{"id":185,"date":"2015-12-19T14:13:00","date_gmt":"2015-12-19T14:13:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2015\/12\/19\/stressz-ami-osszetart\/"},"modified":"2015-12-19T14:13:00","modified_gmt":"2015-12-19T14:13:00","slug":"stressz-ami-osszetart","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2015\/12\/19\/stressz-ami-osszetart\/","title":{"rendered":"Stressz, ami \u00f6sszetart"},"content":{"rendered":"
\n
\n
<\/div>\n
<\/div>\n
Novemberben egy k\u00e9tr\u00e9szes el\u0151ad\u00e1ssorozat keret\u00e9ben, melynek a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum adott otthont, lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt a stresszt a p\u00e1rkapcsolatok aspektus\u00e1b\u00f3l megk\u00f6zel\u00edteni. Az el\u0151ad\u00e1son elhangzott gondolatokb\u00f3l szeretn\u00e9k egy kis \u00edzel\u00edt\u0151t ny\u00fajtani az el\u0151ad\u00f3, Dr. Martos Tam\u00e1s (SE EKK – Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 Int\u00e9zet) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u00a0<\/b>
\n
\n<\/b>Selye J\u00e1nos f\u0151k\u00e9nt a szervezet szintj\u00e9n foglalkozott a stresszel. Ez azonban az el\u0151ad\u00e1s szerint kiterjeszthet\u0151 az emberi kapcsolatok szintj\u00e9re is.<\/b>
\n
\n<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
A stressz mindig kapcsolati stressz. Ugyanis annyira t\u00e1rsadalmi l\u00e9nyek vagyunk, hogy a stressz elszak\u00edthatatlan kapcsolataink dinamik\u00e1j\u00e1t\u00f3l. A stressz jelent\u0151s r\u00e9sze a kapcsolatokon bel\u00fcl termel\u0151dik. \u00cdgy ha meg akarjuk \u00e9rteni a stresszel val\u00f3 megk\u00fczd\u00e9s folyamatait, akkor az csak a kapcsolati folyamatok meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9vel egy\u00fctt k\u00e9pzelhet\u0151 el. Az egy\u00e9n szintj\u00e9n le\u00edrt megk\u00fczd\u00e9s egy nagyon leegyszer\u0171s\u00edtett modell, ami szerintem f\u0151k\u00e9nt fiziol\u00f3giai szinten \u00e9rv\u00e9nyes. Pszichol\u00f3giai szinten a kapcsolati vonatkoz\u00e1sokat mindig \u00e9rdemes besz\u00e1m\u00edtani. Persze mindenkinek megvannak a saj\u00e1t jellegzetes stresszkezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1i, de val\u00f3j\u00e1ban mindig \u201ebekalkul\u00e1ljuk\u201d a vel\u00fcnk kapcsolatban \u00e1ll\u00f3 szem\u00e9lyeket \u2013 a p\u00e1runkat, a csal\u00e1dtagjainkat, a sz\u00e1munkra fontos szem\u00e9lyeket \u2013 ezekbe a kisebb-nagyobb k\u00fczdelmekbe. Vagy \u00fagy, hogy sz\u00e1m\u00edtunk r\u00e1juk \u2013 vagy \u00fagy, hogy megpr\u00f3b\u00e1ljuk elker\u00fclni a r\u00e1juk val\u00f3 t\u00e1maszkod\u00e1st.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Ez a m\u00e9rlegel\u00e9s tudatosan \u00e9s tudattalanul \u00e1lland\u00f3an zajlik, \u00e9s tulajdonk\u00e9ppen egy megjelen\u00e9si form\u00e1ja annak a nagy dilemm\u00e1nak, ami a modern kori kapcsolatok saj\u00e1tja \u00e9s amit az el\u0151ad\u00e1sban is hangs\u00falyosan eml\u00edtettem. A kapcsolati stressz \u00e9s kapcsolati megk\u00fczd\u00e9s nem \u00faj jelens\u00e9g \u2013 a hierarchikusan szervez\u0151d\u0151 fajokn\u00e1l, mint amilyen az emberi k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g is, automatikusan megjelenik. A modern kor annyiban hozott \u00fajat, hogy egyre kevesebb emberre tudjuk az egyre n\u00f6vekv\u0151 stressz\u00fcnket \u201er\u00e1b\u00edzni\u201d. M\u00edg r\u00e9gen egy eg\u00e9sz t\u00f6rzs, egy eg\u00e9sz falu hordozta k\u00f6z\u00f6sen mindenki neh\u00e9z sors\u00e1t, addig ma n\u00e9h\u00e1ny kit\u00fcntetett kapcsolathoz f\u0171z\u0151dik az \u00e9rzelmi ig\u00e9nyeink nagy r\u00e9sze, \u00e9s a legnagyobb elv\u00e1r\u00e1sok \u00e1ltal\u00e1ban a p\u00e1rkapcsolatot \u201eterhelik\u201d. Az\u00e9rt \u201eterhelik\u201d, mert ez sz\u00f3 szerint nagy kih\u00edv\u00e1s a kapcsolatokon. A k\u00f6zeli kapcsolatok ez\u00e9rt t\u00falterhel\u0151dnek. A t\u00falterhel\u0151d\u0151, t\u00falzott \u00e9rzelmi elv\u00e1r\u00e1sokkal frusztr\u00e1lt p\u00e1rkapcsolat pedig maga is stresszgener\u00e1l\u00f3 t\u00e9nyez\u0151v\u00e9 v\u00e1lhat, ha a neh\u00e9z id\u0151szakokban a p\u00e1r nem tud egym\u00e1sra hangol\u00f3dni.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Mi\u00e9rt olyan magas mostan\u00e1ban a v\u00e1l\u00e1sok sz\u00e1ma \u00e9s mi\u00e9rt olyan alacsony a gyermekv\u00e1llal\u00e1si kedv \u00d6n szerint? Felel\u0151ss\u00e9 tehet\u0151-e a fokozott stresszhat\u00e1s ezek\u00e9rt a tendenci\u00e1k\u00e9rt, vagy csak egyszer\u0171en ezzel \u201etakar\u00f3znak\u201d a p\u00e1rok?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00c9n ezt biztosan nem nevezn\u00e9m \u201etakar\u00f3z\u00e1snak\u201d! A kapcsolatok gyakran val\u00f3ban er\u0151sen t\u00falterhel\u0151dnek a k\u00fcls\u0151 \u00e9s bels\u0151 elv\u00e1r\u00e1sok s\u00falya alatt. Abban a mennyis\u00e9g\u0171 stresszben, amiben ma a mindennapokban r\u00e9sz\u00fcnk van, mindenki az \u00e1ltala el\u00e9rhet\u0151 legjobb m\u00f3don pr\u00f3b\u00e1l nyugalmat, biztons\u00e1got tal\u00e1lni. Az emberek legnagyobb r\u00e9sze nem szeretne elv\u00e1lni, tart\u00f3s, j\u00f3l m\u0171k\u00f6d\u0151 p\u00e1rkapcsolatot szeretne megval\u00f3s\u00edtani, de nem mindig l\u00e1tj\u00e1k, hogy hogyan \u00e9rhetn\u00e9k ezt el. \u00c9s val\u00f3ban lehets\u00e9ges, hogy egy-egy kapcsolat v\u00e1ls\u00e1g\u00e1b\u00f3l nem a k\u00f6zels\u00e9g er\u0151ltet\u00e9se jelentheti a kiutat, hanem \u00e9ppen egy r\u00f6videbb-hosszabb kapcsolati elt\u00e1volod\u00e1s, net\u00e1n egy v\u00e9gleges elv\u00e1l\u00e1s. Az a m\u00e9g ma is l\u00e9tez\u0151 rejtett \u201estigma\u201d, amely a v\u00e1l\u00e1st eleve kudarcnak, eleve rossz megold\u00e1snak tekinti, val\u00f3j\u00e1ban a l\u00e9tez\u0151 kapcsolatokra is nagy terhet helyez.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A gyerekv\u00e1llal\u00e1ssal hasonl\u00f3 a helyzet. Stresszes k\u00f6rnyezetben az eml\u0151s \u00e1llatoknak gyakran sz\u00fcnetel az \u00f6sztrusza, s m\u00e9g ha meg is fogannak, akkor is nagy a vet\u00e9l\u00e9s, a fejl\u0151d\u00e9si rendelleness\u00e9gek kock\u00e1zata. Az embern\u00e9l sincs ez m\u00e1sk\u00e9pp, s\u0151t, azt gondolom, hogy a term\u00e9szeti k\u00f6rnyezetb\u0151l kiszakadva ebben a civiliz\u00e1lt l\u00e9tform\u00e1ban sokkal t\u00f6bb inger \u2013 \u00e9s ezzel egy\u00fctt j\u00e1r\u00f3 stressz \u2013 \u00e9r minket. A magasabb stressz-szintet jelentheti a munkahely elveszt\u00e9s\u00e9t\u0151l val\u00f3 f\u00e9lelem, vagy a kapcsolati bizalmatlans\u00e1g is. Ezek mellett tulajdonk\u00e9ppen \u00e9rthet\u0151, hogy a csal\u00e1dok egyre kevesebb gyermeket v\u00e1llalnak. A Kopp M\u00e1ria \u00e1ltal ind\u00edtott \u201eN\u00e9pesed\u00e9si Kerekasztal\u201d p\u00e9ld\u00e1ul hangs\u00falyozta, hogy a gyerekv\u00e1llal\u00e1si kedv szempontj\u00e1b\u00f3l milyen nagy szerepe van (lenne) a csal\u00e1dbar\u00e1t munkahelyek l\u00e9tes\u00edt\u00e9s\u00e9nek, hogy a n\u0151knek stabil, de egyben flexibilis \u00e1ll\u00e1suk legyen. \u00c1ltal\u00e1ban is igaz, hogy min\u00e9l nagyobb a n\u0151k auton\u00f3mi\u00e1ja a gyermekv\u00e1llal\u00e1s ter\u00e9n (h\u00e1ny gyereket szeretn\u00e9nek \u00e9s mikor, milyen k\u00f6rnyezetben sz\u00fclnek, mikor mennek vissza dolgozni, stb.), ann\u00e1l magasabb a gyerekv\u00e1llal\u00e1s hajland\u00f3s\u00e1ga.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Franciaorsz\u00e1g, Hollandia, Sv\u00e9dorsz\u00e1g\u2026 Csup\u00e1n p\u00e1r orsz\u00e1g azok k\u00f6z\u00fcl, ahol a n\u0151k v\u00e1laszt\u00e1si lehet\u0151s\u00e9gei sokkal t\u00e1gabbak, mint haz\u00e1nkban. Mik a h\u00e1tr\u00e1ltat\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k n\u00e1lunk?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Paradox m\u00f3don, ahol Eur\u00f3p\u00e1ban az \u00e9rt\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt a hagyom\u00e1nyos csal\u00e1dmodell \u00e9s a nemi szerepek konzervat\u00edv eloszt\u00e1sa a domin\u00e1ns, ott \u00f6sszess\u00e9g\u00e9ben kevesebb gyerek sz\u00fcletik. Azokban az orsz\u00e1gokban viszont, ahol kisebb a k\u00fcls\u0151 t\u00e1rsadalmi elv\u00e1r\u00e1s arr\u00f3l, hogy mi a \u201ehelyes\u201d, ott meglehet, hogy ak\u00e1r \u00e9let\u00fck v\u00e9g\u00e9ig sem h\u00e1zasodnak \u00f6ssze p\u00e1rok, m\u00e9gis nagyobb a sz\u00fclet\u00e9si ar\u00e1ny. Magyarorsz\u00e1gon, ahol m\u00e9g mindig jelent\u0151s a bizonytalans\u00e1g, hi\u00e1ba kapaszkodn\u00e1nk valamif\u00e9le egyetlen, ide\u00e1lisnak tartott csal\u00e1dmodellbe, ha az sokszor m\u00e1r csak ki\u00fcresedett, puszt\u00e1n form\u00e1lis keretekre szor\u00edtkozik. \u00dagy gondolom, elk\u00e9pzelhetetlen a visszat\u00e9r\u00e9s ehhez a let\u0171n\u0151ben l\u00e9v\u0151 koncepci\u00f3hoz. Az eur\u00f3pai kult\u00fara ma \u00faj megold\u00e1sokat keres a k\u00f6zeli kapcsolatok ter\u00e9n is, \u00e9s a folyamatok afel\u00e9 hatnak, hogy min\u00e9l t\u00f6bb \u00e9s soksz\u00edn\u0171bb \u00e9letk\u00f6z\u00f6ss\u00e9g l\u00e9tezhessen egym\u00e1ssal p\u00e1rhuzamosan. T\u00e1rsadalmi \u00e9s k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi szinten is azt kell seg\u00edteni, hogy a sokf\u00e9le csal\u00e1di form\u00e1ci\u00f3k ne \u201efenyegess\u00e9k\u201d egym\u00e1st m\u00e1r a puszta l\u00e9t\u00fckkel is. Azt lenne j\u00f3 meg\u00e9rten\u00fcnk, hogy a h\u00e1zas \u00e9s h\u00e1zass\u00e1g n\u00e9lk\u00fcli egy\u00fctt\u00e9l\u00e9sek, a mozaikcsal\u00e1dok, az \u00f6r\u00f6kbe fogadott gyermekeket nevel\u0151 csal\u00e1dok nem egym\u00e1s rov\u00e1s\u00e1ra l\u00e9teznek, az egyik kapcsolat bels\u0151 \u201eigazs\u00e1ga\u201d nem vonja k\u00e9ts\u00e9gbe egy m\u00e1sik kapcsolat\u00e9t.<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Csal\u00e1dokat kutat\u00f3, csal\u00e1dokkal foglalkoz\u00f3 szakemberk\u00e9nt vannak-e biztos tippjei, tud-e javasolni j\u00f3 megold\u00e1sokat, melyek egy tipikus kapcsolati probl\u00e9m\u00e1ra, tipikus stresszhelyzetben mindig alkalmazhat\u00f3k?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00c9n nem nagyon hiszek az \u00e1ltal\u00e1nos, mindenkire \u00e9rv\u00e9nyes konkr\u00e9t j\u00f3tan\u00e1csokban. A kapcsolat fejl\u0151d\u00e9s\u00e9nek alapvet\u0151 lehet\u0151s\u00e9gei mindig benne vannak a p\u00e1rban, azt nem lehet k\u00edv\u00fclr\u0151l bevinni. Ez tulajdonk\u00e9ppen olyan, mintha l\u00e9tezne egy \u201ekapcsolati genetika\u201d. N\u00e9h\u00e1ny elv ugyanakkor seg\u00edthet abban, hogy a kapcsolat a lehet\u0151 legoptim\u00e1lisabb m\u00f3don fejl\u0151dj\u00f6n, hiszen l\u00e9tezik \u201ekapcsolati epigenetika\u201d is, a k\u00fcls\u0151 hat\u00e1sok befoly\u00e1solhatj\u00e1k, hogy mit tud mag\u00e1b\u00f3l kihozni egy kapcsolat. De ezt nem lehet k\u00edv\u00fclr\u0151l el\u0151\u00edrni, csak seg\u00edteni a p\u00e1rokat, csal\u00e1dtagokat, hogy felismerj\u00e9k a saj\u00e1t \u00e9let\u00fckben. A csal\u00e1d- \u00e9s p\u00e1rter\u00e1pia tulajdonk\u00e9ppen ezt teszi: egy nyugodt, elfogad\u00f3 l\u00e9gk\u00f6r megteremt\u00e9s\u00e9vel seg\u00edt a p\u00e1rnak abban, hogy felismerje saj\u00e1t, \u00faj megold\u00e1sait, amelyekkel a legink\u00e1bb sikeres lehet a megk\u00fczd\u00e9s.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Ilyen felismer\u00e9s lehet, amikor r\u00e1j\u00f6v\u00fcnk, hogy nem m\u0171k\u00f6dik az \u201eugyanabb\u00f3l m\u00e9g t\u00f6bbet\u201d elve, \u00e9s m\u00e1r sokadszorra sem \u00e9r el eredm\u00e9nyt az \u00e1ltalunk sikeresnek hitt probl\u00e9makezel\u00e9si m\u00f3d. Volt egy p\u00e1rter\u00e1pi\u00e1s eset\u00fcnk, amikor a lehangolt feles\u00e9gr\u0151l lepergett a f\u00e9rfi folyamatos optimizmusa, b\u00e1tor\u00edt\u00e1sa. Ha m\u00e9g t\u00f6bb b\u00e1tor\u00edt\u00f3 sz\u00f3t ejt meg a f\u00e9rj, azzal csak az fog er\u0151s\u00f6dni a n\u0151ben, hogy egy\u00e1ltal\u00e1n nem \u00e9rzik \u00e1t az \u0151 f\u00e1jdalm\u00e1t, komolytalannak gondolj\u00e1k az \u0151 gondj\u00e1t. Ekkor m\u00e1r maga a probl\u00e9mamegold\u00e1s is probl\u00e9maforr\u00e1ss\u00e1 v\u00e1lik.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Az \u00f6nkifejez\u00e9s, k\u00fcl\u00f6n\u00f6sk\u00e9ppen az \u0151szinte, val\u00f3di \u00e9rzelmeket kimutat\u00f3 \u00f6nkifejez\u00e9s viszont az egyik legjobb m\u00f3dszer a kapcsolati neh\u00e9zs\u00e9gek elker\u00fcl\u00e9s\u00e9re. P\u00e1runk nem gondolatolvas\u00f3, \u00edgy n\u00e9ha nem \u00e1rt, ha kimondjuk az ig\u00e9nyeinket. A m\u00e1sik hib\u00e1ztat\u00e1sa viszont gyakorlatilag biztos kudarchoz vezet. Att\u00f3l m\u00e9g senki nem fejl\u0151d\u00f6tt, hogy j\u00f3l elmondt\u00e1k neki, mit tesz rosszul \u00e9s miben kellene v\u00e1ltoznia. Ezt elm\u00e9letben mindenki tudja, de valahogy az \u00e9letben m\u00e9gsem siker\u00fcl ezt mindig megsz\u00edvleln\u00fcnk. A mindennapi stressz ugyanis nagyon le tudja mer\u00edteni a konstrukt\u00edv megold\u00e1sokra haszn\u00e1lhat\u00f3 er\u0151forr\u00e1sainkat.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
Az egyik legfontosabb tapasztalatom pedig az, hogy az \u00fagynevezett \u201etranszgener\u00e1ci\u00f3s\u201d, azaz nemzed\u00e9kek k\u00f6z\u00f6tt \u00e1tad\u00f3d\u00f3 tapasztalatoknak milyen nagy ereje van. Pozit\u00edv \u00e9s negat\u00edv \u00e9rtelemben is, er\u0151forr\u00e1sk\u00e9nt \u00e9s akad\u00e1lyoz\u00f3, besz\u0171k\u00edt\u0151 hagyat\u00e9kk\u00e9nt is. Mindenki gener\u00e1ci\u00f3k hossz\u00fa sor\u00e1nak a tapasztalatait hordozza arr\u00f3l, hogy hogyan \u00e9rdemes kezelni a konfliktusokat, \u00edgy gyakorlatilag csal\u00e1di trad\u00edci\u00f3k tal\u00e1lkoznak m\u00e1s csal\u00e1dok attit\u0171dj\u00e9vel k\u00e9t szem\u00e9ly kapcsolat\u00e1n kereszt\u00fcl. Kapcsolataink tulajdonk\u00e9ppen s\u0171r\u0171 sz\u00f6ved\u00e9kei a szem\u00e9lyes tapasztalatoknak \u00e9s a transzgener\u00e1ci\u00f3s stresszkezel\u00e9si strat\u00e9gi\u00e1knak. Ebb\u0151l a t\u00e1rh\u00e1zb\u00f3l nagyr\u00e9szt \u00f6ntudatlanul v\u00e1logatunk az aktu\u00e1lis k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyeknek megfelel\u0151en. De ha siker\u00fcl ezt min\u00e9l ink\u00e1bb tudatos szintre emelni, akkor sokkal hat\u00e9konyabbak lehet\u00fcnk a mindennapok stresszkezel\u00e9s\u00e9ben, \u00fagy, hogy k\u00f6zben a kapcsolataink sem s\u00e9r\u00fclnek gy\u00f3gy\u00edthatatlanul.<\/span><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n
K\u00e9sz\u00edtette: Ma\u00e1r Melinda<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Novemberben egy k\u00e9tr\u00e9szes el\u0151ad\u00e1ssorozat keret\u00e9ben, melynek a Semmelweis Orvost\u00f6rt\u00e9neti M\u00fazeum adott otthont, lehet\u0151s\u00e9g ny\u00edlt a stresszt a p\u00e1rkapcsolatok aspektus\u00e1b\u00f3l megk\u00f6zel\u00edteni. Az el\u0151ad\u00e1son elhangzott gondolatokb\u00f3l szeretn\u00e9k egy kis \u00edzel\u00edt\u0151t ny\u00fajtani az el\u0151ad\u00f3, Dr. Martos Tam\u00e1s (SE EKK – Ment\u00e1lhigi\u00e9n\u00e9 Int\u00e9zet) seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel.\u00a0 Selye J\u00e1nos f\u0151k\u00e9nt a szervezet szintj\u00e9n foglalkozott a stresszel. Ez azonban az el\u0151ad\u00e1s szerint kiterjeszthet\u0151 …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3047,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-185","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=185"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/185\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3047"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=185"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=185"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=185"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}