{"id":2585,"date":"2019-10-05T21:05:30","date_gmt":"2019-10-05T20:05:30","guid":{"rendered":"https:\/\/www.szinapszis.org\/?p=2585"},"modified":"2019-10-05T21:05:30","modified_gmt":"2019-10-05T20:05:30","slug":"a-valas-hatasai-a-gyermekre","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2019\/10\/05\/a-valas-hatasai-a-gyermekre\/","title":{"rendered":"A v\u00e1l\u00e1s hat\u00e1sai a gyermekre"},"content":{"rendered":"

A h\u00e1zass\u00e1g sosem v\u00e1ghat\u00f3 el teljesen a v\u00e1l\u00e1ssal, ugyanis a kor\u00e1bbi k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kek, \u00f6sszek\u00f6t\u0151 elemek tov\u00e1bbra is az elv\u00e1lt felekkel maradnak, f\u0151k\u00e9nt, ha gyerekek is sz\u00fclettek. Ez egy lelkileg megterhel\u0151 folyamat, ami a csal\u00e1d eg\u00e9sz\u00e9re kihat: k\u00e9t \u00f6sszefon\u00f3dott csal\u00e1d v\u00e1lik sz\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l. Hogy \u00e9lik meg a gyermekek a v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1t \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit? Hogyan ismerheti fel a gyermek viselked\u00e9s\u00e9ben val\u00f3 v\u00e1ltoz\u00e1st a gyermekorvos, v\u00e9d\u0151n\u0151, iskolapszichol\u00f3gus?<\/em>
\nA gyerekeknek elszakad\u00e1st jelent a v\u00e1l\u00e1s. \u00dagy \u00e9rezhetik, elv\u00e1lasztj\u00e1k \u0151ket szeretet\u00fck t\u00e1rgy\u00e1t\u00f3l, amelyt\u0151l nem akarnak elfordulni, sz\u00fcks\u00e9g\u00fck van r\u00e1 tov\u00e1bbi fejl\u0151d\u00e9s\u00fckh\u00f6z. A feln\u0151ttek sz\u00e1m\u00e1ra a v\u00e1l\u00e1s, optimista felfog\u00e1ssal, \u00e9let\u00fck \u00fajj\u00e1szervez\u00e9s\u00e9nek kezdete lehet, a gyerekek sz\u00e1m\u00e1ra viszont a k\u00ednz\u00f3 apa- vagy anyahi\u00e1ny kezdete. A gyerekek a v\u00e1l\u00e1si kr\u00edzisben nem akarnak \u00e9s nem is k\u00e9pesek lev\u00e1lni a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151t\u0151l.<\/span>
\nPszichol\u00f3giai vizsg\u00e1latok nem igazolj\u00e1k azt a felt\u00e9telez\u00e9st, hogy az egyik sz\u00fcl\u0151 kil\u00e9p\u00e9se a csal\u00e1db\u00f3l sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171en devianci\u00e1val fenyeget\u0151 magatart\u00e1si zavarokhoz vezet. M\u00e9gis, ha \u00f6sszehasonl\u00edtjuk az \u00e9p, de er\u0151sen diszharmonikus csal\u00e1dokban \u00e9l\u0151 gyermekek magatart\u00e1sform\u00e1it \u00e9s szem\u00e9lyis\u00e9gjegyeit az elv\u00e1lt sz\u00fcl\u0151k gyerekeinek hasonl\u00f3 jegyeivel, nagyon sok olyan azonoss\u00e1got tal\u00e1lunk, melyek egy\u00e9rtelm\u0171en arra utalnak , hogy ezek a gyerekek vesz\u00e9lyeztetettek, a t\u00e1rsadalomba val\u00f3 beilleszked\u00e9s\u00fck neh\u00e9z.<\/span>
\n 
\nHogyan hat a gyermekre \u00e9letkor\u00e1t\u00f3l f\u00fcgg\u0151en sz\u00fclei v\u00e1l\u00e1sa?<\/b>
\nA sz\u00fcl\u0151k v\u00e1l\u00e1sa a szocializ\u00e1ci\u00f3t akkor vesz\u00e9lyezteti a legjobban, ha az a gyermek megsz\u00fclet\u00e9se el\u0151tt (az anya terhess\u00e9g\u00e9nek idej\u00e9n) k\u00f6vetkezik be. Ebben az esetben ugyanis, a gyermek megsz\u00fclet\u00e9sekor, a f\u00e9rfinak a csal\u00e1db\u00f3l val\u00f3 kil\u00e9p\u00e9se alatt \u00e9rzett depresszi\u00f3 vagy indulatok oly m\u00e9rt\u00e9kben lek\u00f6tik az any\u00e1t, hogy az anya \u00e9s gyermek k\u00f6z\u00f6tti emocion\u00e1lis kapcsolat kialakul\u00e1sa gyakran kudarcot vall.<\/span>
\nHa a sz\u00fcl\u0151k v\u00e1l\u00e1sa a gyermek sz\u00fclet\u00e9se ut\u00e1n k\u00f6vetkezik be, az anyai magatart\u00e1s \u00e1ltal\u00e1ban az ellenkez\u0151 oldalra billen. Ilyenkor a f\u00e9rj kil\u00e9p\u00e9se a csal\u00e1db\u00f3l m\u00e1r az anya-gyermek kapcsolat kialakul\u00e1sa ut\u00e1n k\u00f6vetkezik be \u00e9s a megrend\u00fclt, \u00f6nmag\u00e1t elhagyottnak \u00e9s becsapottnak \u00e9rz\u0151 asszony gyermeke v\u00e9delm\u00e9be, szeretget\u00e9s\u00e9be menek\u00fcl.<\/span>
\nA gyermek hat esztend\u0151s kora el\u0151tt bek\u00f6vetkez\u0151 sz\u00fcl\u0151i v\u00e1l\u00e1s gyakran j\u00e1tszik kedvez\u0151tlen szerepet a gyermek nemi identit\u00e1s\u00e1nak \u00e9s serd\u00fcl\u0151kora ut\u00e1ni szexu\u00e1lis magatart\u00e1s\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1ban. Az azonban t\u00e9vhit, hogy az apa els\u0151sorban a fi\u00fak nemi identit\u00e1s\u00e1nak alakul\u00e1s\u00e1ban fontos t\u00e9nyez\u0151, \u00e9s \u00edgy v\u00e1l\u00e1s eset\u00e9n az anya mellett marad\u00f3 kisl\u00e1nynak kedvez\u0151bb.<\/span>
\nA maszkulin \u00e9s feminin viselked\u00e9sform\u00e1k els\u0151sorban a k\u00e9t nem kapcsolat\u00e1ban, rendszeres kommunik\u00e1ci\u00f3j\u00e1ban jelennek meg, \u00edgy az anya \u00f6nmag\u00e1ban (f\u00e9rje n\u00e9lk\u00fcl) nem megfelel\u0151 modell le\u00e1nya sz\u00e1m\u00e1ra. Felm\u00e9r\u00e9sek igazolj\u00e1k, hogy a hat\u00e9vesn\u00e9l fiatalabb kor\u00e1t\u00f3l kiz\u00e1r\u00f3lag anyja \u00e1ltal nevelt kisl\u00e1ny nagyobb es\u00e9llyel megy t\u00fals\u00e1gosan kor\u00e1n f\u00e9rjhez, hamar elv\u00e1lik \u00e9s b\u00e1r szexu\u00e1lis partnereit gyakran v\u00e1ltogatja, nemi \u00e9let\u00e9re az \u00e1tlagosn\u00e1l t\u00f6bbsz\u00f6r jellemz\u0151 a frigidit\u00e1s. (Ranschburg Jen\u0151: A csal\u00e1di diszharm\u00f3nia \u00e9s a v\u00e1l\u00e1s hat\u00e1sa a gyermek fejl\u0151d\u00e9s\u00e9re)<\/span>
\n\"\"
\nMik a figyelmeztet\u0151 jelek?<\/b>
\nEgy<\/span> 3-5 \u00e9v k\u00f6z\u00f6tti gyermekn\u00e9l<\/b> norm\u00e1lis reakci\u00f3nak tekinthet\u0151 a fokozott ragaszkod\u00e1s, r\u00e9m\u00fclet, regresszi\u00f3, elhagy\u00e1st\u00f3l val\u00f3 f\u00e9lelem. Ha azonban az al\u00e1bbi t\u00fcnetek tart\u00f3san fenn\u00e1llnak, zavart fedezhet\u00fcnk fel az alkalmazkod\u00e1sban: depresszi\u00f3, tart\u00f3s \u00f6nv\u00e1dl\u00e1s, \u00e1gybavizel\u00e9s. A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 fant\u00e1zi\u00e1k, kivet\u00edt\u00e9sek, idealiz\u00e1l\u00e1s mind-mind alkalmazkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1k a realit\u00e1s kiz\u00e1r\u00e1s\u00e1ra gyermek r\u00e9sz\u00e9r\u0151l.<\/span>
\nA <\/span>6-8 \u00e9ves gyermek<\/b> meghat\u00e1rozatlan szomor\u00fas\u00e1got \u00e9s haragot \u00e9rez, v\u00e1gyakozik a t\u00e1vol lev\u0151 sz\u00fcl\u0151 ut\u00e1n, f\u00e9l a visszautas\u00edt\u00e1st\u00f3l, az agresszi\u00f3 ki\u00e9l\u00e9s\u00e9nek zavari jelentkeznek. Figyelemfelh\u00edv\u00f3 jel, hogy seg\u00edten\u00fcnk kell, ha depresszi\u00f3 vagy cs\u00f6kkent koncentr\u00e1ci\u00f3 jeleit vessz\u00fck \u00e9szre a gyermeken,\u00a0 az iskolai teljes\u00edtm\u00e9ny\u00e9re is hat\u00e1ssal van. A tagad\u00e1s, k\u00e9nyszeres viselked\u00e9s, makacs b\u00e9k\u00edt\u00e9si fant\u00e1zi\u00e1k ennek a koroszt\u00e1lynak az alkalmazkod\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1ja.<\/span>
\n\u00a0A <\/span>9-12 \u00e9v<\/b> k\u00f6z\u00f6tti gyerekekn\u00e9l<\/b> norm\u00e1l reakci\u00f3nak tekinthet\u0151ek az intenz\u00edv, meghat\u00e1rozott t\u00e1rgyra ir\u00e1nyul\u00f3 harag, sz\u00e9gyen, identit\u00e1s- \u00e9s lojalit\u00e1sprobl\u00e9m\u00e1k. Azonban fel kell kapjuk a fej\u00fcnket, ha roml\u00f3 iskolai teljes\u00edtm\u00e9nyt, elszigetel\u0151d\u00e9st, agresszi\u00f3t, depresszi\u00f3t vagy alacsony \u00f6n\u00e9rt\u00e9kel\u00e9st tapasztalunk. \u00a0 A gyermek \u00f6n\u00f6n feldolgoz\u00e1si strat\u00e9gi\u00e1ja, \u201e\u00f6ngy\u00f3gy\u00edt\u00f3 mechanizmusa\u201d lehet a tudatos sz\u00f6vets\u00e9g az egyik sz\u00fcl\u0151vel.<\/span>
\nA kamasz\u00e9vek el\u00e9g nehezek \u00e9s dr\u00e1maiak tudnak lenni, \u00e9ppen ez\u00e9rt nem k\u00f6nny\u0171 \u00e9szrevenni a v\u00e1l\u00e1sra adott norm\u00e1lis reakci\u00f3t\u00f3l elt\u00e9r\u0151 t\u00fcneteket. A <\/span>13-18 \u00e9ves koroszt\u00e1lyn\u00e1l<\/b> norm\u00e1l reakci\u00f3nak tekinthet\u0151, ha a tin\u00e9dzser ki\u00e1br\u00e1ndult, haragos, szomor\u00fa, g\u00e1tl\u00e1sos vagy nyugtalan, saj\u00e1t j\u00f6v\u0151k\u00e9p\u00e9vel kapcsolatos aggodalmai, tov\u00e1bb\u00e1 partnerkapcsolati probl\u00e9m\u00e1i vannak.<\/span>
\nEz azonban a koroszt\u00e1ly eg\u00e9sz\u00e9re jellemz\u0151 lehet, n\u00e9mi seg\u00edts\u00e9g ha \u00e9szrevessz\u00fck a k\u00f6vetkez\u0151 jeleket a kamaszon: \u00e9retlen szexu\u00e1lis kapcsolatokat l\u00e9tes\u00edt vagy a szexualit\u00e1s teljesen elutas\u00edtja, t\u00fal szoros viszonyt alak\u00edt ki az egyik sz\u00fcl\u0151vel, tov\u00e1bb\u00e1 t\u00falz\u00e1sba viszi a\u00a0 drog, cigaretta, illetve alkohol haszn\u00e1lat\u00e1t. (A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 \u00e9letkor\u00fa gyerekek reakci\u00f3i a v\u00e1l\u00e1sra (Bogn\u00e1r \u2013 Telkes, 1986, 95. p.))<\/span>
\nNagyon fontos ezen reakci\u00f3k ismerete, hiszen ezek kezel\u00e9s\u00e9vel esetlegesen megel\u0151zhetj\u00fck a probl\u00e9ma elm\u00e9ly\u00fcl\u00e9s\u00e9t.<\/span>
\n 
\nHogyan tud seg\u00edteni a szakember?<\/b><\/p>\n

    \n
  1. <\/b> Motiv\u00e1ljuk a sz\u00fcl\u0151ket, hogy egy\u00fcttm\u0171k\u00f6d\u0151ek legyenek<\/b><\/li>\n<\/ol>\n

    A v\u00e1l\u00e1s probl\u00e9m\u00e1j\u00e1nak feldolgoz\u00e1s\u00e1ban a sz\u00fcl\u0151k is igen sokat seg\u00edthetnek a gyermeknek. Gyakori hibak\u00e9nt eml\u00edthet\u0151 a sz\u00fcl\u0151i rivaliz\u00e1l\u00e1s, amelynek k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 m\u00f3dszerei ismertek (p\u00e9ld\u00e1ul a sz\u00fcl\u0151 nem korl\u00e1tozza, nem tiltja, b\u00fcnteti a gyermek nem megfelel\u0151 viselked\u00e9s\u00e9t, vagy amit az egyik sz\u00fcl\u0151 k\u00f6vetel vagy megtilt, a m\u00e1sik sz\u00fcl\u0151 engedi, t\u00e1mogatja). Gyakori m\u00f3dszer a b\u0171ntudatkelt\u00e9s \u00e9rzelmi zsarol\u00e1ssal: \u201eha elm\u00e9sz ap\u00e1ddal, \u00e9n egyed\u00fcl leszek eg\u00e9sz nap\u2026\u201d<\/span>
    \nEzek a rivaliz\u00e1l\u00e1sok is hozz\u00e1j\u00e1rulhatnak ahhoz, mik\u00e9nt \u00e9li meg a gyermek a v\u00e1l\u00e1s t\u00e9ny\u00e9t , milyen reakci\u00f3kat fog \u201eproduk\u00e1lni\u201d. (Forr\u00e1s: A v\u00e1l\u00e1s \u00e9s hat\u00e1sa a gyermekekre (Magyar Erzs\u00e9bet \u2013 Busi Etelka \u2013 Heged\u0171s Judit))<\/span>
    \n <\/p>\n

      \n
    1. <\/b> Besz\u00e9ltetni a gyereket, seg\u00edteni neki megoldani a probl\u00e9m\u00e1t<\/b><\/li>\n<\/ol>\n

      Szakemberk\u00e9nt a k\u00f6vetkez\u0151kbn tudunk seg\u00edteni a gyermeknek:<\/p>\n

        \n
      • Elfogadni a h\u00e1zass\u00e1g felboml\u00e1s\u00e1nak t\u00e9ny\u00e9t.<\/span><\/li>\n
      • Nem elk\u00f6telez\u0151dni a sz\u00fcl\u0151i konfliktusokban \u00e9s fesz\u00fclts\u00e9gekben, folytatnia kell a mindennapos tev\u00e9kenys\u00e9g\u00e9t.<\/span><\/li>\n
      • Feldolgozni a vesztes\u00e9get, haragot \u00e9s az \u00f6nv\u00e1dat.<\/span><\/li>\n
      • Elfogadni a v\u00e1l\u00e1s \u00e1lland\u00f3s\u00e1g\u00e1nak t\u00e9ny\u00e9t.<\/span><\/li>\n
      • Realisztikus rem\u00e9nyekkel kell rendelkeznie a kapcsolatot illet\u0151en.<\/span><\/li>\n<\/ul>\n

        Judith Wallerstein szerint ezek azok a pszichol\u00f3giai feladatok, melyeket a gyermeknek a v\u00e1l\u00e1s eset\u00e9n meg kell oldania annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy pszich\u00e9s fejl\u0151d\u00e9se ne k\u00e1rosodjon. <\/span>(Vajda, 1994. 318. p.)<\/span> \t \t<\/p>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

        A h\u00e1zass\u00e1g sosem v\u00e1ghat\u00f3 el teljesen a v\u00e1l\u00e1ssal, ugyanis a kor\u00e1bbi k\u00f6z\u00f6s eml\u00e9kek, \u00f6sszek\u00f6t\u0151 elemek tov\u00e1bbra is az elv\u00e1lt felekkel maradnak, f\u0151k\u00e9nt, ha gyerekek is sz\u00fclettek. Ez egy lelkileg megterhel\u0151 folyamat, ami a csal\u00e1d eg\u00e9sz\u00e9re kihat: k\u00e9t \u00f6sszefon\u00f3dott csal\u00e1d v\u00e1lik sz\u00e9t egym\u00e1st\u00f3l. Hogy \u00e9lik meg a gyermekek a v\u00e1l\u00e1s folyamat\u00e1t \u00e9s k\u00f6vetkezm\u00e9nyeit? Hogyan ismerheti fel …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":2587,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-2585","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2585","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=2585"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/2585\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/2587"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=2585"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=2585"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=2585"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}