-A l\u00e9gszennyez\u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sai-<\/p>\n\n\n
Bizony\u00e1ra mindannyian tiszt\u00e1ban vagyunk a v\u00e1rosban \u00e9l\u00e9s azon h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1val, hogy jelent\u0151sen nagyobb l\u00e9gszennyezetts\u00e9gnek tessz\u00fck ki magunkat, mint vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 t\u00e1rsaink. N\u00e9ha amikor szmogriaszt\u00e1st adnak ki, esz\u00fcnkbe juthat kisebbet szippantani Budapestb\u0151l, de a t\u00f6bbi napon val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00e1ltozatlanul \u00e9lj\u00fck mindennapjainkat, hiszen a leveg\u0151 nem vesz\u00e9lyes, teh\u00e1t j\u00f3. De biztos ez?<\/p>\n\n\n
Gondoljunk csak arra, ha egyszer egy \u00e9vben elsz\u00edvn\u00e1nk hirtelen egy doboz cigarett\u00e1t: b\u00e1r rosszul \u00e9rezn\u00e9nk magunkat, de val\u00f3sz\u00edn\u0171leg nem v\u00e9gezne vel\u00fcnk. Ellenben, ha egy \u00e9vtized alatt minden nap egy sz\u00e1l cigarett\u00e1t sz\u00edvn\u00e1nk el, akkor m\u00e1r lehet, hogy komolyabb lenne a gond. Ugyanez vonatkozik a l\u00e9gszennyez\u00e9sre is. \u00c1ltal\u00e1ban a leveg\u0151 min\u0151s\u00e9g\u00e9t jelz\u0151 k\u00e9sz\u00fcl\u00e9k akkor v\u00e1lt pirosra, ha azonnali rosszull\u00e9tet okoz\u00f3 l\u00e9gszennyez\u00e9s van jelen. Ha z\u00f6ldet l\u00e1tunk, arra k\u00f6vetkeztet\u00fcnk, hogy teljesen biztons\u00e1gos a k\u00f6rnyezet leveg\u0151je, \u00e1m ez ritk\u00e1n van \u00edgy – \u00edrja a The Economist.\u00a0<\/p>\n\n\n
A glob\u00e1lis tendenci\u00e1t mutat\u00f3 urbaniz\u00e1ci\u00f3 k\u00f6vetkezt\u00e9ben a vil\u00e1g lakoss\u00e1g\u00e1nak t\u00f6bb mint 90%-a \u00e9l olyan helyen, ahol a leveg\u0151 nem megfelel\u0151 a World Health Organization- (WHO-)aj\u00e1nl\u00e1sok szerint. Eur\u00f3pai nagyv\u00e1rosok, mint p\u00e9ld\u00e1ul P\u00e1rizs vagy London, leveg\u0151j\u00e9nek k\u00e1rosanyag-tartalma rendszeren \u00e1tl\u00e9pi a WHO \u00e1ltal el\u0151\u00edrt \u00e9vi \u00e1tlagos hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9k\u00e9t (mely min\u0151s\u00edti a hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa vesz\u00e9lyt). P\u00e1rizsban, b\u00e1r a nemzeti jelent\u00e9s \u00f6tb\u0151l n\u00e9gy nap \u201ej\u00f3\u201d vagy \u201ekiv\u00e1l\u00f3\u201d min\u0151s\u00edt\u00e9st ad, csaknem minden nap a h\u00e1rom f\u0151 vesz\u00e9lyt jelent\u0151 r\u00e9szecske legal\u00e1bb egyike \u00e1tl\u00e9pi a WHO \u00e1ltal aj\u00e1nlott maxim\u00e1lis \u00e9rt\u00e9ket. London leveg\u0151j\u00e9nek nitrog\u00e9n-dioxid- (NO2-)koncentr\u00e1ci\u00f3ja \u00e9ves \u00e1tlagban 41%-kal haladja meg nemzetk\u00f6zi limitet.<\/p>\n\n\n
A hossz\u00fa t\u00e1v\u00fa, tart\u00f3s kitetts\u00e9g a szennyezett leveg\u0151nek ak\u00e1r 9-16 h\u00f3nappal r\u00f6vid\u00edtheti meg a nagyv\u00e1rosban \u00e9l\u0151k \u00e9let\u00e9t, figyelmeztetnek a King\u2019s College kutat\u00f3i.<\/p>\n
<\/p>\n\n\n
Milyen k\u00f6zvetlen hat\u00e1sai ismertek a l\u00e9gszennyez\u00e9snek?<\/strong><\/p>\n\n\n A l\u00e9gter\u00fcnkben megtal\u00e1lhat\u00f3 h\u00e1rom legk\u00e1rosabb szennyez\u0151 anyag a nitrog\u00e9n-dioxid, az \u00f3zon (O3) \u00e9s a finom r\u00e9szecsk\u00e9k (fine particulate matter, PM2,5). A felsz\u00ednk\u00f6zeli \u00f3zon az energiafelhaszn\u00e1l\u00e1sb\u00f3l (ipar, k\u00f6zleked\u00e9s, h\u00e1ztart\u00e1sok) sz\u00e1rmaz\u00f3\u00a0nitrog\u00e9n-monoxidb\u00f3l keletkezik, mely els\u0151 l\u00e9p\u00e9sben nitrog\u00e9n-dioxidd\u00e1 alakul. Ezt a folyamatot a kipufog\u00f3g\u00e1zok sz\u00e9nhidrog\u00e9njei kataliz\u00e1lj\u00e1k. (d\u00edzel \u00fczemanyag \u00e9get\u00e9sekor a NO2 extr\u00e9m m\u00e9rt\u00e9kben ker\u00fcl a leveg\u0151be) A nitrog\u00e9n-dioxid napf\u00e9ny hat\u00e1s\u00e1ra elbomlik nitrog\u00e9n-monoxidd\u00e1, valamint atomos oxig\u00e9nn\u00e9. Az \u00edgy keletkezett atomos oxig\u00e9n egy tov\u00e1bbi oxig\u00e9n molekul\u00e1val \u00f3zont alkot, ezt a folyamatot a napsug\u00e1rz\u00e1s felgyors\u00edtja. A v\u00e1rosok felett, a ny\u00e1ri h\u00f3napokban jellemz\u0151bb az \u00fagynevezett fotok\u00e9miai szmog, amely k\u00f6zvetlen\u00fcl roncsolja a l\u00e9gz\u0151 szervrendszert; m\u00e1r igen kis mennyis\u00e9gben l\u00e9g\u00fati gyullad\u00e1st okoz, n\u00f6veli az asztma-exacerb\u00e1ci\u00f3k sz\u00e1m\u00e1t \u00e9s s\u00falyoss\u00e1g\u00e1t, infekci\u00f3kra val\u00f3 fog\u00e9konys\u00e1got \u00e9s kr\u00f3nikus obstrukt\u00edv t\u00fcd\u0151betegs\u00e9get (COPD) okoz. S\u00falyoss\u00e1gukat FEV1 (er\u0151ltetett kil\u00e9gz\u00e9si t\u00e9rfogat 1 m\u00e1sodperc alatt) m\u00e9r\u00e9s\u00e9vel kiv\u00e1l\u00f3an lehet m\u00e9rni, mely hossz\u00fa- \u00e9s r\u00f6vid t\u00e1v\u00fa kitetts\u00e9g eset\u00e9n ugyan\u00fagy haszn\u00e1lhat\u00f3. Rep\u00fcl\u0151vel gyakran utaz\u00f3kn\u00e1l megfigyelt\u00e9k, hogy f\u0151k\u00e9nt a Kelet- \u00e9s D\u00e9l-\u00c1zsia s\u00falyosan szennyezett nagyv\u00e1rosaiba \u00e9rkez\u0151k reggeli, illetve esti FEV1 \u00e9rt\u00e9ke elt\u00e9r\u00e9st mutatott, a rosszabb min\u0151s\u00e9g\u0171 leveg\u0151 hat\u00e1s\u00e1ra romlott a t\u00fcd\u0151kapacit\u00e1suk.<\/p>\n\n\n A tri\u00e1sz tagjai a finom r\u00e9szecsk\u00e9k (PM2,5) is, melyek szervetlen \u00e9s szerves, szil\u00e1rd illetve foly\u00e9kony r\u00e9szecsk\u00e9k kever\u00e9ke, v\u00e1ltoz\u00f3 m\u00e9rettel \u00e9s \u00f6sszet\u00e9tellel. Forr\u00e1sa leggyakrabban d\u00edzel kipufog\u00f3g\u00e1z, erd\u0151t\u00fczek f\u00fcstje, leveg\u0151ben lev\u0151 por, ipari vagy vulk\u00e1nkit\u00f6r\u00e9sb\u0151l sz\u00e1rmaz\u00f3 hamu. Ezek a r\u00e9szecsk\u00e9k emelik gyermekkorban a megrekedt t\u00fcd\u0151fejl\u0151d\u00e9s, id\u0151sebb korban a t\u00fcd\u0151r\u00e1k el\u0151fordul\u00e1s\u00e1nak es\u00e9ly\u00e9t. Er\u0151s korrel\u00e1ci\u00f3 van mind a gyermekkorban kialakul\u00f3, mind pedig a feln\u0151ttkori asztm\u00e1ban szenved\u0151k sz\u00e1ma, \u00e9s a leveg\u0151 NO2, PM10 \u00e9s PM2,5 tartalma k\u00f6z\u00f6tt. Ezt er\u0151s\u00edti az a kutat\u00e1s, amely a forgalmas utak mellett \u00e9l\u0151k k\u00f6z\u00f6tti allergi\u00e1s rhinitis \u00e9s asztma magasabb el\u0151fordul\u00e1s\u00e1r\u00f3l sz\u00e1molt be.\u00a0<\/p>\n\n\n Molekul\u00e1ris szinten azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a l\u00e9g\u00fati h\u00e1msejtek nagyobb citokin felszabad\u00edt\u00e1ssal v\u00e1laszolnak PM vagy d\u00edzel kipufog\u00f3g\u00e1z expoz\u00edci\u00f3ra s\u00falyos asztm\u00e1sokban, mint eg\u00e9szs\u00e9gesekben. Azonban nem csak a szennyezetts\u00e9g megl\u00e9te, de annak ism\u00e9tl\u0151d\u00e9se, rendszeress\u00e9ge is sz\u00fcks\u00e9ges ahhoz, hogy a citokin v\u00e1lasz kialakuljon.<\/p>\n\n\n A k\u00f6rnyezet a sejtekre epigenetikai szinten is hat, \u00edgy hozhat l\u00e9tre egy k\u00fcls\u0151 hat\u00e1s DNS modifik\u00e1ci\u00f3t, mely megv\u00e1ltozott g\u00e9nkifejez\u0151d\u00e9sben nyilv\u00e1nul meg. New York-i gyermekpopul\u00e1ci\u00f3t vizsg\u00e1lva azt tal\u00e1lt\u00e1k, hogy a korommal szennyezett leveg\u0151 epigenetikai v\u00e1ltoz\u00e1st hozott l\u00e9tre az immun(o)g\u00e9nekben. Sz\u00e1j\u00fcregi ny\u00e1lkah\u00e1rtya mint\u00e1kat felhaszn\u00e1lva, kevesebb metil\u00e1ci\u00f3t tal\u00e1ltak az interleukin 4-et (IL-4) k\u00f3dol\u00f3 g\u00e9nszakaszon, mely magasabb IL-4 szintet eredm\u00e9nyezhetett, \u00e9s ez m\u00e9g kifejezettebb volt az immunglobulin E-\u00e9rz\u00e9keny\u00edtett egy\u00e9nekben.<\/p>\n\n\n \u00d6sszess\u00e9g\u00e9ben elmondhat\u00f3, hogy szervezet\u00fcnk megv\u00e1ltozott immunreakci\u00f3val v\u00e1laszol a hosszan fenn\u00e1ll\u00f3 l\u00e9gszennyezetts\u00e9gre.<\/p>\n <\/p>\n\n\n Mikroszintr\u0151l glob\u00e1lisra: mindez hogyan f\u00fcgg \u00f6ssze a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1ssal?<\/strong><\/p>\n\n\n A kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s \u00e9s a l\u00e9gszennyez\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt szoros korrel\u00e1ci\u00f3 van. Glob\u00e1lis energi\u00e1nk nagy r\u00e9sz\u00e9t fosszilis \u00fczemanyag el\u00e9get\u00e9s\u00e9vel nyerj\u00fck, melynek sor\u00e1n hossz\u00fa (pl. sz\u00e9n-dioxid, CO2) \u00e9s r\u00f6videbb (pl. met\u00e1n) \u00e9lettartam\u00fa anyagok keletkeznek. Az atmoszf\u00e9r\u00e1ban ezek felel\u0151sek az \u00fcvegh\u00e1zhat\u00e1s\u00e9rt, mely bolyg\u00f3nk \u00e9lhet\u0151s\u00e9g\u00e9nek felt\u00e9tele, azonban t\u00faltermel\u0151d\u00e9se glob\u00e1lis felmeleged\u00e9shez vezet. Bizony\u00edt\u00e9kok vannak arra, hogy a h\u0151m\u00e9rs\u00e9klet \u00e9s CO2-koncentr\u00e1ci\u00f3 a pollen produkci\u00f3val j\u00f3l korrel\u00e1l, kifejezetten a v\u00e1rosokban. Dupl\u00e1j\u00e1ra emelkedett CO2-szint mellett kimutathat\u00f3 p\u00e9ld\u00e1ul a parlagf\u0171 pollen produkci\u00f3 30%-r\u00f3l 90%-ra val\u00f3 n\u00f6veked\u00e9se. Az allergi\u00e1s betegs\u00e9gben szenved\u0151kn\u00e9l az allerg\u00e9n peptidek bel\u00e9gz\u00e9se s\u00falyos l\u00e9g\u00fati t\u00fcneteket okozhat, illetve potenci\u00e1lisan asztm\u00e1s exacerb\u00e1ci\u00f3t induk\u00e1l. Az allerg\u00e9nek mennyis\u00e9ge \u00e9s f\u00f6ldrajzi elterjed\u00e9se mellett, a pollenszezon id\u0151beli megny\u00fal\u00e1sa is m\u00e9rhet\u0151 \u00c9szak-Amerik\u00e1ban \u00e9s Eur\u00f3p\u00e1ban. Ezen k\u00edv\u00fcl egy tanulm\u00e1ny h\u00e1rom \u00e9vtizedet \u00e1t\u00f6lelve \u00edrja le vizsg\u00e1latban r\u00e9sztvev\u0151k allerg\u00e9nnel szembeni \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g\u00e9nek emelked\u00e9s\u00e9t, feltehet\u0151en a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s progresszi\u00f3nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en.<\/p>\n <\/p>\n\n\n Tehet\u00fcnk valamit?<\/strong><\/p>\n\n\n Ha meg\u00e9rtj\u00fck a betegs\u00e9gek kialakul\u00e1s\u00e1nak mechanizmus\u00e1t, felk\u00e9sz\u00fclhet\u00fcnk a kor \u00faj kih\u00edv\u00e1saira, amely ellen az eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi rendszer hat\u00e9konyabban tud majd fell\u00e9pni. Ha megfigyelj\u00fck a k\u00f6rnyezetben l\u00e9trej\u00f6v\u0151 v\u00e1ltoz\u00e1sokat, tudatosan tehet\u00fcnk l\u00e9p\u00e9seket az \u00e1rtalmas faktorok elimin\u00e1l\u00e1s\u00e1ra. Glob\u00e1lis szinten a l\u00e9gszennyez\u00e9s \u00e9s a kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s m\u00e9rs\u00e9kl\u00e9se, egy\u00e9ni szinten pedig a magatart\u00e1sunk megv\u00e1ltoztat\u00e1sa jelentheti a megold\u00e1st. Szakemberek szerint, ha a p\u00e1rizsiak ing\u00e1z\u00e1si szok\u00e1saikon v\u00e1ltoztatn\u00e1nak, teh\u00e1t reggel 9 \u00e9s d\u00e9lut\u00e1n 6 helyett 1 \u00f3r\u00e1val kor\u00e1bban menn\u00e9nek munk\u00e1ba majd haza, 16%-kal cs\u00f6kkenne a napi NO2 kitetts\u00e9g. K\u00e9t \u00f3r\u00e1val kor\u00e1bbi indul\u00e1ssal ak\u00e1r 28%-kal kevesebb \u00e1rtalmas leveg\u0151t l\u00e9legezn\u00e9nek be.<\/p>\n\n\n Megfontoland\u00f3 ezen k\u00edv\u00fcl az \u00e9szak-amerikai kontinensre k\u00f6lt\u00f6z\u00e9s lehet\u0151s\u00e9ge, hiszen ott csaknem mindig m\u00e9rs\u00e9keltebb a szennyezetts\u00e9g Eur\u00f3p\u00e1hoz (vagy a vil\u00e1g legt\u00f6bb r\u00e9sz\u00e9hez) k\u00e9pest.<\/p>\n\n\n Ha ehhez nincs t\u00fal sok kedv\u00fcnk, akkor mi is mindennapjaink tervez\u00e9s\u00e9vel tudunk legt\u00f6bbet tenni eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnk \u00e9rdek\u00e9ben. A l\u00e9gszennyez\u00e9s elleni harcunkat seg\u00edtheti az id\u00e9n febru\u00e1rban bemutatott glob\u00e1lis, val\u00f3s id\u0151ben friss\u00fcl\u0151 adatb\u00e1zis, melyre \u00e9rdemes lehet r\u00e1pillantani, ha \u00e9ppen futni indulunk a szabadba: UN Environment Programme<\/a><\/p>\n\n\n \u00a0<\/p>\n \t \t","protected":false},"excerpt":{"rendered":" -A l\u00e9gszennyez\u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi hat\u00e1sai- Bizony\u00e1ra mindannyian tiszt\u00e1ban vagyunk a v\u00e1rosban \u00e9l\u00e9s azon h\u00e1tr\u00e1ny\u00e1val, hogy jelent\u0151sen nagyobb l\u00e9gszennyezetts\u00e9gnek tessz\u00fck ki magunkat, mint vid\u00e9ken \u00e9l\u0151 t\u00e1rsaink. N\u00e9ha amikor szmogriaszt\u00e1st adnak ki, esz\u00fcnkbe juthat kisebbet szippantani Budapestb\u0151l, de a t\u00f6bbi napon val\u00f3sz\u00edn\u0171leg v\u00e1ltozatlanul \u00e9lj\u00fck mindennapjainkat, hiszen a leveg\u0151 nem vesz\u00e9lyes, teh\u00e1t j\u00f3. De biztos ez? Gondoljunk csak arra, …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3602,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3599","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3599","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3599"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3599\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3602"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3599"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3599"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3599"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}