A kutatás célja a leggyakoribb szorongásos megbetegedés (Jefferys, D 1997), a szociális fóbia kognitív jellemzőinek vizsgálata és ehhez kapcsolódva a szociális fóbia kognitív viselkedésterápiájának (KVT) hatékonyságvizsgálata (összehasonlítása viselkedésterápiával és várólistás kontroll személyekkel).

1. Kognitív jellemzők vizsgálata:

Elsősorban interjúk és kérdőívek segítségével vizsgáljuk szociális fóbiás betegek kognitív struktúráját, önképét és maladaptív, diszfunkcionális sémáit.

2. Összehasonlító terápiás vizsgálat

Az előző témához szorosan illeszkedő második célunk pedig az, hogy a szociális fóbia kognitív modelljén alapuló pszichoterápiás kezelés célzottabban, a leginkább problematikus kogníciókra fókuszáljon: új, kevésbé szorongást keltő helyzetértelmezés csak akkor várható, ha megértjük, miért problematikus az adott szituáció a páciens számára. Ez azért is fontos, mert szociális fóbiánál a negatív önértékelés rendkívűl szilárd, a kórkép igen nehezen befolyásolható.

A szociális fóbia kutatások szerint jól reagál farmakoterápiás (moclobemide) (Nutt és Montgomery, 1996) és kognitív viselkedésterápiás kezelésre. Azonban még mindig nem áll elegendő adat rendelkezésre ahhoz, hogy el lehessen dönteni, melyik a hatékonyabb kezelési forma illetve szükséges -e a kombináció?

A kezelést követő időszakban a visszaesési arányok azt mutatják, hogy farmakoterápia esetén ez az arány 40%, míg KVT után 5% (Gelernter, Uhde, Cimbolic et al, 1991). A szakirodalomban nagy az igény a randomizált, kontrollált pszichoterápiás vizsgálatokra: ilyen jellegű vizsgálat nem folyik még hazánkban. Éppen ezért kutatásunkban szociális fóbiás betegek három csoportját (25-25 beteget) hasonlítjuk össze: kognitív viselkedésterápiában részesülő, “tiszta” viselkedésterápiában részesülő és várólistán levő csoport változását a kezelés hatására.

Perczel-Forintos D. & Kresznerits Sz. (2017). Szociális szorongás és önértékelés: a “Félelem a negatív megítéléstől” (FÉLNE) kérdőív hazai adapációja. Orvosi Hetilap, 158(22), 843-850.

Perczel D. & Tringer L. (1998). Introducing assertiveness training Hungary. Scandinavian Journal of Behaviour Therapy, 27(3), 124-129.

Perczel-Forintos D. (1999). Szociális fóbia. Magyar Pszichológiai Szemle, 54(4), 607-624.

Perczel D. & Tringer L. (1995). Asszertivitást vizsgáló kérdőívek pszichometriai elemzése. Psychiatria Hungarica, 10(3), 251-267.

Perczel D. & Tringer L. (1994). Az asszertív viselkedés és fejlesztésének lehetőségei, elméleti áttekintés. Psychiatria Hungarica, 9(6), 583-596. 

Perczel D. & Tringer L. (1994). Az asszertív tréning alkalmazása a mentálhigiénés ellátásban. Psychiatria Hungarica, 9(6), 515-533.