Kellermayer Dalma – \u00c1OK V.<\/p>\n
Rendszeres fizikai edz\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben fiziol\u00f3gi\u00e1s sz\u00edvhipertr\u00f3fia alakul ki, amelynek strukt\u00far\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis jellemz\u0151inek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t sportsz\u00edvnek nevezz\u00fck.(1) A patol\u00f3gi\u00e1s sz\u00edvhipertr\u00f3fi\u00e1val ellent\u00e9tben itt nem alakul fibr\u00f3zis \u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben reverzibilis az edz\u00e9s felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.(2,3) N\u0151st\u00e9ny \u00e1llatokban sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 hiprtr\u00f3fia kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00edrt\u00e1k le a h\u00edm egyedekhez k\u00e9pest, \u00edgy a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok k\u00f6zponti k\u00e9rd\u00e9s\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt a sportsz\u00edv nem-specfikus szab\u00e1lyoz\u00e1s\u00e1nak vizsg\u00e1lata. A legt\u00f6bb kutat\u00f3csoport kis\u00e1llatok (eg\u00e9r \u00e9s patk\u00e1ny) edz\u00e9smodellj\u00e9ben vizsg\u00e1lta a sportsz\u00edv nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9geit. A k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek az elt\u00e9r\u0151 metabolikus folyamatokkal, g\u00e9nexpresszi\u00f3s szintekkel, illetve az elt\u00e9r\u0151 nemi hormonokkal magyar\u00e1zhat\u00f3k.(2-6)<\/sup><\/p>\n A n\u0151st\u00e9nyek t\u00f6bbet, gyorsabban \u00e9s hosszabb ideig edzenek.(4) Fokozott lipol\u00edtikus aktivit\u00e1s figyelhet\u0151 meg n\u00e1luk, \u00edgy emelkedik a sz\u00e9rum szabad zs\u00edrsav szintje. Mindemellett a gluk\u00f3z transzporter (GLUT) -1 \u00e9s -4 expersszi\u00f3ja cs\u00f6kken, vagyis a n\u0151st\u00e9nyek a sz\u00edv energiaig\u00e9ny\u00e9t d\u00f6nt\u0151en a zs\u00edrsavak oxid\u00e1ci\u00f3j\u00e1val biztos\u00edtj\u00e1k.(2,5) A hipertr\u00f3fia kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9ben sz\u00e1mos szign\u00e1ltranszdukci\u00f3s \u00fat aktiv\u00e1l\u00f3dik, amelyek szint\u00e9n elt\u00e9r\u00e9st mutatnak a k\u00e9t nemben. A kardi\u00e1lis kalcium-kalmodulin-dependens kin\u00e1z (CaMK) aktivit\u00e1sa fontos l\u00e9p\u00e9s a sz\u00edvizom kalcium-dependens hipertr\u00f3fi\u00e1s v\u00e1lasz\u00e1ban. A CaMK nagyobb szintet mutatott a n\u0151st\u00e9nyekben edz\u00e9s hat\u00e1s\u00e1ra a h\u00edmekhez k\u00e9pest. Tov\u00e1bb\u00e1 a fiziol\u00f3gi\u00e1s hipertr\u00f3fia regul\u00e1ci\u00f3s \u00fatvonal\u00e1ban kulcsszerepet j\u00e1tsz\u00f3 szerin-treonin kin\u00e1z Akt feh\u00e9rje szintje ugyancsak magasabb n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l. A foszforil\u00e1lt glikog\u00e9n szint\u00e1z kin\u00e1z-3 (GSK-3) szint\u00e9n prohipertr\u00f3fi\u00e1s faktor, ennek az \u00e9rt\u00e9ke is nagyobb a n\u0151st\u00e9nyekben a vel\u00fck egykor\u00fa h\u00edm \u00e1llatokhoz k\u00e9pest.(2)<\/p>\n Az el\u0151bb eml\u00edtett nemi k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9gek egy r\u00e9sze az elt\u00e9r\u0151 nemi hormonok miatt alakul ki. A sz\u00edvben mindk\u00e9t nemben \u00f6sztrog\u00e9n, progeszteron \u00e9s tesztoszteron receptorok tal\u00e1lhat\u00f3k. N\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l az \u00f6sztrog\u00e9nhat\u00e1s fokozza a zs\u00edrsav oxid\u00e1ci\u00f3t \u00e9s cs\u00f6kkenti a gluk\u00f3z oxid\u00e1ci\u00f3t, valamint a glukoneogenezist. Tov\u00e1bb\u00e1 emeli a nitrog\u00e9n-monoxid-szint\u00e1z szintj\u00e9t, aminek k\u00f6vetkezt\u00e9ben cs\u00f6kken a GLUT-1,-4 transzlok\u00e1ci\u00f3 a sejtfelsz\u00ednre, \u00edgy a sz\u00edv gluk\u00f3z felv\u00e9tele is cs\u00f6kken.(5) Megk\u00fcl\u00f6nb\u00f6ztet\u00fcnk \u03b1 \u00e9s \u03b2 \u00f6sztrog\u00e9n receptort (ER). Az ER\u03b1 a mozg\u00e1s-aktivit\u00e1st befoly\u00e1solja, ezzel magyar\u00e1zhat\u00f3 a tart\u00f3sabb edz\u00e9smunka a n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l. Az ER\u03b2 a hipertr\u00f3fia kialakul\u00e1s\u00e1ban vesz r\u00e9szt: fokozza a hipert\u00f3fi\u00e1s szign\u00e1lutak aktiv\u00e1ci\u00f3j\u00e1t, a mitokondri\u00e1lis g\u00e9nek expresszi\u00f3j\u00e1t \u00e9s az oxidat\u00edv foszforil\u00e1ci\u00f3t. Mindezek mellett egy mitokondri\u00e1lis remodell\u00e1ci\u00f3 is megfigyelhet\u0151, ahol nagyobb m\u00e9ret\u0171 mitokondriumokat tal\u00e1ltak n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l.4 Az \u00f6sztrog\u00e9n emellett vazodilat\u00e1tor hat\u00e1s\u00fa, ez\u00e1ltal cs\u00f6kkenti a perif\u00e9ri\u00e1s ellen\u00e1ll\u00e1st \u00e9s a sz\u00edvfunkci\u00f3 javul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi. Az \u00f6sztrog\u00e9n azonban k\u00e9t\u00e9l\u0171 fegyver: egyfel\u0151l kardioprotekt\u00edv hat\u00e1s\u00fa, ugyanakkor iszk\u00e9mia fell\u00e9p\u00e9sekor a sz\u00edv kisebb gluk\u00f3z szintje miatt kev\u00e9sb\u00e9 van v\u00e9dett \u00e1llapotban.(3-6) Ugyanakkor az ER\u03b1-agonist\u00e1k g\u00e1tolj\u00e1k a patol\u00f3gi\u00e1s hipertr\u00f3fia \u00e9s fibr\u00f3zis kialkul\u00e1s\u00e1t aorta konstrikci\u00f3 eset\u00e9n. ER\u03b2 del\u00e9ci\u00f3ban fokozott hipertr\u00f3fia figyelhet\u0151 meg mindk\u00e9t nemben, de csak a n\u0151st\u00e9nyekn\u00e9l alakul ki fibr\u00f3zis.(4)<\/p>\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy a sportsz\u00edv elt\u00e9r\u0151 m\u00e9rt\u00e9kben alakul ki a k\u00e9t nemben. N\u0151st\u00e9ny \u00e1llatkon\u00e1l kifejezettebb sz\u00edvhipertr\u00f3fi\u00e1t figyeltek meg, amelynek h\u00e1tter\u00e9ben az \u00f6sztrog\u00e9n hat\u00e1sa \u00e1ll. Klinikai szempontb\u00f3l fontos felt\u00e9rk\u00e9pezni ezen mechanizmusokat, \u00edgy lehet\u0151s\u00e9g \u00e1llhat a patol\u00f3gi\u00e1s hipertr\u00f3fi\u00e1t egy fiziol\u00f3gi\u00e1s form\u00e1v\u00e1 alak\u00edtani, ami egy \u00faj ter\u00e1pi\u00e1s utat nyit meg a sz\u00edvel\u00e9gtelens\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9ben. A rendszeres, j\u00f3l megtervezett edz\u00e9s teh\u00e1t n\u0151st\u00e9nyekben nagyobb hipertr\u00f3fi\u00e1t eredm\u00e9nyez, ugyanakkor kardioprotekt\u00edv hat\u00e1s\u00fa mindk\u00e9t nemben.<\/p>\n Hivatkoz\u00e1sok<\/i><\/p>\n 1. Radovits T, Ol\u00e1h A, Lux A, N\u00e9meth BT, Hidi L, Birtalan E, Kellermayer D, M\u00e1ty\u00e1s C, Szab\u00f3 G, Merkely B. Rat model of exercise-induced cardiac hypertrophy – hemodynamic characterization using left ventricular pressure-volume analysis. Am J Physiol Heart Circ Physiol 2013; 305: H124-H134.<\/p>\n 2. Foryst-Ludwig A, Kintscher U. Sex differences in exercise-induced cardiac hypertrophy. Pflugers Arch. 2013; 465: 731-737.<\/p>\n 3. Regitz-Zagrosek V, Seeland U. Sex and gender differences in myocardial hypertrophy and heart failure. 2011; 161: 109-116.<\/p>\n 4. Dworatzek E, Mahmoodzadeh S, Schubert C, Westphal C, Leber J, Kusch A, Kararigas G, Fliegner D, Moulin M, Ventura-Claiper R, Gustafsson JA, Davidson MM, Dragun D, Regitz-Zagrosek V. Sex differences in exercise-induced physiological myocardial hypertrophy are modulated by oestrogen receptor beta. Cardiovasc Res. 2014; 102: 418-428.<\/p>\n 5. Wittnich C, Tan L, Wallen J, Belanger M. Sex differences in myocardial metabolism and cardiac function: an emerging concept. Pflugers Arch. 2013; 465: 719-729.<\/p>\n 6. Thorp DB, Haist JV, Leppard J, Milne KJ, Karmazyn M, Noble EG. Exercise training improves myocardial tolerance to ischemia in male but not in female rats. Am J Physiol Regul Integr Comp Physiol. 2007; 293: R363-371.<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":" Kellermayer Dalma – \u00c1OK V. Rendszeres fizikai edz\u00e9s k\u00f6vetkezt\u00e9ben fiziol\u00f3gi\u00e1s sz\u00edvhipertr\u00f3fia alakul ki, amelynek strukt\u00far\u00e1lis \u00e9s funkcion\u00e1lis jellemz\u0151inek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9t sportsz\u00edvnek nevezz\u00fck.(1) A patol\u00f3gi\u00e1s sz\u00edvhipertr\u00f3fi\u00e1val ellent\u00e9tben itt nem alakul fibr\u00f3zis \u00e9s teljes m\u00e9rt\u00e9kben reverzibilis az edz\u00e9s felf\u00fcggeszt\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en.(2,3) N\u0151st\u00e9ny \u00e1llatokban sokkal nagyobb m\u00e9rt\u00e9k\u0171 hiprtr\u00f3fia kifejl\u0151d\u00e9s\u00e9t \u00edrt\u00e1k le a h\u00edm egyedekhez k\u00e9pest, \u00edgy a leg\u00fajabb kutat\u00e1sok k\u00f6zponti …<\/p>\n","protected":false},"author":158,"featured_media":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[4],"tags":[],"class_list":["post-41","post","type-post","status-publish","format-standard","hentry","category-hallgatoi-cikkek"],"acf":[],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/41","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/users\/158"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=41"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/41\/revisions"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=41"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=41"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/kerpel\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=41"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}