{"id":3284,"date":"2019-11-28T22:43:17","date_gmt":"2019-11-28T21:43:17","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=3284"},"modified":"2019-11-28T22:43:17","modified_gmt":"2019-11-28T21:43:17","slug":"rejtelyes-kozepkori-nyavalyak","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/11\/28\/rejtelyes-kozepkori-nyavalyak\/","title":{"rendered":"Rejt\u00e9lyes k\u00f6z\u00e9pkori nyavaly\u00e1k"},"content":{"rendered":"

Bizony\u00e1ra kevesen hallottak a k\u00f6z\u00e9pkor furcsa \u00e9s megmagyar\u00e1zhatatlan betegs\u00e9geir\u0151l, a Sudor Anglicusr\u00f3l \u00e9s a T\u00e1ncol\u00f3 pestisr\u0151l, pedig l\u00e9tez\u0151 k\u00f3rs\u00e1gok voltak. Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben minden id\u0151szaknak megvolt a maga eg\u00e9szs\u00e9get \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1ja, mely olykor sz\u00e1mos \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt. Ezek a betegs\u00e9gek \u00e1ltal\u00e1ban hirtelen \u00fct\u00f6tt\u00e9k fel a fej\u00fcket, \u00e9s ugyanolyan gyorsas\u00e1ggal el is t\u0171ntek. A kutat\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 te\u00f3ri\u00e1kat \u00e1ll\u00edtottak fel, \u00e1m nem tal\u00e1ltak egy\u00e9rtelm\u0171 magyar\u00e1zatot keletkez\u00e9s\u00fckre<\/span><\/i>.<\/span><\/p>\n

\n

Sudor Anglicus (angol izzad\u00e1s)<\/b><\/p>\n

El\u0151sz\u00f6r 1485-ben bukkant fel a rejt\u00e9lyes fert\u0151z\u0151 megbeteged\u00e9s Wales ter\u00fclet\u00e9n, r\u00f6videsen pedig m\u00e1r Londont is el\u00e9rte. A j\u00e1rv\u00e1ny fut\u00f3t\u0171zk\u00e9nt terjedt el Anglia ter\u00fcletein eg\u00e9szen a sk\u00f3t \u00e9s \u00edr hat\u00e1rig, ahol azonban hirtelen meg\u00e1llt. K\u00e9s\u0151bb m\u00e1r Eur\u00f3pa \u00e9szaki r\u00e9gi\u00f3j\u00e1t is el\u00e9rte, \u00e9s N\u00e9metalf\u00f6ld\u00f6n, Skandin\u00e1vi\u00e1ban, valamint Oroszorsz\u00e1gban szedte \u00e1ldozatait. A legv\u00e9gs\u0151 \u00e9s egyben tal\u00e1n a legveszedelmesebb j\u00e1rv\u00e1ny 1551-ben jelent\u0151sen megritk\u00edtotta az angol lakoss\u00e1got. A j\u00e1rv\u00e1ny \u00f6t alkalommal \u00fct\u00f6tte fel a fej\u00e9t, mintegy 3 milli\u00f3 ember \u00e9let\u00e9t k\u00f6vetelve.<\/span><\/p>\n

A betegs\u00e9g rendk\u00edv\u00fcl gyorsan terjedt. Lappang\u00e1si ideje r\u00f6vid volt, a t\u00fcnetek pedig brut\u00e1lis hirtelens\u00e9ggel \u00e9s intenzit\u00e1ssal jelentkeztek. <\/span>\u201cAki d\u00e9lid\u0151ben m\u00e9g \u00f6rvendezett, az est\u00e9re m\u00e1r nem volt az \u00e9l\u0151k sor\u00e1ban.\u201d<\/span><\/i> \u00cdgy nem csod\u00e1lkozhatunk azon, hogy VIII. Henrik \u00e9s a Tudorok k\u00f6r\u00e9ben \u00fagyszint\u00e9n p\u00e1nikot okozott ez a rettegett betegs\u00e9g, ahogy a riadt lakoss\u00e1gban is. Ezt a helyzetet haszn\u00e1lta ki <\/span>Johannes Caius<\/b> (m\u00e1sn\u00e9ven John Kays) angol orvos is, aki bizonytalan ter\u00e1pi\u00e1kkal \u00e9s persze eredm\u00e9ny n\u00e9lk\u00fcl, puszt\u00e1n j\u00f6vedelemszerz\u00e9s c\u00e9lj\u00e1b\u00f3l kezelte a vagyonosabb betegeket. Egyebek mellett az \u0151 nev\u00e9hez k\u00f6thet\u0151 a megbeteged\u00e9s els\u0151, r\u00e9szletesebb le\u00edr\u00e1sa (1556). R\u00e9gi k\u00f3rle\u00edr\u00e1sok szerint – <\/span>„El\u0151sz\u00f6r f\u00e1j a h\u00e1t vagy a v\u00e1ll, sajognak a v\u00e9gtagok…l\u00fcktet\u0151 vagy csikar\u00f3 f\u00e1jdalommal… Azt\u00e1n a m\u00e1jban j\u00f6n a f\u00e1j\u00e1s… Azt\u00e1n k\u00f6vetkezik az \u0151r\u00fcletig fokoz\u00f3d\u00f3 f\u00e1jdalom a fejben. V\u00e9g\u00fcl a sz\u00edv k\u00f6vetkezik… a betegek szapor\u00e1n l\u00e9legeznek, \u00e9s nehezen… ny\u00f6gve, zih\u00e1lva… ez az utols\u00f3 el\u0151tti napjuk az<\/span><\/i> \u00e1rny\u00e9kvil\u00e1gban.\u201d<\/span><\/i> A k\u00f3r a nev\u00e9t a rendk\u00edv\u00fcl orrfacsar\u00f3 szag\u00fa izzad\u00e1sr\u00f3l kapta. A fert\u0151z\u00e9sben romlott a betegek m\u00e1j\u00e1nak m\u00e9regtelen\u00edt\u0151 funkci\u00f3ja, illetve a ves\u00e9k kiv\u00e1laszt\u00f3 m\u0171k\u00f6d\u00e9se, valamint a p\u00e1ciensek jellegzetes lehelet- \u00e9s testszagot \u00e1rasztottak. Ez tal\u00e1n magyar\u00e1zhatn\u00e1 a Sudor Anglicus penetr\u00e1ns odor\u00e1t.\u00a0 Caius \u2013 a k\u00f6z\u00e9pkori orvosi tud\u00e1s birtok\u00e1ban \u2013 azt tan\u00e1csolta, ker\u00fclj\u00e9k a s\u0171r\u0171 k\u00f6d\u00f6t, valamint a rothadt gy\u00fcm\u00f6lcs\u00f6t. Emellett rendszeres testmozg\u00e1st, gy\u00f3gyn\u00f6v\u00e9nyes te\u00e1k fogyaszt\u00e1s\u00e1t \u00edrta el\u0151. Javasolta m\u00e9g, hogy min\u00e9l t\u00f6bbet izzadjanak, \u00e9s ne hagyj\u00e1k el otthonukat. Term\u00e9szetesen ezek a tan\u00e1csok semmit sem haszn\u00e1ltak a nyavaly\u00e1t\u00f3l szenved\u0151knek.<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Meglep\u0151 m\u00f3don a k\u00f3r szelekt\u00e1lt az \u00e9letkor, a nem \u00e9s a t\u00e1rsadalmi st\u00e1tusz szerint. Az els\u0151dleges fert\u0151z\u00f6ttek a j\u00f3 er\u0151ben l\u00e9v\u0151 f\u00e9rfiak voltak, illetve azok, akik az igen tehet\u0151s vagy a rendk\u00edv\u00fcl szeg\u00e9ny r\u00e9tegb\u0151l ker\u00fcltek ki. K\u00f3roki besorol\u00e1s\u00e1val kapcsolatban t\u00f6bb elm\u00e9let is napvil\u00e1got l\u00e1tott. Kezdetben influenzaepid\u00e9mi\u00e1nak v\u00e9lt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s t\u00fcnetekkel j\u00e1r\u00f3 megbeteged\u00e9st. Felmer\u00fclt tov\u00e1bb\u00e1 a mad\u00e1rinfluenza eshet\u0151s\u00e9ge is, mivel az egyik j\u00e1rv\u00e1ny ideje alatt t\u00f6bb baromfi is elhullott az \u00e9rintett ter\u00fcleteken. Gyanakodtak m\u00e9g t\u00fcd\u0151anthraxra, illetve ki\u00fct\u00e9ses t\u00edfuszra is, amelyek a k\u00f6z\u00e9pkorban gyakran el\u0151fordul\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyokat okoztak. Ezek azonban bizony\u00edt\u00e9kok hi\u00e1ny\u00e1ban csak felt\u00e9telez\u00e9sek voltak mindaddig, am\u00edg 1993-ban egy olyan j\u00e1rv\u00e1ny \u00fct\u00f6tte fel a fej\u00e9t a navah\u00f3 indi\u00e1nok k\u00f6z\u00f6tt, amelynek t\u00fcnetei rendk\u00edv\u00fcli m\u00f3don hasonl\u00edtottak az angol izzad\u00e1sra. A betegs\u00e9g kiv\u00e1lt\u00f3ja itt azonban egy hantav\u00edrus volt, amely els\u0151sorban a l\u00e9gz\u0151rendszert t\u00e1madta meg. 2001-ben Sudor Anglicusban elhunytak s\u00edrj\u00e1t t\u00e1rt\u00e1k fel, ellenben a k\u00f3rokoz\u00f3 kimutat\u00e1s\u00e1ra tett k\u00eds\u00e9rletek sikertelennek bizonyultak. Arra sincs tudom\u00e1nyos bizony\u00edt\u00e9k, hogy mi \u00e1ll\u00edtotta meg a betegs\u00e9g terjed\u00e9s\u00e9t. Egyik felt\u00e9telez\u00e9s szerint a k\u00f6z\u00e9pkor v\u00e9g\u00e9n kl\u00edmav\u00e1ltoz\u00e1s t\u00f6rt\u00e9nt a F\u00f6ld\u00f6n, ami hidegebb \u00e9ghajlatot eredm\u00e9nyezett, ezzel kedvez\u0151tlen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeket teremtve az \u00fajabb j\u00e1rv\u00e1ny kialakul\u00e1s\u00e1nak. <\/span><\/p>\n

A Sudor Anglicus a sz\u00e9pirodalomban is megjelenik. Shakespeare IV. Henrik c\u00edm\u0171 dr\u00e1m\u00e1j\u00e1ban az egyik szerepl\u0151, Sir John Falstaff angol izzad\u00e1sban hunyt el.\u00a0<\/span><\/p>\n

\n

T\u00e1ncol\u00f3 pestis (Szent Vitus pestis)<\/b><\/p>\n

Egy sz\u00e9p j\u00faliusi napon 1518-ban, Strasbourg polg\u00e1rai k\u00fcl\u00f6n\u00f6s jelens\u00e9gre lettek figyelmesek. Egy Frau Troffea nevezet\u0171 asszony egyik pillanatr\u00f3l a m\u00e1sikra elkezdett t\u00e1ncolni az utc\u00e1n. A korabeli le\u00edr\u00e1sok szerint napokon kereszt\u00fcl ropta a f\u00e1radhatatlan asszony, m\u00edg egy h\u00e9t m\u00falva csaknem 40 ember csatlakozott az \u0151r\u00fclt Vitus-t\u00e1nchoz. Augusztus v\u00e9g\u00e9re m\u00e1r 400 helyb\u00e9li ker\u00fclt transz\u00e1llapotba, tudom\u00e1st sem v\u00e9ve a kimer\u00fclts\u00e9gt\u0151l meggy\u00f6t\u00f6rt, f\u00e1j\u00f3 v\u00e9gtagjaikr\u00f3l. Sokan nem tudt\u00e1k elviselni a hosszan tart\u00f3 fizikai megterhel\u00e9st, sz\u00edvrohamba vagy agyv\u00e9rz\u00e9sbe haltak bele. B\u00e1r a legt\u00f6bb forr\u00e1s, illetve \u00edr\u00e1sos inform\u00e1ci\u00f3 az 1518-as esetr\u0151l sz\u00f3l, \u00e1m el\u0151tte is volt m\u00e1r hasonl\u00f3 a n\u00e9metorsz\u00e1gi Erfurtban 1247-ben. A hollandiai Maastricht-b\u0151l is besz\u00e1moltak arr\u00f3l, hogy 200 ember addig t\u00e1ncolt a Moselle foly\u00f3 feletti h\u00eddon, am\u00edg az leszakadt \u00e9s mindannyian a v\u00edzbe vesztek.\u00a0<\/span><\/p>\n

\"\"<\/p>\n

Az a mai napig rejt\u00e9ly, hogy mi okozhatta a t\u00e1ncj\u00e1rv\u00e1nyt. Az egyik elm\u00e9let szerint <\/span>anyarozs-m\u00e9rgez\u00e9s (ergotizmus)<\/b> v\u00e1ltotta ki a k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, a k\u00fcls\u0151 szeml\u00e9l\u0151d\u0151 sz\u00e1m\u00e1ra t\u00e9bolyultnak t\u0171n\u0151 viselked\u00e9st. Az ergotizmus az LSD-hez hasonl\u00f3an egyebek mellett hallucin\u00e1ci\u00f3t, g\u00f6rcsrohamokat, illetve v\u00e9gtagi v\u00e9rell\u00e1t\u00e1si zavarokat okoz. Ez az elk\u00e9pzel\u00e9s nem t\u0171nik megalapozottnak, ugyanis az anyarozs-m\u00e9rgez\u00e9s koordin\u00e1ci\u00f3s zavarokkal j\u00e1r, \u00edgy nem lettek volna k\u00e9pesek napokig, s\u0151t hetekig t\u00e1ncolni. Az is val\u00f3sz\u00edn\u0171tlen, hogy ilyen nagy t\u00f6megb\u0151l ugyanolyan reakci\u00f3t v\u00e1ltson ki egyetlen pszichotr\u00f3p anyag. <\/span>
\n<\/span>Egy m\u00e1sik lehets\u00e9ges magyar\u00e1zat alapj\u00e1n t\u00f6meghiszt\u00e9ria okozta a t\u00e1nc\u0151r\u00fcletet. Az \u00e9h\u00edns\u00e9g, \u00e1rvizek, h\u00e1bor\u00fak, gyilkos j\u00e1rv\u00e1nyok, mint p\u00e9ld\u00e1ul a pestis, vagy a feketehiml\u0151 r\u00e1nyomt\u00e1k b\u00e9lyegj\u00fcket a korabeli emberek pszich\u00e9s \u00e1llapot\u00e1ra. Az ezekt\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem \u00e9s k\u00e9ts\u00e9gbees\u00e9s t\u00f6meghiszt\u00e9ri\u00e1hoz vezetett, amely el\u00e9g alapot biztos\u00edthatott egy hasonl\u00f3 drasztikus pszichol\u00f3giai reakci\u00f3hoz, mint a t\u00e1ncol\u00f3 pestis j\u00e1rv\u00e1ny. Egyed\u00fcl a vall\u00e1st l\u00e1tt\u00e1k mentsv\u00e1rnak, \u00edgy enn\u00e9l a j\u00e1rv\u00e1nyn\u00e1l a buzg\u00f3 t\u00e1ncosok Szent Vitushoz foh\u00e1szkodtak megv\u00e1lt\u00e1s\u00e9rt. A XVII. sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9re megsz\u0171ntek Eur\u00f3p\u00e1ban a t\u00e1ncol\u00f3 j\u00e1rv\u00e1nyok.\u00a0<\/span><\/p>\n

A s\u00f6t\u00e9t k\u00f6z\u00e9pkor rejt\u00e9lyes nyavaly\u00e1i k\u00f6z\u00fcl ez csak a k\u00e9t leg\u00e9rdekesebb \u00e9s a legink\u00e1bb tal\u00e1nyos megbeteged\u00e9s, melyek kialakul\u00e1s\u00e1nak ok\u00e1t a mai napig titok \u00f6vezi…<\/span><\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Bizony\u00e1ra kevesen hallottak a k\u00f6z\u00e9pkor furcsa \u00e9s megmagyar\u00e1zhatatlan betegs\u00e9geir\u0151l, a Sudor Anglicusr\u00f3l \u00e9s a T\u00e1ncol\u00f3 pestisr\u0151l, pedig l\u00e9tez\u0151 k\u00f3rs\u00e1gok voltak. Az emberis\u00e9g t\u00f6rt\u00e9net\u00e9ben minden id\u0151szaknak megvolt a maga eg\u00e9szs\u00e9get \u00e9rint\u0151 probl\u00e9m\u00e1ja, mely olykor sz\u00e1mos \u00e1ldozatot k\u00f6vetelt. Ezek a betegs\u00e9gek \u00e1ltal\u00e1ban hirtelen \u00fct\u00f6tt\u00e9k fel a fej\u00fcket, \u00e9s ugyanolyan gyorsas\u00e1ggal el is t\u0171ntek. A kutat\u00f3k k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 te\u00f3ri\u00e1kat …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3287,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-3284","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3284","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=3284"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/3284\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3287"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=3284"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=3284"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=3284"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}