{"id":3380,"date":"2019-12-14T20:47:55","date_gmt":"2019-12-14T19:47:55","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3380"},"modified":"2019-12-14T20:47:55","modified_gmt":"2019-12-14T19:47:55","slug":"a-karacsony-eredete","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/12\/14\/a-karacsony-eredete\/","title":{"rendered":"A kar\u00e1csony eredete"},"content":{"rendered":"

A N\u00c9V EREDETE<\/span>
\nA magyar „kar\u00e1csony” sz\u00f3 szl\u00e1v eredet\u0171, \u00e9s a „korcsun”, azaz „l\u00e9p\u0151, \u00e1tl\u00e9p\u0151” sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a sz\u00f3 az \u00faj \u00e9vbe val\u00f3 \u00e1tl\u00e9p\u00e9st jelzi, teh\u00e1t \u0151si, napt\u00e1ri (\u00e9s egyben a napfordul\u00f3hoz kapcsol\u00f3d\u00f3) eredet\u0171, ak\u00e1rcsak a lengyel megfelel\u0151je, a „kolenda”, vagy az orosz „kolj\u00e1da”, ami viszont kar\u00e1csonyi \u00e9neket jelent. Az angol „Christmas” sz\u00f3 Krisztus nev\u00e9re utal, m\u00edg a n\u00e9met „Weihnacht” \u00e9s a holland „kertsmisse” a szent \u00e9j egyh\u00e1zi \u00fcnnepl\u00e9s\u00e9re utalnak. A latin „natalis”\u00a0 sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik a latin nyelvek mindegyik\u00e9nek kar\u00e1csony szava: a francia „noel”, az olasz „natale” a spanyol „navidad”, illetve m\u00e9g a walesi „nadoling” sz\u00f3 is. A kar\u00e1csony \u0151sibb, napfordul\u00f3t id\u00e9z\u0151 jelleg\u00e9t a skandin\u00e1v „Jul” sz\u00f3 id\u00e9zi, melyb\u0151l az \u00f3angol „Yule” is sz\u00e1rmazik. A sz\u00f3 pontos jelent\u00e9se azonban nem ismert, tal\u00e1n a t\u00e9li \u00fcnnepi id\u0151szak eredeti nev\u00e9t jel\u00f6lheti.<\/span>
\n 
\nA KAR\u00c1CSONY MINT J\u00c9ZUS SZ\u00dcLET\u00c9S\u00c9NEK \u00dcNNEPE<\/span>
\nA Biblia le\u00edr\u00e1sa szerint J\u00e9zus szeg\u00e9nyes k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sz\u00fcletett egy ist\u00e1ll\u00f3ban, mert senki nem fogadta be a h\u00e1z\u00e1ba a v\u00e1rand\u00f3s M\u00e1ri\u00e1t, J\u00e9zus \u00e9desanyj\u00e1t a sz\u00fclet\u00e9s est\u00e9j\u00e9n. A t\u00f6rt\u00e9net szerint napkeleti b\u00f6lcsek (\u201eh\u00e1romkir\u00e1lyok\u201d) indultak \u00fatnak aj\u00e1nd\u00e9kokkal k\u00f6sz\u00f6nteni a sz\u00fcletend\u0151 Messi\u00e1st, \u00e9s egy f\u00e9nyes csillag vezette el \u0151ket J\u00e9zushoz.<\/span>
\nA kutat\u00f3k t\u00f6bbs\u00e9ge azonban egyet\u00e9rt abban, hogy december 25-e nem J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontja. A korai kereszt\u00e9nyek nem \u00fcnnepelt\u00e9k J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t, \u00e9s nem is pr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k meghat\u00e1rozni az id\u0151pontj\u00e1t; az \u00fcnnepl\u00e9s legkor\u00e1bbi ismert p\u00e9ld\u00e1ja Egyiptom, ahol J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9t tavaszra tett\u00e9k.<\/span>
\nA IV. sz\u00e1zadt\u00f3l el\u0151bb janu\u00e1r 6., majd december 25. v\u00e1lt elterjedtt\u00e9, mint J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek hivatalosan elfogadott id\u0151pontja. Az \u00f6rm\u00e9ny katolikus egyh\u00e1z h\u00edvei ma is janu\u00e1r 6-\u00e1t \u00fcnneplik, m\u00edg a t\u00f6bbi egyh\u00e1z elfogadta a december 25-ei d\u00e1tumot. I. Gyula p\u00e1pa m\u00e1r 350-ben december 25-\u00e9t nyilv\u00e1n\u00edtotta a Megv\u00e1lt\u00f3 sz\u00fclet\u00e9snapj\u00e1v\u00e1.<\/span>
\nDave Reneke \u00e9s ausztr\u00e1l csillag\u00e1sz \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i egy sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pes programmal arra jutottak, hogy olyan objektum, ami megfelelne a Bibli\u00e1ban eml\u00edtett csillagnak, ami a napkeleti b\u00f6lcseket elvezette J\u00e9zushoz, val\u00f3j\u00e1ban nem kar\u00e1csonykor, hanem ny\u00e1ron volt megfigyelhet\u0151 Betlehem \u00e9jszakai \u00e9gboltj\u00e1n: a V\u00e9nusz \u00e9s a Jupiter ker\u00fclt l\u00e1tsz\u00f3lag olyan k\u00f6zel egym\u00e1shoz, hogy a f\u00e9ny\u00fck \u00f6sszeolvadt, \u00e9s egy l\u00e1tv\u00e1nyos, nagym\u00e9ret\u0171 csillagnak t\u0171nhetett a F\u00f6ldr\u0151l. J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek id\u0151pontj\u00e1t ennek nyom\u00e1n j\u00fanius 17-\u00e9re teszik.<\/span>
\n\u00a0<\/span>
\nA KAR\u00c1CSONY T\u00d6RT\u00c9NETE<\/span>
\nA mai kar\u00e1csonyi \u00fcnnep szellemis\u00e9g\u00e9hez, \u00e9s jelleg\u00e9hez hasonl\u00f3 \u00fcnnepek m\u00e1r a kereszt\u00e9ny vall\u00e1s elterjed\u00e9se el\u0151tt is l\u00e9teztek, p\u00e9ld\u00e1ul ilyen volt a R\u00f3mai Birodalom t\u00e9li napfordul\u00f3hoz k\u00f6zeli \u00e1llami \u00fcnnepe, a szaturn\u00e1lia \u00fcnneps\u00e9g. Az \u00f3kori R\u00f3m\u00e1ban december 17-25. k\u00f6z\u00f6tt tartott\u00e1k a f\u00f6ldm\u0171vel\u00e9s isten\u00e9nek, Szaturnusznak ezt a nagy \u00fcnnep\u00e9t. Ekkor nagy t\u00e1ncos vigadalmakat tartottak birodalomszerte. A f\u00e9ny diadal\u00e1t \u00fcnnepelt\u00e9k a hal\u00e1l \u00e9s a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9g felett.<\/span>
\nA t\u00e9li napfordul\u00f3 napja az \u00e9v egyik olyan sarokpontja volt, mely a ny\u00e1ri napfordul\u00f3val egy\u00fctt egys\u00e9ges keretet adott az id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1snak. M\u00edg a ny\u00e1ri napfordul\u00f3 sor\u00e1n a legmagasabban \u00e1llt a Nap, \u00e9s a legr\u00f6videbb \u00e9jszaka k\u00f6vetkezett be, addig t\u00e9len a legalacsonyabban delel a Nap, \u00e9s ekkor van az \u00e9v leghosszabb \u00e9jszak\u00e1ja is. A t\u00e9li napfordul\u00f3 az \u00e9szaki f\u00e9ltek\u00e9n december 21-22-\u00e9re esik, m\u00edg a d\u00e9li f\u00e9ltek\u00e9n pont ford\u00edtva, j\u00fanius 21-22-\u00e9re.<\/span>
\nHogyan alakult ki m\u00e9gis a napfordul\u00f3 \u00fcnnep\u00e9b\u0151l a kar\u00e1csony, mellyel Krisztus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9re eml\u00e9kez\u00fcnk? Krisztus szem\u00e9lye sz\u00fclet\u00e9se \u00e1ltal kapcsol\u00f3dik a t\u00e9li napfordul\u00f3hoz.<\/span> A titokzatos \u00e9gi jel, a betlehemi csillag megjelen\u00e9se is a f\u00e9nyt szimboliz\u00e1lja a sz\u00fclet\u00e9s \u00e9jszak\u00e1j\u00e1n, amely \u00edgy mintegy m\u00e1sodik napk\u00e9nt t\u00fcnd\u00f6k\u00f6lt, elhozva ezzel azt, aki az emberis\u00e9g b\u0171nei\u00e9rt f\u00e9nyk\u00e9nt k\u00fczd majd meg a s\u00f6t\u00e9ts\u00e9ggel, elhozva a rem\u00e9nyt. M\u00e1t\u00e9 \u00e9s Luk\u00e1cs evang\u00e9liuma szerint N\u00e1z\u00e1reti J\u00e9zus M\u00e1ri\u00e1t\u00f3l \u00e9s J\u00f3zseft\u0151l, D\u00e1vid kir\u00e1ly lesz\u00e1rmazottjak\u00e9nt, \u00e1m a Szentl\u00e9lekt\u0151l fogantatva sz\u00fcletett Betlehemben, \u00e1m ennek pontos id\u0151pontja nem esik egybe id\u0151sz\u00e1m\u00edt\u00e1sunk titokzatos, „0” pontj\u00e1val.<\/span>
\nKrisztus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek meg\u00fcnnepl\u00e9se csak k\u00e9s\u0151bb, a kereszt\u00e9nys\u00e9g t\u00e9rh\u00f3d\u00edt\u00e1s\u00e1val ker\u00fclt el\u0151t\u00e9rbe, \u00e1m ezut\u00e1n fokozatosan egybekapcsol\u00f3dott a t\u00e9li napfordul\u00f3 pog\u00e1ny \u00fcnnep\u00e9vel. T\u00e9nylegesen Nagy Konstantin egyh\u00e1zi reformja, \u00e9s a kereszt\u00e9nys\u00e9g \u00e1llamvall\u00e1sk\u00e9nt val\u00f3 bevezet\u00e9se ut\u00e1n, a niceai zsinat int\u00e9zked\u00e9sei kapcs\u00e1n 325 \u00e9s 335 k\u00f6z\u00f6tt ker\u00fclt sor az \u00fcnnep elismer\u00e9s\u00e9re. Az \u00fcnnep kit\u0171z\u00e9s\u00e9nek c\u00e9lja az volt, hogy lez\u00e1rja a J\u00e9zus Krisztussal kapcsolatos vit\u00e1kat, \u00e9s a niceai zsinat hat\u00e1rozat\u00e1t liturgikus eszk\u00f6z\u00f6kkel tegye n\u00e9pszer\u0171v\u00e9, amely szerint J\u00e9zus Krisztus Isten is \u00e9s ember egy szem\u00e9lyben. Az \u00fcnnep napj\u00e1nak megv\u00e1laszt\u00e1sa nem volt egy\u00e9rtelm\u0171, mert J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9se napj\u00e1val kapcsolatban a sok uralkod\u00f3 elm\u00e9let k\u00f6z\u00fcl a t\u00e9li napfordul\u00f3 csak az egyik id\u0151pont volt.<\/span>
\nA zsinat ut\u00e1n a hat\u00e1rozat december 25-\u00e9t jel\u00f6lte meg az \u00fcnnep napj\u00e1nak. A kor\u00e1bbi sz\u00fclet\u00e9snap, amely V\u00edzkereszt n\u00e9ven a kar\u00e1csony ut\u00e1ni tizenkettedik nap, J\u00e9zus megkeresztel\u00e9s\u00e9nek napja lett, \u00e9s v\u00e9g\u00fcl a h\u00fasv\u00e9ti b\u00f6jth\u00f6z hasonl\u00f3an el\u0151k\u00e9sz\u00fcleti napokat, adventet (advenio =elj\u00f6vetel) csatoltak az \u00fcnnep el\u00e9.<\/span>
\nA IV. sz\u00e1zad sor\u00e1n a legt\u00f6bb keleti egyh\u00e1z \u00e1tvette J\u00e9zus sz\u00fclet\u00e9s\u00e9nek \u00fcnnep\u00e9\u00fcl a december 25-i d\u00e1tumot. Az ellen\u00e1ll\u00e1s Jeruzs\u00e1lemben tartott a legtov\u00e1bb, de v\u00e9g\u00fcl ott is elfogadt\u00e1k az \u00faj id\u0151pontot. Az \u00f6rm\u00e9ny egyh\u00e1z azonban a mai napig ragaszkodik a janu\u00e1r 6-i kar\u00e1csonyhoz.<\/span>
\nMikor alakult ki az \u00e1ltalunk ismert \u201ekar\u00e1csony\u201d, mint \u00fcnnep, illetve hol jelentek meg el\u0151sz\u00f6r a kar\u00e1csonyi szok\u00e1sok? A XVI. sz\u00e1zadban a reform\u00e1ci\u00f3 \u00faj tartalommal t\u00f6lt\u00f6tte meg a kar\u00e1csony \u00fcnnep\u00e9t is. Az addigi templomi liturgia kezdett bek\u00f6lt\u00f6zni a h\u00e1zakba. Az emberek a Biblia otthoni forgat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a vall\u00e1sos \u00fcnnepeket \u00e9s szertart\u00e1sokat elkezdt\u00e9k otthon is \u00fcnnepelni. Kialakult sok kar\u00e1csonyi szok\u00e1s, p\u00e9ld\u00e1ul a kar\u00e1csonyfa-\u00e1ll\u00edt\u00e1s az evang\u00e9likusokn\u00e1l N\u00e9metorsz\u00e1gban. A XVIII sz\u00e1zadban m\u00e1r eg\u00e9sz N\u00e9metorsz\u00e1gban szok\u00e1s volt kar\u00e1csonyf\u00e1t \u00e1ll\u00edtani. Innen jutott el a XIX. sz\u00e1zadban el\u0151bb Ausztri\u00e1ba, majd eg\u00e9sz Eur\u00f3p\u00e1ba, a kiv\u00e1ndorl\u00f3kkal az \u00dajvil\u00e1gba, \u00e9s \u00edgy kezdett meghonosodni az eg\u00e9sz nyugati kereszt\u00e9ny vil\u00e1gban. A kar\u00e1csonyf\u00e1kat kezdetben \u00e9dess\u00e9gekkel \u00e9s gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6kkel d\u00edsz\u00edtett\u00e9k fel, k\u00e9s\u0151bb kezdett kibontakozni az \u00fcvegd\u00edszek megjelen\u00e9se. A kar\u00e1csony meg\u00fcnnepl\u00e9se egyre ink\u00e1bb kezdett szok\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lni a nem vall\u00e1sos csal\u00e1dok k\u00f6r\u00e9ben is, a szeretet, a b\u00e9ke \u00fcnnepek\u00e9nt, a vall\u00e1sos kereszt\u00e9nyi r\u00edtusok egy r\u00e9sz\u00e9t \u00e1tv\u00e9ve.<\/span> \t \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A N\u00c9V EREDETE A magyar „kar\u00e1csony” sz\u00f3 szl\u00e1v eredet\u0171, \u00e9s a „korcsun”, azaz „l\u00e9p\u0151, \u00e1tl\u00e9p\u0151” sz\u00f3b\u00f3l sz\u00e1rmazik. Ez a sz\u00f3 az \u00faj \u00e9vbe val\u00f3 \u00e1tl\u00e9p\u00e9st jelzi, teh\u00e1t \u0151si, napt\u00e1ri (\u00e9s egyben a napfordul\u00f3hoz kapcsol\u00f3d\u00f3) eredet\u0171, ak\u00e1rcsak a lengyel megfelel\u0151je, a „kolenda”, vagy az orosz „kolj\u00e1da”, ami viszont kar\u00e1csonyi \u00e9neket jelent. Az angol „Christmas” sz\u00f3 Krisztus …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3381,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3380","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3380","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3380"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3380\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3381"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3380"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3380"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3380"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}