{"id":3538,"date":"2020-02-26T20:50:53","date_gmt":"2020-02-26T19:50:53","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3538"},"modified":"2020-02-26T20:50:53","modified_gmt":"2020-02-26T19:50:53","slug":"koronavirus-mitol-feljunk-es-mitol-ne","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2020\/02\/26\/koronavirus-mitol-feljunk-es-mitol-ne\/","title":{"rendered":"Koronav\u00edrus: mit\u0151l f\u00e9lj\u00fcnk \u00e9s mit\u0151l ne?"},"content":{"rendered":"

Haz\u00e1nkban is n\u00e9pszer\u0171 \u00e9s megannyiszor emlegetett t\u00e9m\u00e1v\u00e1 v\u00e1lt az \u00faj koronav\u00edrus j\u00e1rv\u00e1ny. <\/b>Kor\u00e1bbi cikk\u00fcnkben<\/b><\/a> \u00f6sszefoglaltuk a legfontosabb \u00e1ltal\u00e1nos tudnival\u00f3kat. Mai cikk\u00fcnkben pedig \u00faj szemsz\u00f6gb\u0151l vizsg\u00e1ljuk a kialakult j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi helyzetet.\u00a0 T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt <\/b>az Eur\u00f3pai Betegs\u00e9gmegel\u0151z\u00e9si \u00e9s J\u00e1rv\u00e1nyv\u00e9delmi K\u00f6zpont (European Centre for Disease Prevention and<\/i><\/b> Control, ECDC) <\/i><\/b>legfrissebb (2020.02.20.) inform\u00e1ci\u00f3it is bemutatjuk a t\u00e9m\u00e1val kapcsolatban.\u00a0<\/b><\/p>\n

 <\/p>\n

MIKOR BESZ\u00c9L\u00dcNK J\u00c1RV\u00c1NYR\u00d3L?<\/b><\/p>\n

A j\u00e1rv\u00e1ny (<\/span>epid\u00e9mia<\/b>) valamely fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9g viszonylag r\u00f6vid id\u0151n bel\u00fcli nagyobb sz\u00e1moss\u00e1g\u00fa, t\u00f6meges el\u0151fordul\u00e1sa.<\/span>
\n<\/span>A j\u00e1rv\u00e1nyos betegs\u00e9g egy meghat\u00e1rozott, korl\u00e1tozott ter\u00fcleten t\u00f6rt\u00e9n\u0151 rendszeres \u00e9s t\u00f6meges el\u0151fordul\u00e1s\u00e1t\u00a0<\/span>end\u00e9mi\u00e1nak<\/b>, m\u00edg a t\u00f6bb orsz\u00e1got, vil\u00e1gr\u00e9szeket \u00e9rint\u0151 megjelen\u00e9s\u00e9t\u00a0<\/span>pand\u00e9mi\u00e1nak<\/b>\u00a0nevezik.<\/span><\/p>\n

A\u00a0<\/b>fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gek \u00e9s a j\u00e1rv\u00e1nyok megel\u0151z\u00e9se \u00e9rdek\u00e9ben sz\u00fcks\u00e9ges j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi int\u00e9zked\u00e9sekr\u0151l sz\u00f3l\u00f3 18\/1998. (VI. 3.) NM rendelet<\/i><\/b>\u00a0megfogalmaz\u00e1s\u00e1ban\u00a0a <\/span>j\u00e1rv\u00e1ny<\/b>: egy adott fert\u0151z\u0151 betegs\u00e9gnek a v\u00e1rtn\u00e1l szignifik\u00e1nsan gyakoribb vagy egy meghat\u00e1rozott k\u00fcsz\u00f6bszintet meghalad\u00f3 el\u0151fordul\u00e1sa egy adott ter\u00fcleten, illetve k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben, egy meghat\u00e1rozott id\u0151tartam alatt, vagy legal\u00e1bb k\u00e9t egym\u00e1ssal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 eset, amely \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s j\u00e1rv\u00e1ny\u00fcgyi bizony\u00edt\u00e9kkal al\u00e1t\u00e1maszthat\u00f3.<\/span><\/p>\n

T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt az egyik legvesz\u00e9lyesebb nagy j\u00e1rv\u00e1ny volt a fekete himl\u0151 az elm\u00falt sz\u00e1zadokban, de ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00e9pkorban t\u00f6bbsz\u00f6r kit\u00f6rt pestis avagy „fekete hal\u00e1l” j\u00e1rv\u00e1ny, a 1918-1919-es spanyoln\u00e1tha, a 2003-ban lezajlott, a SARS-CoV koronav\u00edrus okozta SARS vil\u00e1gj\u00e1rv\u00e1ny, vagy a 2019 december\u00e9ben kit\u00f6rt COVID-19 koronav\u00edrus-j\u00e1rv\u00e1ny is.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

MIT TUDUNK A KORONAV\u00cdRUSOKR\u00d3L?<\/b><\/p>\n

A Koronav\u00edrusokat az 1960-as \u00e9vek \u00f3ta ismerj\u00fck.<\/span><\/p>\n

A \u201ekoronav\u00edrus\u201d gy\u0171jt\u0151n\u00e9v a <\/span>Coronaviridae<\/i><\/b> csal\u00e1d <\/b>Orthocoronavirinae<\/i><\/b> alcsal\u00e1dj\u00e1ba<\/b> tartoz\u00f3 fajok \u00e1ltal\u00e1nos elnevez\u00e9se. A koronav\u00edrusok olyan burkos RNS-v\u00edrusok, amelyek sz\u00e9les k\u00f6rben elterjedtek az emberek, m\u00e1s eml\u0151s\u00f6k \u00e9s madarak k\u00f6z\u00f6tt, l\u00e9g\u00fati, enter\u00e1lis, m\u00e1j- \u00e9s neurol\u00f3giai betegs\u00e9geket okozva. Nev\u00fcket elektronmikroszk\u00f3pos k\u00e9p\u00fck alapj\u00e1n kapt\u00e1k, melyen a burokba \u00e1gyazott feh\u00e9rjet\u00fcsk\u00e9k a Nap koron\u00e1j\u00e1hoz hasonl\u00f3an kit\u00fcremkednek a felsz\u00ednb\u0151l. Ezt a kit\u00fcremked\u0151, t\u00fcskeszer\u0171 morfol\u00f3gi\u00e1t a v\u00edrus felsz\u00edn\u00e9n glikoprotein feh\u00e9rj\u00e9k alkotj\u00e1k.\u00a0<\/span><\/p>\n

A koronav\u00edrusok a Baltimore-f\u00e9le oszt\u00e1lyoz\u00e1s alapj\u00e1n a IV. csoportba tartoznak, genomjuk pozit\u00edv egysz\u00e1l\u00fa RNS <\/span>((+)ssRNA),<\/b> lipidburokkal rendelkeznek, kapszidjuk helik\u00e1lis. Jelenleg a legnagyobb ismert RNS-v\u00edrusnak sz\u00e1m\u00edtanak.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

MILYEN BETEGS\u00c9GEKET OKOZHATNAK A KORONAV\u00cdRUSOK?<\/b><\/p>\n

A koronav\u00edrusok els\u0151sorban az eml\u0151s\u00f6k \u00e9s madarak fels\u0151 l\u00e9g\u00fatjainak \u00e9s b\u00e9lrendszer\u00e9nek sejtjeit t\u00e1madj\u00e1k meg. Koronav\u00edrusok okozhatj\u00e1k a h\u00e1zi\u00e1llatok egyes betegs\u00e9geit is, amelyek komoly gazdas\u00e1gi k\u00e1rokat okozhatnak. Ilyen p\u00e9ld\u00e1ul a malacok elhull\u00e1s\u00e1t okoz\u00f3 fert\u0151z\u0151 sert\u00e9s-gasztroenteritisz-koronav\u00edrus (PEDV, TGEV) vagy a szarvasmarha-koronav\u00edrus (BCoV), amely a borjak hasmen\u00e9s\u00e9nek okoz\u00f3ja. A macska-koronav\u00edrusnak van olyan form\u00e1ja is, melyn\u00e9l a fert\u0151z\u00e9s a gyakran v\u00e9gzetes kimenetel\u0171 fert\u0151z\u0151 hash\u00e1rtyagyullad\u00e1s (peritonitis) alakj\u00e1t is \u00f6ltheti (FIPV, FECoV).<\/span><\/p>\n

2002 \u00f3ta k\u00e9t <\/span>zoonotikus <\/b>(\u00e1llatr\u00f3l emberre terjed\u0151),hum\u00e1n patog\u00e9n koronav\u00edrust azonos\u00edtottak: <\/span>SARS-CoV<\/b> (Severe Acute Respiratory Syndrome-Related Coronavirus, 2002), \u00e9s <\/span>MERS-CoV<\/b> (Middle East Respiratory Syndrome-Related Coronavirus, 2012).\u00a0<\/span><\/p>\n

2002 \u00e9s 2003 k\u00f6z\u00f6tt a SARS-CoV <\/span>8 098 embert fert\u0151z\u00f6tt meg \u00e9s 774 hal\u00e1lesetet okozott (hal\u00e1loz\u00e1si r\u00e1ta: 9.6%). A MERS-CoV v\u00edrust 2012-ben, Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban azonos\u00edtott\u00e1k (becs\u00fclt hal\u00e1loz\u00e1si r\u00e1ta 35%). 2012 ut\u00e1n 2015-ben D\u00e9l-Kore\u00e1ban \u00e9s 2018-ban Sza\u00fad-Ar\u00e1bi\u00e1ban ism\u00e9telten j\u00e1rv\u00e1ny t\u00f6rt ki.\u00a0 A v\u00edrus rezervo\u00e1rjak\u00e9nt a SARS-CoV eset\u00e9ben denev\u00e9reket, a MERS-CoV eset\u00e9ben a dromed\u00e1rokat (egyp\u00fap\u00fa tev\u00e9ket) tartj\u00e1k sz\u00e1mon.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

A COVID-19, AZAZ SARS CoV-2 J\u00c1RV\u00c1NY:<\/b><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Bejelentett esetsz\u00e1mok 2020.02.22.-ig, forr\u00e1s: ECDC<\/span><\/i><\/p>\n

 
\n\"\"<\/p>\n

Eur\u00f3p\u00e1ban regisztr\u00e1lt esetek, forr\u00e1s: ECDC<\/span><\/i><\/p>\n

2019 december\u00e9ben egy \u00faj t\u00edpus\u00fa koronav\u00edrust izol\u00e1ltak h\u00e1rom, s\u00falyos pneum\u00f3ni\u00e1val felv\u00e9telre ker\u00fcl\u0151 betegb\u0151l a k\u00ednai Hupej tartom\u00e1nyban tal\u00e1lhat\u00f3 Vuhan v\u00e1ros\u00e1ban. A genetikai anal\u00edzis alapj\u00e1n a v\u00edrus hasonl\u00edt a SARS-CoV v\u00edrusra, \u00e9s a <\/span>Betacoronav\u00edrusok<\/span><\/i> nemzets\u00e9g\u00e9be tartozik. A v\u00edrus pontos eredete jelenleg nem ismert. A SARS-hoz hasonl\u00f3an, ez a v\u00edrus is az <\/span>ACE2<\/b> (Angiotenzin Konvert\u00e1l\u00f3 Enzim 2) receptoron kereszt\u00fcl k\u00e9pes a hum\u00e1n sejteket fert\u0151zni.<\/span><\/p>\n

A v\u00edrust eleinte bronchoalveol\u00e1ris lavage-b\u00f3l azonos\u00edtott\u00e1k PCR seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel, k\u00e9s\u0151bb v\u00e9rb\u0151l \u00e9s sz\u00e9kletb\u0151l vett mint\u00e1kban is kimutatt\u00e1k a v\u00edrus RNS-\u00e9t. Egyel\u0151re nem ismert, hogy az egy\u00e9b extrapulmon\u00e1lis testnedvekben (anyatej, ond\u00f3, vizelet) a fert\u0151z\u0151k\u00e9pes v\u00edrus jelen van-e. A betegs\u00e9g epidemiol\u00f3giai \u00e9s klinikai megjelen\u00e9s\u00e9re tov\u00e1bbra is csup\u00e1n becsl\u00e9seket tehet\u00fcnk. Az inkub\u00e1ci\u00f3s id\u0151t <\/span>3 \u00e9s 14 nap k\u00f6z\u00f6tt<\/b>, m\u00edg az <\/span>R0 \u00e9rt\u00e9ket 2 \u00e9s 3 k\u00f6z\u00f6tt<\/b> becs\u00fclik a jelenlegi adatok alapj\u00e1n.<\/span><\/p>\n

 <\/p>\n

MI AZ AZ R0 \u00c9RT\u00c9K?<\/strong> Az R0<\/sub>, azaz az elemi reprodukci\u00f3s sz\u00e1m egy olyan j\u00e1rv\u00e1nytani mutat\u00f3, ami egy fert\u0151z\u00e9s terjed\u00e9s\u00e9nek v\u00e1rhat\u00f3 dinamik\u00e1j\u00e1t mutatja meg. Eg\u00e9szen pontosan azt, hogy egy fert\u0151z\u0151 egyed v\u00e1rhat\u00f3an h\u00e1ny m\u00e1sodlagos fert\u0151z\u00e9st gener\u00e1l \u00f6sszesen egy teljesen fog\u00e9kony popul\u00e1ci\u00f3ban.<\/em><\/span><\/p>\n