{"id":182,"date":"2016-02-01T20:14:00","date_gmt":"2016-02-01T20:14:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2016\/02\/01\/belathato-jovo\/"},"modified":"2016-02-01T20:14:00","modified_gmt":"2016-02-01T20:14:00","slug":"belathato-jovo","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2016\/02\/01\/belathato-jovo\/","title":{"rendered":"Bel\u00e1that\u00f3 j\u00f6v\u0151"},"content":{"rendered":"<div>\n<div style=\"clear: both;text-align: left\"><\/div>\n<p><b>A fenti c\u00edm diszkrepanci\u00e1t kelthet a kedves olvas\u00f3ban, ugyanis ha a k\u00e9t sz\u00f3t k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9rtelmezz\u00fck, vagy elmereng\u00fcnk egy\u00fcttes kapcsolatukon, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9rezhet\u0151, hogy valami nem stimmel. Ma m\u00e1r sz\u00e1mtalan olyan tudom\u00e1nyos eszk\u00f6zzel \u00e9s m\u00f3dszerrel rendelkez\u00fcnk, amellyel meghat\u00e1rozhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik egy adott betegs\u00e9g lefoly\u00e1sa, egy gy\u00f3gyszer adott szervezetre kifejtett hat\u00e1sa vagy \u00e9ppen egy orvosi beavatkoz\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 kimenetele. De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha m\u00e1r a kezdetekt\u0151l tudni akarjuk, hogy mire sz\u00e1m\u00edthatunk.<\/b>\n<\/div>\n<p>&nbsp;<\/p>\n<div style=\"text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><b>A fenti c\u00edm diszkrepanci\u00e1t kelthet a kedves olvas\u00f3ban, ugyanis ha a k\u00e9t sz\u00f3t k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9rtelmezz\u00fck, vagy elmereng\u00fcnk egy\u00fcttes kapcsolatukon, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9rezhet\u0151, hogy valami nem stimmel. Ma m\u00e1r sz\u00e1mtalan olyan tudom\u00e1nyos eszk\u00f6zzel \u00e9s m\u00f3dszerrel rendelkez\u00fcnk, amellyel meghat\u00e1rozhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik egy adott betegs\u00e9g lefoly\u00e1sa, egy gy\u00f3gyszer adott szervezetre kifejtett hat\u00e1sa vagy \u00e9ppen egy orvosi beavatkoz\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 kimenetele. De mi t\u00f6rt\u00e9nik akkor, ha m\u00e1r a kezdetekt\u0151l tudni akarjuk, hogy mire sz\u00e1m\u00edthatunk. Mi lenne, ha tudn\u00e1nk, ak\u00e1r a megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9st\u0151l kezd\u0151d\u0151en, hogy eg\u00e9szs\u00e9ges lesz-e a gyermek\u00fcnk &#8211; vagy m\u00e9g messzebb megyek -, ha ak\u00e1r egyes fenot\u00edpusosan is megjelen\u0151 vagy \u00e9pp szellemi tulajdons\u00e1gait is eld\u00f6nthetn\u00e9nk. Jelenlegi lehet\u0151s\u00e9geinket ismerve az ut\u00f3bbi egy el\u00e9gg\u00e9 val\u00f3sz\u00edn\u0171tlennek t\u0171n\u0151 feltev\u00e9s, m\u00e1r ha az ember \u00e9pp nem a Gattaca c\u00edm\u0171 amerikai sci-fit n\u00e9zi, de az, hogy az ut\u00f3dunk genetikai \u00e1llom\u00e1ny\u00e1t m\u00f3dos\u00edtva, egyes \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u0151 betegs\u00e9geket megel\u0151zz\u00fcnk, m\u00e1r nem is t\u0171nik annyira t\u00e1volinak.<\/b><\/div>\n<\/div>\n<p><b>\u00a0<\/b><\/p>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">Az elm\u00e9let, miszerint az ut\u00f3dok min\u00e9l kisebb fejl\u0151d\u00e9si \u00e1llapot\u00e1ban t\u00f6rt\u00e9n\u0151 g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1val elker\u00fclhet\u0151 lenne j\u00f3 n\u00e9h\u00e1ny \u00f6r\u00f6kletes betegs\u00e9g sz\u00e1mtalan kutat\u00f3t \u00e9s tud\u00f3st foglalkoztatott az \u00e9vtizedek sor\u00e1n. Mindezek persze megannyi etikai \u00e9s jogi k\u00e9rd\u00e9st vonnak maguk ut\u00e1n, valamint annak a problematik\u00e1j\u00e1t is, hogy hol \u00e9s hogyan kell megh\u00fazni a hat\u00e1rvonalat a t\u00e1rsadalmilag el\u0151remutat\u00f3 \u00e9s a fejl\u0151d\u00e9st nem k\u00f6zvetlen\u00fcl seg\u00edt\u0151 beavatkoz\u00e1sok k\u00f6z\u00f6tt. \u00c9rtem ez alatt az olyan m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat, amellyel n\u00f6velhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lna a kezelt p\u00e1ciens v\u00e1rhat\u00f3 \u00e9lettartama, ezzel szemben az olyanokat, amely mondjuk \u201ecsak\u201d a sz\u00fcletend\u0151 gyermek szemsz\u00edn\u00e9nek megv\u00e1ltoztat\u00e1s\u00e1ra ir\u00e1nyulna. <\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">N\u00e9h\u00e1ny \u00e9vvel ezel\u0151tt a fenti beavatkoz\u00e1sok elk\u00e9pzelhetetlennek sz\u00e1m\u00edtottak, de az elm\u00falt hetek t\u00f6rt\u00e9n\u00e9seinek f\u00e9ny\u00e9ben ezek egyre ink\u00e1bb val\u00f3s\u00e1gos (ter\u00e1pi\u00e1s) lehet\u0151s\u00e9gk\u00e9nt mer\u00fclhetnek fel, amelyekkel el\u0151bb-ut\u00f3bb sz\u00e1molnunk kell.<\/span><\/div>\n<\/div>\n<div style=\"clear: both;text-align: center\"><\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"font-family: 'times new roman';font-size: 16px;line-height: 1.38\">Kor\u00e1bban sz\u00e1mos kutat\u00e1si ir\u00e1nyvonal \u00f6sszpontos\u00edtott a g\u00e9ntechnol\u00f3gia min\u00e9l r\u00e9szletesebb megismer\u00e9s\u00e9re. Az egyik lehets\u00e9ges \u00fat a genom m\u00f3dos\u00edt\u00e1s\u00e1ra a g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1s kivitelez\u00e9se. Ennek m\u0171k\u00f6d\u00e9si alapelveit a tud\u00f3sok egyes bakt\u00e9riumok eset\u00e9ben figyelt\u00e9k meg, ahol a bakt\u00e9riumok k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 molekul\u00e1k termel\u00e9s\u00e9vel v\u00e9dekeztek az \u0151ket megt\u00e1mad\u00f3 v\u00edrusok ellen. A termelt molekul\u00e1k r\u00e1csatlakoztak a v\u00edrus DNS k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szakaszaira, majd kiv\u00e1gt\u00e1k \u0151ket. Ezt a gondolatot alapul v\u00e9ve a g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1s m\u00e1r \u00e9vtizedek \u00f3ta lehets\u00e9ges \u00e9s l\u00e9tezik, s\u0151t ezen m\u00f3dszer h\u00e1rom \u00e9vvel ezel\u0151tt igen jelent\u0151s m\u00e9rf\u00f6ldk\u00f6v\u00e9hez \u00e9rkezett: Jennifer Doudna \u00e9s Emmanuelle Charpentier munk\u00e1j\u00e1nak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en a g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1s m\u00f3dszere a kor\u00e1bbiakn\u00e1l prec\u00edzebb form\u00e1ban ker\u00fclt kidolgoz\u00e1sra. Ez az \u00fagynevezett CRISPR\/Cas9 technika, amely a fejleszt\u00e9seknek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en j\u00f3val olcs\u00f3bb \u00e9s egyszer\u0171bben kivitelezhet\u0151, mint a kor\u00e1bbi elj\u00e1r\u00e1sok. A CRISPR\/Cas9 technika is a g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1s elv\u00e9n alapszik; ebben az esetben a DNS-hez k\u00f6t\u0151d\u0151 molekul\u00e1k mesters\u00e9gesen ker\u00fclnek el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1sra, c\u00e9lzottan k\u00f6t\u0151dnek a kijel\u00f6lt DNS-szekvenci\u00e1hoz, majd kiv\u00e1gj\u00e1k \u00e9s elt\u00e1vol\u00edtj\u00e1k azt. Ezt k\u00f6vet\u0151en az elt\u00e1vol\u00edtott r\u00e9sznek megfelel\u0151 g\u00e9nszakasz helyes v\u00e1ltozat\u00e1t szintetiz\u00e1lj\u00e1k, bejuttatj\u00e1k a sejtmagba, ahol az be\u00e9p\u00fcl a genomba \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9ges geno- \u00e9s fenot\u00edpust eredm\u00e9nyez.<\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">A m\u00f3dszer m\u0171k\u00f6d\u00e9se vitathatatlan, azonban a felhaszn\u00e1l\u00e1s min\u0151s\u00e9ge \u00e9s az etikai vonatkoz\u00e1sok tiszt\u00e1z\u00e1sa m\u00e1r kem\u00e9nyebb di\u00f3nak sz\u00e1m\u00edt. T\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt emiatt sz\u00e1mos kutat\u00f3 emelte fel a hangj\u00e1t 2015 \u00e1prilis\u00e1ban annak \u00e9rdek\u00e9ben, hogy felsz\u00f3l\u00edts\u00e1k kutat\u00f3t\u00e1rsaikat, sz\u00fcneteltess\u00e9k a hum\u00e1n cs\u00edravonalakat \u00e9rint\u0151 k\u00eds\u00e9rleteket mindaddig, am\u00edg kifejleszt\u00e9sre nem ker\u00fcl egy olyan prec\u00edzebben m\u0171k\u00f6d\u0151 rendszer, amelyn\u00e9l a hibalehet\u0151s\u00e9gek sz\u00e1ma &#8211; \u00edgy a nem hib\u00e1s g\u00e9nszakaszok elt\u00e1vol\u00edt\u00e1sa a hib\u00e1sok helyett &#8211; a minim\u00e1lisra nem cs\u00f6kken. Emellett hangs\u00falyozt\u00e1k, hogy az elj\u00e1r\u00e1s kell\u0151 etikai \u00e9s jogi felt\u00e9telek meghat\u00e1roz\u00e1sa n\u00e9lk\u00fcl sem m\u0171k\u00f6dhet. Mindezek ellen\u00e9re a k\u00eds\u00e9rletek folytat\u00f3dtak. A vizsg\u00e1latok sor\u00e1n \u2013 csak hogy egyet eml\u00edts\u00fcnk a sok k\u00f6z\u00fcl &#8211; egy kutat\u00f3csoportnak siker\u00fclt el\u00e9rnie, hogy HIV-el fert\u0151z\u00f6tt betegek fert\u0151z\u00f6tt T-sejtjeiben a CCR5 receptor kiv\u00e1g\u00e1s\u00e1val cs\u00f6kkents\u00e9k a v\u00edrus k\u00f6t\u0151d\u00e9s\u00e9nek es\u00e9ly\u00e9t. A tov\u00e1bbi vizsg\u00e1latok arra ir\u00e1nyulnak, hogy a hemopoetikus \u0151ssejten bel\u00fcl v\u00e1gj\u00e1k ki a k\u00e9rd\u00e9ses CCR5-receptor g\u00e9nj\u00e9t, \u00edgy elk\u00e9pzel\u00e9seik szerint egy hosszabb t\u00e1v\u00fa hat\u00e1s lenne el\u00e9rhet\u0151.<\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">A permanens kutat\u00e1soknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en 2015 december\u00e9ben egy nemzetk\u00f6zi g\u00e9nedit\u00e1l\u00e1si konferencia ker\u00fclt megrendez\u00e9sre Washingtonban, ahol az Egyes\u00fclt \u00c1llamok, Nagy-Britannia \u00e9s K\u00edna tudom\u00e1nyos akad\u00e9miai munkat\u00e1rsai k\u00e9pviseltett\u00e9k magukat. Itt bejelentett\u00e9k, hogy a CRISPR\/Cas9 m\u00f3dszert siker\u00fclt k\u00f6zel 100%-os pontoss\u00e1g\u00fara fejleszteni\u00fck. Ebb\u0151l k\u00f6vetkezik, hogy az eddigi technikai korl\u00e1tok is led\u0151lni l\u00e1tszanak. A r\u00e9sztvev\u0151 orsz\u00e1gok arra a k\u00f6vetkeztet\u00e9sre jutottak, hogy az alapkutat\u00e1sokat enged\u00e9lyezni kell, valamint, hogy min\u00e9l el\u0151bb le kell fektetni azon etikai norm\u00e1kat, amelyek a genetikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1s felhaszn\u00e1lhat\u00f3s\u00e1g\u00e1ra ir\u00e1nyulnak. <\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">Az eredm\u00e9nyek sem v\u00e1rattak sok\u00e1ig magukra, ugyanis ez \u00e9v janu\u00e1rj\u00e1ban napvil\u00e1got l\u00e1tott egy k\u00eds\u00e9rlet, amelyet a kantoni Sun Yat-sen University kutat\u00f3i publik\u00e1ltak. A k\u00eds\u00e9rletben \u00fagynevezett triplonukle\u00e1ris zig\u00f3t\u00e1kon (olyan petesejtekb\u0151l alakulnak ki, amelyekbe k\u00e9t spermium is bejutott) v\u00e9geztek megfigyel\u00e9seket. A zig\u00f3t\u00e1k fejl\u0151d\u00e9se n\u00e9h\u00e1ny oszt\u00f3d\u00e1s ut\u00e1n le\u00e1llt, teh\u00e1t magzat sosem alakult ki bel\u0151l\u00fck. A vizsg\u00e1lat sor\u00e1n a \u00df-thalassemi\u00e1\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9nt iktatt\u00e1k ki a g\u00e9n\u00e1llom\u00e1nyukb\u00f3l. Azonban az eredm\u00e9nyek m\u00e9g nem t\u00f6lt\u00f6tt\u00e9k be a rem\u00e9lt elv\u00e1r\u00e1sokat. 86 embri\u00f3ban m\u00f3dos\u00edtott\u00e1k a g\u00e9nszakaszt, k\u00f6z\u00fcl\u00fck 71 maradt \u00e9letben, 28-ban siker\u00fclt \u00e1t\u00edrni a hib\u00e1s g\u00e9nt \u00e9s mind\u00f6ssze csak n\u00e9h\u00e1ny esetben sokszoroz\u00f3dott a jav\u00edtott g\u00e9n az embri\u00f3n bel\u00fcl, s\u0151t el\u0151fordult, hogy \u00e9ppen a nem k\u00edv\u00e1nt g\u00e9nszakaszok m\u00f3dosultak, amelyek egy\u00e9b rendelleness\u00e9gekhez vezettek. A kutat\u00f3k ez\u00e9rt kudarcnak nyilv\u00e1n\u00edtott\u00e1k a k\u00eds\u00e9rletet, mindazon\u00e1ltal a megfigyel\u00e9sek m\u00e9gis rem\u00e9nyt adhatnak arra, hogy egyszer e technika tov\u00e1bbfejleszt\u00e9sekor lehet\u0151s\u00e9g\u00fcnk lehet egyes \u00f6r\u00f6kletes megbeteged\u00e9sek megel\u0151z\u00e9s\u00e9re.<\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">A legfrissebb h\u00edrek szerint ennek miel\u0151bbi megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1ra j\u00f3 es\u00e9lyekkel indulhatunk, ugyanis febru\u00e1r elej\u00e9n a HFEA (Human Fertilisation and Embryology Authority) enged\u00e9lyezte a londoni Francis Crick Int\u00e9zetben a hum\u00e1n embri\u00f3kon v\u00e9gzett genetikai m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokat. Az enged\u00e9ly azonban felt\u00e9telekhez k\u00f6t\u00f6tt. A k\u00eds\u00e9rletet t\u00f6bbek k\u00f6z\u00f6tt a mesters\u00e9ges megterm\u00e9keny\u00edt\u00e9s sor\u00e1n fel nem haszn\u00e1lt embri\u00f3kon v\u00e9gezhetik maximum 14 napon kereszt\u00fcl, illetve a vizsg\u00e1latban r\u00e9szt vev\u0151 embri\u00f3k semmilyen k\u00f6r\u00fclm\u00e9nyek k\u00f6z\u00f6tt sem implant\u00e1lhat\u00f3ak. A megfigyel\u00e9s c\u00e9lja a korasz\u00fcl\u00e9s illetve a vet\u00e9l\u00e9s ok\u00e1nak kider\u00edt\u00e9s\u00e9re ir\u00e1nyul. <\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;font-weight: 400;text-decoration: none;vertical-align: baseline\">A HFEA d\u00f6nt\u00e9se nemzetk\u00f6zi szinten nem aratott osztatlan sikert. Sz\u00e1mos kutat\u00f3 \u00e9s eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi szervezet \u00fagy v\u00e9li, ezzel az enged\u00e9llyel v\u00e9g\u00e9rv\u00e9nyesen kiny\u00edlt annak a lehet\u0151s\u00e9ge, amely a tal\u00e1n nem is olyan t\u00e1voli j\u00f6v\u0151ben megteremti annak az eshet\u0151s\u00e9g\u00e9t, hogy el\u0151re meghat\u00e1rozott tulajdons\u00e1gokkal rendelkez\u0151 ut\u00f3dok j\u00f6jjenek a vil\u00e1gra. M\u00e1sok szerint ezen technol\u00f3gia felhaszn\u00e1l\u00e1sa nem v\u00e1rt k\u00f6vetkezm\u00e9nyekkel j\u00e1rhat, amelyek ak\u00e1r gener\u00e1ci\u00f3r\u00f3l-gener\u00e1ci\u00f3ra \u00f6r\u00f6kl\u0151dve, negat\u00edv m\u00f3don befoly\u00e1solhatj\u00e1k a k\u00e9s\u0151bbi t\u00e1rsadalmak eg\u00e9szs\u00e9g\u00fcgyi helyzet\u00e9t. Mindazon\u00e1ltal a g\u00e9nm\u00f3dos\u00edt\u00e1sok jelent\u0151s\u00e9ge \u00e9s annak kedvez\u0151 hat\u00e1sa vitathatatlan. Ha olyan biztons\u00e1gos \u00e9s megb\u00edzhat\u00f3an alkalmazhat\u00f3 m\u00f3dszert siker\u00fclne kifejleszteni, amellyel tetsz\u0151legesen lehetne befoly\u00e1solni az egyes betegs\u00e9gek\u00e9rt felel\u0151s g\u00e9neket, akkor mindenk\u00e9ppen utat kell engedni a fejl\u0151d\u00e9snek. A probl\u00e9ma tal\u00e1n ott v\u00e1lik \u00e9rdekess\u00e9, hogy hol \u00e9s kik lesznek azon szem\u00e9lyek, akik fel\u00fcgyeletet \u00e9s korl\u00e1tot tudnak szabni a tudom\u00e1ny el\u0151ret\u00f6r\u00e9s\u00e9nek.<\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;text-decoration: none;vertical-align: baseline\"><b>Mikort\u00f3l v\u00e1lik indokoltt\u00e1 vagy opcion\u00e1liss\u00e1 a genetikai beavatkoz\u00e1s \u00e9s egy\u00e1ltal\u00e1n baj-e az, ha az ember szeretn\u00e9 meghat\u00e1rozni az ut\u00f3dja g\u00e9njeit mindenf\u00e9le ismert betegs\u00e9g n\u00e9lk\u00fcl, csak az\u00e9rt, mert neki \u00fagy tetszik? Szabad-e Istent j\u00e1tszani \u00e9s a m\u00f3dos\u00edt\u00e1sokkal belesz\u00f3lni a term\u00e9szet \u00f6nmag\u00e1t fenntart\u00f3 \u00e9s szelekt\u00e1l\u00f3 rendszer\u00e9be? A feltett k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1sa val\u00f3sz\u00edn\u0171leg egy egyszer\u0171 eld\u00f6ntend\u0151 k\u00e9rd\u00e9s megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1n\u00e1l \u00e1rnyaltabb. Lehets\u00e9ges, hogy egyszer, valahol, valamikor, valamely apr\u00f3, m\u00e9g meg nem sz\u00fcletett \u00e9l\u0151 szervezet agyi sejtjeiben fogalmaz\u00f3dnak majd meg a v\u00e1laszok. Ak\u00e1r az\u00e9rt mert \u0151 \u00fagy gondolja, ak\u00e1r mert \u00fagy kell gondolnia.<\/b><\/span><\/div>\n<\/div>\n<div dir=\"ltr\" style=\"line-height: 1.38;margin-bottom: 10pt;margin-top: 0pt;text-align: justify\">\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;text-decoration: none;vertical-align: baseline\"><b>Sz\u00f6veg: B\u00e1r\u00e1ndi D\u00f3ra<\/b><\/span><\/div>\n<div style=\"text-align: left\"><span style=\"background-color: transparent;color: black;font-family: 'times new roman';font-size: 16px;font-style: normal;font-variant: normal;text-decoration: none;vertical-align: baseline\"><b>Illusztr\u00e1ci\u00f3: Fekete Aimie<\/b><\/span><\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"<p>A fenti c\u00edm diszkrepanci\u00e1t kelthet a kedves olvas\u00f3ban, ugyanis ha a k\u00e9t sz\u00f3t k\u00fcl\u00f6n-k\u00fcl\u00f6n \u00e9rtelmezz\u00fck, vagy elmereng\u00fcnk egy\u00fcttes kapcsolatukon, akkor val\u00f3sz\u00edn\u0171leg \u00e9rezhet\u0151, hogy valami nem stimmel. Ma m\u00e1r sz\u00e1mtalan olyan tudom\u00e1nyos eszk\u00f6zzel \u00e9s m\u00f3dszerrel rendelkez\u00fcnk, amellyel meghat\u00e1rozhat\u00f3v\u00e1 v\u00e1lik egy adott betegs\u00e9g lefoly\u00e1sa, egy gy\u00f3gyszer adott szervezetre kifejtett hat\u00e1sa vagy \u00e9ppen egy orvosi beavatkoz\u00e1s v\u00e1rhat\u00f3 kimenetele. &hellip;<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3037,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-182","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=182"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/182\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3037"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=182"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=182"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=182"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}