1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 572/2020. (XII. 9.) Korm. rendelete egyes kormányrendeleteknek a nyilvántartásokhoz kapcsolódó eljárások egyszerűsítése és elektronizálása érdekében szükséges módosításáról
Megjelent: MK 273. szám 2020.XII.9.
Hatály: Rendelkezéstől függően változó
Módosul a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Korm. rendelet, ennek keretében az Nytv. 7. § (3) bekezdése szerinti újszülött hatósági igazolványának kiadása.
Módosul a halottvizsgálatról és a halottakról kapcsolatos eljárásról szóló 351/2013. (X. 4.) Korm. rendelet. A módosítások főként a halottvizsgálati bizonyítvánnyal kapcsolatosak. A rendelet új melléklettel egészül ki („Az eHVB rendszerből az elektronikus anyakönyvi rendszernek továbbítandó adatok”).
Módosul a hivatalos statisztikáról szóló 2016. évi CLV. törvény végrehajtásáról szóló 184/2017. (VII. 5.) Korm. rendelet:
A 21. § (1) és (10) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) A születés statisztikai számbavételénél az 1. melléklet szerinti adattartalmú adatszolgáltatást az egészségügyi szerv és az anyakönyvvezető tölti ki, és a (10) bekezdésben meghatározott módon továbbítja a KSH-nak.”
„(10) Az (1), (2) és a (4) bekezdés esetében az adatátadás az anyakönyvi bejegyzést követően az elektronikus anyakönyvi rendszeren keresztül automatikus átadással történik. Az (5) bekezdés, valamint a (6)–(8) bekezdés
esetében az adatszolgáltatást az anyakönyvi bejegyzést követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni. Az adatszolgáltatást a (9) bekezdés esetében a nyilatkozattételt követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni. A (3) bekezdés esetében az adatszolgáltatást a perinatális halottvizsgálati bizonyítvány küldésével egyidejűleg, a halálesetet követő hónap ötödik napjáig kell teljesíteni.”
Módosul a rendelet 2. sz. melléklete („A halálozási adatlap tartalma”).
2.
Jogszabály címe:Az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezménye(Tromsøi Egyezmény)
Hatály: 2020.XII.1.
2020. december 1. napjával lépett hatályba a Tromsøi Egyezmény, melyet a Magyarországon a 2009. évi CXXXI. törvény hirdetett ki.
Az Adatvédelmi és Betegjogi Központ összefoglalója a jelen Jogszabályfigyelő 1. sz. mellékletét képezi.
- sz. melléklet – összefoglaló a Tromsøi Egyezményről
HATÁLYBA LÉPETT AZ EURÓPA TANÁCS INFORMÁCIÓSZABADSÁGGAL KAPCSOLATOS EGYEZMÉNYE
2020. december 1. napjával lépett hatályba – annak a tizedik részes állam általi ratifikálásával – az Európa Tanács információszabadsággal kapcsolatos egyezménye, amely kötelező erejű nemzetközi jogi szabályozással biztosítja a közfeladatot ellátó szervek közérdekű dokumentumaihoz való hozzáférést. Az un. Tromsøi Egyezmény nevű megállapodáshoz eddig Bosznia és Hercegovina, Észtország, Finnország, Magyarország, Litvánia, Montenegró, Norvégia a Moldovai Köztársaság, Svédország és Ukrajna csatlakozott.
MIRE JÓ AZ INFORMÁCIÓSZABADSÁG, MIRŐL SZÓL EZ AZ EGYEZMÉNY?
Az embereknek joguk van tudni, hogy mit csinálnak az ország vezetői. Az információszabadság segítségével megszerzett információk alapján lehetővé válik a polgárok számára, hogy véleményt alkossanak a saját társadalmukról és az azt irányító szervek működéséről. A hatóságok hivatalos irataihoz való hozzáférés elengedhetetlen az átláthatóság, a jó kormányzás, a szólásszabadság és a demokrácia biztosítása érdekében, illetve megkönnyíti az egyéb emberi jogok és alapvető szabadságok gyakorlását. Az információszabadság gyakorlásával az állampolgárok tudatosabbak lehetnek a közügyekben és hatékonyabban vehetnek részt a döntéshozatali folyamatokban. Az információszabadság fontos eleme, hogy a szabad és független sajtó, újságírók és más médiaszereplők hozzáféréssel rendelkezzenek ezekhez a közérdekű információkhoz és a hivatalos iratokhoz, így biztosítva a nyilvánosság hiteles tájékoztatását.
MIKOR FOGADTA EL MAGYARORSZÁG AZ EGYEZMÉNYT?
Magyarország az Európa Tanács közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférésről szóló Egyezményének kihirdetéséről szóló 2009. évi CXXXI. törvénnyel hirdette ki az egyezményt. (https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A0900131.TV)
Van külön magyar szabályozás: Az egyezményben rögzített elveket és azok végrehajtásának szabályait az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény határozza meg. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1100112.tv
ÍR ELŐ AZ EGYEZMÉNY ÉS A MAGYAR TÖRVÉNYEK?
- Hogyan működik?
A közigazgatási, közfeladat ellátó szervek egyrészt közzéteszik legfontosabb adataikat a működésükről, másrészt eseti ügyben, kérelemre 15 napos határidővel biztosítják az iratok megismerését, másolatát.
- Minden közigazgatási irat megismerhető?
A Felek korlátozhatják a közérdekű adatot tartalmazó iratokhoz való hozzáférés jogát. A korlátozásokat törvényben pontosan meg kell határozni, és e korlátozásoknak a demokratikus jogállamban szükségesnek és a jogszabályban meghatározott célok megóvása érdekében arányosnak kell lenniük.
- Bárki korlátozás nélkül megismerheti az iratokat?
A közigazgatási szervek kötelesek ezekhez az iratokhoz bárki számára korlátozás nélkül hozzáférést engedni, betekintéssel, vagy másolattal. A szerveknek belső eljárásrendet kell alkotniuk arra, hogy ezen igényeket hogyan teljesítik. Sem az érdeklődő személyét, sem az érdeklődés célját nem firtathatja az állam.
- Mibe kerül ez, kell-e az adatokért fizetni?
A közigazgatási szerv az adatkiadásáért főszabály szerint nem kérhet díjat, azonban amennyiben annak teljesítése többlet költséggel jár a szerv számára, akkor az ezzel kapcsolatos költségeit az igénylővel megtéríttetheti. Ennek szabályait a közérdekű adat iránti igény teljesítéséért megállapítható költségtérítés mértékéről szóló 301/2016. (IX. 30.) Korm. rendelet tartalmazza. https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=a1600301.kor
- Mik a hozzáférés korlátai?
Az iratokhoz való hozzáférés szűk körben, mint például diplomáciai, honvédelmi, monetáris érdek, büntető ügyek, korlátozhatók. A megismerés korlátja a személyes adatok védelme is, azaz bizonyos iratok csak úgy ismerhetőek meg, ha azokból a személyes adatok törlésre kerülnek.
- Jogvédelem?
A közügyek iránt érdeklődő, ha a közigazgatási szerv nem teljesíteni megfelelően az igényét, hatósági és bírósági védelemben részesül. Magyarországon a hatósági védelmet a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság és bírósági védelmet az illetékes bíróságok biztosítják (a joggyakorlat szerint számos esetben a kérelmező kérelmére rendeltek el iratkiadást).
- Mi a helyzet az Egyetemmel?
A Semmelweis Egyetem, mint közfeladat ellátó szerv is köteles a közérdekű adatok megismerhetőséget biztosítani. Az Egyetem Adatvédelmi Szabályzatának 10-11. fejezete foglakozik az adatok megismerhetőségével.
https://semmelweis.hu/jogigfoig/files/2020/08/Adatvedelmi_Szabalyzat_hatalyos_2020_08_05.p
- Járványügy:
A veszélyhelyzet idején az egyes adatigénylési rendelkezésektől való eltérésről szóló 21/2020. (XI. 25.) Korm. rendelet az igénylések teljesítésének idejét a veszélyhelyzet idejére 15 napról 45 napra emelte.
https://net.jogtar.hu/jogszabaly?docid=A2000521.KOR&dbnum=1