{"id":52,"date":"2013-05-16T19:07:58","date_gmt":"2013-02-12T09:28:05","guid":{"rendered":"http:\/\/semmelweis-egyetem.hu\/immun-patofiziologia\/?page_id=52"},"modified":"2022-06-28T10:27:01","modified_gmt":"2022-06-28T08:27:01","slug":"kutatas","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/immun-patofiziologia\/kutatas\/","title":{"rendered":"F\u0151bb kutat\u00e1si t\u00e9m\u00e1ink"},"content":{"rendered":"
Vesefibr\u00f3zis<\/a><\/span><\/p>\n
\n
\"\"<\/a>
Bukosza, 2020<\/figcaption><\/figure><\/p>\n

A munkacsoportunk 1992 \u00f3ta foglalkozik a ves\u00e9t \u00e9rint\u0151 (nefrol\u00f3giai) immunol\u00f3giai betegs\u00e9gek \u00e1llatmodelljeivel. A kr\u00f3nikus vesebetegs\u00e9gek v\u00e9gs\u0151 k\u00f6z\u00f6s \u00fatja a vese hegesed\u00e9se: a vesefibr\u00f3zis<\/strong> jelenlegi tud\u00e1sunk szerint v\u00e9gst\u00e1dium\u00fa veseel\u00e9gtelens\u00e9gig t\u00f6rt\u00e9n\u0151 progresszi\u00f3ja meg\u00e1ll\u00edthatatlan. Az egyetlen klinikailag eredm\u00e9nyesen alkalmazott kezel\u00e9s a renin-angiotenzin rendszer (RAAS) g\u00e1tl\u00e1sa. A vese fibr\u00f3zis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 patk\u00e1nymodelljeit vizsg\u00e1lva meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy a RAAS t\u00f6bb t\u00e1mad\u00e1spont\u00fa g\u00e1tl\u00e1sa vagy immunszupressz\u00edv szerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 kombin\u00e1l\u00e1sa hat\u00e9konyabban lass\u00edtja a progresszi\u00f3t a monoter\u00e1pi\u00e1n\u00e1l.<\/p>\n

 <\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Lupus nephritis<\/a><\/span><\/p>\n
\n

A v\u00e9gst\u00e1dium\u00fa veseel\u00e9gtelens\u00e9g \u00e9s a vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s egyik gyakori oka egy autoimmun betegs\u00e9g: a b\u0151rfarkas (lupus, SLE) okozta vesebetegs\u00e9g (lupus nephritis<\/strong>). Eg\u00e9rmodellen v\u00e9gzett vizsg\u00e1lataink sor\u00e1n meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy az eg\u00e9sz szervezetet \u00e9rint\u0151 betegs\u00e9g szervi manifeszt\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban elt\u00e9r\u0151 immunol\u00f3giai mechanizmusok vesznek r\u00e9szt, ami a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 klinikai form\u00e1k elt\u00e9r\u0151 kezel\u00e9s\u00e9t indokolhatja.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s<\/a><\/span><\/p>\n
\n

A v\u00e9gst\u00e1dium\u00fa veseel\u00e9gtelens\u00e9g legjobb \u00e9letmin\u0151s\u00e9get biztos\u00edt\u00f3 kezel\u00e9se a\u00a0vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s<\/strong>. Azonban a be\u00fcltetett ves\u00e9k hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa m\u0171k\u00f6d\u00e9se korl\u00e1tozott, aminek legf\u0151bb oka a kr\u00f3nikus allograft nefrop\u00e1tia. Vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s patk\u00e1nymodellj\u00e9n v\u00e9gzett k\u00eds\u00e9rletes kezel\u00e9sek seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel meg\u00e1llap\u00edtottuk, hogy a kr\u00f3nikus allograft nefrop\u00e1tia folyamat k\u00e9t r\u00e9szre oszthat\u00f3: a korai szakaszban az idegen antig\u00e9n elleni immunreakci\u00f3nak fontos szerep jut. Ebben a szakaszban a fibr\u00f3zis egyik f\u0151 medi\u00e1tora a transzform\u00e1l\u00f3 n\u00f6veked\u00e9si faktor (TGF)-beta, mely a gyullad\u00e1sos sejtes besz\u0171r\u0151d\u00e9s immunszupressz\u00edv szerekkel t\u00f6rt\u00e9n\u0151 g\u00e1tl\u00e1s\u00e1val hat\u00e9konyan befoly\u00e1solhat\u00f3, m\u00edg a k\u00e9s\u0151i szakaszban a gyullad\u00e1sos besz\u0171r\u0151d\u00e9s hely\u00e9t hegesed\u00e9s, fibrotikus folyamatok veszik \u00e1t. Ebben a k\u00e9s\u0151i szakaszban ink\u00e1bb a trombocita eredet\u0171 (platelet derived) PDGF \u00e9s a k\u00f6t\u0151sz\u00f6veti n\u00f6veked\u00e9si faktor (connective tissue growth factor: CTGF) termel\u00e9s domin\u00e1l \u00e9s RAAS g\u00e1tl\u00e1sa a leghat\u00e9konyabb kezel\u00e9s.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Ischemia-reperf\u00fazi\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1s<\/a><\/span><\/p>\n
\n

A vese\u00e1t\u00fcltet\u00e9s progn\u00f3zis\u00e1t meghat\u00e1roz\u00f3 m\u00e1sik alapvet\u0151 t\u00e9nyez\u0151 a ves\u00e9t az \u00e1t\u00fcltet\u00e9s sor\u00e1n \u00e9rt\u00a0ischemia-reperf\u00fazi\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1s (IRI)<\/strong>. Az IRI k\u00f6vetkezt\u00e9ben gyakran fell\u00e9p\u0151 akut tubul\u00e1ris nekr\u00f3zis (ATN) az intenz\u00edv oszt\u00e1lyokon az egyik vezet\u0151 hal\u00e1lok. Megfigyelt\u00fck, hogy kontrol egerekben minden eg\u00e9rben hal\u00e1los m\u00e9rt\u00e9k\u0171 vese art\u00e9ria leszor\u00edt\u00e1st minden eg\u00e9r t\u00fal\u00e9l, amennyiben az egereket bakteri\u00e1lis endotoxinnal kezelj\u00fck el\u0151. Szint\u00e9n jelent\u0151s (80%-os) t\u00fal\u00e9l\u00e9s javul\u00e1st \u00e9rt\u00fcnk el a reperf\u00fazi\u00f3 sor\u00e1n fell\u00e9p\u0151 programozott sejthal\u00e1l (apopt\u00f3zis) g\u00e1tl\u00e1s\u00e1val. Ezen k\u00eds\u00e9rletek sor\u00e1n a vil\u00e1gon el\u0151sz\u00f6r alkalmaztuk a\u00a0g\u00e9ncsendes\u00edt\u00e9s<\/strong>\u00a0m\u00f3dszer\u00e9t \u00e9l\u0151 \u00e1llatban a vese kezel\u00e9s\u00e9re.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

G\u00e9ncsendes\u00edt\u00e9s, miRNS<\/a><\/span><\/p>\n
\n

A g\u00e9ncsendes\u00edt\u00e9s, a g\u00e9nter\u00e1pia \u00faj m\u00f3dja, jelenleg a tudom\u00e1nyos \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s k\u00f6z\u00e9ppontj\u00e1ban. El\u0151nye, hogy egy adott feh\u00e9rje termel\u00e9se nagyon hat\u00e9konyan, c\u00e9lzottan \u00e9s tart\u00f3san g\u00e1tolhat\u00f3 an\u00e9lk\u00fcl, hogy a genetikai k\u00f3dot megv\u00e1ltoztatn\u00e1nk. Ugyanakkor, a felhaszn\u00e1lt r\u00f6vid nukleinsav (RNS) molekul\u00e1k sejtekbe juttat\u00e1sa akad\u00e1lyokba \u00fctk\u00f6zik. \u00dajabban felismert\u00e9k, hogy a sejtek hasonl\u00f3 mechanizmussal szab\u00e1lyozz\u00e1k saj\u00e1t feh\u00e9rje termel\u00e9s\u00fcket un.\u00a0mikro RNS<\/strong>-ek (miRNS) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel. Jelenleg vizsg\u00e1ljuk a vese ischemia-reperf\u00fazi\u00f3s k\u00e1rosod\u00e1sa sor\u00e1n megv\u00e1ltoz\u00f3 miRNS termel\u00e9st, \u00e9s ennek lehets\u00e9ges diagnosztikai \u00e9s ter\u00e1pi\u00e1s vonatkoz\u00e1sait.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Eml\u0151r\u00e1k<\/a><\/span><\/p>\n
\n

Az\u00a0eml\u0151r\u00e1k<\/strong>\u00a0vil\u00e1gszerte az egyik leggyakoribb r\u00e1kt\u00edpus a n\u0151k k\u00f6r\u00e9ben. A h\u00e1romszoros negat\u00edv eml\u0151r\u00e1k (TNBC) egy rendk\u00edv\u00fcl agressz\u00edv eml\u0151r\u00e1kt\u00edpus, amelynek t\u00fal\u00e9l\u00e9si es\u00e9lye nagyon rossz a c\u00e9lzott ter\u00e1pia hi\u00e1nya miatt. A leggyakrabban haszn\u00e1lt eg\u00e9r TNBC modellek a 410.4 eg\u00e9r eml\u0151karcin\u00f3ma sejtvonalb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 sejtvonalakat haszn\u00e1lnak, amelyeket egyetlen spont\u00e1n daganatb\u00f3l izol\u00e1ltak Balb\/c egerekb\u0151l. A 4T1 \u00e9s 4T07 sejtvonalak a legagressz\u00edvabb 410.4 sejtvonalb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 invaz\u00edv szubkl\u00f3nok. Ezen sejtvonalak be\u00fcltet\u00e9se izotranszplant\u00e1tumokat hoz l\u00e9tre Balb\/c egerekben. \u00cdgy a szingenikus sejtek beolt\u00e1sa ut\u00e1n az immunmechanizmusok alapj\u00e1n vizsg\u00e1lhat\u00f3 k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek nagyon hasonl\u00f3ak az emberi TNBC-hez.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Modul\u00e1lt elektro-hiperthermia (mEHT)<\/a><\/span><\/p>\n
\n
\"\"<\/a>
Danics, 2020<\/figcaption><\/figure><\/p>\n

A\u00a0modul\u00e1lt elektro-hipertermia<\/strong> (mEHT) egy \u00fajonnan megjelent adjuv\u00e1ns r\u00e1kkezel\u00e9s, amelyet a hum\u00e1n onkol\u00f3gi\u00e1ban haszn\u00e1lnak. Eg\u00e9rmodell\u00fcnkben monoter\u00e1pi\u00e1ban er\u0151s r\u00e1kellenes hat\u00e1st fejtett ki. Az mEHT sor\u00e1n egy f\u00f3kusz\u00e1lt elektrom\u00e1gneses kapacit\u00edv r\u00e1di\u00f3frekvencia alkalmaz\u00e1s\u00e1val elektrom\u00e1gneses mez\u0151 (EMF) j\u00f6n l\u00e9tre a daganaton bel\u00fcl. A tumor szelekt\u00edv energiaelnyel\u00e9se a daganat megn\u00f6vekedett oxidat\u00edv glikol\u00edzis\u00e9nek (Warburg-effektus) \u00e9s vezet\u0151k\u00e9pess\u00e9g\u00e9nek a k\u00f6vetkezm\u00e9nye. Az EMF induk\u00e1lja a sejthal\u00e1lt termikus \u00e9s nem termikus hat\u00e1sok \u00e1ltal. A kapacit\u00edv energiasz\u00e1ll\u00edt\u00e1s \u00e9s a frekvenciamodul\u00e1ci\u00f3 lehet\u0151v\u00e9 teszi a nem termikus hat\u00e1sok alkalmaz\u00e1s\u00e1t. Egy NVKP p\u00e1ly\u00e1zat keret\u00e9ben a csoportunk kifejlesztette a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3kon alalmazhat\u00f3 mEHT k\u00e9sz\u00fcl\u00e9ket, amely lehet\u0151v\u00e9 teszi a TNBC pontos, reproduk\u00e1lhat\u00f3, szabv\u00e1nyos \u00e9s hat\u00e9kony kezel\u00e9s\u00e9t egerek l\u00e1gy\u00e9ki r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban. A szelekt\u00edv energiaelnyel\u00e9s +2,5 \u00b0C-al emeli a daganat h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet\u00e9t a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00f6vetekhez k\u00e9pest, ami nagy el\u0151ny a kor\u00e1bbi hipertermi\u00e1s m\u00f3dszerekkel szemben, ahol a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet-k\u00fcl\u00f6nbs\u00e9g a daganat \u00e9s a k\u00f6rnyez\u0151 sz\u00f6vetek k\u00f6z\u00f6tt csak +1\u00b0C volt. \u00cdgy a termikus \u00e9s nem termikus hat\u00e1sok feler\u0151s\u00edtik egym\u00e1st, ami a tumorsejtek hat\u00e9kony elpuszt\u00edt\u00e1s\u00e1hoz vezet. Az eszk\u00f6z haszn\u00e1lhat\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1s szerek helyi bejuttat\u00e1s\u00e1ra is h\u0151\u00e9rz\u00e9keny liposz\u00f3m\u00e1k (TSL) haszn\u00e1lat\u00e1val. Danics Lea \u201ea leginnovat\u00edvabb PhD-dolgozat\u201d d\u00edjat kapta a r\u00e1gcs\u00e1l\u00f3specifikus mEHT k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k kifejleszt\u00e9s\u00e9\u00e9rt \u00e9s els\u0151 felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1\u00e9rt.<\/p>\n<\/div>\n<\/div>\n

Ha az elnyert p\u00e1ly\u00e1zataink<\/strong>ra k\u00edv\u00e1ncsi, kattintson ide.<\/a><\/p>\n

Aktu\u00e1lis enged\u00e9lyeink:<\/strong><\/p>\n