{"id":3395,"date":"2020-02-06T20:34:06","date_gmt":"2020-02-06T19:34:06","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3395"},"modified":"2020-02-06T20:34:06","modified_gmt":"2020-02-06T19:34:06","slug":"anatomia-regen-es-ma","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2020\/02\/06\/anatomia-regen-es-ma\/","title":{"rendered":"Anat\u00f3mia r\u00e9gen \u00e9s ma"},"content":{"rendered":"<p style=\"text-align: justify\"><strong><i>\u201cMortui vivos docent\u201d, azaz \u201cHoltak tan\u00edtj\u00e1k az \u00e9l\u0151ket\u201d &#8211; olvashat\u00f3 az Anat\u00f3mia Int\u00e9zet udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 eml\u00e9km\u0171v\u00f6n. Mi\u00f3ta r\u00e9sze az anat\u00f3mi\u00e1nak a boncol\u00e1s \u00e9s hogyan tanultak az akkoriak?<\/i><\/strong><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">B\u00e1r boncol\u00e1st a T\u00e1vol Keleten is v\u00e9geztek a Krisztus el\u0151tti \u00e9vsz\u00e1zadokban, ezekr\u0151l viszonylag keveset tudunk. Az \u00f3kori anat\u00f3mia tal\u00e1n legjelesebb a gladi\u00e1torok orvosak\u00e9nt tev\u00e9kenyked\u0151 Galenus volt, aki b\u00e1r a gladi\u00e1torok s\u00e9r\u00fcl\u00e9sei \u00e9s sebes\u00fcl\u00e9sei r\u00e9v\u00e9n bepillant\u00e1st nyert az emberi test belsej\u00e9be, \u0151 maga egyetlen tetemet sem prepar\u00e1lt. Az emberi test anat\u00f3mi\u00e1j\u00e1t legink\u00e1bb a majmok \u00e9s sert\u00e9sek boncol\u00e1s\u00e1b\u00f3l nyert ismeretekkel igyekezett megismerni. B\u00e1r \u00edr\u00e1sainak jelent\u0151s r\u00e9sze elveszett, \u00edgy is t\u00f6bbezer oldalnyi terjedelemben maradtak r\u00e1nk munk\u00e1i. \u00c1ll\u00edt\u00e1sait t\u00f6bb \u00e9vsz\u00e1zadon kereszt\u00fcl megk\u00e9rd\u0151jelezhetetlennek tartott\u00e1k. Kr. u. 300 k\u00f6r\u00fcl bek\u00f6vetkezett hal\u00e1la ut\u00e1n azonban az anat\u00f3miai \u00e9s a k\u00f3rboncol\u00e1s tudom\u00e1nya is lez\u00e1rult. K\u00f6zel 1500 \u00e9ven \u00e1t nem v\u00e9geztek boncol\u00e1st a k\u00f6z\u00e9pkorban.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">A k\u00f6z\u00e9pkori anat\u00f3mia \u00fatt\u00f6r\u0151i It\u00e1li\u00e1b\u00f3l sz\u00e1rmaztak, \u00e9s a sor Mondino de Luzzi tanulm\u00e1ny\u00e1val kezd\u0151d\u00f6tt 1315-ben. Ezt k\u00f6vet\u0151en Eur\u00f3pa egyetemein (\u00edgy az els\u0151 orvosi iskol\u00e1ban, a salerno-i egyetemen), b\u00e1r az anat\u00f3mi\u00e1t ekkor m\u00e9g tov\u00e1bbra is sert\u00e9sen oktatt\u00e1k, diplom\u00e1juk megszerz\u00e9s\u00e9hez az orvosoknak r\u00e9szt kellett venni\u00fck emberi tetem felt\u00e1r\u00e1s\u00e1n is. A munk\u00e1t a boncmester v\u00e9gezte, m\u00edg a professzor biztons\u00e1gos t\u00e1volb\u00f3l olvasta az akkor id\u0151tlennek sz\u00e1m\u00edt\u00f3 galenus-i m\u0171veket.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">\u00c9rdekes m\u00f3don, a mai anat\u00f3mia el\u0151ad\u00f3termek is ebb\u0151l a korb\u00f3l sz\u00e1rmaznak: Alessandro Benedetti (1450-1512) volt az els\u0151, aki Padov\u00e1ban r\u00f3mai sz\u00ednh\u00e1zra eml\u00e9keztet\u0151 tantermet \u00e9p\u00edttetett, \u00e9s \u00f3r\u00e1it ezekben tartotta. (K\u00e9s\u0151bb hasonl\u00f3 szintk\u00fcl\u00f6nbs\u00e9ggel rendelkez\u0151 termekben, \u00fan. \u201ctheatrum anatomicum\u201d-ban tartott\u00e1k az el\u0151ad\u00e1sokat, s\u0151t, az Anat\u00f3miai Int\u00e9zet is ilyen param\u00e9terekkel \u00e9p\u00fclt 1897 \u00e9s 1898 k\u00f6z\u00f6tt.)<\/span><\/p>\n<figure id=\"attachment_3396\" aria-describedby=\"caption-attachment-3396\" style=\"width: 600px\" class=\"wp-caption aligncenter\"><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"size-full wp-image-3396\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/szinapszis\/files\/2020\/02\/9353frm_7dd4894f74c3d7a.jpg\" alt=\"\" width=\"600\" height=\"453\" srcset=\"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/files\/2020\/02\/9353frm_7dd4894f74c3d7a.jpg 600w, https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/files\/2020\/02\/9353frm_7dd4894f74c3d7a-300x227.jpg 300w\" sizes=\"auto, (max-width: 600px) 100vw, 600px\" \/><figcaption id=\"caption-attachment-3396\" class=\"wp-caption-text\">Rembrant: Dr. Tulp anat\u00f3mi\u00e1ja<\/figcaption><\/figure>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">Az 1560-as \u00e9vekben lett a padovai egyetem anat\u00f3mia professzora Andreas Vesalius. Kort\u00e1rsaival szemben, \u0151 nem a t\u00e1voli katedr\u00e1r\u00f3l oktatott, hanem szik\u00e9t ragadva az akt\u00edv boncol\u00e1st r\u00e9szes\u00edtette el\u0151nyben. Az \u0151 nev\u00e9hez f\u0171z\u0151dik a k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek bevezet\u00e9se az anat\u00f3miai gyakorlatba. R\u00e9szletes anat\u00f3miai metszeteket \u00e9s prepar\u00e1tumokat k\u00e9sz\u00edtett, valamint meg\u00edrta hatalmas, h\u00e9t k\u00f6tetes anat\u00f3mia tank\u00f6nyv\u00e9t 1543-ban \u201cDe humanis corporis fabricia\u201d c\u00edmmel &#8211; miel\u0151tt az egyetem Bonctani Tansz\u00e9k\u00e9nek vezet\u0151je lett. (E cikk kiemelt k\u00e9pe is a k\u00f6nyv egy r\u00e9szlet\u00e9t mutatja.)<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">K\u00fcl\u00f6n \u00e9rdekess\u00e9g, hogy az angliai anat\u00f3miai iskol\u00e1k kezdetben csak kiv\u00e9gzett gyilkosok tetem\u00e9t haszn\u00e1lhatt\u00e1k fel oktat\u00e1si c\u00e9lra. Az int\u00e9zm\u00e9nyek sz\u00e1m\u00e1nak gyors gyarapod\u00e1sa miatt azonban jelent\u0151s hullahi\u00e1ny l\u00e9pett fel Angli\u00e1ban, amely az 1836-os \u201canat\u00f3miarendelet\u201d bevezet\u00e9s\u00e9vel \u00e9rt v\u00e9get. Ebben a 200-300 \u00e9vben (a XVI. sz\u00e1zadt\u00f3l kezdve) jelent\u0151s fejl\u0151d\u00e9st mutatott a hullarabl\u00e1s: az int\u00e9zm\u00e9nyek igen tetemes \u00f6sszeget voltak k\u00e9pesek kiadni egy-egy amput\u00e1lt v\u00e9gtag\u00e9rt vagy hull\u00e1\u00e9rt. Az sem volt ritka, hogy a hallgat\u00f3 orvosi tanulm\u00e1nyainak tand\u00edj\u00e1t \u00e9ppen ezzel fizette.<\/span><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">A magyar anat\u00f3mia m\u00e9g a ma ismert Anat\u00f3miai Int\u00e9zet meg\u00e9p\u00edt\u00e9se el\u0151tt kezdet\u00e9t vette, az 1859-ben az \u00dcll\u0151i \u00fat 26. alatt tal\u00e1lhat\u00f3 bels\u0151 klinikai t\u00f6mbben \u00e9p\u00fclt meg az els\u0151 anat\u00f3miai int\u00e9zet.<\/span><\/p>\n<p><img loading=\"lazy\" decoding=\"async\" class=\"aligncenter size-full wp-image-3398\" src=\"https:\/\/semmelweis.hu\/szinapszis\/files\/2020\/02\/DSC00177-300x225-1.jpg\" alt=\"\" width=\"300\" height=\"225\" \/><\/p>\n<p style=\"text-align: center\"><em>A k\u00e9p forr\u00e1sa: <a href=\"https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/az-intezet\/intezetunk-tortenete\/\"><span style=\"font-weight: 400\">https:\/\/semmelweis.hu\/anatomia\/az-intezet\/intezetunk-tortenete\/<\/span><\/a><\/em><\/p>\n<p style=\"text-align: justify\"><span style=\"font-weight: 400\">K\u00e9s\u0151bb, 1897-\u201998 k\u00f6z\u00f6tt \u00e9p\u00fclt meg a Kir\u00e1lyi Magyar Tudom\u00e1nyegyetemi Anat\u00f3miai Int\u00e9zet, Mihalkovics G\u00e9za tervei nyom\u00e1n mai hely\u00e9n, a T\u0171zolt\u00f3 utca 58. sz\u00e1m alatt. Err\u0151l azonban m\u00e1r egy m\u00e1sik cikk sz\u00f3l, amelyet j\u00f6v\u0151 h\u00e9ten \u00e9rhet el az Olvas\u00f3&#8230;<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>\u201cMortui vivos docent\u201d, azaz \u201cHoltak tan\u00edtj\u00e1k az \u00e9l\u0151ket\u201d &#8211; olvashat\u00f3 az Anat\u00f3mia Int\u00e9zet udvar\u00e1n tal\u00e1lhat\u00f3 eml\u00e9km\u0171v\u00f6n. Mi\u00f3ta r\u00e9sze az anat\u00f3mi\u00e1nak a boncol\u00e1s \u00e9s hogyan tanultak az akkoriak? B\u00e1r boncol\u00e1st a T\u00e1vol Keleten is v\u00e9geztek a Krisztus el\u0151tti \u00e9vsz\u00e1zadokban, ezekr\u0151l viszonylag keveset tudunk. Az \u00f3kori anat\u00f3mia tal\u00e1n legjelesebb a gladi\u00e1torok orvosak\u00e9nt tev\u00e9kenyked\u0151 Galenus volt, aki b\u00e1r &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3397,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3395","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3395","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3395"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3395\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3397"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3395"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3395"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3395"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}