1.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 231/2020. (V. 25.) Korm. rendelete a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent: MK 120. szám 2020.V.25.
Hatály: 2020.V.26.
A 102/2020. (IV. 10.) Korm. rendelet a következő 8/A.§ -sal egészül ki:
Ha a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerinti beszámoló készítésére kötelezett jogi személy létesítő okirata a beszámoló elfogadásához a döntéshozó szervnek legalább a szavazatok háromnegyedes szótöbbséggel meghozott határozatát írja elő és a döntéshozó szerv a beszámoló elfogadásában nem akadályozott, a döntéshozó szerv az e rendelet hatálybalépését megelőző üzleti évre vonatkozó beszámolóról szóló döntés meghozataláig egyéb ügyben kizárólag valamennyi tag egyhangú határozatával hozhat határozatot.
Az (1) bekezdésbe ütköző határozat érvénytelen, és annak alapján a jogi személyt nyilvántartó szerv a jogi személyre vonatkozó adatváltozást nem vehet nyilvántartásba.
2.
Jogszabály címe: A Kormány 234/2020. (V. 26.) Korm. rendelete az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető tömeges megbetegedést okozó humánjárvány megelőzése, illetve következményeinek elhárítása, a magyar állampolgárok egészségének és életének megóvása érdekében elrendelt veszélyhelyzet során a felnőttképzésben folyó oktatás és szakmai vizsgáztatás biztosításának eltérő szabályairól szóló 70/2020. (III. 26.) Korm. rendelet módosításáról
Megjelent: MK 121. szám 2020.V.26.
Hatály: 2020.V.27.
Módosulnak a felnőttképzés keretében szervezendő vizsgákról, az oktatásról és annak befejezéséről szóló szabályok.
3.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 237/2020. (V. 26.) Korm. rendelete az emberi erőforrások minisztere feladatkörébe tartozó egyes kormányrendeletek deregulációs célú módosításáról és hatályon kívül helyezéséről
Megjelent: MK 122. szám 2020.V.26.
Hatály: 2021.I.21.
Átfogó jogszabálymódosítás.
Módosul:
– A keresőképtelenség és keresőképesség orvosi elbírálásáról és annak ellenőrzéséről szóló 102/1995. (VIII. 25.) Korm. rendelet;
– A kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet.
Hatályát veszti:
– a járóbeteg-ellátás keretében rendelt gyógyszerek, gyógyászati segédeszközök és gyógyfürdőellátások árához nyújtott támogatások elszámolásáról és folyósításáról szóló 134/1999. (VIII. 31.) Korm. rendelet;
– a kötelező egészségbiztosítás ellátásairól szóló 1997. évi LXXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 217/1997. (XII. 1.) Korm. rendelet módosításáról szóló 288/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet.
4.
Státusz: új
Jogszabály címe: A Kormány 241/2020. (V. 27.) Korm. rendelete a szabadtéri rendezvényekről
Megjelent: MK 123. szám 2020.V.27.
Hatály: 2020.V.28-tól a veszélyhelyzet megszűnéséig
Ha a rendezvényre vonatkozó jogszabályban, valamint az e rendeletben meghatározott feltételeket a rendezvény szervezője biztosítja, a szabadtéri rendezvény – a 46/2020. (III. 16.) Korm. rendelettől eltérően – megtartható, a szabadtéri rendezvény helyszínén való tartózkodás megengedett.
A fentebbi feltétellel a szabadtéri sportrendezvény a 170/2020. (IV. 30.) Korm. rendelet 1. § (1) bekezdés a) pontjától eltérően nézők részvételével megtartható.
A rendelet alkalmazásában szabadtéri rendezvény az olyan rendezvény, amely teljes időtartamában minden oldalról fallal körülhatárolt, fedett épületen kívül zajlik.
A rendelet további szabályokat határoz meg a szabadtéri rendezvényekre és sporteseményekre vonatkozóan.
5.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2020. évi XXX. törvény egyes közigazgatási tárgyú törvények módosításáról, valamint ingyenes vagyonjuttatásról
Megjelent: MK 125. szám 2020.V.28.
Hatály: Rendelkezéstől függően változó
Hatályát veszti az egészségügyi hatósági és igazgatási tevékenységről szóló 1991. évi XI. törvény 14/B. § (1) bekezdése, mely szerint z e törvény alapján lefolytatott eljárásokban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 54. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
Az épített környezet elemeit (a közterületet, az építési telkeket és területeket, építményeket, építményrészeket, építményegyütteseket, burkolt és zöldfelületeket) – a jó műszaki állapot folyamatos fenntartása mellett – csak a jellegük szerinti rendeltetésüknek, a rájuk vonatkozó előírásoknak és hatósági engedélyeknek megfelelő célra és módon szabad használni.
Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 59/B. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:
Az építészeti szerzői jogi nyilvántartás elektronikus ügyintézés keretében működik.
Hatályát veszti a szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 94/B. § (5) bekezdése, mely szerint építészeti alkotások esetén, ha az (1) bekezdés nem alkalmazható, akkor az ellenkező bizonyításáig azt kell szerzőnek tekinteni, aki a Lechner Tudásközpont Területi, Építészeti és Informatikai Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság által vezetett építészeti szerzői jogi nyilvántartásban szerzőként szerepel. Ha e szabály nem alkalmazható, akkor a (2)-(4) bekezdésben foglaltak irányadóak.
Több ponton módosul a kulturális örökség védelméről szóló 2001. évi LXIV. törvény.
Hatályát veszti az emberi alkalmazásra kerülő gyógyszerekről és egyéb, a gyógyszerpiacot szabályozó törvények módosításáról szóló 2005. évi XCV. törvény 26.§ (9) bekezdése:
Az e törvényben, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályokban meghatározott engedélyezési eljárásokban az általános közigazgatási rendtartásról szóló törvény szerinti függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
Több ponton módosul a nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű beruházások megvalósításának gyorsításáról és egyszerűsítéséről szóló 2006. évi LIII. törvény.
Hatályát veszti az egészségügyi ellátórendszer fejlesztéséről szóló 2006. évi CXXXII. törvény 12.§ (3) bekezdése.
Hatályát veszti a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény 68. § (9) bekezdése, mely szerint az oktatási hivatal 67. § (3) bekezdés a) pontja szerinti eljárásban a függő hatályú döntésben nem kell rendelkezni a kérelmezett jog gyakorlásáról.
Több ponton módosul az általános közigazgatási rendtartásról szóló 2016. évi CL. törvény.
6.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2020. évi XXXI. törvény egyes törvényeknek a polgárok biztonságát erősítő módosításáról
Megjelent: MK 125. szám 2020.V.28.
Hatály: Rendelkezéstől függően változó
Átfogó jogszabálymódosítás. Módosul többek között:
– az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény;
– a tűz elleni védekezésről, a műszaki mentésről és a tűzoltóságról szóló 1996. évi XXXI. törvény;
– a létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosításáról, kijelöléséről és védelméről szóló 2012. évi CLXVI. törvény.
7.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: 2020. évi XXXIII. törvény a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról
Megjelent: MK 125. szám 2020.V.28.
Hatály: Rendelkezéstől függően változó
Átfogó törvénymódosítás, többek között a következő rendelkezésekkel:
Az Nftv. 14. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
(3) A felsőoktatási intézmény nem oktatási szervezeti egységei intézményi központtá szervezhetők. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény jogi személyiséggel rendelkező szervezeti egység, amely a Kormány által a miniszter köznevelési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél – a köznevelési intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával –az oktatási hivatal, a Kormány által a miniszter szakképzési feladatkörébe tartozó egyes feladatainak ellátásra kijelölt szervnél – a szakképző intézmény alapító okiratának a fenntartó általi benyújtásával – a szakképzési államigazgatási szerv nyilvántartásába való bejegyzéssel jön létre és a nyilvántartásból való törléssel szüntethető meg. Az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetőjének a munkáltatója a rektor, további alkalmazottjai tekintetében – a bérgazdálkodást érintő, a kancellár egyetértésével hozott döntések kivételével – a köznevelési intézmény és szakképző intézmény vezetője gyakorolja a munkáltatói jogokat. A szakképző intézményben a munka törvénykönyvét kell alkalmazni.
Az Nftv. 39. §-a a következő (4a) bekezdéssel egészül ki:
„(4a) A hallgató és a felsőoktatási intézmény további hallgatói jogviszonyt létesíthet a központi felvételi eljáráson kívül is mesterképzési szakkal párhuzamos képzésben felvett tanárszakra.”
Az Nftv. 44. § (1) bekezdése a következő b) ponttal egészül ki:
(A hallgató hallgatói munkaszerződés alapján végezhet munkát:)
„b) a képzési programhoz nem kapcsolódóan, a felsőoktatási intézmény alaptevékenysége körében a felsőoktatási
intézményben vagy a felsőoktatási intézmény részvételével működő gazdálkodó szervezetben.”
Az Nftv. 49. § (7a) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(7a) A (7) bekezdésben foglalt, a képzés kreditértéke legalább harmadának az adott intézmény adott képzésén
történő megszerzésére vonatkozó előírást nem kell alkalmazni
- a) doktori képzés,
- b) az Erasmus+ és utódprogramjai keretében megvalósuló közös képzés,
- c) a 23. § (1) bekezdése szerinti megállapodás alapján ugyanazon képzési terület szerinti szakra átvett hallgató és
- d) ugyanazon szakra felvett korábbi hallgató esetében.
Az Nftv. 53. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
„(3) A doktori képzésbe bekapcsolódhat az is, aki a fokozatszerzésre egyénileg készült fel, feltéve, hogy teljesítette a felvétel és a doktori képzés követelményeit. A hallgatói jogviszony ebben az esetben a komplex vizsga teljesítésével jön létre. A doktori képzésben komplex vizsga teljesítésével hallgatói jogviszonyt létesíthet az is, aki az általános orvos vagy állatorvosi szakon a hallgatói jogviszonyával párhuzamosan egyénileg készült fel a fokozatszerzésre és a komplex vizsga során – a felsőoktatási intézmény doktori szabályzata alapján – a mesterképzésben felvett kreditek elismerésre kerültek.
Az Nftv. 69. §-a következő (5) bekezdéssel egészül ki:
(5) A felsőoktatási intézmény rektorának nem szükséges beszereznie a MAB szakértői véleményét az egyetemi tanári munkaköri cím adományozásával kapcsolatos javaslatának elkészítése előtt, ha az oktató a 28. §(5) bekezdésben foglalt alkalmazási feltételeknek eleget tesz és olyan külföldi felsőoktatási intézményben foglalkoztatják vagy egyetemi tanári munkakörnek megfelelő munkakörben oktatóként foglalkoztatták, amelyet az Európai Felsőoktatási Minőségbiztosítási Szövetség (European Association for Quality Assurance in Higher Education) teljes jogú tagja vagy más, az ESG-nek megfelelő felsőoktatási akkreditációs szervezet minőségbiztosítási eljárás keretében minősített vagy akkreditált.
8.
Státusz: módosítás
Jogszabály címe: A Kormány 249/2020. (V. 28.) Korm. rendelete a Gazdaságvédelmi Akcióterv végrehajtása érdekében a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény rendelkezéseinek eltérő alkalmazásáról
Megjelent: MK 127. szám 2020.V.28.
Hatály: 2020.V.29.
A rendelet meghatározza a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény, valamint a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról szóló 2006. évi V. törvény azon szabályait, melyeket a veszélyhelyzet idején eltérésekkel kell alkalmazni.