{"id":3404,"date":"2020-02-07T20:31:12","date_gmt":"2020-02-07T19:31:12","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3404"},"modified":"2020-02-07T20:31:12","modified_gmt":"2020-02-07T19:31:12","slug":"elesztotartalmu-etelek-es-mikrobiom-adaptacio","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2020\/02\/07\/elesztotartalmu-etelek-es-mikrobiom-adaptacio\/","title":{"rendered":"\u00c9leszt\u0151tartalm\u00fa \u00e9telek \u00e9s mikrobiom-adapt\u00e1ci\u00f3"},"content":{"rendered":"<p>Amikor elkezd\u0151d\u00f6tt a s\u00f6r- \u00e9s borfogyaszt\u00e1s, valami \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9nt: a b\u00e9lben \u00e9l\u0151 apr\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek adapt\u00e1l\u00f3dni kezdtek. Bizonyos bakt\u00e9riumfajok g\u00e9njeiben olyan enzimek k\u00f3doltak, amik seg\u00edtenek az \u00e9leszt\u0151 em\u00e9szt\u00e9s\u00e9ben, fedezt\u00e9k fel amerikai \u00e9s eur\u00f3pai kutat\u00f3k.<br \/>\n<span style=\"font-weight: 400\">A mann\u00e1n galakt\u00f3zb\u00f3l, mann\u00f3zb\u00f3l \u00e9s N-acetil gl\u00fck\u00f3zamin molekul\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 poliszacharid, melyben egyar\u00e1nt szerepelnek alfa-1,2, -1,3, -1,6, illetve b\u00e9ta-1,2 \u00e9s -1,4 k\u00f6t\u00e9sek. A strukt\u00fara v\u00e1ltozatoss\u00e1ga egyedi jel\u00f6l\u00e9st ad a sejteknek, ugyanakkor v\u00e9di \u0151ket az em\u00e9szt\u00e9st\u0151l. Az \u00e9leszt\u0151 em\u00e9szt\u00e9se \u00e9pp ez\u00e9rt nem k\u00f6nny\u0171 feladat. A <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Bacteriodes thetaiotaomicron<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\"> Gram-negat\u00edv bakt\u00e9riumfaj azonban k\u00e9pes arra, hogy \u00e1tr\u00e1gja mag\u00e1t az alfa-mann\u00e1n komplex strukt\u00far\u00e1j\u00e1n, amely a keny\u00e9rben \u00e9s a s\u00f6rben tal\u00e1lhat\u00f3 \u00e9leszt\u0151 sejtfal\u00e1n kifejez\u0151dik.<\/span><br \/>\n<span style=\"font-weight: 400\">Amerikai \u00e9s eur\u00f3pai kutat\u00f3k (f\u0151k\u00e9nt biol\u00f3gusok \u00e9s k\u00e9mikusok egy csoportja) t\u00f6bb bakt\u00e9riumfajt teny\u00e9sztettek kiz\u00e1r\u00f3lag \u00e9leszt\u0151 \u00e1ltal termelt mann\u00e1n-t\u00e1ptalajon. Az \u00e9letben marad\u00f3 fajok minden bizonnyal a mann\u00e1nt hasznos\u00edtva \u00e9ltek t\u00fal. A tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok felt\u00e1rt\u00e1k azokat a komplex k\u00e9miai folyamatokat, amelyekkel a bakt\u00e9riumok le tudj\u00e1k bontani \u00e9s hasznos\u00edtani az alfa-mann\u00e1nt.<\/span><br \/>\n<span style=\"font-weight: 400\">A <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Bacteriodes thetaiotaomicron <\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\">bakt\u00e9rium a b\u00e9lfl\u00f3ra egyik legelterjedtebb faja (a dobog\u00f3 m\u00e1sodik hely\u00e9n \u00e1ll, a <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Bacteriodes fragilis <\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\">m\u00f6g\u00f6tt). M\u0171k\u00f6d\u00e9se szempontj\u00e1b\u00f3l oblig\u00e1t anaerob, amely azt jelenti, hogy \u00e9letm\u0171k\u00f6d\u00e9seihez nincs sz\u00fcks\u00e9g oxig\u00e9nre, s\u0151t a g\u00e1z \u00e1rtalmas is a bakt\u00e9rium sz\u00e1m\u00e1ra, azaz csak oxig\u00e9nmentes k\u00f6rnyezetben k\u00e9pes l\u00e9tezni. A b\u00e9ltraktus pedig \u00e9ppen alkalmas hely a sz\u00e1m\u00e1ra. Expressz\u00e1lt feh\u00e9rj\u00e9i f\u0151k\u00e9nt a sz\u00e9nhidr\u00e1tok lebont\u00e1s\u00e1t kataliz\u00e1lj\u00e1k, mellyel a saj\u00e1t maga \u00e9s m\u00e1s organizmusok sz\u00e1m\u00e1ra \u00e1ll\u00edt el\u0151 em\u00e9szthet\u0151 term\u00e9ket. Ez a szimbi\u00f3zis azonban szerepet j\u00e1tszhat k\u00f3rfolyamatok beind\u00edt\u00e1s\u00e1ban, p\u00e9ld\u00e1ul a <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Clostridium difficile<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\"> sz\u00e1m\u00e1ra felhaszn\u00e1lhat\u00f3 t\u00e1panyagok szint\u00e9zise \u00e1ltal. Hasonl\u00f3k\u00e9ppen tud s\u00falyosb\u00edtani <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Escherichia coli<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\">-fert\u0151z\u00e9st.<\/span><br \/>\n<span style=\"font-weight: 400\">A tanulm\u00e1ny eredm\u00e9nyei azt mutatj\u00e1k, hogy a ferment\u00e1lt \u00e9telek (mint a keny\u00e9r, a sz\u00f3jasz\u00f3sz \u00e9s term\u00e9szetesen az alkoholtartalm\u00fa italok) fogyaszt\u00e1sa \u00e1talak\u00edtotta a biol\u00f3gi\u00e1nkat; pontosabban a szervezet\u00fcnkben \u00e9l\u0151 prokari\u00f3t\u00e1k biol\u00f3gi\u00e1j\u00e1t. A b\u00e9lben \u00e9l\u0151 organizmusoknak azonban nem k\u00f6nny\u0171 meg\u00e9lni: a t\u00e1panyag ugyan biztos\u00edtott, sok esetben azonban csak speci\u00e1lis enzimk\u00e9szlettel em\u00e9szthet\u0151. A ferment\u00e1ci\u00f3 el\u0151tt a b\u00e9lbakt\u00e9riumaink alig tal\u00e1lkozhattak volna alfa-mann\u00e1nnal. Azok azonban (mint a <\/span><i><span style=\"font-weight: 400\">Bacteriodes thetaiotaomicron<\/span><\/i><span style=\"font-weight: 400\"> is), amelyek kifejezt\u00e9k az ennek em\u00e9szt\u00e9s\u00e9hez sz\u00fcks\u00e9ges enzimeket, hamar elszaporodtak a b\u00e9ltraktusban.<\/span>    \t    \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>Amikor elkezd\u0151d\u00f6tt a s\u00f6r- \u00e9s borfogyaszt\u00e1s, valami \u00e9rdekes t\u00f6rt\u00e9nt: a b\u00e9lben \u00e9l\u0151 apr\u00f3 \u00e9l\u0151l\u00e9nyek adapt\u00e1l\u00f3dni kezdtek. Bizonyos bakt\u00e9riumfajok g\u00e9njeiben olyan enzimek k\u00f3doltak, amik seg\u00edtenek az \u00e9leszt\u0151 em\u00e9szt\u00e9s\u00e9ben, fedezt\u00e9k fel amerikai \u00e9s eur\u00f3pai kutat\u00f3k. A mann\u00e1n galakt\u00f3zb\u00f3l, mann\u00f3zb\u00f3l \u00e9s N-acetil gl\u00fck\u00f3zamin molekul\u00e1kb\u00f3l \u00e1ll\u00f3 poliszacharid, melyben egyar\u00e1nt szerepelnek alfa-1,2, -1,3, -1,6, illetve b\u00e9ta-1,2 \u00e9s -1,4 k\u00f6t\u00e9sek. A &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3407,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3404","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3404","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3404"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3404\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3407"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3404"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3404"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3404"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}