{"id":7347,"date":"2020-10-22T11:51:54","date_gmt":"2020-10-22T09:51:54","guid":{"rendered":"https:\/\/semmelweis.hu\/szinapszis\/?p=7347"},"modified":"2020-10-22T11:51:54","modified_gmt":"2020-10-22T09:51:54","slug":"7347","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2020\/10\/22\/7347\/","title":{"rendered":"T\u00e9vhitek az orvosl\u00e1sban"},"content":{"rendered":"

Szerkeszt\u0151: Bogner Luca<\/span><\/em><\/p>\n

Ami napjainkban, a modern orvosl\u00e1s kor\u00e1ban m\u00e1r evidencia, azt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z \u00e9ve, vagy ak\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede nem is sejtett\u00e9k a hajdani orvosok. Az orvosl\u00e1s m\u00faltj\u00e1ra visszatekintve tal\u00e1lkozunk fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vekkel; felfedez\u00e9sekkel, amelyek n\u00e9lk\u00fcl a modern orvosl\u00e1s nem l\u00e9tezhetne.<\/span><\/p>\n

Az orvosl\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n azonban sok t\u00e9vhit is sz\u00fcletett, melyek ak\u00e1r t\u00f6bb ezer \u00e9vig is elfogadottak voltak. Cikk\u00fcnkben ezen orvosi t\u00e9vhitek k\u00f6z\u00fcl mutatunk be n\u00e9h\u00e1nyat.<\/span><\/p>\n

A n\u00e9gy testnedv elm\u00e9lete <\/strong><\/span><\/p>\n

Az \u00f3korb\u00f3l sz\u00e1rmaz\u00f3 elm\u00e9let szerint az emberek n\u00e9gy alapvet\u0151 testnedvvel rendelkeznek; ezek a v\u00e9r, a ny\u00e1lka, valamint a s\u00e1rga \u00e9s fekete epe. \u00dagy gondolt\u00e1k, a n\u00e9gy testnedv egym\u00e1shoz viszony\u00edtott ar\u00e1nya hat\u00e1rozza meg a temperamentumot; a lobban\u00e9kony (szangvinikus) szem\u00e9lyekr\u0151l \u00fagy tartott\u00e1k, t\u00f6bb v\u00e9rrel rendelkeznek m\u00e1sokn\u00e1l, m\u00edg a k\u00f6z\u00f6mb\u00f6s emberekben a ny\u00e1lk\u00e1r\u00f3l (=phlegma) v\u00e9lt\u00e9k, hogy t\u00fals\u00falyban van. A melankolikus, visszah\u00faz\u00f3d\u00f3 szem\u00e9lyekr\u0151l azt gondolt\u00e1k, hogy a fekete epe a meghat\u00e1roz\u00f3 testnedv\u00fck, m\u00edg a s\u00e1rga epe t\u00fals\u00falya az elm\u00e9let szerint kolerikus, teh\u00e1t lobban\u00e9kony, \u00e9s nehezen megnyugv\u00f3 szem\u00e9lyekre jellemz\u0151.<\/span><\/p>\n

A betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1t ezen folyad\u00e9kok megfelel\u0151 ar\u00e1ny\u00e1nak felborul\u00e1s\u00e1val magyar\u00e1zt\u00e1k.<\/span><\/p>\n

A gy\u00f3gy\u00edt\u00e1sban a hangs\u00falyt a testnedvek egyens\u00faly\u00e1nak vissza\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra helyezt\u00e9k, \u00edgy a gyakori kezel\u00e9sek k\u00f6z\u00f6tt szerepelt a h\u00e1nytat\u00e1s \u00e9s az \u00e9rv\u00e1g\u00e1s. Ekkoriban az orvosok fel\u00e9 elv\u00e1r\u00e1s volt, hogy a kezel\u00e9s l\u00e1tv\u00e1nyos legyen. Ha a betegnek hasmen\u00e9se lett, h\u00e1nyt vagy v\u00e9rzett, a ter\u00e1pia szemmel l\u00e1that\u00f3an hat\u00e1sosnak bizonyult.<\/span><\/p>\n

\u00c9rv\u00e1g\u00e1s <\/strong><\/span><\/p>\n

A \u201eromlott\u201d testnedvek elt\u00e1vol\u00edt\u00e1s\u00e1nak egyik m\u00f3dszere az \u00e9rv\u00e1g\u00e1s volt. M\u00e1r az \u00f3kori Egyiptomban is gyakran haszn\u00e1lt\u00e1k ezt a \u201egy\u00f3gym\u00f3dot\u201d, ami meglep\u0151 m\u00f3don hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokig rendk\u00edv\u00fcl n\u00e9pszer\u0171 elj\u00e1r\u00e1s maradt; m\u00e9g a XIX. sz\u00e1zad elej\u00e9n is alkalmazt\u00e1k. A m\u00f3dszer tal\u00e1n legh\u00edresebb \u00e1ldozata George Washington, akin orvosai a gy\u00f3gyul\u00e1s rem\u00e9ny\u00e9ben t\u00f6bbsz\u00f6r is \u00e9rv\u00e1g\u00e1st v\u00e9geztek, \u00edgy hal\u00e1l\u00e1t nagy val\u00f3sz\u00edn\u0171s\u00e9ggel hipovol\u00e9mi\u00e1s sokk okozta.<\/span><\/p>\n

\"\"
K\u00e9p forr\u00e1sa: www.businessinsider.com<\/figcaption><\/figure>\n

Higany, mint gy\u00f3gyszer<\/strong><\/span><\/p>\n

A szifilisz a XV. sz\u00e1zadban jelent meg Eur\u00f3p\u00e1ban, kezel\u00e9s\u00e9re az ezt k\u00f6vet\u0151 \u00e9vsz\u00e1zadokban k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerek sz\u00fclettek. Gyakran n\u00f6v\u00e9nyi f\u0151zeteket haszn\u00e1ltak, m\u00e9regtelen\u00edt\u0151 hat\u00e1st rem\u00e9lve. A XX. sz\u00e1zadot megel\u0151z\u0151 id\u0151szakban a kezel\u00e9s nagyr\u00e9szben a higanyra \u00e9p\u00fclt. A higanyt tiszt\u00e1n, \u00e9s kalomel form\u00e1j\u00e1ban is sz\u00e9lesk\u00f6rben alkalmazt\u00e1k. El\u0151sz\u00f6r ki\u00fct\u00e9sekre d\u00f6rzs\u00f6lt\u00e9k, k\u00e9s\u0151bb elterjedtek a higanyos g\u0151zf\u00fcrd\u0151k is. Ut\u00f3bbit m\u00e9g hat\u00e9konyabbnak tartott\u00e1k, mivel el\u0151seg\u00edtette az izzad\u00e1st, amit a m\u00e9rgek ki\u00fcr\u00fcl\u00e9s\u00e9vel asszoci\u00e1ltak. Ezek a kezel\u00e9sek gyakran h\u00f3napokig, vagy ak\u00e1r \u00e9vekig is tarthattak, sok esetben v\u00e9g\u00fcl azonban nem a szifilisz, hanem a higanym\u00e9rgez\u00e9s okozta a betegek hal\u00e1l\u00e1t. A\u00a0 p\u00e1ciensek hal\u00e1luk el\u0151tt a szifilisz t\u00fcnetei mellett a higanym\u00e9rgez\u00e9s okozta foghull\u00e1s, fek\u00e9lyek \u00e9s idegrendszeri k\u00e1rosod\u00e1s miatt is szenvedtek.<\/span><\/p>\n

Radioakt\u00edv kozmetikumok<\/strong><\/span><\/p>\n

A XX. sz\u00e1zad elej\u00e9n a r\u00e1dium felfedez\u00e9s\u00e9t k\u00f6vet\u0151en rengeteg radioakt\u00edv term\u00e9ket dobtak piacra, melyek hatalmas n\u00e9pszer\u0171s\u00e9gnek \u00f6rvendtek. Elterjedt t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a radioakt\u00edv v\u00edz, valamint a reuma ellen haszn\u00e1lt r\u00e1diumot tartalmaz\u00f3 med\u00e1l is. A r\u00e1diumot sok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9g kezel\u00e9s\u00e9re haszn\u00e1lt\u00e1k; impotencia, atherosclerosis, anaemia, vagy ak\u00e1r hajhull\u00e1s eset\u00e9ben. A sz\u00e9ps\u00e9giparban is megjelentek a radioakt\u00edv term\u00e9kek, t\u00f6bb c\u00e9g kezdett forgalmazni r\u00e1diumot tartalmaz\u00f3 b\u0151r\u00e1pol\u00e1si term\u00e9keket. Arckr\u00e9mek, r\u00fazsok, p\u00faderek \u00e9s fogkr\u00e9mek is k\u00e9sz\u00fcltek r\u00e1dium felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1val. A r\u00e1diumos arckr\u00e9mek a forgalmaz\u00f3k szerint rengeteg j\u00f3t\u00e9kony hat\u00e1ssal rendelkeztek; anti-aging, b\u0151rfeszes\u00edt\u00e9s, valamint pattan\u00e1sok ellen is hat\u00e9konynak tartott\u00e1k a term\u00e9keket; egysz\u00f3val igaz\u00e1n sug\u00e1rz\u00f3<\/em> arcb\u0151rt \u00edg\u00e9rtek a v\u00e1s\u00e1rl\u00f3knak.<\/span><\/p>\n

\"\"
K\u00e9p forr\u00e1sa: www.cosmeticsandskin.com<\/figcaption><\/figure>\n

Tov\u00e1bbi eg\u00e9szs\u00e9ggel kapcsolatos t\u00e9vhitek\u00e9rt persze nem kell t\u00f6bb sz\u00e1z \u00e9vet visszautaznunk az id\u0151ben, hiszen napjainkban is rengeteggel tal\u00e1lkozhatunk, el\u00e9g, ha p\u00e9ld\u00e1ul az olt\u00e1sellenes mozgalomra gondolunk. A digitaliz\u00e1ci\u00f3 kor\u00e1ban persze nagyon neh\u00e9z megf\u00e9kezni a hasonl\u00f3 t\u00e9vhitek terjed\u00e9s\u00e9t. Megb\u00edzhat\u00f3 orvosi honlapokkal \u00e9s megfelel\u0151 betegt\u00e1j\u00e9koztat\u00e1ssal tal\u00e1n megf\u00e9kezhet\u0151 az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi \u00e1lh\u00edrek sz\u00e9lesk\u00f6r\u0171 elterjed\u00e9se.<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Ami napjainkban, a modern orvosl\u00e1s kor\u00e1ban m\u00e1r evidencia, azt n\u00e9h\u00e1ny sz\u00e1z \u00e9ve, vagy ak\u00e1r csak n\u00e9h\u00e1ny \u00e9vtizede nem is sejtett\u00e9k a hajdani orvosok. Az orvosl\u00e1s m\u00faltj\u00e1ra visszatekintve tal\u00e1lkozunk fontos m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6vekkel; felfedez\u00e9sekkel, amelyek n\u00e9lk\u00fcl a modern orvosl\u00e1s nem l\u00e9tezhetne.
\nAz orvosl\u00e1s fejl\u0151d\u00e9se sor\u00e1n azonban sok t\u00e9vhit is sz\u00fcletett, melyek ak\u00e1r t\u00f6bb ezer \u00e9vig is elfogadottak voltak. Cikk\u00fcnkben ezen orvosi t\u00e9vhitek k\u00f6z\u00fcl mutatunk be n\u00e9h\u00e1nyat.<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":7350,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-7347","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7347","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=7347"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/7347\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/7350"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=7347"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=7347"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=7347"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}