A kutat\u00e1s c\u00e9lja a leggyakoribb szorong\u00e1sos megbeteged\u00e9s (Jefferys, D 1997), a szoci\u00e1lis f\u00f3bia kognit\u00edv jellemz\u0151inek vizsg\u00e1lata \u00e9s ehhez kapcsol\u00f3dva a szoci\u00e1lis f\u00f3bia kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1j\u00e1nak (KVT) hat\u00e9konys\u00e1gvizsg\u00e1lata (\u00f6sszehasonl\u00edt\u00e1sa viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1val \u00e9s v\u00e1r\u00f3list\u00e1s kontroll szem\u00e9lyekkel).<\/p>\n
1. Kognit\u00edv jellemz\u0151k vizsg\u00e1lata:<\/p>\n
Els\u0151sorban interj\u00fak \u00e9s k\u00e9rd\u0151\u00edvek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel vizsg\u00e1ljuk szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1s betegek kognit\u00edv strukt\u00far\u00e1j\u00e1t, \u00f6nk\u00e9p\u00e9t \u00e9s maladapt\u00edv, diszfunkcion\u00e1lis s\u00e9m\u00e1it.<\/p>\n
2. \u00d6sszehasonl\u00edt\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1s vizsg\u00e1lat<\/p>\n
Az el\u0151z\u0151 t\u00e9m\u00e1hoz szorosan illeszked\u0151 m\u00e1sodik c\u00e9lunk pedig az, hogy a szoci\u00e1lis f\u00f3bia kognit\u00edv modellj\u00e9n alapul\u00f3 pszichoter\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9s c\u00e9lzottabban, a legink\u00e1bb problematikus kogn\u00edci\u00f3kra f\u00f3kusz\u00e1ljon: \u00faj, kev\u00e9sb\u00e9 szorong\u00e1st kelt\u0151 helyzet\u00e9rtelmez\u00e9s csak akkor v\u00e1rhat\u00f3, ha meg\u00e9rtj\u00fck, mi\u00e9rt problematikus az adott szitu\u00e1ci\u00f3 a p\u00e1ciens sz\u00e1m\u00e1ra. Ez az\u00e9rt is fontos, mert szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1n\u00e1l a negat\u00edv \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s rendk\u00edv\u0171l szil\u00e1rd, a k\u00f3rk\u00e9p igen nehezen befoly\u00e1solhat\u00f3.<\/p>\n
A szoci\u00e1lis f\u00f3bia kutat\u00e1sok szerint j\u00f3l reag\u00e1l farmakoter\u00e1pi\u00e1s (moclobemide) (Nutt \u00e9s Montgomery, 1996) \u00e9s kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1s kezel\u00e9sre. Azonban m\u00e9g mindig nem \u00e1ll elegend\u0151 adat rendelkez\u00e9sre ahhoz, hogy el lehessen d\u00f6nteni, melyik a hat\u00e9konyabb kezel\u00e9si forma illetve sz\u00fcks\u00e9ges -e a kombin\u00e1ci\u00f3?<\/p>\n
A kezel\u00e9st k\u00f6vet\u0151 id\u0151szakban a visszaes\u00e9si ar\u00e1nyok azt mutatj\u00e1k, hogy farmakoter\u00e1pia eset\u00e9n ez az ar\u00e1ny 40%, m\u00edg KVT ut\u00e1n 5% (Gelernter, Uhde, Cimbolic et al, 1991). A szakirodalomban nagy az ig\u00e9ny a randomiz\u00e1lt, kontroll\u00e1lt pszichoter\u00e1pi\u00e1s vizsg\u00e1latokra: ilyen jelleg\u0171 vizsg\u00e1lat nem folyik m\u00e9g haz\u00e1nkban. \u00c9ppen ez\u00e9rt kutat\u00e1sunkban szoci\u00e1lis f\u00f3bi\u00e1s betegek h\u00e1rom csoportj\u00e1t (25-25 beteget) hasonl\u00edtjuk \u00f6ssze: kognit\u00edv viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1ban r\u00e9szes\u00fcl\u0151, \u0093tiszta\u0094 viselked\u00e9ster\u00e1pi\u00e1ban r\u00e9szes\u00fcl\u0151 \u00e9s v\u00e1r\u00f3list\u00e1n lev\u0151 csoport v\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1t a kezel\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra.<\/p>\n
Perczel-Forintos D. & Kresznerits Sz. (2017). Szoci\u00e1lis szorong\u00e1s \u00e9s \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9s: a „F\u00e9lelem a negat\u00edv meg\u00edt\u00e9l\u00e9st\u0151l” (F\u00c9LNE) k\u00e9rd\u0151\u00edv hazai adap\u00e1ci\u00f3ja. Orvosi Hetilap, 158<\/em>(22), 843-850.<\/a><\/p>\n Perczel D. & Tringer L. (1998). Introducing assertiveness training Hungary. Scandinavian Journal of Behaviour Therapy,<\/em> 27(3), 124-129<\/a>.<\/p>\n Perczel-Forintos D. (1999). Szoci\u00e1lis f\u00f3bia. Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle, 54<\/em>(4), 607-624.<\/a><\/p>\n Perczel D. & Tringer L. (1995). Asszertivit\u00e1st vizsg\u00e1l\u00f3 k\u00e9rd\u0151\u00edvek pszichometriai elemz\u00e9se. Psychiatria Hungarica, 10<\/em>(3), 251-267.<\/a><\/p>\n