgy\u00f3gy\u00e1sz, az Alzheimer k\u00f3r kezel\u00e9s\u00e9hez hozz\u00e1j\u00e1rul\u00f3 vegy\u00e9sz mellett biok\u00e9mikus, fizikus, nyelv\u00e9sz, \u0151sl\u00e9nykutat\u00f3, …<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-5119","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hatteranyagok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5119","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=5119"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/5119\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=5119"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=5119"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=5119"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}