{"id":150395,"date":"2024-04-29T06:00:34","date_gmt":"2024-04-29T04:00:34","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/?p=150395"},"modified":"2025-11-05T11:25:18","modified_gmt":"2025-11-05T10:25:18","slug":"semmelweis-a-szaglasterapia-segithet-a-depresszios-betegek-egy-csoportjan","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/2024\/04\/29\/semmelweis-a-szaglasterapia-segithet-a-depresszios-betegek-egy-csoportjan\/","title":{"rendered":"Semmelweis: a szagl\u00e1ster\u00e1pia seg\u00edthet a depresszi\u00f3s betegek egy csoportj\u00e1n"},"content":{"rendered":"
A szagl\u00e1s \u00e9s a szervezet v\u00e9dekez\u0151 rendszer\u00e9nek depresszi\u00f3val val\u00f3 kapcsolat\u00e1t mutatt\u00e1k ki a Semmelweis Egyetem kutat\u00f3i, eredm\u00e9nyeiket nemr\u00e9g a Translational Psychiatry<\/em> nev\u0171 szaklapban publik\u00e1lt\u00e1k.<\/a> \u00c9vente t\u00f6bb mint 700 ezer depresszi\u00f3s k\u00f6vet el \u00f6ngyilkoss\u00e1got vil\u00e1gszerte, ez\u00e9rt egyre fontosabb\u00e1 v\u00e1lik a betegs\u00e9g okainak felt\u00e1r\u00e1sa. A brit UK Biobank adatait felhaszn\u00e1lva most t\u00f6bb mint 300 ezer, depresszi\u00f3s \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges f\u00e9rfi \u00e9s n\u0151 profilj\u00e1t elemezve arra kerest\u00e9k a v\u00e1laszt, mely csoportokn\u00e1l lehet magasabb a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak kock\u00e1zata, \u00e9s ez mely g\u00e9nvari\u00e1nsokkal hozhat\u00f3 \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe.<\/div>\n

A magyar kutat\u00f3k n\u00e9gy v\u00e1ltoz\u00f3 ment\u00e9n vizsg\u00e1lt\u00e1k a r\u00e9sztvev\u0151ket: nem\u00fck, negat\u00edv \u00e9rzelmekre val\u00f3 hajlamuk, testzs\u00edr-sz\u00e1zal\u00e9kuk \u00e9s iskol\u00e1zotts\u00e1guk alapj\u00e1n sorolt\u00e1k \u0151ket csoportokba. \u00d6sszesen 174 572 n\u0151 \u00e9s 149 879 f\u00e9rfi adatait vetett\u00e9k \u00f6ssze a UK Biobank adatb\u00e1zis\u00e1b\u00f3l.<\/p>\n

Azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a magas testzs\u00edr-sz\u00e1zal\u00e9k \u00e9s az alacsonyabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g egy\u00fcttesen nagyobb kock\u00e1zatot jelent a depresszi\u00f3 megjelen\u00e9s\u00e9ben mindk\u00e9t nem eset\u00e9ben, a n\u0151kn\u00e9l pedig ehhez hozz\u00e1ad\u00f3dik a negat\u00edv \u00e9rzelmek t\u00fals\u00falya (gyakori szorong\u00e1s, lehangolts\u00e1g, d\u00fch) is. \u00a0Ezzel szemben a negat\u00edv \u00e9rzelmeket ritk\u00e1bban meg\u00e9l\u0151, sov\u00e1nyabb \u00e9s iskol\u00e1zottabb kutat\u00e1si alanyok kev\u00e9sb\u00e9 voltak hajlamosak erre a betegs\u00e9gre.<\/p>\n

\n

A WHO adatai szerint a depresszi\u00f3 a n\u0151k k\u00f6r\u00e9ben 50 sz\u00e1zal\u00e9kkal gyakoribb, mint a f\u00e9rfiakn\u00e1l.<\/p>\n<\/div>\n

Az Eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi Vil\u00e1gszervezet adatai szerint a feln\u0151tt lakoss\u00e1g 5%-a, k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 280 milli\u00f3 ember szenved depresszi\u00f3ban \u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra vil\u00e1gszerte t\u00f6bb mint 700 ezren k\u00f6vetnek el \u00f6ngyilkoss\u00e1got \u00e9vente. A depresszi\u00f3 \u201egyakori \u00e9s s\u00falyosan megterhel\u0151 pszichi\u00e1triai \u00e1llapot\u201d, melyn\u00e9l sok esetben a gy\u00f3gyszeres kezel\u00e9s hat\u00e1stalan \u2013 \u00edrja a tanulm\u00e1ny. Ez\u00e9rt is s\u00fcrget\u0151 olyan megb\u00edzhat\u00f3 \u00fan. biomarkerek azonos\u00edt\u00e1sa, melyek a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 ter\u00e1pi\u00e1s ig\u00e9nyekkel rendelkez\u0151 betegek alcsoportjait jellemezhetik.<\/p>\n

\u201eAz\u00e9rt v\u00e1lasztottuk a fenti v\u00e1ltoz\u00f3kat, mert a szakirodalomban ezeket k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n m\u00e1r \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9sbe hozt\u00e1k a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1val, de egy\u00fcttesen m\u00e9g nem vizsg\u00e1lt\u00e1k \u0151ket\u201d \u2013 mondta dr. Eszl\u00e1ri N\u00f3ra, a Semmelweis Egyetem Gy\u00f3gyszerhat\u00e1stani Int\u00e9zet tudom\u00e1nyos seg\u00e9dmunkat\u00e1rsa, a publik\u00e1ci\u00f3 els\u0151 szerz\u0151je.<\/p>\n

\"\"<\/a>\u201eA legt\u00f6bb kutat\u00e1s a depresszi\u00f3s betegek m\u00e1r megl\u00e9v\u0151 t\u00fcneteib\u0151l kiindulva k\u00f6zel\u00edti meg a kezel\u00e9si lehet\u0151s\u00e9geket\u201d \u2013 teszi hozz\u00e1. \u201eA mi c\u00e9lunk az volt, hogy a betegs\u00e9g kialakul\u00e1sa szempontj\u00e1b\u00f3l rizik\u00f3t jelent\u0151 tulajdons\u00e1gok alapj\u00e1n csoportos\u00edtsuk az \u00e1ltal\u00e1nos n\u00e9pess\u00e9g k\u00f6r\u00e9b\u0151l toborzott r\u00e9sztvev\u0151ket, akik k\u00f6z\u00f6tt eg\u00e9szs\u00e9gesek \u00e9s depresszi\u00f3sok egyar\u00e1nt vannak. Ez\u00e9rt eredm\u00e9nyeink a betegs\u00e9g megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben is hasznos\u00edthat\u00f3k lehetnek.\u201d<\/p>\n

A Semmelweis kutat\u00f3i arra is k\u00edv\u00e1ncsiak voltak, hogy a beazonos\u00edtott kock\u00e1zati csoportokba tartoz\u00f3kban van-e k\u00f6z\u00f6s genetikai h\u00e1ttere a depresszi\u00f3nak. Ilyen \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st csak a n\u0151kn\u00e9l azonos\u00edtottak, a f\u00e9rfiakn\u00e1l nem.<\/p>\n

\n

A nagyobb kock\u00e1zati csoportba tartoz\u00f3 n\u0151k (negat\u00edv emocionalit\u00e1s, magas testzs\u00edr-sz\u00e1zal\u00e9k, alacsonyabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9g) eset\u00e9ben az immunrendszer bizonyos g\u00e9nvari\u00e1nsai (pl. rs526266 vagy rs7530503) mutattak \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1val. Azaz, ha egy ebbe a rizik\u00f3csoportba tartoz\u00f3 n\u0151 a kutat\u00f3k \u00e1ltal beazonos\u00edtott g\u00e9nvari\u00e1nsokat is hordozza, akkor nagyobb val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel alakulhat ki n\u00e1la depresszi\u00f3.<\/p>\n<\/div>\n

Az alacsonyabb kock\u00e1zati csoportba tartoz\u00f3 n\u0151kn\u00e9l pedig a szagl\u00f3receptorok egyes g\u00e9nvari\u00e1nsai (pl. rs61957879) \u00e9s a depresszi\u00f3 k\u00f6z\u00f6tt tal\u00e1ltak hasonl\u00f3 kapcsolatot. Vagyis, ha egy n\u0151n\u00e9l a negat\u00edv \u00e9rzelmek ritk\u00e1bbak, a testzs\u00edr-sz\u00e1zal\u00e9ka alacsony, \u00e9s magasabb iskolai v\u00e9gzetts\u00e9ggel rendelkezik, illetve a szagl\u00e1shoz kapcsol\u00f3d\u00f3 bizonyos g\u00e9nvari\u00e1nsokat is hordoz, eset\u00e9ben szint\u00e9n nagyobb a val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ge a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak. \u00a0\u00a0<\/p>\n

\u201cAz m\u00e1r j\u00f3 ideje ismert, hogy a depressz\u00edv t\u00fcnetek \u00e9s a szagl\u00e1si funkci\u00f3k k\u00f6z\u00f6tt k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s, k\u00e9tir\u00e1ny\u00fa kapcsolat lehet, s\u0151t, l\u00e9tezik szakirodalom az \u00fan. szagl\u00e1s-tr\u00e9ning hat\u00e1sair\u00f3l is. A vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek azonban megoszt\u00f3k: egy kor\u00e1bbi tanulm\u00e1ny szerint depresszi\u00f3s betegekben a szagl\u00e1s-ter\u00e1pia nem volt hat\u00e1sos; m\u00e1s vizsg\u00e1latokban viszont demens betegek \u00e9s enyh\u00e9n depresszi\u00f3s id\u0151sek eset\u00e9n jav\u00edtott a t\u00fcneteken.<\/p>\n

\n

A mi eredm\u00e9nyeink seg\u00edthetnek meghat\u00e1rozni azt az alcsoportot, ahol ak\u00e1r a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1nak megel\u0151z\u00e9s\u00e9ben, ak\u00e1r kezel\u00e9s\u00e9ben, hasznos lehet ez a szagl\u00e1s-tr\u00e9ning<\/p>\n<\/blockquote>\n

\u2013 magyar\u00e1zza dr. Eszl\u00e1ri.<\/p>\n

\n

A szagl\u00e1str\u00e9ninget a szagl\u00e1szavarok kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lj\u00e1k, leggyakrabban v\u00edrusfert\u0151z\u00e9s ut\u00e1n. L\u00e9nyege, hogy a p\u00e1ciensek minimum 12 h\u00e9ten \u00e1t naponta k\u00e9tszer koncentr\u00e1ltan olyan alapillatokat szagoljanak, mint a vir\u00e1g-, a f\u0171szeres- vagy gy\u00fcm\u00f6lcsillat, felid\u00e9zve azok eredeti \u00e9rzet\u00e9t.<\/p>\n<\/div>\n

A Semmelweis kutat\u00f3i szerint jelenlegi vizsg\u00e1latuk m\u00e1sik nagy el\u0151nye, hogy a szok\u00e1sos biol\u00f3giai (genetikai, agyi k\u00e9palkot\u00f3, elektrofiziol\u00f3giai) jellemz\u0151k helyett a csoportos\u00edt\u00e1st k\u00f6nnyen \u00e9s viszonylag olcs\u00f3n (k\u00e9rd\u0151\u00edv, testzs\u00edr-m\u00e9r\u00e9s) felm\u00e9rhet\u0151 tulajdons\u00e1gok alapj\u00e1n v\u00e9gezt\u00e9k el, \u00e9s az \u00edgy, adatvez\u00e9relt m\u00f3don l\u00e9trej\u00f6tt specifikus csoportokban vizsg\u00e1lt\u00e1k a depresszi\u00f3 genetikai h\u00e1tter\u00e9t. Ha m\u00e1s kutat\u00f3csoportok m\u00e1s mint\u00e1kon is hasonl\u00f3 eredm\u00e9nyre jutnak, ez a megk\u00f6zel\u00edt\u00e9s megk\u00f6nny\u00edtheti \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9konyabb\u00e1 teheti a betegcsoportok beazonos\u00edt\u00e1s\u00e1t a j\u00f6v\u0151ben.<\/p>\n

Fot\u00f3: Barta B\u00e1lint – Semmelweis Egyetem; Bor\u00edt\u00f3k\u00e9p (illusztr\u00e1ci\u00f3): Kov\u00e1cs Attila – Semmelweis Egyetem<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A szagl\u00e1s \u00e9s az immunrendszer depresszi\u00f3val val\u00f3 kapcsolat\u00e1t mutatt\u00e1k ki a Semmelweis Egyetem kutat\u00f3i.<\/p>\n","protected":false},"author":102013,"featured_media":150402,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[5],"tags":[732],"class_list":["post-150395","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-cikkek","tag-temaajanlo"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150395","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/102013"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=150395"}],"version-history":[{"count":9,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150395\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":173740,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/150395\/revisions\/173740"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/150402"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=150395"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=150395"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=150395"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}