Szike és paragrafus: az orvosi tevékenység speciális problémái a jog tükrében

Tantárgy neve: Szike és paragrafus: az orvosi tevékenység speciális problémái a jog tükrében

kódja: AOSMAG512_1M

kreditértéke: 2

Tantárgy előadójának neve: Dr. Péter Orsolya

Tanév: 2018/19 I.

A tantárgy feladata a képzés céljának megvalósításában:

 A kurzus keretei között az orvosi etika, valamint a jog iránt mélyebben érdeklődő hallgatók megismerkedhetnek a jogi szemlélet sajátosságaival, valamint bizonyos olyan jogi alapfogalmakkal és megközelítési módokkal, amelyek a gyakorló orvos számára a későbbiekben fontossá válhatnak, azonban részletes bemutatásukra más, kötelező tantárgyak keretei között ilyen mélységben nem nyílik lehetőség. Az elméleti ismereteken túl nagy hangsúly kerül a gyakorlati kérdésekre, ezen belül konkrét (a magyar és nemzetközi joggyakorlatból származó) jogesetek bemutatására és elemzésére, amelynek alapján a kurzus hallgatói képessé válhatnak annak átlátására, hogy gyógyító szakemberként megvalósított döntéseik, tetteik hogyan minősülhetnek egy esetleges jogi, bírósági eljárás során.

 

A tárgy tematikája (lehetőleg heti bontásban, sorszámozva):

1. Bevezetés, elméleti alapvetés: a tárgy célkitűzései, követelményei, az interdiszciplináris munkamódszer bemutatása (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
2. A jog fogalma; az orvosi gyakorlat szempontjából legrelevánsabb jogágak (polgári jog, büntetőjog) sajátosságai (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
3. A jog emberképe, történeti fejlődésben. Jogképesség és cselekvőképesség. Az ember, mint alapvető emberi és személyiségi jogok alanya (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
4. A betegjogi jogviszony alanyai: az orvos és a beteg. Az orvos és a beteg jogállása, jogai és kötelezettségei a különböző jogrendszerekben (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
5. Az orvos-beteg jogviszony keletkezése: a tájékozott beleegyezés és az ezzel kapcsolatos jelenlegi joggyakorlat általános jellemzői Magyarországon, az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
6. Az orvos-beteg kapcsolat, mint jogviszony a különböző jogrendszerekben. Különböző kapcsolati modellek (megbízás, vállalkozás, ellátási jogviszony) és ezek jogi következményei (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
7. Az orvos és a polgári jog: a kárfelelősség fogalma, megállapításának szabályai Magyarországon, az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
8. Az orvos és a büntetőjog: milyen bűncselekményeket követhet el az orvos, mint szakember? (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus)
9. Az emberi élet kezdete és a jog: a magzat jogi státusza, potenciális jogainak léte vagy hiánya a különböző jogrendszerekben (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
10. Az emberi élet kezdete és a jog: az asszisztált humán reprodukció új megoldásai (dajkaanyaság, béranyaság) által felvetett új jogi problémák és az azokra adott válasz Európa és a világ különböző országaiban (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
11. Szabadalmaztatható-e az ember? Az embrionális őssejtkutatások, humángenetikai kutatások és a jog. (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus)
12. Az életvégi döntések jogi keretei: az „élő végrendelet” és egyéb, előrehozott egészségügyi döntések jogi lehetőségei a különböző jogrendszerekben (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
13. Az életvégi döntések jogi keretei: az eutanázia jogi definíciói és szabályozási megoldásai (legalizálás illetve tiltás/bűncselekménnyé minősítés) Magyarországon, az Európai Unió országaiban és az Egyesült Államokban (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus).
14. A féléves munka áttekintése és kiértékelése, észrevételek és javaslatok megbeszélése. (oktató: dr. Péter Orsolya Márta egyetemi adjunktus)

 

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége:

 A foglalkozások 75%-án való részvétel kötelező, maximum 4 hiányzás megengedett. A jelenlét minden órán katalógus formájában kerül ellenőrzésre. Négynél több igazolatlan hiányzás esetén az elmulasztott témakör(ök)ből történő szóbeli beszámoló vagy írásbeli esszé szükséges.

 Az igazolás módja a foglalkozásokon és a vizsgán való távollét esetén:

 A maximális 4 hiányzásig igazolás nem szükséges. Négyet meghaladó számú hiányzás esetén méltányolható ok fennállásának hiteles igazolása elfogadható.

 A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyi dolgozatok) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége: –

 A félév végi aláírás követelményei (ideértve a hallgató egyéni munkával megoldandó feladatainak számát és típusát is):

1.  Megfelelő színvonalú prezentáció elkészítése és bemutatása.
2. Órai jelenlét (maximum 4 hiányzás; ezt meghaladó hiányzás esetén kimentés vagy pótfeladat)

 Az osztályzat kialakításának módja:

3 fokozatú értékelés

1. Kiválóan megfelelt (5): négynél kevesebb hiányzás, aktív és konstruktív részvétel, az önálló prezentáció magas színvonalú teljesítése.
2. Megfelelt (3): az órák rendszeres látogatása esetenkénti hiányzással, a prezentáció teljesítése.
3. Nem felelt meg (1): a megengedettnél több indokolatlan hiányzás azok pótlása nélkül, a prezentáció nem teljesítése vagy nem megfelelő színvonalon történő teljesítése.

 A vizsga típusa: Gyakorlati jegy a fentiek alapján.

Vizsgakövetelmények: –

A vizsgajelentkezés módja: –

A vizsgajelentkezés módosításának rendje: –

A vizsgáról való távolmaradás igazolásának módja: –

A tananyag elsajátításához felhasználható jegyzetek, tankönyvek, segédletek és szakirodalom listája:

 – A Magatartástudományi Intézet honlapjára feltöltött oktatói prezentációk.

– Belovics-Gellér-Nagy-Tóth: Büntetőjog – általános rész (2014-től kezdődő kiadások) – a büntetőjog alapelvei, bűncselekménytan.

– Dósa Ágnes: Az orvos kártérítési felelőssége (HVG-Orac, 2. kiadás, 2010)

– Hidvéginé dr. Adorján L. – Sáriné dr. Simkó Á.: A betegek jogairól (Medicina, 2012)

– Hidvéginé dr. Adorján L. – Sáriné dr. Simkó Á.: Műhibák és kártérítési perek az egészségügyben (Medicina, 2014)

– Kovács József (szerk): A biotechnológia etikai kérdései (Semmelweis Kiadó, 2017)

– Lenkovics-Keserű-Kőhidi: Polgári jogi alapok (2014-től kezdődő kiadások) – általános rész; az ember, mint jogalany; a személyhez fűződő jogok.