Az egyetem munkatársai által beadott védőoltások száma - 2021. január 20.
15938 Összes oltás
6013 Beoltott Semmelweis Polgár

Budapesten a sokszínű tulajdoni háttér akadályozza az ellátás ésszerűsítését * Óvatosak a vidéki önkormányzatok

A kórházak állami kézbe adása ellen van a fővárosi Fidesz-frakció egy része. Többen állították, hogy csak akkor szavazzák meg az erről szóló javaslatot, ha az Orbán Viktor egyértelmű kérése vagy utasítása. Vidéken sincs nagy tülekedés: egyelőre alig találtunk olyan önkormányzatot, amely számol az egészségügyi intézmény átadásával.

Noha hamarosan összehívják a Fővárosi Közgyűlés rendkívüli ülését, hogy szavazzanak az egészségügyi intézmények állami kézbe adásáról, a Fidesz-frakció egy része a terv ellen van. Közülük sokan csak akkor szavaznák meg az erről szóló javaslatot, ha az Orbán Viktor kormányfő egyértelmű kérése vagy utasítása lenne. Az érintettek úgy ítélik meg, hogy kiüresedhet a fővárosi önkormányzat funkciója, ha lemond egészségügyi intézményeiről, s a későbbiekben ugyanezen elven akár az iskoláiról is.
Sinkó Eszter, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központjának szakértője nem tartja feltétlenül szükségesnek a kórházak ingatlan vagyonnal együtt történő állami kézbe adását. Mint mondja: Budapesten nem az a legnagyobb gond, hogy 12 kórház a fővárosi önkormányzat tulajdonában van. Nem is az eladósodottság mértéke készteti lépésre a döntéshozókat, hiszen a szóban forgó intézmények többségének nem kiemelkedően magas a tartozásállománya. Az igazi gondot a fővárosban található egészségügyi intézmények tulajdonosi sokszínűsége okozza. A 12 önkormányzati fenntartású mellett ugyanis vannak intézmények különböző minisztériumok, egyházak, magánvállalkozások, sőt még a megyei önkormányzat tulajdonában is. Ez a sokszínűség egyértelműen akadályozza az ellátás átszervezését, ésszerűsítését.
Az irányítási funkciók egy részét tehát valóban érdemes lehet az államnak átadni, azokat, amelyek a stratégiai döntések körét érintik. Így az ésszerűsítés érdekében sokkal könnyebben lehetne meghozni a funkciók átalakításáról és a kapacitások újraosztásáról szóló döntéseket. Ennél tovább azonban az államnak nem érdemes merészkednie, mert Sinkó Eszter szerint a kormány nincs felkészülve ennyi kórház üzemeltetésére.
A szakember szerint az utóbbi hónapokban vidéken a helyzet megváltozott. A megyei önkormányzatok aktívabban állnak az egészségügyhöz, mint korábban.
Sok helyen meg akarják szerezni a megye ellátásának feladatát, de ehhez olyan rendszert alakítanának ki, ami nekik jó, azaz elsősorban az anyagilag jobban jövedelmező ellátástípusokra koncentrálnának. Ez azonban nem feltétlenül esik egybe a betegek érdekeivel – szögezte le, majd hozzátette: a megyei kórházak egyéni akciókkal, önálló társulásokkal láthatóan kész helyzet elé kívánják állítani a szakállamtitkárságot. Sok helyen ugyanis még mindig úgy gondolják, hogy áruló, s cserbenhagyja a lakosságot, aki lemond a kórházáról. Sinkó Eszter úgy látja: a budapesti erőpróba, az ottani “erős emberek” magatartása mutatja majd meg az irányt vidéken is. Vagyis azt, hogy milyen ellátórendszerünk lesz, dominál-e majd abban az állami tulajdon.
A lapunk által megkérdezett megyei és települési önkormányzatok többsége nem tervezi, hogy átadja kórházát az államnak.
Így nyilatkoztak Békés, Borsod, Csongrád, Hajdú, Heves, Nógrád, Somogy és Szabolcs megye önkormányzatának illetékesei. De Berettyóújfaluban, Hódmezővásárhelyen, Hatvanban, Siklóson, Siófokon, Komlón és Szigetváron is az önkormányzati fenntartást támogatják. Többek között azért, mert véleményük szerint így tudnak valódi kontrollt gyakorolni a helyiek az intézmények fölött.
Balázs Árpád (Fidesz-KDNP), Siófok polgármestere szerint azért kell megtartaniuk kórházukat, mert a Balaton partján a turizmus miatt egészen mások a viszonyok: nyáron Siófokon és vonzáskörzetében 200400 ezer ember fordul meg, míg télen ennek egytizede. – Stratégiai szempontból rossz irányba vihetnék a kórházat, ha az itt élőknek, a helyi adottságokat ismerőknek nem lenne rálátásuk az intézmény irányítására – vélte. Pénzügyi kényszer sincs, hiszen a gyógyintézetnek 500-600 milliós tartaléka van – tette hozzá.
A Somogy megyei önkormányzat kórházfejlesztése a TlOP-pályázat keretében a közelmúltban startolt hat évig tartó előkészítés után. A somogyiak ugyanakkor azt mondják, ez volt az elmúlt kormányzati ciklus egyik legelhibázottabb programja, s rengeteget kellett dolgozni azon, hogy végül a 12 milliárdos projektet elindíthassák.
Gelencsér Attila, a Somogy Megyei Közgyűlés elnöke szerint az önkormányzat továbbra is fenntartja a kaposvári Kaposi Mór Oktatókórházat, sőt a közelmúltban tették le az említett beruházás alapkövét.
Kósa Lajos debreceni polgármester közölte, az önkormányzatok szerinte szívesen átadják intézményeiket az államnak, ha az viszi az ellátóval együtt az adósságukat, illetve azt az évi 40-70 milliárd forintot, amit az Országos Egészségbiztosítási Pénztár finanszírozásának elégtelensége miatt országosan és éves szinten a helyhatóságok “beletettek” a rendszerbe.
Balassagyarmat alpolgármestere, Csach Gábor úgy nyilatkozott, ha erre lehetőség nyílna, elgondolkodnának az átadáson.
Részben, mert az intézményi fejlesztések önerejét jelenleg nekik kell finanszíroznunk, másrészt, ha a kórház tartozást halmozna fel, akkor azt az államnak kellene rendezni. ugyanakkor megjegyezte, a tavaly év végi konszolidáció után a gyarmati kórház rendben van, nincs tartozása. Hasonlóan nyilatkozott a települési intézményfenntartók közül Dobos László, Karcag, Szitka Péter, Kazincbarcika polgármestere, valamint Berényi Ferenc, az edelényi polgármesteri kabinet képviselője.
Arról számoltak be, hogy gondolkodnak az állami tulajdonba adáson. Edelényben például a normatíva csökkenése miatt a 2010es 220 millió után idén 303 milliós a költségvetési hiány, így gondolkodniuk kell a nem kötelező önkormányzati feladatok megszüntetésén.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Közgyűlés már döntött arról, hogy tárgyalásokat kezd az egészségügyi államtitkárral az üzemeltetéshez szükséges nagyobb állami szerepvállalásról. Erről Szakács Imre fideszes közgyűlési elnök, országgyűlési képviselő korábban azt mondta: több alternatíva is létezik. Az egyik, hogy az üzemeltetést a megyei önkormányzat átadja az államnak, de az épületek, a műszerek továbbra is a megye tulajdonában maradnak, ugyanakkor a napi működtetést az állam vállalja.
– Mi azonban nem zárkózunk el az elől sem, hogy az állam valamilyen tulajdoni részarányt szerezzen a kórházban. Ehhez viszont az kell, hogy törvénymódosítással lazítsanak az önkormányzatoknak egészségügyi ellátásra vonatkozó kötelezettségén – tette hozzá.
A Tolna Megyei Közgyűlés elnöke, Puskás Imre (Fidesz) szerint is számolniuk kell azzal az eshetőséggel, hogy állami kézbe kerül a szekszárdi Balassa János-kórház, hiszen ha az egészségügy finanszírozása nem javul, az önkormányzatok nehéz helyzetében ez mentőöv, rövid távú válságkezelés lehet. ugyanakkor Puskás is amondó, hogy alapvetően az önkormányzati fenntartás a támogatandó, hiszen így a helyi társadalom kontrollja is működhet. Komlón az önkormányzat százszázalékos tulajdonában lévő társaság, a Komlói Egészségcentrum Nonprofit Kft. működteti a kórházat 2008tól. A város fideszes polgármestere, Polics József azt mondta: amíg az államnak történő átadás részletei nem ismertek, addig nem tud érdemben nyilatkozni. Úgy vélte, a városnak és a kórház ellátási körében élő negyvenezer embernek szüksége van az intézményre. Komló így mindent megtesz, hogy a belgyógyászattal, ápolási részleggel, pulmonológiai osztállyal rendelkező intézmény működjön. Ez a városnak 2010-ben 68 milliójába került – ennyit kellett önkormányzati támogatásként átadniuk.
A Pest megyei Nagykőrös vezetése ellenben még fejlesztené is a rendszerváltás után általa épített városi kórház-rendelőintézetet. A főként rehabilitációra szakosodott kórházuk stabil lábakon áll, a tavalyi egymilliárdos költségvetésből a vezetés 200 milliót spórolt meg, ami jövőbeni fejlesztések alapja lehet pályázatok segítségével a balneoterápia, rekreáció területén – mondta Czira Szabolcs polgármester. Hozzátette, az intézmény mellé rekreációs hotelt is építenének.
Mengyi Roland, Borsod-Abaúj-Zemplén megyei közgyűlési elnök a megyei kórház kapcsán közölte, azért sem adnák át az intézményt, mert azt idővel a Semmelweistervben is szereplő nagytérségi modell egyik egészségközpontjaként szeretnék működtetni. Seszták Oszkár, a SzabolcsSzatmár-Bereg Megyei Közgyűlés elnöke a hat kórházat tömörítő Egészségügyi Holding Zrt. kapcsán úgy nyilatkozott, további szervezeti integrációt nem tartanak szükségesnek, s ők is megtartanák saját működtetésben a kórházi ellátórendszert.
Siklóson jó döntést hoztak a működtetés 2004-es privatizálásával, mondta Marenics János polgármester, hiszen azóta 800 milliós fejlesztést is végrehajtottak, így nem adnák át az intézményt az államnak.

Szerző: MUNKATÁRSAINKTÓL