{"id":3289,"date":"2019-11-29T21:15:55","date_gmt":"2019-11-29T20:15:55","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3289"},"modified":"2019-11-29T21:15:55","modified_gmt":"2019-11-29T20:15:55","slug":"a-kedvesseg-biologiaja","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/11\/29\/a-kedvesseg-biologiaja\/","title":{"rendered":"A kedvess\u00e9g biol\u00f3gi\u00e1ja"},"content":{"rendered":"

„Egy meleg mosoly a kedvess\u00e9g vil\u00e1gnyelve.\u201d – William Arthur Ward<\/span><\/i><\/p>\n

\u00a0Korunk elszigetel\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ban egyre nagyobb \u00e9rt\u00e9k \u00e9s egyben hi\u00e1ny is kedvesnek lenni. De mi is a kedvess\u00e9g? A kedvess\u00e9g fogalma: sz\u00edves cselekedet vagy b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, bar\u00e1ts\u00e1gos seg\u00edts\u00e9g, \u00f6nzetlen szolg\u00e1lat. Val\u00f3ban csup\u00e1n ennyi lenne?<\/span><\/i><\/p>\n

Abban t\u00falnyom\u00f3an egyet\u00e9rt\u00fcnk, hogy egy olyan tulajdons\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3, ami az ad\u00f3 \u00e9s a kap\u00f3 szem\u00e9lyben is pozit\u00edv \u00e9rz\u00e9seket kelt. Nem is igaz\u00e1n adotts\u00e1g, hanem mindenekel\u0151tt v\u00e1laszt\u00e1s, mely jobb\u00e1 teszi a vil\u00e1got, \u00edgy mi\u00e9rt ne legy\u00fcnk kedvesek m\u00e1sokkal? Egy bar\u00e1ts\u00e1gos gesztus, vagy \u00f6nzetlen seg\u00edts\u00e9g, egy mosoly, egy kedves sz\u00f3 vagy egy \u00f6lel\u00e9s, b\u00e1r nem gondoln\u00e1nk, de m\u00e9gis j\u00f3n\u00e9h\u00e1nyunkra jellemz\u0151 viselked\u00e9sforma. Az emberek t\u00f6bbs\u00e9ge a norm\u00e1lis emp\u00e1ti\u00e1s tartom\u00e1nyba tartozik, a marad\u00e9k egyharmad viszont megoszlik. Az egyik hatod az \u00e1tlagn\u00e1l kev\u00e9sb\u00e9 empatikus, a m\u00e1sik hatod pedig az \u00e1tlagn\u00e1l magasabb emp\u00e1ti\u00e1val rendelkez\u0151 egy\u00e9neket foglalja mag\u00e1ba. Azonban ne higgy\u00fck azt, hogy irre\u00e1lis empatikus k\u00e9szs\u00e9gekkel kell rendelkezn\u00fcnk ahhoz, hogy kedvesen viselkedj\u00fcnk. A kedvess\u00e9g \u00f6szt\u00f6n\u00f6s magatart\u00e1sforma, amely tartalmazza az \u00f6r\u00f6kl\u00f6tt \u00e9s a tanult elemeket. Mindny\u00e1junkban van bizonyos \u00e9rz\u00e9kenys\u00e9g embert\u00e1rsaink fel\u00e9, \u00e1m nem mindenki ugyan\u00fagy fejezi ki azt.<\/span><\/p>\n

\n

A kedvess\u00e9g tudom\u00e1nyos szemmel<\/b><\/p>\n

A kedvess\u00e9g vagy a j\u00f3indulat szorosan \u00f6sszef\u00fcgg az alapvet\u0151 emberi \u00e9rt\u00e9kekkel, m\u00e9gis nem csak mor\u00e1lis, hanem biol\u00f3giai \u00e9rvek is sz\u00f3lnak mellette. Tud\u00f3sok megvizsg\u00e1lt\u00e1k, milyen hat\u00e1ssal van az emberi szervezetre, ha bar\u00e1ts\u00e1gosan viselked\u00fcnk m\u00e1sokkal. A tanulm\u00e1nyok azt mutatj\u00e1k, hogy a m\u00e1sok ir\u00e1nti kedvess\u00e9g boldogabb\u00e1 teszi az embert, \u00e9s az agyat is pozit\u00edvan stimul\u00e1lja – sz\u00e1molt be az eredm\u00e9nyekr\u0151l a sussexi egyetem k\u00e9t pszichol\u00f3gus kutat\u00f3ja, Jo Cutler PhD \u00e9s Dr. Robin Banerjee.<\/span><\/p>\n

Christine L. Carter szociol\u00f3gus \u00e9s boldogs\u00e1gszak\u00e9rt\u0151 szerint a kedvess\u00e9g voltak\u00e9ppen a hossz\u00fa \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges \u00e9let titka, tov\u00e1bb\u00e1 sz\u00e1mtalan j\u00f3t\u00e9kony pszichol\u00f3giai \u00e9s fizikai k\u00f6vetkezm\u00e9nnyel is j\u00e1r. Ezt a boldogs\u00e1g \u00e9rz\u00e9st a kutat\u00f3k a seg\u00edt\u00e9s euf\u00f3ri\u00e1jak\u00e9nt (helper\u2019s high) emlegetik. Kedvez\u0151 hat\u00e1sk\u00e9nt elmondhat\u00f3, hogy er\u0151sebbnek \u00e9s energikusabbnak, vagy \u00e9ppen nyugodtabbnak, optimist\u00e1bbnak \u00e9rezhetj\u00fck magunkat t\u0151le. Ennek megvan a tudom\u00e1nyos magyar\u00e1zata: ha kedvesek vagyunk valakivel, az aktiv\u00e1lja agyunk boldogs\u00e1gk\u00f6zpontj\u00e1t, \u00e9s beindul az euf\u00f3ri\u00e1t okoz\u00f3 dopamintermel\u00e9s. A j\u00f3cselekedetre a szervezet\u00fcnk endorfintermel\u00e9ssel v\u00e1laszol. A neurotranszmitterk\u00e9nt m\u0171k\u00f6d\u0151 \u201cboldogs\u00e1ghormon\u201d felszabadul\u00e1sa kellemes \u00e9rz\u00e9st eredm\u00e9nyez a szervezetben.<\/span><\/p>\n

A vizsg\u00e1latok meg\u00e1llap\u00edtott\u00e1k, hogy a kedves viselked\u00e9s \u00e9s az egy\u00fctt\u00e9rz\u00e9s a striatum ter\u00fclet\u00e9t aktiv\u00e1lja, melynek az agyk\u00e9regb\u0151l \u00e9rkez\u0151 \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k, folyamatok feldolgoz\u00e1s\u00e1ban van szerepe, mindemellett a fizikai \u00e9s szellemi feladatok megold\u00e1s\u00e1val, valamint a jutalmaz\u00e1ssal is kapcsolatban van.\u00a0<\/span><\/p>\n

A kutat\u00e1sok szerint sokkal er\u0151sebben stimul\u00e1lja az agyat, amikor kedvesek vagyunk m\u00e1sokkal, mint az, amikor vel\u00fcnk kedves valaki. Amit a tud\u00f3sok a kedvess\u00e9g hat\u00e1sak\u00e9nt megjegyeznek, az az \u00e9rte kapott mosoly. A neurobiol\u00f3gia megmagyar\u00e1zza, hogy mi\u00e9rt ragad\u00f3s a mosolyg\u00e1s. A l\u00e1tott em\u00f3ci\u00f3 automatikusan aktiv\u00e1lja ugyanazokat az agyter\u00fcleteket, melyek a kedvess\u00e9get kap\u00f3ban is stimul\u00e1l\u00f3dnak, ez\u00e9rt olyan, mintha az \u00e9rz\u00e9st a kedvess\u00e9get ad\u00f3 ember is megtapasztaln\u00e1. Ugyanez az oka annak is, ha k\u00e9nyszert \u00e9rz\u00fcnk a nevet\u00e9sre akkor, ha m\u00e1sokat nevetni l\u00e1tunk.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/span><\/p>\n

Kell-e<\/b> a kedvess\u00e9gb\u0151l m\u00e9rt\u00e9ket tartanunk \u00e9s lehet-e k\u00e1ros k\u00f6vetkezm\u00e9nye, ha t\u00falz\u00e1sba vissz\u00fck?<\/b>\u00a0<\/span><\/i><\/p>\n

Mindenkor figyelmesnek, j\u00f3indulat\u00fanak \u00e9s t\u00fcrelmesnek lenni lehetetlen, s\u0151t, amennyiben t\u00falz\u00e1sba vissz\u00fck a pr\u00f3b\u00e1lkoz\u00e1st, k\u00e1ros is. <\/span>
\n<\/span>Ha a fogunkat \u00f6sszeszor\u00edtva is kedvesek maradunk, ha igent mondunk minden k\u00e9r\u00e9sre, ami \u00e1ldozattal j\u00e1r r\u00e9sz\u00fcnkr\u0151l, akkor az elt\u00falzott kedvess\u00e9g hib\u00e1j\u00e1ba est\u00fcnk. A m\u00e1sokkal szembeni j\u00f3indulat \u00e9s seg\u00edt\u0151k\u00e9szs\u00e9g pozit\u00edv hat\u00e1ssal van pszich\u00e9s j\u00f3l\u00e9t\u00fcnkre, \u00e1m l\u00e9tezik egy hat\u00e1r, amelyen t\u00fal a kedvess\u00e9g nem \u00e9p\u00edti, hanem rombolja testi-lelki eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcnket. Mivel a kedvess\u00e9get k\u00e9nyszernek \u00e9rezhetj\u00fck, mely lemond\u00e1ssal j\u00e1r, \u00e9rzelmeink elfojt\u00e1sa egyre n\u00f6vekv\u0151, egyre gyakoribb fesz\u00fclts\u00e9get okoz. A minden\u00e1ron kedvess\u00e9gre t\u00f6rekv\u0151 szem\u00e9lyekre jellemz\u0151 a szinte semmib\u0151l kirobban\u00f3 indulatkit\u00f6r\u00e9s, \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 b\u0171ntudat. Az \u00e9rzelmek ilyen nagy m\u00e9rt\u00e9k\u0171 korl\u00e1toz\u00e1sa depresszi\u00f3hoz, szorong\u00e1shoz, testi \u00e9s lelki kimer\u00fclts\u00e9ghez vezethet.<\/span>
\n<\/span>Teh\u00e1t, mint mindenb\u0151l, ebb\u0151l is tartsunk m\u00e9rt\u00e9ket, tal\u00e1ljuk meg az aranyk\u00f6z\u00e9putat! K\u00f6vetkez\u00e9sk\u00e9ppen ne csak m\u00e1sokkal, \u00f6nmagunkkal is b\u00e1njunk kedvesen!<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

„Egy meleg mosoly a kedvess\u00e9g vil\u00e1gnyelve.\u201d – William Arthur Ward \u00a0Korunk elszigetel\u0151d\u0151 t\u00e1rsadalm\u00e1ban egyre nagyobb \u00e9rt\u00e9k \u00e9s egyben hi\u00e1ny is kedvesnek lenni. De mi is a kedvess\u00e9g? A kedvess\u00e9g fogalma: sz\u00edves cselekedet vagy b\u00e1n\u00e1sm\u00f3d, bar\u00e1ts\u00e1gos seg\u00edts\u00e9g, \u00f6nzetlen szolg\u00e1lat. Val\u00f3ban csup\u00e1n ennyi lenne? Abban t\u00falnyom\u00f3an egyet\u00e9rt\u00fcnk, hogy egy olyan tulajdons\u00e1gr\u00f3l van sz\u00f3, ami az ad\u00f3 \u00e9s …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3291,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3289","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3289","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3289"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3289\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3291"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3289"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3289"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3289"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}