![\"\"](\"https:\/\/semmelweis.hu\/wp-content\/blogs.dir\/106\/files\/2011\/03\/IMG_2592_2.jpg\")
<\/a>Seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1sok sor\u00e1n igen komoly probl\u00e9m\u00e1t jelent a m\u0171t\u00e9ti ter\u00fcleten felt\u00e1rt sz\u00f6vetr\u00e9szletek hisztol\u00f3giai szint\u0171 azonos\u00edt\u00e1sa, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen rosszindulat\u00fa tumoros elv\u00e1ltoz\u00e1sok m\u0171t\u00e9ti ter\u00e1pi\u00e1ja eset\u00e9ben. A tumoros sz\u00f6vet gyakran nem k\u00fcl\u00f6n\u00fcl el egy\u00e9rtelm\u0171en a k\u00f6rnyez\u0151 eg\u00e9szs\u00e9ges sz\u00f6vett\u0151l, \u00edgy puszt\u00e1n vizu\u00e1lis inform\u00e1ci\u00f3ra t\u00e1maszkodva a tumor nem t\u00e1vol\u00edthat\u00f3 el kell\u0151 biztons\u00e1ggal. Ezen probl\u00e9ma megold\u00e1s\u00e1ra sz\u00e1mos technika sz\u00fcletett, azonban ezen technol\u00f3gi\u00e1k egyike sem ad megnyugtat\u00f3 eredm\u00e9nyt. A ma haszn\u00e1latos megold\u00e1sok fel\u00f6lelik a m\u0171t\u00e9t el\u0151tti (esetleg k\u00f6zbeni) k\u00e9palkot\u00f3 vizsg\u00e1latokat, valamint a m\u0171t\u00e9t sor\u00e1n elt\u00e1vol\u00edtott tumor hisztol\u00f3giai vizsg\u00e1lat\u00e1t. Ezen vizsg\u00e1latok k\u00f6z\u00f6s probl\u00e9m\u00e1ja, hogy az eredm\u00e9ny nem k\u00f6t\u0151dik k\u00f6zvetlen\u00fcl a m\u0171t\u00e9ti ter\u00fcleten felt\u00e1rt sz\u00f6vetr\u00e9szletekhez, \u00edgy csak k\u00f6zvetett inform\u00e1ci\u00f3t hordoz mag\u00e1ban.<\/p>\nA kutat\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nete<\/h2>\n
Kutat\u00e1sunk legfontosabb c\u00e9lkit\u0171z\u00e9se egy olyan m\u00f3dszer kidolgoz\u00e1sa volt, amelynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel a sz\u00f6vetek azonos\u00edt\u00e1sa a m\u0171t\u00e9ti ter\u00fcleten elv\u00e9gezhet\u0151 \u00e9s azonnali eredm\u00e9nyt szolg\u00e1ltat. A kutat\u00e1s alapvet\u0151 eszk\u00f6z\u00e9\u00fcl a t\u00f6megspektrometria nev\u0171 analitikai k\u00e9miai technik\u00e1t v\u00e1lasztottuk. A t\u00f6megspektrometri\u00e1s m\u00f3dszerek a vizsg\u00e1lt mint\u00e1kat alkot\u00f3 molekul\u00e1k t\u00f6meg\u00e9nek a meghat\u00e1roz\u00e1s\u00e1n alapulnak. Kutat\u00e1sunk kezdeti f\u00e1zis\u00e1ban olyan t\u00f6megspektrometri\u00e1s technik\u00e1t k\u00e9pzelt\u00fcnk el, amely k\u00e9pes biol\u00f3giai sz\u00f6vetek k\u00f6zvetlen elemz\u00e9s\u00e9re. Mivel az \u00e9l\u0151 sz\u00f6vetek sok sz\u00e1zezer k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le molekul\u00e1b\u00f3l \u00e1llnak, az ilyen m\u00f3don nyert inform\u00e1ci\u00f3 egyr\u00e9szt betekint\u00e9st ny\u00fajthat az \u00e9l\u0151 szervezet biok\u00e9miai folyamataiba, m\u00e1sr\u00e9szt pedig lehet\u0151s\u00e9get teremthet a sz\u00f6vet egyedi saj\u00e1toss\u00e1gainak a felt\u00e9rk\u00e9pez\u00e9s\u00e9re. A kutat\u00e1si folyamat egyik legkock\u00e1zatosabb l\u00e9p\u00e9se egy olyan \u00fan. ioniz\u00e1ci\u00f3s technika kifejleszt\u00e9se volt, amelyik egyr\u00e9szt nem hordoz semmilyen vesz\u00e9lyt a betegre n\u00e9zve, m\u00e1sr\u00e9szt viszont k\u00e9pes az \u00e9l\u0151 sz\u00f6vet molekul\u00e1it t\u00f6megspektrometri\u00e1san vizsg\u00e1lhat\u00f3, elektromosan t\u00f6lt\u00f6tt r\u00e9szecsk\u00e9kk\u00e9, azaz ionokk\u00e1 alak\u00edtani. Ezen feladat megold\u00e1sa sor\u00e1n a v\u00e9letlen sietett seg\u00edts\u00e9g\u00fcnkre, ugyanis felfedezt\u00fck, hogy a seb\u00e9szetben \u00e1ltal\u00e1nosan haszn\u00e1lt elektroseb\u00e9szeti eszk\u00f6z\u00f6k a norm\u00e1lis seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1s sor\u00e1n ioniz\u00e1lj\u00e1k a sz\u00f6vet egyes komponenseit, teh\u00e1t a szok\u00e1sos seb\u00e9szeti eszk\u00f6z minim\u00e1lis v\u00e1ltoztat\u00e1sokkal haszn\u00e1lhat\u00f3 a fent k\u00f6rvonalazott c\u00e9l el\u00e9r\u00e9s\u00e9hez. Az elektroseb\u00e9szeti eszk\u00f6z ezt k\u00f6vet\u0151en sikeresen kapcsoltuk a t\u00f6megspektrometri\u00e1s m\u0171szerrel. Az ily m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6v\u0151 eszk\u00f6z tulajdonk\u00e9ppen egy intelligens seb\u00e9szeti eszk\u00f6z, amely a v\u00e1g\u00e1son (ill. koagul\u00e1l\u00e1son) k\u00edv\u00fcl k\u00e9pes t\u00f6megspektrometri\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3t adni a sz\u00f6vetek molekul\u00e1ris \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9r\u0151l. Mivel a nyers t\u00f6megspektrometri\u00e1s inform\u00e1ci\u00f3 a seb\u00e9sz felhaszn\u00e1l\u00f3k sz\u00e1m\u00e1ra k\u00f6zvetlen\u00fcl nem \u00e9rtelmezhet\u0151, sz\u00fcks\u00e9ges volt egy olyan adatki\u00e9rt\u00e9kel\u0151 rendszerre, amely k\u00e9pes a k\u00e9miai inform\u00e1ci\u00f3t sz\u00f6vettani jelleg\u0171 inform\u00e1ci\u00f3v\u00e1 leford\u00edtani. Ehhez a \u201eford\u00edt\u00e1shoz\u201d term\u00e9szetesen sz\u00fcks\u00e9g van egy \u201esz\u00f3t\u00e1rra\u201d, azaz egy olyan adatb\u00e1zisra, amely ismert sz\u00f6vetek t\u00f6megspektrumait tartalmazza. Ennek az adatb\u00e1zisnak az alapjait, valamint a ford\u00edt\u00f3 algoritmust sikeresen l\u00e9trehoztuk. A jelenlegi k\u00eds\u00e9rleti rendszer\u00fcnk k\u00e9pes a t\u00f6megspektrometri\u00e1s elemz\u00e9st, valamint az adatfeldolgoz\u00e1st egy m\u00e1sodpercen bel\u00fcl v\u00e9grehajtani, azaz egy m\u00e1sodpercen bel\u00fcl visszajelezni a seb\u00e9sznek, hogy \u00e9ppen milyen sz\u00f6vett\u00edpust v\u00e1g az eszk\u00f6z.<\/p>\n
A k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k elk\u00e9pzel\u00e9seink szerint alapvet\u0151en k\u00e9tf\u00e9lek\u00e9ppen haszn\u00e1lhat\u00f3: egyr\u00e9szt norm\u00e1lis seb\u00e9szeti beavatkoz\u00e1s sor\u00e1n k\u00e9pes figyelmeztet\u0151 jelz\u00e9st adni a seb\u00e9sznek, ha t\u00fals\u00e1gosan megk\u00f6zel\u00edti a r\u00e1kos daganatot, valamint az eszk\u00f6z haszn\u00e1lhat\u00f3 c\u00e9lzott azonos\u00edt\u00e1sra is, a seb\u00e9szeti ter\u00fcleten l\u00e1that\u00f3, gyan\u00fas sz\u00f6vetr\u00e9szletek eset\u00e9ben.<\/p>\n
A kutat\u00e1s jelenlegi \u00e1ll\u00e1sa<\/h2>\n
Az eddigi fejleszt\u00e9sek sor\u00e1n l\u00e9trehoztunk egy, hum\u00e1n seb\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben \u00fczemeltethet\u0151 eszk\u00f6zt, amelyet el\u0151sz\u00f6r \u00e1llatorvosi k\u00f6rnyezetben, majd k\u00e9s\u0151bb t\u00e9nyleges seb\u00e9szeti k\u00f6rnyezetben tesztelt\u00fcnk.<\/p>\n
A Kutat\u00f3egyetemi c\u00edmnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en<\/strong> jelenleg k\u00e9t, identikus k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k \u00fczemel m\u0171t\u0151kben. B\u00e1r ezeket a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9keket napi szinten haszn\u00e1lj\u00e1k, a haszn\u00e1lat egyel\u0151re csak a mintav\u00e9telre, azaz a fentebb eml\u00edtett adatb\u00e1zis b\u0151v\u00edt\u00e9s\u00e9re szor\u00edtkozik. Az adatb\u00e1zis rem\u00e9nyeink szerint ez \u00e9v m\u00e1sodik fel\u00e9re \u00e9ri el azt a m\u00e9retet, hogy megkezdhess\u00fck a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k enged\u00e9lyeztet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s t\u00e9nyleges diagnosztikai felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t.<\/p>\n Ek\u00f6zben folyik a k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k funkcion\u00e1lis tesztel\u00e9se is, \u00e1llatorvosi k\u00f6rnyezetben. \u00c1llatorvosi praxisb\u00f3l sz\u00e1rmz\u00f3 r\u00e1kos kuty\u00e1kat m\u0171t\u00fcnk az eszk\u00f6z seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, \u00e9s \u00f6sszehasonl\u00edtjuk a m\u0171t\u00e9tek hat\u00e9konys\u00e1g\u00e1t a hagyom\u00e1nyos m\u00f3don t\u00f6rt\u00e9n\u0151 m\u0171t\u00e9tek\u00e9vel, amely vizsg\u00e1latok \u00fagyszint\u00e9n elengedhetetlenek a sikeres enged\u00e9lyeztet\u00e9shez.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"