{"id":10673,"date":"2011-11-15T08:05:17","date_gmt":"2011-11-15T07:05:17","guid":{"rendered":"http:\/\/mediasarok.sote.hu\/?p=10673"},"modified":"2011-11-15T08:05:17","modified_gmt":"2011-11-15T07:05:17","slug":"molekularis-medicina-a-terapiaban-%e2%80%9ecelkeresztben-a-daganat-es-a-daganatos-beteg%e2%80%9d","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/2011\/11\/15\/molekularis-medicina-a-terapiaban-%e2%80%9ecelkeresztben-a-daganat-es-a-daganatos-beteg%e2%80%9d\/","title":{"rendered":"Molekul\u00e1ris medicina a ter\u00e1pi\u00e1ban: \u201ec\u00e9lkeresztben a daganat \u00e9s a daganatos beteg\u201d"},"content":{"rendered":"<p><strong><em> <\/em><\/strong><\/p>\n<figure id=\"attachment_10725\" aria-describedby=\"caption-attachment-10725\" style=\"width: 200px\" class=\"wp-caption alignright\"><a rel=\"attachment wp-att-10725\" href=\"http:\/\/mediasarok.sote.hu\/10673\/molekularis-medicina-a-terapiaban-%e2%80%9ecelkeresztben-a-daganat-es-a-daganatos-beteg%e2%80%9d\/img_7735-masolata\/\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-medium wp-image-10725\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/wp-content\/blogs.dir\/106\/files\/2011\/11\/img_7735-masolata-200x300.jpg\" alt=\"\" width=\"200\" height=\"300\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2011\/11\/img_7735-masolata-200x300.jpg 200w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2011\/11\/img_7735-masolata-682x1024.jpg 682w\" sizes=\"auto, (max-width: 200px) 100vw, 200px\" \/><\/a><figcaption id=\"caption-attachment-10725\" class=\"wp-caption-text\">Dr. T\u00edm\u00e1r J\u00f3zsef<\/figcaption><\/figure>\n<p><strong><em>Molekul\u00e1ris medicina a ter\u00e1pi\u00e1ban: \u201ec\u00e9lkeresztben a daganat \u00e9s a daganatos beteg\u201d<\/em><\/strong><\/p>\n<p><strong><em>Dr. T\u00edm\u00e1r J\u00f3zsef, egyetemi tan\u00e1r, az MTA doktora, SE II. sz. Pathologiai Int\u00e9zet<\/em><\/strong><\/p>\n<p>Napjainkban a legfontosabb tudom\u00e1nyos \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9s, hogy k\u00e9pesek vagyunk-e a genomika eredm\u00e9nyeit \u201eleford\u00edtani\u201d a mindennapi gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra hasznos inform\u00e1ci\u00f3v\u00e1. Ennek felt\u00e9tele az, hogy megfelel\u0151en er\u0151s (valid\u00e1lt) bizony\u00edt\u00e9kokat nyerj\u00fcnk ezen eredm\u00e9nyek gyakorlati haszn\u00e1r\u00f3l, illetve a felfedezett potenci\u00e1lis gy\u00f3gyszerc\u00e9lpontok jelent\u0151s\u00e9g\u00e9r\u0151l. A legnagyobb kih\u00edv\u00e1s korunkban k\u00e9ts\u00e9g k\u00edv\u00fcl a daganatos betegs\u00e9g, melynek ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban \u00e1tt\u00f6r\u00e9s csakis \u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag ezeknek az \u00faj eredm\u00e9nyeknek a racion\u00e1lis felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l v\u00e1rhat\u00f3. A daganatos betegs\u00e9g gyakorlatilag k\u00e9t \u00e9l\u0151l\u00e9ny, a parazita daganat \u00e9s a gazdaszervezet harc\u00e1ra \u00e9p\u00fcl \u00e9s kezel\u00e9s\u00e9ben az \u00e1tt\u00f6r\u00e9s is ennek a folyamatnak a meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t\u0151l \u00e9s racion\u00e1lis kihaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg. Ezen szempontok figyelembe v\u00e9tel\u00e9vel alak\u00edtottuk programunkat mely m\u00e1r eddig is jelent\u0151s megfigyel\u00e9sekhez vezetett. Az egyik leggyakoribb emberi daganat\u00a0 az eml\u0151r\u00e1k vonatkoz\u00e1s\u00e1ban t\u00f6bb olyan genetikai\/molekul\u00e1ris mint\u00e1zatot azonos\u00edtottunk (\u201erecurrenceonline\u201d , CURIO vagy Metascore) melyek seg\u00edthetnek a betegs\u00e9g progn\u00f3zis\u00e1nak \u00edgy ter\u00e1pia-sz\u00fcks\u00e9glet\u00e9nek pontos becsl\u00e9s\u00e9ben. A haz\u00e1nkban sajn\u00e1latosan oly gyakori m\u00e1jr\u00e1k egyik okoz\u00f3ja a HCV v\u00edrus melynek egyik receptora a CLD1\/6. A g\u00e9n expresszi\u00f3ja immunhi\u00e1nyos \u00e1llapotban n\u00f6vekedve hozz\u00e1j\u00e1rult az \u00fajrafert\u0151z\u00e9shez el\u0151seg\u00edtve a daganat kialakul\u00e1s\u00e1t, aminek okak\u00e9nt felmer\u00fclt a szab\u00e1lyoz\u00f3 un. mikro-RNS-ek egyik csoportj\u00e1nak a MIR33,MIR21,MIR194 cs\u00f6kkent kifejez\u0151d\u00e9se.<\/p>\n<p>Az egyik legkev\u00e9sb\u00e9 gy\u00f3gyszer \u00e9rz\u00e9keny ugyanakkor legagressz\u00edvabb emberi daganat a b\u0151r fest\u00e9kes daganata (melan\u00f3ma), melynek eddig csak un. interferon ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t\u00f3l lehetett v\u00e1rni n\u00e9mi seg\u00edts\u00e9get. Kis\u00e9rleteink sor\u00e1n igazoltuk, hogy a kor\u00e1bban megbukott\u00a0 farneziltranszfer\u00e1z g\u00e1tl\u00f3k a melan\u00f3m\u00e1k egy adott genetikai alcsoportj\u00e1ban, a vad BRAF\/NRAS alcsoportban hat\u00e9konyak csak. Napjainkban nagy verseny zajlik a daganatok oxig\u00e9n-hi\u00e1ny\u00e1nak jelent\u0151s\u00e9g\u00e9nek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben. Erre egyik legjobb modell a vesesejtes r\u00e1k, melyben vizsg\u00e1lataink szerint a daganatos progresszi\u00f3 folyam\u00e1n az O2-f\u00fcgg\u0151 (HIF) szab\u00e1lyoz\u00f3 mechanizmusok k\u00e1rosod\u00e1sa, fokozott aktivit\u00e1sa \u00e9szlelhet\u0151, ide\u00e1lis c\u00e9lter\u00e1pi\u00e1s eszk\u00f6zt k\u00edn\u00e1lva. M\u00e1s vizsg\u00e1lataink sor\u00e1n \u00e9szlelt\u00fck, hogy bizonyos egy\u00e9bk\u00e9nt hipoxia-rezisztens daganatokban (melan\u00f3ma) nagyfok\u00fa a cink-\u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g, \u00e9s \u00fajabban ezen egyszer\u0171 vegy\u00fcletekr\u0151l der\u00fclt ki az hogy a HIF-szab\u00e1lyoz\u00f3 rendszer kiv\u00e1l\u00f3 farmakol\u00f3giai g\u00e1tl\u00f3i. Kr\u00f3nikus mieloid leuk\u00e9mi\u00e1ban a c\u00e9lter\u00e1pia sz\u00e1mos eszk\u00f6ze rendelkez\u00e9sre \u00e1ll, azonban a daganat folyamatosan alkalmazkodik a kezel\u00e9shez, \u00e9rz\u00e9ketlenn\u00e9 v\u00e1lik, aminek h\u00e1tter\u00e9ben un. rezisztencia mut\u00e1ci\u00f3k \u00e1llanak. Ezek szisztematikus kimutat\u00e1s\u00e1ra dolgoztak ki munkat\u00e1rsaink \u00e9rz\u00e9keny \u00e9s k\u00f6lts\u00e9ghat\u00e9kony \u00faj elj\u00e1r\u00e1sokat. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gek, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a daganatos megbeteged\u00e9sekben gyakran \u00e9rintettek az un. G-protein k\u00f6t\u00f6tt receptorok, melyek m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek illetve meghib\u00e1sod\u00e1si mint\u00e1zatainak megismer\u00e9se ezen receptorcsal\u00e1d ter\u00e1pi\u00e1s c\u00e9lpontk\u00e9nt val\u00f3 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1t seg\u00edtheti el\u0151. A 2. t\u00edpus\u00fa vazopresszin receptort modellk\u00e9nt haszn\u00e1lva funkcion\u00e1lis aktivit\u00e1s detekt\u00e1l\u00e1s\u00e1ra alkalmas molekul\u00e1ris m\u00e9r\u0151m\u00f3dszereket dolgoztak ki, melynek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel genetikailag meghib\u00e1sodott receptor funkci\u00f3-zavarait lehetett kis\u00e9rleti k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt reproduk\u00e1lni.<\/p>\n<p>A daganatos beteg szervezet\u00e9nek oldal\u00e1r\u00f3l vizsg\u00e1l\u00f3dva egyre nagyobb a hangs\u00faly a szervezet term\u00e9szetes v\u00e9dekez\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek el\u0151seg\u00edt\u00e9se. Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l is kulcsk\u00e9rd\u00e9s az egyes t\u00e1rsbetegs\u00e9gek mint p\u00e9ld\u00e1ul a metabolikus szindr\u00f3ma kezel\u00e9se. Munkat\u00e1rsaink egy h\u0151-shock proteint induk\u00e1l\u00f3 \u00faj vegy\u00fclet kedvez\u0151 hat\u00e1sait igazolt\u00e1k preklinikai modelleken.Egy m\u00e1sik gyakori kis\u00e9r\u0151betegs\u00e9ge a daganatos betegeknek a neurodegenerat\u00edv k\u00f3rk\u00e9pek, melyek kialakul\u00e1s\u00e1nak pontos molekul\u00e1ris mechanizmusa seg\u00edthet \u00faj hat\u00e9konyabb ter\u00e1pi\u00e1k kialak\u00edt\u00e1s\u00e1ban. Az idegsejtek illetve astrocit\u00e1k mitochondrium\u00e1nak g\u00e1tolt sejtl\u00e9gz\u00e9s illetve ischemia k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyei k\u00f6z\u00f6tti m\u0171k\u00f6d\u00e9se sor\u00e1n \u00faj v\u00e9d\u0151mechanizmust fedeztek fel munkat\u00e1rsaink \u00e9s kimutatt\u00e1k azt is hogy a ciklofilin-D h\u00e1tr\u00e1ltatja a neuronsejtek ischemi\u00e1s pusztul\u00e1s\u00e1t. A daganatos betegs\u00e9ggel gyakran sz\u00f6v\u0151dik fert\u0151z\u00e9s \u00e9s szepszis (esetleg \u00e9ppen a kezel\u00e9s mell\u00e9khat\u00e1sak\u00e9nt) ami sokszor a leukocit\u00e1k funkci\u00f3k\u00e9ptelens\u00e9ge miatt j\u00f6n l\u00e9tre. A neutrofilek citoplazm\u00e1j\u00e1ban egy antibakteri\u00e1lis mikrovezikula popul\u00e1ci\u00f3t mutattunk ki, melynek proteomikai elemz\u00e9se antibakteri\u00e1lis, granulum-eredet\u0171 feh\u00e9rj\u00e9ket, k\u00f6z\u00f6tt\u00fck a laktoferrint \u00e9s a mieloperoxid\u00e1zt igazoltak. Ezen vezikula popul\u00e1ci\u00f3 megismer\u00e9se \u00faj antiszeptikus ter\u00e1pi\u00e1s m\u00f3dszerek kidolgoz\u00e1s\u00e1t seg\u00edtik el\u0151.<\/p>\n<p>A project teljes vagy r\u00e9szbeni t\u00e1mogat\u00e1s\u00e1val keletkezett eredm\u00e9nyek 55 nemzetk\u00f6zi publik\u00e1ci\u00f3t \u00e9s 39 nemzetk\u00f6zi el\u0151ad\u00e1st eredm\u00e9nyeztek eddig.<\/p>\n<p>T\u00c1MOP-4.2.1.B-09\/1\/KMP-2010-0001<\/p>\n<p><a rel=\"attachment wp-att-10684\" href=\"http:\/\/mediasarok.sote.hu\/10681\/biologiai-szovetazonositas-intelligens-muteti-vagoeszkoz-onkokes\/kutatoegyetem_hosszu\/\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-large wp-image-10684\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/wp-content\/blogs.dir\/106\/files\/2011\/11\/kutatoegyetem_hosszu-1024x173.jpg\" alt=\"\" width=\"640\" height=\"108\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2011\/11\/kutatoegyetem_hosszu-1024x173.jpg 1024w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2011\/11\/kutatoegyetem_hosszu-300x50.jpg 300w, https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/files\/2011\/11\/kutatoegyetem_hosszu-580x98.jpg 580w\" sizes=\"auto, (max-width: 640px) 100vw, 640px\" \/><\/a><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Molekul\u00e1ris medicina a ter\u00e1pi\u00e1ban: \u201ec\u00e9lkeresztben a daganat \u00e9s a daganatos beteg\u201d Dr. T\u00edm\u00e1r J\u00f3zsef, egyetemi tan\u00e1r, az MTA doktora, SE II. sz. Pathologiai Int\u00e9zet Napjainkban a legfontosabb tudom\u00e1nyos \u00e9s gazdas\u00e1gi k\u00e9rd\u00e9s, hogy k\u00e9pesek vagyunk-e a genomika eredm\u00e9nyeit \u201eleford\u00edtani\u201d a mindennapi gy\u00f3gy\u00edt\u00e1s sz\u00e1m\u00e1ra hasznos inform\u00e1ci\u00f3v\u00e1. Ennek felt\u00e9tele az, hogy megfelel\u0151en er\u0151s (valid\u00e1lt) bizony\u00edt\u00e9kokat nyerj\u00fcnk ezen eredm\u00e9nyek &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":10725,"comment_status":"closed","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[6],"tags":[],"class_list":["post-10673","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-hatteranyagok"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10673","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=10673"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/10673\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/10725"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=10673"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=10673"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/mediasarok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=10673"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}