{"id":179,"date":"2016-02-11T21:09:00","date_gmt":"2016-02-11T21:09:00","guid":{"rendered":"http:\/\/www.szinapszis.org\/2016\/02\/11\/gondolkodom-tehat-beszelek\/"},"modified":"2016-02-11T21:09:00","modified_gmt":"2016-02-11T21:09:00","slug":"gondolkodom-tehat-beszelek","status":"publish","type":"post","link":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/2016\/02\/11\/gondolkodom-tehat-beszelek\/","title":{"rendered":"Gondolkodom, teh\u00e1t besz\u00e9lek"},"content":{"rendered":"
\n
<\/div>\n
Dr. Pl\u00e9h Csaba, Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas pszichol\u00f3gus-nyelv\u00e9sszel besz\u00e9lgett\u00fcnk.<\/div>\n

<\/a>\n<\/div>\n

\n
A XIX. sz\u00e1zadi h\u00edres nyelvtud\u00f3s, M\u00fcller Miksa Felolvas\u00e1saiban tal\u00e1lhatjuk az egyik legjobb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st a gondolatok \u00e9s a besz\u00e9d \u2013 mint az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s egy lehets\u00e9ges met\u00f3dusa \u2013 k\u00f6z\u00f6tt fellelhet\u0151 kapcsolatra: \u201ea gondolat hangtalan besz\u00e9d, a sz\u00f3 a megtestes\u00fclt gondolat\u201d. Enyhe ir\u00f3ni\u00e1val felmer\u00fclhet benn\u00fcnk, hogy a c\u00edmbeli \u00e1ll\u00edt\u00e1st megford\u00edtva kor\u00e1ntsem olyan egy\u00e9rtelm\u0171 a k\u00e9t cselekv\u00e9s k\u00f6z\u00f6tt l\u00e9v\u0151 viszony. Azonban az \u201e\u00fcres fecseg\u00e9s\u201d-nek is megvan a maga szerepe a t\u00e1rsas\u00e1gi \u00e9letben, noha p\u00e1ran nem felt\u00e9tlen \u00e9rezz\u00fck ennek fontoss\u00e1g\u00e1t. Az embernek, mint k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9nynek, l\u00e9teleme a kommunik\u00e1ci\u00f3. Ez\u00e1ltal k\u00e9pezz\u00fck le az \u00e1ltalunk \u00e9rz\u00e9kelt val\u00f3s\u00e1got, kategoriz\u00e1ljuk \u00e9s min\u0151s\u00edtj\u00fck a minket k\u00f6r\u00fclvev\u0151 vil\u00e1got, m\u00faltat, j\u00f6v\u0151t, \u00e9s kult\u00far\u00e1t teremt\u00fcnk szavainkkal. A nagy k\u00e9rd\u00e9s az, hogy mik\u00e9nt siker\u00fclt ezt a modern civiliz\u00e1ci\u00f3 alapjait meghat\u00e1roz\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00fcnket ilyen mesteri fokra fejleszteni? Mit\u0151l ilyen v\u00e1ltozatosak a k\u00fcl\u00f6nf\u00e9le nyelvek?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
A t\u00e9ma szak\u00e9rt\u0151j\u00e9t, Dr. Pl\u00e9h Csab\u00e1t, Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas pszichol\u00f3gus-nyelv\u00e9szt k\u00e9rtem fel a fontosabbnak v\u00e9lt k\u00e9rd\u00e9sek megv\u00e1laszol\u00e1s\u00e1ra.<\/b><\/div>\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Mi sarkallta arra, hogy a pszichol\u00f3gia ut\u00e1n a nyelv\u00e9szettel is foglalkozzon?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvek ir\u00e1nti \u00e9rdekl\u0151d\u00e9sem gyerekkoromb\u00f3l fakad. Dunabogd\u00e1nyban n\u0151ttem fel, mely akkor m\u00e9g egy k\u00e9tnyelv\u0171 falu volt: a sv\u00e1bok lakta r\u00e9szeken az \u201eutca nyelve\u201d a sv\u00e1b volt, m\u00edg a magyar anyanyelv\u0171ek magyarul besz\u00e9ltek. Az iskol\u00e1ban term\u00e9szetesen magyarul folyt a tan\u00edt\u00e1s, de a faluban \u00e9l\u0151 kisebb k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gek a priv\u00e1t szf\u00e9r\u00e1jukon bel\u00fcl m\u00e1r a saj\u00e1t nyelv\u00fck\u00f6n besz\u00e9ltek. Egy kisgyerek sz\u00e1m\u00e1ra nagyon k\u00fcl\u00f6n\u00f6s \u00e9s nehezen \u00e9rthet\u0151, hogy egyszerre t\u00f6bb nyelv l\u00e9tezik, s ez elkezdett szem\u00e9lyesen is \u00e9rdekelni.\u00a0 Ez az \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s 20 \u00e9v m\u00falva t\u00e9rt vissza. Mikor tan\u00e1rseg\u00e9d voltam a pszichol\u00f3gia tansz\u00e9ken a 70-es \u00e9vek elej\u00e9n, a modern pszichol\u00f3gi\u00e1ban v\u00e9gbement egy forradalmi v\u00e1ltoz\u00e1s, melyet a kognit\u00edv pszichol\u00f3gia megjelen\u00e9sek\u00e9nt szoktunk \u00e9rtelmezni. Ennek egy vez\u00e9rgondolata a modern nyelv\u00e9szetb\u0151l eredeztethet\u0151, mely szerint a nyelv az egyes emberek fej\u00e9ben lek\u00e9pez\u0151d\u0151 rendszer. Mindannyian \u201ekis nyelv\u00e9szek\u201d vagyunk, s ett\u0151l v\u00e1lnak a nyelv\u00e9szeti k\u00e9rd\u00e9sek v\u00e9g\u00fcl pszichol\u00f3giai k\u00e9rd\u00e9sekk\u00e9. \u00cdgy sz\u00fcletett meg a pszicholingvisztika. Ennek a nyelv\u00e9szett\u00f6rt\u00e9neti fordul\u00f3pontnak a hat\u00e1s\u00e1ra iratkoztam be a nyelv\u00e9szeti szakra, \u00edgy j\u00f6tt l\u00e9tre az az abszurd helyzet: ugyanazon az egyetemen voltam egyszerre tan\u00e1rseg\u00e9d \u00e9s hallgat\u00f3.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Kijelenthet\u0151-e az, hogy az emberekn\u00e9l a megismer\u00e9s kiz\u00e1r\u00f3lag a nyelvi megismer\u00e9sre szor\u00edtkozik?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0Ez egy \u00e9rdekes k\u00e9rd\u00e9s; \u00e9n nem mondan\u00e1m azt, hogy csakis a nyelv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel ismerj\u00fck meg a vil\u00e1got, hiszen megannyi \u00e9rz\u00e9ki benyom\u00e1s \u00e9r benn\u00fcnket m\u00e1r csecsem\u0151korunkt\u00f3l fogva. Egy t\u00e1rgy erezetts\u00e9ge, mint\u00e1zata \u00e9s a t\u00f6bbi fizik\u00e1lis val\u00f3j\u00e1ban megtapasztalhat\u00f3 objektum nem adhat\u00f3 vissza hitelesen puszt\u00e1n a szavak szintj\u00e9n. Ugyan az egyik legfontosabb r\u00f6gz\u00edt\u0151 \u00e9s tov\u00e1bbad\u00f3 rendszer\u00fcnk a nyelv, illetve egy saj\u00e1tos \u201ecsomagol\u00f3rendszer\u201d is egy\u00fattal, de ez nem jelenti azt, hogy csak a nyelv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel menne v\u00e9gbe a megismer\u00e9s. Agys\u00e9r\u00fcltekn\u00e9l, bizonyos t\u00edpus\u00fa af\u00e1zi\u00e1sokn\u00e1l j\u00f3l megfigyelhet\u0151, hogy a gondolkod\u00e1si funkci\u00f3juk s\u00e9rtetlen lehet, mik\u00f6zben nem tudnak besz\u00e9lni.<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Ezt hogyan lehet megfigyelni?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0P\u00e9ld\u00e1nak hozn\u00e1m fel egy nagyon m\u0171velt pap eset\u00e9t, aki epilepszi\u00e1s volt, \u00e9s a rohamok alatt mindig elvesz\u00edtette a nyelvi k\u00e9pess\u00e9geit, de a rohamok k\u00f6zben is tudott int\u00e9zkedni, cselekv\u0151k\u00e9pes maradt. \u00c9pp egy sz\u00e1lloda port\u00e1j\u00e1n regisztr\u00e1lt, amikor j\u00f6tt egy roham, ennek ellen\u00e9re mutogat\u00e1ssal k\u00e9pes volt meg\u00e9rtetni mag\u00e1t a recepci\u00f3ssal. Teh\u00e1t a gondolata, sz\u00e1nd\u00e9ka, hogy regisztr\u00e1lni akar, nem veszett el, csak a kifejez\u00e9se s\u00e9r\u00fclt.<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Egy adott nyelv strukt\u00far\u00e1ja mik\u00e9ppen befoly\u00e1solhatja a nyelv besz\u00e9l\u0151inek a gondolkod\u00e1s\u00e1t? Visszahat-e az anyanyelv a gondolkod\u00e1si mint\u00e1zatokra?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n
\n
\u00a0Ez egy klasszikus, visszat\u00e9r\u0151 k\u00e9rd\u00e9se az eur\u00f3pai pszicholingvisztik\u00e1nak. Egy 19. sz\u00e1zadi porosz nyelv\u00e9sz, eszt\u00e9ta, b\u00e1r\u00f3 Wilhelm von Humboldt fogalmazta meg azt a k\u00e9tarc\u00fa eszm\u00e9t, hogy az \u00f6sszes emberi nyelv egy v\u00e1ltozat az emberi szellem nyelvalkot\u00f3 k\u00e9pess\u00e9g\u00e9re. Teh\u00e1t mindben van valami k\u00f6z\u00f6s, \u00e1m a k\u00f6z\u00f6s pontok mellett minden nyelv egy saj\u00e1tos vil\u00e1gk\u00e9pet, vil\u00e1gtagol\u00e1st hoz l\u00e9tre. Ez a k\u00e9rd\u00e9s, hogy a k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelveken val\u00f3 besz\u00e9d elt\u00e9r\u0151 gondolkod\u00e1sm\u00f3ddal j\u00e1r-e egy\u00fctt, mai napig vita t\u00e1rgya. Ennek egyszer\u0171 p\u00e9ld\u00e1ja a t\u00e9ri viszonyok tagol\u00e1sa: vajon m\u00e1sk\u00e9nt jelenik-e meg a \u201eh\u00e1zon, h\u00e1zban\u201d szavak \u00e9rtelme egy magyar ember fej\u00e9ben, mint egy angol\u00e9ban az \u201eon the house, in the house\u201d kifejez\u00e9sek hallat\u00e1n? Az angolban k\u00fcl\u00f6n prepoz\u00edci\u00f3val jelezz\u00fck a t\u00e9ri viszonyokat, m\u00edg a magyarban toldal\u00e9kk\u00e9nt hozz\u00e1ragasztjuk a f\u0151n\u00e9vhez. Vajon a t\u00e9rl\u00e1t\u00e1sra van-e hat\u00e1saa k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvtani szab\u00e1lyoknak? B\u00e1r minden nyelvre igaz az, hogy a hat\u00e1roz\u00f3 ragok ir\u00e1nyh\u00e1rmass\u00e1ga \u2013 a statikus hely (ban\/ben), a c\u00e9l (ba\/be) \u00e9s a kiindul\u00f3 pont (b\u00f3l\/b\u0151l) m\u00e1sk\u00e9ppen k\u00f3dol\u00f3dik, a magyarhoz hasonl\u00f3 nyelvekben (ahol el\u0151\u00edr\u00e1s az al\u00e1bbi hat\u00e1roz\u00f3 ragok k\u00f6z\u00fcl val\u00f3 v\u00e1laszt\u00e1s) egy olyan tendencia jelenik meg m\u00e1r pici gyerekkorban, amelyben a c\u00e9lr\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s \u00e9s a c\u00e9lk\u00f6zpont\u00fas\u00e1g er\u0151teljesebb, mint a forr\u00e1s figyelembe v\u00e9tele.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
R\u00f6viden \u00f6sszefoglalva, ma egy enyh\u00edtett hat\u00e1sban hisz\u00fcnk: az emberi gondolkod\u00e1snak egyetemes szab\u00e1lyszer\u0171s\u00e9gei vannak, \u00e9s az egyes nyelvek elt\u00e9r\u00e9sei ezeket az \u00e1ltal\u00e1nos pontokat finoman behangolj\u00e1k. Egy angol gyerek sz\u00e1m\u00e1ra ugyan\u00fagy a cselekv\u00e9s c\u00e9lja a legfontosabb, mint egy magyar gyerek sz\u00e1m\u00e1ra, csak egy magyar gyerekn\u00e9l ez a priorit\u00e1s \u2013 a k\u00f6telez\u0151 k\u00f3dol\u00e1s r\u00e9v\u00e9n \u2013 m\u00e9g kiemelked\u0151bb. \u00cdgy a val\u00f3s\u00e1got mindk\u00e9t gyerek egy kicsit m\u00e1sk\u00e9ppen k\u00e9pezi le, de ez csup\u00e1n a finom be\u00e1ll\u00edt\u00e1si elt\u00e9r\u00e9sekb\u0151l ad\u00f3dik.<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Az \u00e1llatvil\u00e1gban a fejlett kommunik\u00e1ci\u00f3 a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gben \u00e9l\u0151kre jellemz\u0151 legink\u00e1bb. A k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi l\u00e9t \u00e9s a kialakult jelz\u00e9si rendszerek mennyiben befoly\u00e1solt\u00e1k az \u00e1llatok kognit\u00edv k\u00e9pess\u00e9geit? Egy\u00e1ltal\u00e1n besz\u00e9lhet\u00fcnk-e ilyen k\u00e9pess\u00e9gekr\u0151l p\u00e9ld\u00e1ul a m\u00e9hek eset\u00e9ben?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0A m\u00e9heknek ugyan egy nagyon bonyolult jelrendszer\u00fck van, de ez egyben nagyon konzervat\u00edv is. Nem v\u00e1ltozik annak f\u00e9ny\u00e9ben, hogy tavaly milyen volt p\u00e9ld\u00e1ul az ak\u00e1cvir\u00e1gz\u00e1s. \u00cdgy nem lesz m\u00faltjuk a meg\u00e9lt tapasztalatok alapj\u00e1n, amit tov\u00e1bbadhatn\u00e1nak. Az embereknek nem egyszer\u0171 k\u00f6z\u00f6ss\u00e9g\u00fck van, ahol aktu\u00e1lis \u00e9lm\u00e9nyek megoszt\u00e1sa folyik, mint a m\u00e9hek eset\u00e9ben. Az emberi nyelv t\u00f6bb, mint egyszer\u0171 kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszer; a nyelv seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel kateg\u00f3ri\u00e1kat hozunk l\u00e9tre, p\u00e9ld\u00e1ul eg\u00e9sz m\u00e1s k\u00e9p jelenik meg a partner\u00fcnk fej\u00e9ben, ha egy bizonyos v\u00edzszintes fel\u00fclet\u0171 t\u00e1rgyat sz\u00e9kk\u00e9nt, vagy asztalk\u00e9nt nevez\u00fcnk meg. Ezeket a kateg\u00f3ri\u00e1kat egy bizonyos logikai rendszer alapj\u00e1n szerkesztj\u00fck mondatokba. A kateg\u00f3riaalkot\u00e1s azonban csak az egyik jellegzetess\u00e9ge a nyelvnek. Ha azt mondom, hogy a ravasz kutya ellopta a g\u0151z\u00f6lg\u0151 h\u00fast, nem puszt\u00e1n egy t\u00e9ny\u00e1ll\u00e1st k\u00f6zvet\u00edtek, hanem min\u0151s\u00edtek is, mind az ig\u00e9vel, mind a t\u00f6bbi mell\u00e9kn\u00e9vvel. Teh\u00e1t a mi kommunik\u00e1ci\u00f3s rendszer\u00fcnk ezen saj\u00e1toss\u00e1gai miatt t\u00f6bb, mint egyszer\u0171 k\u00f6zl\u00e9s. Az aktu\u00e1lis helyzett\u0151l val\u00f3 elt\u00e1volod\u00e1sunknak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en k\u00e9pesek vagyunk tov\u00e1bb\u00e1 a m\u00faltr\u00f3l \u00e9s a j\u00f6v\u0151r\u0151l is besz\u00e9lni. Az \u00e1llatoknak kollekt\u00edv m\u00faltjuk nincs, csak amit \u00e9let\u00fck sor\u00e1n megtanultak; az, mint egy szem\u00e9lyes m\u00falt befoly\u00e1solja a j\u00f6v\u0151beni cselekedeteiket.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Az aktu\u00e1lis vil\u00e1gnyelvb\u0151l, az angolb\u00f3l be\u00e1raml\u00f3 j\u00f6vev\u00e9nyszavak mennyiben befoly\u00e1solj\u00e1k egy adott nyelv sz\u00f3k\u00e9szlet\u00e9t?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Minden korszaknak m\u00e1s a vil\u00e1gnyelve. Volt m\u00e1r a latin, francia, majd a n\u00e9met, most pedig az angol. Mi az oka ezen nyelvek siker\u00e9nek? Sok\u00e1ig azt gondolt\u00e1k, hogy ez a politikai-gazdas\u00e1gi hatalommal f\u00fcgg \u00f6ssze, de enn\u00e9l egy kicsit bonyolultabb a helyzet. \u00c1ltal\u00e1ban azok a nyelvek terjednek el, amelyekben r\u00f6videk a szavak. Ez azzal j\u00e1r egy\u00fctt, hogy a szavakon bel\u00fcl is sokkal kevesebb a nyelvtani kacif\u00e1nt. Vegy\u00fcnk egy p\u00e9ldamondatot: Csal\u00f3dtam a bar\u00e1taimban. A bar\u00e1taimban sz\u00f3 \u00f6t k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 nyelvtani elemb\u0151l \u00e1ll, teh\u00e1t \u00f6t nyelvtani m\u0171veletet kell elv\u00e9geznem ahhoz, hogy meg\u00e9rtsem ezt a sz\u00f3t. Angolul ez h\u00e1rom k\u00fcl\u00f6n sz\u00f3 lenne (in my friends). A vil\u00e1gnyelvekre jellemz\u0151, hogy a legt\u00f6bb ember feln\u0151tt kor\u00e1ban tanulja meg \u0151ket. Feln\u0151ttk\u00e9nt sokkal nehezebb megtanulni a szavak ragoz\u00e1s\u00e1t, ez\u00e9rt ezek az \u00fan. \u201eizol\u00e1l\u00f3\u201d nyelvek \u2013 amelyek a viszony\u00edt\u00f3 elemeket k\u00fcl\u00f6n szavakk\u00e1 teszik \u2013 k\u00f6zt\u00fck az angol, k\u00f6nnyebben terjednek el, mint vil\u00e1gnyelvek. A sz\u00f3kincsre \u00e1tt\u00e9rve egy saj\u00e1tos alku, vagy kiegyenl\u00edt\u0151 hat\u00e1s van a grammatika \u00e9s a sz\u00f3kincs k\u00f6zt. Azoknak a nyelveknek, amelyek egy-egy szavukon sok grammatikai szab\u00e1lyt haszn\u00e1lnak, mint p\u00e9ld\u00e1ul a magyar, a sz\u00f3kincse viszonylag kisebb. Standard sz\u00f6vegk\u00e9nt a Bibli\u00e1t szokt\u00e1k haszn\u00e1lni, mint viszony\u00edt\u00e1si alapot. Ennek sor\u00e1n der\u00fclt ki, hogy az angol ford\u00edt\u00e1sban sokkal t\u00f6bbf\u00e9le kifejez\u00e9s szerepel, mint a magyarban vagy a finnben ugyanabban a bibliai sz\u00f6vegben. Egyszer\u0171en az\u00e9rt, mert mi a nyelvtani viszony\u00edt\u00f3 elemekkel finom\u00edtjuk a k\u00f6zl\u00e9st, amely \u00e1ltal sz\u00f3k\u00e9pz\u00e9s is t\u00f6rt\u00e9nik, ez\u00e1ltal kevesebb sz\u00f3ra van sz\u00fcks\u00e9g\u00fcnk. Ahol viszont h\u00edj\u00e1n vannak ezeknek a nyelvtani finom\u00edtgat\u00e1soknak, ott a hi\u00e1nyt a t\u00f6bbf\u00e9le sz\u00f3t\u0151vel kompenz\u00e1lj\u00e1k. Egy nagy nemzetk\u00f6zi nyelv terjed\u00e9s\u00e9ben fontos l\u00e9pcs\u0151fok, amikort\u00f3l az idegen szavak j\u00f6vev\u00e9nyszavakk\u00e1 avanzs\u00e1lnak. Mintak\u00e9nt vegy\u00fck ezt a mondatot: Odaadtam a pendrive-ot. A pendrive kifejez\u00e9st p\u00e1r \u00e9ve haszn\u00e1ljuk, \u00e9s amikort\u00f3l elkezdt\u00fck magyarul ragozni, akkort\u00f3l sz\u00e1m\u00edtjuk j\u00f6vev\u00e9nysz\u00f3nak. \u00cdgy ez a sz\u00f3 m\u00e1r a magyar nyelv r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 v\u00e1lt. Vitatkozhatunk a helyes\u00edr\u00e1s\u00e1n, de e pillanatban nem ez a l\u00e9nyeg, hanem az, hogy m\u00e1r a magyar hangrendnek megfelel\u0151en ragozzuk. A nyelv az \u00faj sz\u00f3kincselemeket \u201elegy\u0171ri\u201d, saj\u00e1t r\u00e9sz\u00e9v\u00e9 teszi. Ennek a g\u00e1tl\u00e1stalan involv\u00e1l\u00f3d\u00e1snak a h\u00e1tul\u00fct\u0151je, hogy meggondolatlanul vehet\u00fcnk \u00e1t nem pontosan ismert jelent\u00e9s\u0171, f\u00e9lreford\u00edtott idegen szavakat. Ugyanakkor \u00e9n ezt nem tartom t\u00fal dr\u00e1mai folyamatnak, t\u00e1mogatom a j\u00f6vev\u00e9nyszavak megjelen\u00e9s\u00e9t. Ellenben, ha az idegen szavak sok\u00e1ig idegen szavak maradnak, az m\u00e1r probl\u00e9m\u00e1sabb.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
\u201cA nyelvek egy \u00e1lland\u00f3 k\u00f6rforg\u00e1sban vannak,<\/div>\n<\/div>\n
\n
ingadoznak a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s a prof\u00e1n kifejez\u00e9sm\u00f3d<\/div>\n<\/div>\n
\n
k\u00f6z\u00f6tt, idomulva a mindennapi ig\u00e9nyekhez.\u201d<\/div>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek, okostelefonok vil\u00e1g\u00e1ban milyen vesz\u00e9lyek leselkednek a sz\u00f3kincsre, a nyelvtani szab\u00e1lyok betart\u00e1s\u00e1ra?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0Az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g megjelen\u00e9se p\u00e1r ezer \u00e9vvel ezel\u0151tt ugyanilyen sarkalatos pont volt a t\u00f6rt\u00e9nelemben. A nagy mes\u00e9l\u0151k m\u00e9g mindent fejb\u0151l tudtak. Sok vita folyik arr\u00f3l, hogy az Ili\u00e1sz \u00e9s az Od\u00fcsszeia sz\u00f3beli avagy m\u00e1r \u00edrott eposzok voltak-e, illetve hogyan mutatj\u00e1k az \u00e1tmenetet a sz\u00f3belis\u00e9gb\u0151l az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9gbe. Az \u00edr\u00e1sbelis\u00e9g, m\u00e9g ink\u00e1bb a nyomtat\u00e1s elterjed\u00e9s\u00e9vel azok a t\u00f6rt\u00e9netek, melyeket csak egy-k\u00e9t j\u00f3 mem\u00f3ri\u00e1j\u00fa ember tudott, k\u00f6zvetlen\u00fcl el\u00e9rhet\u0151v\u00e9 v\u00e1ltak a t\u00f6megek sz\u00e1m\u00e1ra. A mai technol\u00f3giai eszk\u00f6z\u00f6kre r\u00e1t\u00e9rve ezek tehermentes\u00edt\u0151 szerepe vitathatatlan. Ugyanakkor 15 \u00e9vvel ezel\u0151tt sokkal t\u00f6bb telefonsz\u00e1mot tudtunk fejb\u0151l, mint ma. \u00c9n nem mern\u00e9k j\u00f3slatokba bocs\u00e1tkozni arr\u00f3l, hogy ez a k\u00f6nnyebbs\u00e9g pozit\u00edv vagy negat\u00edv hat\u00e1s\u00fa lesz-e az emberis\u00e9g sz\u00e1m\u00e1ra. Ma alapvet\u0151en van egyfajta f\u00e9lelem, f\u0151k\u00e9nt a pedag\u00f3gusok r\u00e9sz\u00e9r\u0151l. Nem szabad viszont szem el\u0151l t\u00e9veszten\u00fcnk, hogy az inform\u00e1ci\u00f3szerz\u00e9si lehet\u0151s\u00e9gek szempontj\u00e1b\u00f3l ma sokkal kedvez\u0151bb helyzetben vagyunk, mint 15 \u00e9vvel ezel\u0151tt. A technol\u00f3giai v\u00edvm\u00e1nyok nagy el\u0151rel\u00e9p\u00e9st jelentenek nem csak az inform\u00e1ci\u00f3 t\u00e1rol\u00e1sa, hanem az \u00faj inform\u00e1ci\u00f3k korl\u00e1tok n\u00e9lk\u00fcli leh\u00edv\u00e1sa ter\u00e9n is.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Azokban az orsz\u00e1gokban, ahol m\u00e1r bevezett\u00e9k az iskol\u00e1kban a sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9peken val\u00f3 jegyzetel\u00e9st, \u00edgy sz\u00fcks\u00e9gtelenn\u00e9 v\u00e1lt a k\u00e9zzel \u00edr\u00e1s megtan\u00edt\u00e1sa, az a tapasztalat, hogy a gyerekek helyes\u00edr\u00e1sa, sz\u00f6veg\u00e9rtelmez\u00e9se rosszabb, mint az id\u0151sebb gener\u00e1ci\u00f3\u00e9\u2026<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0Ezt a jelens\u00e9get m\u00e1r sok kult\u00farpesszimista megfogalmazta. T\u00e9ny, hogy a k\u00e9perny\u0151re val\u00f3 f\u00f3kusz\u00e1l\u00e1s, az egyes oldalak k\u00f6zti ugr\u00e1l\u00e1s fel\u00fcletesebb olvas\u00e1st \u00e9s feldolgoz\u00e1st eredm\u00e9nyez. A feldolgoz\u00e1s hi\u00e1nyoss\u00e1ga miatt ezek a gyerekek kev\u00e9sb\u00e9 lesznek k\u00e9pesek a saj\u00e1t szavaikkal elmondani egy t\u00f6rt\u00e9netet, mivel nem v\u00e1lt a saj\u00e1tjukk\u00e1 az elbesz\u00e9l\u00e9s. Ezt cs\u00f6kkentend\u0151, olyan feladatokat kell csatolni az olvasand\u00f3 sz\u00f6vegekhez, amik ig\u00e9nylik az \u00edr\u00e1s gondolati feldolgoz\u00e1s\u00e1t, \u00e9rtelmez\u00e9s\u00e9t. Az angol szleng ma vir\u00e1gkor\u00e1t \u00e9li a fiatalok k\u00f6r\u00e9ben, ennek kik\u00fcsz\u00f6b\u00f6l\u00e9s\u00e9re alkalmas lehet az iskolai fogalmaz\u00e1sok sz\u00f3kincsgazdags\u00e1g\u00e1nak jutalmaz\u00e1sa. A kreat\u00edv \u00edr\u00e1s tan\u00edt\u00e1sa egy j\u00f3 lehet\u0151s\u00e9g a k\u00f6zoktat\u00e1sb\u00f3l kiker\u00fclt fiatal feln\u0151ttek, egyetemist\u00e1k fogalmaz\u00e1si st\u00edlus\u00e1nak csiszol\u00e1s\u00e1ra, a szakmai k\u00e9pzetts\u00e9gnek megfelel\u0151 terminus technicusok helyes haszn\u00e1lat\u00e1nak megtanul\u00e1s\u00e1ra.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
<\/a><\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Elmondhat\u00f3-e az, hogy azok a gyerekek, akiknek sok mes\u00e9t olvastak, gazdagabb sz\u00f3kinccsel \u00e9s jobb kifejez\u0151k\u00e9pess\u00e9ggel rendelkeznek kort\u00e1rsaikhoz k\u00e9pest? Illetve igaz-e az feltev\u00e9s, miszerint, ha valaki j\u00f3 matekos, akkor nyelvtanb\u00f3l is j\u00f3l teljes\u00edt?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0A mes\u00e9k \u00e9rdeme a nyelvi fejl\u0151d\u00e9s ter\u00e9n vitathatatlan, \u00e1m nemcsak emiatt fontosak. Mese \u00e1ltal tanul meg a gyerek k\u00e9pzelete seg\u00edts\u00e9g\u00e9vel j\u00e1tszani a vil\u00e1ggal. A mes\u00e9ben ugyan furcsa dolgok t\u00f6rt\u00e9nnek, de nem elk\u00e9pzelhetetlen\u00fcl furcs\u00e1k. Ez\u00e1ltal a mese a fant\u00e1zi\u00e1val \u00e9s a val\u00f3ss\u00e1ggal val\u00f3 j\u00e1t\u00e9knak egy izgalmas terepe. Az iskol\u00e1ba beker\u00fclve igaz, hogy a matekos \u00e9sszel meg\u00e1ldottak j\u00f3k a nyelv szerkezeti mozzanatainak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9ben, az elm\u00e9leti nyelvtanban; de ez nem felt\u00e9tlen j\u00e1r egy\u00fctt a v\u00e1laszt\u00e9kos besz\u00e9ddel. A sz\u00f3kincset, t\u00e1rsalg\u00e1si k\u00e9pess\u00e9get nem a matematikai tehets\u00e9g hat\u00e1rozza meg.<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Egyesek szerint akkor mondhat valaki mag\u00e1\u00e9nak egy nyelvet, ha azon a nyelven tud m\u00e1r gondolkodni, \u00e1lmodni. Ez mennyire igaz?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0Az, hogy mikort\u00f3l v\u00e1lik versenyt\u00e1rs\u00e1v\u00e1 az anyanyelvnek egy \u00faj nyelv, csak a haszn\u00e1latt\u00f3l f\u00fcgg. \u00c9n el\u00e9g j\u00f3l tudok angolul \u00e9s franci\u00e1ul is, de itthon m\u00e9gis magyarul gondolkodom. Ahhoz, hogy \u00e1tv\u00e1ltsak ezekre a nyelvekre gondolati szinten is, legal\u00e1bb k\u00e9t-h\u00e1rom h\u00f3napot kell egy k\u00fclf\u00f6ldi v\u00e1rosban elt\u00f6ltenem.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
Igaz-e Sz\u00e9chenyi Istv\u00e1n mond\u00e1sa, miszerint \u201enyelv\u00e9ben \u00e9l a nemzet\u201d?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0A hagyom\u00e1ny\u0151rz\u00e9s, ami a kult\u00fara k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 szintjein k\u00e9pes megval\u00f3sulni, sz\u00e9p tev\u00e9kenys\u00e9g, de nem sz\u00fcks\u00e9gszer\u0171. Ha megn\u00e9zz\u00fck az egyes n\u00e9peket, mind k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 strat\u00e9gi\u00e1t alkalmaztak. A magyarok \u00e9s a finnek a szl\u00e1v \u00e9s n\u00e9met, illetve szl\u00e1v \u00e9s skandin\u00e1v nyelvi k\u00f6zegek ellen\u00e9re megtartott\u00e1k a saj\u00e1t nyelv\u00fcket. Ellenben egy m\u00e1sik kis kult\u00fara, az angolsz\u00e1sz vil\u00e1g sz\u00e9l\u00e9n \u00e9l\u0151 \u00edrek, akik pedig igazi patri\u00f3t\u00e1k, nem tartott\u00e1k meg a nyelv\u00fcket, holott hossz\u00fa \u00e9vsz\u00e1zadokon \u00e1t szabads\u00e1gharcokat folytattak a britekkel szemben. Nemzeti identit\u00e1suknak teh\u00e1t nem volt sarkalatos pontja a saj\u00e1t nyelv. A szerbek \u00e9s a horv\u00e1tok eset\u00e9ben sem igaz a fenti id\u00e9zet, mivel nekik is ink\u00e1bb a vall\u00e1si, kultur\u00e1lis k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151s\u00e9geikben rejlik az azonoss\u00e1gtudatuk. Hi\u00e1ba haszn\u00e1lnak m\u00e1s \u00e1b\u00e9c\u00e9t (a szerbek cirillbet\u0171vel \u00edrnak), ett\u0151l m\u00e9g a nyelv\u00fck nagyon hasonl\u00f3.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
A t\u00f6rt\u00e9nelmi korszakok k\u00f6z\u00fcl melyek voltak nagy hat\u00e1ssal az eur\u00f3pai nyelvekre? Ma milyen aktu\u00e1lis trend figyelhet\u0151 meg a nyelvek \u201eevol\u00faci\u00f3j\u00e1ban\u201d?<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\u00a0Az eur\u00f3pai nyelvhaszn\u00e1lat a t\u00f6rt\u00e9nelem sor\u00e1n folyton k\u00e9t v\u00e9glet k\u00f6z\u00f6tt ingadozott: az egyik a m\u00e9rn\u00f6ki pontoss\u00e1g\u00fa, ny\u00edlt, sz\u00f3 szerint \u00e9rtelmezend\u0151 st\u00edlus, a m\u00e1sik pedig a patetikus, romantikus, k\u00e9pletes besz\u00e9dmodor. Az ut\u00f3bbi, allegorikus hangv\u00e9telnek vitathatatlan el\u0151nye, hogy haszn\u00e1lat\u00e1val megker\u00fclhet\u0151v\u00e9 v\u00e1lnak a konfliktust okoz\u00f3 helyzetek, sz\u00e1nd\u00e9kunkat csup\u00e1n sejtetj\u00fck a partner\u00fcnkkel, de nem mondunk ki semmit ny\u00edltan. Diktat\u00f3rikus rendszerekben ugyancsak a sugalmaz\u00e1s az egyetlen lehet\u0151s\u00e9g a v\u00e9lem\u00e9nynyilv\u00e1n\u00edt\u00e1sra. Mostans\u00e1g a r\u00f6vid\u00edt\u00e9sek, a min\u00e9l egyszer\u0171bb kifejez\u00e9sek veszik \u00e1t a terepet, melyeket a k\u00f6z\u00f6ss\u00e9gi m\u00e9dia korl\u00e1toz\u00f3 fel\u00fcletei (sms, chat) h\u00edvtak \u00e9letre. Az id\u0151hi\u00e1ny szint\u00fagy egy hat\u00e9konyabb kommunik\u00e1ci\u00f3t k\u00f6vetel meg, ami egyben elv\u00e1r\u00e1sokat is t\u00e1maszt a m\u00e1sikkal szemben. Ha \u00f3ra alatt egy di\u00e1k azt \u00edrja a bar\u00e1tn\u0151j\u00e9nek, hogy fi\u00fa nuku csak csajok este, akkor felt\u00e9telezi, hogy a t\u00e1rsa k\u00e9pes dek\u00f3dolni ezt a p\u00e1r sz\u00f3t arra, hogy az esti buliba csak l\u00e1nyok j\u00f6jjenek, fi\u00fak ne. Ilyen form\u00e1n kijelenthetj\u00fck azt, hogy a nyelvek egy \u00e1lland\u00f3 k\u00f6rforg\u00e1sban vannak, ingadoznak a m\u0171v\u00e9szi \u00e9s a prof\u00e1n kifejez\u00e9sm\u00f3d k\u00f6z\u00f6tt, idomulva a mindennapi ig\u00e9nyekhez. A k\u00f6rnyezet\u00e9t mindenki anyanyelvt\u0151l f\u00fcggetlen\u00fcl \u00e9rz\u00e9keli, a nyelv puszt\u00e1n az \u00e9rz\u00e9kelt val\u00f3s\u00e1g visszaad\u00e1s\u00e1ra szolg\u00e1l, t\u00f6bb-kevesebb sikerrel.<\/div>\n<\/div>\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
Dr. Pl\u00e9h Csaba (1945. S\u00e1ris\u00e1p)<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas (2010) magyar pszichol\u00f3gus, nyelv\u00e9sz, agykutat\u00f3<\/div>\n<\/div>\n
\n
MTA rendes tagja<\/div>\n<\/div>\n
\n
1999-ben megszervezte \u00e9s elind\u00edtotta\u00a0a Szegedi Kognit\u00edv Programot<\/div>\n<\/div>\n
\n
BME Kognit\u00edv Tudom\u00e1nyi Tansz\u00e9k\u00e9nek alap\u00edt\u00f3 egyetemi tan\u00e1ra (2004)<\/div>\n<\/div>\n
\n
A Magyar Pszichol\u00f3giai Szemle f\u0151szerkeszt\u0151je<\/div>\n<\/div>\n
\n
Sokr\u00e9t\u0171 \u00e9rdekl\u0151d\u00e9s\u00e9t jelzi, hogy munkat\u00e1rsaival \u00e9s tan\u00edtv\u00e1nyaival a megismer\u00e9studom\u00e1nyok valamennyi ter\u00fclet\u00e9t m\u0171veli: nyelvelsaj\u00e1t\u00edt\u00e1s, nyelvi feldolgoz\u00e1s, k\u00e9tnyelv\u0171s\u00e9g, az eml\u00e9kezet, az \u00e9szlel\u00e9s, a kognit\u00edv fejl\u0151d\u00e9sl\u00e9lektan, evol\u00faci\u00f3s pszichol\u00f3gia, filoz\u00f3fia \u00e9s tudom\u00e1nyt\u00f6rt\u00e9net.<\/div>\n<\/div>\n
\n
Kutat\u00f3 tud\u00f3st\u00e1rsait, tan\u00e1rkoll\u00e9g\u00e1it, di\u00e1kjait egyenrang\u00fa feleknek tekinti, vitapartnerk\u00e9nt sem vet meg senkit.<\/div>\n<\/div>\n<\/blockquote>\n
\n
K\u00e9sz\u00edtette: Ma\u00e1r Melinda<\/b><\/div>\n<\/div>\n
\n
\n
<\/div>\n<\/div>\n
<\/div>\n<\/div>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

Dr. Pl\u00e9h Csaba, Sz\u00e9chenyi-d\u00edjas pszichol\u00f3gus-nyelv\u00e9sszel besz\u00e9lgett\u00fcnk. <\/a> A XIX. sz\u00e1zadi h\u00edres nyelvtud\u00f3s, M\u00fcller Miksa Felolvas\u00e1saiban tal\u00e1lhatjuk az egyik legjobb megk\u00f6zel\u00edt\u00e9st a gondolatok \u00e9s a besz\u00e9d \u2013 mint az inform\u00e1ci\u00f3k\u00f6zl\u00e9s egy lehets\u00e9ges met\u00f3dusa \u2013 k\u00f6z\u00f6tt fellelhet\u0151 kapcsolatra: \u201ea gondolat hangtalan besz\u00e9d, a sz\u00f3 a megtestes\u00fclt gondolat\u201d. Enyhe ir\u00f3ni\u00e1val felmer\u00fclhet benn\u00fcnk, hogy a c\u00edmbeli \u00e1ll\u00edt\u00e1st megford\u00edtva kor\u00e1ntsem olyan …<\/p>\n","protected":false},"author":101958,"featured_media":3029,"comment_status":"open","ping_status":"open","sticky":false,"template":"","format":"standard","meta":{"_acf_changed":false,"footnotes":""},"categories":[505],"tags":[],"class_list":["post-179","post","type-post","status-publish","format-standard","has-post-thumbnail","hentry","category-szinapszis"],"acf":[],"publishpress_future_action":{"enabled":false,"date":"1970-01-01 01:00:00","action":"","terms":[],"taxonomy":"","browser_timezone_offset":0},"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts"}],"about":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/types\/post"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/users\/101958"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=179"}],"version-history":[{"count":0,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/posts\/179\/revisions"}],"wp:featuredmedia":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media\/3029"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=179"}],"wp:term":[{"taxonomy":"category","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/categories?post=179"},{"taxonomy":"post_tag","embeddable":true,"href":"https:\/\/semmelweis.hu\/hok\/wp-json\/wp\/v2\/tags?post=179"}],"curies":[{"name":"wp","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}