{"id":191,"date":"2015-12-06T21:27:00","date_gmt":"2015-12-06T21:27:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2015\/12\/06\/depresszioipar\/"},"modified":"2015-12-06T21:27:00","modified_gmt":"2015-12-06T21:27:00","slug":"depresszioipar","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2015\/12\/06\/depresszioipar\/","title":{"rendered":"Depresszi\u00f3ipar"},"content":{"rendered":"

Interj\u00fa Szendi G\u00e1borral<\/h4>\n
\n
T\u00edz \u00e9ve jelent meg a Depresszi\u00f3ipar c\u00edm\u0171, t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 ig\u00e9ny\u0171 k\u00f6nyve. V\u00e1ltozott-e az\u00f3ta valami az antidepressz\u00e1nsok fel\u00edr\u00e1s\u00e1val, haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban?<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Ha r\u00f6vid \u00e9s t\u00f6m\u00f6r szeretn\u00e9k lenni, akkor azt mondan\u00e1m: semmi. Az antidepressz\u00e1nsok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tekintve a kilencvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban kezdett el tudatosulni az emberekben, hogy az egyik legvesz\u00e9lyesebb mell\u00e9khat\u00e1suk az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi \u00e9s agressz\u00edv k\u00e9sztet\u00e9sek, ill. viselked\u00e9sek el\u0151id\u00e9z\u00e9se. Volt egy h\u00edres eset is, amikor egy seb\u00e9sz egy-k\u00e9t szem antidepressz\u00e1ns ut\u00e1n fogta a vad\u00e1szpusk\u00e1j\u00e1t \u00e9s kiirtotta az eg\u00e9sz csal\u00e1dj\u00e1t, majd mag\u00e1val is v\u00e9gzett. Ebb\u0151l azt\u00e1n egy \u00f3ri\u00e1si k\u00e1rt\u00e9r\u00edt\u00e9si per is kerekedett. Majd megvizsg\u00e1ltak t\u00f6bb er\u0151szakos cselekedetet is \u2013 amiket gyakran fiatalok, egyetemist\u00e1k k\u00f6vettek el \u2013 \u00e9s kider\u00fclt, hogy nagy r\u00e9sz\u00fck szedett antidepressz\u00e1nst vagy antipszichotikumot.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
<\/div>\n
\n
T\u00edz \u00e9v k\u00e9sedelemmel az FDA egy k\u00f6zmeghallgat\u00e1st tartott, \u00e9s a megismert esetek hat\u00e1s\u00e1ra 2004-ben v\u00e9g\u00fcl bele\u00edrt\u00e1k minden antidepressz\u00e1nsnak a betegt\u00e1j\u00e9koztat\u00f3j\u00e1ba, hogy azok fokozz\u00e1k az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi kock\u00e1zatot. Akkoriban a sajt\u00f3 is nagyon sokat foglalkozott ezzel a k\u00e9rd\u00e9ssel, \u00e9n m\u00e9gsem emiatt figyeltem fel r\u00e1. A placebokutat\u00e1sr\u00f3l rendeltem meg egy k\u00f6nyvet, melyet Irving Kirsch szerkesztett, \u00e9s neki volt egy tanulm\u00e1nya arr\u00f3l, hogy az antidepressz\u00e1nsok hat\u00e1sa l\u00e9nyeg\u00e9ben a placeb\u00f3val egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171. Ezt az\u00f3ta t\u00f6bb metaanal\u00edzis is igazolta. Ez kezdett el engem foglalkoztatni, mivel akkor m\u00e1r, mint gyakorl\u00f3 pszichol\u00f3gus, nagyon sok p\u00e1ciens panasz\u00e1val szembes\u00fcltem, hogy kapta ezt vagy azt az antidepressz\u00e1nst, de jobban nem lett t\u0151le. Irving Kirsch tanulm\u00e1nya magyar\u00e1zatot adott ezekre a mindennapi tapasztalataimra. Majd jobban elmer\u00fclve az antidepressz\u00edvumok t\u00e9mak\u00f6r\u00e9ben fedeztem fel \u00f6ngyilkoss\u00e1gi kock\u00e1zatot n\u00f6vel\u0151 hat\u00e1sukat.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Ezek szerint, mell\u00e9khat\u00e1sukat figyelembe v\u00e9ve, az antidepressz\u00e1nsok m\u00e9g a placeb\u00f3n\u00e1l is rosszabbak?<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Igen. Az SSRI (szelekt\u00edv szerotonin-visszav\u00e9tel g\u00e1tl\u00f3k) elnevez\u00e9sben eleve becsap\u00f3s az, hogy \u201eszelekt\u00edv\u201d. Ez az elnevez\u00e9s csup\u00e1n marketing fog\u00e1s. Az SSRI-k p\u00e9ld\u00e1ul a dopaminerg-rendszert is befoly\u00e1solj\u00e1k. Tov\u00e1bb\u00e1 a szinaptikus kapcsolatok r\u00e9v\u00e9n az agyban hatv\u00e1nyozottan igaz a domin\u00f3-hat\u00e1s, vagyis ha transzmitter szinten beavatkozunk, akkor tovagy\u0171r\u0171z\u0151 hat\u00e1sok miatt az eg\u00e9sz agym\u0171k\u00f6d\u00e9s megv\u00e1ltozik. Leegyszer\u0171s\u00edtve, ez majdnem olyan, mintha vakon belekotorn\u00e1nk az agyba egy p\u00e1lc\u00e1val, felkavarn\u00e1nk mindent, azt\u00e1n megl\u00e1tjuk, mi s\u00fcl ki bel\u0151le. Ez\u00e9rt olyan v\u00e1ltozatosak az antidepressz\u00e1nsok mell\u00e9khat\u00e1sai is. A dopaminerg-rendszer stimul\u00e1l\u00e1sa p\u00e9ld\u00e1ul akathisi\u00e1t, vagy m\u00e1ni\u00e1t okozhat. A nagyfok\u00fa nyugtalans\u00e1g ak\u00e1r oda is vezethet, hogy az illet\u0151 ink\u00e1bb kiugrik az ablakon, csak legyen v\u00e9ge. Ez az egyik magyar\u00e1zata az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi k\u00e9sztet\u00e9seknek. A m\u00e1sik az, hogyha valakiben egy fokozott agressz\u00edv k\u00e9sztet\u00e9s jelenik meg, de k\u00f6zben \u00e9rzelmileg a padl\u00f3n van, akkor el\u0151bb-ut\u00f3bb elk\u00f6vet valamit. Vagy \u00f6nmag\u00e1val, vagy m\u00e1sokkal pr\u00f3b\u00e1l meg v\u00e9gezni.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Akkor mi\u00e9rt \u00edrj\u00e1k fel m\u00e9gis ezeket a gy\u00f3gyszereket? Az persze el\u00e9g lelomboz\u00f3 v\u00e1lasz lenne, hogy \u201emert a gy\u00f3gyszeripar ebb\u0151l \u00e9l\u201d.<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Pedig a r\u00f6vid v\u00e1lasz ez. Hosszabb kifejt\u00e9sben azt kell meg\u00e9rteni, mik\u00e9nt v\u00e1lt a gy\u00f3gyszeripar a politik\u00e1val, gazdas\u00e1ggal, orvosl\u00e1ssal elv\u00e1laszthatatlanul \u00f6sszefon\u00f3d\u00f3 hatalomm\u00e1. Az \u00f6tvenes \u00e9vekben a gy\u00f3gyszeripart kis \u00fczemecsk\u00e9k alkott\u00e1k, de mint nagyhatalom nem l\u00e9tezett. A ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k gy\u00f3gyszeres befoly\u00e1solhat\u00f3s\u00e1g\u00e1t nem gondolta komolyan senki. R\u00e9gebben is voltak ugyan nyugtat\u00f3 hat\u00e1s\u00fa vegy\u00fcletek, de a ment\u00e1lis betegs\u00e9gek kezel\u00e9s\u00e9nek paradigm\u00e1ja az \u00f6tvenes \u00e9vekben sz\u00fcletett meg. A t\u00f6rt\u00e9net ott kezd\u0151d\u00f6tt, hogy v\u00e9letlen\u00fcl felfedeztek egy, a skizofr\u00e9nia ellen hat\u00e1sosnak t\u0171n\u0151 gy\u00f3gyszert, \u00e9s ez arra sarkallta a kutat\u00f3kat, hogy keressenek m\u00e1s antipszichotikumokat is. \u00cdgy sz\u00fcletett meg az imipramin, amit kipr\u00f3b\u00e1ltak skizofr\u00e9ni\u00e1ban, de ott nem m\u0171k\u00f6d\u00f6tt. Viszont \u00fagy l\u00e1tt\u00e1k, hogy \u00e9rzelmileg felhangol\u00f3dtak t\u0151le a betegek. Ezut\u00e1n kipr\u00f3b\u00e1lt\u00e1k depresszi\u00f3sokban is, \u00e9s a t\u00fcneteik cs\u00f6kken\u00e9s\u00e9t tapasztalt\u00e1k. Ekkoriban m\u00e9g nem l\u00e9teztek placebo kontrollos kett\u0151s vak vizsg\u00e1latok, \u00edgy mindenki hitte, amit l\u00e1tni akart. T\u00edz-h\u00fasz \u00e9vvel k\u00e9s\u0151bb, amikor t\u00f6bb triciklikus szer klinikai vizsg\u00e1lat\u00e1nak metaanal\u00edzis\u00e9t is elv\u00e9gezt\u00e9k, akkor kider\u00fclt, hogy ezek a szerek is a placeb\u00f3val egyen\u00e9rt\u00e9k\u0171ek. A triciklikus szerek eleve nagyon sok neurotranszmitter-rendszert befoly\u00e1solnak, \u00edgy felvet\u0151d\u00f6tt a k\u00e9rd\u00e9s, melyik felelne a \u201ef\u0151 hat\u00e1s\u00e9rt\u201d.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
M\u00e1rmint ha volna ilyen. Megkezd\u0151d\u00f6tt a \u201egombhoz a kab\u00e1tvarr\u00e1s\u201d – k\u00e9t verseng\u0151 elm\u00e9letb\u0151l a szerotonin hipot\u00e9zisre esett a v\u00e1laszt\u00e1s. K\u00f6zben a gy\u00f3gyszeripar maga al\u00e1 gy\u0171rte az orvosl\u00e1st. A szerotonin te\u00f3ri\u00e1hoz dolgozt\u00e1k ki az SSRI-kat. A probl\u00e9ma csak az, hogy az\u00f3ta sem lehetett bizony\u00edtani, hogy a depresszi\u00f3\u00e9rt t\u00e9nyleg a szerotonerg-rendszer alulm\u0171k\u00f6d\u00e9se volna a felel\u0151s. P\u00e9ld\u00e1ul a szerotonin szint gyors, mesters\u00e9ges lecs\u00f6kkent\u00e9se nem okoz depresszi\u00f3t. A szerotonin sz\u00e1ll\u00edt\u00f3 feh\u00e9rje k\u00e9tf\u00e9le all\u00e9lj\u00e9hez f\u0171z\u00f6tt rem\u00e9nyek is szertefoszlottak. Mellesleg tavaly \u00e9vv\u00e9g\u00e9n jelent meg egy nagyobb \u00f6sszefoglal\u00f3 egy neves szaklapban, melyben sz\u00e1mos vizsg\u00e1latot id\u00e9ztek arra, hogy sok depresszi\u00f3 fajt\u00e1ban \u00e9ppen ellenkez\u0151leg, t\u00fal magas a szerotoninszint. Ebb\u0151l a szerz\u0151k arra k\u00f6vetkeztettek, hogy az antidepressz\u00e1nsok az\u00e9rt rontj\u00e1k kezdetben a betegek \u00e1llapot\u00e1t, mert m\u00e9g tov\u00e1bb n\u00f6velik az am\u00fagy is magas szerotoninszintet. Amikor az agy sikeresen megk\u00fczd ezzel a biok\u00e9miai t\u00e1mad\u00e1ssal, akkor \u00e9rzi \u00fagy a beteg, hogy jobban lett. Ez\u00e9rt jelentkezik csak 3-4 h\u00e9t m\u00falva az antidepressz\u00e1nsok v\u00e9lt hat\u00e1sa, holott a szerotoninszintet m\u00e1r m\u00e1snapra megemelik.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Alapj\u00e1ban v\u00e9ve nem att\u00f3l lesz jobban a beteg, hogy beavatkoztunk a szerotonin-h\u00e1ztart\u00e1s\u00e1ba, hanem att\u00f3l, hogy ezt a k\u00f6zbel\u00e9p\u00e9st sikeresen ellens\u00falyozta. Hogy egyesekre m\u00e9gis mi\u00e9rt hat? Van, aki h\u00e1l\u00e1s az \u00e1lmos\u00edt\u00f3 mell\u00e9khat\u00e1s\u00e9rt, m\u00e1sok az \u00e9tv\u00e1gy fokoz\u00f3d\u00e1s\u00e1\u00e9rt, megint m\u00e1sokn\u00e1l nyugtat\u00f3 hat\u00e1s jelentkezik. Az antidepressz\u00e1nsok gyakran \u00e9rzelmi k\u00f6z\u00f6mb\u00f6ss\u00e9get is okoznak, azaz a beteget t\u00f6bb\u00e9 nem foglalkoztatja, ami kor\u00e1bban aggasztotta \u2013 igaz, \u00f6r\u00fclni sem tud. \u00c9s ne feledj\u00fck, hogy a placebohat\u00e1s \u2013 k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen ment\u00e1lis probl\u00e9m\u00e1k eset\u00e9n \u2013 igen nagy.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
M\u00e9g nyomaszt\u00f3bb lenne, ha egyszer\u0171bb hat\u00e1sm\u00f3d\u00fanak v\u00e9lt vegy\u00fcletekr\u0151l der\u00fclne ki, hogy a hat\u00e1sukat nem is \u00fagy fejtik ki, ahogy mi azt gondoltuk\u2026<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
A gy\u00f3gyszerek nagy r\u00e9sz\u00e9nek rendk\u00edv\u00fcl nagy a placebohat\u00e1sa. Ezt a gy\u00f3gyszeripar pontosan tudja. A t\u00f6rzsk\u00f6nyvez\u00e9s sor\u00e1n jelent\u0151s azoknak a gy\u00f3gyszereknek a sz\u00e1ma, amiknek alig, vagy nincs hat\u00e1sa, \u00e9s a legkev\u00e9sb\u00e9 sem hat\u00e1sosabbak a megel\u0151z\u0151 gener\u00e1ci\u00f3s szerekn\u00e9l. M\u00e1s sz\u00f3val a probl\u00e9ma sokkal \u00e1ltal\u00e1nosabb, nemcsak az antidepressz\u00e1nsok k\u00f6r\u00e9re vonatkozik. Sokkal fontosabb a marketing, mint a gy\u00f3gyszerhat\u00e1s. A m\u00e1sik rendk\u00edv\u00fcl s\u00falyos probl\u00e9ma a mell\u00e9k- \u00e9s k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sok k\u00e9rd\u00e9se. 20 \u00e9v alatt t\u00f6bb, mint 20 hal\u00e1los mell\u00e9khat\u00e1s\u00fa gy\u00f3gyszert vontak ki a forgalomb\u00f3l \u2013meglehet\u0151s csigalass\u00fas\u00e1ggal. A szakirodalom szerint a k\u00f3rh\u00e1zi felv\u00e9telek 7-14%-a nem k\u00edv\u00e1natos gy\u00f3gyszerhat\u00e1s miatt t\u00f6rt\u00e9nik, ez Magyarorsz\u00e1gon kb. 160-360 ezer felv\u00e9telt jelent \u00e9vente.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
A k\u00f3rh\u00e1zi kezel\u00e9s sor\u00e1n 6.7-21% k\u00f6z\u00e9 tehet\u0151 a gy\u00f3gyszer mell\u00e9khat\u00e1s okozta k\u00e1rosod\u00e1s, s ez az EU-ban \u00e9vente 100-200 ezer hal\u00e1lesetet eredm\u00e9nyez. Haz\u00e1nkra vet\u00edtve 3-5 ezer hal\u00e1lesettel lehet sz\u00e1molni. A gy\u00f3gyszeripar anyagi f\u00fcgg\u00e9sben tartja az orvosszakmai szervezeteket \u00e9s a vezet\u0151 beoszt\u00e1s\u00fa orvosokat, akik meghat\u00e1rozz\u00e1k a szakmai ir\u00e1nyelveket \u00e9s a szakma m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9t. A gy\u00f3gyszeriparnak nagy befoly\u00e1sa van az orvostudom\u00e1nyi elm\u00e9letk\u00e9pz\u00e9sre is. Ennek remek p\u00e9ld\u00e1ja ak\u00e1r az antidepressz\u00e1ns, ak\u00e1r a sztatin ipar\u00e1g. Ahogy a szerotonerg rendszernek nincs meghat\u00e1roz\u00f3 szerepe a depresszi\u00f3ban, p\u00e1nikban, sat\u00f6bbiben, \u00fagy a koleszterin sem oka a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9geknek\u2026<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Ezt honnan lehet tudni ilyen biztosan?<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
A legegyszer\u0171bb v\u00e1lasz \u00e1ltal\u00e1nos iskolai szint\u0171: az ember evol\u00faci\u00f3ja sor\u00e1n rengeteg \u00e1llati eredet\u0171 zs\u00edrt \u00e9s koleszterint fogyasztott, \u00edgy \u00e9vmilli\u00f3k alatt alkalmazkodott ezekhez. Annyira, hogy hi\u00e1nyuk komoly probl\u00e9m\u00e1kat okoz. Akkor mi\u00e9rt \u00e9pp a huszadik sz\u00e1zad k\u00f6zep\u00e9t\u0151l lenne a kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9gek f\u0151 okoz\u00f3ja? Az Amerikai Sz\u00edvt\u00e1rsas\u00e1g kezdetben azzal \u00e9rvelt a te\u00f3ri\u00e1val szemben, hogy az amerikaiaknak 1850-t\u0151l nem n\u0151tt jelent\u0151sen a zs\u00edr- \u00e9s koleszterinfogyaszt\u00e1sa, ez teh\u00e1t nem magyar\u00e1zhatja a hirtelen megugr\u00f3 sz\u00edvhal\u00e1loz\u00e1st.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Az elm\u00e9letet akkor fogadt\u00e1k el, amikor Ancel Keys, a te\u00f3ria atyja \u00e9s emberei \u00e1tvett\u00e9k az ir\u00e1ny\u00edt\u00e1st az AHA-ban. 2013-ban megjelent egy minden addigin\u00e1l \u00e1tfog\u00f3bb metaanal\u00edzis, melyben sorra vett\u00e9k, hogy jelentenek-e a tel\u00edtett zs\u00edrok a r\u00e1kra vagy a sz\u00edv- \u00e9s \u00e9rrendszeri betegs\u00e9gekre kock\u00e1zatot, de semmif\u00e9le \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9st nem tal\u00e1ltak. Ancel Keys \u00f3ta folyamatos hamis\u00edt\u00e1sok folynak. Keys 7 orsz\u00e1g statisztik\u00e1j\u00e1t felhaszn\u00e1lva kimutatta ugyan, hogy line\u00e1ris \u00f6sszef\u00fcgg\u00e9s van a zs\u00edrfogyaszt\u00e1s \u00e9s a sz\u00edvhal\u00e1loz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt, \u00e1m figyelmen k\u00edv\u00fcl hagyta tov\u00e1bbi huszonh\u00e1rom orsz\u00e1g adatait, amelyek \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben m\u00e1r c\u00e1folt\u00e1k a te\u00f3ri\u00e1t. Nagy pofon volt a te\u00f3ri\u00e1nak az igazol\u00e1snak sz\u00e1nt, a WHO \u00e1ltal t\u00e1mogatott MONICA vizsg\u00e1lat is, amelyet a vil\u00e1g 36 r\u00e9gi\u00f3j\u00e1ban t\u00edzmilli\u00f3 ember bevon\u00e1s\u00e1val v\u00e9geztek, de a magas koleszterinszint \u00e9s a sz\u00edvhal\u00e1loz\u00e1s k\u00f6z\u00f6tt nem tal\u00e1ltak semmif\u00e9le kapcsolatot. Kigy\u0171jt\u00f6ttem a 2000 \u00e9s 2010 k\u00f6z\u00f6tt lefolytatott 19 nagy sztatinvizsg\u00e1latot, s a sz\u00edvhal\u00e1loz\u00e1s v\u00e9gpontban egyetlen vizsg\u00e1lat mutatta a sztatin 1.2%-os f\u00f6l\u00e9ny\u00e9t, 18 vizsg\u00e1lat teh\u00e1t c\u00e1folta a sztatinok v\u00e9d\u0151hat\u00e1s\u00e1t. M\u00e1r az agyonid\u00e9zett Framingham vizsg\u00e1lat jelent\u00e9sei is arr\u00f3l sz\u00e1moltak be, hogy a magas koleszterinszint, mily k\u00fcl\u00f6n\u00f6s, 50 felett v\u00e9d\u0151hat\u00e1s\u00fa volt. Sok vizsg\u00e1lat igazolta azt is, hogy a magas koleszterinszint\u0171ek tov\u00e1bb \u00e9lnek.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Persze a te\u00f3ria, \u00e9ppen nulla predikt\u00edv \u00e9rt\u00e9ke miatt, folyamatosan korrekci\u00f3kra szorult, \u00edgy kezdt\u00e9k a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le frakci\u00f3kat bevezetni, ill. \u00fajabb \u00e9s \u00fajabb \u201eeg\u00e9szs\u00e9ges\u201d hat\u00e1r\u00e9rt\u00e9ket megadni, de az \u00e9let mindre r\u00e1c\u00e1fol. A koleszterinh\u00edv\u0151k addig kutattak, m\u00edg v\u00e9gre kimutatt\u00e1k, hogy a kicsi, s\u0171r\u0171 LDL szemcs\u00e9k, amelyek m\u00e1r k\u00e9pesek behatolni az \u00e9rfalba, val\u00f3ban vesz\u00e9lyesek. A t\u00f6bbi frakci\u00f3 viszont nem. \u00c9s mit tudunk m\u00e9g ezekr\u0151l az apr\u00f3 LDL cseppekr\u0151l? Tudjuk, hogy a sztatinok nem cs\u00f6kkentik ezek sz\u00e1m\u00e1t, \u00e9s tudjuk azt is, hogy a trigliceridekkel egy\u00fctt a sz\u00e9nhidr\u00e1tfogyaszt\u00e1s n\u00f6veli meg a vesz\u00e9lyes apr\u00f3 cseppek sz\u00e1m\u00e1t. Vagyis a koleszterin te\u00f3ria meg\u00e1sta saj\u00e1t s\u00edrj\u00e1t, s hamarosan \u00e1tveszi majd a hely\u00e9t a kardiovaszkul\u00e1ris betegs\u00e9gek sz\u00e9nhidr\u00e1telm\u00e9lete. Ez egy\u00e9bk\u00e9nt m\u00e1r 60 \u00e9vvel ezel\u0151tt is nyilv\u00e1nval\u00f3 volt, de m\u00e1ra evidencia k\u00e9ne legyen. Ha valami, h\u00e1t a finom\u00edtott sz\u00e9nhidr\u00e1tok fogyaszt\u00e1sa n\u0151tt meg az elm\u00falt 60 \u00e9vben. El\u00e9g csak a cukorbetegek sz\u00e1m\u00e1nak, vagy az elh\u00edzottak ar\u00e1ny\u00e1nak megt\u00edzszerez\u0151d\u00e9s\u00e9re gondolnunk.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Akkor ez azt jelenten\u00e9, hogy p\u00e9ld\u00e1ul a k\u00f6z\u00e9pkorban senki sem hunyt el infarktusban?<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Az els\u0151 infarktust 1873-ban \u00edrt\u00e1k le. Az els\u0151 skizofr\u00e9n beteget pedig 1810-ben, egym\u00e1st\u00f3l f\u00fcggetlen\u00fcl egy angol, egy n\u00e9met \u00e9s egy francia orvos \u00edrta le. A r\u00e9gi korok orvosai, ha gy\u00f3gy\u00edtani nem is, diagnosztiz\u00e1lni remek\u00fcl tudtak. Egy betegs\u00e9get akkor \u00edrnak le, amikor el\u00e9g gyakoriv\u00e1 v\u00e1lik. Ha visszakeres\u00fcnk j\u00f3val a betegs\u00e9gentit\u00e1s sz\u00fclet\u00e9se el\u0151tti korba, maximum sz\u00f3rv\u00e1nyos eseteket lehet tal\u00e1lni. \u00cdgy t\u00f6rt\u00e9nt ez a skizofr\u00e9nia eset\u00e9ben is, de 1810 el\u0151tt nem tal\u00e1ltak eseteket. A sz\u00edvinfarktus pedig m\u00e9g sok\u00e1ig olyan ritka volt, hogy m\u00e9g az 1920-as \u00e9vekben sem ismerte fel sok orvos. William Osler, a 19. sz\u00e1zad h\u00edres orvosa \u00f6sszefoglal\u00f3j\u00e1ban azt \u00edrta, hogy 1880 \u00e9s \u201990 k\u00f6z\u00f6tt sem \u00e1llami, sem mag\u00e1npraxis\u00e1ban nem tal\u00e1lkozott egyetlen ischaemi\u00e1s sz\u00edvbeteggel sem. A sz\u00edvbetegs\u00e9g a 20. sz\u00e1zadban v\u00e1lt n\u00e9pbetegs\u00e9gg\u00e9.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
\u00dagy tudom, pont egy \u00e9vtizede kezd\u0151d\u00f6tt el egy k\u00f6z\u00f6s kutat\u00e1si projekt a Semmelweis Egyetem \u00e9s a Szegedi Tudom\u00e1nyegyetem k\u00f6z\u00f6tt, melyben kimutatt\u00e1k, hogy a skizofr\u00e9nia \u00e9s a bipol\u00e1ris hangulatzavar genetikai h\u00e1ttere kapcsolatban \u00e1ll a kreativit\u00e1ssal. Ezt a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1st a j\u00faniusi Nature Neuroscience is lek\u00f6z\u00f6lte.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
A g\u00e9neket sokan f\u00e9lre\u00e9rtik. A g\u00e9nek mindig a k\u00f6rnyezettel interakci\u00f3ban okozhatnak megbeteged\u00e9seket. Sok semleges g\u00e9n a modern k\u00f6rnyezetben v\u00e1lt megbeteg\u00edt\u0151v\u00e9. A tudom\u00e1nyban sajnos gyakran olyan dolgot akarnak megmagyar\u00e1zni, ami nincs is. Ez a kreativit\u00e1s dolog r\u00e9gi te\u00f3ria, azt akarja megmagyar\u00e1zni, mi\u00e9rt nem szelekt\u00e1l\u00f3dott ki a \u201eschizofr\u00e9nia-g\u00e9n\u201d. De mint utaltam r\u00e1, Fuller Torrey kutat\u00e1sai szerint a schizofr\u00e9nia az ipari t\u00e1rsadalom term\u00e9ke. A skizofr\u00e9nia legval\u00f3sz\u00edn\u0171bb oka \u2013 melyet kutat\u00e1sok is al\u00e1t\u00e1masztanak \u2013 a magzati D-vitamin hi\u00e1ny. A schizofr\u00e9nia \u2013 szemben a pszichi\u00e1triai tank\u00f6nyvek \u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1val, r\u00e9gi\u00f3nk\u00e9nt elt\u00e9r\u0151 gyakoris\u00e1g\u00fa, D\u00e9lr\u0151l \u00c9szakra haladva egyre n\u0151 a prevalenci\u00e1ja. Besz\u00e9lnek m\u00e9g magzatkorban elszenvedett fert\u0151z\u00e9sekr\u0151l is, amit az influenza D-vitaminhi\u00e1ny elm\u00e9lete kapcsol \u00f6ssze e betegs\u00e9ggel. A D-vitamin hi\u00e1nya a m\u00e1s neurodegenerat\u00edv megbeteged\u00e9sek h\u00e1tter\u00e9ben is megh\u00faz\u00f3dik, mint autizmus, SM. A D-vitamin serkenti az agyfejl\u0151d\u00e9st, emellett gyullad\u00e1scs\u00f6kkent\u0151 hat\u00e1s\u00fa is. Visszat\u00e9rve a kiindul\u00e1si pontunkhoz, nem a diagnosztikai eszk\u00f6z\u00f6k hi\u00e1nyoss\u00e1ga miatt nem \u00edrtak le kor\u00e1bban infarktusos eseteket, hanem mert olyan eleny\u00e9sz\u0151 sz\u00e1mban fordulhatott el\u0151, hogy emiatt nem maradt r\u00f3la \u00edr\u00e1sos eml\u00e9k.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
A depresszi\u00f3sok sz\u00e1m\u00e1nak emelked\u00e9se is visszavezethet\u0151 a k\u00f6rnyezeti t\u00e9nyez\u0151k megv\u00e1ltoz\u00e1s\u00e1ra?<\/strong><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
A \u201eBoldogtalans\u00e1g \u00e9s evol\u00faci\u00f3\u201d c\u00edm\u0171 k\u00f6nyvemben ezt a probl\u00e9mak\u00f6rt j\u00e1rom k\u00f6r\u00fcl. A depresszi\u00f3 a szervezetben zajl\u00f3 gyullad\u00e1sos reakci\u00f3k k\u00f6vetkezm\u00e9nye, hajdan\u00e1n ez egy evol\u00faci\u00f3san adapt\u00edv v\u00e1lasz volt. A civiliz\u00e1lt ember er\u0151sen t\u00fals\u00falyos, ami nagy viscer\u00e1lis zs\u00edrt\u00f6meggel j\u00e1r. Ez gyullad\u00e1sos faktorokat bocs\u00e1t ki, ezt nevezik szervezetszint\u0171 gyullad\u00e1snak. Minden gyullad\u00e1sos betegs\u00e9ggel 2-5-sz\u00f6r\u00f6s depresszi\u00f3kock\u00e1zat j\u00e1r. Tumoros betegek interferonkezel\u00e9se ut\u00e1n szint\u00e9n megugrik a depresszi\u00f3sok sz\u00e1ma.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
A Medical Hypothesis legt\u00f6bbet id\u00e9zett 1991-es cikke Ronald Stephen Smith-t\u0151l sz\u00e1rmazik, melyben le\u00edrja a depresszi\u00f3 makrof\u00e1g te\u00f3ri\u00e1j\u00e1t, melynek l\u00e9nyege, hogy a makrof\u00e1gok \u00e1ltal kibocs\u00e1tott IL-1, IL-6, TNF- \u03b1 \u00e9s IFN- \u03b1 felel\u0151sek a depresszi\u00f3 kialakul\u00e1s\u00e1\u00e9rt. Az \u00e1llatokn\u00e1l megfigyelt betegs\u00e9gmagatart\u00e1s szinte azonos t\u00fcnetekkel j\u00e1r, mint n\u00e1lunk a depresszi\u00f3: sokat alszanak, inakt\u00edvak. Mindezek hat\u00e1s\u00e1ra IL-6 knock-out egerek viselked\u00e9s\u00e9t hasonl\u00edtott\u00e1k \u00f6ssze norm\u00e1l egerek\u00e9vel. Farkukn\u00e1l fogva \u00f3r\u00e1kig fell\u00f3gatva \u0151ket, a norm\u00e1l egerekn\u00e9l kialakult a tanult tehetetlens\u00e9g, teh\u00e1t akkor sem menek\u00fcltek el, amikor levett\u00e9k \u0151ket a madzagr\u00f3l. Viszont a knock-out egerekn\u00e9l ez nem alakult ki, r\u00f6gt\u00f6n elkezdtek vid\u00e1man szaladg\u00e1lni.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Azt is tudjuk, hogy a gy\u00e1sz, a lelki stressz, a pesszimizmus, a b\u00e1nat gyullad\u00e1sos v\u00e1lasszal j\u00e1r. V\u00e9gig arr\u00f3l besz\u00e9lget\u00fcnk, hogy egy teljesen \u00faj betegs\u00e9gelm\u00e9letet kellene fel\u00e1ll\u00edtani, mert a jelenlegi k\u00e9ptelen \u00e9rtelmezni \u00e9s kezelni a civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9geket. A mai orvostudom\u00e1nyb\u00f3l hi\u00e1nyzik az evol\u00faci\u00f3s szeml\u00e9let. Az emberi betegs\u00e9geket az ember t\u00f6rt\u00e9net\u00e9b\u0151l lehet meg\u00e9rteni: a modern t\u00e1pl\u00e1lkoz\u00e1s \u00e9s \u00e9letm\u00f3d genetikai \u00f6ssze nem ill\u00e9st eredm\u00e9nyezett. A depresszi\u00f3 ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1ban m\u00e1r r\u00e9g\u00f3ta paradigmav\u00e1lt\u00e1sra lenne sz\u00fcks\u00e9g. M\u00e9gis furcsa, hogy 2020-ra azt j\u00f3solja a WHO, hogy a munk\u00e1b\u00f3l kies\u00e9s leggyakoribb oka a depresszi\u00f3 lesz, mik\u00f6zben \u00e1ll\u00edt\u00f3lag hat\u00e1sos gy\u00f3gyszerrel rendelkez\u00fcnk ellene. Ugyanakkor, akik a szerotonerg-rendszer hib\u00e1s m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9n n\u0151ttek fel, azok csak legyintenek a c\u00e1folatokra. Kopp M\u00e1ria vizsg\u00e1lataib\u00f3l tudjuk, hogy egymilli\u00f3 emberb\u0151l csaknem sz\u00e1z\u00f6tvenezer ember depresszi\u00f3s, ez nagyj\u00e1b\u00f3l \u00edgy van m\u00e1s fejlett orsz\u00e1gokban is. Ez a sz\u00e1m az \u00f6tvenes \u00e9vekben mind\u00f6ssze \u00f6tven volt. Ez h\u00e1romezerszeres n\u00f6veked\u00e9s, holott a j\u00f3l\u00e9t \u00e9s biztons\u00e1g a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa \u00f3ta folyamatosan n\u0151tt.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
Az \u00f6sszes civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9gben a gyullad\u00e1s \u00e9s a metabolikus szindr\u00f3ma j\u00e1tssza a k\u00f6zponti szerepet. A nem specifikus gyullad\u00e1s talaj\u00e1n kialakult depresszi\u00f3 lelki \u00e9rtelemben indokolatlan depresszi\u00f3nak tekinthet\u0151. Nem v\u00e9letlen, hogy a II. vil\u00e1gh\u00e1bor\u00fa ut\u00e1n p\u00e1rhuzamosan jelent meg a sz\u00edvbetegs\u00e9g \u00e9s a depresszi\u00f3: ugyanannak a gyullad\u00e1snak k\u00e9t arc\u00e1r\u00f3l van sz\u00f3. Az emberis\u00e9g evol\u00faci\u00f3ja sor\u00e1n az ember soha nem fogyasztott finom\u00edtott sz\u00e9nhidr\u00e1tot, ez a huszadik sz\u00e1zadban v\u00e1lt alap\u00e9lelmiszerr\u00e9. A civiliz\u00e1ci\u00f3s betegs\u00e9gek meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9t ott k\u00e9ne kezdeni, ahol azok m\u00e9g ismeretlenek: ezek a kort\u00e1rsk\u00e9nt vel\u00fcnk \u00e9l\u0151 term\u00e9szeti n\u00e9pek. A lowcarb, az Atkins \u00e9s paleo ir\u00e1nyzatok l\u00e9nyege: felejts\u00fck el a finom\u00edtott sz\u00e9nhidr\u00e1tokat, ezek emberi fogyaszt\u00e1sra nem val\u00f3k.<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
K\u00e9sz\u00edtette: Ma\u00e1r Melinda<\/b><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Interj\u00fa Szendi G\u00e1borral T\u00edz \u00e9ve jelent meg a Depresszi\u00f3ipar c\u00edm\u0171, t\u00e9nyfelt\u00e1r\u00f3 ig\u00e9ny\u0171 k\u00f6nyve. V\u00e1ltozott-e az\u00f3ta valami az antidepressz\u00e1nsok fel\u00edr\u00e1s\u00e1val, haszn\u00e1lat\u00e1val kapcsolatban? Ha r\u00f6vid \u00e9s t\u00f6m\u00f6r szeretn\u00e9k lenni, akkor azt mondan\u00e1m: semmi. Az antidepressz\u00e1nsok t\u00f6rt\u00e9net\u00e9t tekintve a kilencvenes \u00e9vek Amerik\u00e1j\u00e1ban kezdett el tudatosulni az emberekben, hogy az egyik legvesz\u00e9lyesebb mell\u00e9khat\u00e1suk az \u00f6ngyilkoss\u00e1gi \u00e9s agressz\u00edv k\u00e9sztet\u00e9sek, ill. …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3064,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-191","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/191","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=191"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/191\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3064"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=191"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=191"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=191"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}